Helyi Esélyegyenlőségi Program. Abony Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Abony Város Önkormányzata 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.Bevezetés... 3 1.1 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 36 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 55 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 58 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 60 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 60 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 61 1. A HEP IT részletei... 61 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 61 A beavatkozások megvalósítói:... 63 Jövőképünk... 65 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 66 3. Megvalósítás... 69 A megvalósítás előkészítése... 69 A megvalósítás folyamata... 69 Monitoring és visszacsatolás... 71 Nyilvánosság... 71 Érvényesülés, módosítás... 72 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 1.Bevezetés Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az Esélyegyenlőség és diszkrimináció mentesség a kibővített Európai Unióban című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmódmegsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Abony Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Program célja továbbá, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Abony város problémáit, lehetőségeit. 3

1.1 A település bemutatása Abony Pest megye Dél keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Budapesttől 85 km távolságra. Abony a Dél-Pest Megyei Statisztikai Kistérség harmadik legnagyobb városa Cegléd és Nagykőrös után. A település Jász-Nagykun-Szolnok megyével határos, a megye székhelye, Szolnok 15 kilométerre található. Abony városokkal jól ellátott térségben helyezkedik el: 25 kilométeres körzetében található Szolnok, Újszász, Cegléd és Nagykőrös; Kecskemét pedig mintegy 40 kilométerre található. Jellegzetes alföldi település, ahol a mezőgazdasági tevékenységnek nagy hagyománya van. A város fekvése közlekedési szempontból kedvező, fontos országos és nemzetközi tranzitútvonal mellett helyezkedik el, illetve a jövőben a település belterületétől 10 km-re fog kialakulni az M8- M4 gyorsforgalmi utak csomópontja, ami tovább növeli a forgalmi potenciált. A város könnyen megközelíthető a 4-es sz. főútvonalról kiépített lehajtókon, valamint a Budapest- Szolnok-Debrecen vasútvonalon. Abony a mikrotérség központja. Rendszeres buszjárat köti össze a mikrotérség településeit a várossal. (Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Törtel, Újszilvás A térség kulturális vonzerőkkel rendelkező, ugyanakkor még csak most kezd bekapcsolódni hazánk idegenforgalmi vérkeringésébe. Abony városában számos műemlék kúria található, melyek egy része még felújítás előtt áll. A Kazinczy Kúria már megújult külsővel pompázik, jelenleg emlékhely. Kazinczy Ferenc emlékére termet rendeztek itt be és helyi kezdeményezésre szobrot állítottak parkjában. A két toronyról méltán elhíresült település templomai páratlan látványt nyújtanak, nem csupán a főútvonal felől érkezők, hanem az azokat közelről szemügyre vevők számára is. Az elmúlt években nyaranta parádés szabadtéri színi előadást, fúvószenekari koncerteket rendeznek itt, a két torony tövében mindenki örömére. A térség nem rendelkezik páratlan természeti vonzerővel, azonban aki már belekóstolt az alföldi táj szűnni nem akaró, tanyákkal tarkított végtelenjébe, jól tudja milyen érzés lehet akár szikrázó napsütésben, akár alkonyatkor végigtekinteni a tájon. Itt gyalogolni, vagy kerékpározni egyaránt kellemes időtöltés. Kis patakok, mint például a Gerje szelik át a pusztát, természetes vagy mesterségesen kialakított tavacskák kínálják magukat a horgászás kedvelőinek. Abony városa igen változatos múlttal büszkélkedhet. A három-város (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) mellett egykor a környék legjelentősebb települései közé tartozott. A mezővárosi múltú település 1971-ben megkapta a nagyközségi címet, majd 1987-ben közvetlen megyei irányítású nagyközséggé nyilvánították. A rendszerváltás után, a 90-es évek eleji a várossá nyilvánítási hullám idején, 1993-ban kapott városi rangot. Ennek alapfeltétele volt a korszerű közművek kiépítése és fejlett a infrastruktúra megléte. 4

1.1.1 Gazdaság 2012-ben Pest megye gazdasági teljesítményében ellentétes irányú változások következtek be. A regisztrált vállalkozások az országost meghaladóan bővült. A beruházások értéke folyó áron közel egytizeddel maradt el az előző év azonos időszakáétól, fajlagos nagysága az országos hattizede volt. 2012-ben a főbb szántóföldi növénykultúrák betakarított területet többségében meghaladta az egy évvel korábbit, a fajlagos hozamok azonban visszaestek. A megyében a foglalkoztatottság az országos bővüléssel szemben stagnált, ugyanakkor a munkanélküliek erőteljesesen gyarapodott. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó keresetnövekedése egyaránt meghaladta az országost. Abonyban a főváros közelsége korábban hatással volt a térség gazdasági fejlődésére. Az Alföld kapujában található térségre hagyományosan a mezőgazdasági termelés volt jellemző. Problémát jelent az ipari szektor vállalkozásai részére a megfelelő szaktudású és dolgozni akaró helyi munkaerő hiánya. A hazai viszonylatokkal összevetve elmondható, hogy alacsony a helyben foglalkoztatottak között az ipari szektorban dolgozók. A gazdasági válság hatása sajnos Abony város gazdaságát is elérte, amely több jelentősebb vállalkozás bezárását eredményezte. A város kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozásainak felszereltsége, gépesítettségük színvonala megfelelő. Regisztrált vállalkozások a településen 36 db, vendéglátóhelyek 26 db, iparűzési adót fizetők 1264. A városközpontban jelenleg zajlanak a KMOP - 5.2.1/B-09-2f-2012-011. azonosító számú projekt keretén belül, a Piaccsarnok és fedett piactér kivitelezési munkái. A piaccsarnokban 8 db üzlethelyiség kerül kialakításra összesen 273,29 m2 területen, valamint 48 db fix elárusító asztal (2 m2 / db) kerül elhelyezésre. A fedett piactér, fedett de két oldalról nyitott területet biztosít az árusok számára. Itt mobil asztalok kerülnek elhelyezésre (52 db asztal 2 m2/ db), melyek szükség esetén összecsukhatóak és eltárolhatóak. Az épületben továbbá kialakításra kerülnek férfi, női mosdó, akadálymentes WC, állatorvosi szoba, gombavizsgáló, piacfelügyelői iroda, mosogató helyiség, raktár. Az új épület beépített alapterülete 1676 m2 lesz. 1.1.2. Demográfia Az előzetes adatok szerint Pest megyében 2012-ben 11 900 gyermek született, és 14 100-an haltak meg. A születések 0,6%-kal, a halálozásoké 3,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élve születések és a halálozások egyenlegeként a megye népessége 2200 fővel fogyott, 21%-kal nagyobb mértékben, mint 2011-ben. A 2011.évi népszámlálás adatai szerint csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb 15 39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40 59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001- ben. A 60 évesek és idősebbek ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt. Az ország minden tízedik lakosa 70 éves vagy idősebb. 1. számú táblázat Állandó népesség Abonyban lakónépesség 2007 (fő) 15631 fő 2008 (fő) 15552 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2009 (fő) 15542 fő 5

Lakónépesség számának változása (%) 100 % 2010 (fő) 15371 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2011 (fő) 15281 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség nő férfi 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 14795 fő 7455 50,3 % 7340 49,6 % 1217 fő 49 % 1273 fő 51 % 265 fő 48 % 285 fő 52 % 4084 fő 48 % 4354 fő 52 % 553 fő 57 % 425 fő 43 % 1336 fő 57 % 1003 fő 43 % 6

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatokból az alábbiak állapíthatók meg: A lakónépesség folyamatosan nem jelentős mértékben- csökken A 0-59 lakónépességen belül a férfiak aránya magasabb ezt követően az arány megfordul. A lakónépesség 486 fővel csökkent, azaz 3,2 %-kal kevesebb a lakónépesség a 2011.évhez viszonyítva 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 3094 2873 107,7 2008 2724 2717 100,3 2009 2752 2690 102,3 2010 2780 2605 106,7 2011 2363 2553 92,6 2012 2339 2590 90,3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index adatiból arra következtethetünk, hogy 2001-2010 évek között a település öregedő volt, mert az öregedési index ezen években 100 fölött volt. Szerencsés képet mutatnak azonban a 2011-2012. évek, mert a 0-14 éves korú állandó lakosság a lakónépesség csökkenése ellenére is nőtt, tehát a népességszerkezet fiatalos. 7

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 232 322-90 2009 233 232 1 2010 329 195 134 2011 222 196 26 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adataiból megállapítható, hogy: a 2008 év kivételével a településre beköltözők magasabb volt, mint az elköltözőké. Az alacsonyabb ingatlanárak a szociálisan kedvezőtlenebb helyzetben lévő népesség számára is vonzó célponttá teszik Abonyt. (a környező településekről ideköltöző roma, mélyszegénységben elő lakosság.) További kedvezőtlen következménye a társadalmicsoport-specifikus vándorlásnak, hogy a vándorlási veszteséget leginkább a máshol munkát kereső értelmiség elvándorlása adja. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 169 195-26 2009 159 187-28 2010 146 184-38 2011 134 202-68 2012 153 90 63 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

2008-2011 évek születési és halálozási adataiból az állapítható meg, hogy a halálozások sajnos nagyobb arányú volt, mint a születések. Örvendetes, hogy 2012. évben a természetes szaporodás aránya 63, tehát ennyivel többen születtek, mint a halálozások volt. Ezt az öregedési index táblázata is megmutatja. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Abony Város Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a város működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden települési állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Abony település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Abony Város Önkormányzat alapvető célja, hogy a város olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Cél olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek 9

szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, valamint, annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A célok, az esélyegyenlőség megvalósítása során fontosak az alábbi etikai elvek: Megkülönböztetés tilalma, egyenlőbánásmód elve: a közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos 10

helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ı maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva az a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Magyarország Alaptörvénye A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élőszemélyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Képviselő-testület elfogadta a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 9/2009. ( VI.02. ), valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2000 (III. 29.) sz. önkormányzati rendeleteit. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 17/2007. (IV.26.) önkormányzati rendeletben kerültek szabályozásra a szociális bérlakásra való jogosultság szabályai. 12

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló a 6/2003. (V.16.) önkormányzati rendelet tartalmaz rendelkezést a 70 éven felüliek számára nyújtható kedvezményes szemétszállítási díjkedvezmény megállapításáról. A törvényi előírásokon túl, a rendeletek célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeleteket az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Program figyelembe veszi Abony Város Önkormányzatának mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására, így különösen: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési és Intézkedési Terve (2012) Abony Város Önkormányzata Gazdasági Programja (2010-2014); Abony Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója.(2008) (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció). Abony Város Bűnmegelőzési koncepciója Abony Város Lakásgazdálkodási Koncepciója Abony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Abony Város Települési Környezetvédelmi Programja (2010-2016) Abony Város Polgármesteri Hivatala középtávú informatikai fejlesztési terve (2008-2013) Abony Város Sportfejlesztési Koncepciója A fenti dokumentumokban meghatározott célkitűzéseket jelen program nem tartalmazza, azokban az egyes területeket érintő feladatok, határidők részletesen meghatározásra kerültek. A Települési Esélyegyenlőségi Program készítése során figyelembe vettük a Nemzeti Idősügyi Stratégia és az Európai Fogyatékosügyi Stratégia, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program elvárásait is. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. A helyzetelemzés során, az egyes fejezetek elején a Pest megyei adatok is bemutatásra kerülnek, ezzel is elősegítve a helyzetelemzés teljességét. 13

Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A KSH által végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai alapján Pest megyében a 15 74 éves népességkörében 2012. IV. negyedévében a foglalkoztatottak az előző év azonos időszakához hasonlóan 513 ezer főtt tett ki. A munkanélküliek közel 14 ezer fővel 55 ezer főre emelkedett. A foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, a munkanélküliségi ráta ellenben 7,5%-ról 9,7%-ra emelkedett. A növekedés ellenére a megyei munkanélküliségi ráta még mindig elmaradt az országos átlagtól. A Pest megyei gazdaságilag aktívak számának és arányának növekedését szinte teljes mértékben a munkanélküliség emelkedése okozta. Az inaktívak 2012 utolsó negyedévében 397 ezer főt tett ki, 3,2%-kal kevesebbet, mintegy évvel korábban. Településünkön az alábbi táblák mutatják be a mélyszegénységben élők és a romák helyzetét. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A településen tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó 14

motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül létrehozott Nemzeti Eszközkezelő feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. Az Eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét. A Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya ügyfélfogadása alapján megállapítható, hogy az ilyen irányú kérelmezők egyre több. A településen élők eladósodása 2012-2013 években érzékelhető. A végrehajtó irodák megkeresései, valamint az ingatlanárverési hirdetmények magas számából arra lehet következtetni, hogy 100-s nagyságrendben érinti a családokat valamely közszolgáltató, vagy hitelintézet felé fennálló tartozás miatt a végrehajtás elrendelése. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A KSH adatai alapján. 2012. augusztus októberben a munkanélküliek lét 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál. A településen a munkanélküliek aránya és az alábbiak szerint alakult: 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 5406 5484 10890 452 4,1 357 3,3 809 7,4 2009 5418 4643 10061 607 6,03 716 7,1 1323 13,1 2010 5343 5446 10789 499 4,6 568 5,2 1067 9,8 2011 5336 5401 10737 518 4,8 582 5,4 1100 10,2 2012 4902 5064 9966 528 5,2 433 4,3 961 9,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatból megállapítható, hogy a 15-64 év közötti lakónépesség számához viszonyítva a nyilvántartott álláskeresők 2009. és 2011.években volt a legmagasabb. 2012.évben ez az arány csökkent. Az utóbbi két évben elmondható, hogy a nők körében nagyobb a nyilvántartott álláskeresők, több a munkanélküli nő. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők fő 41 39 26 33 55 20 éves és összesen fiatalabb fő 2,0% 1,3% 0,8% 1,0% 1,4% % 215 357 357 339 412 21-25 év fő 10,6% 11,8% 11,6% 10,0% 10,8% % 298 451 396 468 542 26-30 év fő 14,8% 14,9% 12,9% 13,9% 14,2% % 270 406 411 435 441 31-35 év fő 13,4% 13,4% 13,4% 12,9% 11,6% % 218 380 430 448 476 36-40 év fő 10,8% 12,5% 14,0% 13,3% 12,5% % 284 357 354 398 459 41-45 év fő 14,1% 11,8% 11,5% 11,8% 12,1% 15

