HUlladékgazdálkodás1. 1. Előadás Tantárgyi követelmények: A kiadott temetika szerint (vki.ejf.hu-n elérhető): -Aláírás: - Évközi zárthelyik megírása, mindegyik legalább elégséges - Évközi feladat beadása, legalább elégséges - Vizsga: írásbeli és szóbeli Elérhetőségek: Salamon Endre Tanszéki mérnök EJF Vízellátás-csatornázás szakcsoport 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 14. 109 szoba: 06 79 523-900 / 125-ös vagy 169-es mellék Beszédes kollégium 012 salamon@vki.ejf.hu
Kapcsolódó államvizsga tételek 8. Hígtrágya kezelés, hasznosítás és elhelyezés -Mennyiségi és minőségi jellemzők, környezeti vonatkozások. -Kezelés szükségessége és módszerei. -Az elhelyezés lehetőségei és korlátai. - Műszaki megoldások, jellemző paraméterek. 9. Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei - Alapelvek. -A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. - Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés. -Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői.
Kapcsolódó államvizsga tételek 10. Szilárd települési hulladékok gyűjtése és szállítása -Gyűjtés -előkezelés -szállítás -tárolás -nyilvántartás módszerei, követelményei, eszközei. - A szelektív gyűjtés célja, előnyei, hátrányai, módszerei. - Regionális és helyi hulladékkezelés előnyei, hátrányai. - Hulladékátrakó állomások célja, kialakítása. 11. Fizikai és kémiai hulladékkezelés és ártalmatlanítás - Előkészítés, komponens-elválasztás, fázisszétválasztás. -Semlegesítés, kicsapatás, oxidáció, redukció, hidrolízis, elektrokémiai eljárások, beágyazás, szilárdítás.
Kapcsolódó államvizsga tételek 12. Termikus hulladékkezelési eljárások - A termikus eljárások osztályozása, alkalmazási lehetőségeik és céljaik. -Hulladékégetők, előnyei, hátrányai, kemencetípusok és azok megválasztásának szempontjai. - A hulladékégetés légszennyezése, csökkentési lehetőségek. 13. Aerob hulladékkezelési eljárások (komposztálás) -Komposztáláscélja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei, hátrányai. - Komposztálás technológiai megoldásai. -A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek. - A tervezés és üzemeltetés szempontjai.
Kapcsolódó államvizsga tételek 14. Anaerob hulladékkezelési eljárások (rothasztás) - A rothasztás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői. -Magas szervesanyag-tartalmú szennyvizek és hulladékok anaerob kezelésének előnyei és hátrányai. - Száraz és nedves anaerob technológiai megoldások. - A kezelés méretezéséhez szükséges paraméterek és vizsgálatok. - Tervezés és üzemeltetés szempontjai. 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezési alapelvek, műszaki védelem kialakítása, vízrendezés, csurgalékvizek és kezelésük, biogáz keletkezése, kezelése ill. hasznosítása. - Hulladéklerakók rekultivációja.
Kapcsolódó államvizsga tételek 16. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése - Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik. - Gyűjtés, gyűjtőedényzet, szállítással kapcsolatos előírások. -Átmeneti és végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés.
Kapcsolódó államvizsga tételek 16. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése - Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik. - Gyűjtés, gyűjtőedényzet, szállítással kapcsolatos előírások. -Átmeneti és végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés.
HUlladékgazdálkodás1. 1. Előadás 9. Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei - Alapelvek. -A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. - Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés. -Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői.
