Balesetek általános és középiskolákban a 2004/2005. tanévben Gyulai Éva 1, Dr. Bényi Mária 2, Dr. Kakucs Réka 1 1 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ - Országos Környezetegészségügyi Intézete, 2 Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Magyar Higiénikusok Társasága XXXVI. Vándorgyűlés, Siófok 2006.
Tanuló- és gyermekbaleset A tanuló- és gyermekbaleset az a baleset, amely a gyermeket, tanulót akkor éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet. A tanulókat a gyakorlati foglalkozáson ért balesetet munkabalesetnek kell tekinteni.
Az oktatás nevelés során bekövetkező balesetek megelőzésére vonatkozó szabályozás Jogi szabályozás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről 12/2004. (IV.13.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről 1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Intézményi szabályozás helyi sajátosságok figyelembevételével SZMSZ vezetők, pedagógusok, alkalmazottak feladatai Házirend tanulók feladatai
A megelőzés szereplői és feladataik A tanuló - fegyelmezett magatartás, ismeretek elsajátítása, előírások betartása, hibák, balesetek jelentése a pedagógusnak. A pedagógus nevelés - oktatás, felügyelet, szükség esetén intézkedés. A nevelési-oktatási intézmény gondoskodik a felügyeletről, a biztonságos környezet megteremtéséről, a baleset okainak feltárásáról és megszüntetéséről, teljesíti jelentési kötelezettségét. A fenntartó - segíti és ellenőrzi a megelőző tevékenységet, teljesíti jelentési kötelezettségét (továbbítás). Munkavédelmi és munkaügyi felügyelő ellenőrzi a munkavédelmi előírások betartását és szükség esetén intézkedik. ÁNTSZ ellenőrzi a jogkörébe tartozó tárgyi feltételeket és intézkedik a hibák kiküszöbölésére.
Az ÁNTSZ munkatársai az oktatási intézmény tanulóinak és dolgozóinak hosszútávú egészségmegőrzése és balesetvédelme érdekében tevékenykednek. Az ÁNTSZ gyermek- és ifjúsághigiénés szakterületet ellátó munkatársai és az OKK-OKI Gyermek- és ifjúsághigiénés osztálya együttműködésével felmérés készült a 2004/2005. tanév baleseteiről, az ország összes általános és középiskolájában. Az adatgyűjtés szempontjai: a sérült neme, életkora a baleset helyszíne a sérülés jellege a baleset súlyossága a baleset jellemző oka 1942 iskolában 7039 baleset történt.
100% 80% 60% 40% 20% 0% A sérültek neme korcsoportjai 39% 61% (n=7039) lány fiú 100% 2% 0,2% 80% 19% 60% 50% 40% 20% 28,8% 0% 24 év felett 19-23 éves 15-18 éves 11-14 éves 5-10 éves
A baleset helyszíne folyosó, lépcső sportpálya 12% tanterem 11% 7% 37% tornaterem 10% egyéb 23% udvar egyéb: kirándulás jégpálya öltöző játszótér kollégium sípálya uszoda
A sérültek neme és a baleseti helyszínek összefüggése 100% 80% 60% 40% 20% 16% 17% 11% 10% 33% 43% 15% 9% 25% 21% egyéb folyosó, lépcső tornaterem sportpálya udvar 0% fiú lány
Baleseti helyszínek korcsoportonként 100% 80% 19% 10% 14% 18% 12% 9% 30% 60% 40% 21% 9% 42% 48% 7% 43% 20% 0% 13% 41% 17% 19% 16% 8% 4% 6-10 év 11-14 év 15-18 év 19-23 év udvar sportpálya tornaterem folyosó, lépcső egyéb
A sérülés jellege súlyos (fej) belső szerv 0,2% súlyos (törzs,végtagok) 39,8% 5% 55% középsúlyos (fej, törzs,végtag)
A sérült nemének és a sérülés jellegének összefüggése 100% 80% 0,2% 0,3% 5% 5% 41% 38% belső szerv súlyos (fej) 60% 40% súlyos (törzs, végtag) 20% 53,8% 56,7% középsúlyos 0% fiú lány
A sérülések jellege korcsoportok szerint 100% 7% 4% 5% 3% 80% 39,9% 43,7% 33% 33% 60% 40% 20% 53% 52% 61,8% 63,3% 0% 6-10 év 11-14 év 15-18 év 19-23 év középsúlyos súlyos (törzs, végtagok) súlyos (fej) belső szerv
A baleset súlyossága orvosi ellátást nem igényelt 11% 18% kórházi ellátást igényelt orvosi ellátást igényelt 71% halálos baleset: 1 eset
A baleset jellemző oka I. betegség (allergia is) egyéb tanulói figyelmetlenség 0,3% 16% 2% 9% tárgyi környezet műszaki hibája tanulói agresszivitás 72,7%
A baleset jellemző oka II. A tárgyi környezet műszaki hibája 47% 16% 5% 9% 11% 12% egyéb: rögzítési hibák radiátorszelep védőjének hiánya szerszám hibája játszótéri eszköz hibája egyéb sporteszköz bútorzat fal, tető nyílászáró talaj, padozat
A sérült nemének és a baleset jellemző okának összefüggése 100% 80% 0,2% 14,8% 18,5% 1% 11% 2% 6% 0,5% egyéb betegség 60% tárgyi környezet műszaki hibája 40% 20% 73% 73% agresszivitás figyelmetlenség 0% fiú lány
100% 80% 60% A baleset jellemző oka korcsoportok szerint 10,8% 2% 10% 17% 19,6% 1,7% 2% 9% 8% 1,4% 29% 4% 7% 40% 20% 77% 72% 70% 58,6% 0% 6-10 év 11-14 év 15-18 év 19-23 év figyelmetlenség agresszivitás tárgyi környezet műszaki hibája betegség egyéb
Következtetések és feladatok Baleseti veszélyeztetettség (1000 tanulóra jutó baleset): 4,5 lányok: 3,6 fiúk: 5,4 Balesetek legnagyobb gyakorisággal a mozgásos tevékenységekkel összefüggésben fordulnak elő, jellemző okuk a figyelmetlenség. Tennivalók tudatos pedagógiai tevékenység személyiségfejlesztés, oktatás, szervezés, interaktivitás, felkészítés, felügyelet fizikai aktivitás lehetőségének biztosítása mindennapos testnevelés tárgyi környezet műszaki hibáinak mielőbbi megszüntetése