Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A képzés, mint a foglalkoztatáspolitika sokszínű eszköze, avagy a Zala megyei munkanélküliek képzése, annak dilemmái és perspektívái. Ritecz Balázs Vállalkozások pénzügyei szak 2012
2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 I. 1. A témaválasztás indoklása, hipotézis 3 II. A Zala megyei munkanélküliség jelene, avagy miért kulcsfontosságú a munkanélküliek képzése, oktatása III. A képzés, mint aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz 5 11 III. 1. A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képzési gyakorlata, annak lehetőségei és korlátai 11 III. 2. Országos képzési adatok a statisztikák tükrében 25 III. 3. Kitörési pontok, megoldási javaslatok a munkanélküliek képzésében 31 IV. Konstruktív észrevételek, javaslatok V. Összegzés VI. Melléklet VII. Irodalomjegyzék 40 46 49 57
3 Nem az a fontos, amit magunkkal hoztunk a világra, hanem az, amit csinálunk belőle. (Alfred Adler) I. Bevezetés I. 1. A témaválasztás indoklása, hipotézis Minden ország életében kiemelt jelentőséggel bír a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség terjedésének csökkentése, a hatékony munkaerőpiac megvalósítása. A munkanélküliség mind anyagilag, mind pszichésen jelentős mértékű terhet ró az egyénre, illetve a körülötte élőkre. Megszüntetése hatalmas feladat, szinte lehetetlen, de a gazdaság alapvető feladata, annak kezelése, mind a passzív munkanélküli ellátás rendszerével, mind pedig, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevételével. A dolgozattal az volt a célom, hogy amennyire csak lehetséges, megvizsgáljam a magyar foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb aktív eszközét, a munkanélküliek képzését. A kutatásaimat elősegítette, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ képzési koordinátoraként, lehetőségem nyílt a Zala megyei munkanélküliek képzésének gyakorlatát alaposan átlátni, annak dilemmáival és perspektíváival együtt. A dolgozat témájával kapcsolatban megfogalmazott alapfelvetésem: A munkanélküliek formális keretek között zajló képzése válságban van, mert az itt zajló sokszor kényszer-, illetve megélhetési tanulás nem eredményez hosszú távú pozitív hatásokat a társadalmi és területi
4 különbségek csökkentésében, illetve az elhelyezkedések elősegítésében. Ahhoz, hogy ezen a területen folyó képzés fontosságát, létjogosultságát bemutassam, úgy gondoltam dióhéjban, mintegy bevezetőként leírom az országunk, azon belül is Zala megye munkanélküliségére vonatkozó jellemzőit, valamint az itt megfigyelhető aktualitásokat, tendenciákat. A dolgozat elkészítésénél két fő vizsgálati módszert használtam, az első, hogy bemutatom a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képzési gyakorlatát, metodikáját, egyúttal ezen gyakorlattal kapcsolatban módosítási javaslattal is élek. A másik módszer a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat által közölt statisztikai adatoknak az elemzése, amely a főbb aktív eszközök hatékonyságát mutatja be. A dolgozat végén, mintegy utolsó szó jogán néhány gondolatot fogalmazok meg a szakképzés dilemmáiról, esetleges perspektíváiról. Azt gondolom, a munkaügyi központ által szervezett képzés az a lehetőség, amely segítő jobbját nyújtja azoknak a felnőtteknek, akik harminc, negyven, vagy akár ötven éves korukban ismerik csak fel, hogy az itt folyó tanfolyami lehetőség a második esély a szükséges iskolai képzettség megszerzéséhez, valamint a munkanélküli állapot megszüntetéséhez. A munkaügyi központ által támogatott képzések nem a céljukat tekintve különböznek más képzésektől, hanem a képzések között betöltött kiemelkedő szerepük miatt, hisz itt fogalmazódik meg leginkább és leggyorsabban a gazdaság igényeihez való közeledés legsürgetőbb, és egyben a legfontosabb követelménye, igénye.
5 II. A Zala megyei munkanélküliség jelene, avagy miért kulcsfontosságú a munkanélküliek képzése, oktatása 2008. év végén Magyarországot is elérte a gazdasági válság, ami néhány hét alatt megingatta a magyar bankrendszert, és ennek következtében a gazdaság hitelfinanszírozását is. A recesszió hatása Zalát sem kerülte el, fájdalmasan érintette a nagyvállalatokat, valamint a kis- és középvállalkozói szektort is. Térségünkre is jellemzővé vált a csökkenő árbevétel, minimális eredményesség, csoportos létszámleépítés. Mind a 2009. és a 2010. év rendkívül nehéz volt megyénk vállalkozói számára, hisz a válság kirobbanásának kezdetekor a megrendeléseik száma erőteljes visszaesést mutatott. A cégek jó része, főleg a kisebb vállalkozások a 2010. évre felélték az összes tartalékukat. A recesszió kialakulását követő negyedévben a munkaerőpiac válsága is egyre élesebben jelentkezett. Gazdasági erősségünknek is számító könnyűipari tevékenységet végző vállalkozások sorra szűntek meg, továbbá az összeszerelő gyártási tevékenységeket végző multinacionális cégek is megkezdték kivonulásukat megyénkből. A 2011. év első három negyedévben a kiemelt jelentőséggel bíró gazdasági ágak helyzete változatos képet mutatott megyénkben. A KSH adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a megyei székhellyel rendelkező ipari szervezetek termelése nőtt, bár az értékesítés növekedése szinte teljes mértékben az export bővülésének volt köszönhető. Az idegenforgalom tekintetében a kereskedelmi szálláshelyeket az előző év azonos időszakánál ugyan kevesebb vendég kereste fel, azonban valamelyest több éjszakára foglaltak szállást. Emelkedett a vállalkozási aktivitás, a gazdálkodási formák közül továbbra is a kft-k
6 alapítása a leggyakoribb. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek az egy évvel korábbinál csekélyebb mértékben fordítottak figyelmet beruházásokra, s az összeg mértéke területi kitekintésben is alacsonynak számít. Ugyanakkor a statisztikai hivatal adataiból azt is megtudhatjuk, hogy a népesség gazdasági aktivitása kedvezőbb az országosnál, emelkedett a foglalkoztatottak aránya és csökkent a munkanélküliség. A keresetek az átlagos mértékhez viszonyítva kisebb arányban növekedtek, így a korábbihoz képest nagyobb lemaradást mutatnak. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok figyelhetőek meg Zalában, mert tovább fogyott a megye népessége, továbbá csökkent a lakásépítések száma is. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő felmérésének adatai alapján a 2011. év harmadik negyedévben, Magyarország 15-74 éves népességéből 4 317,9 ezer fő volt aktív, akik közel kilenctizedét foglalkoztatták, így a foglalkoztatási ráta 50,3%-ot, az aktivitási arány 56,3%-ot mutatott. Zala megyében az említett korú népességből 131, 5 ezer fő tartozott az aktívak közé, akik közül 119,5 ezer fő volt foglalkoztatásban. A foglalkoztatási ráta 53,5%-ot jelzett, mely a hatodik legjobb értéket mutatta a főváros és a megyék rangsorában. A 2011 év szeptemberében az intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján, átlagban 60 ezren voltak alkalmazásban a legalább 4 főt foglalkoztató megyei székhellyel rendelkező vállalkozásoknál és a költségvetés területén. Megközelítően ezerrel többen, az előző évhez viszonyítva. Ezekből több mint kétharmadukat a versenyszféra foglalkoztatta, ahol a létszám egy év alatt 3,6%-al emelkedett, míg a költségvetés terén 2,8%-os leépítés történt. Mint ahogy, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ által összeállított beszámolójából megtudhatjuk, az álláskeresők számát tekintve megyénk 2011. évben kedvező helyet foglalt el (1. ábra).
