FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS LAKÓINGATLANRA Rónasági Takarékszövetkezet Kirendeltsége Szerződésszám:. sz. melléklet A szerződő Felek, egyrészről: Név, születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Állampolgársága: Személyi igazolvány száma: Személyazonosító igazolvány száma: et igazoló hatósági igazolvány száma: Személyi azonosító:, mint Zálogkötelezett, (továbbiakban: Zálogkötelezett), másrészről az Rónasági Takarékszövetkezet Cégjegyzékszám: Cg. 03-02-000278 Székhely: 6085 Fülöpszállás, Kiskunság tér 1. Statisztikai jelzőszám: 10043189-6419-122-03 Adószám: 10043189-2-03 Képviseli:., együttes aláírási joggal,, mint Zálogjogosult, továbbiakban: Zálogjogosult között az alábbi feltételekkel: (A szerződő Felek továbbiakban együtt: Felek). 1. A zálogjog létrejötte és a biztosított követelés meghatározása A Felek megállapodnak abban, hogy a Zálogjogosultnak mindazon követeléseit, amelyek az alábbi Adóssal szemben hitel, kölcsön, garancia és kezességi jogviszonyból eredően a jelen szerződés aláírásának napján fennállnak, vagy ezt követően keletkeznek, a jelen szerződéssel a későbbiekben körülírt ingatlanon (zálogtárgy) alapított jelzálogjog a szerződésben meghatározott keretösszegig biztosítja. A Zálogjogosult a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést szerezhet, ha az adós nem teljesít. Az adós/ok adatai: A mai napon fennálló Zálogjogosulti követelések ismertetése: A Felek rögzítik, hogy az alábbi Felek között az e pontban ismertetett kölcsönszerződés/bankhitelszerződés/megbízási szerződés jött létre (továbbiakban: szerződés): A szerződés megnevezése: A szerződés kelte: Szerződés száma:
A szerződésben az Adós: A szerződésben a Hitelező: A kölcsöntőke összege: A szerződés lejárata: A fenti szerződés egy példányát a Zálogkötelezett átvette, annak tartalmát ismeri. 2. A zálogtárgy adatai A szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Adósnak az 1. pontban körülírt követelései megfizetésének biztosítására az alábbi ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan vagy Zálogtárgy) szolgál: Ingatlan helye, címe: Ingatlan helyrajzi száma: Ingatlan megnevezése, művelési ága: Ingatlan területe: Ingatlan tulajdonosa: Zálogkötelezett. Zálogkötelezett tulajdoni hányada: 3. A zálogjog alapítása A Felek megállapodnak abban, hogy az 1. pontban körülírt Zálogjogosulti követelések biztosítására a 2. pont szerinti Zálogtárgyon...,-Ft, azaz... forint keretösszegig zálogjogot alapítanak a Zálogjogosult javára. A szerződő Felek az Ingatlanra a jelen szerződéssel alapított jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat is alapítanak a Zálogjogosult javára. Ezen keretösszeg erejéig a zálogtárgy az 1. pont szerinti követelésből történő Zálogjogosulti igényt biztosítja. 4. A zálogjog bejegyzési engedélye 4.1. A Zálogkötelezett jelen szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a jelen szerződés alapján a 2. pontban körülírt Ingatlanra... Ft, azaz.. keretösszeg erejéig a Zálogjogosult javára a jelzálogjog és a zálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A bejegyezni kért jelzálogjog ranghelye.. A Felek megállapodnak, hogy a jelzálogjog-, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével-, illetve ezen jogok törlésével kapcsolatos költségeket a Zálogkötelezett viseli. A bejegyzési eljárás díjának összegét a bejegyzési eljárás megindítását megelőzően köteles a Zálogkötelezett az illetékes ingatlanügyi hatóság részére megfizetni a Zálogjogosult útján. 4.2. A Zálogjogosult magyarországi cégbejegyzésű szövetkezeti hitelintézet, a Zálogkötelezett magyar állampolgár. A Zálogjogosult nyilatkozatai a földhivatali eljáráshoz: A Zálogjogosult a Földhivatal felé nyilatkozik, hogy részéről a Zálogjogosult cégkivonata, a törvényes képviselői aláírási címpéldánya az illetékes. Járási Földhivatalnál az.. sz. földhivatali iktatószám alatt már benyújtásra kerültek;
és a hivatkozott és a korábban becsatolt okiratokban foglaltak a jelen szerződés aláírásának időpontjában is változatlanul fennállnak. 5. Jogszavatosság A Zálogkötelezett kijelenti, hogy a zálogtárgy felett a rendelkezési joga teljes. A Zálogkötelezett kijelenti továbbá, hogy a jelzálogjog tárgyát képező Ingatlan minden olyan pertől, igénytől, és tehertől mentes, amely a Zálogjogosultnak e szerződésen alapuló jogait sértené. A Zálogkötelezett kijelenti, hogy a Zálogtárgy teher-, per- és igénymentes. vagy A Zálogkötelezett kijelenti, hogy a Zálogtárgyat kizárólag az alábbi terhek terhelik: A Zálogkötelezett a biztosított követelés teljes és maradéktalan megfizetéséig is szavatolja, hogy a fenti terheken kívül a zálogjog tárgyát képező Ingatlan minden olyan pertől, igénytől, és tehertől mentes, amely a Zálogjogosultnak e szerződésen alapuló jogait sértené. 