Alapelvek Kötelező irodalom: 2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról 2. (1)-ben: 49 darab fogalom, ezekből a megemlítendő legfontosabbak: - anyagában történő hasznosítás - melléktermék - ártalmatlanítás - közszolgáltatási terület - előkezelés - energetikai hasznosítás - életciklus-szemlélet - hasznosítás - hulladék - hulladékgazdálkodás - hulladékjelleg - Hulladéktípus - megelőzés - újrafeldolgozás - újrahasználat - veszélyes hulladék
Alapelvek Hulladékhierarchia, fontossági sorrend: 7. 1. Megelőzés (prevention) 2. Csökkentés, minimalizálás (reduce) 3. Újrafelhasználás, jogszabályban: újrahasználat(reuse) 4. Újrahasznosítás, visszaforgatás, jogszabályban: újrafeldoglozás (recycle) 5. Visszanyerés, jogszabályban: energetikai hasznosítás (recovery) 6. Ártalmatlanítás (disposal) 2+3+4 = 3R 2+3+4+5 = 4R Az 1.-2. pontokat egyes szerzők összevonják, de a megelőzés, hogy egyáltalán ne is keletkezzen és a már keletkező mennyiség csökkentése nem ugyan az. De a jogszabály sem különbözteti meg a kettőt. 2. ábra A hulladékkezelés szintjei [Szeder 2000]
Alapelvek
Alapelvek Jogszabályi alapelvek, egyben az EU alapelvei is: 3. (1) a)-h) Ezeknek elegendő a felsorolását tudni és mindegyikhez egy egymondatos magyarázatot fűzni: a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve c) az önellátás elve d) a közelség elve e) a szennyező fizet elve f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve
Alapelvek Hulladékok nemzetközi szállítása 19. (2) Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet. EU-s szabály: 259/93/EEC tanácsi rendelet (Bázeli Egyezmény alapján)
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok csoportosítása 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről, EWC kódok 6 számjegyű, 00 0000: főcsoportszám, alcsoportszám, hulladéktípusok megnevezése Kódszám Megnevezés 04 BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK 04 01 bőr- és szőrmeipari hulladékok 04 01 01 húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka 04 01 02 meszezési hulladék oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis 040103* nélküli hulladék
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok csoportosítása 4. táblázat A hulladékok csoportosítása [Ágostházi et al. 2001] Halmazállapot szerint Eredet szerint Környezeti hatás szerint szilárd települési(kommunális) nem veszélyes folyékony termelési veszélyes iszapszerű technológiai amortizációs Települési szilárd hulladék háztartási hulladék közterületi hulladék a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék Települési folyékony hulladék már nem jogi fogalom közműpótló berendezések ürítéséből nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származó hulladék Inert hulladék Biohulladék A HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbi szabályozástól eltérően 2010. december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a háztartási szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) IX/A. fejezete tartalmazza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó irányadó rendelkezéseket. A Vgtv. módosításával a végrehajtására kiadott kormányrendeletbe kerül az új nevén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szabályozása. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: -Régen, fatüzelésnél telente jelentős hamutartalom, lúgos kémhatás volt jellemző