7 Ebben a tekintetben, a múlt év átlagos adatai szerint Zala az 5. legjobb, arányukat tekintve a növekvő sorrendben a 8. helyen lévő megye. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) Megnevezés 2010. III. negyedév A megyében 2011. III. negyedév Változás 2010. III. negyedé v Országosan 2011. III. negyedé v Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 110,2 118,7 + 8,5 3790,7 3822,2 + 31,5 Munkanélküliek (ezer fő) 14,5 12,0-2,5 465,4 461,8-3,6 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 124,7 130,7 + 6,0 4256,1 4284,0 + 27,9 Gazdaságilag inaktívak (ezer 71,4 64,5-2513,9 2493,3-20,6 fő) 6,9 15-64 éves népesség (ezer fő) 196,1 195,2-0,9 6770,0 6777,3 + 7,3 Aktivitási arány (%) 63,6 67,0 + 3,4 62,9 63,2 + 0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 56,2 60,8 + 4,6 56,0 56,4 + 0,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,6 9,2-2,4 10,9 10,8-0,1 1. ábra Forrás: Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Zala Megye 2012. (6. oldal) A 2011. évben egy érdekes kettőség járta át a zalai megyei kirendeltségek és a szolgáltató központok mindennapjait. Miközben jogilag 2011szeptember végéig a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szakmai irányítása alá tartoztak, addig munkaerő-piaci sajátosságaik tekintetében Zala megye jellemzőit kellett figyelembe venniük. A munkaügyi szervezet 2011. évének napi munkájában kiemelt szerepet kapott a közfoglalkoztatás új metodikájának a beindítása, működtetésének fenntartása. A Zala megyében a Munkaerő-piaci Alap Alaprészhez nem köthető részének decentralizált keretéből történő finanszírozással 2011. évben önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatásban 4.504 fő, az önkormányzati hosszabb időtartamú
8 közfoglalkoztatásban 638 fő foglalkoztatását segítettük elő. Ezekhez a programokhoz 6 tanfolyam is társult, összesen 86 fő részvételével. 1 -olvashatók a kedvező adatok a beszámolóból. Az országos közfoglalkoztatási programokban történő részvétellel, a munkaügyi központ számos álláskereső munkához jutását segítette elő, így biztosítva őket értékteremtő munkához. Meg kell említeni, hogy 2011. év novemberében kezdetét vette a Kistérségi Start Munka programokkal kapcsolatban a tervezési, szervezési, valamint egyeztetési munka, ami szintén számos álláskereső foglalkoztatási lehetőségét tudja a jövőben biztosítani. Az Új Széchenyi Terv keretén belül, Zala megyében 176 nyertes projekt került támogatásra. Az ehhez kapcsolódó fejlesztések, beruházások megvalósulása még az esetek egy részében nem fejeződtek be. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész 2011. évi központi keretéből ( Új Széchenyi Tervvel összhangban, de hazai forrásból), a Nemzetgazdasági Minisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak dotálására hozott létre pályázatot, amit megyénkben 7 vállalkozás tudott sikeresen kihasználni. Megfigyelhető, hogy Zala megyében is jelen van az ún. szezonális munkanélküliség, hisz tavasszal az idegenfogalomnak, a mezőgazdasági munkának, valamint az építőipari tevékenységek beindulásának köszönhetően csökken az álláskeresők száma, majd ősszel az idényjellegű munkák végeztével ismét növekedik. A munkanélküliek száma 2010 második negyedévétől kedvezően alakult, amely arra enged következtetni, hogy stabilizálódott, és elindult a gazdaság fejlődése (2. ábra). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2011. szeptember végén 13 767 álláskeresőt regisztráltak megyénkben, 14%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Szeptember hónap utolsó felében a zalai álláskeresők közül 1 Zala megyei beszámoló a MEV rendszer teljesítéséről 2011. (1. oldal)
9 8 % volt pályakezdő, számuk így több mint ötödével csökkent, közülük minden második minimum érettségizett, és ebből 139 fő diplomával is rendelkezett. Továbbra is a letenyei és a zalaszentgróti kirendeltséghez tartozó településeken volt a legmagasabb az álláskeresők aránya, ami az előbbinél 18,2%, az utóbbinál 16,4%, valamint Lentiben a legkedvezőbb ez az érték, 9,2% (2. ábra). A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % Megnevezés 2010. I-III. n. év 2011. I-III. n. év Változás, % 2010. I-III. n. év 2011. I-III. n. év Változás, %-pont Keszthely 2331 2238-4, 0 10, 9 10, 9 - Lenti 1210 936-22, 7 11, 7 9, 2-2, 5 Nagykanizsa 5650 5305-6, 1 14, 6 13, 9-0, 7 Zalaegerszeg 5726 5010-12, 5 11, 4 10, 1-1, 3 Zalaszentgrót 1321 1278-3, 3 16, 8 16, 4-0, 4 Letenye 1472 1416-3, 8 18, 7 18, 2-0, 5 Zala összesen 17710 16228-8, 4 13, 0 12, 1-0, 9 2. ábra Forrás: Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Zala Megye 2012. (7. oldal) Létszámgazdálkodásukról adott nyilatkozataik szerint, 2011-re a cégek 59%-a, 2012-re 34%-a jelzett létszámmozgást. 2012-re vonatkozóan a létszámváltozásban a változás irányától függetlenül az előző évinél kisebb mértékű mozgást prognosztizáltak a munkáltatók. Kedvező, hogy mindkét évben több a felvételek száma a kiáramlásoknál, így a felmérésben részt vevő cégeknél 2011-ben közel 700 fős, 2012-ben 300 fős létszámnövekedés várható. 2 2 Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis Zala megye 2012. (17. oldal)
10 Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a munkáltatók közvetlen megkeresése útján nyert adatokból biztató eredmények születnek Zala megyére vonatkozóan. Továbbá fokozatosan csökkenő tendencia figyelhető meg 2009-től a nyilvántartott álláskeresők számát illetően is (2. számú melléklet). Láthatjuk, hogy az álláskeresők elhelyezkedése kedvező tendenciát mutat ugyan, de továbbra is a megfelelően képzett szakemberek azok, akik könnyebben tudnak elhelyezkedni. A gazdasági válságból való kilábalás egyik alternatívájaként tartják számon a képzésbe történő befektetést. A gazdasági válság hatásai miatt, az emberek meggondolják, hogy a nehezen megkeresett munkabérüket mire költség. A mindennapi megélhetést preferálják, így szinte egyetlen alternatíva található az álláskereső személyek képzésére, illetve a tanfolyamok finanszírozására ez, pedig a munkaügyi központok által támogatott képzési lehetőségek.
