EU PIACSZABÁLYOZÁSA FÖLDÜGYEK

EU PIACSZABÁLYOZÁSA FÖLDÜGYEK FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

EU PIACSZABÁLYOZÁSA FÖLDÜGYEK FÖLDMINŐSÍTÉS: A TERMŐFÖLD VÉDELME: FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS: INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS: FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPÉSZET: Szerzők: RIPKA JÁNOS MEZEI ATTILA KECSKÉS LAJOS DR. KREZINGER GYÖRGY KOVÁCS GÁBORNÉ Lektor: HORVÁTH GÁBOR Szerkesztő: MARKÓ IVETT

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 5 II. Helyzetértékelés a hazai földbirtok viszonyokról 7 III. Földtulajdon és földhasználat az Európai Uniós csatlakozás után 9 1. Tulajdonszerzés 9 2. Termőföld használata 10 IV. A földhasználati nyilvántartás és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer 12 V. A termőföld védelme 14 1. A termőföld hasznosítása 14 2. Művelési ág, művelési ág változás 14 3. A hasznosítási kötelezettség ellenőrzése a földhivatali határszemle 15 4. A termőföld más célú hasznosítása 17 5. Más célú hasznosítás engedély nélkül 19 6. A földvédelmi járulék 21 7. A földvédelmi bírság 22 8. Nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások, a termőföld minőségi védelmére és hasznosítására 23 8.1. A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra alkalmassá tételével összefüggő feladatok témakörben a támogatás a következő célokra vehető igénybe 23 8.2. Birtok-összevonási célú termőföld vásárlás támogatása 25 VI. Földminősítés 26 1. Bevezetés 26 2. Történeti előzmények 27 3. Jogszabályi környezet 28 3.1. Osztályba sorozás 30 3.2. Mikor kell osztályba sorozást végrehajtani 30 3.3. A földminősítési térkép 31 3.4. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése 31 3.5. Illetékességi és hatásköri rend 32 3.6. Eljárási szabályok 32 VII. A földminősítési rendszer megújítási kísérletei 34 1. Az 1969-1972 között kidolgozott új földértékelési rendszer 34 2. A földminősítés legújabb fejlesztési kísérletei 35 VIII. Ingatlan-nyilvántartás 36 1. Az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakulásáról 36 2. Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei és az azokhoz kapcsolódó szabályozás az Inytv.-ben 37 2.1 A közhitelesség elve 38 2.2. A nyilvánosság elve 38 2.3. Kérelemhez kötöttség elve 39 3

2.4. A rangsor elve 41 2.5. Okirati elv és az ahhoz kapcsolódó szabályok 41 2.6. Bejegyzési elv 45 3. Termőföld tulajdonjogának megszerzése 46 IX. Földmérés és térképészet 50 1. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 50 2. A Nemzeti Kataszteri Program 65 X. Jogszabályok gyűjteménye 66 XI. Mellékletek 69 1. számú melléklet 69 1.1. Történelmi visszatekintés: változások a földbirtok-politikában az elmúlt 100 év során 69 1.2. A földtulajdonlásban 1990. év után bekövetkezett változások 69 1.3. A földprivatizáció 70 1.4. A földkárpótlás 70 1.5. A részarány földkiadás 71 2. számú melléklet 73 2.1. Tulajdonosi struktúra 73 3. számú melléklet 74 3.1. Használati struktúra 74 4

I. BEVEZETÉS Jelen összeállítás célja, hogy bemutassa a magyarországi Földügy helyzetét, amely magába foglalja a földügyi szakigazgatás szervezetét, és azokat a szakterületeket, amelyekkel a földügyi szakigazgatás foglalkozik. A földügyi szakigazgatási tevékenység és szervezet feladatát a földügyi szakigazgatási tevékenységről és szervezetről szóló 68/1990. (IV. 4.) MT rendelet tartalmazza. A földügyi szakigazgatási tevékenység a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan-nyilvántartás, földértékelés, a földmérés és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatainak ellátása a földhivatal hatáskörébe tartozik. A földügyi szakigazgatási tevékenység központi irányítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A miniszter jogszabályban határozza meg a földhivatal részletes feladatait, hatáskörét, hatósági jogkörét, szervezeti és működési rendjét. A miniszter a földügyi szakigazgatási tevékenység országos és helyi jelentőségű feladatainak ellátása érdekében földhivatalt létesíthet, megszüntethet, illetve földhivatalokat összevonhat. Földhivatal működik a megyékben, a fővárosban (a továbbiakban: megyei földhivatal) és a körzetekben (a továbbiakban: körzeti földhivatal). A földügyi szakigazgatási feladatokat ha jogszabály kivételt nem tesz: első fokon a körzeti földhivatal (a fővárosban: fővárosi kerületek földhivatala), másodfokon a megyei földhivatal (a fővárosban: fővárosi földhivatal) látja el. A megyei földhivatal illetékessége kiterjed a megye területére, a fővárosi földhivatal illetékessége pedig a főváros területére. A megyei földhivatal jogi személy, a miniszter felügyelete és irányítása alatt működő szakigazgatási intézmény. A körzeti földhivatal illetékessége kiterjed a külön jogszabályban meghatározott körzetekben lévő településekre. A körzeti földhivatal jogi személy, részben önállóan gazdálkodó részjogkörű, a megyei földhivatal szakmai irányítása és felügyelete alatt működő szakigazgatási szerv. A földhivatalok tevékenységét, illetékességi területüket és a működésükre vonatkozó előírásokat a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet tartalmazza. E szerint a megyei, fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) területén működő körzeti földhivatalok, valamint a körzeti földhivatal kirendeltsége illetékességi területén alaptevékenységként ellátja a földügyi szakigazgatási tevékenység körébe tartozó, külön jogszabályokban meghatározott hatósági és egyéb állami feladatokat. A megyei, illetve a körzeti földhivatal a rendelkezésre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül megrendelők részére egyéb földhivatali alapító határozat által megengedett szolgáltató tevékenységet is végezhet, ha hatósági feladatainak ellátása ezt lehetővé teszi. A körzeti földhivatalok, valamint a körzeti földhivatal kirendeltségének illetékessége ha jogszabály másként nem rendelkezik a rendelet mellékletében meghatározott településekre terjed ki. 5