5.1. A Zálogkötelezett a jelen szerződés tárgyát képező Ingatlant vagy a helyébe lépő biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket csak a Zálogjogosult írásos hozzájárulásával terhelheti meg és idegenítheti el, illetve adhatja óvadékba harmadik személy részére. A Felek megállapítják, hogy jelen szerződés szerint: - terhelésnek minősül különösen az Ingatlan zálogul felajánlása, bérbe vagy használatba adása a Zálogjogosult írásbeli hozzájárulása nélkül; a jelen szerződéssel alapított zálogjog kielégítését veszélyeztető ranghely fenntartása vagy arról harmadik személy javára való lemondás, továbbá szolgalmi-, haszonélvezeti-, elővásárlási- vagy visszavásárlási jog alapítása a Zálogjogosult írásbeli hozzájárulása nélkül. - elidegenítésnek minősül különösen az Ingatlan apportálása, eladása, elajándékozása, cseréje, vagy az Ingatlanra vételi jog alapítása. 6. A Felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt A Zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. Ennek keretében különösen köteles: - a jelzálogjogot vagyonának számviteli nyilvántartásába (amennyiben ilyen vezetése jogszabályi kötelezettsége) haladéktalanul feljegyezni; - a jelzálogjoggal terhelt Ingatlant épségben megőrizni, szakszerűen kezelni és karbantartani, rendeltetésszerűen használni, s minden módon gondoskodni arról, hogy az Ingatlanban értékcsökkenés, károsodás ne következzen be;
- tájékoztatni a Zálogjogosultat az Ingatlan értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról. 6.1. A Zálogtárgy vagyonbiztosítása. A Zálogkötelezett köteles a jelen szerződés alapján jelzálogjoggal terhelt Ingatlanra a Zálogjogosult által elfogadott, a fedezet mértékéhez igazodó értékkel vagyonbiztosítási szerződést kötni, és a biztosítót a jelen szerződés mellékletét képező, teljesítési utasítást is magában foglaló nyilatkozattal (a továbbiakban: Zálogértesítő) a vagyontárgy(ak) elzálogosításáról értesíteni. A Zálogértesítőben a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében Zálogjogosultat teljesítési utasítás adására jogosultként kell megjelölni. Mindezt a Zálogkötelezett a biztosítási kötvény, illetve ajánlat, és/vagy a biztosító, illetve az eljáró biztosítási bróker nyilatkozata bemutatásával köteles igazolni. A jelzálogszerződés fennállása alatt a Zálogkötelezett köteles a Zálogjogosult kérésére a biztosítási szerződést bármikor bemutatni, és a biztosítási díj szerződésszerű megfizetését igazolni. A Zálogkötelezett visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy a fentieket a Zálogjogosult az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse. A Zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a Zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A Felek megállapodnak, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének esetére szóló kifizetések a Zálogjogosult... számú számlájára történnek mindaddig, amíg a Zálogjogosult a biztosítóhoz intézett eltérő teljesítési utasítást nem ad. A biztosító által kifizetett összeg felett a Zálogjogosultat az 1. pontban írt szerződésből eredő összes követelése biztosítására óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó biztosítási összeg a Zálogkötelezettet illeti. A Zálogjogosult a Zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a Zálogtárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti, és a helyreállítást a Zálogkötelezett számlával igazolja. Mindezen feltételek betartása mellett jogosult csak a Zálogkötelezett a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti Ingatlan megsemmisül vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Zálogjogosult jogosult az 1. pontban írt szerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelés törlesztésére fordítani. A Zálogkötelezett a jelen szerződés tárgyát képező Ingatlant vagy a helyébe lépő biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket csak a Zálogjogosult írásos hozzájárulásával terhelheti meg és idegenítheti el, illetve adhatja óvadékba harmadik személy részére. Az Ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással kapcsolatos fenti szerződéses kötelezettségek Zálogkötelezett általi megszegése esetén a Zálogjogosultat megilleti az 1. pontban körülírt szerződés azonnali hatályú felmondásának joga. A Zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a Zálogtárgy helyébe lép. 6.2. A Zálogjogosultnak a zálogfedezet védelme érdekében fennálló jogai
