A televíziózás jövője ADVISORY

A televíziózás jövője ADVISORY

2 A televíziózás jövője Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 1.1. Témafelvetés 5 1.2. A digitalizáció alapfogalmai és előnyei 5 2. Platformok 8 2.1. Platformkörkép 9 2.1.1. Európai platformkörkép 9 2.1.2. Hazai platformkörkép 10 2.2. Digitális platformok 11 2.2.1. Digitális műhold 11 2.2.1.1. A digitális műholdas szolgáltatás 11 2.2.1.2. Digitális műholdas szolgáltatás a közép-kelet-európai régióban 11 2.2.1.3. Digitális műholdas szolgáltatás Magyarországon 12 2.2.2. Digitális kábel 13 2.2.2.1. A digitális kábeltelevíziós szolgáltatás 13 2.2.2.2. Digitális kábeltelevíziós szolgáltatás a közép-kelet-európai régióban 13 2.2.2.3. Digitális kábeltelevíziós szolgáltatásmagyarországon 15 2.2.3. Internet Protocol Television (IPTV) 16 2.2.3.1. Az IPTV szolgáltatás 16 2.2.3.2. IPTV szolgáltatás a közép-kelet-európai régióban 16 2.2.3.3. IPTV szolgáltatás Magyarországon 17 2.2.4. Digitális földfelszíni műsorszórás 18 2.2.4.1. A digitális földfelszíni műsorszolgáltatás 18 2.2.4.2. Digitális földfelszíni műsorszórás a közép-kelet-európai régióban 20 2.2.4.3.Digitális földfelszíni műsorszórás Magyarországon 20

2.2.5. Mobil vételű digitális televíziós műsorszórás (Mobil TV) 21 2.2.5.1. A mobil TV szolgáltatás 21 2.2.5.2. Mobil TV szolgáltatás Európában 22 2.2.5.3. Mobil TV szolgáltatás Magyarországon 22 3. Televíziós tartalmak 24 3.1. Új trendek az európai tartalomiparban 25 3.2. Tartalompiaci szereplők viselkedése 27 3.2.1. Tartalom-szolgáltatók 27 3.2.1.1. Tartalom-szolgáltatók versenye 27 3.2.1.2. Tartalom-szolgáltatói gyakorlat 29 3.2.2. Tartalomgyártók 32 3.2.2.1. Tartalomgyártói gyakorlat 32 3.3. Magyarországi tartalomprognózis 33 4. Médiafogyasztás 34 4.1. Jelenlegi médiafogyasztás Magyarországon 35 4.2. A magyarországi médiafogyasztás jövője 36 4.2.1. Célcsoport-analízis 36 4.2.1.1. Tévénézési szokások 36 4.2.1.2. Tartalomfogyasztási szokások 37 4.2.1.3. A digitalizáció fogadtatása 38 4.2.2. Reprezentatív felmérések 39 5. Konklúzió 40

Bevezetés

A televíziózás jövője 5 1.1. Témafelvetés A televíziós piac jelenét és jövőjét áthatja egy új jelenség, a digitalizáció, amely a szektor egyetlen szereplőjét sem hagyja érintetlenül. Kihat a platformszolgáltatókra, akik ha kimarad, lemarad alapon folyamatos fejlesztéssel igyekeznek lépést tartani a technológiai lehetőségek által generált kihívásokkal. Az újfajta műsortovábbítási módszerek azonban újfajta műsorokat, műsorstruktúrákat is igényelnek, amik a tartalomgyártók és szolgáltatók számára okoznak folyamatos fejtörést és változtatási kényszert. Természetesen mindez nem történne meg, vagy lényegesen később következne be, ha nem lennének az újításokra nyitott és változásra éhes fogyasztók, akik örömmel fogadják az innovációt és döntenek az egyes új üzleti modellek életképességéről. Valóban ennyi újdonságot rejteget ez a technológia, és tényleg létezik a fent említett fogyasztói csoport? Emellett mindaz a változás, amit a digitalizáció okoz a világban, eljut vajon Magyarországra is, illetve a magyar fogyasztó akarja-e egyáltalán, hogy eljusson? Mindezt megtudhatják, ha elolvassák ezt a tanulmányt, ami a televíziós piac digitalizációjával foglalkozik. Bemutatja az egyes digitális platformokat, azok régiós és hazai elterjedtségét. Kitér a tartalomiparban megfigyelhető változásokra, azok magyarországi vetületére. Végül bemutatja a magyar fogyasztót, aki determinálja a digitalizáció hazai elterjedtségét és jövőbeni növekedési lehetőségét. 1.2. A digitalizáció alapfogalmai és előnyei DVB A Digitális Műsorterjesztési Projekt (Digital Video Broadcasting Project (DVB)) egy az iparág által vezényelt konzorcium, ami 35 ország 270 műsorterjesztőjéből gyártójából, hálozatüzemeltetőjéből, szoftverfej - lesztőjéből, szabályozó hatóságából és egyéb piaci szereplőjéből áll, akik elkötelezték magukat a digitális televiziós és adatszolgáltatások nyitott technológiai szabványainak megalkotása mellett. A televíziós műsorszórás jelentős fejlődésen ment keresztül a kialakulásától napjainkig. Az 1990-es évek elejéig azonban a jeltovábbítás módja nem változott, mind a kép, mind a hang analóg módon került továbbításra. A mikroelektronika fejlődése, a digitális memóriakapacitás növekedése és az integrált áramkörök működési sebességének növekedése lehetővé tette, hogy a műsorszórás is digitalizálódjon. A televíziós jel továbbítás digitalizálása a hang átvitelével kezdődött, amikor a kép még analóg módon, a hang pedig C-MAC és D-MAC kódolással digitális formában került sugárzásra. Ezek a rendszerek azonban nem hozták meg a várt eredményeket és a kutatások folytatásával kialakult a már teljesen digitális sugárzás elve, a DVB (Digital Video Broadcasting). Több csatorna, szebb kép A digitális televíziózás megjelenése elsősorban a műsorterjesztő szolgáltatók azon igényéből következett, hogy képesek legyenek minél kisebb frekvenciatartományban minél több televíziós csatornát sugározni. A kábeles műsorterjesztőknél például akkor válhat szükségessé e probléma megoldása, amikor a televízió stúdiók csatornakínálata már meghaladja a szolgáltatók hálózata által átvihető csatornák számát. Az analóg kódolással szemben a digitális kódolás lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a korábbi 50-60 helyett akár több száz tévécsatornát juttassanak el a háztartásokba. Az új technológiát az elsők között alkalmazó műholdas szolgáltatók azonban nem kizárólag a csatornaszám abszolút értékben való növelésére helyezik a hangsúlyt, hanem kihasználják a digitális platform

