Огsz4gАМs Hivа гada Irornánysz "arп: 42.4o1- I ~ Az Országgyűlés Törvényalkotási bizo ttsága Ёгlсетвнс: 2014 W 2 2. Összegző módosító iavaslat Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! А Törvényalkotási bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) ООУ határozat (a továbbiakban: HHSZ) 65. -a szerinti, az Országgy űlés által elfogadott T/1272/2. számú határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre irányuló javaslat alapján а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséró7 szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekró7 szóló T/1272. számú törvényjavaslathoz az alábbi összegz ő módosító javaslatot terjeszti el ő. 1. А bizottság a törvényjavaslat 3. (2) és (3) bekezdésének а következő módosítását javasolja: (2) А pénzügyi intézménynek az általa folyósított kölcsön összegét, majd pedig а (3) bekezdés szerinti kivétellel а törlesztőrészletek összegét az ezek teljesítésének ténylege s elszámolási napján érvényes, [MNB] Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítania. [Késedelmes teljesítés esetén а törlesztőrészletek összegét а Magyar Nemzeti Bank elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadot t rendeletében (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott id őpont szerint érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítani.] Haа pénzügyi intézmény az ÁSZF jeiben vagyа szerz ődéseiben konkrét napot határoz meg az átváltásra, úgy az átváltás napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzéte tt hivatalos devizaárfolyam alapján kell az átszámítást elvégezni. (3) А 2014. évi XXXVIII. törvény 3. (3) bekezdése szerinti esetekben és időszakra vonatkozóan а pénzűgyi intézmény által а törvényes rendelkezéseknek megfelel ően alkalmazott és а szerződés részévé vált devizaárfolyam esetén a[z átszámítást] Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazását mellőzni kell.
2. А bizottság a törvényjavaslat 4. (3) és (4) bekezdésének а következő módosítását javasolja: (3) Az elszámolást а [szerz ődés megkötésének id őpontjában] szerződésben meghatározott, illetve а (2) bekezdés szerinti kedvezményes időszak lejártát követően а szerz ődés részévé vált kamat, költség és díj mértékének alapulvételével kell elvégezni. (4) Az egyoldalú szerz ődésmódosításból származó túlfizetés összege nem csökkenthet ő а kamat, költség, díj (3) bekezdés szerint alapul vett mértékének akár egyoldalú szerz ődésmódosítás eredményeként bekövetkezett csökkenésére tekintettel. Haа csökkentésre jogszabály kötelező előírása alapján került sor, az 5. (5) és(б)bekezdését alkalmazni kell. 3. А bizottság а törvényjavaslat 5. (2) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (2) А fogyasztó követelését а fogyasztói kölcsönszerz ődés fennállásának időszakában a Magyar Nemzeti Bank elnökénekе törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: MNВ rendelet) [az MNB rendeletében] meghatározott módon úgy kel l kiszámítani, mintha а 3. és 4. -ban meghatározott túlfizetéseket а túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítették volna (a továbbiakban : fogyasztói követelés). 4. А bizottság а törvényjavaslat 5. (5) és (б) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (5) Az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az elszámolás során а szerződéskötés érdekében adott kedvezmények kivételével а fogyasztói követelés összegéb ől jogosult levonni az adott időszakban nyújtott kedvezményt,а kedvezmény felmerülésének időpontját figyelembe véve [annak а kedvezménynek az összegét, amelyet az elszámolás i időszakban а fogyasztónak nyújtott]. (6) Az (5) bekezdés szerinti kedvezménynek minősül minden olyan szerződésmódosításon, а felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló vagyoni el őny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy а pénzügyi intézmény [a teljes futamid őre nézve] а fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezménye s árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében а fogyasztó fizetési kötelezettsége а szerz ődésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent. А fogyasztó i követelésből levonható kedvezmények elszámolásának módját az 1\41\113 rendelet határozz a meg. 5. А bizottság а törvényjavaslat 5. -át új (7) bekezdéssel kiegészíteni javasolja: (7) Az elszámolás részét képezi az új törleszt őrészl еt meghatározása. 2
6. А bizo tt ság а törvényjavaslat 6. (6) bekezdésének а következ ő módosítását avasolja : (6) А pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségét nem érinti, ha az elszámolás tárgyá t képez ő fogyasztói kölcsönszerz ődésből eredő követelésekkel összefüggésben а bíróság ogerős ítéletet hozott, kivéve, ha а jogerős ítélet azt állapította meg, hogy а szerződés egésze érvénytelen, és azt а bíróság nem nyilvánította érvényessé vagy а határozathozatalig terjedő időre hatályossá. 7. А bizottság а törvényjavaslat 6. -át új (7)-(9) bekezdéssel kiegészíteni avasolja: (7) А fogyasztói követelés alapján keletkez ő fizetési kötelezettség teljesítéséért az elszámolásra kötelezett pénzügyi intézménnyel egyetemlegesen felel а fogyasztóval szemben azа pénzügyi intézmény is, amely nem elszámolásra kötelezett, deа fogyasztó i kölcsönszerződésre tekintettel alapított önálló zálogjog jogosultja. (8) Haа pénzügyi intézményа fogyasztói kölcsönszerződésre tekintettel felajánlott zálogtárgyon önálló zálogjogot alapított,а fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés jogosultjaа követelés megszűnése esetén köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni az önálló zálogjog jogosultját, aki ugyancsak haladéktalanul köteles az önálló zálogjog nyilvántartásból való törlése iránt eljárni. (9) Haа végelszámolás vagyа felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény esetében a z elszámoláshoz szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre, az elszámolás során az MNВ rendeletben meghatározott becslési módszertant kell alkalmazni. 8. А bizottság а törvényjavaslat 10. (1) bekezdésének а következő módosítását avasolja : (1) Ha а fogyasztói kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettség а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. -ában foglaltak szerinti végtörlesztés következtében sz űnt meg, а pénzügyi intézménynek а fogyasztóval, а fogyasztónak а (3) bekezdés szerint bejelentett kérésére az 5. (5) és (6) bekezdésére i s figyelemmel e1 kell számolnia. 9. А bizottság a törvényjavaslat 10. (3) bekezdésének а következő módosítását avasolja: (3) А fogyasztó 2015. március I. napja és március 31. napja között kérheti а pénzügyi intézményt, hogy а részére készítsen elszámolást. А fogyasztó az elszámolást [10.000] 10 000 forintos díj ellenében kérheti. Ha az elszámolás eredményeként az állapítható meg, hogy а fogyasztó [irányába] javára а pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége áll fenn, а pénzügyi intézménynek а [10.000] 10 000 forintos díjat а fogyasztó részére vissza kell térítenie. Haа fogyasztóа végtörlesztés érdekében forint alapú fogyasztói kölcsönszerz ődést kötött, nem kell megfizetnieа 10 000 forintos díjat, feltéve, hogy а forint alapú fogyasztói kölcsönszerz ődést az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel vagy más pénzügy i 3