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: A települési szilárd hulladék - A háztartási hulladék - A közterületi hulladék - A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz:a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat: emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: Az inert hulladék Jellemzői: vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: A biológiailag lebontható hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. A termelési hulladék: kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltatóknál. A termelési hulladékoknak két csoportja van: -A technológiai hulladék: a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék. Keletkezhet: - üzemszerűen: az anyag-átalakítási műveletek során; -nem üzemszerűen: felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, haváriastb. során. -Amortizációs hulladékkeletkezhet elhasználódott gépek, alkatrészek leselejtezése során, fejlesztések kapcsán feleslegessé vált termelő berendezések leselejtezésével.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minősége: Veszélyességi jellemzők (1. melléklet): H 1 Robbanásveszélyes H 2 Oxidáló H 3-A Tűzveszélyes H 3-B Kevésbé tűzveszélyes H 4 Irritáló vagy izgató H 5 Ártalmas H 6 Mérgező H 7 Rákkeltő (karcinogén) H 8 Maró H 9 Fertőző H 10 Reprodukciót (szaporodást) károsító. H 11 Mutagén H 12 Olyan hulladék, amely vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező vagy erősen mérgező gázokat fejleszt. H 13 Érzékenységet okozó H 14 Környezetre veszélyes (ökotoxikus) H 15 Hulladék, amely hajlamos arra, hogy belőle az ártalmatlanítást követően valamely formában a fent felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzen.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel -folyékony és iszapszerű hulladékokra a vízmintavételnél megszokott módon Szilárd hulladékok esetén: nagyobb mennyiségű hulladék homogenizálása, kupacba rakása, többszöri elosztása, válogatása szükséges. Lásd még: Méréstechnika és monitoring e-learning hulladék vizsgálatok.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel Hazai mintavételi eljárások szabványokban:termelési hulladékokra az MSZE 21420-17:2004 Hulladékok jellemzése -17. rész: Mintavétel szabvány tartalmazza (MSZE 21420-17:2004 Hulladékok jellemzése -17. rész: Mintavétel) a települési hulladékok mintavételét az MSZ 21420-28:2005 (MSZ 21420-28:2005 Hulladékok jellemzése. 28. rész: Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel) valamint az MSZ 21420-29:2005 Hulladékok jellemzése 29. rész (HULLADÉKBÓL MINTAVÉTEL, MINTA ELŐKÉSZÍTÉS, LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK): A települési szilárd hulladékok vizsgálata, minta előkészítés, mintavétel szabványok írják le. (HULLADÉKBÓL MINTAVÉTEL, MINTA ELŐKÉSZÍTÉS, LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK)
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel A mintavétel adminisztratív követelményeire, lebonyolítására vonatkozóan a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (MSZ 21420-28:2005 Hulladékok jellemzése. 28. rész: Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel) 1. számú mellékletének A pontja ad általános útmutatót: -A hulladékból a mintavételt akkreditált laboratórium a hulladék termelőjének, illetve birtokosának megrendelése alapján végzi el. -A mintavevő a vett mintát 3 részre osztja. A hulladék termelőjénél, birtokosánál marad egy mintarész, a másik két mintarészt az akkreditált laboratórium kapja. Az egyik mintarészt használja fel a mérések elvégzésére, a másikat referenciamintaként -a minősítési eljárás befejezéséig - megőrzi. - A mintavételnél jelen kell lenni a hulladék birtokosának. -A mintavételt nemzeti, ennek hiányában EN vagy ISO szabványok, szükség esetén OECD előírások szerint kell elvégezni.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel A szabvány utasítást tartalmaz többféle hulladék mintázására: Csomagolási egységekben tárolt hulladékok (300 l-nél kisebb egységek zsákban, rekeszben, hordóban) Tartályban és konténerben tárolt hulladékok Álló tartályban tárolt folyékony hulladékok Fekvő tartályban tárolt folyékony hulladékok Tartályban és konténerben tárolt szilárd hulladékok Talajon ömlesztve elhelyezett hulladék Kúp vagy gúla alakú hulladék Prizma vagy hasáb alakú hulladék Medencében tárolt hulladék Csővezetéken, szállítószalagon vagy túlfolyón eltávozó hulladék Szállítójárművön elhelyezett hulladék Csomagolási egységekben elhelyezett hulladék Ömlesztve elhelyezett hulladék Többféle módon elhelyezett hulladékok