11 III. A képzés, mint aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz III. 1. A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képzési gyakorlata, annak lehetőségei és korlátai Úgy vélem a felnőttek képzése a hazai foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb kulcskérdése, ezért ennek minőségi fejlődése rendkívül szerteágazó, komoly feladat. Erre való tekintettel születtek meg a felnőttképzést szabályozó törvények (1. számú melléklet), amelyek közül kiemelkedik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 14. -a. A foglalkoztatást elősegítő képzések céljait, úgy kellene teljesíteni, hogy a bent szereplő hallgatók számára elfogadottá tegye, a mára már a hazai viszonyok között is létjogosultságot szerzett élethosszig tartó tanulás elméletének gyakorlati fontosságát. Az országunkban a munkanélküliség megelőzését és az állástalanok újrafoglalkoztatását előmozdító, aktív munkaerő-piaci eszközök bevezetése, időben megelőzte a munkanélküliség tömegessé válását. Ezen eszközök alkalmazására előbb került sor, mint a munkanélküli ellátórendszer kiépítésére, hisz a 80-as években még más funkciót töltöttek be, mert ezen eszközök akkor még a munkanélküliség elfedését szolgálták. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetben a felnőttképzés területei közül kiemelt prioritást élvez a munkaerő-piaci képzés. Ennek alapvető oka, hogy a piacgazdaságban a sikeres, eredményes munkavállaláshoz, a biztonságos létfenntartáshoz folyamatos képzésre, azaz életen át tartó tanulásra van szükség. A felgyorsult technikai, technológiai fejlődés feltételként állítja a szakmai tudás, a képességek és készségek állandó fejlesztését, amelynek egyik eredménye, az aktív élet során történő többszöri szakmaváltás.
12 Természetesen ez a szakmaváltás kényszer alapján is bekövetkezhet, amit okozhat a munkanélküliség, amikor is ebből az állapotból egy képzettség megszerzése nyújthat kiugrási lehetőséget. A munkaügyi központ a képzések támogatásával igyekszik hozzájárulni, a felnőttképzési lehetőségek hozzáférhetőségének, minél szélesebb társadalmi rétegek számára való kiterjesztéséhez, valamint a felnőttoktatás képzési kínálatának, a piaci igényekkel való összehangolásához. Az általuk szervezett tanfolyamok célja, hogy az álláskereső személyek könnyebben találjanak munkát, valamint a munkaviszonyban álló emberek, minél fokozottabb mértékben legyenek alkalmasak meglévő munkahelyük megtartására. A központ a foglalkoztatási törvény alapján a munkaerő-piaci képzésben részt vevő álláskeresők, valamint meghatározott esetben, munkaviszonyban álló személyek képzését finanszírozza, olyan tanfolyami lehetőségek által, amelyek szerepelnek a munkaügyi központ képzési listáján. Ezen képzési lista összeállításánál a központ, a területéhez tartozó foglalkoztatáspolitikai szempontokat veszi figyelembe. Vizsgálja az országos és megyei munkaerőpiac igényeit, a térség lehetőségeit, a helyi szükségleteket, a munkaerő kereslet és a kínálat helyi jellemzőit, továbbá a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit, valamint a munkaügyi központ és a munkáltatók közötti együttműködés tapasztalatait. A központok által szervezett átképzések piacképesebb végzettséget adnak a munkavállaló részére, amellyel újra visszakerülhet a munka világába. Azonban ahhoz, hogy valaki ingyenes átképzésben részesülhessen, elsőkén regisztráltatni kell magát, mint álláskeresőt a lakóhelyéhez legközelebb eső munkaügyi központban. A regisztrációt követően a központ munkatársai felmérik a jelentkező igényeit, lehetőségeit és ennek megfelelően tesznek javaslatot arra vonatkozóan, hogy milyen irányú képzést vagy átképzést javasolnak
13 részére. (A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a képzésre jelentkező választja ki saját magának a képzés fajtáját, nem figyelembe véve a szakemberek konstruktív javaslatait.) A képzésre jelentkező álláskeresőt postai úton értesítik a felvételi időpontjáról, ahol megjelenve meghallgatja a képzéssel kapcsolatos tájékoztatót. Ezen ismertető tartalmazza a tanfolyam és a képző legfontosabb jellemzőit, sajátosságait. Ezt követően, akik a tájékoztatót meghallgatva úgy döntenek, hogy részt vesznek a képzésen, egy a képző által összeállított felvételi tesztet kell, hogy kitöltsenek. A teszt kiértékelését követően értesítésre kerülnek azon személyek, akik az eredményeik alapján megkezdhetik a tanfolyamot. A képzés elindítása előtt, hogyha szükséges foglalkozás egészségügyi szakorvosi vizsgálaton vesznek részt a hallgatók. Amennyiben ezen is megfelelnek, akkor a kirendeltségen a megfelelő dokumentumokat bemutatva (bizonyítvány, orvosi alkalmassági) megkötik a hatósági szerződést. Ebben a szerződésben kerül megfogalmazásra mind a munkaügyi központ, mind pedig, a hallgató képzésre vonatkozó jogai és kötelezettségei, valamint ezen dokumentum megszegésére vonatkozó szankciók és következmények. A képzés megkezdését követően a hallgatóknak nem kell a központban jelentkezési kötelezettségüknek eleget tenni, mert a képző intézmény havi adatszolgáltatással teljesíti a hallgatók képzésen történő megjelenését. A jelenléti ív segítségével számfejtik és utalják, a tanfolyamon résztvevők keresetpótló juttatását, valamint a képző részére utalandó képzési költséget. Természetesen a kirendeltségen dolgozó képzési referens, illetve koordinátor a képzővel rendszeres kapcsolatot tart annak érdekében, hogy a tanfolyam lefolytatása minőségi elvárásoknak és a követelményeknek megfeleljen. A képzés befejezését követő záróvizsga után a hallgatók bemutatják a kirendeltségen a megszerzett bizonyítványukat, amennyiben nem volt sikeres a vizsgájuk, akkor pótvizsga kötelezettségüket kell, hogy
14 teljesítsék. A hatósági szerződés teljesítése akkor történik meg a hallgató részéről, amennyiben bemutatta a bizonyítványát, illetve, ha szükséges, akkor az előírt (egy) pótvizsga kötelezettségét teljesítette. A foglalkoztatást elősegítő képzési támogatások alapelvei: Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. 3 Külön jogszabályban meghatározott, csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállaló személynek is tudja biztosítani a központ a képzési támogatást, amennyiben a tartós munkavégzése ezen képzéssel, preventív módon biztosítható. A támogatás alanya lehet az a munkáltató, aki az állami foglalkoztatási szervhez beadott munkaerőigényének kielégítése 3 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, 14. 1.