intézménnyel kötö tte, ésа fogyasztó igazoba, hogyа forint alapú fogyasztói kölcsönszerz ődés megkötéséreа végtörlesztés érdekében került sor. 10. А bizottság а törvényjavaslat 11. (1) és (2) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (1) Ha а Nemzeti Eszközkezel ő а fogyasztó által felajánlott lakóingatlant а pénzügyi intёz~nény elszámolási kötelezettségénekе törvény szerinti teljesítése előtt megvásárolta, а pénzügyi intézménynek nem kell а fogyasztóval elszámolnia. (2) Ha а Nemzeti Eszközkezelő а fogyasztó által felajánlo tt lakóingatlant megvásárolta, а fogyasztónak а [korábbi] vételárfelosztási tervben érintett hitelezője 2015. [március I. napj a és március 31. napja közö tt] december 31. napjáig kérheti а Nemzeti Eszközkezelőt, hogy[ а pénzügyi intézménytől а kérelmet 2015. április 30. napjáig а pénzügyi intézményne k továbbítva kérje az elszámolás elkészítését és annak а Nemzeti Eszközkezelő részére történ ő megküldését] kérelmének továbbítása mellett hívja felа pénzügyi intézményt az elszámolás elkészítésére, és annakа Nemzeti Eszközkezel ő részére való megküldésére. 11. А bizottsága törvényjavaslat 12. (1) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (1) А devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésér ől és а lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján rögzített árfolyam alkalmazásának időszakától kezdődően а gyűjtőszámlahitеlre vonatkozó hitelkeret-szerz ődés esetében az 5. (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy а fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását követően elsősorban а gy űjtőszámlahitel terhére és annak fennmaradó részét azon devizakölcsön terhére kell elszámolni, amelyhez а gyűjtőszámlahitel kapcsolódik. А devizában meghatározott fogyasztói követelésnek azt а részét, amely а gyűjtőszámlahitel terhére került elszámolásra, az MN В rendeletében meghatározott id őpont szerint érvényes, [MNB] Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon kel l forintra átszámítani. 12. А bizottság а törvényjavaslat 13. -ának а következ ő módosítását javasolja : 13. (1) Ha а fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában а pénzügyi intézmény nem kezdeményezte а 2014. évi XXXVIII. törvény [6. -a] 8. $ (1) bekezdés a) pontja szerinti polgári peres eljárást, az elszámolást 2015. január 15. napja és 2015. január 29. napja között kell а fogyasztónak megküldenie. (2) Ha а fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában а pénzügyi intézmény а 2014. évi XXXVIII. törvény [6. -a] 8. (1) bekezdés a) pontja szerinti polgári peres eljárás t kezdeményezett, az elszámolást 2015. február [14.] I. napja és 2015. február 28. napja között kell а fogyasztónak megküldenie. Ha а polgári peres eljárás befejezésére 2014. december 31. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje а polgári peres eljárá s befejezésétől számított hatvanadik nap. 4
(3) Minden más esetben, ha sem а pénzügyi intéгi1iény nem indított 2015. január 12. napjái g keresetet, sem pedig [az MNB] а felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban : Felügyelet) nem indított 2015. február 28. napjáig közérdekű keresetet, az elszámolást 2015. április 16. napja és 2015. április 30. napja között kell а fogyasztónak megküldeni. (4) Ha а (3) bekezdésben említett esetben akár а pénzügyi intézmény, akár [az MNB] a Felügyelet keresetet indít, az elszámolást 2015. augusztus 15. napja és 2015. [augusztus 29. ] szeptember 30. napja között kell а fogyasztónak megküldeni. Ha bármelyik polgári peres eljárás befejezésére 2015. [június 30.] iúlius 31. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének а véghatárideje а polgári peres eljárás befejezését ől számított hatvanadik nap. (5) А pénzügyi intézménynekа 10. (3) bekezdésben meghatározott esetben 2015. november 30-áig kell megküldenie az elszámolástа fogyasztónak. [2015. november 30. napjáig kell а pénzügyi intézménynek megküldenie az elszámolás t a) а 10. (3) bekezdésében meghatározott esetben а fogyasztónak, b) а 11. (2) bekezdésében meghatározott esetben а Nemzeti Eszközkezel őnek. ] (6)А pénzügyi intézménynekа 11. (2) bekezdésben meghatározott esetben 2016. február 28. napjáig kell az elszámolástа Nemzeti Eszközkezelőnek megküldenie. [(6)] (7) E alkalmazásában а polgári peres eljárás befejezésének id őpontja а bíróság eljárást befejező határozata jogerőre emelkedésének napja, ha felülvizsgálati kérelem el őterjesztésére került sor, а felülvizsgálati eljárás során hozott, eljárást befejez ő határozat [kihirdetésének] közlésének napja. 13. А bizottság а törvényjavaslat 15. -ának а következ ő módosítását javasolja : 15. Ha а fogyasztó lakóhelye а fogyasztói kölcsönszerződésben megjelölttől vagy а fogyasztó által utoljára bejelentett lakóhelyt ől eltér, а fogyasztónak be kell jelentenie az új lakóhelyét az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek. Lakóhelyként aztа címet kell bejelenteni, amelyreа fogyasztóа pénzügyi intézmény küldeményeit várja. 14. А bizottság a törvényjavaslat 16. (1) bekezdésének а következ ő módosítását javasolja : (1) Az elszámolást а pénzügyi intézmény а fogyasztó részére, annak fogyasztó i kölcsönszerződésben megjelölt, illetve а 15. szerinti bejelentett címére küldi me g térdvevényes levélben. А megküldés időpontjának az elszámolás postára adásának id őpontját kell tekinteni. 5
15. А bizottság а törvényjavaslat 16. (3) bekezdésének а következ ő módosítását avasolja : (3) Ha а pénzügyi intézmény valamennyi érintett fogyasztó számára megküldte a z elszámolást, ennek tényét 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és azt egyidej űleg valamennyi bankfiókjában kifüggeszti. Ha а pénzügyi intézménynek а 13. alapján eltérő időpontokban kell elszámolnia а fogyasztóval, а közzétételt а 13. -ban meghatározott időpontok szerinti csoportosításban kell megtennie, azt követ ően, hogy az egyes csoportokban valamennyi elszámolás megtörtént vagy nem kell elszámolni. А közzététel részletes tartalm i és formai követelményeit az MNВ rendeletben állapítja meg. Akkor is beállа pénzügyi intézmény közzétételi kötelezettsége, haа fogyasztó helyébe lép ő örökös személye bizonytalan, ezért számára az elszámolás megküldésére nem került sor, deа többi érintett fogyasztó számára megküldésre került az elszámolás. 