A megyei földhivatal jogi személy, önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv, megyei szakigazgatási intézmény, szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el. A megyei földhivatal évi költségvetését a miniszter állapítja meg. A megyei földhivatal látja el az illetékességi területén működő körzeti földhivatalok meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait is. A földhivatal hivatalvezető irányítása alatt működik. A földügyi szakigazgatási szervezet bemutatása után áttérünk a földügyi szakigazgatási tevékenység a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan-nyilvántartás, földértékelés, a földmérés és térképészet külön jogszabályokban meghatározott hatósági feladatainak ismertetésére. 6

II. HELYZETÉRTÉKELÉS A HAZAI FÖLDBIRTOK VISZONYOKRÓL Az 1990-es években a legutóbbi rendszerváltozás egyik legfontosabb célkitűzése a magántulajdonon alapuló piacgazdaság feltételeinek megteremtése volt. Az agrárágazat tekintetében különösen vonatkozott ez a termőföldre (lásd 1. számú melléklet). A termőföld-privatizáció az ország termőterületének 3/4-ét érintette, hozzávetőleg 5,5 millió hektár nagyságú termőföld került mintegy két és fél millió magánszemély birtokába, így a magánszemélyek valódi tulajdonosi pozícióba kerültek. Az új termőföldtulajdonos természetes személyek nagyobbik hányada azonban nem kívánja, illetve nem képes művelni termőföldjét, ezért a termőföld forgalom igen megélénkült, valamint a földhaszonbérlet a termőföld magántulajdonba adásának kezdetétől meghatározó szerepet játszik a honi mezőgazdaságban. Ezzel mind a termőföld tulajdonának, mind használatának újabb koncentrálódási folyamata indult el, mely a versenyképes gazdálkodás egyik nélkülözhetetlen feltétele. Napjainkban a magyarországi földbirtokviszonyok vizsgálatakor meg kell különböztetni a tulajdonosi struktúra szerinti és a használati struktúra szerinti birtokviszonyokat (2. és 3. számú mellékletek). Az adatokból kitűnik, hogy a természetes személyek saját tulajdonaként használt átlagos birtokméret mindössze 6 hektár, mely átlagosan 2-3 darabból tevődik össze. A jogi személyek által használt átlagos birtokméret mintegy 180 hektár, mely átlagosan 30 földrészletből tevődik össze, melyek nagy része a természetben feltételezhetően egymás mellett helyezkedik el, de a tagoltság így is számottevő. Fentiek között foglalnak helyet a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet alapján kialakított családi gazdaságok, mely saját és egyéb területeket is használnak. Napjainkban kb. 15.000 családi gazdaság működik, mintegy 850 ezer hektáron. Az EU szektorsemleges feltételrendszerében nem állapítható meg optimális gazdaságméret a különböző tulajdonosi struktúrájú, eltérő felkészültségű és közgazdasági körülmények között működő ágazatokra. Az Európai Unió ezért tesztüzemi rendszerben folyamatosan vizsgálja a gazdaságok eredményességi mutatóit. Ebből állapítják meg a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) értékét, mely a gazdaság bevétele és a változó költség különbsége, vagy másképpen a nyereség és az állandó költség összege. Az SFH érték figyelembevételével európai uniós méretegységben (EUME) összehasonlítják a gazdaságokat. 1 EUME jelenleg 1.200 euró (306 ezer forint) SFH értéknek felel meg. Jelenleg az unióban a minimálisan 2 EUME értékű gazdaságot tekintik életképesnek és támogathatónak egyaránt. Hazai viszonyaink közötti példát említve ez legalább 5-10 ha intenzív szántóföldi termelést, és amellett legalább 0,3-0,5 ha intenzív kertészettel, szőlészettel, vagy gyümölcsössel történő foglalkozást, vagy 2-3 állategységet és az ahhoz tartozó, állategységenként minimálisan 1,4-1,5 ha gyepterületet feltételez. E minimális feltételekkel rendelkező gazdaságok azonban csak a támogatás felhasználásával történő egyidejű továbbfejlődéssel maradhatnak életképesek. Fenti adatokból kitűnik, hogy a magántulajdonba került földterületek nagysága sok esetben nem teszi lehetővé a jövedelmező gazdálkodást. Súlyosbítja a gazdálkodók helyzetét, hogy a tulajdonukba került föld, a legtöbb esetben több tagban, egymástól távol található. A családi gazdaságok átlagos mérete megközelíti a 60 ha-t, mely már gazdaságosabban művelhető. A társas vállalkozások gyorsabban képesek megfelelni a korszerű követelményeknek. A földbérlők között megtalálhatók a szövetkezetek, a magánszemélyek és a gazdasági társaságok egyaránt. Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a dunántúli megyékben a tár- 7

sas gazdálkodás, míg az alföldi megyékben az egyéni gazdálkodás jellemző. Az átlagos birtokméret és azok tagoltsága nagy szórást mutat. 8

III. FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDHASZNÁLAT AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS UTÁN Hazánk Európai Uniós csatlakozásával át kellett értékelni a termőföld tulajdon és - használat rendszerét. Meg kellett teremteni az uniós jogszabályokkal való összhangot, illetve teljesíteni kellett a Tőke szabad áramlása című fejezet tárgyalása során tett vállalásainkat. A termőföld tekintetében ez érintette az Európai Unió tagállamából, illetve velük egy tekintet alá eső államból származó (továbbiakban: tagállami) állampolgárok tulajdonszerzésének lehetőségeit. 1. Tulajdonszerzés Az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások során hazánk el tudta érni azt, hogy fenntarthassa azon jogszabályi rendelkezéseit, melyek a külföldi állampolgárok és jogi személyek földszerzését általában tiltják, s e tilalom a csatlakozás időpontjától számított hét évig (a lent részletezett kivétellel) a tagállami állampolgárokra is kiterjed. Így a csatlakozást követően továbbra sem lehetséges külföldi állampolgár, jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli más szervezet részére a termőföld tulajdonjogának megszerzése. (Belföldi jogi személyek között kivételt képez a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány.) Az aláírt Csatlakozási Okmány következtében, a fent említett kivétel szerint, a külföldi magánszemélyekre irányadó általános földszerzési tilalom nem vonatkozik azon uniós illetőségű (tagállami) állampolgárokra, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon (1. feltétel), és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon laknak (2. feltétel) és ezidő alatt mezőgazdasági tevékenységet folytatnak (3. feltétel). A tulajdonszerzéshez mindhárom feltételnek együttesen kell teljesülnie. Az 1. feltétel a tulajdonszerzés időpontjához képest a jövőre, míg a 2. és 3. követelmény a tulajdonszerzés időpontját megelőző időtartamra, azaz a múltra vonatkozik. Az a tagállami állampolgár, aki jogosult termőföldet szerezni, a belföldi magánszemélyekre irányadó szabályok szerint a tanya tulajdonjogát is megszerezheti, azaz a tulajdonszerzéshez nem kell a közigazgatási hivatal engedélye. Fontos hangsúlyozni, hogy a termőföld és tanya tulajdon adás-vétel útján csak akkor szerezhető meg jogszerűen, ha az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárás lefolytatásra kerül és annak során a vevőt megelőző elővásárlási jogra jogosult személyek határidőn belül a vételi ajánlatra nem tesznek nyilatkozatot vagy lemondó nyilatkozatot tesznek. A védett természeti területek tulajdonjogának tekintetében azon védett természeti területnek minősülő földrészletet, amely egyúttal termőföldnek is minősül, a termőföldre irányadó szabályok szerint lehet megszerezni. A termőföldnek nem minősülő védett természeti területet a tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet engedély nélkül szerezheti meg, míg külföldi magánszemély és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet még engedéllyel sem szerezheti meg. Mindezeken túl a termőföldről szóló, többször módosított 1994. évi LV. törvény (továbbiakban termőföld törvény) területszerzési korlátozást állít fel annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a termőföld tulajdon túlzott koncentrációja. A belföldi magánszemély és a tagállami állampolgár legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6.000 aranykorona értékű termőföldet szerezhet meg. Továbbá egy adott településen nem lehet megszerezni a ter- 9

mőföld tulajdonjogát, ha a településen a tulajdonszerző és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt. 2. Termőföld használata A termőföld-törvény a használat kapcsán a tulajdonszerzéssel ellentétben nem állít fel alanyi korlátozást. A földhasználati jogcímek közül azonban a haszonélvezet, a használat joga és a haszonbérlet vonatkozásában vannak a jogalanyok között megkülönböztetések. Külföldi magán-, illetve jogi személy, valamint belföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet szerződés útján termőföldre nem alapíthat haszonélvezeti jogot, vagy használat jogát. A termőföld törvény önálló földhasználati jogcímként nevesíti még a szívességi földhasználatot, a feles bérletet és a részesművelést. A termőföld törvény a haszonbérlet vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvtől eltérő, különös, agrárszempontú szabályokat állapít meg. A Polgári Törvénykönyvön alapul, hogy a haszonbérleti szerződés kizárólag írásban lehet érvényes. A termőföld törvény azonban a haszonbérbe vehető termőföld nagyságát, illetőleg aranykorona értékét, valamint a haszonbérleti jogviszony leghosszabb időtartamát korlátozza. A termőföld törvény hatályba lépésével termőföldre vonatkozóan határozatlan idejű haszonbérleti szerződést nem lehet kötni. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a haszonbérlet leghosszabb időtartama 20 év lehet, amely alól kivételt képez az erdő, illetve a szőlő, valamint a gyümölcsös művelési ágú földrészletet érintő haszonbérlet. A termőföld törvény a haszonbérlet minimális időtartamát nem szabályozza. Fő szabály szerint a belföldi és külföldi magán- és jogi személy, illetve a jogi személyiség nélküli egyéb szervezet a tulajdonán felül legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6.000 aranykorona értékű termőföldet vehet haszonbérbe. A Magyar Állam és az önkormányzat vonatkozásában nincs meghatározva területi korlátozás, így ezen jogalanyok korlátlanul haszonbérelhetnek termőföldet. Kivételt képez a belföldi gazdasági társaság és szövetkezet is, melyek legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50.000 aranykorona értékű termőföldet haszonbérelhetnek. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől haszonbérel. Fő szabály szerint tiltott a termőföld al-haszonbérbe adása. A termőföld törvény azonban lehetővé teszi, hogy termelési integráció megvalósítása érdekében a haszonbérbeadó hozzájárulásával a haszonbérlő más személy részére a termőföld használatát határozott időre átengedje. A termőföld törvény elő-haszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó rendelkezései a földet ténylegesen használók ideértve a gazdálkodó szervezetek természetes személy tagjait és részvényeseit haszonbérletét részesíti előnyben. A hatályos szabályozás mindenekelőtt a haszonbérlő lehetőségét biztosítja a további földhasználatra. Az elő-haszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásra az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A szívességi földhasználat alapján a tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának ingyenesen átengedheti. A feles bérletre és a részesművelésre egyebekben a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak. 10

