A belügyminiszter /2005. ( ) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. -a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. (1) A létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, műszaki követelményeket tartalmazó Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet 1-6. mellékleteiként közzéteszem, és alkalmazását elrendelem. (2) A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. (3) A rendelettel megállapított műszaki követelményeket a létesítmény, építmény, valamint a forgalomba hozott berendezés építési létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bővítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni. 2. (1) A rendelet 1-5. mellékleteiben meghatározottaktól a 6. mellékletben megjelölt tűzvédelmi hatóság, más legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele mellett eltérést engedélyezhet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, székhelyét, b) a műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését, c) az érintett műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik, d) a műszaki követelménytől, tűzvédelmi szabálytól való eltérés indokát, e) a kérelemhez amennyiben szükséges mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az
eltérő megoldás a rendelettel megállapított műszaki követelményben foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. (3) Amennyiben az eltérési kérelem tárgya más közigazgatási szerv hatáskörét is érinti, az engedélyezőnek a döntés meghozatala előtt azok állásfoglalását is be kell szereznie. (4) A rendelet műszaki követelményei alól eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelőzően adható. (5) Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók. 3. (1) A külön jogszabályban megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kötelezett gyártmányok és termékek beépítésekor, elhelyezésekor azok tűzvédelmi megfelelőségét igazolni kell. (2) A tűzoltó-technikai termék, építési termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés (a továbbiakban együtt: termék) akkor építhető be, használható, illetve tartható készenlétben, ha tűzvédelmi megfelelőségét külön jogszabály alapján a belügyminiszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsította vagy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény alapján az egyenértékűséget megállapította, illetve a Ttv. 13. -ának (2) bekezdése alapján a termék forgalmazását engedélyezte. A külön jogszabályban megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kötelezett gyártmányok és termékek beépítésekor, elhelyezésekor azok tűzvédelmi megfelelőségét igazolni kell. 4. (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, továbbá a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 3. -a és 1-5. számú melléklete. (2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 2
(3) E rendelet előírásainak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a jelen rendeletben előírttal egyenértékű védelmet nyújtanak, különös tekintettel az egészségvédelemre és a biztonságra. Dr. Lamperth Mónika 3
INDOKOLÁS A Belügyminisztérium 2005. évi II. féléves Munkaprogramja december hónapban 64. sorszám alatt jogalkotási feladatként határozza meg a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet módosítását. A rendelet módosítását indokolja, hogy a szabályozásnak követnie kell a gazdasági-technológiai változásokat, valamint az Európai Unió direktíváiban meghatározott műszaki követelményeknek meg kell felelnie. A rendelet módosítása azonban csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) egyidejű módosításával képzelhető el, mivel a két jogszabály között szoros összefüggés van. Mindkét rendelet tartalmaz létesítési előírásokat (műszaki követelményeket), amelyek egymásra épülnek, illetve a jogalkalmazást zavarva kettős szabályozást tartalmaznak. Olyan átfogó módosítással valósítható meg a fent megfogalmazott cél, valamint az egységes szabályozás igénye, hogy az jogtechnikailag kizárólag az OTSZ és 2/2002. (I. 23.) BM rendelet egyidejű módosításával és egységes szerkezetbe foglalásával valósítható meg. Mind tűzvédelmi szakmai szempontból, mind jogalkalmazási szempontból indokolt az egységes szabályozás érdekében egy új BM rendelet megalkotása. Az új szabályozás bevezetésével a létesítési követelmények egységes szerkezetben kerülnek meghatározásra. A rendelet a fenti szempontokra figyelemmel