ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből adódó kiszolgáltatottság beszűkíti az egyén cselekvési és döntési szabadságát, rontja a személyiség szabad kibontakoztatásának esélyeit az információs hatalom alkotmányos korlátja Az adatvédelmi szabályok megakadályozzák, hogy az információk egy kézben koncentrálódjanak, és ezzel olyan ellenőrzést (hatalmat) tegyenek lehetővé a polgárok felett, amely fenyegeti az egyéni autonómiát. A személyes adatok védelméhez való jog az alapjogok rendszerében harmadik generációs szabadságjog harmadik generációs: XX. század végén, a számítástechnikában rejlő veszélyekre adott válaszként jelent meg (azelőtt: magánlakás, magántitok védelme) szabadságjogi jelleg: az adatvédelem az egyén autonómiáját hivatott óvni úgy, hogy korlátozza a polgárokra vonatkozó adatok kezelését kapcsolat az információszabadsággal: a hazai jogrendszerben együtt, egymásra tekintettel érvényesülnek (közös törvény, közös hatósági jogvédelem) Alkotmányos alapok Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés Személyiszám-határozat: 15/1991. (IV. 13.) AB határozat személyes adatok védelméhez való jog = információs önrendelkezési jog információs önrendelkezési jog koncepciója = mindenki maga rendelkezik személyes adatai sorsáról (feltárásáról, felhasználásáról), vagyis a magánszféra határai alapvetően az egyén akarata szerint alakulnak az információs önrendelkezési jog korlátozható, de csak törvényben, a szükségességi-arányossági tesztnek megfelelően az információs önrendelkezési jog legfőbb biztosítékai: o célhozkötöttség követelménye: ld. lent o tájékoztatáshoz való jog: ld. lent a korlátozás nélkül használható általános és egységes személyazonosító jel használata alkotmányellenes: o a különböző nyilvántartásokból nyert különböző adatok összekapcsolásával ne lehessen az állampolgárokról ún. személyiségprofilt készíteni, mert az veszélyt jelent az egyén szabadságára nézve o a személyiség feltérképezhetősége nagy mennyiségű, összekapcsolt adat alapján nagyfokú kiszolgáltatottsághoz vezet Törvényi keretek általános adatvédelmi törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
szektorális joganyag (több ezer törvény) Kötelezettek köre: állam + magánszemélyek egyedi esetekben a törvény hatálya jelöli ki: Infotv. 2. magánszemélyekre is kiterjedő hatály: piaci hatalmasságokkal szemben is védelmet nyújt az egyéneknek (vigyázat: a természetes személyek saját célú adatkezelésére nem 2. (4) bek.) Alapfogalmak (ld. az előadáson vetített prezentációt) személyes adat különleges (személyes) adat hozzájárulás adatkezelés adatfeldolgozás adatkezelő / adatfeldolgozó elhatárolása A jogszerű adatkezelés minimumkövetelményei: 1. Az adatkezelésnek mindig kell hogy legyen jogalapja (= érvényes felhatalmazás) 2. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célhozkötöttség követelményének. Az érintettek jogai (ún. adatvédelmi részvételi jogok) ADATVÉDELMI ALAPELV nyíltság elve adatminőség elve a korlátozott felhasználás elve ÉRINTETT JOGA (Infotv. 14-19. ) jog a tájékoztatáshoz jog a helyesbítéshez, törléshez jog a tiltakozáshoz jog a törléshez jog a felejtéshez (EUB döntése, adatvédelmi rendelet) Az adatkezelő kötelezettségei: az adatvédelmi szabályok és követelmények betartásáért, az érintett jogainak érvényesüléséért az adatkezelő a felelős szintén az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által az érintettnek okozott károk megtérítéséért
mentesülés: veszélyes üzem dogmatikája adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok Jogérvényesítési mechanizmusok Hatósági jogvédelem NAIH jogállása: relatív függetlenség, autonóm jogállás NAIH eljárásai: hibrid jelleg (keverednek az ombudsmani és hatósági típusú eljárási elemek) eljárás megindításának jogalapja: Infotv. 52. Bírósági jogvédelem: adatvédelmi per eljárás megindításának jogalapja: Infotv. 22. speciális eljárási garanciák: o soron kívüli eljárás o fordított bizonyítási teher o NAIH beavatkozhat az adatalany oldalán