16. А bizottság a törvényjavaslat 17. (2) bekezdésének а következő módosítását avasolja : (2) Ha az elszámolása fogyasztói kölcsönszerz ődésben, illetve а fogyasztó által bejelentett lakóhelyről сím nem azonosítható, címzett ismeretlen, nem kereste, átvételt megtagadta, elköltözött, kézbesítés akadályozott vagy bejelentve : meghalt jelzéssel érkezik vissza vagy а fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést 30 napon belül nem teszi meg, а fogyasztót megillet ő összeget а pénzügyi intézmény elkülönített számlán а polgári jog kötelmekre vonatkozó általános szabályai szerint elévül ő követelésként kezeli. А pénzügyi intézmény az elkülönített számlán történő kezeléshez kapcsolódóan kezelés i költséget nem számíthat fel, ésа гоsуаsztó kamatot nem igényelhet. 17. А bizottság а törvényjavaslat 18. (2) bekezdésének а következ ő módosítását avasolja: (2) Ha az elszámolása fogyasztói kölcsönszerz ődésben, illetve а fogyasztó által bejelentett lakóhelyről cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, nem kereste, átvétel t megtagadta, elköltözött, kézbesítés akadályozott vagy bejelentve : meghalt jelzéssel érkezik vissza, а panasz az elszámolásról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, ha а fogyasztó а panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnésétől számított 3 0 napon belül, de а (4) bekezdés ésа 31. (2) bekezdés esetét ide nem értve legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjeszthető elő. 18. А bizottság а törvényjavaslat 19. (1) bekezdésének а következ ő módosítását javasolja : (1) Ha а pénzügyi intézmény а fogyasztóval nem számolt el, és а fogyasztó álláspontja szerint а pénzügyi intézménynek vele szemben а 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve е törvény alapján elszámolási kötelezettsége áll fenn, panasszal élhet а pénzügyi intézmény felé. А panaszt legkés őbb а 16. (3) bekezdés szerinti honlapon történ ő közzétételt követő 60 napon belül, ha а fogyasztó а panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnését ől számított 30 napon belül, de а (2) bekezdés ésа 31. (2) bekezdés esetét ide nem értve legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjesztheti el ő. б
19. А bizottság a törvényjavaslat 21. (2) és (3) bekezdésének а következ ő módosítását javasolja : (2) А Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban : MNВ törvény) szerinti Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályokat [a (3) és (4 ) bekezdésben] azе törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (3) А Pénzügyi Békéltet ő Testület eljárásának kezdeményezésekor а fogyasztó kérelmének tartalmaznia kell az arra irányuló határozott kérelmet is, hogy а Pénzügyi Békéltető Testület állapítsa meg, hogy a) az elszámolás az általa megjelölt helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmazza, és állapítsa meg а helyes elszámolást, továbbá kötelezze а pénzügyi intézményt annak végrehajtására vag y b) а panasz nem volt elkésett és így а panasz elut аsításánаk nem volt helye, ezért а pénzügyi intézmény а panaszeljárás keretében а panasszal érdemben köteles foglalkozni és а panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni vag y c) а pénzügyi intézménynek vele szemben az elszámolási kötelezettsége а 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve е törvény szerint fennáll, és kötelezze az elszámolásra. 20. А bizottság a törvényjavaslat 21. (5) bekezdésének а következ ő módosítását javasolja : (5) А kérelemben be kell mutatni a) а (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben а helytelen adatot, illetve számítási hibát és annak okát is, b) а (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak indokát, hogy а panasz miért nem volt elkésett, [és ahhoz mellékelni kell az állítást alátámasztó iratokat, ] c) а (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben annak indokát, hogy а pénzügyi intézménynek vel e szemben az elszámolási kötelezettsége а 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve е törvény szerint miért áll fenn és ahhoz mellékelni kell az állítást alátámasztó iratokat. 21. А bizottság а törvényjavaslat 22. -ának а következő módosítását javasolja: 22. (1) А Pénzügyi Békéltető Testület а 21. (3) bekezdés [a) pont] szerinti kérelmet [meghallgatás tartásával,] háromtagú tanácsban eljárva, az eljárás írásbeli lefolytatásával [vagy а Pénzügyi Békéltető Testület egy tagja (a továbbiakban : egy testületi tag) által] bírálja el, azzal hogy bármelyik fél kérelmére meghallgatást kell tartani; errőlа feleket értesíti és felhívjaа feleket, hogy ha kérik meghallgatás tartását, azt 8 napon belül írásban jelentsé k be.а tanács [és] egyezséget jóváhagyó vagy kötelezést ta rtalmazó határozattal dönt, vagy а kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti. 7
(2) [A Pénzügyi Békéltet ő Testület а 21. (3) bekezdés b) és c) pont szerinti kérele m esetén meghallgatás tartására nem köteles és а kérelmet egy testületi tag bírálja el, melynek eredményeként kötelezést tartalmazó határozatot hoz vagy а kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti ; а meghallgatás mell őzéséhez а felek hozzájárulását nem kell beszerezni. (3)] Az eljáró tanács [vagy egy testületi tag] а meghallgatás kitűzött időpontjáról а feleket kellő időben de legalábbа meghallgatást 8 nappal megel őzően-előzetesen írásban értesíti és а kérelem másolatát а pénzügyi intézménynek egyidej űleg megküldi. Az eljáró tanács [vagy egy testületi tag] az értesítésben а pénzügyi intézményt felszólítja, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon а fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón [az MNB] а Pénzügyi Békéltető Testület által megadott formátumban küldj e meg а fogyasztóval közölt elszámolást, továbbáaz annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács [vagy egy testületi tag] felhívja а pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül а fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt közölje. Ha а felek között а meghallgatást megel őzően egyezség születik, az egyezség tényér ől а pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot [vagy egy testületi tagot] értesítia és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követ ően а tanács [vagy az egy testületi tag] az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelelа jogszabályoknak. [(4)] (3) А kérelmező és а pénzügyi szolgáltató hatásköri kifogást а Pénzügyi Békéltető Testület eljárásával kapcsolatban sem а válasziratában, sem а meghallgatáson nem terjeszthet elő. [(5)] (4) А Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozata az érintett pénzügyi intézményt akkor is kőtelezi, ha sem általános, sem egyedi alávetést nem tett. 22. А bizottság а törvényjavaslat 23. (2) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (2) Az MNB törvény 116. (2) bekezdését alkalmazni kell, azzal hogy az MNB törvény 116. (3) bekezdésében foglaltak mellett a fogyasztóva pénzügyi intézményа kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését akkor is kérheti, ha az eljárás nem felelt meg е törvény rendelkezéseinek. Aperben perúiításnak nincs helye. 