6 A televíziózás jövője SD vagy HD A hagyományos TV készülékek Standard Definition (SD) felbontást (720x576) használnak ami azt jelenti, hogy a televíziók többségének 400 ezer látható képpontja van, képaránya pedig 4:3. A High Definition (HD) felbontás képaránya 16:9 és képpontjainak száma majd ötszöröse a hagyományos SD felbontásnak, aminek köszönhetően a HD műsor sokkal pontosabb és részletesebb. EPG Az Electronic Program Guide (EPG), azaz elektronikus műsorújság egy olyan digitális videó felvevőn set-top box-on illetve újjabb TV készüléken elérhető alkalmazás, ami egy adott csatornán elérhető aktuális és beütemezett programokat listázza fel. Továbbá minden egyes műsorhoz megjelenít egy rövid összefoglalót, vagy kommentárt. STB A set-top box (STB) egy olyan eszköz, ami a televíziót egy külső jeladóval köti össze és a beérkező jelet olyan tartalommá konvertálja, ami azt követően megjelenik a televízió képernyőjén. azon előnyét is, hogy egy-egy műholdas amúgy meglehetősen költséges frekvenciasávba az addigi csatornák többszörösét be tudják sűríteni, és ezáltal képesek lényegesen csökkenteni a műholdas átvitel fajlagos költségeit is. A frekvenciasávok jobb kihasználását az teszi lehetővé, hogy a digitális jelek kódolásától függően egy analóg csatorna helyén akár 8-10 hasonló felbontású digitális csatorna is terjeszthető. Emellett a digitális kódolással gazdaságosabbá válik a nagyobb felbontású képek továbbítása is. A televíziós piac egyik reményteljes új szolgáltatása a High Definition (HD) felbontású műsor. A hagyományos, ma is túlnyomó többségben alkalmazott Standard Definition (SD) felbontással ellentétben a HD adás az annak megjelenítésére alkalmas TV készüléken részletgazdagabb, szebb képet eredményez. Azonban minél több a HD program, annál kevesebb csatorna vihető egy frekvencia sávon, mivel egy HD csatorna mintegy 4 SD csatornának megfelelő sávszélességet igényel. A digitális technológiák terjedésével mindez napjainkban már nem okoz különösebb problémát, hiszen akár több száz csatorna egyidejű átvitelét teszi lehetővé. Több nyelv, többféle hangminőség Amellett, hogy a digitális kódolás jelentősen megemeli az átvihető csatornák számát, alkalmazása számos többletszolgáltatás nyújtását is lehetővé teszi. Többek között egy csatorna egyidejűleg több nyelven is sugározható mind a hang, mind a feliratozás tekintetében és a sugárzott nyelvek közül a néző választhatja ki a számára megfelelőt. Továbbá a csatornák több különböző hangminőségben is átvihetők. Így például normál sztereó hang mellett az arra alkalmas készülékkel rendelkezőknek elérhetővé válhat a moziélményt nyújtó sok csatornás hangszolgáltatás is, amelyet szintén a néző állíthat be tévénézés közben. A felsoroltak mellett a digitális adás könnyen kiegészíthető háttér-információkat szolgáltató, a jelenlegi teletext szolgáltatásnál sokkal többet nyújtó adatszolgáltatással is. Utóbbiak közül talán a legelterjedtebb az Electronic Program Guide (EPG elektronikus műsorújság) szolgáltatás, amely a csatornák műsoráról nyújt információkat, emellett egyszerű navigációt biztosít a programok és a csatornák között. A Set-Top-Box (STB) A digitális tévécsatornák vételéhez a szolgáltatók úgynevezett Set-Top-Box-okat (STB) juttatnak el a felhasználókhoz, amelyek elsődleges feladata, hogy a lakásba érkező digitális jeleket a legtöbb TV készülék által kezelhető, analóg jellé konvertálják. Ma már azonban az STB-k jellemző kiegészítője egy beépített merevlemez, azaz a Personal Video Recorder (PVR) is, amellyel rögzíthetők, majd újra lejátszhatók a műsorok. Az STB-k e funkciója egyrészt biztosítja az úgynevezett time shifting-et, azaz a nézett műsor megállítását és visszapörgetését. Továbbá, a PVR-rel ellátott STB-k arra is alkalmasak, hogy akár tévénézés közben egy vagy két másik csatorna adását egyidejűleg rögzítsék, hogy azok egy későbbi időpontban is megnézhetők legyenek. A rögzíthető műsoridő hosszának pedig csak a merevlemez kapacitása szab határt.

A televíziózás jövője 7 PVR A Personal Video Recorder (PVR) vagy más néven digitálos videó felvevő egy olyan eszköz, ami a videó tartalmakat digitális formátumban rögzíti lemezre vagy az eszköz belső memóriájára. PiP A Picture in Picture (PIP) azaz kép a képben néhány televízió vagy hozzá hasonló készülék olyan alkalmazása, ami lehetővé teszi, hogy egy adott program/csatorna jelenjen meg fő programként a teljes képernyőn, ugyanakkor egy vagy több másik program egy-egy beékelt ablakban. A hang rendszerint csak a fő programhoz tartozik. VoD A Video in Demand (VoD) rendszerek lehetővé teszik a felhasználok számára, hogy kívánság szerint kiválasszanak és megnézzenek/ meghallgassanak egy videó vagy audió tartalmat. A VoD rendszerek vagy tartalmat sugároznak at a set-top box-on, amiket valós időben lehet megnézni, vagy letöltik azt egy számítógépre, digitális videó felvevőre, vagy hordozható média lejátszóra, és így bármikor meg lehet nézni. Az STB funkcionalitásától függően persze egyéb szolgáltatások is igénybe vehetők. Így például a Picture in Picture (PiP kép a képben) funkció segítségével az éppen nézett műsorral párhuzamosan, egy a képernyőn megjelenő kisebb ablakban más csatornák műsorába is betekinthetünk. Interaktivitás A digitális televíziós platformok kisebb-nagyobb nehézségek mellett interaktívvá is tehetők, azaz megoldható, hogy ne csak a szolgáltató küldhessen jeleket a fogyasztók felé, hanem a fogyasztók is a szolgáltató, vagy más fogyasztók felé. Ez az úgynevezett visszirányú csatorna jellemzően lényegesen alacsonyabb kapacitású, mint a bejövő, azonban már e csekély mértékű interaktivitás is elegendő számos szolgáltatás elindításához. A bevételtermelő képesség szempontjából a televízió szolgáltatók a legnagyobb perspektívát az online videotékában, az úgynevezett Video-on-Demand (VoD) szolgáltatásban látják. A VoD lehetővé teszi bizonyos műsorok, jellemzően filmek TV készüléken keresztül történő lekérését. A szükséges ellenértéket pedig a szolgáltató később kiszámlázza az igénybevevőnek. A VoD szolgáltatásnak két jellemző típusa alakult ki. Az egyik esetében a fogyasztók minden lekért tartalomért külön fizetnek, amelyet azután 24 órán keresztül szabadon megnézhetnek. E modell elsősorban nagysikerű mozifilmek kölcsönzésénél jellemző. A másik modell esetében havi fix díj ellenében a fogyasztó egy meglévő tékából kedvére válogathat jellemzően sorozatok és kevésbé népszerű filmek közül. A VoD szolgáltatások keretében letölthetők zenei felvételek is, vagy akár karaoke-szolgáltatás is nyújtható. A hálózat oldali műsorrögzítést is az interaktív szolgáltatások közé sorolhatjuk, amely esetében bizonyos csatornák műsorát a szolgáltató egy meghatározott időtartamra saját adattárolóin rögzíti, és így azok közül néhány program a fenti határidőn belül letölthető és megnézhető. A már említetteken túl még számos lehetőség sorolható az interaktív szolgáltatások körébe, így például az online vásárlás, a különböző szerencsejátékok, a tévéműsorokhoz kapcsolódó szavazások stb. Amennyiben a platform segítségével az internet hozzáférés is megteremthető, akkor tévénézés közben a képernyő megosztásával televíziókészülékünkön akár internetezhetünk, valamint e-mailt olvasni és küldeni is tudunk. Az Internet Protocol (IP) alapú digitális szolgáltatásokra épülő rendszer esetében még az is megoldható, hogy a rögzíteni kívánt műsorokat távolról például a munkahelyről interneten keresztül válasszuk ki a szolgáltató valamely internetes oldalán.

