Helyi Esélyegyenlőségi Program. Abony Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Abony Város Önkormányzata 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.Bevezetés... 3 1.1 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 36 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 55 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 58 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 60 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 60 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 61 1. A HEP IT részletei... 61 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 61 A beavatkozások megvalósítói:... 63 Jövőképünk... 65 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 66 3. Megvalósítás... 69 A megvalósítás előkészítése... 69 A megvalósítás folyamata... 69 Monitoring és visszacsatolás... 71 Nyilvánosság... 71 Érvényesülés, módosítás... 72 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 1.Bevezetés Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az Esélyegyenlőség és diszkrimináció mentesség a kibővített Európai Unióban című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmódmegsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Abony Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A Program célja továbbá, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Abony város problémáit, lehetőségeit. 3

1.1 A település bemutatása Abony Pest megye Dél keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Budapesttől 85 km távolságra. Abony a Dél-Pest Megyei Statisztikai Kistérség harmadik legnagyobb városa Cegléd és Nagykőrös után. A település Jász-Nagykun-Szolnok megyével határos, a megye székhelye, Szolnok 15 kilométerre található. Abony városokkal jól ellátott térségben helyezkedik el: 25 kilométeres körzetében található Szolnok, Újszász, Cegléd és Nagykőrös; Kecskemét pedig mintegy 40 kilométerre található. Jellegzetes alföldi település, ahol a mezőgazdasági tevékenységnek nagy hagyománya van. A város fekvése közlekedési szempontból kedvező, fontos országos és nemzetközi tranzitútvonal mellett helyezkedik el, illetve a jövőben a település belterületétől 10 km-re fog kialakulni az M8- M4 gyorsforgalmi utak csomópontja, ami tovább növeli a forgalmi potenciált. A város könnyen megközelíthető a 4-es sz. főútvonalról kiépített lehajtókon, valamint a Budapest- Szolnok-Debrecen vasútvonalon. Abony a mikrotérség központja. Rendszeres buszjárat köti össze a mikrotérség településeit a várossal. (Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Törtel, Újszilvás A térség kulturális vonzerőkkel rendelkező, ugyanakkor még csak most kezd bekapcsolódni hazánk idegenforgalmi vérkeringésébe. Abony városában számos műemlék kúria található, melyek egy része még felújítás előtt áll. A Kazinczy Kúria már megújult külsővel pompázik, jelenleg emlékhely. Kazinczy Ferenc emlékére termet rendeztek itt be és helyi kezdeményezésre szobrot állítottak parkjában. A két toronyról méltán elhíresült település templomai páratlan látványt nyújtanak, nem csupán a főútvonal felől érkezők, hanem az azokat közelről szemügyre vevők számára is. Az elmúlt években nyaranta parádés szabadtéri színi előadást, fúvószenekari koncerteket rendeznek itt, a két torony tövében mindenki örömére. A térség nem rendelkezik páratlan természeti vonzerővel, azonban aki már belekóstolt az alföldi táj szűnni nem akaró, tanyákkal tarkított végtelenjébe, jól tudja milyen érzés lehet akár szikrázó napsütésben, akár alkonyatkor végigtekinteni a tájon. Itt gyalogolni, vagy kerékpározni egyaránt kellemes időtöltés. Kis patakok, mint például a Gerje szelik át a pusztát, természetes vagy mesterségesen kialakított tavacskák kínálják magukat a horgászás kedvelőinek. Abony városa igen változatos múlttal büszkélkedhet. A három-város (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) mellett egykor a környék legjelentősebb települései közé tartozott. A mezővárosi múltú település 1971-ben megkapta a nagyközségi címet, majd 1987-ben közvetlen megyei irányítású nagyközséggé nyilvánították. A rendszerváltás után, a 90-es évek eleji a várossá nyilvánítási hullám idején, 1993-ban kapott városi rangot. Ennek alapfeltétele volt a korszerű közművek kiépítése és fejlett a infrastruktúra megléte. 4