11

IV. A FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS ÉS A MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA AZONOSÍTÓ RENDSZER A termőföld privatizációját követően a tulajdoni és használati viszonyok élesen elváltak egymástól. A birtokpolitikai elvek érvényre juttatása céljából a döntéshozóknak szükséges a termőföldek tulajdoni és használati viszonyainak ismerete. A termőföldek tulajdoni viszonyaira vonatkozó adatokat az ingatlan-nyilvántartás közhiteles módon tartalmazza. Az 1990-es években azonban a földhasználati viszonyokra nem álltak rendelkezésre adatok, ugyanis nem volt olyan nyilvántartás, amely a földhasználatot rögzítette volna. A földhasználati viszonyok áttekinthetőségének megoldására, a jogszerűség ellenőrzéséhez, valamint a különböző költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyekhez (pl. agrártámogatások, adózás, illeték stb.) szükséges adatszolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá az Európai Uniós elvárások figyelembe vételével került megalkotásra a termőföld törvény módosításáról rendelkező 1999. évi XLVIII. törvény a földhasználati nyilvántartásról. A földhasználati nyilvántartást 2000. január 1-től a földhivatalok vezetik a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által kifejlesztett FÖNYIR (Földhasználati Nyilvántartási Rendszer) program segítségével. A jelenlegi szabályok szerint, aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Valamint aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a használat tényét területi korlát nélkül köteles a földhivatalnál a használatba vételtől számított harminc napon belül bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba történő regisztráció érdekében. A szerződés benyújtására és a használat bejelentésére a földhivataloknál rendszeresített, a 184/1999. (XII. 13.) kormányrendelet 2. számú mellékletének megfelelő földhasználati bejelentési adatlap kitöltésével kerülhet sor. A használatban ezt követően bekövetkezett változásokat a földhasználó 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja. Erdő művelési ágú területek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. A földhasználati nyilvántartás során a perszonálfolium elve érvényesül, a földhasználó személyéhez rendeli az adatokat, így személyi alapú ellenőrzéseket tesz lehetővé. Az Európai Unió azonban légifelvételeken alapuló, egyszerűsített, területalapú ellenőrzési rendszer felállítását javasolta a közösségi földalapú támogatások ellenőrzésére. Ezért az uniós csatlakozást követően a közösségi területi alapú támogatások kifizetésének és ellenőrzésének kizárólagos országos azonosító rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) lett. Támogatást csak az a gazdálkodó igényelhet, aki rendelkezik ügyfél regisztrációs számmal. A regisztrációs szám a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) igényelhető. Az MVH a regisztrációs számmal együtt közli az igénylő parcella azonosító számát is, melyek a támogatási kérelemhez nélkülözhetetlenek. A MePAR keretében meghatározott egyes parcellákat országosan egyedi azonosítóval tartja nyilván a rendszer és biztosítja az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer ellenőrzéseihez szükséges növényazonosítás és területmérés lehetőségét. A TAKAROS (Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) rendszer, a FÖNYIR és a MePAR a földrészletek helyrajzi száma alapján összekapcsolható adatrendszerek. Így a földhasználati nyilvántartás biztosítja a közösségi területi alapú 12

támogatások esetében is a személyi alapú ellenőrzések lehetőségét, valamint a MePAR keresztellenőrzéseinek végrehajtásához szükséges adatszolgáltatást. 13

V. A TERMŐFÖLD VÉDELME A termőföld védelméhez két fogalom tartozik. A termőföld minőségi védelme, azaz a talajvédelem ami a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok hatáskörébe tartozik és a termőföld mennyiségi védelme, azaz a földvédelem, amellyel kapcsolatos ügyekben a körzeti földhivatalok az illetékesek és amellyel ebben a fejezetben foglalkozunk. A termőföld hasznosítása és védelme szorosan összefüggő fogalmak, amelyek csak együtt értelmezhetőek. 1. A termőföld hasznosítása A termőföld speciális erőforrása a nemzetgazdaságnak. Képes a folyamatos megújulásra, viszont semmi mással nem pótolható. A termőföld jelentőségét mutatja, hogy törvényi szintű szabályozás írja elő hasznosítási kötelezettségét a tulajdonos, illetve a földhasználó számára. A termőföld törvény lehetőséget ad a termelés szüneteltetésére is ha a piacgazdasági körülmények megkövetelik, a talajvédelmi előírások betartásával azonban biztosítani kell a termőképesség megőrzését. Az állam kártalanítás mellett elrendelheti, hogy a használó a hasznosítási kötelezettségének a termelés folytatása nélkül tegyen eleget. 2. Művelési ág, művelési ág változás A termelő ha törvény másképpen nem szabályozza szabadon választhatja meg a művelési ágat. A művelési ágak a következők: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó. (Meghatározza az 1997. évi CXLI. törvény az ingatlannyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel.) A művelési ág megváltozását az illetékes körzeti földhivatalhoz 30 napon belül be kell jelenteni. Külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárni: a) Erdő művelési ág létesítésével és megszüntetésével Szabályozza az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (Evt), egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel (Vhr). Evt. 35. (1) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás szakszerűségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvező hatásának biztosítása érdekében az erdőgazdálkodó erdő telepítését - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhet. Vhr. 55. Az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után az erdőgazdálkodó az erdő művelési ágának megváltoztatásához szükséges, az erdészeti hatóság által záradékolt adatokat a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és határidőig köteles megküldeni az illetékes földhivatal részére. Evt. 73. (1) bekezdés b) pontja szerint a földhivatal az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján hivatalból is kezdeményezheti a földterület művelési ágának erdő művelési ágra történő megváltoztatását. 14