végrehajtott korszerűsítésen kívül olyan műszaki követelményekkel, előírásokkal egészül ki, amelyek eddig nem kerültek szabályozásra (pl. 1. sz. melléklet IV. fejezet - tűzoltó kapcsok). A szabályozás kiegészítése elengedhetetlenné vált, mivel a tűzvédelem bizonyos területein a hazai és uniós szabályozás (jogszabály, illetve szabvány) egyaránt hiányzik. A tervezet tartalmaz olyan új, EU konform előírásokat, amelyeket az OTSZ nem tartalmazott, azonban bevezetésük elengedhetetlenné vált. A rendeletben a hatályos szabályozásnál magasabb szintű tűzvédelmi követelmények kerültek meghatározásra, amely nagyobb biztonságossághoz vezet. A két rendelet módosítása és egységes szerkezetbe foglalása olyan mértékű módosítást jelent, hogy az a jogalkalmazók eligazodását nehezítené, ezért egy új belügyminiszteri rendelet kiadása volt indokolttá. A tervezet kidolgozása során széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés zajlott építészek, társadalmi szervezetek, szakmai kamarák bevonásával. Az egyeztetés 4
során konszenzus jött létre a tervezésben, kivitelezésben érintettek és a hatóságok, szakhatóságok képviselői között. Az új BM rendelet hatálybaléptetése bizonyos területeken jelentős gazdasági megtakarításokhoz vezet. Így például az eltérési engedélyezési eljárások ésszerűsítése, és a korszerűbb műszaki előírások eredményezhetnek gazdaságosabb megoldást. Az új jogszabály felépítése, az egyes mellékletek következetesen követik a módosított rendeletben a jogalkalmazók előtt már ismert tartalmi szerkezetet, ezzel lehetővé teszik a jogszabály gyors és egyszerű áttekintését. Alapkövetelmény, hogy a jogalkalmazó állami szervek, jogi és természetes személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek számára kellő időtartam álljon rendelkezésre az új jogi szabályozás tartalmi megismerésére, amelyet a jogszabály a hatálybalépésre megadott 60 napos határidővel biztosít. A tervezet a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Er.) és a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. Az Er. 1. (1) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabályok előkészítése és megalkotása során a rendelet előírásai szerint kell eljárni. A rendelet 2. f) pontja alapján műszaki tartalmú jogszabálynak minősül a műszaki leírást, illetve egyéb követelményt tartalmazó, valamint a szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, továbbá az a jogszabály, amely valamely termék gyártását, behozatalát, forgalmazását vagy használatát, vagy valamely szolgáltatás nyújtását vagy használatát, illetve valamely szolgáltató létrehozását megtiltja. A jogszabály tervezet több műszaki leírást határoz meg, amelynek alapján az Er. rendelkezései alkalmazandóak. Az R. 1. sz. mellékletének módosítását az alábbiak indokolják: A 2/2002. (I. 23.) BM rendelet melléklete részben elavult szabályozást tartalmaz, mivel 1981-es szabványok szövegére, illetve szemléletére épül, így annak részletes átdolgozása vált szükségessé. Egyes tűzoltó szakfelszerelések (amelyekre van műszaki követelmény) felülvizsgálatát és karbantartását, a rájuk vonatkozó követelményeket az új fejezetekben egyenként kívánjuk szabályozni. 5
A tűzvédelmi technikai eszközök követelményeit 2003. novemberéig kötelező magyar szabványok határozták meg. Az EU csatlakozás okán 2003. végén a Magyar Szabványügyi Testület a tűzoltó szakma tiltakozása ellenére ezeket a szabványokat hatályon kívül helyezte, így a terület azóta műszakilag szabályozatlan. A tűzoltó technikai eszközök egységes EU szabályozását az országonként eltérő rendszerek inkompatibilitása akadályozza. Miután ez az egyik legkevésbé harmonizált terület, a CEN illetékes 192. bizottsága kezdeményezte a tűzoltó eszközök és berendezések egységes követelményrendszerének kidolgozását, azonban a munka lassú ütemben halad. Mivel a szabályozatlan területen a biztonságossági követelmények és a fogyasztók védelme nehezen érvényesíthető, indokolttá vált a legfontosabb eszközök műszaki követelményeinek jogszabályban foglalt kidolgozása. A követelmények összeállításánál minden esetben figyelembe vettük a CEN által kiadott szabálytervezeteket, és ezek várható hatályba lépését. 