Platformok

A televíziózás jövője 9 2.1. Platformkörkép 2.1.1. Európai platformkörkép A televízió a legtöbb európai háztartás elengedhetetlen kelléke. Ahogyan azt az alábbi táblázat is mutatja még a közép- és kelet-európai országokban is 90% fölötti 1 a televízióval rendelkező háztartások aránya, ami Nyugat-Európára még inkább igaz. 2 Ország Lakosság (ezer fő) Háztartások száma (ezer db) TV-vel rendelkező háztartások Háztartások száma (ezer db) Háztartások aránya (%) Olaszország 56.726 22.876 22.646 98,9 Lengyelország 38.157 14.011 13.381 96,6 Románia 21.584 7.320 6.887 91,2 Csehország 10.281 3.828 3.699 96,6 Bulgária 7.700 2.710 2.607 96,2 Szlovákia 5.389 1.900 1.612 98,0 Litvánia 3.385 1.357 1.336 98,4 Albánia 3.144 726 500 68,8 Macedónia 3.039 507 473 93,1 Forrás: Television across Europe 2008, Open Society Institute Ami a televízióval rendelkező háztartások platformok szerinti megoszlását illeti, elmondható, hogy az analóg kábeltelevíziós szolgáltatás és a földfelszíni műsorszórás dominálja a piacot. Mivel már számos országban lezajlott a digitális átállás, a földfelszíni platformon is élvezhető a digitális jelátvitel által kínált magasabb minőség és többletszolgáltatási kör, ami a platform növekvő részarányára is magyarázatul szolgál. További jelentős tendencia az IPTV előretörése, ami az elmúlt két év alatt majdnem megtízszerezte előfizetői körét. A fentiek nyomán az európai televíziós háztartások platformonkénti megoszlása az alábbi ábrának megfelelően alakult az elmúlt két évben: Európai televíziós háztartások platformonkénti megoszlása 150 100 50 0 Háztartások száma (millió db) 200 2006 2007 IPTV Digitális kábel Műhold Analóg kábel Földfelszíni Forrás: TV services in Europe: Update and Outlook, Park Associates 2008 1 Kivéve Albániában 2 Bár néhány nyugat-európai országban terjed a televízió negligálása.

10 A televíziózás jövője 2.1.2. Hazai platformkörkép Magyarországon a lakosság 98%-a rendelkezik tévékészülékkel. A magyar, nagyvárosok háztartásainak 2%-a, a vidékieknek 1%-a nem rendelkezik tévével. A magyar kisvárosban élő családok szinte mindegyike vásárolt már televíziót. 3 Platformok tekintetében jelenleg Magyarországon még mindig az analóg átviteli megoldások dominanciája a jellemző, és a digitális átállás a vártnál valamivel lassabban halad. A kábelszolgáltatás az utóbbi években egyértelműen az egyik legsikeresebb platform volt, bár az utóbbi években megtört a térhódítása. A legnagyobb kihívást a digitális műholdas szolgáltatások megjelenése jelenti számára, ami rövid fennállásához képest viszonylag széles fogyasztói kört hódított meg. Erre válaszul a nagy kábelszolgáltatók digitális szolgáltatások elindítását jelentették be, ami még csak most kezd elterjedni. Az IPTV szolgáltatás 2006-os elindulása óta jelentősen alulmúlja a várakozásokat. A magas kábelpenetráció és a digitális műholdas platform sikeressége korlátozza az IPTV szolgáltatás elterjedését. Az elmondottaknak megfelelően az előfizetők átviteli platformok szerinti megoszlása 2007-ben a következő ábrának megfelelően alakult. Platformok megoszlása Magyarországon 2007-ben Digitális földfelszíni 1% Digitális kábel 0,3% Digitális műhold 7% Analóg műholdas 2% Analóg földfelszíni 30% Analóg kábel 60% Forrás: AGB Nielsen Media Research in Media Hungary 2007

A televíziózás jövője 11 2.2. Digitális platformok Több különböző, digitális televíziós jelek átvitelére alkalmas platform létezik. Az egyes platformok esetében azonban jelentős eltérések mutatkoznak a korábban bemutatott digitális szolgáltatási portfolió tekintetében attól függően, hogy milyen technológiát alkalmaznak az átvitelhez, illetve hogy milyen üzleti modellt követnek a szolgáltatók. A továbbiakban e platformokat mutatjuk be, kitérve ezek szerepére a közép-kelet-európai régióban és Magyarországon. 2.2.1. Digitális műhold 2.2.1.1. A digitális műholdas szolgáltatás A digitális műholdas szolgáltatás az analóghoz képest annyiban jelent újítást, hogy a digitális átvitelnek köszönhetően a többszörösére nő a sugározható csatornák száma, és így jelentősen csökken az egy csatornára eső átviteli költség. A sugározható csatornák számának növekedése mellett a képminőség is javul az analóg átvitelhez képest, így a digitális műholdas műsorszórás esetében nincsen szellemkép vagy színtorzulás. A műholdas műsorszórás előnye, hogy lehetővé teszi egy ország teljes területének lefedését. Továbbá a digitális műholdas platformon nincsen technikai kapacitásprobléma a csatornák számát illetően, ezért megfelelő fizetőképes kereslet mellett lehetőség van akár több HD csatorna indítására is. 2.2.1.2. Digitális műholdas szolgáltatás a közép-kelet-európai régióban Régiónkban a digitális műholdas platform szolgáltatói jellemzően kétféle stratégiát követnek. Egy ország műholdas piacára először belépő szolgáltatók általában azokat a háztartásokat célozzák meg termékükkel, amelyeket más hálózat nem fed le. E szolgáltatók a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz hasonlóan nagyszámú csatornát kínálnak, ahhoz hasonló, vagy annál valamivel magasabb díj ellenében. Csomagjaikban a piaci versenytől függően megtalálhatók az interaktivitást nem igénylő digitális szolgáltatások, így többek között a fejlett EPG, a nyelv- és feliratválasztás lehetősége, a PVR vagy a HD csatornák. Stratégiájukból követ - kezően e szolgáltatók piaci részesedése csak olyan régiókban válik számottevővé, ahol egyéb, ennél alacsonyabb díjú platformok elérhetősége korlátozott. Előbbieknél lényegesen sikeresebbek legalábbis piaci hatásukat tekintve azok a műholdas szolgáltatók, amelyek alacsony előfizetési díj mellett kínálják szolgáltatásukat. Amellett, hogy versenyeznek a többi, nemcsak műholdas szolgáltatóval, megfelelő ajánlatot nyújtanak sok árérzékeny fogyasztónak is. Ilyen stratégiát követ például Lengyelország legsikeresebb műholdas TV szolgáltatója, a Polsat Cyfrowy, amely alapcsomagjában 20 csatornát kínál mindössze 3 euró ellenében, és e felett lehet előfizetni tematikus csatornákra 1,5-6 euróért. A szolgáltatás EPG-n és gyerekzáron túl egyéb extrát nem kínál, azonban alacsony díjainak köszönhetően így is kétszer annyi előfizetőt tudhat magáénak, mint a második lengyel műholdas szolgáltató. Lengyelország mellett Csehország is kiemelhető e platform tekintetében, ahol több alacsony díjú műholdas szolgáltató jelenléte mellett a legsikeresebb a CS Link.