1.1.1 Gazdaság 2012-ben Pest megye gazdasági teljesítményében ellentétes irányú változások következtek be. A regisztrált vállalkozások az országost meghaladóan bővült. A beruházások értéke folyó áron közel egytizeddel maradt el az előző év azonos időszakáétól, fajlagos nagysága az országos hattizede volt. 2012-ben a főbb szántóföldi növénykultúrák betakarított területet többségében meghaladta az egy évvel korábbit, a fajlagos hozamok azonban visszaestek. A megyében a foglalkoztatottság az országos bővüléssel szemben stagnált, ugyanakkor a munkanélküliek erőteljesesen gyarapodott. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó keresetnövekedése egyaránt meghaladta az országost. Abonyban a főváros közelsége korábban hatással volt a térség gazdasági fejlődésére. Az Alföld kapujában található térségre hagyományosan a mezőgazdasági termelés volt jellemző. Problémát jelent az ipari szektor vállalkozásai részére a megfelelő szaktudású és dolgozni akaró helyi munkaerő hiánya. A hazai viszonylatokkal összevetve elmondható, hogy alacsony a helyben foglalkoztatottak között az ipari szektorban dolgozók. A gazdasági válság hatása sajnos Abony város gazdaságát is elérte, amely több jelentősebb vállalkozás bezárását eredményezte. A város kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozásainak felszereltsége, gépesítettségük színvonala megfelelő. Regisztrált vállalkozások a településen 36 db, vendéglátóhelyek 26 db, iparűzési adót fizetők 1264. A városközpontban jelenleg zajlanak a KMOP - 5.2.1/B-09-2f-2012-011. azonosító számú projekt keretén belül, a Piaccsarnok és fedett piactér kivitelezési munkái. A piaccsarnokban 8 db üzlethelyiség kerül kialakításra összesen 273,29 m2 területen, valamint 48 db fix elárusító asztal (2 m2 / db) kerül elhelyezésre. A fedett piactér, fedett de két oldalról nyitott területet biztosít az árusok számára. Itt mobil asztalok kerülnek elhelyezésre (52 db asztal 2 m2/ db), melyek szükség esetén összecsukhatóak és eltárolhatóak. Az épületben továbbá kialakításra kerülnek férfi, női mosdó, akadálymentes WC, állatorvosi szoba, gombavizsgáló, piacfelügyelői iroda, mosogató helyiség, raktár. Az új épület beépített alapterülete 1676 m2 lesz. 1.1.2. Demográfia Az előzetes adatok szerint Pest megyében 2012-ben 11 900 gyermek született, és 14 100-an haltak meg. A születések 0,6%-kal, a halálozásoké 3,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élve születések és a halálozások egyenlegeként a megye népessége 2200 fővel fogyott, 21%-kal nagyobb mértékben, mint 2011-ben. A 2011.évi népszámlálás adatai szerint csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb 15 39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40 59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001- ben. A 60 évesek és idősebbek ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt. Az ország minden tízedik lakosa 70 éves vagy idősebb. 1. számú táblázat Állandó népesség Abonyban lakónépesség 2007 (fő) 15631 fő 2008 (fő) 15552 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2009 (fő) 15542 fő 5

Lakónépesség számának változása (%) 100 % 2010 (fő) 15371 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2011 (fő) 15281 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség nő férfi 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 14795 fő 7455 50,3 % 7340 49,6 % 1217 fő 49 % 1273 fő 51 % 265 fő 48 % 285 fő 52 % 4084 fő 48 % 4354 fő 52 % 553 fő 57 % 425 fő 43 % 1336 fő 57 % 1003 fő 43 % 6

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatokból az alábbiak állapíthatók meg: A lakónépesség folyamatosan nem jelentős mértékben- csökken A 0-59 lakónépességen belül a férfiak aránya magasabb ezt követően az arány megfordul. A lakónépesség 486 fővel csökkent, azaz 3,2 %-kal kevesebb a lakónépesség a 2011.évhez viszonyítva 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 3094 2873 107,7 2008 2724 2717 100,3 2009 2752 2690 102,3 2010 2780 2605 106,7 2011 2363 2553 92,6 2012 2339 2590 90,3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index adatiból arra következtethetünk, hogy 2001-2010 évek között a település öregedő volt, mert az öregedési index ezen években 100 fölött volt. Szerencsés képet mutatnak azonban a 2011-2012. évek, mert a 0-14 éves korú állandó lakosság a lakónépesség csökkenése ellenére is nőtt, tehát a népességszerkezet fiatalos. 7

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 232 322-90 2009 233 232 1 2010 329 195 134 2011 222 196 26 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adataiból megállapítható, hogy: a 2008 év kivételével a településre beköltözők magasabb volt, mint az elköltözőké. Az alacsonyabb ingatlanárak a szociálisan kedvezőtlenebb helyzetben lévő népesség számára is vonzó célponttá teszik Abonyt. (a környező településekről ideköltöző roma, mélyszegénységben elő lakosság.) További kedvezőtlen következménye a társadalmicsoport-specifikus vándorlásnak, hogy a vándorlási veszteséget leginkább a máshol munkát kereső értelmiség elvándorlása adja. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 169 195-26 2009 159 187-28 2010 146 184-38 2011 134 202-68 2012 153 90 63 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