23. А bizottság а törvényjavaslat 25. -ának а következő módosítását javasolja : 25. (1) А fogyasztó mint kérelmez ő az elszámolást készítő pénzügyi intézmény mint kérelmezett ellen, а Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követ ően, а Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy а 21. (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján а helyes elszámolást megállapító határozatának а fogyasztó részére történő kézbesítését követ ő 30 napon belül а Pénzügyi Békéltet ő Testület eljárást megszüntető döntésének vagyа helyes elszámolást megállapító határozatának megváltoztatása iránt polgári nemperes eljárást kezdeményezhet. Ha а fogyasztó а kérelem el őterjesztésében akadályozva van, akkor az akadály megsz űnésétől számított 30 napon belül, de legkés őbb 2016. október 31. napjáig kell а kérelmet előterjesztenie. 8
(2) А kérelmező а kérelmében kérheti, hogy а bíróság а kérelmet elutasító és az eljárást megszüntet ő döntést változtassa meg és határozatában [mondja ki] állapítsa meg, hogy a) az elszámolása kérelmez ő által megjelölt helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmazza, és állapítsa meg а helyes elszámolást, továbbá kötelezze а pénzügyi intézmény t annak végrehajtására vagy b) а panasz nem volt elkésett és így а panasz elutasításának nem volt helye, ezért а pénzügyi intéziiiény а panaszeljárás keretében а panasszal érdemben köteles foglalkozni és а panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni vagy c) а pénzügyi intézménynek а kérelmezővel szemben az elszámolási kötelezettsége а 2014. évi XХ)(УIII. törvény, illetve е törvény szerint fennáll és kötelezze а kérelmezettet az elszámolásra. (3) Haа Pénzügyi Békéltető Testület határozatábanа fogyasztó kérelmétől eltérően állapuj a megа helyes elszámolást,а kérelmező а kérelmében kérheti, hogyа bíróságа Pénzügyi Békéltető Testület helyes elszámolást megállapító határozatát változtassa meg é s határozatában állapítsa meg, hogyа Pénzügyi Békéltető Testület elszámolása helytelen adatot t illetve számítási hibát tartalmaz és állapítsa megа helyes elszámolást, továbbá kötelezzeа pénzügyi intézményt annak végrehajtására. [(3)] (4) А kérelmez ő a[z] (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés szerinti kérelmében kizárólag olyan helytelen adat, illetve számítási hiba megállapítását kérheti, melyre hivatkozással а Pénzügyi Békéltet ő Testület eljárását is kérte, és abban kizárólag olyan indokot jelölhet meg, melyre hivatkozással а Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte. [(4)] (5) А kérelmező a[z] (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indoko t adhat elő annak alátámasztására, hogy а panasz miért nem volt elkésett, melyre hivatkozással а Pénzügyi Békéltet ő Testület eljárását is kérte. [(5)] (6) А kérelmez ő а (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indoko t adhat elő annak alátámasztására, hogy а pénzügyi intézménynek vele szemben az elszámolás i kötelezettsége а 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve е törvény szerint miért áll fenn, melyre hivatkozással а Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte. 24. А bizottság a törvényjavaslat 26. (2) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (2) А kérelmező а kérelmében kérheti, hogy а bíróság а Pénzügyi Békéltet ő Testület határozatát változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy a) [mondja ki, hogy] az elszámolás helyes vagy b) [állapítsa meg, hogy] а panasz elkésett és ezért а panaszeljárást nem ke111efo1ytatni vagy c) [állapítsa meg, hogy] а kérelmez őnek а kérelmezettel szemben az elszámolási kötelezettsége а 2014. évi XХХУIII. törvény, illetve е törvény szerint nem áll fenn. 9
25. А bizo ttság а törvényjavaslat 27. -ának а következ ő módosítását javasolja: 27. (1) А polgári nemperes eljárás lefolytatására а fogyasztó lakóhelye [szerinti] szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság illetékes. Belföldi lakóhely hiányában az [illetékességre а Рр. 29. (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy alperes alatt а fogyasztót kell érteni] illetékességetа fogyasztó tartózkodási helye alapozza meg; haа fogyasztó tartózkodási helye ismeretlen külföldön van, az utolsó belföldi lakóhel y irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg vagyа fogyasztónak belföldön lakóhelye n еm is volt, az illetékességetа pénzügyi intézmény székhelye alapítja meg. (2) А kérelmet а Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. А Pénzügyi Békéltető Testület а kérelmet az ügy irataival együtt, а kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül а bírósághoz [felterjeszti] továbbítja. 26. А bizottság a törvényjavaslat 28. és 29. -ának а következő módosítását javasolja: 28. (1) А polgári nemperes eljárásban а bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek а Pénzügyi Békéltet ő Testület eljárása során rendelkezésre álltak, az eljárásban egyéb bizonyításnak nincs helye. (2) А bírósági titkár els ő fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozato t hozhat apolgári nemperes eljárásban. (3)А bíróság bármelyik fél kérelmére meghalhatást tart. (4)А pofári nempreres eljárásban szünetelésnek, felfüggesztésnek nincs helye. (5) А polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak és perújításnak. (б)а kérelem benyújtásának а Pénzügyi Békéltet ő Testület határozata végrehajtására halasztó hatálya van. 29. [(1) А bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdem i határozatot hozhat а polgári nemperes eljárásban. (2)А polgári nemperes eljárásban szünetelésnek, felfüggesztésnek nincs helye. (3)А polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak. (4) А kérelem benyújtásának а Pénzügyi Békéltet ő Testület határozata végrehajtásár a halasztó hatálya van.] А Pénzügyi Békéltető Testület el őtti eljárásban ésа 23. (1 ) bekezdése alapján lefolytatott nemperes elárásban hozott iо етёs, az elszámolás tárgyában született határozat más polgári eljárásban nem vitatható. 10