12 A televíziózás jövője Szolgáltatását csak pre-paid kártyás konstrukcióban lehet igénybe venni és a költségek csökkentése érdekében a kártyákat is kizárólag a CS Link-kel szerződésben álló alvállalkozókon keresztül lehet beszerezni. 2.2.1.3. Digitális műholdas szolgáltatás Magyarországon Hazánkban a műholdas platform az egyetlen, amelynek az elmúlt években lényegesen változott a piaci részesedése. Digitális műholdas szolgáltatással először a UPC jelent meg, amely a platformnak réskitöltő szerepet szánt, jellemzően olyan háztartások számára kínálva azt, ahol kábeltelevízió szolgáltatás nem volt elérhető. Ennek megfelelően a szolgáltatás számottevően drágább volt a hagyományos kábeltelevízió szolgáltatásoknál, amelyet a UPC magasabb csatorna kínálattal és EPG-vel próbált igazolni. E piacon jelent meg 2006-ban a DigiTV, amely már az alacsony előfizetési díj stratégiáját követte, és rövid idő alatt nem csak azt érte el, hogy az egyik legnagyobb előfizetői bázissal rendelkező szolgáltató lett, de hatására az átlagos kábeltelevízió előfizetési díjak is csökkentek. Jelenleg négy digitális műholdas szolgáltató működik Magyarországon: a DigiTV körülbelül 430 ezer előfizetővel rendelkezik, a UPC Direct 180 ezer előfizetővel a második legnagyobb szolgáltató, illetve tavaly indult a főként HD tartalmakra koncentráló HelloHD, és a Magyar Telekom Tv Sat szolgáltatása is. 4 A digitális műholdas szolgáltatók jellemzően 2-4 csomagot kínálnak (kivétel ez alól a DigiTV, aki nemrég vonta össze két csomagját), 14-74 csatornaszámmal 5 990-5000 Ft-os havi előfizetési díj ellenében. A négy szolgáltató eltérő célcsoportra koncentrál; míg a DigiTV elsősorban az árérzékeny szegmenst célozza meg, addig a HelloHD inkább a speciális és minőségi tartalmakra vágyó fogyasztókat próbálja magához csábítani HD csatornákkal. A UPC Direct magas csatornaszámmal és műsorrögzítési funkcióval a nagyobb fizetési hajlandóságú csoportokat célozza meg, emellett kis alapcsomagjaiban a DigiTV ajánlatával szemben próbál alternatívát kínálni. A TV Sat a lehető legszélesebb réteget próbálja lefedni. Míg kínálatában szerepel a legalacsonyabb árú díjcsomag, az ajánlatai között megtalálhatóak HD és prémium tartalmakat nyújtó kiegészítő csomagok valamint széles programkínálatot nyújtó családi csomag is, amely utóbbiakkal összességében több csatornát lehet elérni, mint a UPC szolgáltatásával. A többletszolgáltatások terén jelentős eltérések vannak a szolgáltatók között; míg a UPC főként a csatornák számával és a STB-ok által nyújtott kényelmi funkciókkal (felvétel, time shifting, EPG, kétnyelvű csatornák, Dolby Surround, játékok) próbálja magához csábítani az előfizetőket, addig a DigiTV gyakorlatilag csak az árral próbál versenyezni, ami többletszolgáltatásai minimalizálását eredményezi. A HelloHD nyújtja a legtöbb többletszolgáltatást (felvétel, time shifting, EPG, HD, kétnyelvű csatornák, Dolby Surround) 6, ugyanakkor a fő hangsúlyt a HD felbontásra helyezi, amelyet más hazai műholdas platformszolgáltató nem nyújt. A digitális műholdas platformot tekintve árnyalódik a kép a hazai fejlett digitális szolgáltatásokat tekintve. Egyértelmű, hogy a legsikeresebb üzleti modell e szegmensben az alacsony áron alapul. Az ezt követő DigiTV úgy lett messze a legnagyobb előfizetői bázissal rendelkező szolgáltató, hogy egy meglehetősen jól 4 A Hello HD és a TV Sat szolgáltatásokról egyelőre nem érhetőek el az előfizetők számára vonatkozó adatok 5 A csatornaszámba nem számítanak bele a műholdakon fogható, egyéb, ingyenes csatornák 6 Tervei közt szerepel VoD szolgáltatás bevezetése is

A televíziózás jövője 13 lefedett piacra lépett be, ahol a digitális műholdas platform is évek óta jelen volt UPC Direct révén. Bár a DigiTV sok új, addig ingyenes szolgáltatást igénybevevő háztartást is bevont a fizetős televízió szolgáltatások piacára, piaci részesedés növelésének gátat szabott a versenytársak árcsökkentése. 2.2.2. Digitális kábel 2.2.2.1. A digitális kábeltelevíziós szolgáltatás A digitális kábeltelevíziós szolgáltatás az analóg kábeltelevízióhoz képest a csatornák nagyobb választékát biztosítja, mivel a digitális kódolás biztosítja a frekvenciaszélesség jóval hatékonyabban kihasználását. Már az analóg szolgáltatással is 40-50 csatorna volt elérhető, a kábelhálózat digitalizálásával azonban akár 200-300 csatorna is fogható. Mivel a digitális kábel platform rengeteg csatornahelyet biztosít, a magas SD csatornaszám megtartása mellett is indíthatók nagy felbontású HD csatornák, továbbá nem ütközik kapacitáskorlátba az egyes csatornák több nyelven, illetve felirattal történő továbbítása sem. A digitális kábelhálózaton rugalmasan alakíthatók ki interaktív szolgáltatások a már említett visszirányú csatorna segítségével. Ezen túlmenően a platform lehetőséget nyújt a csatornacsomagok széles választékának kialakítására, ami elviekben megteremti a csatornánkénti csomag-összeállítás lehetőségét. 2.2.2.2. Digitális kábeltelevíziós szolgáltatás a közép-kelet-európai régióban Régiónk kábeltelevíziós lefedettsége országonként eltérő. Magyarország mellett az egyik legjobban lefedett ország Szlovénia, ahol a kábelszolgáltatás háztartásra vetített penetrációja meghaladja az 50%-ot, de még a legkevésbé lefedett államokban is legalább a háztartások negyedét eléri a kábelhálózat. A régiós szolgáltatók szolgáltatásainak általános jellemzője, hogy közel sem használják ki a digitális technika előnyeit. Többségük a digitális szolgáltatást még napjainkban is csak kiegészítő szolgáltatásnak tekinti, amit az analóg előfizetési csomag mellett lehet igénybe venni. Ez alól a régió legnagyobb szolgáltatója, a UPC kivétel, amely már több országban is megjelent önmagában is igénybe vehető digitális csomagokkal. A digitális kábeltelevíziós ajánlatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a csomagok összeállításában a fogyasztók továbbra sem kapnak lényegesen nagyobb szerepet, mint az analóg csomagok esetén. A szolgáltatás igénybevételének feltétele változatlanul egy alapcsomagra való előfizetés, amely 40-70 csatornát tartalmaz, és ezen felül kérhetőek további kisebb, 1-5 csatornát tartalmazó tematikus csomagok. Összességében tehát a digitális technika megjelenésével nő ugyan a csatornakínálat a kábeles hálózatokon, a teljes kapacitás azonban nincs kihasználva. Az egyes csomagokba foglalt csatornák számát továbbra is erősen korlátozza, hogy az előfizető hány csatorna műsordíját hajlandó megfizetni a havi előfizetési díjban. A többletszolgáltatások terén a kábeles szolgáltatók alig nyújtanak többet a műholdas szolgáltatóknál, annak ellenére, hogy hálózatuk lényegesen több

14 A televíziózás jövője szolgáltatás nyújtását tenné lehetővé. Az EPG természetesen része minden digitális ajánlatnak, ahogy szintén több szolgáltatónál elérhetők a HD csatornák, illetve rendelhető PVR-t is tartalmazó STB. Vizsgálatunk során azonban mindössze egyetlen szolgáltatót találtunk, Lengyelország harmadik legnagyobb kábeles műsorterjesztőjét, a Multimedia Polska-t, amely interaktív szolgáltatást is nyújt előfizetői részére, a VoD-ot. Nem mellékes szempont, hogy ez a szolgáltató már IPTV szolgáltatással is megjelent a piacon. Összefoglalva a kábeltelevízió szolgáltatók korántsem használják ki a digitális televíziózás adta lehetőségeket. Még a műholdas szolgáltatókhoz képest is lemaradásban vannak hálózatuk teljes digitalizálásával, valamint ajánlataik a korábbi analóg ajánlatoknál valójában csak a csatornák számának növekedésében és a választható tematikus csomagok nagyobb számában különböznek. A kábeles szolgáltatók tehát egyelőre nem változtatnak az analóg világ tévénézési lehetőségein, annak ellenére, hogy annak feltételei adottak számukra.

A televíziózás jövője 15 2.2.2.3. Digitális kábeltelevíziós szolgáltatás Magyarországon Magyarországon a kábeltelevízió a domináns platform, a háztartások megközelítőleg kétharmada (2.123.269 háztartás) 7 rendelkezik kábeltelevíziós előfizetéssel. A kábeltelevíziós piac legfőbb sajátossága, hogy körülbelül 400 8 vállalkozás közel 1400 kábelhálózatot üzemeltet. Ugyanakkor az előfizetők több, mint 60%-a 9 a legnagyobb 4 szolgáltató (UPC Magyarország, T-Kábel, Fibernet, DigiKábel) valamelyikének hálózatára kapcsolódik. A UPC Magyarország a kábelszolgáltatók közül a legnagyobb, kábeltelevíziós szolgáltatására 670 ezren fizetnek elő 10 mintegy 40 településen. A T-Kábel a második legnagyobb szolgáltató 418 ezer előfizetővel. 11 A Fibernet kb. 300 ezer kábeltelevízió előfizetővel rendelkezik jelenleg több, mint 180 településen. Az EMKTV jogutódjaként a negyedik legnagyobb kábelszolgáltató a DigiTV, mintegy 140 ezer előfizetővel. A szolgáltatók általában három analóg alapcsomagot kínálnak, melyek közül a legkisebb 6-12 csatornát tartalmaz 600-1700 Ft-os előfizetési díj mellett. A második alapcsomagban 20-40 csatorna vétele lehetséges 1200-4900 Ft-ért, míg a legnagyobb alapcsomagban 42-64 csatorna érhető el 2700-6000 Ft-os havi előfizetési díj ellenében. Az alapcsomagok mellé kiegészítő csomagokra és az HBO-ra is elő lehet fizetni. A T-Kábel 2004-ben kezdte el fokozatosan digitalizálni hálózatát, ezért az analóg alapcsomagokra digitális minicsomagokat épített rá. Jelenleg az alapcsomagokra digitális és analóg formában is elő lehet fizetni. A Fibernet is hasonló stratégiát követ, csak jóval később kezdte a digitalizálást. A UPC ezzel szemben 2008-ban meghirdette a tömeges digitális szolgáltatást, amelyben a digitális minicsomagok helyett, az analóg csomagokhoz hasonlóan, különböző alapcsomagok közül választhatunk. Az elérhető különszolgáltatások tekintetében szintén eltérések tapasztalhatók, míg a piacvezető UPC széles szolgáltatási skálát nyújt (EPG, time shifting, PVR stb.), addig a többiek csak tervezik például a time shifting-re alkalmas STB-ok bevezetését. HD tartalmat az összes digitális hálózat tud továbbítani, ugyanakkor csak a UPC és a T-Kábel kínál jelenleg 3-3 HD csatornát. 12 7 NHH, Magyar Telekom 8 NHH adatok alapján 9 NHH adatok alapján 10 http://index.hu/gazdasag/magyar/teve090120/ 11 T-Kábel, Éves beszámoló 12 T-Kábel: Vood, Filmbox, History Channel; UPC: Eurosport, HBO, National Geographic A hazai kábelszolgáltatók viselkedését vizsgálva látható, hogy a digitalizálás során követő magatartást tanúsítanak. Habár ez a platform a leginkább alkalmas fejlett digitális szolgáltatások indítására, teljes digitális csomagokat a hazai szolgáltatók is csak az IPTV által okozott kihívásra válaszolva indítottak. E csomagban már az analóg maximum fölé nőtt a csatornák száma, és többségében már PVR-t is biztosítanak a szolgáltatók; azonban jellemző, hogy kábelszolgáltatóknál még a VoD nem került be a kínálatba. Összességében rohamos fejlesztés továbbra sem várható a hazai kábeltelevízió szolgáltatóktól mindaddig, amíg a hasonló kínálatú versenytársak piaci részesedése nem kezd érezhetően nőni, illetve nem jelennek meg olyan új szolgáltatások a piacon, amelyek a szolgáltatás megkülönböztetése mellett új bevételek termelésére is alkalmasak. Mivel jelenleg ezen körülmények egyike sem áll fenn, a kábelszolgáltatóktól nem várhatjuk a televíziós piac átrendezését.

16 A televíziózás jövője 2.2.3. Internet Protocol Television (IPTV) 2.2.3.1. Az IPTV szolgáltatás Az Internet Protocol Television (IPTV) IP-n alapuló digitális televíziós szolgáltatás, az inkumbens szolgáltatók válasza a digitális televíziózás piacán kialakult versenyre. Elvileg megvalósítható lenne más IP alapú hálózaton, pl. a kábeles infrastruktúrán is, de erre jelenleg még nem találni gyakorlati példát. Lehetőségei sok tekintetben hasonlítanak a digitális kábel által nyújtottakra. A kábeltelevízióval szembeni hátránya azonban, hogy hálózatában szűk keresztmetszetet jelent a háztartásokat elérő hozzáférési hálózat. A hagyományos sodrott rézérpárú hozzáférés esetén egy háztartásba egy vonalon keresztül egyidejűleg maximum két SD felbontású csatorna műsora juttatható el. Emiatt HD adás nem szolgáltatható, illetve már két csatorna műsorának egyidejű nézése esetén sem lehet egy harmadik adásáról felvételt készíteni, vagy azt PiP módon megtekinteni. E probléma áthidalható a réz hozzáférési kábelek optikai kábellel való kiváltásával, azonban régiónkban az ilyen jellegű beruházások jelentős költségvonzatuk miatt egyelőre még csak korlátozott számban valósulnak meg. Az IPTV, adottságaiból kifolyólag különösen alkalmas interaktív szolgáltatások nyújtására. Tekintve, hogy a szolgáltatás IP hálózaton alapul, könnyen megvalósítható a TV-n keresztüli internetezés, valamint az e-mailek tévénézés közbeni fogadása és küldése. 2.2.3.2. IPTV szolgáltatás a közép-kelet-európai régióban A vizsgált régióban már csaknem minden 13 hagyományos telefonszolgáltató elindította saját IPTV szolgáltatását. E nagyfokú aktivitás elsősorban annak tudható be, hogy a telefonszolgáltatók, tartva a kábeltelevízió szolgáltatóktól, televízió szolgáltatás indításával védik telefonos és internetes bevételeiket. Utóbbiak ugyanis évek óta nyújtanak telefon és internet szolgáltatásokat is, mindezt televízió szolgáltatással együtt kedvező áron. A saját TV szolgáltatás indításával a telefonszolgáltatók a kábeltelevízió társaságok ajánlatát másolják, és céljuk, hogy saját triple-play ajánlatukkal megelőzzék a telefon- és internetelőfizetők elvándorlását a kábelszolgáltatók felé. Annak ellenére, hogy a platform technikai lehetőségei nagyobb rugalmasságot biztosítanának, régiónk IPTV szolgáltatói a hagyományos kábeltelevízió szolgáltatókhoz hasonlóan képezik díjcsomagjaikat. Így jellemzően rendelkeznek egy 20-40 csatornát tartalmazó alapcsomaggal, amelynek csatornakínálatát az előfizetők tematikus csomagokra való előfizetéssel tudják kiegészíteni. Az egyes országokban erősen korlátozza az alapcsomag nagyságát a televíziós piaci verseny, hiszen erős, alacsony díjakkal működő versenytársak esetén az IPTV szolgáltató is kénytelen csökkenteni díjait, ami magával hozza a kapcsolódó programcsomagok csatornaszámának szűkülését. A régió IPTV szolgáltatói közül a többségnek még nem sikerült számottevő műsorterjesztői piaci részesedést szereznie, amit több tényező együttesen következménye. Egyik a viszonylagosan késői indulás az IPTV szolgáltatások 13 Nem minden országban indult el a szolgáltatás, de ahol elindult ott jellemzően nem több szolgáltató is jelen a piacon. Magyarországon például a Monortel kivételével az összes inkumbens szolgáltatónak van IPTV szolgáltatása.