2008-2011 évek születési és halálozási adataiból az állapítható meg, hogy a halálozások sajnos nagyobb arányú volt, mint a születések. Örvendetes, hogy 2012. évben a természetes szaporodás aránya 63, tehát ennyivel többen születtek, mint a halálozások volt. Ezt az öregedési index táblázata is megmutatja. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Abony Város Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a város működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden települési állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Abony település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Abony Város Önkormányzat alapvető célja, hogy a város olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Cél olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek 9

szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, valamint, annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A célok, az esélyegyenlőség megvalósítása során fontosak az alábbi etikai elvek: Megkülönböztetés tilalma, egyenlőbánásmód elve: a közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos 10

helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ı maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva az a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Magyarország Alaptörvénye A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élőszemélyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Képviselő-testület elfogadta a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 9/2009. ( VI.02. ), valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2000 (III. 29.) sz. önkormányzati rendeleteit. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 17/2007. (IV.26.) önkormányzati rendeletben kerültek szabályozásra a szociális bérlakásra való jogosultság szabályai. 12

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló a 6/2003. (V.16.) önkormányzati rendelet tartalmaz rendelkezést a 70 éven felüliek számára nyújtható kedvezményes szemétszállítási díjkedvezmény megállapításáról. A törvényi előírásokon túl, a rendeletek célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeleteket az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Program figyelembe veszi Abony Város Önkormányzatának mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására, így különösen: Abony Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési és Intézkedési Terve (2012) Abony Város Önkormányzata Gazdasági Programja (2010-2014); Abony Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója.(2008) (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció). Abony Város Bűnmegelőzési koncepciója Abony Város Lakásgazdálkodási Koncepciója Abony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Abony Város Települési Környezetvédelmi Programja (2010-2016) Abony Város Polgármesteri Hivatala középtávú informatikai fejlesztési terve (2008-2013) Abony Város Sportfejlesztési Koncepciója A fenti dokumentumokban meghatározott célkitűzéseket jelen program nem tartalmazza, azokban az egyes területeket érintő feladatok, határidők részletesen meghatározásra kerültek. A Települési Esélyegyenlőségi Program készítése során figyelembe vettük a Nemzeti Idősügyi Stratégia és az Európai Fogyatékosügyi Stratégia, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program elvárásait is. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. A helyzetelemzés során, az egyes fejezetek elején a Pest megyei adatok is bemutatásra kerülnek, ezzel is elősegítve a helyzetelemzés teljességét. 13

Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. A KSH által végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai alapján Pest megyében a 15 74 éves népességkörében 2012. IV. negyedévében a foglalkoztatottak az előző év azonos időszakához hasonlóan 513 ezer főtt tett ki. A munkanélküliek közel 14 ezer fővel 55 ezer főre emelkedett. A foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, a munkanélküliségi ráta ellenben 7,5%-ról 9,7%-ra emelkedett. A növekedés ellenére a megyei munkanélküliségi ráta még mindig elmaradt az országos átlagtól. A Pest megyei gazdaságilag aktívak számának és arányának növekedését szinte teljes mértékben a munkanélküliség emelkedése okozta. Az inaktívak 2012 utolsó negyedévében 397 ezer főt tett ki, 3,2%-kal kevesebbet, mintegy évvel korábban. Településünkön az alábbi táblák mutatják be a mélyszegénységben élők és a romák helyzetét. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermek, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A településen tapasztalataink szerint a munkaerőpiacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó 14

motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül létrehozott Nemzeti Eszközkezelő feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. Az Eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét. A Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya ügyfélfogadása alapján megállapítható, hogy az ilyen irányú kérelmezők egyre több. A településen élők eladósodása 2012-2013 években érzékelhető. A végrehajtó irodák megkeresései, valamint az ingatlanárverési hirdetmények magas számából arra lehet következtetni, hogy 100-s nagyságrendben érinti a családokat valamely közszolgáltató, vagy hitelintézet felé fennálló tartozás miatt a végrehajtás elrendelése. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A KSH adatai alapján. 2012. augusztus októberben a munkanélküliek lét 481 ezer fő (2011. év hasonló időszakának adata: 470 ezer fő) a munkanélküliségi ráta 2012. augusztus októberben 10,5%-os (2011. év hasonló időszakának adata: 10,6 ) volt. A férfiak munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek 47,5%-a (2011. évben az éves átlag 52,9 %-a) egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez egy hónappal kevesebb az egy évvel korábbinál. A településen a munkanélküliek aránya és az alábbiak szerint alakult: 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 5406 5484 10890 452 4,1 357 3,3 809 7,4 2009 5418 4643 10061 607 6,03 716 7,1 1323 13,1 2010 5343 5446 10789 499 4,6 568 5,2 1067 9,8 2011 5336 5401 10737 518 4,8 582 5,4 1100 10,2 2012 4902 5064 9966 528 5,2 433 4,3 961 9,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatból megállapítható, hogy a 15-64 év közötti lakónépesség számához viszonyítva a nyilvántartott álláskeresők 2009. és 2011.években volt a legmagasabb. 2012.évben ez az arány csökkent. Az utóbbi két évben elmondható, hogy a nők körében nagyobb a nyilvántartott álláskeresők, több a munkanélküli nő. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők fő 41 39 26 33 55 20 éves és összesen fiatalabb fő 2,0% 1,3% 0,8% 1,0% 1,4% % 215 357 357 339 412 21-25 év fő 10,6% 11,8% 11,6% 10,0% 10,8% % 298 451 396 468 542 26-30 év fő 14,8% 14,9% 12,9% 13,9% 14,2% % 270 406 411 435 441 31-35 év fő 13,4% 13,4% 13,4% 12,9% 11,6% % 218 380 430 448 476 36-40 év fő 10,8% 12,5% 14,0% 13,3% 12,5% % 284 357 354 398 459 41-45 év fő 14,1% 11,8% 11,5% 11,8% 12,1% 15

% 224 363 393 445 453 46-50 év fő 11,1% 12,0% 12,8% 13,2% 11,9% % 227 343 356 423 496 51-55 év fő 11,2% 11,3% 11,6% 12,5% 13,0% % 218 300 334 362 439 56-60 év fő 10,8% 9,9% 10,9% 10,7% 11,5% % 25 34 20 23 35 61 év felett fő 1,2% 1,1% 0,6% 0,7% 0,9% % 41 39 26 33 55 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

A korosztályos bontásból megállapítható, hogy a 26-60 év közöttiek körében a legnagyobb a munkanélküliség, ebből is a 26-30 év közötti korosztály és az 51-55 év közötti korosztály tekinthető magas százalékban munkanélkülinek. Jelentős különbség az éveket egymáshoz viszonyítva nincs. Megállapítható, hogy a Pest megyei 2012.évi 9,7 %-os munkanélküliségi rátát a települési munkanélküliségi ráta meghaladja. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 328 270 598 82 68 150 25,0% 25,2% 25,1% 2009 492 404 896 63 51 114 12,8% 12,6% 12,7% 2010 435 356 791 111 91 202 25,5% 25,6% 25,5% 2011 504 412 916 115 94 209 22,8% 22,8% 22,8% 2012 528 433 961 130 105 235 24,6% 24,2% 24,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott munkanélküliek közel negyede 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli, tehát legalább 6 hónapon keresztül nem tud a munkaerőpiacra visszakerülni. Összességében megállapítható, hogy foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás) 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség nemenként év 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1248 1336 2584 21 19,8% 20 22,7% 41 21,1% 2009 1245 1322 2567 34 43,0% 30 46,2% 64 44,4% 2010 1230 1310 2540 41 73,2% 22 47,8% 63 61,8% 2011 1204 1309 2513 42 58,3% 27 46,6% 69 53,1% 2012 1207 1308 2515 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők a 18-29 éves korosztály arányában vizsgálva igen nagy százalékot mutat. A fiatalok távolmaradását a munkaerőpiacról főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 17

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem lakosság összesen iskolát végzettek rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 12199 6235 5964 9174 4756 4418 3025 24,8 1573 52 1452 48 2011 12728 6588 6140 8592 4442 4150 4136 32,4 2316 56 1820 44 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés Abony népességének iskolázottsági adatait tekintve, megállapítható, hogy viszonylag magas az aktív korúak között az alacsonyan iskolázott népesség. Sajnos a település alacsonyabban iskolázott népességgel rendelkezik, mint amit egy ilyen lakosságszámú várostól várnánk. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő 2008 598 19 243 2009 896 13 337 2010 791 12 277 2011 916 23 365 2012 961 35 383 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek évről-évre nő. A 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező munkanélküliek nem számottevő, sajnos azonban nem azért, mert ilyen alacsony számban vannak jelen a településen, hanem inkább azért, mert nem regisztráltatják magukat a munkaügyi kirendeltségen. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek a nyilvántartott álláskeresők számának tükrében jelentősnek mondható, és számuk növekvő tendenciát mutat. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók lét és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 8 8 100 Forrás: helyi adatgyűjtés Első alkalommal a 2012.évben indult ilyen jellegű program, képzés a településen. A képzésen elindult résztvevők sikeresen el is végezték, ami bizonyítja, hogy szükség van a 8 általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésekre. 18

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 nemleges tábla 2010 2011 2012 Ilyen típusú képzés nem volt a településen. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő résztvevők személyek település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 135 0,013 % 40 0,04 2011 115 0,011 % 28 0,028 2012 111 0,011 % 18 0,018 Forrás: Önkormányzat adatai Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által nem keresett szakképzettséggel rendelkezők kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. 2012. évben is jelentős mértékű volt a közfoglalkoztatás, bár sajnos megállapíthatjuk, hogy egyre kevesebb a bevonható létszám A jogszabályi feltételek mellett 2012. évben 111 fő közfoglalkoztatása valósult meg a városban. 2013.évben összesen 51 fő foglalkoztatására nyílik lehetőségünk, általában 6 órában és 3 hónap időtartamra vonatkozóan. Munkavégzésük során a zöldterület fenntartás, nádvágás, síkosság-mentesítés, hó eltakarítás, csapadékvízcsatorna-tisztítás-, karbantartás, köztisztasági feladatok, kisegítő munkák, intézményi karbantartások, ügyviteli, adminisztratív feladatokat látták és látnak el. A programban évről évre tartósan munkanélküli kerül bevonásra, közülök a romák is számottevő. 19

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt szinte minden évben többször módosítják, ezek a Képviselő-testület által alkotott a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 9/2009. ( VI.02. ), valamint az 5/2000 (III. 29.) sz. szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletekbe beépítésre kerülnek. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a foglakoztatást helyettesítő támogatásra és a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. Az Önkormányzat önkéntes tevékenység végzésére is lehetőség nyújt, 2012.évben 21 fő teljesített ily módon a munkavégzési kötelezettségét, 2013.évben már 47 fő vett részt a programban. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás (CTKT) Humán Szolgáltató Központjával kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Az elmúlt évben szociális kérelemként iktatott iratok összesen 2154 darab, ez évben május 31-ig 3386 volt, a kérelmezők 36 %-kal nőtt. Jelentős változás az egyes támogatásokra jogosultak számában, és összetételében is látható. A segélyezési tapasztalatok azt mutatják, hogy nő a segélyeket igénylők, ami abból adódik, hogy a munkanélkülivé válók, az adósságcsapda áldozatai tartalékaikat felélve, a családi segítségeiket kimerítve egyre nagyobb számban jutnak el a szociális ellátó rendszerhez. Az ellátott családok többféle ellátási formában pl. aktívkorúak ellátásában, lakásfenntartási támogatásban és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is - részesülnek. 20

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 12834 191 1,5% 2009 12852 265 2,1% 2010 12766 392 3,1% 2011 12728 300 2,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázat adataiból megállapítható, hogy az aktívkorú lakosság (15-64 év) számából viszonylag alacsony azok, akik álláskeresési segélyben részsülnek. Ennek oka elsődleges az lehet, hogy fő szabály szerint álláskeresési segélyre a nyugdíj előtt álló álláskereső jogosult. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 598 412 68,9 2009 894 611 68,3 2010 791 527 66,6 2011 916 423 46,2 2012 961 515 53,6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és tevékenységet sem folytat, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. A fenti táblából megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva, a járadékra jogosultak aránya 2008.évben volt a legmagasabb. A nyilvántartott álláskeresők évről évre nő, számuk legmagasabb 2012. évben volt. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek Azoknak a, Foglalkoztatást Azoknak a, akik 30 rendszeres szociális akiktől helyi helyettesítő támogatás nap munkaviszonyt nem segélyben részesülők önkormányzati rendelet (álláskeresési tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a támogatás) jogosultságtól elesett támogatást év fő 15-64 munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában 2008 288 2,2 195 32,6 0 0 2009 147 1,1 122 13,6 0 0 21

2010 125 0,9 225 28,4 0 0 2011 73 0,05 333 36,3 0 0 2012 56 0,05 360 39,2 90 fő 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés A rendszeres szociális segélyben részesülők a jogosultsági feltételek többszöri változásának köszönhetően csökken. Az érintettek egy része átkerült az aktívkorúak ellátására való jogosultak közé. Az aktívkorúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatásra) való jogosultak 2009. évtől jelentős mértékben nő. A Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya nyilvántartása szerint ezen ellátási formában benyújtott kérelmek 2013. május 31-ig 473 kérelem. Viszonylag nagy számban - 90 fő - voltak 2012.évben az éves felülvizsgálat során azok, akinek a 30 napos munkavégzési kötelezettség hiánya miatt megszüntetésre került az ellátás folyósítása. Az Önkormányzat már 2012.évtől lehetőséget biztosított önkéntes tevékenység végzésére, ennek eredményként 2013. évben a fenti kötelezettség elmulasztása miatt lényegesen kevesebb esetben - 26 fő esetében - került megszüntetésre az ellátás. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db év összes lakásállomány db ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 2008 6143 0 81 16 40 16 0 0 2009 6165 0 77 16 40 16 0 0 2010 6180 0 82 16 40 16 0 0 2011 6186 0 71 6 30 6 0 0 2012 6183 0 71 6 30 6 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 22

A település lakás és bérlakás állomány jellemzően átlagos állapotúnak mondható, a bérlakásokat illetően felújításra nem vagy csak minimális mértékben van az önkormányzatnak lehetősége. Megfelelő önerő hiányában csak a legsürgetőbb és a váratlanul jelentkező javítási munkálatokra kerül sor. A bérlakás állományból 21 lakás komfortnélküli, melyből 3 lebontása javasolt, további 17 lakás esetében az épületek teljes felújítása, komfortosítása lenne indokolt. 45 lakás komfortos melyeken eseti javítások indokoltak. A bérlakás állomány csökkenése azzal indokolható, hogy a gazdaságosan fel nem újíthatóak egy része lebontása, további része értékesítésre került az évek során. A településen a lakásépítés nem jellemző, ez azonban nem helyi sajátosság. Országos adatok szerint a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es lakáspiaci összesítőjéből megállapítható, hogy a tavaly átadott 10 560 lakás 17 százalékkal kevesebb az előző évinél, továbbá megállapítható az is, hogy az önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag megszűnt. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek Hajléktalanok 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 Forrás: önkormányzati adatok 0 0 Veszélyeztetett lakás nincsen számottevő a településen, inkább üresen álló házakból van esetlegesen néhány (számuk pontosan nem meghatározható), melyek állapota nem megfelelő. Hajléktalan nincs a településen, az ingatlanok állapota és lakhatás körülményei általában jónak mondható. 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 246 0 2009 165 0 2010 296 0 2011 463 0 2012 601 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás havi összege minimum 2.500.-Ft / hó, mely természetbeni ellátásként kerül közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalásra. Településünkön nagy számban van jelen ez a támogatási forma, különösen a 2011.és 2012. években nőtt meg a jogosultak. 2013.évben ez idáig 269 fő nyújtott be kérelmet lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt. A számok azt mutatják, hogy egyre nő azok, akinek valamely esetleg több közüzemi díj kifizetése okoz problémát, melynek oka főleg a munkahelyek elvesztése, a tartós munkanélkülivé válás, vagy betegségből adódó jövedelem kiesés. Adósságcsökkentési támogatás a településen nincs. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 23

Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot A KSH adatszolgáltatása szerint Abonyban három szegregátum-terület határolható le: 1. Török Ignác u. - Csokonai u. - patak - Bajcsi-Zsilinszky u. - Bicskei u. - Somogyi Imre u. - belterületi határ (továbbiakban 1. szegregátum) 2. Vak Bottyán u. - Csillag Zsigmond u. - Dobó István u. - Berzsenyi Dániel u. (továbbiakban 2. szegregátum) 3. Imre u. - Nagykőrösi u. - Tompa M. u (továbbiakban 3. szegregátum) Általánosan igaz, hogy ugyan mindhárom szegregátum a halmozottan hátrányos jegyeket mutat, azonban szervesen kapcsolódnak a város épített környezetébe. Azaz nem beszélhetünk szigorúan vett telepszerű képződményekről. Továbbá a városban nem folyik sem telep-felszámolási sem komplex rehabilitációs program. Forrás: KSH Abonyban a 2001-es népszámláláskor a lakosság 1,36%-a azaz 214 fő vallotta magát cigány kisebbséghez tartozónak, a 2011-es népszámlálás során 465 fő, ami a lakosság 3 %-a. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által végzett szociológiai felmérés alapján Abonyban megközelítőleg 1000 főre tehető. a roma származásúak, azaz a lakosság közel 6,7%-a. (2012.év lakosságszámának arányában). Az abonyi gyökerekkel rendelkező Kállai Ernő egy 1998-as tanulmányában így ír az abonyi cigányságról.: Származás, műveltség, társadalmi helyzet szempontjából Abonyban a cigány kisebbség igen heterogén összetételű. Döntő többségük romungro, azaz magyar anyanyelvű cigány, közöttük is jelentős számban találhatók zenészek, akik a többségi társadalom megbecsülését is már régóta kivívták. Kis számban vannak oláh cigányok is, de közülük kevesen beszélik már cigány (lovári) anyanyelvüket. A távolság a két cigánycsoport között azonban talán még nagyobb, mint a cigányok és a többségi társadalom között. A magyar cigányok és ez országos tapasztalat - nagyobb elfogadottsággal bírnak a magyarság részéről: ha tanulnak, dolgoznak, nem is tekintik őket igazi cigányoknak, szemben a tradicionális életmódjukból többet megőrző oláh cigányokkal. 1 1 KÁLLAI (1998) 24

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat első alkalommal 2008.évben önkéntes nyilatkozatok alapján felmérést készített. Elsősorban az alacsony iskolázottság, amire ez a kérdőív egyértelműen rávilágít azon belül is a nők iskolázatlansága kirívóan magas. Valamint ebből adódóan az alacsony foglalkoztatottság is jól kirajzolódik. Az azóta eltelt évek pozitív fejleménye, hogy az általános iskolát befejező roma tanulók közül egyre többen középiskolai tanulmányokat valamint az érettségit megszerző diákok felsőoktatási intézményben tanulnak. Térbeli elhelyezkedésüket tekintve megállapítható, hogy a városszövetben nem találunk homogén elkülönült romák által lakott telepet. Azonban a városban két olyan városrészről beszélhetünk, ahol viszonylag nagyobb létszámban élnek romák egyrészről a lakóövezet nyugati peremén található Mérges -en, valamint a belváros északnyugati részén lévő utcákban. Azonban ezek sem alkotnak tömbszerűen egybefüggő területeket. A helyi cigányság érdekképviseletét a 4 választott tagból álló Roma Nemzetiségi Önkormányzata látja el. Hosszú évek óta kialakult jó kapcsolatban állnak a helyi önkormányzattal, az oktatási intézményekkel, munkaügyi központtal, valamint a közigazgatási és szociális ellátó rendszer területileg illetékes szerveivel. Tevékenységeik elsősorban település roma népességének problémaköreire összpontosulnak. Így többek között foglalkoznak a hátrányos helyzetű fiatalok oktatási rendszerben való benn maradásukat segítő felzárkóztató és fejlesztő programok szervezésével, koordinálásával. (Alapítványi Iskola, délutáni programok) Legfrissebb információ szerint a Tudás örömforrása TÁMOP-3.3.9.B-12/1-2012-0006 című pályázat keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatására pályázott a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A projekt közvetlen célcsoportja azon tanulók akik: - nem piacképes szakképzettséget szereztek, - nem rendelkeznek szakképzettséggel - iskolai lemorzsolódás előtt állók - iskola elhagyók - Gyeden, Gyesen lévő kismamák - magántanulók. A programon belül lehetőség nyílik népi kézműves, (fajáték készítő, faműves termékek készítése, gyékény, szalma tárgyak készítése) gazdasági informatikus képzésre és érettségire való felkészítésre. Figyelemmel kísérik a felnőtt lakosság munkaerőpiaci helyzetét, s ezzel párhozamosan igyekeznek minél több roma származású aktív korú felnőttet, közfoglalkoztatási- közmunka- illetve felnőttképzési programba bevonni. 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok a településen: 3 Telepi lakások a településen: 2008 2009 2010 2011 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva A telep/ek megközelíthetősége: A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, Forrás: helyi sorolja adatgyűjtés fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.) Az egyes számú szegregátum jellemzése 2012 1.Török Ignác u. - Csokonai u. - patak - lásd Bajcsi-Zsilinszky következő táblákban u. - Bicskei u. - Somogyi Imre u. - belterületi határ (továbbiakban 1. nincs szegregátum) 2.Vak Bottyán u. - Csillag Zsigmond u. - Dobó István u. - Berzsenyi Dániel u. (továbbiakban 2. szegregátum) 3. Imre u. - Nagykőrösi u. - Tompa M. u (továbbiakban 3. szegregátum) 25

A város nyugati peremén elhelyezkedő szegregátum, a helyi köznyelvben a Mérges, elhelyezkedését tekintve a 40. számú főúttól északra található a Török Ignác u. Csokonai u. patak Bajcsy-Zsilinszky u. Bicskei u. Somogyi Imre u. belterületi határ lehatárolásával. Hasonlóan Abony más peremterületi részéhez a városközponttól viszonylag távol, helyezkedik el. Az itt élők a Ceglédi és Bicskei utak mentén juthatnak a település centrumába. A Mérges kialakulása visszanyúlik az 1950-es évek elejére, amikor a településre érkező romák számára alakítottak itt ki szükséglakásokat. Ezeket később a 60-as években folyó telepfelszámolások idején megszüntették és alacsony komfortfokozatú 1-2 szobás lakások épültek. Továbbá a területre jellemző. hogy a település mélyen fekvő belvizes területein, valamint belterület határán az alacsony telek árak, a szociális támogatással építkezők számára is jó lehetőséget teremtettek családi házak építésére. Az így beköltöző családok ma már évtizedek óta élnek ebben a városrészben. A népesség etnikai összetételét tekintve heterogén, azonban a roma lakosság arányait tekintve magasan a városi átlag fölött 65%-ban van jelen. A népességének életkori összetételéről megállapítható, hogy a 14 évesnél fiatalabb lakosság aránya kirívóan magas, (32,5%) azaz másfélszer magasabb, mint a városi érték. Az idős népesség aránya ezzel ellentétben elmarad a városi átlagtól, aránya nem éri el a 12%-ot. A kettes számú szegregátum jellemzése A városközpont közvetlen közelében elhelyezkedő szegregátumot a történelmi városmag É-i részében találjuk. A Csillag Zsigmond és Berzsenyi Dániel utcák közvetlen kapcsolatot biztosítanak a Szelei útra, amely egyenesen a centrumba, a Kossuth Lajos térre vezet. A 2001-es adatok alapján a szegregátummá-minősítés oka itt elsősorban a népesség alacsony iskolázottsága és viszonylag magas inaktivitása. A Mérges -nél valamivel alacsonyabb, de a városi átlag fölötti, 60% körüli roma népesség arányról beszélhetünk. Az itt élők jövedelmi helyzetéről elmondható, hogy egyes családok esetében valószínűleg magasabb, mint azt a statisztikai adatokból becsülni lehet, ami egyértelműen az itt élők szürke és fekete foglalkoztatására enged következtetni. A lakások színvonala is átlagos, vagy átlag feletti, a belváros közelségéből adódóan kultúrált, rendezett környezetben élnek romungró cigány és magyar lakosok egyaránt. A terület nagyságából kifolyólag, valamint a családi házas beépítettségéből adódóan nem beszélhetünk tényleges elkülönülésről, hasonló életkörülmények jellemzik a környék utcáit is, valamivel alacsonyabb arányú roma lakossággal. A hármas számú szegregátum jellemzése A Nagykőrösi út 10. szám alatt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Pest Megyei Kirendeltség által fenntartott 120 férőhelyes Speciális Otthon található. Az itt élők középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos betegek. Ebből adódóan az itt élők több mint 90%-a nem rendelkezik még általános iskolai végzettséggel sem, továbbá magas a gazdaságilag inaktív népesség aránya is. Összességében statisztikailag ez a terület eleget tesz a kritériumoknak, azonban az itt élők intézeti háztartásban élnek, így nem beszélhetünk valódi szegregációról. A KSH által jelölt területhez tartozik a Nagykőrösi út 12. szám alatt lévő önkormányzati tulajdonában lévő kúria jellegű épület. Az ingatlan 4 komfortnélküli szociális bérlakásra van felosztva, ez eredményezi az alacsony komfortfokozatú lakások 50%-os értékét. Itt elsősorban azok a szociálisan rászorult, alacsony státusú családok élnek, akik 2008-ban elhagyni kényszerültek 26

a korábban említett romossá vált lakhelyüket. Mindezek ismeretében nem tekinthetjük ezt a területet tényleges szegregátumnak. A KSH által 2001-ben beazonosított és lehatárolt szegregátumok ma is veszélyeztetett területei a városnak (3. szegregátum kivételével), továbbá megállapítható, hogy az azóta eltelt időben a szegregációs kritériumok alapján lehatárolható területek nem jöttek létre. Azonban több kisebb népességű, egymástól elszórtan elhelyezkedő területeket fokozott figyelemmel kísér a város és a szakszolgálatok, annak érdekében, hogy a szegregáció ezeken a területek tovább ne fokozódjon. Török Ignác- belterület határ (72 fő) Nyírfa u.-mikes Kelemen u. Mária Terézia u. város perem (KSH is jelzi) Ék-i városrészben található 23-fő lakik a területen. ÉK-i város perem (Mária Terézia u.-kazinczy Ferenc u.- Losonczy u. Budai Nagy Antal u.- Abonyi Lajos u.) (KSH is jelzi) 130 fő lakik az érintett utcákban. Táborhegy dűlő (egybefüggő, sűrűn elhelyezkedő tanyák ) 380 fő A várostól viszonylag távolabb, elhelyezkedő szórt tanyák (Belsőerdő d., Kisbalaton d., Vasút dűlő, Hegyes dűlő Szegregációval érintett külterületi településrészek: Forrás :IVS Abony 2009 27