% 224 363 393 445 453 46-50 év fő 11,1% 12,0% 12,8% 13,2% 11,9% % 227 343 356 423 496 51-55 év fő 11,2% 11,3% 11,6% 12,5% 13,0% % 218 300 334 362 439 56-60 év fő 10,8% 9,9% 10,9% 10,7% 11,5% % 25 34 20 23 35 61 év felett fő 1,2% 1,1% 0,6% 0,7% 0,9% % 41 39 26 33 55 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

A korosztályos bontásból megállapítható, hogy a 26-60 év közöttiek körében a legnagyobb a munkanélküliség, ebből is a 26-30 év közötti korosztály és az 51-55 év közötti korosztály tekinthető magas százalékban munkanélkülinek. Jelentős különbség az éveket egymáshoz viszonyítva nincs. Megállapítható, hogy a Pest megyei 2012.évi 9,7 %-os munkanélküliségi rátát a települési munkanélküliségi ráta meghaladja. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 328 270 598 82 68 150 25,0% 25,2% 25,1% 2009 492 404 896 63 51 114 12,8% 12,6% 12,7% 2010 435 356 791 111 91 202 25,5% 25,6% 25,5% 2011 504 412 916 115 94 209 22,8% 22,8% 22,8% 2012 528 433 961 130 105 235 24,6% 24,2% 24,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott munkanélküliek közel negyede 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli, tehát legalább 6 hónapon keresztül nem tud a munkaerőpiacra visszakerülni. Összességében megállapítható, hogy foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás) 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség nemenként év 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1248 1336 2584 21 19,8% 20 22,7% 41 21,1% 2009 1245 1322 2567 34 43,0% 30 46,2% 64 44,4% 2010 1230 1310 2540 41 73,2% 22 47,8% 63 61,8% 2011 1204 1309 2513 42 58,3% 27 46,6% 69 53,1% 2012 1207 1308 2515 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők a 18-29 éves korosztály arányában vizsgálva igen nagy százalékot mutat. A fiatalok távolmaradását a munkaerőpiacról főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 17

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem lakosság összesen iskolát végzettek rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 12199 6235 5964 9174 4756 4418 3025 24,8 1573 52 1452 48 2011 12728 6588 6140 8592 4442 4150 4136 32,4 2316 56 1820 44 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés Abony népességének iskolázottsági adatait tekintve, megállapítható, hogy viszonylag magas az aktív korúak között az alacsonyan iskolázott népesség. Sajnos a település alacsonyabban iskolázott népességgel rendelkezik, mint amit egy ilyen lakosságszámú várostól várnánk. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő 2008 598 19 243 2009 896 13 337 2010 791 12 277 2011 916 23 365 2012 961 35 383 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek évről-évre nő. A 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező munkanélküliek nem számottevő, sajnos azonban nem azért, mert ilyen alacsony számban vannak jelen a településen, hanem inkább azért, mert nem regisztráltatják magukat a munkaügyi kirendeltségen. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek a nyilvántartott álláskeresők számának tükrében jelentősnek mondható, és számuk növekvő tendenciát mutat. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók lét és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 8 8 100 Forrás: helyi adatgyűjtés Első alkalommal a 2012.évben indult ilyen jellegű program, képzés a településen. A képzésen elindult résztvevők sikeresen el is végezték, ami bizonyítja, hogy szükség van a 8 általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésekre. 18

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 nemleges tábla 2010 2011 2012 Ilyen típusú képzés nem volt a településen. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő résztvevők személyek település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 135 0,013 % 40 0,04 2011 115 0,011 % 28 0,028 2012 111 0,011 % 18 0,018 Forrás: Önkormányzat adatai Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által nem keresett szakképzettséggel rendelkezők kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. 2012. évben is jelentős mértékű volt a közfoglalkoztatás, bár sajnos megállapíthatjuk, hogy egyre kevesebb a bevonható létszám A jogszabályi feltételek mellett 2012. évben 111 fő közfoglalkoztatása valósult meg a városban. 2013.évben összesen 51 fő foglalkoztatására nyílik lehetőségünk, általában 6 órában és 3 hónap időtartamra vonatkozóan. Munkavégzésük során a zöldterület fenntartás, nádvágás, síkosság-mentesítés, hó eltakarítás, csapadékvízcsatorna-tisztítás-, karbantartás, köztisztasági feladatok, kisegítő munkák, intézményi karbantartások, ügyviteli, adminisztratív feladatokat látták és látnak el. A programban évről évre tartósan munkanélküli kerül bevonásra, közülök a romák is számottevő. 19

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt szinte minden évben többször módosítják, ezek a Képviselő-testület által alkotott a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 9/2009. ( VI.02. ), valamint az 5/2000 (III. 29.) sz. szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletekbe beépítésre kerülnek. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a foglakoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Az Önkormányzat önkéntes tevékenység végzésére is lehetőség nyújt, 2012.évben 21 fő teljesített ily módon a munkavégzési kötelezettségét, 2013.évben már 47 fő vett részt a programban. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás (CTKT) Humán Szolgáltató Központjával kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az elmúlt évben szociális kérelemként iktatott iratok összesen 2154 darab, ez évben május 31-ig 3386 volt, a kérelmezők 36 %-kal nőtt. Jelentős változás az egyes támogatásokra jogosultak számában, és összetételében is látható. A segélyezési tapasztalatok azt mutatják, hogy nő a segélyeket igénylők, ami abból adódik, hogy a munkanélkülivé válók, az adósságcsapda áldozatai tartalékaikat felélve, a családi segítségeiket kimerítve egyre nagyobb számban jutnak el a szociális ellátó rendszerhez. Az ellátott családok többféle ellátási formában pl. aktívkorúak ellátásában, lakásfenntartási támogatásban és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is - részesülnek. 20

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 12834 191 1,5% 2009 12852 265 2,1% 2010 12766 392 3,1% 2011 12728 300 2,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy az aktívkorú lakosság (15-64 év) számából viszonylag alacsony azok, akik álláskeresési segélyben részsülnek. Ennek oka elsődleges az lehet, hogy fő szabály szerint álláskeresési segélyre a nyugdíj előtt álló álláskereső jogosult. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 598 412 68,9 2009 894 611 68,3 2010 791 527 66,6 2011 916 423 46,2 2012 961 515 53,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és tevékenységet sem folytat, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. A fenti táblából megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva, a járadékra jogosultak aránya 2008.évben volt a legmagasabb. A nyilvántartott álláskeresők évről évre nő, számuk legmagasabb 2012. évben volt. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek Azoknak a, Foglalkoztatást Azoknak a, akik 30 rendszeres szociális akiktől helyi helyettesítő támogatás nap munkaviszonyt nem segélyben részesülők önkormányzati rendelet (álláskeresési tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a támogatás) jogosultságtól elesett támogatást év fő 15-64 munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában 2008 288 2,2 195 32,6 0 0 2009 147 1,1 122 13,6 0 0 21

2010 125 0,9 225 28,4 0 0 2011 73 0,05 333 36,3 0 0 2012 56 0,05 360 39,2 90 fő 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés A rendszeres szociális segélyben részesülők a jogosultsági feltételek többszöri változásának köszönhetően csökken. Az érintettek egy része átkerült az aktívkorúak ellátására való jogosultak közé. Az aktívkorúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatásra) való jogosultak 2009. évtől jelentős mértékben nő. A Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya nyilvántartása szerint ezen ellátási formában benyújtott kérelmek 2013. május 31-ig 473 kérelem. Viszonylag nagy számban - 90 fő - voltak 2012.évben az éves felülvizsgálat során azok, akinek a 30 napos munkavégzési kötelezettség hiánya miatt megszüntetésre került az ellátás folyósítása. Az Önkormányzat már 2012.évtől lehetőséget biztosított önkéntes tevékenység végzésére, ennek eredményként 2013. évben a fenti kötelezettség elmulasztása miatt lényegesen kevesebb esetben - 26 fő esetében - került megszüntetésre az ellátás. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db év összes lakásállomány db ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 2008 6143 0 81 16 40 16 0 0 2009 6165 0 77 16 40 16 0 0 2010 6180 0 82 16 40 16 0 0 2011 6186 0 71 6 30 6 0 0 2012 6183 0 71 6 30 6 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 22

A település lakás és bérlakás állomány jellemzően átlagos állapotúnak mondható, a bérlakásokat illetően felújításra nem vagy csak minimális mértékben van az önkormányzatnak lehetősége. Megfelelő önerő hiányában csak a legsürgetőbb és a váratlanul jelentkező javítási munkálatokra kerül sor. A bérlakás állományból 21 lakás komfortnélküli, melyből 3 lebontása javasolt, további 17 lakás esetében az épületek teljes felújítása, komfortosítása lenne indokolt. 45 lakás komfortos melyeken eseti javítások indokoltak. A bérlakás állomány csökkenése azzal indokolható, hogy a gazdaságosan fel nem újíthatóak egy része lebontása, további része értékesítésre került az évek során. A településen a lakásépítés nem jellemző, ez azonban nem helyi sajátosság. Országos adatok szerint a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es lakáspiaci összesítőjéből megállapítható, hogy a tavaly átadott 10 560 lakás 17 százalékkal kevesebb az előző évinél, továbbá megállapítható az is, hogy az önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag megszűnt. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek Hajléktalanok 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 Forrás: önkormányzati adatok 0 0 Veszélyeztetett lakás nincsen számottevő a településen, inkább üresen álló házakból van esetlegesen néhány (számuk pontosan nem meghatározható), melyek állapota nem megfelelő. Hajléktalan nincs a településen, az ingatlanok állapota és lakhatás körülményei általában jónak mondható. 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 246 0 2009 165 0 2010 296 0 2011 463 0 2012 601 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás havi összege minimum 2.500.-Ft / hó, mely természetbeni ellátásként kerül közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalásra. Településünkön nagy számban van jelen ez a támogatási forma, különösen a 2011.és 2012. években nőtt meg a jogosultak. 2013.évben ez idáig 269 fő nyújtott be kérelmet lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt. A számok azt mutatják, hogy egyre nő azok, akinek valamely esetleg több közüzemi díj kifizetése okoz problémát, melynek oka főleg a munkahelyek elvesztése, a tartós munkanélkülivé válás, vagy betegségből adódó jövedelem kiesés. Adósságcsökkentési támogatás a településen nincs. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 23

Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot A KSH adatszolgáltatása szerint Abonyban három szegregátum-terület határolható le: 1. Török Ignác u. - Csokonai u. - patak - Bajcsi-Zsilinszky u. - Bicskei u. - Somogyi Imre u. - belterületi határ (továbbiakban 1. szegregátum) 2. Vak Bottyán u. - Csillag Zsigmond u. - Dobó István u. - Berzsenyi Dániel u. (továbbiakban 2. szegregátum) 3. Imre u. - Nagykőrösi u. - Tompa M. u (továbbiakban 3. szegregátum) Általánosan igaz, hogy ugyan mindhárom szegregátum a halmozottan hátrányos jegyeket mutat, azonban szervesen kapcsolódnak a város épített környezetébe. Azaz nem beszélhetünk szigorúan vett telepszerű képződményekről. Továbbá a városban nem folyik sem telep-felszámolási sem komplex rehabilitációs program. Forrás: KSH Abonyban a 2001-es népszámláláskor a lakosság 1,36%-a azaz 214 fő vallotta magát cigány kisebbséghez tartozónak, a 2011-es népszámlálás során 465 fő, ami a lakosság 3 %-a. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által végzett szociológiai felmérés alapján Abonyban megközelítőleg 1000 főre tehető. a roma származásúak, azaz a lakosság közel 6,7%-a. (2012.év lakosságszámának arányában). Az abonyi gyökerekkel rendelkező Kállai Ernő egy 1998-as tanulmányában így ír az abonyi cigányságról.: Származás, műveltség, társadalmi helyzet szempontjából Abonyban a cigány kisebbség igen heterogén összetételű. Döntő többségük romungro, azaz magyar anyanyelvű cigány, közöttük is jelentős számban találhatók zenészek, akik a többségi társadalom megbecsülését is már régóta kivívták. Kis számban vannak oláh cigányok is, de közülük kevesen beszélik már cigány (lovári) anyanyelvüket. A távolság a két cigánycsoport között azonban talán még nagyobb, mint a cigányok és a többségi társadalom között. A magyar cigányok és ez országos tapasztalat - nagyobb elfogadottsággal bírnak a magyarság részéről: ha tanulnak, dolgoznak, nem is tekintik őket igazi cigányoknak, szemben a tradicionális életmódjukból többet megőrző oláh cigányokkal. 1 1 KÁLLAI (1998) 24

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat első alkalommal 2008.évben önkéntes nyilatkozatok alapján felmérést készített. Elsősorban az alacsony iskolázottság, amire ez a kérdőív egyértelműen rávilágít azon belül is a nők iskolázatlansága kirívóan magas. Valamint ebből adódóan az alacsony foglalkoztatottság is jól kirajzolódik. Az azóta eltelt évek pozitív fejleménye, hogy az általános iskolát befejező roma tanulók közül egyre többen középiskolai tanulmányokat valamint az érettségit megszerző diákok felsőoktatási intézményben tanulnak. Térbeli elhelyezkedésüket tekintve megállapítható, hogy a városszövetben nem találunk homogén elkülönült romák által lakott telepet. Azonban a városban két olyan városrészről beszélhetünk, ahol viszonylag nagyobb létszámban élnek romák egyrészről a lakóövezet nyugati peremén található Mérges -en, valamint a belváros északnyugati részén lévő utcákban. Azonban ezek sem alkotnak tömbszerűen egybefüggő területeket. A helyi cigányság érdekképviseletét a 4 választott tagból álló Roma Nemzetiségi Önkormányzata látja el. Hosszú évek óta kialakult jó kapcsolatban állnak a helyi önkormányzattal, az oktatási intézményekkel, munkaügyi központtal, valamint a közigazgatási és szociális ellátó rendszer területileg illetékes szerveivel. Tevékenységeik elsősorban település roma népességének problémaköreire összpontosulnak. Így többek között foglalkoznak a hátrányos helyzetű fiatalok oktatási rendszerben való benn maradásukat segítő felzárkóztató és fejlesztő programok szervezésével, koordinálásával. (Alapítványi Iskola, délutáni programok) Legfrissebb információ szerint a Tudás örömforrása TÁMOP-3.3.9.B-12/1-2012-0006 című pályázat keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatására pályázott a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A projekt közvetlen célcsoportja azon tanulók akik: - nem piacképes szakképzettséget szereztek, - nem rendelkeznek szakképzettséggel - iskolai lemorzsolódás előtt állók - iskola elhagyók - Gyeden, Gyesen lévő kismamák - magántanulók. A programon belül lehetőség nyílik népi kézműves, (fajáték készítő, faműves termékek készítése, gyékény, szalma tárgyak készítése) gazdasági informatikus képzésre és érettségire való felkészítésre. Figyelemmel kísérik a felnőtt lakosság munkaerőpiaci helyzetét, s ezzel párhozamosan igyekeznek minél több roma származású aktív korú felnőttet, közfoglalkoztatási- közmunka- illetve felnőttképzési programba bevonni. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok a településen: 3 Telepi lakások a településen: 2008 2009 2010 2011 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, Forrás: helyi sorolja adatgyűjtés fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) Az egyes számú szegregátum jellemzése 2012 1.Török Ignác u. - Csokonai u. - patak - lásd Bajcsi-Zsilinszky következő táblákban u. - Bicskei u. - Somogyi Imre u. - belterületi határ (továbbiakban 1. nincs szegregátum) 2.Vak Bottyán u. - Csillag Zsigmond u. - Dobó István u. - Berzsenyi Dániel u. (továbbiakban 2. szegregátum) 3. Imre u. - Nagykőrösi u. - Tompa M. u (továbbiakban 3. szegregátum) 25