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: - A minták száma a vizsgált hulladéktérfogattól függ. A hulladék térfogata m^3 A pontminták száma db Az átlagminták száma db A fertőzőképesség megállapítására vett minták szám db 1 alatt 3-3 1-100 6 3 3 100 felett - 1000 12 3 6 1000 felett - 5000 18 6 9 5000 felett - 10000 24 6 12 10000 felett - 50000 30 6 15 50000 felett - 100000 36 6 18 100000 felett egyedi mintavételi terv szerint
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: - A mintavétel rendje Helyszíni szemle és erről készült jegyzőkönyv, Mintavételi terv készítése, Mintavétel, Mintavételi jegyzőkönyv a mintavételről, átlagmintaképzésről, vizsgálati minták képzéséről, minták csomagolásáról, Minták elszállítása.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: - A mintavételi jegyzőkönyv tartalma: 5.1. A mintavétel helye (cég neve, címe). 5.2. A mintavétel időpontja. 5.3. A mintavevő szervezet megnevezése, címe. 5.4. A mintavételnél jelen levő személyek neve, beosztása, a képviselt szervezet neve. 5.5. A minősítendő hulladék keletkezési technológiája, mennyisége, tárolási körülményeinek ismertetése, a veszélyesség megállapításához javasolt legfontosabb vizsgálatok köre. 5.6. A mintavétel idején tárolt hulladék mennyisége és csomagolásának módja. 5.7. A hulladékkal kapcsolatos információk (megjelenési forma: szilárd, folyadék, iszap; szín, szag stb.). 5.8. A mintavétel körülményeinek és módjának ismertetése. 5.9. A minták száma. 5.10. A minták származási helyének egyértelmű leírása. 5.11. A minták csomagolása, számozása és feliratozása. 5.12. A minták - összetételüktől függő - tárolása. 5.13. A minták elosztása. 5.14. A minősítést megalapozó vizsgálatokat végző akkreditált laboratóriumok megnevezése. 5.15. A mintavételnél jelenlevők aláírása.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: Kapcsolódó fogalmak: - Pontminta: A tárolóedény, illetve a tárolóhelyegy adott pontjáról, illetve valamely hulladék kibocsátási ciklus adott időpontjában vett minta - Időbeli átlagminta: Egy adott hely adott pontjában, különböző időpontokban vett, azonos tömegű vagy térfogatú pontminták keveréke, melyből mintaosztással képezhető laboratóriumi minta, kontrollminta, ellenminta. - Térbeli átlagminta: Egy adott hely különböző pontjaiban egy mintavételi eljárás keretében vett, azonos tömegű vagy térfogatú pontminták keveréke, melyből mintaosztással képezhető laboratóriumi minta, kontrollminta, ellenminta.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: Kapcsolódó fogalmak: - Laboratóriumi minta: A laboratóriumba küldött vagy a laboratórium által fogadott minta vagy részminta. - Laboratóriumi részminta: A laboratóriumi mintából mintaosztással képzett részminta, melyet egy vizsgálathoz, vagy vizsgálati típushoz használnak. - Ellenminta: Olyan kontroll minta, amit a hulladék tulajdonosa tárol. - Kontrollminta: Az átlagminta osztásával előállított, a laboratóriumi mintával azonos módon vett és készített, azzal mindenben egyező, előírás szerint tárolt és jelölt, ellenőrzés céljából elkülönített minta, amely bizonyos idő eltelte után csak a vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Települési hulladékok mintázása: - felmérendő területet meghatározása - Gyűjtőkörzet kijelölése (kb. azonos típusú hulladék) - minták számának meghatározása - A szükséges tömegű átlagminta a mintavételre kiválasztott gyűjtőjármű által a hulladékkezelő telepre beszállított nyersmintából több módon képezhető: - kanalas rakodógéppel végzett átrakással; - a gyűjtőjárműből való nyújtott lerakással és átlagminta véletlenszerű elkülönítésével. - Tömegmérés (hídmérleg járművel együtt) - Hulladék szétterítése sima felületen, átforgatása, mintázása.