27. А bizottság a törvényjavaslat 30. (3) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (3) Ha az elszámolásra köteles [pénzügy] pénzügyi intézmény elszámolása а 18 29. szerinti igényérvényesítés eredményeképpen megváltozik, а fogyasztó kérheti, hogy а követeléskezelő az elszámolását az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény új elszámolására figyelemmel módosítsa. А módosított elszámolással szembeni felülvizsgálat а 18-29. szerinti rendben érvényesíthető. 28. А bizottság а törvényjavaslat 31. (2) bekezdésének а következő módosítását javasolja: (2) Hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás esetén а 18. (2) bekezdésében ésа 19. (1 ) bekezdésében meghatározott, az akadály megszűnésétől számított határidőt а hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésétől kell számítani, ha а pénzügyi intézmény részére а 16. (3) bekezdése szerinti közzétételt követő 30 napon belül igazolható módon bejelentésr e kerül а hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás megindítása vagy az, hogy а hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás már folyamatban van. Haа hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárá s befejezésére 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor,а 18. (2) bekezdés e szerinti, illetveа 19. (1) bekezdése szerinti panasz legkés őbbа hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezését követő 60 napon belül terjeszthető el ő. 29. А bizottság a törvényjavaslat 32. -ának а következ ő módosítását javasolja : 32. (1) А [felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank ( a továbbiakban: Felügyelet)] Felügyelet az MNB törvény szerinti hivatalból megindítható e11en őrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy а pénzügyi intézmények а 2014. évi XXXVIII. törvényben és е törvényben, valamint az MNВ rendeletben foglaltaknak megfelelően jártak-e е1. (2)А 2014. évi XXXVIII. törvényben, azе törvényben és az MNВ rendeletben meghatározott,а pénzügyi intézménynekа fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettségek az MNВ törvény 81-89/B. -a tekintetében fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek. 30. А bizottság a törvényjavaslat 34. (1) és (2) bekezdésének а következő módosítását javasolja: 34. (1) Ha а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet keresetlevele 2015. február 14-e el őtt érkezett be, azt ebb ől az okból elutasítani nem kell, hanem úgy kell tekinteni, mintha а keresetlevél benyújtására 2015. február 14. napján került volna sor. (2) А bíróságnakа keresetlevél beérkezésétől számított 15 napon belül kell megvizsgálniaа keresetlevelet, és döntenieа keresetlevél elutasításáról vagyа tárgyalás kitűzéséről. А tárgyalást legkés őbb а [keresetlevélnek а bírósághoz érkezésétől] keresetlevél vizsgálatátó l számított tizenötödik napra kell kitűzni. А tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy а keresetlevélnek 11
az alperes részére való kézbesítése а tárgyalás napját legalább 8 nappal megel őzze. А bíróság а keresetet 45 napon belül bírálja e1, amely határid őtа tárgyalás kitűzésétől kell számítani. 31. А bizottság a törvényjavaslat 34. (4) bekezdésének а következ ő módosítását javasolja : (4) А [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet személyes illetékmentessége erre az eljárásra is kiterjed. 32. А bizottság а törvényjavaslat 35. (2) (4) bekezdésének а következő módosítását javasolja : (2) А [Magyar Nemzeti Banknak] Felügyeletnek egy keresetlevélben kell kérnie egy pénzügyi intézmény valamennyi 2014. évi XXХУIII. törvény 6. (2) bekezdése szerinti ÁSZF szerződéses kikötései érvénytelenségének megállapítását. (3) А [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet kizárólag а 36. (2) bekezdésében foglaltak megállapítását kérheti. (4) А keresetlevélhez а Рр. 121. (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni kell а (2) bekezdés szerinti ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizáróla g azokat а szerz ődéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet az érvénytelenség megállapítását kéri, а szerződéses kikötések esetén meg kell jelölni azt az időszakot, amely alatt а pénzügyi intézmény а szerződéses kikötés t alkalmazta. А kivonatban az egyes szerz ődéses feltételek mellett fel kell tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet szerint megalapozzák а kereseti kérelemben foglaltakat. А keresetlevélhez továbbá elektroniku s adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza а keresetlevélnek és mellékleteinek informatika i eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát. 33. А bizottság а törvényjavaslat 36. (2) (4) bekezdésének а következő módosítását javasolja: (2) А bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet által tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés а 2014. évi ХХХУIII. törvény 4. (1) bekezdése szerint tisztességes-e. (3) Ha а bíróság azt állapítja meg, hogy а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet által tisztességtelennek tarto tt szerződéses kikötés megfelel а 2014. évi XXXVIII. törvény 4. (1 ) bekezdése szerinti valamennyi feltételnek és ezért а szerz ődéses kikötés tisztességes, а keresetet elutasítja. (4) Ha а bíróság azt állapítja meg, hogy а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet által tisztességtelennek tartott szerz ődéses kikötés nem felel meg а 2014. évi XXXVIII. törvény 4. (1) bekezdése szerinti bármelyik feltételnek, és ezért а szerződéses kikötés tisztességtelen, megállapítja, hogy а szerződéses kikötés tisztességtelen és ezért érvénytelen. 12
34. А bizottság а törvényjavaslat 37. -ának а következő módosítását javasolja : 37. (1) Е törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében а szerz ődés érvénytelenségének vagy а szerz ődés egyes rendelkezései érvénytelenségének ( a továbbiakban : részleges érvénytelenség) megállapítását а bíróságtól а fél csak az érvénytelenség következményeinek alkalmazására is kiterjed ően kérheti. Ennek hiányábanа keresetlevél, illetveа kereset érdemben eredménytelen hiánypótlási felhívást követ ően nem bírálható el. Ha а fél kéri az érvénytelenség vagyа részleges érvénytelenség [(részleges érvénytelenség)] jogkövetkezményének levonását, meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkeziiiény alkalmazását kéri. А jogkövetkezményre vonatkozóanа félnek határozott kérelmet kell el őterjesztenie. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel а törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében а Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/А. (1) bekezdés e alapján, illetve а Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:108. (2) bekezdés e alapján ha annakе törvényben foglalt feltételei fennállnak а szerz ődés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lév ő [pereket, ideértve а 38. szerinti pereket is ha annak е törvényben foglalt feltételei fennállnak,] eljárásokbanа keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül e1 kell utasítani vagy az eljárásoka t meg kell szüntetni. Nincs helyeа keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, haа félа szerz ődés érvénytelenségének vagy részlege s érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereset i kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgу kell tekinteni, hogyа megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.