A televíziózás jövője 17 többsége 2006-2007-ben indult, amikor a konkurens platformok már erős piaci pozíciót szereztek. Továbbá jelentős korlátja az IPTV elterjedésének, hogy jellemzően ADSL szolgáltatás igénybevételéhez kötött, hiszen az IPTV alapfeltétele a nagysebességű internet hozzáférés megléte, továbbá ahol nincs csupasz ADSL (naked ADSL) szolgáltatás, ott a telefonszolgáltatás is. Ennek megfelelően hátránnyal indul az IPTV minden országban, ahol a szélessávú internet szolgáltatás penetrációja alacsony. A kedvezőtlen pozíciót tovább ronthatja, ha a piacon fontos szerepet játszik a kábelmodemes internet szolgáltatás, valamint ha a kábeles és műholdas szolgáltatók régóta működnek az országban és márkáik széles körben ismertek. Ilyen esetben ugyanis az előfizetők ragaszkodására alapozva az új belépőt árversenybe kényszerítik a piacon már jelen lévő szolgáltatók. A régióban mindössze Észtországban és Szlovéniában ért el komolyabb penetrációt az IPTV szolgáltatás. Előbbiben a szolgáltatás háztartásokra vetített penetrációja 10%-os, bár 5% alatti piaci részesedéssel az egyetlen műholdas szolgáltató nem teremtett komoly árversenyt e piacon. Az észt inkumbens IPTV szolgáltatásának terjedését elősegítette, hogy különösen nagy a szélessávú internet penetrációja, a háztartásoknak már több mint a fele szélessávú internet előfizető. Szlovéniában az inkumbens szolgáltató viszonylag korán, 2003-ban elindította IPTV szolgáltatását. 2008-ban már három másik szolgáltató is nyújtotott IPTV szolgáltatást az országban, az inkumbens szolgáltató pedig már optikai hozzáférési vonalon keresztül is szolgáltatott. A szolgáltatás piaci részesedése eléri a 14%-ot. Régiós összehasonlításban Szlovéniában találkozhatunk az IPTV ajánlatok legszélesebb kínálatával. Két szolgáltató köztük az inkumbens is több mint 100 csatornát, az interaktív szolgáltatások széles körét és HD csatornákat is kínál. 2.2.3.3. IPTV szolgáltatás Magyarországon Magyarországon jelenleg körülbelül 20 ezer előfizetője van az IPTV platformnak. A TvNet és a Magyar Telekom csoport 2006-ban indította el IPTV szolgáltatását, de a TvNet hamar felfüggesztette ezen tevékenységét. 2008-ban az Invitel, a vezetékes telefonpiac második legnagyobb szereplője is megjelent IPTV szolgáltatásával a piacon. A T-Online jelenleg nagyjából 18 ezer IPTV előfizetővel rendelkezik, 14 a szolgáltatás (T-Home TV) a T-Online körzeteinek bizonyos részein érhető el, ahol kellően nagysebességű internet hozzáférés biztosítható. 15 Az Invitel szolgáltatása több mint 120 településen érhető el, ADSL és telefonszolgáltatás mellett vehető igénybe és mostanáig nagyságrendileg néhány ezer előfizetővel bír. 16 A szolgáltatók 2-4 alapcsomagot nyújtanak 5-64 csatornával 890-4700 Ft közötti havi előfizetési díj ellenében, különböző többletszolgáltatások igénybevételi lehetőségével. Az alapcsomagok mellett 7-9 kiegészítő csomag is előfizethető 1000-3000 Ft közötti áron. Továbbá az előfizetők filmeket kölcsönözhetnek a videotékából 3-5 árkategóriában, kategóriánként az ingyenes filmkölcsönzéstől kezdve 480-1000 Ft-os áron. 14 http://www.hwsw.hu/hirek/37025/iptv_internet_ televizio_interaktiv_t-home_invitv.html 15 Az előfizető MDF-től (Main Distribution Frame) való távolságának függvénye. 16 http://www.hwsw.hu/hirek/37025/iptv_internet _televizio_interaktiv_t-home_invitv.html

18 A televíziózás jövője Az IP alapú televíziós szolgáltatás lehetővé teszi a digitális többletszolgáltatások mindegyikének nyújtását, ugyanakkor Magyarországon a hozzáférési hálózat jelentősen befolyásolja azt, hogy hol és mely szolgáltatások nyújthatók. A gyermekzár, EPG, videotéka és time shifting funkciók mindkét szolgáltatónál elérhetőek, azonban például HD csatornák indítása és kettőnél több csatorna egyidejű fogadása a jelenlegi hálózat korlátai miatt a közeljövőben sem várható. Az Invitel szolgáltatásának újdonsága a szolgáltató oldali videó rögzítés, aminek előnye a felhasználó oldali rögzítéssel szemben, hogy akár több csatorna adása is rögzíthető egyidejűleg 72 órára visszamenően. Hátránya ugyanakkor, hogy jóval korlátozottabb hely áll rendelkezésre (5 vagy 10 óra) a rögzítésre. Annak ellenére, hogy hazánkban az IPTV szolgáltatók nyújtják a legszínesebb szolgáltatás választékot, nem tudtak észrevehető piaci részesedést szerezni. E sikertelenség több okra is visszavezethető. A DigiTV sikerét bizonyára nem tudták volna az IPTV szolgáltatók megismételni, hiszen az az árérzékeny fogyasztókra koncentrált, míg az IPTV csak olyan háztartások esetén jöhet egyáltalán szóba, ahol már van viszonylag nagysebességű és ezáltal nem túl olcsó internet szolgáltatás. Az IPTV-re való tömeges migrálás helyett, valószínűbbnek tűnik az a jövőkép, hogy mivel az emberek egyelőre nem nyitottak az új technológiák felé, annak ellenére is megmaradnak a jól megszokott kábeltelevízió szolgáltatójuk mellett, hogy az nem nyújt olyan széles szolgáltatás választékot. Ez utóbbi érvet különösen az a tény támasztja alá, hogy a Magyar Telekom több mint egy évig úgy sem tudott számottevő előfizetői tábort toborozni, hogy gyakorlatilag csak a hasonló árú analóg kábelszolgáltatással kellett versenyeznie, miközben a potenciális előfizetői bázist meghatározó szélessávú penetráció 2007 végére elérte a háztartások 30%-át. Mindezek fényében az várható, hogy a költségek csökkentése érdekében az IPTV szolgáltatók is inkább a jelenlegi szolgáltatási paletta népszerűsítésre fogják rendelkezésre álló kereteiket fordítani, mintsem annak további szélesítésére. 2.2.4. Digitális földfelszíni műsorszórás Multiplex A digitális földfelszíni sugárzás esetében multiplexnek hívják a digitális televíziós sugárzásra kijelölt műsorszóró hálózatokat. Egy hálózaton vagy frekvenciasávon a tömörítési eljárástól függően akár 8-12 SD csatornát vagy 3 HD csatornát lehet továbbítani. 2.2.4.1. A digitális földfelszíni műsorszolgáltatás A digitális földfelszíni műsorszórás mely régiónkban az elmúlt években kezdte átvenni az analóg sugárzás szerepét az analóg földfelszíni műsorszolgáltatáshoz hasonlóan működik, nem szükséges hozzá parabola-antenna felszerelése, kábel- vagy IP-hálózat kiépítése, csupán a digitális jelek vételére képes szobaantenna és STB üzemeltetése. Fontos különbség azonban, hogy digitális műsorszórás esetében az analóg adáshoz képest lényegesen több csatorna fogható, mivel a digitális kódolás következtében a korábbi analóg frekvenciasávon, azaz úgynevezett multiplexen (MUX) több a digitális jelek kódolásától függően akár 8-10 SD felbontású csatorna sugárzása is lehetséges. A többi televíziós platformmal összevetve azonban még így is a digitális földfelszíni sugárzás esetén a legalacsonyabb a maximálisan nyújtható csatornaszám, és ez a hátránya hosszabb távon is megmarad. E korlát következtében más digitális platformokon várhatóan több HD csatorna lesz majd elérhető.