15 céljából, az Flt. 4 14/A. (1) a) pontjában meghatározottak alapján a beadott munkaerőigénye szerint illetékes munkaügyi központtal olyan megállapodást köt, amelyben erre vonatkozó képzési igény fogalmazódik meg. A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a képzésben részt vevőknek az alábbi támogatást biztosítja: -a képző intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, -a képzéshez kapcsolódó helyközi utazás költsége (lakóhely és a képzés helye között 90%), -keresetpótló juttatás. A munkaügyi központ mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az általa felajánlott vagy elfogadott képzés költségeihez, milyen mértékű támogatást állapít meg. A tanfolyamok esetében lehetőség nyílik a költségek részben vagy egészben történő megtérítésére. Zala megyében, a korábbi években a Decentralizált Foglalkoztatási Alap (DEFA), azaz a Munkaerő-piaci Alap decentralizált részéből indítottak képzéseket, de ennek folyósítását a 2011. év második negyedévében leállították. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, hazánk jogosulttá vált igénybe venni a tagállamokat megillető támogatási formákat. Ezzel kapcsolatban az országunk az Új Magyarország Fejlesztési Tervben fogalmazta meg a fejlesztési elképzeléseit. A terv 15 operatív programot tartalmaz, ezek egyike a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), melynek prioritása a foglalkoztathatóság fejlesztését, és a munkaerő-piacra való belépés elősegítését tűzte ki célul. 2008-tól, ezen lehetőséget is kihasználva indították el további képzéseiket a munkaügyi központok. A 2011.-évben többnyire a 4 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
16 TÁMOP 1.1.1, valamint a TÁMOP 1.1.2 és a TÁMOP 1.1.3 keretének terhére valósultak meg a képzési lehetőségek. A tanfolyamok megszervezésének és lefolytatásának metodikája hasonló a DEFA képzésekéhez, annyiban különbözik, hogy minden tanfolyam előtt egy ráhangoló tréningen vesznek részt a hallgatók. TÁMOP 1.1.1 program a megváltozott munkaképességű emberek támogatására irányul, akik esetében több, személyre szóló szolgáltatás és támogatás szükséges a munkába helyezésükhöz. A támogatások odaítélésénél ebben az esetben az álláskeresők munkaképesség-csökkenését, egészségkárosodásának mértékét veszik figyelembe. TÁMOP 1.1.2 program célja, a hátrányos helyzetű emberek számára biztosítani annak lehetőségét, hogy a nyílt munkaerőpiacra visszakerüljenek és ott hosszú távon meg is tudjanak maradni. Ezen képzések keretén belül, az alábbi célcsoportokat határozták meg, akiknek tanfolyami lehetőségét kiemelt prioritással kezelték: - azok az álláskeresők, akik legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy még azzal sem, továbbá az elavult szakképzettséggel rendelkezők, - 25. életévüket be nem töltött álláskeresők, - akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesültek, - azok, akik bérpótló juttatásra, illetve 2011.09.01-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak. Zala megyében a képzési költségek támogatása, az esetek legnagyobb részében 100%-ban kerülnek megállapításra. A keresetpótló juttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60%-nál, és
17 nem lehet magasabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegénél. Ezen juttatás a képzésben részt vevő részére csak intenzív, azaz minimum a heti húsz órát elérő tanfolyamok esetén állapítható meg. A juttatás megállapítására vonatkozóan nincs kötelező rendelkezés. A kirendeltségek a mérlegelési jogkörükből kifolyólag döntenek ezen juttatás mértékének megállapításánál, továbbá a rendelkezésre álló keret összege az, ami meghatározza a keresetpóló nagyságát. A képzési támogatást az elméleti és gyakorlati képzés, továbbá a képzés befejezését követő első záró vizsgára történő felkészülés időtartamára, valamint ezen vizsga napjára biztosítják. A keresetpótló juttatás folyósítása a képző intézmény által havonta összeállított és benyújtott létszámelszámoló ív alapján történik, az itt megjelölt igazolatlan órákra, amennyiben az eléri, vagy meghaladja a napi képzés összes óraszámát, nem folyósítják a keresetpótló juttatást. Megyénkben az alábbi képzések támogatását biztosítják: -állam által elismert szakképesítés megszerzése, -munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása, -hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzés, -megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzés, -vállalkozást elősegítő képzés, -pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása, -szakképzettséggel rendelkező személyek számára nyújtandó államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés, -közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély (C, D, E kategóriák), valamint a GKI engedély megszerzése.