е szerint kell eljárnia felfüggesztés megszűnését követően folytatott eljárásokban is. (3) Haа folyamatban lévő eljárásbanа keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, haа félа keresetét (viszontkeresetét) abíróság erre irányuló hiánypоtlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg, és nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha а félа szerződés érvénytelenségének vagyv részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereset i kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogyа félа megállрítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. 35. А bizottság а törvényjavaslat 38. -ának а következő módosítását javasolja : 38. (1) А 2014. évi XXXVIII. törvény [16. -a] 16. (1) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkés őbb 2014. december 31. napjáig felfüggesztett eljárásokatа bíróság 2014. december 31. napjától külön törvénybe n meghatározott intézkedésig, de legkés őbb 2015. december 31. napjáig ismételten hivatalból felfiiggеszti. [eljárásokban а pénzügyi intézmény és а fogyasztó közötti elszámolás fogyasztó részére történő megküldésének а bíróság részére történ ő bejelentését követ ő harmincadik napot követően az eljárást 30 napon belül folytatni kell. А bejelentést tartalmazó beadványt а fogyasztó fél ellenfelének kell а bíróság részére megküldenie, а fogyasztó а bejelentést megküldheti.] 13
(2)Е rendelkezés hatálybalépését követőenа 2014. évi XXXVIII törvény 16. (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárásokat а bírósága külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkés őbb 2015. december 31. napjáig függeszti fel hivatalból. [A 2014. évi XXXVIII. törvény 16. -a alapján felfüggesztett eljárásokban az (1) bekezdés szabályai alkalmazásával azt is be kell jelenteni, ha а fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében e törvény rendelkezései szerint nem kell elszámolni, е bejelentést követő harmincadik napot követ ően az eljárást 30 пароп belül folytatni kell. (3) Ha 2014. december 31-éig az eljárás folytatására az (1) bekezdés alapján ne m kerülhet sor, а bírósága 2014. évi XXXVIII. törvény 16. (1) bekezdése szerinti pereket 2014. december 31. napjától а pénzügyi intézmény és а fogyasztó közötti elszámolás adó s részére történő megküldésének bejelentését követ ő harmincadik napig hivatalból felfüggeszti. (4) Ha а 2014. évi XXXVIII. törvény 16. -a alapján felfüggesztett eljárásokban az egyik fél követeléskezelő, és а fogyasztó nála nem kérte а 7. (2) bekezdése szerinti elszámolást а 16. (3) bekezdése szerinti honlapon való közzétételt követő harminc пароп belül, ezt kе11 bejelenteni az (1) bekezdés szabályai alkalmazásával, és а bejelentést követ ő harmincadik napot követ ően az eljárást 30 napon belül folytatni kell. (5) Ha а felfüggesztett eljárásban а szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek, az eljárás folytatásáról tájékoztatni kell а feleket.] 36. А bizottság a törvényjavaslat 39. -ának а következ ő módosítását javasolja : 39. Ha а 2014. évi XXХУIII. törvény 16. -a alapján felfizggesztett [perben] eljárásban а szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek [ és még nem került sor az elsőfokú tárgyalás berekesztésére, а pert] az eljárást meg kell szüntetni, ha а fél а keresetét (viszontkeresetét) az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás ésа hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 3 0 пароп belül nem változtatja meg, és nem kéri az érvénytelen szerz ődés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége [(részleges érvénytelensége)] jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha а félа szerződés érvénytelenségének vagy а szerz ődés egves rendelkezései érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének mállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogyа félа megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. 37. А bizottsága törvényjavaslat 41. (9) bekezdésének а következ ő módosítását, valamint új (10) és (11) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja: (9) Haа végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, és az elszámolá s eredményeképpenа végrehajtást kérő követeléseа mar el őterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemt ől eltér,а végrehajtást kérő köteles az elszámolás eredményéne k megfelelő tartalmú módosított végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet а végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályok szerint és kell ő példányszámban az elszámolás előterjesztésével egyideiüleg_ előterjeszteni ; avagy ha az elszámolás eredményeképiеп követelése már nem áll fenn akkora már el őter'esztett vé 14 eha'tьаtб okirat 14
kiállítása iránti kérelmet köteles visszavonni. Ezek elmulasztása eseténа végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyz ő а végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. Ha а végrehajtható okirat kiállítása már megtörtént, de annak а végrehajtó részére való megküldésére még nem került sor, а végrehajtást elrendel ő bíróság, közjegyző а végrehajtást kérő által el őterjesztett elszámolást а végrehajtható okirat mellékleteként а végrehajtónak megküldi. (10) Ha végrehatási ügy beterjesztésre került а bírósághoz,а végrehajtó az (1) bekezdés szerinti bejelentésről tájékoztaа а bíróságot. (11) А 2014. évi XXXVIII. törvény 17. -ában szabályozott végrehajtási eljárásokban legkés őbb 2016. december 31. napját követően а 2014. évi XXXVIII. törvény 17. -ában foglalt szabályokat nem kell alkalmazni[.], azzal hogy ha eddig az időpontiga végrehajtást kérő nem teszi meg а (2) (4) bekezdés szerinti bejelentést, а végrehajtás az е bekezdésben foglalt kivétellel а bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 52. c) pontja alapján szünetel. Ha az adós részére részletfizetést engedélyeztek vagy а letiltás el őjegyzését а munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta és más intézkedésre nincs lehetőség vagy nincs szükség, а részletfizetés, illetve а letiltás tekintetében szükséges eljárási cselekmények, intézkedések foganatosíthatók. 38. А bizottság а törvényjavaslat 42. (1) bekezdésének а következ ő módosítását javasolja : 42. (1) А [bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény] Vht. 303. -ában meghatározott [lakóingatlan kiürítés] lakóingatlan-kiürítés foganatosítása а Vht. 182/А. - ában foglalt rendelkezések [figyelembe vételével] figyelembevételével а pénzügyi intézmény és а fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének végrehajtó részére történő bejelentését vagy а (2) vagy а (3) bekezdés szerinti bejelentést követ ő harmincadik napon folytatható, а bejelentésre а 41. (2) bekezdésének szabályait kel l alkalmazni. 39. А bizottság а törvényjavaslat 42. -át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolja : (4) А Vht. 303. -ában meghatározott lakóingatlan -kiürítés foganatosítása а Vht. 182/А. - ában foglalt rendelkezések figyelembevételével legkés őbb 2016. december 31. napját követően folytatható. 40. А bizo tt ság а törvényjavaslat 43. -át új (4) bekezdéssel kiegészíteni javasolja : (4)А 2014. évi XХХУIII. törvény 18. -ában szabályozott eljárásban az ottmeghatározott szabályokat legkésőbb 2016. december 31. napját követően nem kell alkalmazni. 41. А bizottság а törvényjavaslat 44. -ának а következő módosítását javasolja : 44. А 2014. évi XXXVIII_ törvény és е törvény végrehajtása következtében а fogyasztóknak az előző üzleti évekkel kapcsolatosan túlfizetésként elszámolt, megtéríte tt összeg а 15