A város nyugati peremén elhelyezkedő szegregátum, a helyi köznyelvben a Mérges, elhelyezkedését tekintve a 40. számú főúttól északra található a Török Ignác u. Csokonai u. patak Bajcsy-Zsilinszky u. Bicskei u. Somogyi Imre u. belterületi határ lehatárolásával. Hasonlóan Abony más peremterületi részéhez a városközponttól viszonylag távol, helyezkedik el. Az itt élők a Ceglédi és Bicskei utak mentén juthatnak a település centrumába. A Mérges kialakulása visszanyúlik az 1950-es évek elejére, amikor a településre érkező romák számára alakítottak itt ki szükséglakásokat. Ezeket később a 60-as években folyó telepfelszámolások idején megszüntették és alacsony komfortfokozatú 1-2 szobás lakások épültek. Továbbá a területre jellemző. hogy a település mélyen fekvő belvizes területein, valamint belterület határán az alacsony telek árak, a szociális támogatással építkezők számára is jó lehetőséget teremtettek családi házak építésére. Az így beköltöző családok ma már évtizedek óta élnek ebben a városrészben. A népesség etnikai összetételét tekintve heterogén, azonban a roma lakosság arányait tekintve magasan a városi átlag fölött 65%-ban van jelen. A népességének életkori összetételéről megállapítható, hogy a 14 évesnél fiatalabb lakosság aránya kirívóan magas, (32,5%) azaz másfélszer magasabb, mint a városi érték. Az idős népesség aránya ezzel ellentétben elmarad a városi átlagtól, aránya nem éri el a 12%-ot. A kettes számú szegregátum jellemzése A városközpont közvetlen közelében elhelyezkedő szegregátumot a történelmi városmag É-i részében találjuk. A Csillag Zsigmond és Berzsenyi Dániel utcák közvetlen kapcsolatot biztosítanak a Szelei útra, amely egyenesen a centrumba, a Kossuth Lajos térre vezet. A 2001-es adatok alapján a szegregátummá-minősítés oka itt elsősorban a népesség alacsony iskolázottsága és viszonylag magas inaktivitása. A Mérges -nél valamivel alacsonyabb, de a városi átlag fölötti, 60% körüli roma népesség arányról beszélhetünk. Az itt élők jövedelmi helyzetéről elmondható, hogy egyes családok esetében valószínűleg magasabb, mint azt a statisztikai adatokból becsülni lehet, ami egyértelműen az itt élők szürke és fekete foglalkoztatására enged következtetni. A lakások színvonala is átlagos, vagy átlag feletti, a belváros közelségéből adódóan kultúrált, rendezett környezetben élnek romungró cigány és magyar lakosok egyaránt. A terület nagyságából kifolyólag, valamint a családi házas beépítettségéből adódóan nem beszélhetünk tényleges elkülönülésről, hasonló életkörülmények jellemzik a környék utcáit is, valamivel alacsonyabb arányú roma lakossággal. A hármas számú szegregátum jellemzése A Nagykőrösi út 10. szám alatt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltség által fenntartott 120 férőhelyes Speciális Otthon található. Az itt élők középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos betegek. Ebből adódóan az itt élők több mint 90%-a nem rendelkezik még általános iskolai végzettséggel sem, továbbá magas a gazdaságilag inaktív népesség aránya is. Összességében statisztikailag ez a terület eleget tesz a kritériumoknak, azonban az itt élők intézeti háztartásban élnek, így nem beszélhetünk valódi szegregációról. A KSH által jelölt területhez tartozik a Nagykőrösi út 12. szám alatt lévő önkormányzati tulajdonában lévő kúria jellegű épület. Az ingatlan 4 komfortnélküli szociális bérlakásra van felosztva, ez eredményezi az alacsony komfortfokozatú lakások 50%-os értékét. Itt elsősorban azok a szociálisan rászorult, alacsony státusú családok élnek, akik 2008-ban elhagyni kényszerültek 26

a korábban említett romossá vált lakhelyüket. Mindezek ismeretében nem tekinthetjük ezt a területet tényleges szegregátumnak. A KSH által 2001-ben beazonosított és lehatárolt szegregátumok ma is veszélyeztetett területei a városnak (3. szegregátum kivételével), továbbá megállapítható, hogy az azóta eltelt időben a szegregációs kritériumok alapján lehatárolható területek nem jöttek létre. Azonban több kisebb népességű, egymástól elszórtan elhelyezkedő területeket fokozott figyelemmel kísér a város és a szakszolgálatok, annak érdekében, hogy a szegregáció ezeken a területek tovább ne fokozódjon. Török Ignác- belterület határ (72 fő) Nyírfa u.-mikes Kelemen u. Mária Terézia u. város perem (KSH is jelzi) Ék-i városrészben található 23-fő lakik a területen. ÉK-i város perem (Mária Terézia u.-kazinczy Ferenc u.- Losonczy u. Budai Nagy Antal u.- Abonyi Lajos u.) (KSH is jelzi) 130 fő lakik az érintett utcákban. Táborhegy dűlő (egybefüggő, sűrűn elhelyezkedő tanyák ) 380 fő A várostól viszonylag távolabb, elhelyezkedő szórt tanyák (Belsőerdő d., Kisbalaton d., Vasút dűlő, Hegyes dűlő Szegregációval érintett külterületi településrészek: Forrás :IVS Abony 2009 27

A külterületi részek közül a Táborhegy dűlő az a terület ahol nagyobb népesség koncentrálódik. A párhuzamos dűlőutak a város ÉNy-i részének folytatásaként helyezkednek el. Az elmúlt évtizedekben egyre markánsabban jellemző, hogy a tanyavilág lakosságát főként a hátrányos helyzetű alacsony iskolázottsági szinttel rendelkezők alkotják. Társadalmi leszakadásukat tovább erősíti a nehéz megközelíthetőség, a városközponttól való távolság, és ezzel szoros összefüggésben a közszolgáltatásokhoz való nehezebb hozzáférés. A 2001-es népszámláláskor a külterületi részen található a lakásállomány 7%-a amelyekben a lakosság 5%-a összesen 804 fő lakott. Napjainkra az a szám 728 főre csökkent. A lakosság korösszetételét tekintve a sűrűn lakott dűlőkben a fiatalkorú lakosság aránya, míg a ritkán lakot területeken az időskorúak arány magas. Mutató megnevezése 1.szegregátum 2.szegregátum 3.szegregátum legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség 66,7 % 61,4 % 90,7 % arányában felsőfokú iskolai végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0,6 % 2,1 % 2,5 % alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 65,5 % 23,1 % 27,3 % gazdaságilag nem aktív népesség aránya 78,3 % 7,0 % 92,3 % munkanélküliek aránya tartósan munkanélküliek aránya 26,7 % 51,9 % nincs adat komfortnélküli, félkomfortos lakások aránya a lakott lakásokon belül 69,4 % 40,0% 50,0 % vezetékes víz teljes lefedettség teljes lefedettség teljes lefedettség áram teljes lefedettség teljes lefedettség teljes lefedettség közvilágítás teljes lefedettség teljes lefedettség teljes lefedettség szennyvíz-csatorna teljes lefedettség teljes lefedettség teljes lefedettség gáz teljes lefedettség teljes lefedettség teljes lefedettség pormentes út részben biztosított részben biztosított részben biztosított Forrás: helyi adatgyűjtés A táblázatból megállapíthatón igen magas a csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, különösen a 3.szegregátumban. Ennek oka az ott lévő Speciális Otthon,: az ott élők középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos betegek, akik nem rendelkeznek sokszor még 8. áltanos iskolai végzettséggel sem. Magas továbbá a gazdaságilag nem aktív népesség aránya valamennyi szegregátumban. Ennek oka elsődlegesen az alacsony iskolázottság, nem piacképes szakma megléte, illetve olyan mentális problémák amelyek miatt nehéz, szinte lehetetlen visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra. A vizsgált terülten lévő ingatlanok többsége komfortos, vagy félkomfortos, többségük felújításra, korszerűsítésre szorul, de az alacsony jövedelmekből, önerő nélkül ezen munkálatok nem, vagy csak részben és kifejezetten az utolsó pillanatban kivitelezhetőek. Közüzemi szolgáltatásokhoz való hozzáférés teljes körűnek mondható. Jellemző azonban, hogy az ingatlanok ¼ részében valamely közműszolgáltatás díj nem fizetése miatt szünetel (kikapcsolták, leszűkítették) 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Abony Város Önkormányzata az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 152.. (1) bekezdésében meghatározott kötelező, és az egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladatait az alábbiak szerint látja el: háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, védőnői ellátás, 28

iskola-egészségügyi ellátás. KMOP-4.3.2.-2008-0008. Pest megye dél-keleti területi igényeit kiszolgáló alapfokú járóbeteg szakellátás fejlesztése című pályázat keretén belül megvalósult az új egészségügyi centrum a Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet 2010.évben. Az épület a mai kor elvárásainak teljesen megfelel, modern, akadálymentesített. A földszinten 8 db orvosi rendelő, 3 db védőnői szoba és kiszolgáló helyiségeik kaptak helyt mintegy 721 m2-en, az emeleten 3 db orvosi rendelő, röntgen, tárgyaló és kiszolgálóhelyiségeik találhatóak 703 m2 nagyságban. Az épületben laboratórium is működik. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 0 7 4 2009 0 7 4 2010 0 7 4 2011 0 7 4 2012 0 6 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar A városban 2008-óta 7 háziorvos és 4 gyermek háziorvos látja el feladatát. Az orvosok évek óta szinte állandónak tekinthető. 2012.évben a felnőtt háziorvosi körzet 1-el csökkent, amit a lakónépesség számának csökkenése indokolt. Az orvosok által ellátott betegszám alakulását az alábbi táblázat mutatja: Felnőtt háziorvosi körzet beteg ellátotti adatai 1.körzet 2.körzet 3.körzet 4.körzet 6.körzet 7.körzet 2008 14030 1316 13396 9344 14869 8991 2009 15377 1479 14707 11576 14332 8253 2010 14826 1443 14998 11385 15431 7269 2011 15582 1397 15296 12370 16779 9305 2012 14476 1424 15352 12591 16787 11771 2013. május 31-ig 6616 nincs adat 6799 5282 7566 5533 Megállapítható a felnőtt háziorvosi körzetekben az ellátott betegek számában jelentős változás nincs, valamennyi körzet nagy létszámban lát el betegeket. A változással érintett körzetben -7.sz.- figyelhető meg 2011.évből egy jelentős növekedés, ami az orvos személyében bekövetkező változás következménye, illetve a megszüntetett körzet hatásának tudható be. Gyermek háziorvosi körzet beteg ellátotti adatai 1.körzet 2.körzet 3.körzet 4.körzet 2008 5094 10638 6324 12895 29

2009 7028 9711 7434 14614 2010 6923 11749 7375 15719 2011 6401 12988 7740 15926 2012 6049 11120 7697 15750 2013. május 31-ig 3325 4591 3783 6931 A gyermek háziorvosi körzetben változás a vizsgált időszakban nem volt, itt is az állapítható meg, hogy nagy számban látnak el betegeket. A településen 5 szakorvos biztosítja a fogászati ellátást. A városban további 15-féle szakorvosi ellátás vehetnek igénybe a betegek, valamint gyógytorna és gyógymasszázs is biztosított. Az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat orvosi feladatait 3 főállású gyermekorvos és 2 iskolavédőnő látja el. Fogászati szűrést az iskola-egészségügyi feladatok közt a gyermek fogorvosok végeznek az oktatási intézményekkel történt megállapodások alapján. Az iskolafogászati rendelésen szinte minden tanuló megjelenik szűrővizsgálaton. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított. A területi ellátásért felelős kórház a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet. Településünkön a prevenciós és szűrőprogramok szervezésének hagyománya van. A programok az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítását célozzák a lakosság körében. A Városi Egészségnap 2007. óta kerül megszervezésre, évente átlagosan 1000 fő részvételével. A szűrővizsgálatok során történt vércukor, koleszterin, vérnyomás mérés, allergia vizsgálat drogprevenciós előadás illetve látás vizsgálat. A Városi Egészségnap megrendezésére a Városi Sportcsarnokban, mindenki által jól megközelíthető helyen került sor. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központja biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Az egyes telephelyeken a preventív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújtanak az állampolgárok önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez. Ide sorolható: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. A szociális ellátások és a szolgáltatások összehangoltan, koordináltan működnek, nagymértékben lefedik a szociális szükségleteket. A helyi szociális ellátórendszer középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását. A helyi szociális szolgáltatások gyakorlatában a személyközpontú szociális munka folyamatosan biztosított, amely megteremti a hátrányos helyzetben élők támogatásának, az esélyegyenlőség megteremtésének feltételeit. A városban az ellátórendszer elemei mindenki számára hozzáférhetők, egységes, egymásra épülő szolgáltatásokat nyújt folyamatos és megbízható módon. Az ellátórendszer hatásosságát és hatékonyságát eredményezi az is, hogy az egészségügyi, az oktatási- közművelődési-, és a foglalkoztatási intézmények, szervezetek a szakmai programjuk megvalósítása során együttműködnek. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 49. (1) alapján a közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. 30