18 A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának támogatásával kapcsolatban, a képzésben részt vevő személy a képzés ideje alatt többek közt köteles: -képzővel felnőttképzési szerződést kötni, -képzésben részt venni, óralátogatási kötelezettségét teljesíteni, -a tananyagot a legjobb tudása szerint elsajátítani és vizsgát tenni, -sikertelen rész-, vagy záróvizsga esetén a képző intézmény által megadott időpontban javítóvizsgát tenni, valamint -a hatósági szerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét figyelembe venni, és azt betartani. A munkaügyi központban, az úgynevezett OKJ-s 5 tanfolyamok indítását preferálják. Ezen képzések napjaink legkeresettebb képzéseinek egyike, nemcsak azért hasznosak, mert gyorsan elvégezhetők, hanem nemzetközileg is elfogadott vizsgát lehet tenni az adott területen. (Europass bizonyítvány-kiegészítő 6 ) Az OKJ képzési programját miniszteri rendelet írja elő, így garantálva, hogy a képzésben részt vevő, az állam által elvárt, egységes ismereteket sajátítja el. Moduláris felépítésűek, azaz a hallgatók részszakképesítéseket is kaphatnak, így a képzések szabályozott keretek között variálhatók. A képzés elvégzésével, majd sikeres vizsga letételével államilag elismert végzettséget kapnak a hallgatók. Előre meghatározzák a képzési és vizsga követelményeket, így előre pontosan lehet tudni a képzés ütemezését, menetét. 5 Országos Képzési Jegyzékben szereplő 6 A külföldi munkakeresés és oktatási intézménybe beiratkozás esetén a tanult tárgyak mellett felsorolja a betölthető foglalkozások körét, és az elsajátított kompetenciákat. (ajánlott dokumentum külföldi munka, illetve tanulmány esetén)
19 Preferált képzési szakirányok: Országos tendencia, hogy a szakképzett fizikai szakmunkások iránti kereslet egyre növekszik, főként a fémipari, műanyagipari, gépipari, építőipari, kereskedelmi szakmákban és egyes szolgáltatások esetében is. Az 3. ábrán látható, hogy a tanfolyami lista összeállításánál a képzési szakemberek, elsősorban a térségre vonatkozó munkaerő igény előrejelzését veszik alapul, de az országos szakember hiányt is figyelik, teret engedve a munkaerő mobilitás lehetőségének is. A 3. ábrán tapasztalható, hogy a műszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületeken indított képzések indítását preferálták a 2010. évben. A 4. ábrán a gazdasági-szolgáltatási, az 5. ábrán, a műszaki szakterületeken belüli szakmacsoportok eloszlását figyelhetjük meg. Így megtudhatjuk, hogy a 2010. évben a kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció, valamint a gépészeti szakmacsoportokon belül fejezték be a legtöbben képzéseiket. 2010. évben Képzésben résztvevők száma Zala megyében Szakterületek szerint, DEFA érintett létszám 350 300 250 200 150 100 50 0 Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási szakterületek Agrár Egyéb 3. ábra Forrás: Munkaügyi központ adataiból, saját készítés
20 Zala megyére vonatkozó hiányszakmák többek közt: -szerkezetlakatos -ács, állványozó -szerszámkészítő -gépi forgácsoló -szakács -szociális gondozó, ápoló -hegesztő -kőműves -szabó -agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító 2010. évben Képzésben résztvevők száma Zala megyében, Gazdasági-szolgáltatás szekterületein belül, DEFA érintett létszám 120 100 80 60 40 20 0 Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelmi- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport idegenforgalom Vendéglátás, 4. ábra Forrás: Munkaügyi központ adataiból, saját készítés Közgazdaság szakmacsoport: -valutapénztáros -bérügyintéző -pénzügyi és számviteli ügyintéző -vállalkozásszervező -társadalombiztosítási ügyintéző Ügyvitel: -irodai asszisztens -integrált ügyfélszolgálati ügyintéző -ügyintéző titkár
21 Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció: -ruházati kereskedő/eladó -élelmiszer- és vegyi áru eladó -raktáros -marketing, - és reklám ügyintéző -logisztikai ügyintéző -bolti pénztáros -ruházati eladó + bolti pénztáros -ruházati eladó -virágkötő, virágbolti eladó -kereskedő boltvezető -kereskedelmi ügyintéző Vendéglátás, idegenforgalom: -szállodai portás, recepciós -pincér -szakács -gyorséttermi eladó -cukrász -panziós, falusi vendéglátó -vendéglátó eladó -szállodai szobaasszony + német -turisztikai Coach -uszodamester -víz visszaforgató berendezés szerelő 2010. évben Képzésben résztvevők száma Zala megyében, Műszaki szakterületeken belül, DEFA érintett létszám 200 150 100 50 0 Gépészet Informatika Építészet Faipar szakmacsoport Közlekedés 5. ábra Forrás: Munkaügyi központ adataiból, saját készítés Gépészet szakmacsoport: -szerkezetlakatos -hegesztő 2 eljárásra -wolframelektródás hegesztő -fogyóelektródás hegesztő -nehézgépkezelő -könnyűgépkezelő + raktáros -könnyűgépkezelő -karbantartó, csőszerelő -kisteljesítményű kazánfűtő -CNC forgácsoló -CNC forgácsoló + ECDL Start -gépi forgácsoló Jelenleg az iskolák kevés szakembert bocsátanak ki a gazdasági, kereskedelmi, valamint a fém- és gépipari, az építőipari, műszeripari
22 szakmákban. Ez azért is mutatkozik hátrányként, mert a gépiparban jelentős Magyarország nemzetgazdasági szerepe. Zala megyében is hiányoznak a hegesztők, géplakatosok, szerszámlakatosok, mechanikai műszerészek, állványozók, de ápolókból is hiány mutatkozik. A 2010. évi adatokat megfigyelve láthatjuk, hogy a műszaki és a gazdasági-szolgáltatási területeken zajló képzéseket preferálták a központ képzési szakemberei, ezzel is csökkentve a megye szakember hiányát. A képzést sikeresen befejezők elhelyezkedési arányszámai képzések szerint 2009.01.01-2011.05.30 Tanfolyam név Támogatott fő Lemorzsolódott Tanfolyam vége után munkába állt Tanfolyam vége után 180 napon dolgozik Támogatottak munkában tartási aránya (%) Követett hallgató aránya Angol KER B1 15 1 0 8 57, 14% 71, 43% Angol KER B1 12 2 0 5 50, 00% 0, 00% Angol KER B1 14 4 0 4 40, 00% 40, 00% Angol KER B1 13 0 0 8 61, 54% 69, 23% (N.kanizsa) Angol KER B2 8 0 2 4 50, 00% 62, 50% Angol KER B2 16 3 0 11 84, 62% 100, 00% Angol KER B2 13 0 0 5 38, 46% 0, 00% Angol KER B2 15 5 0 10 100, 00% 80, 00% (TÁMOP) Angol KERB1 16 12 0 4 100, 00% 250, 00% (Keszthely) TÁMOP 1.1.2. angol nyelv 1 0 0 0 0, 00% 0, 00% Ápoló 18 5 0 11 84, 62% 46, 15% Autóbuszos 1 0 0 0 0, 00% 100, 00% személyszállít ó vállalkozó Bolti hentes 18 2 0 0 0, 00% 81, 25% Bolti 16 1 0 7 46, 67% 60, 00% pénztáros Bolti 20 0 0 9 45, 00% 70, 00% pénztáros Bolti 1 0 0 1 100, 00% 100, 00% pénztáros TÁMOP 1.1.1. Bolti 21 0 0 10 47, 62% 71, 43% pénztáros TÁMOP 1.1.2 Burkoló 17 2 0 7 46, 67% 80, 00% Bútorasztalos 16 0 0 5 31, 25% 56, 25% Bútorkárpitos 18 0 0 10 55, 56% 0, 00% + DIT CNCforgácsoló 13 0 0 9 69, 23% 92, 31% CNCforgácsoló+ ECDL Start 17 15 0 0 0, 00% 550, 00%
23 Tanfolyam név Cukrász TÁMOP 1.1.2 ECDL TÁMOP 1.1.2. Élelmiszer és vegyi áru eladó Élelmiszer és vegyi áru eladó TÁMOP 112 Élelmiszer- és vegyi áru eladó + digitális írástudás Élelmiszer- és vegyi áru eladó + DIT TÁMOP 1.1.3. /Keszthely/ Épület és építménybádogos TÁMOP Felzárkóztató+ betanított parkgondozó (TÁMOP 1.1.2) Gépi forgácsoló+ Digitális írástudás Támogatott fő Lemorzsolódott Tanfolyam vége után munkába állt Tanfolyam Vége után 180 napon dolgozik Támogatottak munkában tartási aránya (% ) Követett hallgató aránya 16 3 0 10 76, 92% 69, 23% 17 0 0 4 23, 53% 64, 71% 15 0 0 7 46, 67% 46, 67% 16 0 0 4 25, 00% 68, 75% 16 1 0 5 33, 33% 66, 67% 15 0 0 10 66, 67% 100, 00% 12 3 0 2 22, 22% 88, 89% 16 0 0 4 25, 00% 31, 25% 1 0 0 1 100, 00% 100, 00% Gyógypedagógiai 15 2 0 4 30, 77% 76, 92% asszisztens TÁMOP 1.1.2 Gyorséttermi és 15 11 0 3 75, 00% 250, 00% ételeladó Gyorséttermi- és 15 0 0 9 60, 00% 80, 00% ételeladó Hidegburkoló+ 15 3 0 7 58, 33% 0, 00% digitális írástudás+ tréning Irodai Stúdium 16 0 0 7 43, 75% 93, 75% IT biztonság 16 0 0 5 31, 25% 37, 50% technikus Kerti munkás+ 14 0 0 5 35, 71% 64, 29% Német KER A1+digitális írástudás+tréning Közbeszerzési 2 1 0 1 100, 00% 100, 00% referens Közbeszerzési 13 1 0 7 58, 33% 83, 33% referens Méhész 1 0 0 0 0, 00% 0, 00% MIGR_CNC 17 0 0 6 35, 29% 76, 47% forgácsoló MIGR_Szerkezetlak 12 1 0 2 18, 18% 72, 73% atos Munkavédelmi 1 0 0 1 100, 00% 0, 00% technikus Német KER B2 13 2 0 4 36, 36% 0, 00% Nemzetközi 1 0 0 1 100, 00% 100, 00% árufuvarozó Óvodai dajka TÁMOP 1.1.2 16 0 0 6 37, 50% 56, 25% 6. ábra Forrás: Munkaügyi központ adataiból, saját készítés
24 A 6. ábrát megfigyelve szomorúan tapasztalom, hogy a képzést befejezők megkeresése esetében, a válaszadói hajlandóság alacsonyabb, mint amire számítottam, annak ellenére, hogy az itt zajló képzések nem alanyi jogon járnak, valamint költségeit tekintve hatalmas terhet jelentenek a költségvetésre. A 2009.01.01.-2011.05.30 közötti időtartamot megfigyelve a képzések tekintetében a lemorzsolódási arány 3 tanfolyamot leszámítva nem számottevő. Ezeknél a képzéseknél a magas arányt többek közt a kiválasztás elégtelensége, alulmotiváltság, csoportösszetartás hiánya okozhatta. Az az átlagban 2-3 fő, aki idő előtt elhagyja a tanfolyamot, általában nem képes felvenni a tanulás ritmusát, vagy munkalehetőséget kap, és inkább a biztos megélhetésnek számító munkaviszonyt választja. A képzés befejezését követően, azonnali foglalkoztatást nem olvashatunk ki az adatokból, ezt betudhatjuk annak is, hogy más céllal történt a képzésválasztás, de betudhatjuk annak is, hogy a hiányszakmák összetétele ugyan változatlan, azonban a válság hatására, most kevesebb embert keresnek a munkáltatók. Leginkább a konjunkturális ingadozások miatt sokkal nagyobb a munkaerőpiacon a bizonytalanság, az előző évekhez képest. A tanfolyamok befejezését követően a 180. napon azt tapasztaljuk, hogy ugyan részt vettek szakmát adó képzéseken a megkérdezettek, de egy-két tanfolyamot leszámítva nem tapasztalható magas arányú, tömeges elhelyezkedés a körükben. A vizsgát tett hallgatók mintegy 50 %-a helyezkedett el átlagosan fél éven belül. A megkérdezett, azaz a követett hallgatói arányt figyelembe véve, a támogatottak munkában tartási aránya a középfokú angol, az ápoló, cukrász, CNC forgácsoló, valamint a keszthelyi élelmiszer- és vegyi áru eladó +DIT (digitális írástudás) tanfolyamok esetében volt magas, azaz sikeres. A többi tanfolyam esetében ezen aránymutató nagyfokú szórást mutat.