pénzügyi intézménynél а számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti jelentős összegű hibának minősül, azzal hogy azt а számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 19. (3 ) bekezdésének és 37. (5) bekezdésének előírásaitól eltérően а jóváírás (elszámolás), а kifizetés (megtérítés) üzleti évének tárgyidőszaki ráfordításai között, rendkívüli ráfordításkén t kell elszámolni. Az el őző üzleti évekkel kapcsolatosan túlfizetésként elszámolt, megtéríte tt összeg tekintetében nem kell alkalmazniа számvitelr ől szóló 2000. évi C. törvény 170. - ának rendelkezéseit. 42. А bizottság a törvényjavaslat 45. -ának és az azt megelőző 21. alcímnek а következő módosítását javasolja : 21. Egyoldalú kamatemelés, költségemelés, díjemelés tilalma, ésа fogyasztó i kölcsönszerződések körébenа felmondás tekintetében érvényesülő speciális szabályozá s 45. (1) А pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerz ődések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkés őbb 2016. április 30. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre. (2) А fogyasztói kölcsönszerződéstа fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség nem teljesítése miattа pénzügyi intézmény azе törvény szerinti elszámolás fogyasztó részére val ó megküldését követő hatállyal mondhatja fel, illetve а fogyasztóval szembeni hátraléko s követelése ilyen hatállyal válhat egy összegben esedékessé. (3) А (2) bekezdés szerinti felmondás az elszámolás megküldését követ ő napon, de legkés őbb 2016. december 31. napján és abban az esetben válik hatályossá, ha а fogyasztóval szemben az elszámolás eredményeként is fennállnak а felmondás, illetveа részletekben történő teliesítés jogának elvesztése alapjául szolgáló törvényes, illetve szerz ődéses feltételek. 43. А bizottsága törvényjavaslat 46. és 47. -ának а következő módosítását javasolja : 46. Felhatalmazást kap а Magyar Nemzeti Bank elnöke az [Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi СХХХIХ.] МNB törvény 4. (7) bekezdésében rögzített, а Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális, így különösenа rendszerszintű kockázatok megelőzésével kapcsolatos ésа 4. (9) bekezdésének(i)ésd)pontjában meghatározo tt feladatkörében [feladatai ellátása érdekében], hogy rendeletben határozza meg az elszámolás módszertanának részletes szabályait és annak képleteit, 121 а fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának szabályait, módját és annak képleteit,.сl az elszámolás részletes tartalmi és formai követelményeit, d) az elszámolásifordulónapokat, e~ apénzügyiteljesítésrevonatkozóteljesítésihatáridőket, 16
fiа végelszámolás ésа felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény esetében a z elszámolás során az MNB rendeletben meghatározott becslési módszertant, és az elszámolással kapcsolatos honlapon való közzététel tartalmi és formai követelményeit, az elszámoláshoz és az elszámolással kapcsolatos igényérvényesítéshez szükséges egyé b részletes szabályokat. 47. (1) Е törvény а (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2014. október 15. napján lép hatályba. (2) Е törvény [1 46.] 1 45. -a és 48 51. -a 2014. november 1. napján lép hatályba. 44. А bizottság а törvényjavaslat 49. -ának а következ ő módosítását javasolja : 49. А társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény а következő 29/ZS. -sal egészül ki : (4) Az elszámolási törvény 44. -a szerint 2015. adóévben elszámolt [költség,] rendkívüli ráfordítás а 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában а pénzügyi intézii1énynek minősül ő adózónál nem а vállalkozási tevékenység érdekében felmerül t ráfordításnak min ősül. 45. А bizottság a törvényjavaslat 49. -ának а következő módosítását javasolja : 49. А társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény а következő 29/ZS. -sal egészül ki : (8) А (7) bekezdés hatálya alá tartozó támogatás, juttatás adóévi ráfordításkén t elszámolt összege а 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában а pénzügyi intézménynek minősülő adózónál а vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül. (9) Az (5) (6) bekezdéstа 2014. adóévi adókötelezettségmegállapításasorán is alkalmazni kell. (10) Az elszámolási törvény 44. -ának és az (1) (8) bekezdés rendelkezéseit a z elszámolási törvény hatálybalépésekor folyamatban lév ő önellen őrzések esetében is alkalmazni kell." 46. А bizottság а törvényjavaslat 51. -át új (1) bekezdéssel kiegészíteni javasolja : 51. (1)А devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésér ől ésа lakóingatlano k kényszerértékesítésének rendjér ől szóló 2011.törvényЬХХУ.törvény 5. (1) helyébeа következő rendelkezés lép : 17
(1) Haа hiteladós el őtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget amennyibenа devizakölcsönb ől eredő tartozásaа hiteladósnak még fennáll,а Kúriánakа pénzügyi intézmények fуasztói kölcsönszerz ődéseire vonatkozó ogegységi határozatával kapcsolato s egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi xххуiil. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi... törvény 12. (1) bekezdésében szabályozott előtörlesztés kivételével а devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. Aрénzё_gyi intézményа devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összegа gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes m еgfizetését is fedezi.а devizakölcsön részlege s vagy teljes előtörlesztésére törvény eltérő rendelkezése hiányában annak ténylege s elszámolásakorа pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor. (2) А devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és а lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjér ől szóló 2011. törvény ЕХХУ. törvény а következő 16. -sal egészül ki : 16. (1) А 2/A. (1) bekezdése alapján az elszámolás napját megel őzően а magyar állam által megtérített mentesített követelésrész összegét nem érinti а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó ogegységi határozatával kapcsolato s egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi ХХХУIII. törvényben rögzített elszámolá s szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény szerinti elszámolás. (2) А 13/A. -ban meghatározo tt támogatás összegét nem érinti а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerz ődéseire vonatkozó ogegységi határozatával kapcsolato s egyes kérdések rendezésér ől szóló 2014. évi ХХХУIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény szerinti elszámolás. 