A televíziózás jövője 19 A digitális kódolásnak köszönhetően nemcsak a csatornák száma nő, hanem a szolgáltatás minősége is javul az analóg műsorszóráshoz képest. A digitalizálás zajmentes képminőséget biztosít, nincsen szellemkép, villódzás és színtorzulás, továbbá jó minőségű hangélményt nyújt a műsorokhoz. Az interaktív szolgáltatások közül elérhetőek a műsorhoz kapcsolódó kiegészítő információk, az EPG, az időjárás jelentés és lehetséges a nyelv- és feliratválasztás. Továbbá a nézőnek lehetősége van a time-shifting funkció igénybevételére is, amennyiben az adás vételére szolgáló STB-a PVR-rel rendelkezik. A digitális műsorszórás terjedését egyrészt a benne rejlő üzleti lehetőség, másrészt az Európai Uniós szabályozás 17 produkálja. A földfelszínen sugározható csatornák számának növelése lehetőséget teremt további csatornák megjelenésének e platformon, amelyek például erősíthetik reklámpiaci jelenlétüket. De a technológia lehetővé teszi fizetős televízió szolgáltatás megjelenését is, hiszen ha egy szolgáltató több multiplex üzemeltetési jogát is megszerzi, akkor azokon keresztül a jelenlegi, például kábeles műsorszolgáltatókéhoz hasonló csatornaszámú fizetős szolgáltatást is nyújthat. A digitális műsorszórás terjedése szempontjából a piaci verseny alakulása mellett szintén fontos tényező az Európai Uniós szabályozás, amely szerint legkésőbb 2012-ig minden uniós tagállamnak az analóg földfelszíni sugárzásról digitális földfelszíni műsorszórásra kell áttérnie. 17 Az Európai Bizottság 2005-ös határozata

20 A televíziózás jövője Ez egyben persze azt is jelenti, hogy egy adott országnak akkor is át kell térnie a digitális műsorszórásra, ha abban egy piaci szereplő sem lát komolyabb üzleti lehetőséget. 2.2.4.2. Digitális földfelszíni műsorszórás a közép-kelet-európai régióban Régiónkban a digitális földfelszíni műsorszórás jellemzően két formában működik. Az egyik lehetőség, hogy az állam például Csehország az egyes multiplexek üzemeltetésével más-más piaci szereplőt bíz meg. Ebben az esetben nem lehetséges más platformokkal versenyző fizetős szolgáltatást kínálni hiszen a kínált csatornák száma alacsony így az egyes multiplex tulajdonosok szolgáltatásai ingyenesen elérhetők. Egy multiplex üzemeltetési jogát jellemzően az állami televízió társaság kapja meg, amely azt közszolgálati csatornákkal tölti fel. A többi multiplexért a korábbi analóg földfelszíni frekvenciával rendelkező csatornák, vagy más piaci szereplők versenyeznek. A televízió társaságok multiplexein olyan csatornák kapnak helyet, amelyek jellemzően reklám - bevételeikből finanszírozzák működésüket. A közszolgálati csatornák esetében az ingyenes műsorszórás (free-to-air) megfelelő működési mechanizmus lehet, a többi multiplexnél azonban megkérdőjelezhető a modell fenntarthatósága. A piac általános véleménye szerint ugyanis a kisebb televíziós piacok esetében a csak reklámból fenntartható csatornák száma nem elegendő a multiplexek feltöltésére hacsak nem csatornacsoportok töltenek fel egy-egy multiplexet, kiszorítva ezzel az új belépőket a reklámpiacról. A másik modellben az állam egy vállalkozás kezébe adja a digitális multiplexek üzemeltetését, ami ezután néhány jellemzően közszolgálati csatornát ingyenesen szolgáltat, míg a többi csatornahelyen fizetős televízió szolgáltatást alakít ki. A vizsgált országok közül a balti államokban működik ez a modell. Itt a multiplexek tulajdonosa vállalja az üzleti kockázatokat, és neki kell versenyeznie a többi platformmal a televíziós szolgáltatások piacán. Erős versennyel kell szembenéznie, hiszen vele ellentétben a legtöbb platform a szolgáltatások szélesebb spektrumának nyújtására képes a kábeltelevíziós és a telefonos hálózat alkalmas triple-play nyújtására, de még a műholdas platform is lényegesen gazdagabb csatornaválasztékot biztosít. Várhatóan azokban az országokban számíthat magasabb penetrációra a fizetős digitális műsorszórás, ahol bevezetésekor még a háztartások jelentős hányada az ingyenes analóg platformot veszi igénybe a tévénézéshez. Itt ugyanis a szolgáltatónak lehetősége van, hogy egy a versenytársakénál kedvezőbb árajánlattal magához vonzza az analóg platformról a digitálisra átálló háztartásokat, illetve a versenytársak előfizetőinek egy részét. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a korábban földfelszíni vétellel tévéző háztartások egy bizonyára jelentős hányada a későbbiekben sem kíván majd fizetni a szolgáltatásokért. 2.2.4.3. Digitális földfelszíni műsorszórás Magyarországon Az analóg földfelszíni adás az ország egész területén ingyenesen fogható, 18 így minden televíziókészülékkel és antennával rendelkező háztartás számára elérhető. A műsorszórást az Antenna Hungária Zrt. (AH) végzi a nagyrészt saját tulajdonában lévő adóhálózaton keresztül. Az ORTT-vel kötött műsorszórási 18 Az NHH adatai szerint kb. 97%-os az m1 és 86%-os a két országos kereskedelmi csatorna esetén.