Vhr. 93. (1) Azt a nem erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletet vagy alrészletet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban már nem hasznosítanak, és a faállományának fedettsége az ötven százalékot eléri vagy meghaladja, erdőterületnek kell minősíteni. A földhivatal a terület művelési ágát - az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy megkeresése alapján, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság egyetértésével - az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágra változtatja. Evt. 73. (4) bekezdése szerint, amennyiben az ingatlannyilvántartásban erdőként nyilvántartott földterület nem felel meg e törvény előírásainak, az erdészeti hatóság - a védett természeti területet érintő részre vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a földhivataloknál kezdeményezi a földterület más művelési ágban való nyilvántartását. b) Árutermelő szőlő és gyümölcsös telepítésével vagy kivágásával Szabályozza a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény. Az összesen 500 m 2 területet meghaladó szőlő ültetvény akár csak egy részének is a kivágásához az engedély kérését a területileg illetékes hegybírónál kell kezdeményezni, aki a kérelmet véleményezéssel továbbítja a döntést hozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala részére. c) Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásával A termőföld törvény 42. -a és a 341/2004. (XII.22.) számú kormány rendelet szerint. A c pontban meghatározott esetben a természetvédelmi hatóság engedélyét csatolni kell a művelési ág bejelentéséhez. Ha a termőföld használója a természetvédelmi oltalom alatt álló területen a szakhatóság engedélye nélkül, vagy nem az engedély szerint változtatja meg a művelési ágat, a szakhatóság megkeresésére a körzeti földhivatal határozatban kötelezi az ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot visszaállítására földvédelmi bírság megfizetésével egyidejűleg. A kötelezettség alól felmentést adhat a földhivatal, ha a természetvédelmi szakhatóság arról hozzájáruló állásfoglalást ad ki. Azokhoz a meliorációs munkákhoz, amelyek megváltoztathatják a művelési ágat, már a tervezés időszakában meg kell kérni a földhivatal engedélyét. 3. A hasznosítási kötelezettség ellenőrzése a földhivatali határszemle A termőföldről törvény előírásai értelmében a használó - ha a törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani. A termőföldekre vonatkozó hasznosítási kötelezettség rendszeres ellenőrzése a földhivatal feladata. A határszemlék végrehajtását minden évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya felhívásban rendeli el. 15

A határszemlék lefolytatásának a szempontjai a következők: 1. A határszemléket évente a megye erdő nélküli termőterületének 25 %-án hajtják végre. A komplex határszemlék a hasznosítási kötelezettség ellenőrzésén felül más feladatok egyidejű elvégzésére is lehetőséget biztosítanak, pl. a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának felmérésére, a művelési ágak egyezőségének ellenőrzésére stb. 2. A határszemlék végrehajtásáról a körzeti földhivatalok a saját illetékességi területükön tájékoztatják az önkormányzatokat, a Nemzeti Földalap megyei koordinátorát, az agrárkamarákat, a mezőőröket, a növény- és talajvédelmi szolgálatokat, a falugazdászokat és a hegybírókat. Segíti a munka hatékony végrehajtását a civil szervezetek tájékoztatása is. 3. A határszemlék helyszíni munkái során, az ellenőrzésbe bevont településen lévő mintaterek felülvizsgálata, és a földminősítési adatok karbantartása is megtörténik. 4. A termőföld hasznosítási kötelezettségének ellenőrzése egész éves feladat, de célszerű a helyszíni szemlék május június hónapokban történő végrehajtása, mivel arra az időre a tavaszi növények vetése is befejeződik, és egyértelműen megállapítható, hogy az ellenőrzött területen folytatnak-e mezőgazdasági tevékenységet. 5. A fővárosi és a megyei földhivatalok a határszemlék végrehajtásával kapcsolatos számszaki adatokról és a szakmai megállapításokról tájékoztatják az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályát. A jelentések egységesen tartalmazzák az alábbi adatokat: Megye (erdő nélküli) termőterülete összesen (ha) A tárgyévi határszemlén ellenőrzött terület nagysága (ha) Hasznosítatlanul talált terület (ha), ebből szántó (ha) Művelési ág eltérés (ha) Termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása (ha) Az előző évi határszemlék kapcsán kivetett földvédelmi bírság összege A földhivatal megállapításai a tárgyévi határszemlék tapasztalatairól 6. A munkák keretében kiemelt cél a parlagfűvel fertőzött, gyomos területek mértékének csökkentése. 7. Ha a parlagfűvel illetve egyéb gyomokkal erősen fertőzött terület termőföld és a gyomos állapot egyben a művelési kötelezettség elmulasztását is jelenti akkor a hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a földhivatal felszólítja a tulajdonost, vagy a bejelentett földhasználót a mulasztás megszüntetésére. Ha a felszólítás eredménytelen, akkor határozatban földvédelmi bírság kiszabására kerül sor, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A művelési kötelezettség be nem tartása miatt a földvédelmi bírság egymást követően többször is kiróható. 16

