Az allergia nyílt és rejtett morbiditásának földrajzi vizsgálata lokális léptékben

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Az allergia nyílt és rejtett morbiditásának földrajzi vizsgálata lokális léptékben Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: Bán Attila Geográfus MSc szakos hallgató I. évfolyam Témavezető: Dr. Pál Viktor adjunktus Szeged 2010

Tartalomjegyzék Bevezetés...3 1. Az allergia általános és földrajzi jellemzői...5 1.1. Az allergiáról általában...5 1.2. Az egészségföldrajz és az allergia kapcsolata...7 1.3. Az allergia európai és világviszonylatban...8 1.4. A rhinitis allergia és az allergiás asztma hazai epidemiológiája... 11 2. Az allergia morbiditásának vizsgálata a Hunyadivárosban... 24 2.1. Indokoltság, módszerek, mintaterület... 24 2.2. A városrészben végzett önértékelésen alapuló egészségállapot felmérés eredményei... 34 2.3. A nyílt és rejtett morbiditás összehasonlítása... 44 Mellékletek... 51 Irodalom... 54 2

Bevezetés Az allergia korunk egyre intenzívebben növekvő népbetegsége. A megbetegedések általában az emberek egészségi állapotával, lokális környezetükkel hozhatók összefüggésbe, azonban az allergiának számos kiváltó oka lehet, melyek különbözőképpen hatnak a társadalom egyes tagjain, immunrendszerük erősségétől függően. A legáltalánosabb és legegyszerűbb megfogalmazás szerint az allergiát kiváltó ok nem más, mint a nyugati típusú életforma 1 (SZALAI ZS. 2005). Mivel az allergiás megbetegedések a társadalom egyre nagyobb csoportját érintik, egyre inkább előtérbe kerül a betegség okainak a felderítése, illetve a megbetegedések terjedésének, gyakoriságának főbb jellemzői. E kérdéskör tárgyalását számos epidemiológiai tanulmány végzi, s a továbbiakban magam is ezekre a kérdésekre keresem a választ. A dolgozatomban elsősorban az allergiás nátha (Rhinitis allergica) és a hozzá szorosan kapcsolódó, külső faktorok által indukált, allergiás asztma (Asthma bronchiale extrinsic) gyakoriságát, térbeli-időbeli eloszlását, illetve a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálom. Kutatásom legfőbb célja, hogy a nyílt és a rejtett morbiditás közötti különbséget felfedjem, ezáltal a tényleges (valósághoz közeli) morbiditást megkapva, a betegség súlyára irányítsam az emberek figyelmét. A célom elérése érdekében önálló kutatásba kezdek Kecskemét egyik városrészében, a Hunyadivárosban. A dolgozatom során az allergiát, mint betegséget, komplex egészségföldrajzi vonatkozásban kívánom bemutatni. A cél érdekében a következő részkérdésekre keresem a választ: Hogyan alakul az allergiások száma az egyes területi-közigazgatási egységekben, ezek között milyen különbség van, mi okozhatja ezt a differenciát? A lakosság hány százalékát érinti e betegség, melyik korosztály, nem szenved a leginkább tőle, illetve van-e egyáltalán valamilyen kapcsolat a demográfiai jellemzők és a megbetegedések között? Mennyiben folyásolja be az allergia a betegek mindennapi életét? Mekkora anyagi megterhelést jelent? A Hunyadivárosban végzett kutatásban pedig arra kerestem a választ, hogy mennyiben különbözik a nyílt és a rejtett morbiditás a városrészben? A dolgozatomban teljes mértékben kvantitatív módszereket alkalmaztam. Az általam használt kvantitatív módszerek a másodlagos adatelemzés és a kérdőív. Az elemzésekben 1 Nyugati típusú életformába tartozik a fokozott higiéniás viszonyok, túlzott gyógyszer (elsősorban antibiotikum) használat, vegyi/káros anyagokkal való érintkezés, stb. (SZALAI ZS. 2005) 3

elsősorban statisztikai adatokra kívántam támaszkodni. Ennek egyrészt az az oka, hogy az allergiás betegségek morbiditásával foglalkozok, ahol a statisztikai számoknak döntő jelentőségük van, másrészt az allergiáról szóló irodalmak legtöbbször túlságosan is szaknyelvűek (orvosi jellegű), ebből kifolyólag ezen irodalmak nem elégítik ki a segéd/társ diszciplínák (pl. egészségföldrajz) igényeit. A fontosabb statisztikai adatok egy része az internetről elérhető (pl. ÁNTSZ, KSH, WHO adatok), míg a másik részének beszerzése meglehetősen időigényes (pl. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet évkönyvei). Összességében elmondható, hogy ezek az irodalmak többek, mint egyfajta statisztikák. A statisztikai adatokhoz rövidebb - hosszabb leírást, elemzést is adnak. E szekunder adatok elemzéseiből alkotom meg a dolgozatom általános részét. A főrészben pedig a Hunyadivárosban végzett kérdőíves adatfelvételek, a Kecskeméti Tüdőgondozó Intézetből elkért kecskeméti kistérségi regisztrált allergiások és asztmások számát (1990-2009) tartalmazó éves jelentéseket, a háziorvosi becsléseket, valamint a városrészi gyógyszertárak által szolgáltatott forgalmi adatokat dolgozom fel és hasonlítom össze. Az adatgyűjtés során számos problémával találkoztam. A témához kapcsolódó irodalomgyűjtéshez 2009. augusztusban kezdtem hozzá. Már az első allergiáról szóló általános művekből kiderült, hogy ezen irodalmak önmagukban nem megfelelőek egy olyan tudományos dolgozat elkészítéséhez, amely a térbeliség vizsgálatán alapszik. Ennek legfontosabb oka az, hogy az irodalmak nyelvezete túlságosan is orvosi jellegű, ezért csak töredéküket tudtam hasznosítani. A probléma kiküszöbölése érdekében tudományos folyóiratok (Magyar Tudomány, Népegészségügy, Orvosi Hetilap, stb.) keresésébe, illetve tanulmányozásába kezdtem. További probléma, hogy települési szinten végképp nincsenek regisztrálva az allergiás betegek. A légúti allergiások kezelését végző tüdőgondozó intézet nem csak a város, hanem annak tágabb környékének betegeit is regisztrálja, ami lényegében megfelel a kecskeméti kistérségnek. Ebből kifolyólag nem lehet tökéletesen végigvezetni az országostól a városrészi szintig az allergiás megbetegedések gyakoriságának jelenségét. A regisztrált betegek számát tartalmazó jelentéseket tehát a tüdőgondozó intézetek végzik és csak rajtuk keresztül elérhetők, de meglehetősen nehezen. A Hunyadivárosi háziorvosi rendelő által szolgáltatott egészségügyi statisztikákkal kapcsolatban is felmerültek problémák, ugyanis e statisztikák csak hozzávetőleges képet adnak az allergiás megbetegedések tényleges gyakoriságáról. Az allergiás megbetegedések légúti betegségként, illetve praxisonként vannak nyilvántartva, a pontos elkülönítésük szinte lehetetlen és a túlzott időigényesség miatt erre nem is volt lehetőségem, ugyanis az orvosi 4