A televíziózás jövője 21 szerződés keretén belül az állami tulajdonú Magyar Televízió m1 csatornáján kívül a két országos kereskedelmi csatornát, az RTL Klub-ot és a TV2-t terjeszti országosan, valamint 1 körzeti és 45 helyi csatorna terjesztése folyik helyi adókon keresztül. Az analóg földfelszíni platform általában alacsonyabb jövedelmű, többnyire kis településeken élő háztartásokat szolgál ki. Az analóg földfelszíni műsorszórás várhatóan 2011-re leáll. Magyarország a 2006-os genfi értekezlet eredményeképpen 8 multiplex kialakításához kapott frekvenciakészletet. 2007-ben öt televíziós és egy rádiós digitális műsorszóró hálózat, azaz multiplex működtetésére vonatkozó pályázatot írt ki az NHH, amelyet az AH nyert meg. Az NHH-val kötött hatósági szerződések értelmében az AH 2008 decemberében elindította a jelenleg a lakosság mintegy 60%-át elérő MinDigTV elnevezésű digitális műsorszolgáltatását az analóg szolgáltatással párhuzamosan. A platformon az m1, m2, Duna Tv, és Duna Autonómia csatorna műsora kódolatlan formában vehető, az utolsó csatorna kivételével HD minőségben, ugyanakkor mindezidáig csak a Duna Televízióval van az AH-nak megállapodása. 19 Továbbá az ATV és a HírTV sugárzása kódolt formában történik. Ugyanakkor az AH a kereskedelmi csatornákkal is tárgyalt a free-to-air sugárzásáról, de eddig nem tudott megállapodni velük. 20 A fentiek alapján nem valószínűsíthető, hogy a digitális műsorszórás meg fogja változtatni a televíziós piacot. Bár a nyilvánosságra hozott információk alapján nem lehet biztosat tudni az AH stratégiájáról, de úgy tűnik, hogy a közeljövőben nem tervez a szolgáltató fizetős műsorszolgáltatást indítani (az ATV és a HírTV esete speciális, hiszen ezek sugárzását a digitális átállásról szóló törvény úgy teszi kötelezővé, hogy nem rendelkezik a műsorszórási díj forrásáról). Márpedig ilyen formában nem várható olyan műsorkínálat kialakulása, mint más platformokon, hiszen a kisebb nézetséggel rendelkező csatornák nem mondhatnak le a műsorszolgáltató által fizetett műsordíjakról. Vélhetően az AH a HD minőségű műsorszolgáltatás beindításában bízik, hiszen ezzel úgy tudná feltölteni a multiplexeken rendelkezésre álló sávszélességet, hogy eközben nem kellene lényegesen növelni az ingyenes műsorszórásba vont csatornák számát. Összességében úgy tűnik, hogy a digitális műsorszórással is hasonló szerepe marad a földfelszíni platformnak, mint a jelenlegi analóg földfelszíni szolgáltatásnak. Sem műsorkínálatban, sem kiegészítő szolgáltatásait tekintve nem fogja felvenni a versenyt egyéb platformokkal, hiszen egyelőre csak EPG szolgáltatás indítását vállalta az AH. Így bizonyára megmarad azon háztartások alternatívájának, akik már jelenleg sem igényelnek ennél fejlettebb szolgáltatást. 2.2.5. Mobil vételű digitális televíziós műsorszórás (Mobil TV) 18 Az NHH adatai szerint kb. 97%-os az m1 és 86%-os a két országos kereskedelmi csatorna esetén. 19 A Magyar Televízióval még nincs az AH-nak aláírt szerződése így a két csatorna csak kísérleti jelleggel került sugárzásra. 20 A digitális átállásról szóló 2007 évi LXXIV törvény alapján 2008. december 1-ig meg kellett volna kötnie az AH-nak a free-to-air kereskedelmi csatornákkal a megállapodást. 21 Tanulmányunkban eltekintünk a 3G-n keresztül megvalósuló mobil televíziós szolgáltatás technológiai hátterének részletes bemutatásától. 2.2.5.1. A mobil TV szolgáltatás A mobil televíziós műsorszolgáltatás lényegében ugyanúgy működik, mint a digitális földfelszíni sugárzás Európában elterjedt szabványa, a DVB-T, 21 azzal a különbséggel, hogy a televíziós adást e szabvány esetén (hazánkban: DVB-H) a mobilkészülékekre optimalizálták.

22 A televíziózás jövője A sugárzott csatornák száma a frekvenciasáv szélességétől függ, és mivel a sugárzott adás felbontása a kis képernyőnek megfelelően lényegesen kisebb, relatíve kis sávszélességen is sok csatorna elfér. A mobil TV esetén értelmét veszíti a HD adás, hiszen a mobil készülékek kis képernyőjén a kisebb felbontás is jó minőségű képet biztosít. A mobil TV az eddig bemutatott platformokkal nem versenyez, inkább kiegészíti azokat, ugyanis az előfizető otthon nem mobiltelefon-készülékén, hanem nagyobb képernyős normál televízió készülékén nézi az adást. A mobil televíziós szolgáltatást akkor veszi igénybe, ha úton van, vagy várakoznia kell. A mobil televíziós szolgáltatást ahol az már megjelent nem független műsorszolgáltatók, hanem mobilszolgáltatók nyújtják, mivel annak lehetősége erőteljesen kötődik a mobil hálózatokhoz. A mobilszolgáltatók a mobil TV-t jellemzően a távközlésből származó bevételeik kiegészítése, termékportfoliójuk bővítése céljából indítják el. Többletszolgáltatások erre a platformra kevésbé jellemzőek, az interaktivitás a 3G szolgáltatáshoz kötődik. 2.2.5.2. Mobil TV szolgáltatás Európában Európában jelenleg két országban Finnországban és Olaszországban működik a mobil TV szolgáltatás, és éppen újdonságerejéből fakadóan még nincs a technológiához kiforrott üzleti modell. A három olasz szolgáltató esetében megtalálható mind a pay-per-view modell, mind a havi előfizetéses modell. Az, hogy egy országban egyáltalán elindul-e a mobil TV szolgáltatás, attól is függ, hogy dedikálnak-e neki frekvenciát. Amennyiben nem kap dedikált frekvenciát a piaci szereplők döntésétől függ, hogy mobil TV-t vagy egy digitális televíziós sugárzást indítanak. A közeljövőben valószínűsíthetően az olasz és finn tapasztalatok is jelentős mértékben befolyásolják majd, hogy más országokban megjelenik-e egyáltalán a szolgáltatás vagy sem. 2.2.5.3. Mobil TV szolgáltatás Magyarországon A földfelszíni sugárzású mobil TV szolgáltatás hosszú tesztelés után 2008 decemberében indult el Magyarországon egyelőre kísérleti jelleggel Budapesten. Jelenleg a Duna TV és a Duna Autonómia csatornája fogható ingyenesen az arra alkalmas mobilkészülékeken. Mindazonáltal a közeljövőben biztosan nem várható a mobil TV áttörése, mivel egyrészt a DVB-H műsor vételére alkalmas készülékből is csak kevés kapható hazánkban, azok is drágán miközben a készülékek ára lényeges hatással van a szolgáltatás terjedésére másrészt a tartalom - szolgáltatók sem érdeklődnek igazán az új lehetőség iránt. Emellett a nyugateurópai példák sikeressége is kérdőjeles, így a profitábilis üzleti modell sem egyértelmű a szolgáltatók számára. A fentiek ellenére mobilkészüléken elérhető televíziós szolgáltatással már mindhárom hazai szolgáltató elindult, de azt a 3G platformon keresztül teszi elérhetővé. A T-Mobile 3G mobil TV szolgáltatásában 14 televíziós csatorna közül választhat az előfizető: m1, m2, RTL Klub, MTV, ATV, TV6, Euro Sport, Euro Sport2, VIVA, Duna Tv, National Geographic Channel, Story Tv, Jetix, HírTV. A szolgáltatás havi díja 1900 Ft, ami 10 óra adatforgalmat tartalmaz. Az élő TV adásokon túl bizonyos csatornák archív műsorai és egyéb videó tartalmak is