2. sz. melléklet módosításának indokai: A 2. számú melléklet a beépített tűzvédelmi berendezésekkel szemben támasztott műszaki követelményeket tartalmazza. A 2/2002. (I. 23.) BM rendelet kiadásakor a melléklet az akkor hatályban lévő tűzvédelmi szabványokra épült. Az európai uniós jogharmonizáció részeként folyamatosan át kell venni az európai szabványokat. A beépített tűzvédelmi berendezésekre vonatkozó európai szabványok átvétele már megtörtént, illetve folyamatban van. Így a kötelezően alkalmazandó követelmények, amelyek részben elavult szabványokon alapultak ellentétbe kerültek a korszerű, honosított harmonizált szabvány előírásokkal, amelyek viszont jellegüknél fogva nem kötelező erejűek. Ez a helyzet zavart és bizonytalanságot okoz a tűzvédelemben. A nagyobb tűzbiztonság és a szabályozás ésszerűsítése miatt az ellentmondás megszüntetése érdekében a rendelet mellékletének módosítása szükségessé vált. A módosítás további célja, hogy a szabványokban rögzített követelményeket a rendelet ne tartalmazzon, elkerülve mind a párhuzamos, mind az ellentmondó szabályozást. 3. sz. melléklet módosításának indokai: Az OTSZ eddig is meghatározta a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatának elvégzését, a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok megszüntetésének szabályait. A felülvizsgálatot végző személy szakismeretét, a felülvizsgálat célkitű- 6
zéseit, az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmet érintő élet- és vagyonbiztonsági megfelelőségére vonatkozó minősítéseket és az azt megalapozó vizsgálatokat a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet I. számú fejezete határozta meg. Azonban e fejezet több mint harminc éves (MSZ 10900:1970) szabályozáson alapul, amelyet 1986-ban módosítottak és 2002-ben került át a szabványból. A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelmi követelmény rendszere az MSZ 16588. szabvány előírásain alapul. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az időközben megjelenő új villamosenergia-fejlesztő, -átalakító berendezések védelmi rendszere fejlődésének gátjává vált a hatályos előírás, ennek feloldására szükségessé vált a meglévő szabályok felülvizsgálata. Az építmények megfelelő villámvédelme elősegíti az építményben, szabadtéren a tűz vagy robbanás kialakulásának megakadályozását. A jelenlegi szabályozás 1977-1981 között került az MSZ 274 szabvány lapjaiban megállapításra, amely kismértékben módosult a BM rendeletben. A villámvédelmi célok elérésére vonatkozó szabályokon túl a berendezés kialakítására vonatkozó (pl: anyag, méret meghatározás) szabályok az európai normáktól eltérnek, nem teszik lehetővé azok érvényesülését. A villámvédelmi berendezések felülvizsgálatára vonatkozó szabályok elavultak, szűkösek. Az előzőek szerint a 3. számú melléklet III. fejezetének teljes körű felülvizsgálata indokolt, illetőleg a jogharmonizációnak megfelelő szabályok kidolgozása szükséges. Az OTSZ 39. -a eddig is előírta a villamos berendezések, a 40. -a pedig a villámvédelmi berendezések rendszeres felülvizsgálatát. A felülvizsgálat célja a rendszeres karbantartás, az üzembiztos állapot biztosítása. Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemnél ilyen rendszeres felülvizsgálati kötelezettség eddig nem volt előírva, pedig ez ugyanolyan fontos, mint a villamos, vagy villámvédelmi berendezéseknél előírtak. Ezen joghézag megszüntetésére szolgál a melléklet IV. fejezete. 4. sz. melléklet módosításának indokai: Az egyes fejezetek megalkotásakor figyelembe kellett venni, hogy a tároló tartályok vonatkozásában léteznek hatályban lévő EN és MSZ szabványok. Ennek megfelelően a módosítás során a cél a tűzvédelmi szempontból lényeges előírások megtartása, illetve korszerűsítése volt egy általános elvekre épülő keretszabályozás megalkotása - az előírások ütközése nélkül. 7
A szabályozás elkészítése során a jogalkotó törekedett arra, hogy az R. tervezett szövege csak a tűzvédelmi jellegű előírásokat tartalmazza és a nem tűzvédelmi szempontú előírások törlésre kerüljenek. Az elmúlt évek kompozit anyagainak jelentős fejlődése szükségessé tette, hogy egyes előírások alkalmazkodjanak az új szerkezetekhez. Ennek érdekében egyes előírások kiterjesztésre kerültek a műanyag kompozit tartályokra föld feletti és föld alatti elhelyezés esetében is, biztosítva ezzel a tartályok rugalmas, környezethez igazodó alkalmazhatóságát. A mezőgazdasági vállalkozások, szállítmányozási vállalatok nagy mennyiségű üzemanyag igényüket saját üzemanyagtöltő állomással kívánták megoldani. Az új piaci igények és a korábban meglévő, korszerűtlen üzemanyagtöltő állomások kiváltására hazánkban is megjelentek az ún. konténerkutak, amelyek szabályozása nem volt megfelelő. A tervezet kitér a konténerkutak kialakításának és telepítésének szabályozására. Európai uniós példa alapján már kezelő-, vagy felügyelő-személyzet nélküli üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésének igénye is jelentkezett hazánkban, amely a konténerkutakhoz hasonlóan szabályozatlan terület. A tervezet szabályozást tartalmaz erre vonatkozóan is. A Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat 2003. december 31-ével hatályát veszítette. A benne szereplő tűzvédelmi követelmények helyébe nem lépett más előírás, így a tervezetbe átvettük a tűzvédelmi szempontból elengedhetetlen követelményeket. 5. sz. melléklet módosításának indokai: Építmények tűzvédelme Az R. 5. melléklete teljes korszerűsítésen esett át. A módosítást az építési és érintőlegesen a tűzvédelmi direktívák átvétele tette szükségessé. A hatályos tűzvédelmi szabályozók pl. az épületszerkezetek éghetőségi fogalmainak vonatkozásában nem éghető, nehezen éghető, közepesen éghető, könnyen éghető fogalmakat használnak, ugyanakkor az európai direktíva A1, A2, B, C, D, E, F minősítéseket ismer. A tűzállósági határértékek vonatkozásában a jelenlegi szabályozó az épületszerkezetekre csak egy értéket állapít meg, amely a szerkezet állékonyságára, lángáttörési tényezőjére és átmelegedési időtartamára egyaránt vonatkozik. 8
Az uniós direktíva ezen három tényezőt külön-külön értékeli, annak megfelelően, hogy az épületszerkezet tűz térelhatárolása figyelembevételre kerül-e, vagy sem. Ugyanígy vizsgálja, hogy az épületszerkezet túloldalán hősugárzás, lángáttörés okozhat-e tüzet. Az előzőeknek megfelelően R (állékonyság), E (lángáttörés), I (hősugárzás), követelményeket támaszt a direktíva. Az előzőek alapján például a teherhordó pillérre, oszlopra az R. nem éghető 2,5 óra tűzállósági határértéket támaszt, míg a módosítás után ezen követelmény A1 R 150 perc lesz. Ezen épületszerkezet vonatkozásában a lángáttörési tényezővel és a hősugárzási tényezővel nem számolunk, mivel az épületszerkezetet a tűz minden oldalról támadhatja. Ha egy falszerkezet tűzszakasz határon kerül beépítésre, akkor a jelenlegi nem éghető 1,5 órás követelménnyel szemben A1 REI 90 perc a követelmény. A melléklet módosítására létrejött bizottságban építészek és egyéb szakmai szervezetek, szövetségek, kamarák is részt vettek a jogszabálytervezet kidolgozásában. Igényként merült fel, hogy a jelenlegi tűzvédelmi szabályozás alapjait jelentő tűzállósági fokozat, besorolások korszerűsítésre kerüljenek, mivel egy magas épület földszintes lepényépületével szemben a növelt követelményt, azaz a magas épületre vonatkozó kritériumok teljesülését kellett érvényesíteni. A jelenlegi átdolgozott fejezetben ezen igényt figyelembe vettük és lehetővé tettük, hogy a lepényépület amennyiben az szerkezetileg függetlenül kerül kialakításra a magas épülettől eltérő tűzállósági fokozatból létesülhessen, ezzel gazdaságosabb megvalósítást teszünk lehetővé, csökkentve a BM OKF eltérési engedélyezési eljárásainak számát is. Az R. módosításának kidolgozásában részt vett a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium (a továbbiakban: GKM) is, mivel a Kormány célkitűzése Magyarország Európa logisztikai központjává tétele. Ezen cél elérése érdekében a GKM áttekintette a logisztikai központokkal szemben támasztott tűzvédelmi és egyéb követelményrendszereket, és erről tanulmányt készített. A tanulmány megállapította, hogy a logisztikai központok fenntartása, illetve üzemeltetése költséges, amelyben jelentős szerepet játszik a tűzvédelmi követelmények teljesítése is. A BM OKF közreműködésével, lektorálásával létrejött tanulmány egy olyan koncepciót állított össze, amely megfelel a logisztikai szakemberek kívánalmainak, ugyanakkor a tűzvédelmi biztonsági feltételek is teljesülnek. Az R. módosításának tervezete figyelembe vette, a tanulmány megállapításait, és a Kormány célkitűzéseivel összhangban lévő szabályozást tartalmaz. A melléklet számos eddigi hiányosságot is pótol, mint például a tűztávolságok szabályozását, a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek kiürítését, a hő- és füstelvezetés teljeskörű szabályozását. 9
A rendelet hatályára vonatkozó rendelkezés a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendeletből került át. 10