4. A termőföld más célú hasznosítása A széles körben ismert kifejezés, a művelésből való kivonás a megváltozott társadalmi- és tulajdonviszonyokat tükröző 1994. évi termőföld törvény hatályba lépésével megszűnt. A földügyi szakigazgatás helyette a más célú hasznosítás fogalmat használja. A települések fejlődése és a tőkebeáramlás nyomán kezdett ipari-kereskedelmi fejlesztések amelyek közt nagyszámú zöldmezős beruházás fordul elő egyre nagyobb igénnyel lépnek fel a termőföld nem mezőgazdasági célú felhasználása iránt. A termőföld, mint természeti erőforrás mással nem pótolható, így mennyisége folyamatosan csökken. A takarékos felhasználás érdekében a termőföld törvény szigorúan szabályozza a más célú hasznosítás feltételeit. A termőföld hasznosításától eltérni a termőföld törvény 36. szerint, csak hatósági engedéllyel lehet az alább felsorolt esetekben: a) Amikor a tevékenység következményeként a termőföld ideiglenesen, vagy véglegesen mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. Ha a más célú hasznosítás folytán az érintett terület legalább egy gazdasági évben mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmatlanná válik, a más célú hasznosítás időlegesnek minősül. A termőföld más célú időleges hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb egy alkalommal öt évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - a határidő lejárta után - az igénybe vevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása). A végleges más célú hasznosítás esetén az ingatlan elveszíti termőföld jellegét, mező és erdőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik. b) Külterületi föld belterületbe vonása. A belterület, a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. A belterületbe vonást az önkormányzati testület döntését követően, a helyi építési szabályzat kidolgozása után kezdeményezheti az önkormányzat a földhivatalnál. Az engedély megadásával egyidejűleg a földhivatal megállapítja a fizetendő földvédelmi járulékot. c) Mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld céljának megfelelő felhasználása. A termőföld törvény 2. (2) bekezdése szerint a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a haszonbérletre megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. Az egy hektár fölötti belterületi termőföldeket az ingatlan-nyilvántartás, művelési águknak megfelelően tartja nyilván és az építési szabályzatban meghatározott felhasználási célig, a művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. Az egy hektárt meg nem haladó belterületi földrészleteket beépített és beépítetlen (művelés alól kivett) területként kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy folyik-e rajtuk mezőgazdasági művelés. 17

d) Nem talajvédelmi jellegű védelmi erdő telepítése. Például hófogó erdősáv, vagy repülőtéri hangfogó erdősáv létesítése esetén. A termőföld törvény 44. -a meghatározza azokat az alapvető szempontokat, melyeket a más célú használat megtervezésekor és engedélyezésekor érvényesíteni kell. Termőföldet, más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben helyhez kötött beruházás céljára vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatóak a belterületbe. Hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni. A más célú hasznosítás lehet végleges, vagy időleges. A termőföld más célú felhasználására sok esetben csak átmenetileg van szükség, s ezt követően az ismét eredeti állapotának megfelelően hasznosítható. Ezekben az esetekben a végleges más célú felhasználásra vonatkozó előírásokat pl. a földvédelmi járulék itt használatos mértékét nem lenne méltányos alkalmazni. Természetesen annak érdekében, hogy az eredeti állapot helyreállítása megtörténhessen, bizonyos szempontból a végleges más célú felhasználásra vonatkozónál szigorúbb szabályok előírása indokolt. A termőföld törvény ezért kimondja, hogy az időleges más célú használat időtartama az öt évet nem haladhatja meg, valamint az ilyen engedély iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani a helyreállításra készített tervet, amely előirányozza a szükséges munkák elvégzését, ezáltal biztosítva az eredeti állapot helyreállítását. Külön szabályozza a termőföld törvény a 45. (4) bekezdésében a szolgalmi jog alapján végzett tevékenységek esetében az időleges más célú használat kérdését. Sok esetben olyan halaszthatatlan munkavégzésre van szükség a termőföldön, amely nem teszi lehetővé a hatósági engedély előzetes beszerzését. Ilyenkor is elő kell azonban írni az időleges más célú használat 8 napon belül történő utólagos bejelentését, hogy a földhivatal a fizetendő földvédelmi járulék kérdésében rendelkezni tudjon. Az időleges más célú használat szolgalmi jog gyakorlása alapján történt megvalósulása, nem jelent mentességet a járulék megfizetése alól. A termőföld törvény 46. -a kimondja, hogy a termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi, ezért az erre irányuló kérelmet is oda kell benyújtani. Abban az esetben, ha a más célú hasznosítást egy hektárnál nagyobb területre kérelmezik, akkor a földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM rendeletben kijelölt körzeti, vagy megyei földhivatal illetékes a döntés meghozatalában. Ez vonatkozik a belterületbe vonási eljárásokra is. Külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak, ha a más célú hasznosítást fokozottan védett természeti területre, illetve honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatban kezdeményezik. A földhivatal a beadott kérelem alapján helyszíni szemlét folytat le és az ott látottak, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a más célú hasznosítás engedélyezéséről. Az engedélyt határozattal hozza meg, amely megadott határidőn belül engedélyezi a kérelemben foglalt cél megvalósítását. Az engedélyező határozat öt év elteltével érvényét veszíti. A földtörvény részletesen rendelkezik arról is, hogy a más célú hasznosítási kérelemnek mit kell tartalmaznia. A beadványban szerepelnie kell a tervezett beruházás teljes területigényé- 18