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Települési hulladékok mintázása: Nyersminta:a vizsgálatra kiválasztott a gyűjtőjárműben felhalmozott települési szilárd hulladék. Átlagminta képzése (gyűjtőjárműből való elnyújtott lerakással):ha a mintavételre kiválasztott gyűjtőjárműben a nyersminta összekeveredik, akkor az átlagminta manuálisan is képezhető. Ekkor a hulladékgyűjtő járműből a nyersmintát a jármű lassú, folyamatos haladása közben egy hosszan elnyújtott lapos alakzatban egy alkalmas sima felületre üríti, majd a nyersmintát a hosszanti tengelyére merőlegesen egy kötéllel annyi részre osztja, hogy egy-egy rész tömege az átlagminta szükséges tömege legyen. Az egyes részek közül véletlenszerű választással kapható az átlagminta.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Települési hulladékok mintázása: Vizsgálati minta készítése kategóriák és alkategóriák szerint kémiai vizsgálatokhoz: a kategóriák és/vagy alkategóriák szerint válogatott, 105 C-ontömegállandóságig szárított hulladékok szemcseméretét egy vagy több lépésben megfelelő aprító őrlő berendezéssel 0,5 mm-nél kisebbre kell csökkenteni. Ezt követően a vonatkozó vizsgálati szabványok előírásai szerint kell eljárni. Vizsgálati minta készítése az átlagos kémiai összetétel meghatározásához: az egyes kategóriákra és/vagy alkategóriákra szétválogatott hulladék egyes kategóriákból és/vagy alkategóriákból a hulladék eredeti összetételével azonos tömegarányoknak megfelelő mintát kell összeállítani, 105 C-ontömegállandóságig szárítani, majd szemcseméretét egy vagy több lépésben megfelelő aprító őrlő berendezéssel 0,5 mm-nél kisebbre kell csökkenteni. Ezt követően a vonatkozó vizsgálati szabványok előírásai szerint kell eljárni.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Laboratóriumi vizsgálatok: Célok: - A hulladék összetétele - hulladékoknak a környezetre, bioszférára, élőlényekre gyakorolt hatása Példák: Térfogattömeg, Szemcseméret eloszlás, Szag, Nedvességtartalom, Szárazanyag-tartalom, Lobbanáspont Kémhatás (ph-érték), Gőztéranalízis, Termikus analízis, Oxidálóképesség Toxicitás, Elemanalízis (fémek), Kationok és anionok meghatározása, Extrakciószerves oldószerekkel (szerves alkotók), CHN-elemzés, Szervesanyag-analízis. Bepárlási maradék és annak izzítási vesztesége, az elektromos vezetés és a kálium-bikromáttal meghatározható KOI dk.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Laboratóriumi vizsgálatok: - Kioldási vizsgálatok: - Rázógép segítségével. A kivonat fajtája Vizes kivonat 4,5 ph-jú ammónium-acetátpufferes kivonat 2 mol/dm3-es salétromsavas kivonat 1 g/dm3-es dimetil-szulfoxidos kivonat A célzott modellezés A csapadékvíz oldó hatását modellezi A savanyú kémhatású csurgalékvíz oldó hatását modellezi, amely a hulladéklerakóban jelen van. A kioldható komponensek összes mennyiségének meghatározását teszi lehetővé. A vízzel nem kioldható szerves anyagok meghatározását teszi lehetővé.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Laboratóriumi vizsgálatok: szilárd minták esetében: a nem aprítható részeket, vagy fémes darabokat tömegarányuk meghatározása mellett különválasztjuk a mintától. (eredmény megadásnál fontos lehet meg kell adni, hogy az eredmények a teljes mintára, vagy a válogatás után nyert részmintára vonatkoznak) Aprítás megfelelő őrlő berendezéssel 4 mm-nél kisebb szemcseméretre Homogenizálás keveréssel (pl. golyók nélküli golyós malomban) (Képek méréstechnika e-learningben)
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), része: Országos Megelőzési Program (OMP) - környezetvédelmi igazgatási szerv készíti. Ez a szerv a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szerint az OKTF (Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség) A jelenlegi elérhető: nih.gov.hu/download.php?docid=28337
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői Átfogó célkitűzések: 1. hasznosítási arányok növelése 2. hulladékképződés csökkentése 3. elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése 4. a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása.