Közgyógyellátást alanyi, normatív és méltányos jogcímeken lehet igényelni. 2013. január 1-jétől a méltányos közgyógyellátáson kívül a járási hivatalok járnak el a közgyógyellátás megállapítása tárgyában. Abony város helyi rendeletben biztosítja a méltányos közgyógyellátásra való jogosultság lehetőségét. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008 688 2009 838 2010 785 2011 833 2012 705 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adataiból megállapítható, hogy minden évben nagy számban kerül a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításra. Jellemző az alanyi jogosultság az átmeneti nevelt, a tartósan beteg gyermekek (emelt összegű családi pótlékben részesülnek) esetében, illetve a valamilyen rokkantsági ellátásban részesülő kérelmező számára megállapított közgyógyellátás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 40. alapján az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. ( Normatív jogosultság) Ezen túl a települési önkormányzat képviselő-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. ( méltányos jogosultság) 31

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek ápolási díjban részesítettek 2008 107 2009 114 2010 129 2011 132 2012 149 Forrás: TeIR, KSH Tstar Abonyban 2008. év óta nincs méltányos ápolási díj megállapítására lehetőség. A normatív ápolási díj megállapítására többségében, 18 év alatti tartósan beteg gyermek ápolása miatt, illetve súlyosan fogyatékos hozzátartozó ápolása miatt kerül sor. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. A település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A kulturális élet mozgatórugója az Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely de jelentős, a mikrotérség szempontjából is fontos szerepet játszanak az általános iskolák a Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola Bihari János Zeneiskola és a civil szerveződések is. Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely Az intézményi összevonás után a közművelődési tevékenység szervezési feladatai gyakorlatilag a Könyvtár épületébe kerültek, itt dolgoznak a népművelők, itt folyik az újságszerkesztés. Az intézményben internet-hozzáférési lehetőség biztosított a lakosság részére, itt várják a számítógépek az internetezőket. A könyvtár ad otthont a kisebb előadóesteknek, találkozóknak. Az Abonyi Lajos Falumúzeumot 1959 alapították. Létrehozásához az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnő félben lévő tanyásgazdálkodásának eszközeit begyűjtsék - a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt. Másfélezer szépen karbantartott tanyának és a bennük élő családok megélhetését biztosító szorgalmának kívántunk emléket állítani. A múzeum a város neves fiának, (családi nevén: Márton Ferencnek), az ismert írónak a nevét viseli. A Múzeum több rendezvény szervezője, az intézményhez kötődő civil szervezetekkel együtt, így: Doni megemlékezés, koszorúzás az 1948-as síroknál, Hősök Napja, Őszi Tárlat, emlékezés Kazinczy Ferencre, emlékezés a város neves lakóira, emléktábláik koszorúzása. Sportélet Abonyban a sportéletnek nagy hagyományai vannak. A sportélet helyszíne a Városi Sportcsarnok és a különböző sportlétesítmények. A Városi Sportcsarnok a Kossuth téren található. A Sportcsarnok küzdőtere minden tekintetben megfelel mind a hazai, mind a nemzetközi követelményeknek (eredményjelző berendezés, világítás, hangosítás stb.). A parketta burkolaton kézilabda, röplabda, futsal és teniszpálya került felfestésre. Az öltözői blokk összkomfortos. A nézőtér kb. 1200 fő befogadására alkalmas. A Sportcsarnokban jól felszerelt kondicionáló terem található, mely bárki számára igénybe vehető. 32

Az önkormányzat minden évben elkülönít támogatási összeget a társadalmi egyesületek és szervezetek támogatására. A támogatásra a szervezetek kérelmet írnak (a szervezet támogatási igénye a következő évre vonatkozóan), melyet a bizottságok megtárgyalnak, és javaslatuk alapján születik meg a testületi döntés. A város civil élete rendkívül sokrétű, hiszen az oktatástól kezdődően a városfejlesztésen keresztül egészen a sporttevékenységekig sokféle területet átfog ezen szervezetek működése. A civil szervezetek programjaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel, az érdekképviselettel, a helyi kezdeményezésekkel segítik a város kulturális, oktatási, művészeti, sport és egyéb területének fejlődését, segítve ezzel a pezsgő városi élet fennmaradását. Abonyban az alábbi civil szervezetek működnek: gyermekek, család, oktatás: Karitasz Alapítvány abonyi csoportja, Abonyi Nagycsaládosok Egyesülete, Abonyi Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány, Együtt Egymásért Alapítvány, Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolai Alapítvány, Óvodás Gyermekeinkért Alapítvány, Pedagógusok, diákok, szülők a gyermekekért Alapítvány, Kék Madár Jóléti Alapítvány, Egyedül Nem Megy Közhasznú Alapítvány, Méltóbb Jövő Alapítvány, Somogyi Iskola- Együtt a Gyermekekért Alapítvány városfejlesztés, hagyományápolás: Abonyiak Abonyért Alapítvány,, Múzeum Baráti Kör, Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány, Abonyi Zsinagógáért Alapítvány, Abony és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Összefogás Egy Jobb Abonyért - Városvédő, Városfejlesztő és Városszépítő Közhasznú Egyesület, Városunk Fejlődéséért Egyesület állatvédelem: : Magyar Galamb és Kisállattenyésztők V227-es számú Abonyi Egyesülete, Abonyi Postagalambsport A-15 Egyesület művészet: Abonyi Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány, Kéknefelejcs Népdalkör, Abonyi Fúvószenekari Egyesület, Bihari Színkör, Nagyabonyi Színkör, Abonyi Nosztalgiakórus Egyesület, egyéb: Abony Városi Polgárőrség, Abonyi Horgász Egyesület, Abonyi Ipartestület, Kéttorony Rádió Egyesület, Az alapítványok jelentős része az oktatási intézményekhez kötődik, a gyermekek neveléséhez, szabadidős programjaihoz járul hozzá (gyermekek, család, oktatáshoz kapcsolódó alapítványok). A kulturális hagyományőrzéshez és a városfejlesztéshez kapcsolódó alapítványok: - Az Abonyiak Abonyért Alapítványt helyi képviselők, mint magánszemélyek hozták létre, a helyi kultúra támogatására. Az alapítvány évente adja át az Abonyiak Abonyért kitüntetést. - Az Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány célja a helyi múzeumi tevékenység segítése kiadványok készítésével, előadások, kiállítások, tudományos konferenciák szervezésével. - A Múzeum Baráti Kör a Múzeum rendezvényeinek, kiállításainak aktív résztvevője és természetesen segítője. Segítenek a takarításban, az őrzésben, a rendezésben, a fotózásban, és támogatják a Múzeum tevékenységét. A Múzeum Baráti Kör városi programok szervezésében is segítséget nyújt pl. koszorúzásoknál, megemlékezéseknél. Művészethez kapcsolódó alapítványok: 33

- Kéknefelejcs Népdalkör a Művelődési Házhoz tartozó csoport, mely több rendezvény szereplője, műsorának résztvevője. - Abonyi Fúvószenekari Egyesület: 1987 óta működik kisebb-nagyobb megszakítással. Jelenleg abonyi diákok, egyetemisták és dolgozók a tagjai, kb. 100 fő. Célja az újjáalakult fúvószenekar és a majorett együttes támogatása, részvétel a település kulturális életében, s a fúvószene népszerűsítése. Szervezője az újévi koncertnek, a fúvószenei találkozónak, résztvevője az ünnepségeknek, felvonulásoknak. A civil szervezetek között tevékenykedik nem alapítványi keretek között az Abonyi Nosztalgiakórus, mely 2002-ben alakult a Bihari János Zeneiskola 50 éves évfordulója alkalmából, először csak egyszeri fellépésre. Később több kórustag kérésére kóruspróbáik és fellépéseik állandósultak. Rendszeresen vesznek részt jótékonysági és egyéb alkalmi rendezvényeken. Immár hagyományossá váltak az adventi fellépések és a helyi zeneiskola alapítványi bálján való részvétel. A civil szervezetek a város életének valamennyi szektorában megjelentek és fontos szerepet játszanak. Abony Város központjában található a Városi Termálfürdő. A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a térségből és az országból érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú Lehetőségeink Fő tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című pályázat keretében 2013.évben multifunkciós közösségi ház, művelődési központ és zeneiskola valósul meg a város főterén. Az épület földszintjén kap helyet a zeneiskola egy része ( 260 m2) zongora teremmel, szolfézs terem zenei könyvtárral, kiszolgáló helyiségekkel és a multifunkciós közösségi ház egyrésze ( 1098 m2). Itt kap helyet a könyvtár, olvasó terem, szakköri helyiségek, színpad, nagyterem, kávézóbüfé és kiszolgáló helyiségek. Az emeleten valósul meg a zeneiskola további része ( 217 m2) hangszer tárolókkal, és további hangszertermekkel (rézfúvós, gitár, fafúvós, gordonka, hegedű) illetve a multifunkciós közösségi házból még további 762 m2-en könyvtár különgyűjtemény, kamara terem, irodák, öltözők, kiszolgáló helyiségek. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. Az állampolgárok életminősége az élhető mindennap alapfeltételeit tartalmazza, ide tartoznak a fizikai környezettel kapcsolatos tényezők és az un. humánszolgáltatások a gyermekjóléti, a szociális, egészségügyi, óvodák, közművelődési, sport egyéb szabadidős tevékenységek. Alapvető cél az állampolgári elégedettség, a jó közérzet elérése, fenntartása. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Abonyban a 2001-es népszámláláskor a lakosság 1,36%-a azaz 214 fő vallotta magát cigány kisebbséghez tartozónak, a 2011-es népszámlálás során 465 fő, ami a lakosság 3 %-a. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által végzett szociológiai felmérés alapján Abonyban megközelítőleg 1000 főre tehető. a roma származásúak, azaz a lakosság közel 6,7%-a. (2012.év lakosságszámának arányában). A városban a Roma Nemzetiségi Önkormányzat megalakult, szorosan együttműködik a köznevelési és szociális intézményekkel, aktívan részt vesz a közfoglalkoztatásban, illetve közösségi programok szervezésében. 34

A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelmű-en az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tapasztalataink szerint a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit biztosítja, támogatja a pályázati tevékenységében, a tevékenységek finanszírozáshoz nyújt kiszámítható támogatást. Együttműködési területek: Gyermekvédelmi és egészségügyi szakemberek, roma nemzetiségi önkormányzat, tájékoztató programokat tartanak a szűrővizsgálatok fontosságáról. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépültek a köznevelési intézmények nevelési, oktatási programjába. A RNÖ éves programjainak kidolgozásába, szervezésébe a szülőket, szervezeteket, iskolákat is bevonták. A programok során az alkoholról, dohányzásról, személyi higiéniáról, párkapcsolatról, családalapításról szóló ismerteket továbbítják. Az RNÖ és az Önkormányzat közös célja minden egyes programokkal, intézkedésekkel: A gyermekek tanulmányi eredményeinek javítása, készség és képességfejlesztés, korrepetálás, pótvizsgára való felkészítés. Roma identitás elmélyítése, példaértékű roma emberek bemutatásával. Szabadidős tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül erősítjük szocializációs, verbális, manuális fejlődésüket. A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok körében a bűncselekmények elkövetésének csökkentése. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A tartós munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. A roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Csak a több problématerületre az oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi területre egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. Pályázati források kihasználása egy teljes körű szociális, képzési, foglalkoztatási projekt megvalósításához. 35

eredményre. hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci helyzete az eladósodás felbukkanása Képzési programokhoz juttatás (pl. szakács, bolti eladó, kisgépkezelő, mezőgazdasági növénytermesztő-élelmiszertartósító) az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében Figyelem felhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál (közművek kikapcsolása elkerülése érdekében), Figyelemfelhívás az indokolatlan és nehezen nyomon követhető különböző hitelek felvétele ügyében 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Magyar Országgyűlés 1991. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032 Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Ez minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell hangsúlyt helyezni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A helyi rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. A városban a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. 36

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI törvény 68. alapján, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A gyámhatóság - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá - a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, - a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, - a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz. A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, - az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja. A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata látja el a gyermekvédelem helyi feladatait. Jelenleg négy főállású, főiskolai végzettségű családgondozó látja el a feladatot, közülük hárman szociális munkás végzettséggel, egy személy pedig szociálpedagógus végzettséggel rendelkezik. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítottak. A 2012 év során összesen 4748 esetben keresték fel a Gyermekjóléti Szolgálatot, amely 2052 gyermeket érintett, ebből családgondozást igénybe vett gyerekek : 256 fő A Település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: 2012.év Lakónépesség 14795 Állandó népességből a 0-2 évesek 401 Állandó népességből a 3-5 évesek 503 Állandó népességből a 6-14 évesek 1586 Állandó népességből a 15-18 évesek 761 Korösszetétel alakulása: korcsoport 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 0-1 348 342 336 343 334 308 2-3 355 359 348 341 336 343 4-5 385 363 355 359 348 341 6-9 717 728 754 760 757 750 10-13 840 814 775 724 717 703 14-17 874 884 872 857 840 803 37

Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2006. 2008. 2010. 0-1 2-3év 4-5év 6-9év 10-13év 14-17év Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. A gyermekkorú lakosok számának eloszlása nem egyenletes. Az utóbbi években csökken a 0-1 évesek, ami a születési szám csökkenésének a következménye. 0-1 éves és a 14-17 éves korosztály közötti különbség 2011-ben 495 fő. 4-5 éves kor között a gyermekek lét kicsi ingadozást mutat, de nem jelentős. A 6-9 éves korosztályban jelentős csökkenés tapasztalható 2011-ben. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek 18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 a a 18 év alatti év alattiak népességben védelembe vettek közül Veszélyeztetett kiskorú gyermekek 2008 3350 40 8 133 2009 3358 36 0 173 2010 3220 36 4 179 2011 3149 48 15 234 2012 3082 56 21 256 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adatait áttekintve elmondható, hogy Abonyban a védelembe vett 18 év alattiak 2009.évtől folyamatos növekedést mutat. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek is évről-évre nő, különösen nagy a változás a 2010.és 2011.év között. (34 %) A védelembe vételek számát elsősorban az iskoláztatási támogatás szünetelésével is járó védelembe vételek adják. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek az eladósodás és a tartós munkanélküliség miatti elszegényedésből adódó elhanyagoltság, a család szétesése, a gyermek mentális állapota, személyiségzavara, szülői felelősség hiánya miatt nő. A gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében végzett munka: 2012 évben összesen 149 család vette igénybe a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatását, ami 256 gyermeket érintett. (munkaformák: családgondozás, konfliktuskezelés, életvezetési, gyermeknevelési tanácsadás, segítő beszélgetés, egyéb ellátási formák pl.: szakellátások közvetítése) - Az alapellátás keretei között gondozott gyermekek : 166 fő, amely 104 családot érint. - Védelembe vétel keretei között történő gondozott gyerekek : 56 fő, amely 31 családot érint. - átmeneti nevelt gyermekek : 29 fő, amely 12 családot érint. A 2012 év folyamán 2 család esetében került sor a gyerekek családból való kiemelésére, ami 5 gyereket érintett. 38