nek, amelyet földmérési alaptérképen terület-kimutatással együtt fel kell tüntetni. A törvény a kérelmező számára kötelezővé teszi, hogy a beruházás elhelyezésre több változatot jelöljön meg, hogy az engedélyező hatóság a földvédelmi szempontból legkedvezőbb megoldást választhassa. Kivételt képeznek, az úgynevezett helyhez kötött beruházások, amelyek meghatározása a törvény szerint a következő: A már meglévő létesítmény bővítése Közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése Valamint a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény A más célú hasznosítás engedélyezése során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség természet és tájvédelmi szakhatóságként működik közre, ami azt jelenti, hogy állásfoglalását a földhivatal eljárásához, a kérvény érdemi eldöntéséhez be kell szerezni. Ezen a ponton találkozik a termőföld törvény 37. -a, és a 340/2004.(XII. 22.) számú kormányrendelet által módosított 166/1999.(XI. 19.) kormányrendelet. A termőföld törvény hivatkozott paragrafusa szerint: a táj alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeit, így különösen a domborzatot és a jellegzetes felszíni alakzatokat, a természetes vízfelületeket, a nádasokat és vizes élőhelyeket (tavak, vízfolyások, holt medrek, források), a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, a kulturális vagy történeti szempontból jelentőséggel bíró tájértékeket (kunhalmok, földvárak, rommezők stb.) a termőföld hasznosítása, a meliorációs tervek készítése és végrehajtása, valamint egyéb tevékenységek végzése során meg kell őrizni. 5. Más célú hasznosítás engedély nélkül Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a földvédelmi eljárások során az engedély nélküli más célú hasznosítások ügyében hozott határozatok okozzák a legtöbb feszültséget a lakosság és a hatóság között. Igen nagy a társadalmi igény a zöldövezeti lakóhelyek megteremtése, valamint a vállalkozások részéről a zöldmezős ipari-kereskedelmi beruházások iránt. Ennek megfelelően nagyszámú építkezés kezdődött és kezdődik napjainkban is a belterületen kívül. A termőföld törvény ismeretének hiánya az egyik ok, ami miatt az esetek többségében földhivatali engedély nélkül kezdenek az emberek külterületen, termőföldön lakó és gazdasági épület, valamint ipari és kereskedelmi létesítmény, de mezőgazdasági telephely építésébe is. Az elsőfokú építésügyi hatóságnak az önkormányzatok műszaki, építési osztályának bizonytalan jogalkalmazása is bonyolítja a helyzetet. A 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 17. f pontja előírja, hogy az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban. A tapasztalat azt mutatja, hogy számtalan esetben nem kéri az építésügyi hatóság az építési engedély kiadása előtt a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó földhivatali engedélyt, mivel a helyi építési szabályzat övezeti besorolása szerint az adott ingatlanon létesíthető lakóépület, gazdasági épület vagy telephely. 19

Sok esetben találkoztam azzal a kifogással engedély nélküli más célú hasznosítási eljárás során, hogy az önkormányzat képviselőtestülete határozatával már belterületbe vonta az ingatlant. Ez valóban szükséges a belterületbe vonási eljárás kezdeményezéséhez, de földügyi szempontból a földvédelmi járulék mértékét is meghatározó engedély kiadását követő ingatlan-nyilvántartási átvezetésig, egy adott ingatlan termőföldként szerepel és a termőföldre vonatkozó előírásokat kell rá alkalmazni. Engedély nélkülinek minősül a más célú használat, ha az már megkezdődött az engedély kiadása előtt, vagy az engedélyben szereplő határidő eltelte után valósítják meg. Az engedélyező határozat amennyiben az igénybevétel nem kezdődött meg a jogszabály erejénél fogva öt év elteltével érvényét veszíti. Engedély nélkülinek minősül az időleges más célú hasznosítás, ha az engedélyezett idő elteltével is tovább folytatják. Az engedély nélküli más célú hasznosítás megvalósulásakor, minden esetben a körzeti földhivatalnak el kell rendelnie az eredeti állapot helyreállítását a termőföld törvény 50. (1) bekezdése alapján. Az építési engedély megléte nem mentesíti az ügyfelet a termőföld törvény törvényben előírt eljárás lefolytatása és jogkövetkezményei alól. Különösen sok problémát jelentenek a volt zártkerti területeken lévő ingatlanok. Ezek nyilvántartása külterületi termőföldként történik, annak ellenére, hogy arculatuk sokszor kertvárosi vagy üdülőövezeti képet mutat. A gyakran kisméretű, keskeny földrészletek és a közöttük vezető keskeny utak nem felelnek meg az országos építési szabályzat előírásainak, így a belterületbe vonásukat sokszor akkor sem vállalják fel az önkormányzatok, ha egyébként lenne rá pénzeszközük. A zártkerti ingatlanok kilencvenes évek előtti különleges megítélése erősen belerögződött a köztudatba és a tulajdonosok nagyobbik része még a mai napig sem tekinti több, mint tíz évvel a termőföld törvény hatályba lépése után külterületi termőföldnek. Az eredeti állapot helyreállítását a földhivatal határozata határidő megjelölésével rendeli el. A határozat ellen az államigazgatási eljárás szerint jogorvoslattal lehet élni a megyei földhivatal felé. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozat jogerőre emelkedik, az ügy kimenetelében két megoldás következhet. Az első, hogy az ügyfél helyreállítja az eredeti állapotot határidőre, amit a földhivatal helyszíni szemlén ellenőriz és átvesz, vagy szükség esetén további munkák elvégzését írja elő. Ha a földhivatal elfogadja az eredeti állapot helyreállítását, arról határozatot hoz és rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról. A lehetséges második megoldás, hogy az ügyfél felmentési kérelmet nyújt be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályának címezve a körzeti földhivatalhoz. Ha az engedély nélküli más célú hasznosítást végrehajtó földhasználó nem azonos a tulajdonossal a kérelemhez mellékelni kell a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát is. A minisztérium a kérelemre indokolt esetben felmentést adhat. Ilyenkor a felmentést adó határozatban egyidejűleg rendelkezik a földvédelmi járulékról és az annak háromszorosát kitevő földvédelmi bírságról. A felmentés megadásához szükséges a 166/1999.(XI.19.) kormányrendelet szerint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatósági hozzájárulása. 20