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Az Európai Unió tagállamaiban a hulladékgazdálkodását átfogó szabályozását a 2008. december 12-én hatályba lépett HKI biztosítja. A HKI előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék, illetve egyéb, a háztartásokból származó, az említettekhez hasonló hulladék esetében az újrahasználatravaló előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni. A nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatratörténő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását 2020-ig tömegében minimum 70%-ra kell növelni.
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv A hulladéklerakóktól történő eltérítését és a nagyobb arányú hulladékhasznosítást segíti elő az is, hogy 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában. A HKI előírja továbbá, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1- jéig 35%-ra kell csökkenteni.
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról Országos Hulladékgazdálkodási Terv - Területi Hulladékgazdálkodási Terv Országos Megelőzési Program - Területi Megelőzési Program Területi program a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területére készül. Készítő OKTF NHI (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság) Terv készítésébe bevont hatóságok: 1. melléklet Hulladékgazdálkodási Terv tartalma: 2. melléklet Megelőzési Program tartalma: 3. melléklet (Régen Országos, Területei, Megyei, Helyi, Egyedi Hulladékgazdálkodási terv) Most csak országos, területi, közszolgáltatói)
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői
ZH kérdések (10-15 db kérdés, rövid szöveges válasz) 1. Magyarázza meg egy mondatban az alábbi fogalmakat (5 db fogalom): anyagában történő hasznosítás, melléktermék, ártalmatlanítás, közszolgáltatási terület, előkezelés, energetikai hasznosítás, életciklus-szemlélet, hasznosítás, hulladék, hulladékgazdálkodás,hulladékjelleg, Hulladéktípus, megelőzés, újrafeldolgozás, újrahasználat, veszélyes hulladék 2. A hulladékgazdálkodás feladataink fontossági sorrendje ("hulladékhiererchia") ismertetése. 3. Magyarázza meg a következő alapelveket (3 db alapelv): az újrahasználatés az újrahasználatraelőkészítés elve, a kiterjesztett gyártói felelősség elve, az önellátás elve, a közelség elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve, a keresztfinanszírozás tilalmának elve 4. Mi az EWC kód, hogyan épül fel? 5. Soroljon fel példákat a hulladékok csoportosítására! 6. Mit ért a jogszabály "nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz" alatt, honna származhat? 7. Mi jellemzi az inert hulladékot? 8. Mit nevezünk biológiailag lebontható hulladéknak? 9. Soroljon fel legalább öt példát a hulladék veszélyességi jellemzőkre (H1-H15)! 10. Miért kell három részre osztani mintavételnél a hulladékmintát? 11. Mitől függ általában a hulladékminták száma? 12. Mi a hulladékból vett pontminta? 13. Mi a hulladékból vett időbeli átlagminta? 14. Mi a hulladékból vett térbeli átlagminta? 15. Mi a laboratóriumi hulladékminta? 16. Mi a laboratóriumi részminta? 17. Mi az ellenminta? 18. Mi a kontrollminta? 19. Hogyan veszünk mintát egy adott terület szilárd települési hulladékából? 20. Soroljon fel példákat a hulladék laboratóriumi és kémiai vizsgálatra való előkészítésére! 21. Soroljon fel legalább 10 példát a hulladék laboratóriumi vizsgálata során mért jellemzőkre! 22. Milyen két fő célja lehet a hulladék laboratóriumi vizsgálatának, miért fontosak a kioldódási vizsgálatok? 23. Milyen különböző kioldódási vizsgálatokat ismer, mi ezek célja? 24. Milyen terv határozza meg hazánk hulladékgazdálkodási startégiáját, melyik szervezet készíti ezeket a terveket? 25. Mondjon példát a hazai hulladékgazdálkodási stratégia célkitűzéseire! 26. Ismertessen egy példát a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célkitűzéseiből! 27. Milyen szintű hulladékgazdálkodási tervek készülnek a hatálysojogszabály szerint, milyen szervezetek készítik ezeket, mik ezek területi hatálya?