Probléma, hogy évről- évre emelkedik a szabálysértést, ill. bűncselekményt elkövetett gyermekek 2010-ben 9 fő volt érintett, 2011-ben 11 fő volt érintett, 2012-ben 16 fő volt érintett. Szintén probléma, a droghasználók növekvő, amely egyre jobban gyűrűzik az általános iskolák irányába. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi kedvezményben támogatásban támogatásban részesítettek részesítettek részesítettek 2008 1039 1 298 2009 1123 1 253 2010 1342 2 254 2011 1313 2 431 2012 1203 2 625 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan változott a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Mint látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek folyamatosan és látványosan nő. Ez is annak bizonyítéka, hogy a családok egyre nehezebben viselik a kevesebb jövedelemből az egyre növekvő kiadások rendezését. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - természetbeni támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény: pl: tankönyv kedvezmény Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban pénzbeli támogatási forma, amely az átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került családok számára nyújt segítséget. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak, egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A táblázatban felsorolt támogatások megállapításának elsődlegesen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság az alapja. 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes Ingyenes étkezésben mértékű Óvodáztatási tankönyvellátásban étkezésben résztvevők kedvezményes támogatásban résztvevők étkezésre jogosultak részesülők részesülők óvoda iskola 1-8. 1-13. évfolyam évfolyam Nyári étkeztetésben részesülők 2008 112 393 129 957 0 844 2009 137 391 110 945 5 723 2010 219 492 133 951 8 392 39

2011 212 538 123 912 3 808 2012 228 536 111 901 10 322 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, kedvezményként kell biztosítani. A fentiekbe nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani. Az ingyenes tankönyvben részesülők aránya 1-8.évfolyamon a tanulók arányában 2010.évben 47 %, 2011.évben 38,8 %, 2012.évben 38,9 %. Ingyenes tankönyv ellátásban a tanulók 87,7%-a részesül 2010-ben, 2011.évben a 68,8 %, 2012.évben pedig 68,5 %. Az óvodáztatási támogatás alacsony számát az indokolja, hogy a jogszabályban meghatározott rendszeres óvodába járás feltétel nem teljesül a kérelmezők többsége esetében. Nyári gyermekétkeztetést 2008.óta rendszeresen nyújtja az Önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek számra. Legtöbb gyermek 2008.évben részesült ebben az ellátásban, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 81 %-a, legkevesebb gyermek 2010.évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 23 %-a. 2012. és 2013.években az Önkormányzat már saját erőt nem tud a nyári gyermekétkezéshez biztosítani. 2013.évben 131 gyermek nyári étkezésére kaptunk támogatást. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A szegregátumokra vonatkozó adatok a 3.5. fejezet alatt részletesen bemutatásra kerültek, további adatok nem állnak rendelkezésre. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. A településen az alábbi közszolgáltatási feladatok biztosítottak: Közoktatási szakszolgálati feladatok: Gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás az EGYMI feladataként. A korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés a Ceglédi Nevelési Tanácsadó ellátásában. Gyógytestnevelés a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő Abonyi Humánszolgáltató Központ ellátásában. Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgálat az Abonyi Humánszolgáltató Központ keretében. A bölcsődék működtetéséről Abony Város Önkormányzata gondoskodik. Napközis ellátást az általános iskolák biztosítanak. Közoktatási feladatok ellátása: Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, alapfokú művészetoktatás, középiskolai oktatás, SNI-s gyermekek nevelése oktatása. Nem biztosított közszolgáltatások: Nevelési Tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Családi napközi 40

Bölcsődék Bölcsődébe beírt gyermekek 2012 2 50,24 7 66 Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek 2008 5 255 2009 5 240 2010 5 240 2011 5 234 2012 5 226 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A településen 5 védőnői körzet van, a védőnői gondozást megtagadó család nincs. A gyermekek fejlődését a családlátogatásokon kívül tanácsadáson és státuszvizsgálatok során is figyelemmel kísérik, így sok esetben már nagyon korán, csecsemőkorban, kiderülnek fejlődésbeli elmaradások. 2012. évben 109 gyermeknél találtak valamiféle eltérést. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival egyre gyakrabban közös családlátogatás is előfordul. 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott háziorvosi praxis/ok esetek Gyermekorvos által ellátott esetek Felnőtt házi orvos által ellátott esetek 2008 0 0 34951 61946 2009 0 0 38787 65724 2010 0 0 41766 65342 2011 0 0 43055 70729 2012 0 0 40616 72401 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A fejezet elemzése a 3.6.1. fejezetben található. Szociális szempontból felvett gyerekek (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek 2008 1 21,48 0 22 2009 1 20,67 0 22 2010 1 21,8 0 22 2011 2 46,32 5 66 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 41

A településen 2011.óta 2 bölcsőde működik összesen 66 férőhellyel. A Szivárvány Óvoda és Bölcsődében 2 csoport található 22 férőhellyel. A Pingvines Óvoda és Bölcsődében 4 csoport található 44 férőhellyel, a hátrányos helyzetű gyermekek 2012.évben 7 fő. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy egyre nő az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek. Egyre több magatartászavaros gyerek van a csoportokban. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek 2008 nemleges 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok A településen nem működik családi napközi. Családi napközeiben gondozott gyermekek 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az integrált nevelés lényege, hogy minden gyermek kapja meg a szükségleteinek és állapotának megfelelő ellátást. Az esélyegyenlőség keretében a fenntartó feladata az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Biztosítani kell a magatartási zavarral küzdő gyermekek beilleszkedését, a szociális kompetenciák kialakítását. Cél, hogy minden gyermek képessé váljon: - a közösségi szabályok betartására, - a közös munkavégzésre, - az iskolai tananyagok elsajátításához szükséges alapkészségeknek legyen birtokosa. Abony Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a 3-6 éves korú gyermekek óvodai ellátását Az óvodai nevelés 3 intézményben történik. Két intézmény bölcsődei ellátást is biztosít. Az óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a szocializáció feltételrendszerének biztosítása, ezáltal személyiségük formálása. Az egészséges életmód megalapozásával a testi-lelki egészség biztosítása.a gyermek biológiai, biztonság és önérvényesülési szükségleteinek kielégítése. Az énfejlődéshez és a szociális énkép kialakulásához a legideálisabb színtér felkínálása. Az általános emberi értékeket és normákat elfogadó, kommunikációs és kooperációs technikákat ismerő, a környezetet szerető, másságot toleráló egyénné válás segítése. Az egyéni adottságok korlátain belül, a korosztály műveltségi anyagának elsajátítása. A gyermekek testi, értelmi és szociális érettségének célirányos fejlesztésével a zökkenőmentes iskolakezdés biztosítása. Az esélyegyenlőség javítása. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG 3 db 42

Az óvoda telephelyeinek 8 Hány településről járnak be a gyermekek 1 Óvodai férőhelyek 637 Óvodai csoportok 23 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6,00-17,00 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok 49 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok 49 0 Gyógypedagógusok lét 0 0 Dajka/gondozónő 24 0 Kisegítő személyzet 3 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az óvodai nevelés 3 óvodában 8 telephelyen történik. A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 155 gyermek ellátásáról gondoskodik, a Pingvines Óvoda és Bölcsőde 191 óvodást lát el, a Gyöngyszemek Óvodába 198 gyermeket írattak be. A Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és EGYMI speciális ellátást igénylő gyermekek ellátását biztosítja: Óvodai létszámok csoportonként: Pingvines Óvoda Az óvoda központi telephelye 1971-ben épült, a Garas féle épület régi 2002-ben újították fel. Az Arany János úti épület felújítása folyamatos ráfordítást igényel. A központi épületben van logopédiai fejlesztő szoba, tornaszoba nincs. évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) Pillangó kiscsoport 13 13 3 23,08% 0 0,00% 0 0,00% Cica-mica középső 24 24 10 41,67% 1 4,17% 0 0,00% Micimackó nagycsoport 26 26 8 30,77% 1 3,85% 0 0,00% Katica nagycsoport 26 26 8 30,77% 3 11,54% 0 0,00% Mazsola nagycsop. 27 27 13 48,15% 3 11,11% 1 3,70% Manócska középső 27 27 6 22,22% 0 0,00% 1 3,70% Napocska kiscsoport 21 21 9 42,86% 2 9,52% 0 0,00% Csiga-biga nagycsoport 27 27 9 33,33% 2 7,41% 1 3,70% Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. 2012. évben 3 csoportban volt 40 % felett a HH-s gyermekek aránya, HHH-s gyermek 3 csoportban van 1-1 fővel. SNI-s gyermekek aránya 3,7 %. Szivárvány Óvoda A központi épület 1981-ben épült, a bölcsőde 1985-ben. Az épület külső felújítása 2006/2007. nevelési évben megtörtént. 43

A bölcsődei vizesblokk felújítása következtében a 2. sz épület,melegítő konyhája és vizes részei is felújításra kerültek. 4 csoportban a PVC burkolat cseréje megtörtént, 1 csoport laminált padló burkolatot kapott. csoport fő Normál (általános) tanterv Összesen HH HH aránya(%) HHH HHH aránya(%) SNI SNI tanulók aránya (%) Citromsárga kicsi 20 20 9 45,00% 1 5,00% 0 0,00% Zöld kicsi 17 17 7 41,18% 1 5,88% 0 0,00% Kék kis-középső 27 27 5 18,52% 2 7,41% 0 0,00% Narancssárga vegyes 20 20 7 35,00% 1 5,00% 1 5,00% Bordó középső-nagy 27 27 7 25,93% 2 7,41% 1 3,70% Lila középső-nagy 20 20 15 75,00% 1 5,00% 0 0,00% Piros nagy 24 24 10 41,67% 2 8,33% 0 0,00% Gyöngyszemek óvoda Az intézmény 3 telephelyen működik, mindháromra jellemző a szűkösség, az elöregedés. Az épületek felújítása nagy ráfordítást igényel. Mindhárom egységben a fejlesztő játékok, az udvari játékok felújításra, cserére szorulnak, mert a mozgásfejlesztés alapvető feltétele nincs biztosítva. évfolyam és/vagy óvodai gyermek és/vagy tanulólétszám az csoport foka évfolyamon Normál (általános) tanterv HH HHH SNI tanulók Összesen HH aránya(%) HHH aránya(%) SNI aránya (%) Kiscsoport "Csibe" 25 25 9 36,00% 4 16,00% 0 0,00% Középső csoport "Katica" 22 22 13 59,09% 3 13,64% 0 0,00% Középső csoport 24,00% 8,00% "Micimackó" 25 25 6 2 0 0,00% Középső csoport 11,54% 3,85% "Méhecske" 26 26 3 1 0 0,00% Nagycsoport "Süni" 25 25 5 20,00% 4 16,00% 1 4,00% Nagycsoport "Napraforgó" 29 29 4 13,79% 4 13,79% 2 6,90% Nagycsoport "Manó" 22 22 8 36,36% 3 13,64% 1 4,55% Nagycsoport "Pillangó" 24 24 9 37,50% 6 25,00% 2 8,33% Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. 198 óvodást látnak el az intézményben, ahol a HHH-s gyermekek aránya a városban a legmagasabb 13.64 %. Az SNI-s gyermekek aránya 3.03 %. A 6 SNI-s gyermekből: - enyhe fokban értelmi fogyatékos: 2 fő - egyéb fogyatékos: 4 fő, Montágh Imre Ált Isk. és Óvoda évfolyam és/vagy gyermek és/vagy 44

óvodai csoport foka tanulólétszám az évfolyamon Összesen HH Gyógypedagógiai csoport, tagozat vegyes csoport 13 13 4 aránya(%) 30,77% Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. HH HHH HHH aránya(%) A csoportban speciális ellátást igénylő gyermekeket vesznek fel, ellátásukat, fejlesztésüket az EGYMI szakemberei végzik Összességében az óvodákról elmondható, hogy csoportok 25, a gyógypedagógiai csoporttal együtt. Az átlagos kihasználtság maximális, 9 csoport lét haladja meg a 25 főt. A hátrányos helyzetű gyermekek 187 fő, a halmozottan hátrányos helyzetűek 49 fő. 9 SNI-s gyermek fejlesztése integráltan történik. A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyamatosan végzi a rászoruló gyermekek vizsgálatát, így a tanév folyamán derül ki hány gyermeknek milyen fejlesztést javasolnak. Az SNI-s gyermekek fejlesztését fejlesztőpedagógusnak kell végeznie, általában heti 2-3 órában. Logopédiai ellátást az EGYMI szakemberei végzik. A gyermekek szűrése után kidolgozzák az egyéni fejlesztő terveket, majd elvégzik a fejlesztő tevékenységet. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6 éves korú gyermekek Óvodai gyermekcsoportok Óvodai férőhelyek Óvodai feladatellátási helyek Óvodába beírt gyermekek Óvodai gyógypedagógiai csoportok 2008 692 23 557 7 574 0 2009 698 23 557 7 573 0 2010 673 23 557 7 575 0 2011 696 23 557 7 548 0 2012 663 23 557 7 569 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A táblázat nem tartalmazza a Montagh Imre Általános Iskola, Óvoda és EGYMI adatait. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Székhely Az intézménybe beíratott gyermekek lét 90 120 111 118 1 230 Más településről bejáró gyermekek lét 0 0 0 0 0 0 Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek (az adott évből eltelt 3 5 2 1 0 11 időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek lét 31 49 44 32 1 189 A beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek lét 1 21 9 16 0 47 Tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek lét 33 22 35 19 0 109 Más településről bejáró gyermekek lét 0 0 0 0 0 0 Az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek (az adott évből eltelt 2 1 2 2 0 7 időszakra vetítetten) A beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetű 9 15 8 5 0 37 helyzetűek A beíratott lét gyermekek közül a halmozottan hátr. 2 4 1 3 0 10 hátrány hátrány hátrányos hátronyos hátrányos helyzetűek lét 45