6. A földvédelmi járulék A termőföld törvény 52. (1) bekezdése szerint a termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A hatósági engedély mellet a földvédelmi járulék is a termőföld védelmét szolgálja. Egyrészt differenciált mértéke miatt a föld minőségét szem előtt tartó területtakarékos felhasználásra ösztönöz, másrészt forrásául szolgál a külön jogszabály szerinti Termőföld minőségi védelme, hasznosítása előirányzat felhasználási keretszámla, melyből az állam a földvédelmi szempontból indokolt tevékenységeket támogatja. Minősített esetekben mentesül a földvédelmi járulék fizetése alól a kérelmező. Ezek ismerete fontos, ezért tételesen idézem a termőföld törvény 52. (3) bekezdését. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon: a) talajvédelmet szolgáló létesítmény, b) talajvédelmet szolgáló véderdő, c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna, d) közüzemi lakossági, ivóvíz- és csatornaellátást szolgáló létesítmények és annak védőterülete, f) a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az indokolt állandó ott-lakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítése, g) fokozottan védett természeti terület, h) természetvédelmi beruházás, illetőleg természetvédelmi hasznosítás, i) kettő hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése céljára használják fel, j) a más célú hasznosítást a tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területre, továbbá ha k) saját célra történő lakásépítés vagy önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából engedélyezik. A j és k pontban rögzített mentesség nem vonatkozik a budapesti agglomerációhoz és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések területén fekvő termőföld más célú hasznosítása esetén. A földvédelmi járulék forint értékének kiszámítása a termőföld törvény 1. számú melléklete szerint a következő szorzókkal történik, az aranykorona (Ak) érték alapján Minőségi osztály Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágak esetén Rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágak esetén 21

1. 92 000 48 000 2. 76 000 40 000 3. 60 000 32 000 4. 44 000 24 000 5. 28 000 16 000 6. 20 000 12 000 7. 12 000 8 000 8. 4 000 4 000 A földvédelmi járulék ötven százalékát kell fizetni, ha előzetes engedély alapján és az engedélynek megfelelően a más célú hasznosítás mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó beruházás megvalósítására, haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére, vagy mezőgazdasági érdekeket is szolgáló árvízvédelmi töltés létesítésére vagy felújításának céljára történik. A földvédelmi járulék ötven százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha a külön jogszabály szerint árutermelőnek minősülő szőlőt, gyümölcsöst, továbbá öntözésre berendezett, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel ellátott termőföldet hasznosítanak más célra. 7. A földvédelmi bírság A földvédelmi bírságra, a termőföld más célú hasznosításának hatósági engedélyezéséhez és a földvédelmi járulékfizetési kötelezettséghez hasonlóan - a földvédelem, illetve a termőföldek rendeltetésszerű hasznosításának érdekében van szükség. A földvédelmi bírság részben a hasznosítási kötelezettségek betartásának kikényszerítését, részben pedig a már visszafordíthatatlan kártétel nemzetgazdaság részére történő megtérítését és a Termőföld minőségi védelme, hasznosítása előirányzat felhasználási keretszámlán keresztüli pótlását szolgálja. A termőföld törvény részletesen meghatározza azokat az eseteket, amelyekben földvédelmi bírságot kell fizetni, s meghatározza a kiszabással és megfizetéssel kapcsolatos előírásokat is. Az 55. (1) bekezdése szerint földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja, b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlannyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá, c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg, d) a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. A földvédelmi bírság mértékét a termőföld törvény 2. számú melléklete tartalmazza, amelyből most az engedély nélküli más célú termőföld hasznosításhoz kapcsolódva a 3. pontot 22

emelném ki, amely szerint a hivatkozott esetben a földvédelmi bírság a járulék háromszoros összege. A földvédelmi bírságot a földhivatal határozatának jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. Annak érdekében pedig, hogy a földvédelmi érdekek maradéktalanul érvényesíthetők legyenek, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek ügyében méltányossági alapon ne születhessen döntés, a termőföld törvény 56. (3) bekezdése kimondja, hogy a járulék és bírság megfizetésének kötelezettsége alól sem mentesség, sem kedvezmény nem adható. A földvédelmi bírságot a földvédelmi járulékhoz hasonlóan, a külön jogszabályban meghatározott 10032000 01220191 53000004 számú Termőföld minőségi védelme, hasznosítása előirányzat felhasználási keretszámlára kell befizetni. A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék és földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. Fontos tudni, hogy a földvédelmi bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának vagy az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alól adott felmentés esetét kivéve - ismételten is kiszabható. 8. Nemzeti hatáskörben nyújtott támogatások, a termőföld minőségi védelmére és hasznosítására A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján FVM rendelettel meghatározza az adható támogatási formákat, azok mértékét és az azokhoz való hozzájutás módját. A minisztérium évek óta két témakörben tesz pályázati felhívást közzé a termőföld minőségi védelmének és hasznosításának támogatására. Az első a termőföld rendeltetésszerű hasznosításra alkalmassá tételével összefüggő feladatok támogatása, a második a birtok-összevonási célú termőföld vásárlás támogatása. 8.1. A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra alkalmassá tételével összefüggő feladatok témakörben a támogatás a következő célokra vehető igénybe a) gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tétele, b) a birtok-összevonási célú önkéntes földcserék lebonyolításának elősegítése, c) engedéllyel selejtezésre kerülő ültetvények (szőlő, gyümölcsös) felszámolása, d) az erdő és fásított terület művelési ágú területek közötti utakat kivéve, a termőföldek megközelítését szolgáló, nem szilárd burkolatú utak és hozzájuk kapcsolódó vízelvezető árkok működő képességének felújításnak nem minősülő fenntartása. A pályázati felhívás alkalmazásában nem minősül szilárd burkolatú útnak a legfeljebb tíz centiméter vastagságú kőzúzalék borítással rendelkező út. A támogatás mértéke az igazolt költségek ÁFA nélküli értékének negyven százaléka. Ugyanazon célra és területre támogatás ismételten nem igényelhető. A d) pont szerinti célra azonban a pályázatban megjelölt megtérülési időt követően, de legalább 5 év után ismételt 23