25 III. 2. Országos képzési adatok a statisztikák tükrében 7 A munkaügyi központokban indított (munkaerő-piaci alapból támogatott) képzési lehetőségek 2 csoportját különböztethetjük meg, az egyik a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzés, a másik a kisebb részt lefedő munkaviszony melletti képzés. Mivel nem állnak a rendelkezésemre megfelelő számban a Zala megyére vonatkozó monitoring mutatók, ezért a felállított hipotézisem igazolása érdekében úgy gondoltam, elemzem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáit. Ezen belül is a 2008-2010 közötti időszakra vonatkozó, befejezett munkaerő-piaci képzések hatékonyságát, a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján. A választásom azért esett a 2008-as évre, mint vizsgálati időszakom kezdő évére, mert a dolgozatommal kapcsolatos kutatásaim egyre inkább afelé mozdítanak el, hogy a képzés hatékonyságára nagymértékben rányomja bélyegét a gazdasági recesszió. Az elemzések főként az ajánlott képzések tekintetében készültek, kiemelten a munkaviszonyban nem állók esetére vetítve. 2008 a válság kirobbanásának éve: A 2008. évben közel 16, 9 ezer fő fejezte be munkaerő-piaci képzését, ami az egy évvel korábbinál mintegy négyszáz fővel nagyobb létszámot jelentett. A nem munkaviszonyos képzések struktúrájában folytatódott az ajánlott képzések aránynövekedése, de ezen belül megfigyelhető volt, hogy míg az ajánlott képzést befejezők száma nőtt, addig az elfogadott képzéseknél a befejezők száma tekintetében, lassú 7 Forrás: NFSZ portál: www.afsz.hu Főbb aktív eszközök hatékonysága
26 csökkenés mutatkozott. Ez betudható annak, hogy a munkaügyi központok az ajánlott képzések erősítésével, a hiányszakmák felé próbálták terelgetni a tanfolyamra jelentkezőket, ezzel is elősegítve a képzések hatékonyságának növelését. 2008. évben a befejeződött munkaerő-piaci képzések tekintetében 93%-os volt a képzést sikeresen befejezők aránya, azaz a lemorzsolódás csupán 7%-os volt. A munkaviszonyos képzéseket illetően az előző évhez hasonló arány született, ami 7,1%-os lemorzsolódási értéket mutatott. A lemorzsolódók 33,9%-a elhelyezkedés miatt, 22,8%-a saját hibájából, 16,7%-a betegség miatt hagyta abba a tanfolyamot, továbbá 10,8% a sikertelen vizsga, illetve kudarcélmény, valamint 15,4% pedig egyéb ok miatt maradt ki a tanfolyamról. 2008 ban, a képzést befejezettek nemek szerinti aránya továbbra is a nők relatív többségét mutatja, arányuk viszont az előző évhez képest nőtt. Korcsoportos bontást figyelve, az ajánlott képzést még mindig a fiatalok nagyarányú többsége jellemezte. A 30 év alatti fiatalok alkották az ilyen jellegű tanfolyamok részvevőinek 42,2%-át. A magasabb életkori csoporthoz tartozók egyre kisebb arányt képviseltek az ajánlott képzések tekintetében. Az iskolai végzettséget figyelve, az ajánlott képzést befejezők tekintetében a legfeljebb 8 általánost végzettek aránymutatója 29,1%, ami az előző évhez (27%) képest minimális emelkedést mutatott. A 2008. évben a szakmunkás végzettséggel rendelkezők, az ajánlott képzést befejezők között 23,5%-os arányban voltak jelen, ami az előző évhez képest 2,4%-os növekedést tükrözött. A szakközépiskolát, gimnáziumot, technikumot végzettek aránya a tavalyi adatokhoz képest csökkent. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az ajánlott képzést befejezettek arányának 9,35%-át tették ki.
27 A 2008. évben az ajánlott képzésből kikerülők 42,2%-a létesített foglalkoztatási jogviszonyt a képzés befejezését követő 3 hónapon belül. Ez az érték 4,7%-pontos emelkedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Ebben az évben a képzés tekintetében nem mutatkoztak a gazdasági recesszió kedvezőtlen hatásai a képzéseket illetően. A 2008 utolsó negyedévétől kibontakozó gazdasági válság hatására a magyar foglalkoztatáspolitika is a munkahelyek megőrzését, megóvását tekintette az egyik legfontosabb teendőjének. A válság kezelésére meghozott intézkedések között, több képzésre és szakképzésre vonatkozót is találhattunk. A recesszió kilábalásából a foglalkoztatáspolitika kiemelt szerepet szánt a képzésnek, mert olyan támogatásokhoz rendelt képzési lehetőséget, amelynek alapvető célja nem erre irányult. Ilyen volt például a TÁMOP 2.3.3 Munkahelymegőrző támogatás munkaidő csökkentéssel és képzéssel kombinálva. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat monitoring módszertana 2009-től gyökeres változáson ment keresztül. Az Integrált Rendszer bevezetésével a régi korszerűtlen informatikai program használata megszűnt. Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi 3 hónapos nyomon követési időről áttértek a 6 hónapos követési időre, valamint az információszerzés más módszerrel történik. 2009 a gazdasági válságot követő első év: A képzésekben résztvevők 82,4%-a ajánlott képzéseket, míg a 15, 1%-a az elfogadott tanfolyami lehetőségeket preferálta. Ebben az évben a képzést befejezők 41,6%-a volt munkaviszonyban a tanfolyam befejezését követő 6 hónapon belül. Ez az arány egy kismértékű visszaesést mutat az előző évhez (42,2%) képest. Itt érdemes megemlíteni, hogy ebben az évben, itt a Nyugat-Dunántúlon ez az arány 43,1% volt, ami az országos átlaghoz képest magasabb
28 elhelyezkedési arányt mutatott. 2009-ben az ajánlott képzések szempontjából az elhelyezkedési arány a nők tekintetében volt kedvezőbb (42%). Mint ahogy az 5. számú melléklet is mutatja, a képzést befejezettek száma meg növekedett a 2008-as évhez képest, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy nőtt azok száma is, akikről érdemi információkkal rendelkeztek. Azonban itt fontos megjegyeznem még, hogy a 2008-as, és a 2009- es évek tekintetében a vizsgált eszközök és mutatók összehasonlításából sajnos nem vonhatunk le teljes körű következtetéseket, mert az adatok információ forrásait különböző módszerekkel gyűjtötték. Az adatok tükrében tapasztalható, hogy a munkaerő-piaci képzést befejezők közt az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb volt (26%), viszont az álláskeresők közötti arányukhoz viszonyítva mégis alulreprezentáltak. Az álláskeresők között a szakmunkás képzettséggel rendelkezők a második legnagyobb csoport, azonban mégis a képzést befejezettek közötti arányuk 19, 6% volt. A 2009-es évben a képzést befejezettek között az érettségivel rendelkezők voltak a kiváltképp túlreprezentáltak. Tehát összességében kimondhatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a szakmunkás képzettségűek aránymutatói a képzést befejezők között lényegesen alacsonyabbak, mint ahogy ezt az álláskeresők közötti részesedésük indokolttá tenné (6. számú melléklet). A képzés befejezését követően, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési aránya lemarad a magasabb végzettségűekhez viszonyítva. 2010. év első féléve: A munkaviszonyban nem állók esetében a képzést a résztvevők 88, 1%-a fejezte be sikeresen. A lemorzsolódókat is figyelembe véve a