47. А bizottság а törvényjavaslat 52. -ának а következő módosítását javasolja : 52. (1) А 2014. évi ХХХУIII. törvény I. -a а következő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül az (1) bekezdésben foglaltakon túl а pénzügyi intéii1ény és а fogyasztó között létrejött deviz a alapúnak nem minősül ő deviza hitel- vagy kölcsönszerz ődés, pénzügyi lízingszerz ődés, ha azt az (1) bekezdésben meghatározott időpontok között kötötték, és annak részévé а 4. (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerz ődési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált. (2) А 2014. évi ХХХУIII. törvény I. (2) bekezdése helyébe а következő rendelkezés lép :,,(2) Е törvény hatálya nem terjed ki : a) а hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó[,] é s b) az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú (é s c) а Hpt. 280. (2) (4) bekezdése szerinti] 18
kölcsönszerződésre." (3)А 2014. évi XXXVIII.törvényI. (4) bekezdése helyébeа következő rendelkezés lép (4)Haа pénzügyi intézmény végelszámolás vagy felszámolási eljárás alattл.azе törvény szerinti kötelezettségekа végelszámolót, illetveа felszámolót terhelik.а felszámolási zárómérleg illetve végelszámolás esetében а végelszámolás időszakárólа számviteli beszámoló elkészítésére akkor kerülhet sor, ha az е törvény ésа külön törvény szerinti elszámolási kötelezettségek teljesítése megtörtént.а külön törvényben meghatározott eljárásokban teljesített elszámolással összefüggésbenа fogyasztói követelést, illetveа Nemzeti Eszközkezel ő részére járó visszatérítési igénytа felszámoló, illetveа végelszámol ó külön hitelezői bejelentés nélkül, elismert követelésként veszi nyilvántartásba és igazolj a vissza. Ha az elszámolási kötelezettséggel vagy az azzal összefüggésben а külön törvény szerinti felülvizsgálatra vagy perre kerül sor, az eljárásoknak а külön törvényben meghatározott befejezését követő hatvan napon belül kell az ezek alapján megállapított hitelezői követeléseket nyilvántartásba venni és err őlа visszaigazolást az érintetteknek megküldeni. [(3)] f4) А 2014. évi XXXVIII. törvény 1. -a а következő (7a) bekezdéssel egészül ki : (7a) Ahol az (la) bekezdés szerinti fogyasztói kölcsönszerz ődésből ered а követelés, а (6) bekezdés szerinti követelés elévülése е rendelkezés hatálybalépésének napjától а 3. (5 ) bekezdése és а 4. (3) bekezdése szerinti külön törvényben meghatározott id őpontig nyugszik. [(4)]f А 2014. évi XXXVIII. törvény 3. (5) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (5) А pénzügyi intézménynek а fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolnia. [(5)]) А 2014. évi XXXVIII. törvény 4. (2) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : (2) Az (1) bekezdés szerinti szerz ődéses kikötés semmis, ha а pénzügyi intézmény а 8. (1) bekezdés szerinti határidőben nem kezdeményezte а polgári peres eljárás lefolytatásá t vagy а bírósága keresetet elutasítja vagy а pert megszünteti, kivéve ha а szerződéses kikötés esetében а 6. (2) bekezdés szerinti peres eljárás megindításának lehet helye, de az eljárás nem került megindításra vagy az eljárás megindításra került, de а bíróság nem állapította meg а (2a) bekezdés szerint а szerz ődéses kikötés semmisségét. [(6)] ~7) А 2014. évi XXXVIII. törvény 4. -a а következő (2a) bekezdéssel egészül ki : (2a) Az (1) bekezdés szerinti szerz ődéses kikötés semmis, ha а bíróság annak semmisségét az elszámolásról szóló külön törvény alapján а [Magyar Nemzeti Bank] Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben megállapította. [(7)] А 2014. évi XXXVIII. törvény 4. (3) bekezdése helyébe а következ ő rendelkezés lép : 19
(3) А (2) és а (2а) bekezdésben foglalt esetben а pénzügyi intézménynek а fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia. [(8)] (9_1 А 2014. évi ХХХУIII. törvény 5. -a а következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki : (3) А pénzügyi intézménynek 2014. november 30. napjáig meg kell vizsgálnia az 1. (la) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerz ődés részévé váló azon ÁSZF-eket, melyekbe n szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés. (4) А pénzügyi intézménynek 2014. november 30. napjáig be kell jelentenie а Felügyelet részére valamennyi (3) bekezdés szerinti szerz ődéses kikötést tartalmazó ÁSZF-et, és nyilatkoznia kell arról, hogy az azokban foglalt szerz ődéses kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy а szerződéses kikötések alapján sor került-e egyoldalú kamat-, [díj-, vagy] díj- vagy költségemelést eredményez ő szerződésmódosításra. А bejelentéshez а Felügyelet részére mellékelni kell а szerződéses kikötéssel érintett szerződések azonosítási számát és az érintett szerz ődés alapján fennálló követelések összegét. [(9)] (10) А 2014. évi ХХХУIII. törvény 6. -a helyébe а következ ő rendelkezés lép : 6. (1) Ha а pénzügyi intézmény а vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az által a alkalmazott valamely ÁSZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében а 4. (1 ) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni kell а szerz ődéses kiköté s tisztességtelenségét, de а pénzügyi intézmény álláspontja szerint а szerződéses kikötés tisztességes, а vélelem megdöntése iránt ha а (2) bekezdés eltérően nem rendelkezik а 6. alcímben foglalt szabályok szerint polgári peres eljárást indíthat. (2) А forint alapú fogyasztói kölcsönszerz ődések vagy az I. (la) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződések esetén а 2010. november [27-ét] 26-át követően közzétett ÁSZF-ek vagy а korábbi ÁSZF-ek 2010. november [27-ét] 26-át követően közzétet módosításai vonatkozásában nem kell vélelmezni а 4. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel а szerződéses kikötés tisztességtelenségét. А Felügyelet а Magyar Nemzeti Вankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény [27. alcímében foglalt ellen őrzési] szerinti eljárásokat folytathatja le és 2015. február 14. és február 28. között hivatalból közérdekű keresettel pert indíthat ; а határidő jogvesztő. А közérdekű keresettel indított perre а Kúriának а pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXХУIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekr ől szóló törvényben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (11)А 2014. évi XXXVIII. törvény 7. & (71 ЬеIе déseа következ ő k) ponttal egészül ki : (А perben nincs helye) k) perújításnak. [(10)] (12) А 2014. évi XХХУIII. törvény 8. (1) bekezdés b) pontja helyébe а következő rendelkezés lép : 20