A Zálogjogosult a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti. Ha a Zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a Zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat. Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a Zálogkötelezett - a Zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére - a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a Zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. Az értékesítésre a jelen szerződés 7. pontjában írt eljárás az irányadó. Az értékesítés során a vevő tehermentes tulajdont szerez. 7. A zálogjog érvényesítése 7.1. A kielégítési jog megnyílása A Zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a Zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. A Zálogkötelezett - függetlenül attól, hogy a Zálogjogosult a kielégítési jog gyakorlás melyik módját választja - az 1. pontban írt szerződésből eredő lejárt követelés Ingatlanból való kielégítését a tűrni tartozik. 7.2. A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása 7.2.1. A zálogtárgy Zálogjogosult általi értékesítése Tekintettel arra, hogy a zálogtárgy lakóingatlan, a Zálogjogosulti értékesítésre nézve kötelezően irányadóak a 66/2014. Korm. r. 5.-13.-iban foglalt rendelkezések; azoktól egyik fél sem jogosult eltérni. Lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, és az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese. A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján, az általa üzemeltetett Elektronikus Árverési Felület (a továbbiakban: EÁF) igénybevételével kell nyilvánosan értékesíteni (a továbbiakban: elektronikus árverés). 7.2.1.1. Előzetes értesítés. A Zálogjogosult a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban, előzetesen értesíteni köteles a a Zálogkötelezettet, a személyes kötelezettet és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket; a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait; és azokat, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról,
annak igazolása mellett, a Zálogjogosult által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább harminc napnak kell eltelnie. Az előzetes értesítésben meg kell jelölni: a) a Zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet; b) az értékesíteni kívánt zálogtárgyat; c) az érvényesített követelés összegét és járulékait; d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; e) az értékesítés tervezett módjaként a fentiek szerinti elektronikus árverés alkalmazását meg kell jelölni; f) az elektronikus árverés kezdeményezésének időpontját meg kell jelölni Az előzetes értesítésben arra is utalnia kell, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az értékesítés során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 85/F. (2) bekezdése alapján és az abban meghatározott feltételek szerint elővásárlási jog illeti meg.
7.2.1.2. A Zálogkötelezett felhívása a zálogtárgy birtokba bocsátására. A Zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni. Ennek érdekében fel kell hívnia a Zálogjogosultnak a Zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban megjelölt időn belül bocsássa a birtokába, amely idő három hónapnál nem lehet kevesebb. A birtokba bocsátási felhívásban tájékoztatni kell a Zálogkötelezettet arról, hogy ha bemutatja a települési önkormányzat Lt. 85/F. (3) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalását, úgy a lakóingatlan kiürítésére a felhívásban megjelölt, de attól a naptól számított legalább 30 nappal válik kötelezetté, hogy a Zálogjogosulttól olyan írásbeli értesítést kapott, amely szerint az értékesítés során az ingatlan tulajdonjogát nem az önkormányzat szerezte meg. Önkormányzati kötelezettségvállalás hiányában a lakóingatlan kiürített állapotban való birtokba bocsátásának teljesítésére legalább három hónapos határidőt köteles a Zálogjogosult a Zálogkötelezett részére engedélyezni a felhívásban. A Zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a Zálogjogosult felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - köteles az értékesítés céljából a Zálogjogosult számára kiadni a birtokában lévő zálogtárgyat, lehetővé tenni a zálogtárgy birtokbavételét, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a Zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná. A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének. 7.2.1.3. A lakóingatlan elektronikus árverése. A Zálogjogosult a lakóingatlan elektronikus árverésének kitűzését az adóhatóságnál kezdeményezheti. Az elektronikus árverés kitűzésének és lebonyolításának rendjét a hivatkozott 66/2014. Korm. rendelet tartalmazza. A Zálogjogosult az árverési hirdetmény alapján haladéktalanul