Mindhárom óvodában megvizsgálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát megállapítható, hogy 25 % eltérés sehol nem áll fenn, így szegregáció nem tapasztalható az intézmények között. A Klebersberg Kuno Intézményfenntartó Központ fenntartásában és az ABOKOM Kft. ( 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság) működtetésében biztosítja a város az általános iskolai tanulók nevelését, oktatását, 2 általános iskolában. Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Somogyi Imre Általános Iskola Önként vállalt feladatként működteti: Montágh Imre Általános Iskola Óvoda és EGYMI-t Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskolát Bihari János Zeneiskolát 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók általános iskolások napközis tanulók fő fő fő fő % 2010/2011 745 661 1046 603 42,7 2011/2012 729 653 1385 591 42,65 2012/2013 692 683 1375 596 43,35 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az általános iskolai létszámokban jelentős változás nincs. A napközis tanulók közel 50%, ami jelentősnek mondható. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok általános iskolai osztályok a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek 1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon összesen 1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon összesen db 2010/2011 33 31 64 0 0 0 3 2011/2012 33 31 64 0 0 0 3 2012/2013 29 30 59 0 0 0 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 169/100 2011/2012 149/100 2012/2013 139/100 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 46

A 8 évfolyamot a vizsgált időszakban valamennyi tanuló sikeresen befejezte. Mindkét intézmény nagy figyelmet fordít arra, hogy az első osztályok indításánál ne alakulhassanak ki szegregált osztályok. Az óvónőkkel és a szülőkkel történő együttműködésnek köszönhető, hogy a tagozatos és az iskolák által kínált egyéb programokkal dolgozó osztályokban is érvényesül az integráció. /iskolaotthon, emelt matematika, idegen nyelv,stb./ Az SNI-s tanulók évről-évre csökken, ezzel párhuzamosan emelkedik a Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvélemények, ahol a leggyakoribb diagnózis a tanulási nehézség, valamint a beilleszkedési, tanulási magatartási zavar. Mindkét intézményben a szakos ellátottság 100%-os. A növekvő számú magatartási beilleszkedési problémával küzdő tanuló ellátására kívánatos lenne iskolapszichológusok alkalmazása 4.4.14. számú táblázat Kompetenciamérési adatok Gyulai Gaál M. AMI. 2010 2011 2012 Gyulai Országos Gaál Miklós Iskola Országos Iskola Országos Iskola HHH Általános kompetencia-mérés Iskola AMI eredménye átlaga átlag átlaga átlag átlaga tanulók átlaga 6. évfolyam 1417 1483 1451 1465 1409 n.a. 8. évfolyam 1611 1583 1532 1577 1534 adat n.a. 10. évfolyam adat 6. évfolyam 1437 1498 1444 1486 1413 n.a. 8. évfolyam 1619 1622 1567 1601 1567 adat n.a. 10. évfolyam adat Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola AMI ban a kompetencia mérés értékei elmaradnak az országos átlagtól. Somogyi Imre Ált.Isk. Somogyi Országos kompetenciamérés eredménye Imre Általános Iskola Iskola átlaga Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 2010 2011 2012 Országos Iskola Országos Iskola HHH átlag átlaga átlag átlaga tanulók átlaga Országos átlag 1472 1567 1489 1612 Országos átlag 6. évfolyam 1448 1483 1458 1465 1417 n.a. 1472 8. évfolyam 1510 1577 1536 n.a. 1567 10. évfolyam 6. évfolyam 1495 1498 1498 1486 1450 n.a. 1489 8. évfolyam 1559 1601 1656 n.a. 1612 10. évfolyam A Somogyi Imre Általános Iskolában a kompetencia mérés értékei elmaradnak az országos átlagtól. Mindkét intézményben 2010-ben az Intézményi Minőségirányítási Program keretében kidolgozásra került az intézményi mérési értékelési rendszer, melynek feladata: 47

- minden tanév elején és végén egységes mérőeszközzel bemeneti és kimeneti teljesítmény mérése, értékelése - A tantervi minimum szint alatt teljesítő diákok részére egyéni fejlesztési terv kidolgozása A programot mindkét intézmény folyamatosan működteti, az eredményről a 2012-es évben írandó mérési eredmények jeleznek vissza. Somogyi Imre Általános Iskola 4.4.15. számú táblázat Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében Nem tanult tovább (%) összlétszámon belül HHHtanulók körében 2008/2009 16,3 16.67 34,78 22,22 35,86 61,1 16,3 16.67 34,78 22,22 2009/2010 12,04 5,9 33,73 35,29 54,21 52,94 12,04 5,9 33,73 35,29 2010/2011 23,33 16,66 28,88 16,66 33,33 66,66 23,33 16,66 28,88 16,66 2011/ 2012 26,92 0 33,33 28,57 38,46 71,43 26,92 0 33,33 28,57 országos átlag: 34,00% 35,00% 29,00% 2,00% 2011/2012 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Gimnázium (fő) Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (fő) Szakiskolai képzés (fő) összl étszám on belül : HHtanulók körében (fő) HH aránya (%) HHHtanulók körében (fő) HHH aránya (%) összlé t- számo n belül: HHtanulók körében (fő) HH arány a (%) HHHtanulók körében (fő) HHH aránya (%) összlé t- számo n belül: HHtanulók körében (fő) HH aránya (%) HHHtanuló k köréb en (fő) HHH aránya( %) 2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009 9 22 19 23 2 8,70% 35 3 8,57% 36 5 13,89% 2009/ 2010 18 2 11,11 % 34 6 17,65 % 12 4 33,33% Gyulai G.M.Ált.Iskola AMI Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. A település intézményeiben a beiskolázási mutatók között jelentős eltérés nincs. A továbbtanulási adatokból látható, hogy a magasabb iskolai végzettséget adó középfokú oktatási intézményeket választják nagy számban. A jelentkezések eltolódtak a szakközépiskolák irányában, a gimnáziumban továbbtanulók aránya jelentősen nem változik. Kimutatás a HHH-s gyermekek továbbtanulásáról: 2008/2009 2009/2010 Gimnázium % Szakközépisk. % Szakiskola % Gimnázium % Szakközépiskola % Szakiskola % 48

Gyulai GM. Somogyi AMI I. Ált. Isk. Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH 24.4 2.1 37.2 3.2 38.3 5.3 28.1 3.1 53.1 9.3 18.7 6.2 23.0 1.0 45.0 5.4 31.8 3.2 27.3 1.0 33.3 8.3 39.3 10.7 Mindkét intézményből sikeresen továbbtanulnak a HHH-s gyermekek. A 2010/2011-es tanévben érettségit adó képzésre jelentkezett a Gyulai iskolából 12.4%, a Somogyiból 9.3 %. A középiskolai visszajelzések szerint a bekerült diákok között nincs lemorzsolódás. Jellemzően nagy számban választják a szakiskolai képzést, 2011-ben a Gyulaiból 6.2 %, a Somogyiból 10.7 %. Az iskolai eredményességet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden HHH-s gyermeknek sikerült úgy továbbtanulnia, hogy esélye van a szakmai végzettség megszerzésére. Az önkormányzat önként vállalt feladatként működtetett intézményei: Montágh Imre Általános Iskola és Óvoda évfolya m és/vagy óvodai csoport foka gyer mek és/v agy tanu l%ól étsz ám az évfo lya mon Össz esen gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv H H HH arán ya(% ) H H H HHH arán ya(% ) S N I SNI tan uló k ará nya (%) Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Össz esen H H HH arán ya(% ) H H H HHH arán ya(% ) S N I SNI tan uló k ará nya (%) Össz esen vegyes csoport 13 13 4 1. osztály 3 3 1 2. osztály 8 8 6 3. osztály 5 5 1 4. osztály 7 7 2 5. osztály 12 12 7 6. osztály 10 10 6 7. osztály 11 11 5 8. osztály 3 3 2 Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012. Gyógypedagógiai csoport, tagozat Az intézmény a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátását, gyógypedagógiai szolgáltatást nyújt. Az itt ellátott gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői bizottság határozata alapján kerülnek az intézménybe. Az osztályok létszámából következtetni lehet az elmúlt évek szemléletváltására.5-6 évvel ezelőtt a szakértői bizottság sokkal több gyermekről döntött úgy, hogy a többiekkel együtt a nevelése, oktatása sikertelen. Napjainkra ez megváltozott, csak az enyhe fokban értelmi sérült, valamint a H H HH arán ya(% ) 30,7 7% 33,3 3% 75,0 0% 20,0 0% 28,5 7% 58,3 3% 60,0 0% 45,4 5% 66,6 7% H H H 1 2 1 2 2 5 3 2 HHH arán ya(% ) 33,3 3% 25,0 0% 20,0 0% 28,5 7% 16,6 7% 50,0 0% 27,2 7% 66,6 7% 49

középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek ellátását javasolják speciális intézményben ellátni. A részképesség zavarral küzdő tanulókat a szakértői bizottság áthelyezte, mondván integráltan nevelhetők, megfelelő fejlesztés mellett. Ennek okán az intézményben csökken a tanulók. A 2005/2006-os tanévtől az intézmény pedagógusai EGYMI-ként ellátják a város valamennyi intézményében a logopédiai, gyógypedagógiai tanácsadás, valamint az SNI-s gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. / évente 450-500 tanuló/ Az intézmény felújítása 2010-ben megtörtént, rendelkezik számítástechnika szaktanteremmel, tornateremmel, étkezővel. A technikai felszereltség kiemelkedően jó, a tanítást segítik az interaktív táblák és tananyagok, fejlesztő eszközök. Ezeket pályázati forrásból biztosította az intézmény. Főállású gyógypedagógusok : 8 fő, ebből 7 fő tanulásban akadályozott vagy oligofrénpedagógia szakos, 1 fő pszichopedagógus. Az óvoda a Tószegi úton működik, jelenleg 13 gyermeket látnak el. Az épület állaga megfelelő, de tornaszoba nincs. A mozgásfejlesztés feltételén javítani kell, hellyel, eszközökkel. Középiskolai oktatás: Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola A középiskola többcélú intézményként működik, gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat is ellát. Általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, illetve közép és felsőfokú szakképzések megkezdésére felkészítő nevelő, oktató munkát végez. Osztályok. 2008/2009. 2010/2011 2011/2012 Gimn. Szakköz. Gimn. Szakköz. Gimn. Szakköz. létszám 112 113 111 112 106 114 Osztályok 5 4 5 4 5 4 átlaglétszám 22 fő/oszt 28fő/oszt 22fő/oszt 28fő/oszt 21.2fő/oszt 28.5fő/oszt Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012 Tanulók osztályonként évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv Összesen HH HH HHH HHH SNI SNI 9.a 19 19 2 aránya(%) 10,53% 1 aránya(%) 5,26% 0 tanulók 0,00% aránya (%) 9.b 30 30 14 46,67% 1 3,33% 0 0,00% 10.a 24 24 5 20,83% 1 4,17% 0 0,00% 10.b 28 28 6 21,43% 0 0,00% 0 0,00% 11.a 19 19 7 36,84% 0 0,00% 0 0,00% 11.b 30 30 3 10,00% 1 3,33% 0 0,00% 12.a 20 20 3 15,00% 0 0,00% 0 0,00% 12.b 26 26 4 15,38% 1 3,85% 0 0,00% 13.a 24 24 4 16,67% 0 0,00% 0 0,00% Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012 Az intézményben az a jelű osztályok a gimnáziumi a b jelűek a szakközépiskolai képzéshez tartoznak. Az 5 gimnáziumi osztály a 0. nyelvi előkészítő évfolyammal indítja tanulmányait. 50

A hhh-s gyermekekre fokozottan figyel az intézmény minden pedagógusa, ezért lemorzsolódásuk nem jellemző. SNI-s tanuló nem jár az intézménybe. Más településről bejáró tanulók : 62 fő Ebből Hh: 16 fő Ebből Hhh: 2 fő Az intézményben tanító pedagógusok : 19 fő Bihari János Zeneiskola: Az abonyi Bihari János Zeneiskola 1952-ben az ország első falusi zeneiskolájaként nyitotta meg a kapuját a tanulni vágyók előtt. A felvehető növendékek 315 fő. 14 tanszakon (zongora, hegedű, gordonka, gitár, furulya, fuvola, klarinét, trombita, harsona tenor-tuba, kürt, ütő, szolfézs-zeneelmélet) foglalkoznak a gyermekek művészi képzésével, nevelésével. Az intézményben nagy múltú fúvós és vonós zenekar működik Tanulók lét: évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv Összesen HH HH HHH HHH előképző 1. 47 47 8 aránya(%) 17,02% aránya(%) Előképző 2. 40 40 17 42,50% 1 61 61 25 40,98% 2 43 43 13 30,23% 3 33 33 6 18,18% 4 39 39 9 23,08% 5 10 10 2 20,00% 6 19 19 1 5,26% 7 7 7 0 0,00% 8 7 7 0 0,00% 9 5 5 0 0,00% 10 3 3 0 Forrás: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2012 0,00% SNI SNI tanulók aránya (%) A 2011/2012-es tanévben 314 tanuló jár a zeneiskolába egyéni hangszeres valamint szolfézs képzésre. A moderntánc tanszakon nincs hallgató. Személyi feltételek: főállású pedagógusok 16 fő A KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú Lehetőségeink Fő tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című pályázat keretében multifunkciós közösségi ház, művelődési központ és zeneiskola valósul meg a város főterén. A zeneiskola az épületben modern körülmények között kerül elhelyezésre. A zeneiskola régi épülete lebontásra került, a tanszakok különböző helyre költöztek, az intézmény a jelenleg folyamatban lévő építkezés ideje alatt is működik. 51

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett. Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés, közlekedési szabálytalanságok fejlesztési lehetőségek Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Szülő, iskola, környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer működése, felvilágosítás a helyi körzeti megbízottal közösen Gyermekek különböző anyagi helyzete, öltözködésbeli különbségek (szerényebb-szegényesebb megjelenés óvodában, iskolában Óvodai, iskolai környezetben egymás elfogadtatása, gyermekek szintjén történő megértetéssel, neveléssel. Adományozások szervezése Szülői Munkaközösség keretén belül. (taneszközök, kinőtt ruhák) Érzelmi, és testi bántalmazások előfordulása A jelzőrendszer hatékony működtetése, a környezet, elsősorban a pedagógusok észrevételeinek azonnali továbbítása az illetékesek felé (Gyermekjóléti-, Családsegítő Szolgálat, Gyámhivatal) felé Késő estig, éjszaka felügyelet nélküli gyermekek előfordulása a településen Polgárőrszolgálat fokozott ellenőrzése, együtt a helyi rendőrőrssel, bevonva az egye szórakozóhelyek tulajdonosait is a biztonságos szórakozás megteremtése érdekében rendszeres étkezéshez jutás EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 2011. március 7-en az Európai Unió tagországainak szociális ügyekkel foglalkozó miniszterei Brüsszelben megerősítettek az EU politikai elkötelezettséget a nemek közti egyenlőség iránt. A tagállamok, közöttük Magyarországon tudják, tapasztalják, hogy a nemek közti egyenlőség fontos gazdasági tényező. A nők es férfiak közötti egyenlőség a közösségi jog egyik alapelve. Az Európai Uniónak (EU) a nemek közötti egyenlőség terén kitűzött céljai között van az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmád megteremtése a férfiak és nők szamara, valamint a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés minden formájának eltörlése. Az egységes humanerőforrás nem különbözteti meg a női es a férfi munkavállalókat, hanem felisméri, hogy nemtől függetlenül csak a munkavállaló, mint a gazdaság motorja fontos es nem pedig az, hogy melyik nemhez tartozik. Az esélyegyenlőség megvalósítása tehát egy fontos tényezője a gazdasági növekedésnek. Magyarországon a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségi politikának nincsen nagy hagyománya, általában családpolitikai és gyermekjóléti kérdésekkel szoktak összekapcsolni. A nemek közötti egyenlőség tekintetében a jogi szabályozás megfelel az EU-konformnak, a jogérvényesítés terén 52

azonban tapasztalhatók problémák. Magyarországon a nők helyezte hasonló a közösség tagállamainak női lakosaiéhoz, de az eltérő történelmi fejlődés miatt több területen is, különösen a munkaerő-piaci helyzetüket tekintve, különböznek attól. A köztudatban az terjedt el, hogy a nők csak az emancipáció kezdete óta dolgoznak, azonban a nők többet dolgoznak, mint a férfiak, de ez a munka mondhatni láthatatlan munka ez az évtizedek során természetessé vált. A nők a történelem folyamán mindig az élet több területen is helyt álltak, dolgoztak, nevelték a gyerekeket, főztek, mostak, így egy sor munka aránytalanul nagy része hárult rájuk, és a munkahelyükön is elvégezték munkájukat. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak Munkanélküliek korúak férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 5484 5321 5208 4999 276 322 2009 4643 5296 4180 4864 463 432 2010 5446 5343 5009 4988 437 355 2011 5401 5336 4953 4868 448 468 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A munkanélküli nők 2008.évtől 2010.év kivételével folyamatosan nő. A munkavállalási korú nők százalékában tekintve arányuk 2008.évben 6,05%, 2009.évben 8,2 %, 2010.évben 6,6 %, 2011.évben 8,8 % volt. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők 0-3 év közötti gyermekek átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 5 676 255 2009 5 674 240 2010 5 651 240 2011 5 624 234 2012 5 632 226 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A védőnői körzetek nem változott az ellátott gyermekek évről évre csökken. 5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal. 5.4.A nőket ért erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. A Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést lehet tenni. 5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A rendszerváltás éveiben, egyre több igény merült fel, gazdasági okok es családi konfliktusok miatt, 53

hajléktalanná vált anyák es gyermekeik, együttes elhelyezésére A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. Az Anyaotthonok elsődleges feladata a prevenció, a gyermek állami gondozásba vételének megakadályozása. Településünkön anyaotthon, családok átmeneti otthona nincs, legközelebb lévő anyaotthon Budapesten van A Krízis helyzetben lévő családokat a gyermekjóléti szolgálat látja el, szükség esetén bevonva az ellátórendszer többi tagját ( gyámhatóság, jegyző stb.) is. 5.6. A nők szerepe a helyi közéletben A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak ránya elenyésző. 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem igényelnek. Megállapítható, hogy településünkön jelenleg, nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák nagyarányú munkanélküliség eltitkolt családon belüli erőszak A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatásba történő bevonás, önkéntes munkára való ösztönzés - ezzel kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás megadása- mert ez lehet alapja egy további ellátási formának Jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás hová fordulhat az érintett segítségért, (Családsegítő, Rendőrség, ingyenes hívható segélykérő telefonszámok nyilvános helyeken történő közzététele) Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Időszakos gyűjtések szervezése a rászorulók részér szakképesítés hiánya képzési programokhoz juttatás az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében 54

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az országos, 2009-ben elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia ( továbbiakban: INS) elkészítését indokolta, hogy a XXI. század egyik kiemelkedő eredménye, a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. Ez egyrészt siker, másrészt kihívás is, hogy a hosszabb életkor a jó életminőség fenntartásával valósuljon meg. Az INS két ütemben tervezi a stratégia megvalósítását: I. ütem 2010-2022, II. ütem 2023-2034, alkalmazkodva az ország gazdasági fejlődéséhez, társadalmi környezetéhez. A helyi stratégia megalkotásának aktualitását az adja, hogy 2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve. Az időskor vonatkozásában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztása, melyet az INS is alkalmaz, a következő: - idősödő 60-74 év között - idős 75-89 év között - nagyon idős ( szépkorú) 90 év felett A társadalom tagjait hozzá kell segíteni, hogy jóval az időskor előtti szakaszban tudatosan készüljenek saját időskorukra. Ez feladatot ad az egyénen kívül az idősek ellátásában érintett egészségügyi, szociális, kulturális szervezeteknek, fenntartóknak is. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl., aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas 2008 2691 1833 6364 2009 1840 2655 6442 2010 1834 2593 6546 2011 1809 2602 6560 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adataiból megtudhatjuk, hogy az összes nyugdíjas közül átlagosan 70 % részesül nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban. A valamilyen ellátásban részesülő nők - 2008.év kivételével - magasabb a férfiak számánál. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye minimális, kiszolgáltatott a munkaerő-piacon. A településen a regisztrált munkanélküliek 2011. évben 1100 fő, ebből 418 fő ( 38 %) 51 év feletti. 2012.évben a regisztrált munkanélküliek 961 fő, ebből 529 fő ( 55%) 51 év feletti. Az idősek, nyugdíjasok, a jövedelmi helyzetére való tekintettel, és ha az egészségi állapotuk engedi, szívesen végeznének jövedelem kiegészítő tevékenységet. Erre csekély az esélyük, a munkaerő piacon a lehetőségeik beszűkültek. 55

Az állam által bevezetett munkahely védelmi program ezen korosztály munkanélküliségi problémainak enyhítésére került bevezetésre, így az 55 év feletti munkavállaló után a munkáltató 50%-os társadalombiztosítási kedvezményben részesül. A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás nem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás jó színvonalúnak mondható. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része a város minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Az Önkormányzat az alábbi szociális szolgáltatásokat nyújtja az érintetti kör számára: - Idősek klubja - Házi segítségnyújtás - Étkeztetés - Idősek Otthona - Támogató szolgálat 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak 64 év feletti lakosság nappali ellátásban részesülő időskorúak fő fő % 2008 3182 25 0,78 2009 3221 25 0,77 2010 3273 25 0,76 2011 3280 25 0,76 2012 3278 25 0,76 Forrás: TeIR, KSH Tstar 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők időskorúak járadékában részesülők 2008 11 2009 9 2010 8 2011 7 2012 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar Időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A településen 2012. decemberéig 7 fő részesült ebben az ellátásban, 2013. január l-jétől a támogatást a járási hivatal nyújtja. 56

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Számítógépet Összes megkérdezett használni tudók Internetet használni tudók fő fő % fő % 2008 25 0 0,0% 0 0,0% 2009 30 0 0,0% 0 0,0% 2010 23 1 4,3% 1 4,3% 2011 35 3 8,6% 3 8,6% 2012 40 5 12,5% 5 12,5% Forrás: Helyi adatgyűjtés A városban a Művelődési ház és könyvtár szervezésben az idősek számára számítástechnikai képzés indult, melyen évről-évre növekvő számban vettek részt. Az internet világa lehetősét nyújt számukra az elszigetelődés megakadályozására és az ismereteik bővítésére. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok 2008 18 2009 27 2010 33 2011 34 2012 32 Forrás: Helyi adatgyűjtés A rendezvények viszonylag nagy igazolja, hogy az idősek aktívak, igénylik a programok szervezését. A táblázatban feltüntetett programok: nyugdíjas nap, író-olvasó találkozó, informatikai képzés, nyári zenés eseték, megemlékezések, borverseny, néptánc találkozó, tér-zene fesztivál 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály Elmagányosodás megakadályozása Egyedül álló idős emberek segítése 55 év feletti munkavállalók hátrányos megkülönböztetése fejlesztési lehetőségek Rendőrség fokozott járőrözése, veszély esetén riaszthatósága, elérhetősége Gyermekekkel,nagycsaládosokkal kapcsolat építés,közös program szervezése Adatgyűjtés, és a segítség megszervezése Felnőttképzési lehetőségek megteremtése 57

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Országgyűlés - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. torvény (a továbbiakban: Fot.) 26. -a alapján -megtárgyalta es elfogadta az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999. (XII.10.) OGY határozat felülvizsgálata során elkészített, az országgyűlési határozat mellékletét képező, a 2007-2013. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programot (a továbbiakban: Program). A Program alapelvei horizontális jellegűek, melyek szem előtt tartása és érvényesítése a program végrehajtásában érdekelt valamennyi partner feladata. A prevenció elvének értelmében a társadalomnak mindent meg kell tennie a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A prevenció szellemében a fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy ez a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze. A fogyatékos személyek társadalmi integrációjának esélyét, illetve életminőségét elsősorban a család általános társadalmi helyzete határozza meg. Kiemelt fontosságú, hogy a fogyatékos gyermek nevelése, gondozása és ápolása, valamint a fogyatékos felnőtt támogatása mellett a szülőknek, más családtagoknak marad-e lehetősége munkavállalásra. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A városban nincs pontos felmerés, statisztikai adat a fogyatékkal élőkről, ezért nem is lehet pontos elemzést készíteni a fogyatékkal élők helyzetéről, egészségügyi, lakhatási es foglalkoztatási helyzetükről, szükségleteikről. A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. A városban lévő Speciális Otthon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltségének fenntartásban működik. A szervezeti egység a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 2013. április elsején jött létre a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ jogutódjaként. Az intézmény könnyen megközelíthető autóbusszal, és vonattal, a vasútállomás 10-15 perces sétára van. Az intézmény komplex parkosított területen, két, kétszintes gondozási, épületből, és egy tíz fős lakóotthoni részből áll. Lakószobáink kettő, és négy ágyasak. A lakók a Pest megye közigazgatási területéről kerülnek be. Fő célkitűzés a lakók számára az otthonteremtés, családias légkör az intézményen belül, az intézmény falain kívüli világot ismerjék meg. Programjainkban vásárlások, kirándulások, a fejlődést elősegítő csoportok, ház körüli munkák, a személyes ügyintézések segítése szerepel. Havonta két alkalommal az intézménybe a hitoktató jön, aki a vallásgyakorlási lehetőséget minden lakó számára biztosítja. A háziorvosi és a szakorvosi szolgálat helyben (pszichiáter, bőrgyógyász), és Cegléden a szakorvosi rendelőben és kórházban. 58

A neves ünnepekről megemlékeznek, a kirándulások, játékok, vetélkedő, bálok teszik színessé a mindennapokat. Munka-rehabilitációs, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik az intézmény. Dolgozni a házkörül lehet, a munkában részt vevők munkaterápiás jutalomba részesülnek. A lakóink érdekeit védi az Érdekképviseleti Fórum, és az ellátott jogi képviselő. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők 2008 327 19 2009 309 20 2010 286 20 2011 nincs adat 12 2012 nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, mint például az alanyi közgyógyellátásban részesülők körében, vagy az átmeneti segélyt kérelmezők, de hiteles statisztikai adat, kimutatás ezen vonatkozásban nincs. A fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli es természetbeli ellátást és kedvezményt az önkormányzat nem nyújt, és erre az ellátásra vonatkozó helyi rendeletünk nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. A településen az intézmények részben akadálymentesítettek, a Polgármesteri Hivatal épülete komplex akadálymentesített épület. ( lift, vezető sáv, indukciós hurok, Brei írás). A pályázatok keretétben megvalósult új épületek - Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet szintén akadálymentesítettek. A fogyatékos személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása biztosított. Parkolás nem okoz gondot, a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek kialakítása megtörtént. Az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények és közterületek járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során folyamatosan gondoskodunk az akadálymentesség biztosításáról. Ma már a jogszabályban előirt kötelezettség az akadálymentesítés. A településfejlesztési tervekben általános elvként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az önkormányzat rendelkezik saját honlappal, amely szintén akadálymentes. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek igény esetén foglalkoztatáshoz jutás Középületek akadálymentesítése nem minden esetben megoldott Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek egyre nő. Megfelelő szakértelmű segítők igénybevétele Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatása, munkahelyek, foglalkoztatok létrehozása Ellátásukban részt vevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése. 59

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A város civil élete rendkívül sokrétű, hiszen az oktatástól kezdődően a városfejlesztésen keresztül egészen a sporttevékenységekig sokféle területet átfog ezen szervezetek működése. A civil szervezetek programjaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel, az érdekképviselettel, a helyi kezdeményezésekkel segítik a város kulturális, oktatási, művészeti, sport és egyéb területének fejlődését, segítve ezzel a pezsgő városi élet fennmaradását. Abonyban az alábbi civil szervezetek működnek: gyermekek, család, oktatás: Karitasz Alapítvány abonyi csoportja, Abonyi Nagycsaládosok Egyesülete, Abonyi Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány, Együtt Egymásért Alapítvány, Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolai Alapítvány, Óvodás Gyermekeinkért Alapítvány, Pedagógusok, diákok, szülők a gyermekekért Alapítvány, Kék Madár Jóléti Alapítvány, Egyedül Nem Megy Közhasznú Alapítvány, Méltóbb Jövő Alapítvány, Somogyi Iskola- Együtt a Gyermekekért Alapítvány városfejlesztés, hagyományápolás: Abonyiak Abonyért Alapítvány,, Múzeum Baráti Kör, Abonyi Lajos Múzeumi Alapítvány, Abonyi Zsinagógáért Alapítvány, Abony és Térsége Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Összefogás Egy Jobb Abonyért - Városvédő, Városfejlesztő és Városszépítő Közhasznú Egyesület, Városunk Fejlődéséért Egyesület állatvédelem: : Magyar Galamb és Kisállattenyésztők V227-es számú Abonyi Egyesülete, Abonyi Postagalambsport A-15 Egyesület művészet: Abonyi Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány, Kéknefelejcs Népdalkör, Abonyi Fúvószenekari Egyesület, Bihari Színkör, Nagyabonyi Színkör, Abonyi Nosztalgiakórus Egyesület, egyéb: Abony Városi Polgárőrség, Abonyi Horgász Egyesület, Abonyi Ipartestület, Kéttorony Rádió Egyesület, A városban a civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszony van az önkormányzat és a civil szervezetek között. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken, közösségi és kulturális programokon, aktívan részt vesznek a szervezetek. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyzetelemzés előkészítésben részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek. A helyzetelemzés az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, és intézkedés kidolgozására koncentrálódott. A HEP az Önkormányzat honlapján, www. abony.hu közzétételre kerül, így állampolgárok is véleményt mondhattak és biztosított lesz az esélyegyenlőségi folyamatok, intézkedések megismerése, megvalósítása és monitoringja. Abony Város Képviselő-testülete nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot 60

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A tartós munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás továbbfolytatása. Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében Romák és/vagy mélyszegénységben élők A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklése A roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Csak a több problématerületre az oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi területre egyszerre koncentráló, átfogó problémakezelési megoldások, komplex programok vezethetnek eredményre. hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci helyzete Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése, Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében Pályázati források kihasználása egy teljes körű szociális, képzési, foglalkoztatási projekt megvalósításához. Képzési programokhoz juttatás (pl. szakács, bolti eladó, kisgépkezelő, mezőgazdasági növénytermesztő-élelmiszertartósító) az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében Az eladósodás felbukkanása Figyelem felhívás, tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételének lehetőségéről az önkormányzatnál (közművek kikapcsolása elkerülése érdekében), Figyelemfelhívás az indokolatlan és nehezen nyomon követhető különböző hitelek felvétele ügyében 61

elhanyagolt, alkoholizáló, önhibájukon kívül szerény körülmények között élők rendszeres meleg étkezésének hiánya Család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett. Drogfogyasztás felbukkanása, fiatalkori bűnelkövetés, közlekedési szabálytalanságok Szociális étkezés igénybevételére történő bevonás (sok esetben rábeszélés), a szociális munkát végzők feltérképezik a rászorulókat, elintézik kérelmüket Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. A hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjukkal foglalkozó szakemberek továbbképzése a hátrányos helyzetű gyermekek nevelését, személyiségfejlesztését, illetve a szülők eredményes bevonását segítő ismeretek elsajátítása és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Szülő, iskola, környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer működése, felvilágosítás a helyi körzeti megbízottal közösen Gyermekek Gyermekek különböző anyagi helyzete, öltözködésbeli különbségek (szerényebbszegényesebb megjelenés óvodában, iskolában Érzelmi, és testi bántalmazások előfordulása Óvodai, iskolai környezetben egymás elfogadtatása, gyermekek szintjén történő megértetéssel, neveléssel. Adományozások szervezése Szülői Munkaközösség keretén belül. (taneszközök, kinőtt ruhák) A jelzőrendszer hatékony működtetése, a környezet, elsősorban a pedagógusok észrevételeinek azonnali továbbítása az illetékesek felé (Gyermekjóléti-, Családsegítő Szolgálat, Gyámhivatal) felé Késő estig, éjszaka felügyelet nélküli gyermekek előfordulása a településen Polgárőrszolgálat fokozott ellenőrzése, együtt a helyi rendőrőrssel, bevonva az egye szórakozóhelyek tulajdonosait is a biztonságos szórakozás megteremtése érdekében rendszeres étkezéshez jutás EU-s élelmiszer segélycsomagokra pályázás, segélycsomagok osztása 62

Nők Fogyatékkal élők nagyarányú munkanélküliség eltitkolt családon belüli erőszak A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. szakképesítés hiánya igény esetén foglalkoztatáshoz jutás Középületek akadálymentesítése nem mindenütt megoldott Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek egyre nő. Közfoglalkoztatásba történő bevonás, önkéntes munkára való ösztönzés - ezzel kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás megadása- mert ez lehet alapja egy további ellátási formának Jelzőrendszer működtetése, felvilágosítás hová fordulhat az érintett segítségért, (Családsegítő, Rendőrség, ingyenes hívható segélykérő telefonszámok nyilvános helyeken történő közzététele) Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Időszakos gyűjtések szervezése a rászorulók részér képzési programokhoz juttatás az elhelyezkedés esélyének növelése érdekében Megfelelő szakértelmű segítők igénybevétele Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatása, munkahelyek, foglalkoztatok létrehozása Ellátásukban részt vevő civil szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése.. A beavatkozások megvalósítói: Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. Helyi foglalkoztatás erősítése 2. Életvezetési tanácsok, egészséges életmódra nevelés 3. Adósságcsapda elkerülése, tájékoztatás Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve. ( közfoglalkoztatás, Startmunka) Helyi vállalkozások Felelős: Önkormányzat CTKT Humán Szolgáltató Központja Védőnői Szolgálat Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) Felelős: RNÖ CTKT Humán Szolgáltató Központja 63

4. Roma lakosság számának, iskolavégzettségének, körülményeinek pontos felmérése Intézményvezetők Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Felelős: Önkormányzat Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) Felelős: RNÖ Gyermekek 5. Komplex Programok, képzések bevezetése 1. Rendszeres szakmai találkozók 2. Csellengők Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Kerekasztal tagjai Felelős: Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya jelzőrendszer tagjai Felelős: CTKT Humán Szolgáltató Központja Intézmények Gyermekjóléti Szolgálat Roma Nemzetiségi Önkormányzat Felelős: CTKT Humán Szolgáltató Központja Idősek 3. Felvilágosítás, prevenció, tájékozató anyagok 1. Egyedül élők segítése, felmérése 2. 55 év felettiek képzése 3. Generációs programok 1. Képzései programok kibővítése Köznevelési Intézmények jelzőrendszer tagjai Felelős: Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya CTKT Humán Szolgáltató Központja Háziorvosok Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Felelős: CTKT Humán Szolgáltató Központja Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve. Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Felelős: Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Civil szervezetek Nyugdíjas Klub Abonyi Lajos Falumúzeum, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely Felelős: Abonyi Lajos Falumúzeum, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve. Nők 2. A munkaerő piacra való visszatérés Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve. CTKT Humán Szolgáltató Központja Felelős: Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya 64

3. Gyermekét egyedül nevelők részére célzott támogatások nyújtása CTKT Humán Szolgáltató Központja Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Felelős: Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Fogyatékkal élők 1. Akadályok megszüntetése 2. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Önkormányzat Helyi vállalkozások Civil szervezetek Felelős: Önkormányzat Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve. Önkormányzat Felelős: Állami foglakozatási szerv területileg illetékes szerve Jövőképünk Abony Város Önkormányzat legfontosabb célja a városban élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása, olyan támogatói környezet működtetésével, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a lokálpatriotizmus, a társadalmi szolidaritást, kiemelt figyelmet, ha kell pozitív diszkriminációt alkalmaz a veszélyeztetett célcsoportok számára, tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük és életük önálló irányításának lehetősége javul. Cél, hogy a jövőkép által olyan állapot jöjjön létre, amely egy fenntartható települést hoz létre, és a felnövekvő generáció helyben tartása, településünkön való fejlődése megvalósuljon. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők, a gyermekek, az idősek, a nők es a fogyatékkal elő embereknek egyenlő optimális életkörülményeket tudjunk biztosítani, és ezt hosszú távon fenn is tartani. 65

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sor A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetése iben feltárt esélyegyenlősé gi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Adósságcsapd a elkerülése 2 Roma/mélysze génységben élő lakosság felmérése 3 Helyi foglalkoztatás erősítése II. A gyermekek esélyegyenlősége Adósság állomány növekedése, újraképződése nincs pontos adat számukról, iskolai végzettségükrő l, körülményeikr ől sok a munkanélkülie k 1 Csellengők szünetekben a gyermekek Eladósodás megállítása Pontos adatok álljanak rendelkezésre az elsődleges munkaerő piacra történő visszavezetés szabadidő tartalmas A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentu mokkal IVS Az intézkedés tartalma Háztartásvezetési, életvezetési tanácsok, öntevékenységre nevelés önkéntes nyilatkozat alapján, illetve a közvetlen lakókörnyezetben felmérés készítése közfoglalkoztatás folytatása, bővítése, Start munkaprogramra pályázás nyári táborok szervezése Az intézkedés felelőse CTKT Humán Szolgáltató Központja Intézményveze tők Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya Roma Nemzetiségi Önkormányzat Állami foglakozatási szerv területileg illetékes kirendeltsége. Helyi vállalkozások Önkormányzat Civil szervezetek Az intézkedés megvalósításá nak határideje Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor(ok) folyamatos csökken az adósságukat újraképzők folyamatos folyamatos Aktuális állapotot tükröző adatok, pontos nyilvántartás Nő a foglalkoztatott ak, csökken a munkanélkülie k 2014.08.31. a táborban részvevők Az intézkedés megvalósításá hoz szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) személyi, tárgyi feltételek személyi, tárgyi feltételek önerő, személyi és tárgyi feltételek megteremtése pénzügyi fedezet, Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósá ga Az érintettekkel együtt fenntartható RNÖ együttműködv e fenntartható Állami foglakozatási szervvel kötött hatósági szerződés keretében fenntartható A felelős szervek 66

2 Felvilágosítás, prevenció III. A nők esélyegyenlősége 1 Célzott támogatások nyújtása 2 Munkaerő piacra való visszakerülés IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Generációs Programok megfelelő elfoglaltságána k biztosítása a dohányzás, DROG, alkohol korai kipróbálása, rászokás a gyermeküket egyedül nevelők elszegényesed ésének, elszigetelődésé nek nagy a kockázata A GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők számára nehéz az elhelyezkedés nemzedékek közötti kapcsolat erősítése, kiépítése eltöltése egészséges testben, egészséges lélek fejlődjön célzott támogatásokka l, időszakos gyűjtésekkel, élelmiszer csomagokkal a szegénység csökkentése Gyermekek nappali ellátását biztosító intézménynek működtetése, átképzések, komplex képzési programok szervezése. az idősek és fiatalok közötti kapcsolat erősítése, egymás segítése Közoktatás i HEP preventív előadások, tájékoztató anyagok kiadása gyűjtések szervezése, gyermek számra rendezvényekre való bejutás biztosítása A gyermek biztonságos napközbeni elhelyezésén túl, a munkaerő piaci elvárásoknak megfelelő képzések Közös Programok szervezése intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat, Önkormányzat Köznevelési Intézmények, jelzőrendszer tagjai Gyermekjóléti Szolgálat, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek Állami foglalkoztatási szerv területileg illetékes kirendeltsége, Önkormányzat Civil szervezetek Nyugdíjas Klub Abonyi Lajos Falumúzeum, Könyvtár Múzeumi Kiállítóhely és folyamatos csökken a dohányzó fiatalok és a Drogot, alkoholt fogyasztó fiatalok 2014.12.31 folyamatos 2014.12.31 folyamatos 2014.12.31. folyamatos Nő a támogatásban, kedvezménybe n részesülők munkát vállalók, képzésben részvevők, nappali ellátást biztosító intézményekbe n gyermekek elhelyezett programokban részvevők személyitárgyi feltételek megteremtése pénzügyi fedezet, önerő, személyitárgyi feltételek megteremtése pályázati források kihasználása, civil szervezetek felajánlása személyitárgyi feltételek biztosítása pályázati források kihasználása, személyitárgyi feltételek biztosítása együttműködés ével fenntartható A felelős szervek együttműködés ével fenntartható A felelős szervek együttműködés ével fenntartható pályázati lehetőségekkel, az Állami foglalkoztatási szerv területileg illetékes kirendeltségév el együttműködv e fenntartható A felelős szervek együttműködés ével fenntartható 67

2 egyedül élő segítése, felmérése nincs pontos adat az egyedül élő idősekről pontosan lehessen tudni, hogy mennyi idős szorul az ellátórendszer segítségére Szociális Szolgáltatá stervezési Koncepció Rendelkezésre álló információk alapján az idősek felkeresése CTKT Humán Szolgáltató Központja Háziorvosok Polgármesteri Hivatal Hatósági Szociális Ügyek Osztálya és 2013.12.31. folyamatos egyedül élő, idősek pontos személyi személyitárgyi feltételek biztosítása A felelős szervek együttműködés ével fenntartható V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Akadályok megszüntetése 2 Megváltozott munkaképessé gű emberek foglalkoztatása 3 fogyatékkal élők pontos regisztrálása akadálymentes ítés hiányos, a közszolgáltatás okhoz, kultúrához való hozzáférés nem teljesen biztosított Kevésre tehető a megváltozott munkaképessé gű emberek foglalkoztatása nincs a településen élő fogyatékosokr ól adat folyamatos, teljes akadálymentes ítés Megváltozott munkaképessé gű emberek foglalkoztatásá nak növelése naprakész adatok az érintettekről, körülményeikr ől Fizikai és infokommunikáci ós akadályok megszüntetése foglalkoztatás szervezése nyilatkozatok, illetve környezettanulmá ny során a felmérés elkészítése Önkormányzat, helyi vállalkozások, civil szerveztek Önkormányzat, helyi vállalkozások, Állami foglalkoztatási szerv területileg illetékes kirendeltsége civil szervezetek 2014.12.31. folyamatos 2014.12.31. folyamatos 2014. 12.31. folyamatos akadálymentes ített intézmények, épületek foglalkoztatásb a bevontak pontos nyilvántartás önkormányzat költségvetése, önerő, pályázati források kihasználása pályázatok kihasználása, önerő megteremtése személyi, tárgyi feltételek, felhívás közzététele Költségvetésbe beépítve fenntartható A felelős szervek együttműködés ével fenntartható Az Önkormányzat és a civil szervezet együttműködés ével fenntartható 68

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 70

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a Hatósági és Szociális Ügyek Osztályának vezetője felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: 71

- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 72

4. Elfogadás módja és dátuma I. Abony Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Abony Város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a 187/2013. ( VII.16.) számú határozatával elfogadta. Dátum : Abony, 2013. július 16. Romhányiné Dr. Balogh Edit Polgármester s.k. Dr. Balogh Pál Jegyző s.k. 73