29 2010. első félévében 48,1%-ának volt munkaviszonya a képzést követő 180 napon belül. Amennyiben az előző év jellemzőit nézzük, akkor a képzés befejezését követő elhelyezkedési arány 2%-ponttal magasabb a 2010. első félévben. A munkaviszonyban állók képzését megfigyelve egy negatív tapasztalattal gazdagodhatunk. Tudnunk kell, hogy ezen képzés célja, a munkaviszonyban állók képzésének finanszírozása, preventív törekvés miatt, a munkahelyüknek megőrzése érdekében. Tehát ebben az esetben azt olvashatjuk ki a számok tükrében, hogy a munkaviszonyos képzést sikeresen befejezők mintegy csak 56,3%-a dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. Ez azonban elgondolkodtató szám, mert ez azt jelenti, hogy a képzést sikeresen befejezők 43,7%-át elbocsátották, vagy kiléptek. 2010. év első félévben 18 960 fő munkaviszonyban nem álló fejezte be képzését, 1 301 fővel többen, mint az előző év első félévben. Ebben az évben a lemorzsolódók aránya az ajánlott képzésben részvevők körében 11,3% volt, azaz ennyien nem végezték el a tanfolyamot. A 2010. első félévben megfigyelhető egy fordulat, mert a képzést befejezők körében a férfiak (50,7%) nagyobb arányban voltak jelen, mint az előző év azonos időszakában (45,9%). Az elhelyezkedési mutatatok tekintetében a 25 év alattiak mutatója volt a legmagasabb (57,4%), az 54 év felettieké a legalacsonyabb (43,4%). A munkaerő-piaci képzést befejezők körében, ezen időszak tekintetében legnagyobb arányban az érettségizettek képviseltették magukat (43,0%). Azt tapasztalhattuk, de jelen pillanatban is ez a tendencia figyelhető meg, hogy a tanulási hajlandóság magasabb az érettségizettek körében, mint az alacsonyabb iskola végzettségek tekintetében. Azonban kedvező képet kapunk, ha a lemorzsolódás és az iskolai végzettség közti kapcsolatot vizsgáljuk. Azt tapasztaljuk, hogy ezen időszakot figyelve, minél alacsonyabb a képzésben
30 részvevő iskolai végzettsége, annál kedvezőbb eséllyel fejezik be sikeresen a képzést. A statisztika adatait segítségül kérve, azt tapasztalhatjuk, hogy a munkaerő-piaci képzés rendszerében az utóbbi néhány évben jelentős változás, illetve nagyarányú eltérés nem mutatkozott. Ugyanakkor olyan problémákra hívja fel a figyelmünket, amelyekre oda kellene figyelnünk. A táblázat adatai egyértelműen mutatják, hogy az alacsony iskolai végzettségű, azaz hátrányos helyzetű álláskeresők jelentősen alulreprezentáltak a támogatott képzésben részt vevők között. 8 Azonban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik leginkább jogosultak lennének a tanfolyamokon való részvételre. Ezen arányon segített 2008-tól a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2. számú, az úgynevezett Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért elnevezésű program, amelynél az egyik kiemelt célcsoport az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Azonban ezt a folyamatot alaposan szemmel kell tartani, mert igaz, hogy a munkaerő-piaci képzésekbe a bevonásuk nagyon is indokolt, de az adatok (6. számú melléklet) azt bizonyítják, hogy bevonásuk emelkedésével az elhelyezkedési aránymutatók romlanak. Az NFSZ 9 portálján megtalálható statisztikai adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a szakképesítést megalapozó szakmai képzések, a hátrányos helyzetűek, valamint a megváltozott munkaképességűek felzárkóztató, reintegrációs képzési lehetőségei a munkaügyi központokban, csekély arányban vannak jelen. A támogatott tanfolyamok nagy részét teszik ki az úgynevezett hiányszakmák képzése. Ez természetesen jó irány, azonban ezt is 8 Pulay Gyula: A hazai felnőttképzési rendszer hatékonysága Európai kitekintésben, Munkaügyi szemle/ 2010 / II. szám, 75. o. 9 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
31 kontroll alatt kell tartanunk. Egyrészt jó, mert ezzel az iskolarendszerű szakképzés hiányosságait, illetve a munkaerő-piac működési mechanizmusait igyekezhetünk kezelni. Másrészt viszont, ez adott esetben átcsaphat negatív irányba, mert nem tudunk megfelelni a gazdaság új képzettségbeli igényeinek, elvárásainak. III. 3. Kitörési pontok, megoldási javaslatok a munkanélküliek képzésében A munkaügyi központ által szervezett képzések többféle funkciót kell, hogy betöltsenek. Egyfelől képezni kell azokat az álláskeresőket, akik szakmunkások kívánnak lenni, másfelől képeznie kell azokat, akik általános iskolai tanulmányaik során nem sajátították el azokat a képességeket, készségeket, kompetenciákat, amelyek a szakma tanfolyamon való elsajátításához szükségesek. Továbbá képzési tevékenységükkel ki kell elégíteni a helyi munkaerőpiac igényeit. Olyan képzési struktúrának a megvalósítását kell, hogy elősegítse, amely megfelel a munkaerő-piaci igényeknek, segíti az egyén alkalmazkodó képességét, munkavállalói kompetenciának fejlesztését, valamint alkalmazható tudást biztosít. Úgy gondoltam, mielőtt a konkrét javaslataimat megfogalmazom, egy különösen fontos területre térnék ki, amely véleményem szerint szorosan hozzátartozik a képzések hatékonyságának taglalásához ez, pedig a pályaválasztás. Fontosnak tartom, hogy azok a diákok, felnőttek, akik pályaválasztás, és/vagy korrekció előtt álnak segítséget kapjanak a megfelelő pályaépítési terv kidolgozásában. A Munkaügyi Központ és az adott Város Önkormányzatának az együttműködésével a városban működő általános- és szakközépiskolák bevonásával megvalósulhatna egy életpálya tervezési program elindítása (pályaorientáció fejlesztése,