értesíteni köteles a Zálogkötelezettet és a többi értesítésre jogosultat - az elővásárlásra jogosultat, önkormányzati kötelezettségvállalás esetében pedig a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot is - az elektronikus árverés azonosító számáról és az elektronikus árverésnek az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpontjáról. A Zálogkötelezett az előzetes értesítést követően legkésőbb az árverési hirdetmény közzétételéig megjelölheti a lakóingatlan vevőjét és kérheti, hogy a lakóingatlant legalább az árverési hirdetményben meghatározott legalacsonyabb eladási áron az általa megjelölt és a lakóingatlant megvásárolni szándékozó személynek értékesítsék. A Zálogjogosult a Zálogkötelezetten kívüli értesítésre jogosultak hozzájárulásával mellőzheti a lakóingatlan nyilvános értékesítését, és a lakóingatlant a Zálogkötelezett által az előző mondat szerint megjelölt megvásárolni kívánó személynek értékesítheti, és ezt a tényt a Zálogjogosult az adóhatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni. Ha az elektronikus árverés nem vezet sikerre, és az adóhatóság a Zálogjogosultat erről értesíti, akkor a Zálogjogosult köteles e körülményről az értesítésre jogosultakat haladéktalanul tájékoztatni. Ebben az esetben a Zálogjogosult a) az elektronikus árverés későbbi időpontban történő újabb kitűzését kezdeményezheti, vagy b) a Zálogkötelezettel - a többi értesítésre jogosult hozzájárulása mellett - az értékesítés más módjában állapodhat meg. A megismételt elektronikus árverés kitűzésére és annak lefolytatására is a hivatkozott 66/2014. Korm. r. 7-12. -ai irányadóak. 7.2.2. Elszámolás
A Zálogjogosult az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni, amelyben meg kell jelölnie a) az értékesített zálogtárgyat; b) a befolyt vételárat; c) a zálogtárgy Zálogjogosult által beszedett hasznait; d) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; és e) ha tudomása van róla, a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. A Zálogjogosult köteles az elszámolást megküldeni a Zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek. A Zálogjogosult késedelem nélkül köteles a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint - felosztani a zálogtárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a Zálogkötelezettnek kiadni. 7.3. Fogyasztói zálogszerződés esetén a Zálogjogosult kielégítés fejében nem szerezheti meg a zálogtárgy tulajdonjogát, kivéve, ha az óvadék. 7.4. A kielégítési jog gyakorlása során a Zálogkötelezettet és a személyes kötelezettet megillető jogorvoslat: Ha a Zálogjogosult a kielégítési jogának gyakorlása során a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Zálogkötelezett, a személyes kötelezett vagy bármely más személy, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, kérheti a bíróságtól a kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztését vagy a Zálogjogosult kötelezését a kielégítési jognak a bíróság által meghatározott feltételek szerinti gyakorlására. A jogorvoslat részletes szabályait a jelen szerződés hatálya alá tartozó ügyekben a 66/2014. Korm r. 14.- 16. -ai tartalmazzák. 8. A zálogjog megszűnése A jelen szerződés az 1. pontban írt szerződésből eredő követelés teljes kiegyenlítésével szűnik meg. A Jelen szerződéssel alapított jelzálogjog ingatlannyilvántartásból való törlése kizárólag a Zálogjogosult törlési engedélye alapján lehetséges, amelyet a Zálogkötelezett külön írásbeli kérelmére ad ki a Zálogjogosult, ha ennek feltételei fennállnak. A Zálogjogosult a kérelem teljesítését megtagadhatja, ha az adósnak vagy Zálogkötelezettnek a Zálogjogosulttal szemben az 1. pontban írt szerződésből eredő függő kötelezettsége áll fenn. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, Zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására.
9. Egyéb rendelkezések 9.1. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Zálogjogosult üzletszabályzata, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény-, és a 66/2014. Korm.r. rendelkezései az irányadóak. 9.2. A Zálogkötelezett tudomásul veszi, hogy jelen szerződés közokiratba foglalásra kerül, s ennek alapján közvetlenül kezdeményezhető a végrehajtás elrendelése. A Zálogkötelezett kötelezi magát, hogy a jelen szerződés közokiratba foglalásának költségét a közjegyző részére közvetlenül megfizeti. 9.3. A jelen szerződésből eredő esetleges jogviták eldöntésére a Felek alávetik magukat a. Járásbíróság-, hatáskörének hiánya esetén a Kecskeméti Törvényszék kizárólagos illetékességét. Kelt:... Zálogjogosult... Zálogkötelezett Előttünk, mint tanúk előtt: 1. Szig. sz.: 2. Szig. sz.: