A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Hasonló dokumentumok
A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A szervezet vízterei

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Biológiai membránok és membrántranszport

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szignalizáció - jelátvitel

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Idegsejtek közötti kommunikáció

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Egy idegsejt működése

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

A plazmamembrán felépítése

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Eukariota állati sejt

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Membránpotenciál, akciós potenciál

Sejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).

Bevezetés. Állatélettan előadás Csütörtök: 16:00-18:30 Bólyai terem Déli Tömb Dr. Détári László tanszékvezető egyetemi tanár

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Biofizika 1 - Diffúzió, ozmózis 10/31/2018

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Biológiai membránok és membrántranszport

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

CzB Élettan: a sejt

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Novák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

A somatomotoros rendszer

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Sejtek membránpotenciálja

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Biomembránok, membránon keresztüli transzport SZTE ÁOK Biokémiai I.

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését, lásd még prokarióták. Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

Biokémia. Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III.

Sejtek közötti kommunikáció

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

A kémiai szinapszis (alapok)

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

Sejtek közötti kommunikáció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

Átírás:

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A sejtmembrán protektív és szelektív barrier kompartmentalizáció: sejtfelszín és sejtorganellumok borítása 1926 szénhidrát 1943 zsírsav 1972 poláros csoportok poláros csoportok fehérje konkrét bizonyíték: 1930-as évektől, elektronmikroszkópia (kettős lipid membrán) 2001 elképzelések a sejtmembrán szerkezetéről

1972, Singer és Nicholson: folyékony mozaik membrán 6-8 nm (nanométer; 10-9 m) vastagság zsírok (lipid kettősréteg) + beágyazott fehérjék lipidtutajok - magasabb szintű szervezettség glikoprotein glikolipid A sejtmembrán extracelluláris cukor oldallánc foszfolipidek: poláros fej (hidrofil) zsírsavláncok (hidrofób) poláros fej (hidrofil) koleszterin fehérjék intracelluláris

A lipid kettősréteg amfipatikus molekulák foszfát csoport foszfolipidek (foszfogliceridek) apoláros farok - glicero-3-foszfát származékok, 2 apoláros zsírsavlánc + esetleges funkciós csoportok - leggyakoribb membránalkotó; ER-ban szintetizált poláros fej apoláros farok poláros fej poláros fej poláros fej sejt glikolipidek: zsírsav + cukor molekulák - csak külső membránfelszínen! pl. vércsoport-oldalláncok szteránvázas vegyületek (pl. koleszterin) - membrán-fluiditás szabályozása A antigén O antigén B antigén hőmérséklet lipidek, ill. hidrofób láncok összetétele (rövid vagy telítetlen lánc folyékonyabb szerkezet)

Membránfehérjék integráns membránfehérjék ált. glikoproteinek (cukor + fehérje); glikozilált (cukortartalmú) rész extracellulárisan hidrofób transzmembrán szerkezet szerepük: - transzport-funkció - receptor ("jelfogó") - rögzítő, horgonyzó funkció hidrofób rész (adhéziós molekulák) asszociált v. perifériás membránfehérjék csak az egyik oldalon ágyazódnak be a membránba szerepük: - enzimek - jelátvivő (szignál) molekulák perifériás apoláros, extracelluláris tér citoszol integráns poláros, hidrofil rész

Speciális transzportfolyamatok vezikulákkal endocitózis: anyagfelvétel hólyagocskák (vezikulák) segítségével; pinocitózis, fagocitózis exocitózis: anyagleadás hólyagocskák (vezikulák) segítségével állandó folyamat: membrán körforgás, sejtszervecskék újragenerálása membrán körforgás lizoszóma endocitózis lefűződött membránhólyagok szekréciós vezikulák endoszóma endoszóma exocitózis RER Golgi komplex

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül az átjutás mértékét megszabja az - anyag mérete - anyag töltése, polaritása - olaj/víz megoszlási hányados a transzporttípusok főbb csoportosítása: ált. szelektív és szabályozott - szállítás mechanizmusa szerint: szállító molekula nélkül diffúzió ioncsatorna szállító molekula segítségével facilitált diffúzió / transzporter pumpa fehérjék - energiaigény szerint: passzív transzport aktív transzport

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül diffúzió (passzív transzport) az oldatban (a sejtmembránon keresztül) az oldott anyag a koncentrációgradiensnek megfelelően mozog sebessége függ - a két oldal közötti koncentrációkülönbségtől - a hőmérséklettől - a diffundáló anyag méretétől - a diffúziós felület méretétől (ld. tüdő) - a diffúziós távolságtól ált. apoláros, hidrofób anyagok transzportja - gázok (O 2, CO 2 ) - zsírok, szteroidok kis méretű, de töltéssel rendelkező molekulák is mozoghatnak így (pl. víz, alkohol)

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül diffúzió (passzív transzport) ozmózis: a vízmolekula diffúziója a sejtmembránon keresztül hny víz (oldószer) oldott anyag hny félig áteresztő (szemipermeábilis) hártya a sejtmembrán számos anyagra nézve nem átjárható, de a víz szabadon át tud jutni: szemipermeábilis v. félig áteresztő hidrosztatikai nyomás (hny): a vízmozgás miatt megnövekedett nyomás; egyensúlyi állapotban ez az ozmotikus nyomással azonos, de ellentétes irányú

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül ozmózis (folyt.) - ált. az extra- és intracelluláris oldat azonos ozmotikus nyomású: izotóniás oldat pl. vörösvértest fiziológiás sóoldatban (0,9 % NaCl) - ha az extracelluláris oldat alacsonyabb ozmotikus nyomású, mint az intracelluláris: hipotóniás oldat mivel az oldott anyag nem tud a sejtből távozni, víz ki passzív vízbeáramlás indul meg: duzzadás pl. vörösvértest olyan sóoldatban, amely koncentrációja < 0,9 % NaCl pl. sportitalok: rehidratáció - ha az extracelluláris oldat magasabb ozmotikus nyomású, mint az intracelluláris: hipertóniás oldat mivel az oldott anyag nem tud a sejtbe bejutni, passzív vízkiáramlás indul meg: zsugorodás víz be víz ki víz be víz be víz ki pl. vörösvértest olyan sóoldatban, amely koncentrációja > 0,9 % NaCl pl. agyödéma ellen

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül ioncsatornákon keresztül ionok diffúziója (passzív transzport) transzmembrán fehérjék: pórus (csatorna) nyugalomban általában zárt alapállapotú nyitott állapotban anyagáramlás az adott ion elektrokémiai (kémiai, elektromos) gradiensének irányába (ld. membránpotenciál) az ionok töltése és mérete alapján szelektív átjutás nyitás/zárás szabályozása: feszültségfüggő (a membrán 2 oldala közötti feszültségkülönbség szabályozza; ld. akciós potenciál kialakulása) ligandfüggő (a receptorhoz bekötődő ligandum szabályozza; ld. szinapszis) mechanoszenzitív (mechanikai hatás: nyújtás, nyomás)

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül facilitált diffúzió (passzív transzport) az anyag csak a szállító (transzporter) fehérje konformációváltozásával tud átjutni; nincs nyitott pórus-szerkezet reverzibilis konformáció változás, ATP felhasználás nélkül átjutás az anyag koncentráció-gradiensének megfelelően szállítás szerinti osztályozás: uniporter - uniporter (pl. glükóz transzporter) szimporter - szimporter vagy kotranszporter (pl. Na + -Cl - kotranszporter) antiporter - antiporter vagy kicserélő transzporter (pl. Na + -Ca 2+ antiporter)

Anyagtranszport a sejtmembránon keresztül pumpa fehérjék (aktív transzport) szállítás az anyag koncentrációgradiensével szemben - közvetlen vagy közvetett energiafelhasználás sok Na + - elsődleges aktív transzport: az ATP hidrolízisét a szállító fehérje maga végzi; ionpumpa (pl. Na-K ionpumpa vagy Na + -K + ATPáz) Na-K pumpa 3 Na + leadás bélüreg sok K + 2 K + felvétel apikális membrán - másodlagos aktív transzport: közvetett energiaigény; a transzportot egy másik pumpa által létrehozott iongradiens tartja fent (pl. Na + - glükóz kotranszporter) bazolaterális membrán szövet közötti tér

A transzportfolyamatokban részt vevő membránfehérjék osztályozása ATP pumpa transzporter csatorna specificitás sebesség (ion/s) koncentráció energiaigény teljes közepes kicsi lassú (100) közepes (<1000) gyors (10 6 ) ellen szerint* szerint van nincs nincs ion/konformációs változás ~1 ~1 (esetleg más ionokat is mozgat) sok

A transzportfolyamatok típusai passzív diffúzió elektrokémiai gradiens szerint (csatorna) szállító molekulán (transzporteren) át passzív transzport facilitált diffúzió elsődleges aktív transzport az elektrokémiai gradienssel szemben (pumpa) másodlagos aktív transzport az elektrokémiai gradienssel szemben - a másik ion elektrokémia hajtóereje hajtja (transzporter) aktív transzport

A sejtek közötti kémiai kommunikáció

A sejtek közötti anyag- és információforgalom soksejtűekben összehangolt információcsere I. A sejtek közötti direkt (közvetlen) kommunikáció közvetlen kapcsolat: rés-kapcsolat vagy gap junction ingerlékeny sejteknél elektromos szinapszis (ld. szívizom) kis molekulák közvetlen anyagforgalma: < 2 nm (10-9 m) pórusátmérő ionok, alegységek: connexin citoplazmás oldal aminosavak, cukrok, nukleotidok fehérjék, nukleinsavak extracelluláris tér rés-kapcsolatok transzmembrán fehérje lipid kettős réteg

II. A sejtek közötti indirekt (közvetett) kommunikáció a kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben 1. jeladó specializált ideg- és mirigysejtek, de más sejttípusoknál is gyakori a szekréció típusa lehet - autokrin autokrin hatás - parakrin - endokrin / neuroendokrin - neurokrin szövet közötti tér neurokrin hatás szöveti hormon parakrin hatás neurotranszmitter szinaptikus rés hormon endokrin hatás neuroendokrin hatás hormon molekulák véráram célsejt posztszinaptikus sejt

II. A sejtek közötti indirekt (közvetett) kommunikáció 2. jel (ligandum) - apoláros, plazmamembránon szabadon átjutó anyagok szteránvázas vegyületek, retinoidok - elsődleges hírvivők, membránreceptorhoz kötődő biogén aminok: katekolaminok (noradrenalin, adrenalin, dopamin); észterek (acetil kolin - ACh) aminosavak (glutaminsav, tiroxin, GABA, glicin) kis peptidek, fehérjék nukleotidok és származékaik (ATP, adenozin) - gáznemű, szabadon diffundáló molekulák (pl. CO, NO) - sejtfelszíni molekulák (adhéziós fehérjék, glikolipidek, glikoproteinek)

II. A sejtek közötti indirekt (közvetett) kommunikáció 3. csatorna - szövet közötti tér (szöveti hormon) - véráram (hormon) - szinaptikus rés (neurotranszmitter) autokrin hatás szövet közötti tér szöveti hormon parakrin hatás neurokrin hatás neurotranszmitter szinaptikus rés hormon neuroendokrin hatás endokrin hatás hormon molekulák véráram célsejt posztszinaptikus sejt 4. jelfogó (receptor) - intracelluláris receptor lipid oldékony vegyületek (pl. szteroidok) citoplazmatikus kötő fehérjék "reszponzív elemeken" keresztül közvetlen DNS-kötés és génexpresszió-reguláló hatás ált. lassú hatás (órák; ld. transzkripció / transzláció) DNS szteroid hormon receptor citoplazmás kötő fehérje citoplazma sejtmag RNS

II. A sejtek közötti indirekt (közvetett) kommunikáció 4. jelfogó (receptor; folyt. ) - membrán receptor közvetlen anyagtranszport nélküli információtovábbítás: másodlagos hírvivő (messenger) molekulák Na ionotróp receptor: jelmolekula bekötése + X ioncsatornát nyit/zár ún. ligand-vezérelt ioncsatorna (pl. AchR) gyors neurotranszmisszió; ideg- és izomsejteken metabotrop receptor: jelmolekula bekötése citoplazmatikus folyamatokat indít be/állít le lassabb, metabolikus folyamatok másodlagos hírvivő lehet: - camp, cgmp (ciklikus AMP/GMP) - DAG (diacil-glicerol), IP3 (inozitol-trifoszfát) - Ca 2+ ligandum ligandum (pl. ACh) Na + ligand-kötés hatására konformációváltozás protein kináz A foszforilációs lépések sejtműködés megváltozása