II. INFORMÁCIÓSZABADSÁG Az információszabadsága funkciója, igazolása Kommunikációs jogcsalád tagja, a szabad véleménynyilvánítás anyajogából fakad. A közügyek vitatásának és a hatalom ellenőrzésének előfeltétele, hogy a polgár rendelkezzen megfelelő ismeretekkel a közügyekről, megismerhesse az állam működését. Az információszabadsághoz való jog az alapjogok rendszerében harmadik generációs szabadságjog harmadik generációs: XX. század második felében jelenik meg a polgárok igénye, hogy részletesen megismerjék az állam működését, megfelelő információk birtokában ellenőrizhessék a választott tisztségviselők munkáját szabadságjogi jelleg: az informáltság megalapozza az egyén részvételét a közéleti folyamatokban kapcsolat az adatvédelemmel: a hazai jogrendszerben együtt, egymásra tekintettel érvényesülnek (közös törvény, közös hatósági jogvédelem) Alkotmányos alapok Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés 32/1992. (V. 29.) AB határozat: állami szerv kezelésében lévő, nem személyes vagy titkosított adatok bárki számára hozzáférhetőek a közérdekű adatok felfedéséről nem dönthet diszkrecionális jogkörben az adatok kezelője nem a polgárnak kell igazolnia, hogy megismerheti az információt, hanem az államnak kell igazolnia az információ nyilvánosságtól elzárását Törvényi keretek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) nem megismerhető közérdekű adatok: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény Kötelezettek köre: állam + állami feladatot ellátó civil szféra közfeladat ellátásához kapcsolódik az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy magánszféra által nyújtott, állammal kötött szerződésen alapuló szolgáltatással kapcsolatos adatok: 26. (3) bekezdés Alapfogalmak közérdekű adat: 3. 5. közérdekből nyilvános adat: 3. 6. közérdekből nyilvános személyes adat: 26. (2) bekezdés közzétételi kötelezettség: 33. (1) bekezdés közérdekű adatigénylés: 28. (1) bekezdés
Objektív és szubjektív oldal objektív: az állam kötelessége, hogy bizonyos adatokat kérés nélkül megismerhetővé tegyen eszköze: közzétételi kötelezettség o szerv honlapján o 33-37/B. szubjektív: a polgár joga, hogy a közérdekű adatokat kérésére az állam megismerhetővé tegye eszköze: közérdekű adatigénylés o szóban, írásban vagy elektronikus úton o 28-31. Közérdekű adatigénylés részletszabályai bárki igényelhet, aki alapjogi jogosult adatkezelő kötelezettsége: megválaszolni az adatigénylést lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül (egyszer legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható) költségtérítés: 29. (3)-(6) bekezdés megtagadás: megtagadás esetkörei o minősített adatok o döntés-előkészítő adatok o korlátozott nyilvánosságú adatfajták o üzleti titok [de! 27. (3) bekezdés] o nem nyilvános személyes adatok 15 napon belül tájékoztatás a megtagadás okáról és a jogorvoslati lehetőségekről: 30. (3) bekezdés szűken kell értelmezni a megtagadási okokat: 30. (5) bekezdés speciális garanciák: kivonatolási kötelezettség: 30. (1) bekezdés közérthető válasz: 30. (2) bekezdés elutasítások hatósági nyilvántartása Jogérvényesítési mechanizmusok bíróság: közérdekű adat megismerésére irányuló per elutasítástól számított 30 napon belül (ha megelőzte hatósági vizsgálat, annak lezárultától számítva) adatkezelőnek kell bizonyítania: o megtagadás jogszerűségét o megtagadás indokait o költségtérítés összegének megalapozottságát NAIH a perbe az igénylő oldalán beavatkozhat soron kívüli eljárás jogkövetkezmény: a bíróság az adatkezelőt a kért adat közlésére kötelezi NAIH: vizsgálat elutasítástól számított egy éven belül bejelentéssel jogkövetkezmény: o felszólítja a jogsérelem orvoslására az adatkezelőt o ajánlást tehet o NAIH is indíthat pert: 64. (1) bekezdés
INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG jog a magánszférához * információs hatalom * harmadik generációs jog * szabadságjog * adatvédelem * személyiségprofil * információs önrendelkezés * személyes adat *adatvédelem magánjogi jogviszonyokban az Infotv. hatálya * általános és szektorális adatvédelem * az adatkezelés jogalapja * az érvényes hozzájárulás kritériumai: határozottság, önkéntesség, tájékozottság * célhozkötöttség * közhatalomgyakorló személyek magánszférája * közszereplők magánszférája * az adatalany részvételi jogai * az adatkezelés átláthatósága * adatminőség *adatbiztonság * adatkezelő ~ adatfeldolgozó * felelősség * jogérvényesítés * hatósági jogvédelem * az NAIH jogállása, hatásköre, intézkedései * szankciók INFORMÁCIÓSZABADSÁG demokratikus igazolás * véleménynyilvánítás szabadsága * közérdekű adat * közérdekből nyilvános adat * alanyi jogi és intézményvédelmi oldal * megismerés és terjesztés szabadsága * az adatnyilvánosság elve * adatigénylés * az adatigény teljesítése * bírósági jogvédelem * elektronikus információszabadság * közzétételi kötelezettség * az állam titkai * a titkosítás alkotmányosságának kritériumai * közérdekű adat minősítése * titokfelügyeleti hatósági eljárás * magántitkok, üzleti titok * döntéselőkészítő adatok (a minősítés formai és tartalmi szempontú bírósági felülvizsgálatának alkotmányos követelménye) * személyes adatok *szinoptikus jogvédelem Vissy Beatrix Dojcsák Dalma