titoktartás miatt nem férhettem hozzá e dokumentumokhoz. Ráadásul a legtöbb orvosi praxisban abszolút nem is vették nyilvántartásba az allergiásokat, s ezért csak a háziorvosok által megbecsült betegszámra támaszkodhattam. 1. Az allergia általános és földrajzi jellemzői 1.1. Az allergiáról általában A WHO tömör definíciója szerint az allergia genetikailag meghatározott, környezeti tényezők által befolyásolt fokozott immunválasz, legtöbbször közömbös környezeti antigénekkel szemben, amelyek az átlagos populációban ilyen immunválaszt nem keltenek (NÉKÁM K. 2009). Az allergiás megbetegedések kialakulásában öt tényező játszik szerepet: egyrészt a születési/genetikai adottságok, az allergénekkel való találkozás, a környezet és levegőszennyezés során fellépő káros anyagok jelenléte, az életmód, valamint az egészségügyi rendszer jellemzői (NÉKÁM K. 2003). A genetikai adottságokat tekintve a tanulmányok azt a tényt erősítik, hogy mind az allergia, mind asztma, vagy legalább is a betegségre való hajlam örökölhető. Ha egy családon belül az egyik szülő allergiás, akkor 25 százalékos, ha mindkét szülő allergiás, akkor pedig 50 százalékos valószínűséggel a közös gyerek is allergiás lesz (MURAKÖZY GY. 2008). Egyes irodalmak szerint, ha mindkét szülő asztmás, akkor a gyerek asztmájának kialakulására 80 százalék esély is lehet (HUTÁS I. 2000). Egy ember élete során számtalan allergénnel találkozik, s ezek igen sokféle allergiás reakciót válthatnak ki. Legfontosabb allergének a pollenek, gombák, a különböző állati szőrök, a házi por (az allergiás reakciót a poratka ürüléke váltja ki), egyes ételek, gyógyszerek, fémek, vegyszerek, rovarmérgek, stb. Mindközül a legjelentősebb a pollenek okozta allergiás reakció, a pollenallergia, vagy más néven szénanátha. A szénanátha egyik legfőbb kiváltója a parlagfű. A parlagfűnek (Ambrosia Elatior) hazánkban meglehetősen nagy szerepe van, ugyanis az allergiás megbetegedések közel 50 százalékáért felelős (TOLNAY E.- MÁRK ZS. 2004). Az allergiás megbetegedések kialakulásához, gyakoriságának növekedéséhez a környezeti tényezők is hozzájárulnak. A levegőben található emberi szervezetre káros anyagok (pl. SO 2, NO 2, O 3 ) kisebb határérték feletti koncentráció mellett is képesek légúti 5

károsodást okozni (MÁRK ZS. 1996). A környezeti tényezők közvetetten járulnak hozzá a légúti allergiás megbetegedések kialakulásához, ugyanis az emberi szervezet ellenállóképességét csökkentik, s a legyöngített szervezet allergénnel való találkozás hatására allergiás reakciót válthat ki (FARKAS I. ERDEI E. MAGYAR D. 1999, RADNAI A. 2009). A környezeti tényezőknek közvetett hatásukat tekintve is tehát meglehetősen nagy befolyásuk van a légúti betegségek kialakulását illetően. A levegőben található emberi szervezetre káros (légnemű, szilárd) anyagok az allergiás megbetegedések kialakulásának esélyét 20-40 szeresére is megnövelhetik (RADNAI A. 2009). Többek között a légszennyezettség egészségkárosító hatására hívta fel a figyelmet a 2004 júniusában Budapesten megtartott Negyedik Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia is. A konferencián elfogadott CEHAPE dokumentum (Children s Environment and Health Action Plan for Europe 2 ) egyik fő célja a légúti betegek számának a csökkentése volt (JAKAB F. 2004). Az életmód is meglehetősen fontos kialakító/befolyásoló tényező az allergiás légúti betegségek kialakulásában. E tényező két elemét érdemes szemelőtt tartani. Egyrészt az egészséges életvitel (megfelelő táplálkozás, mozgás, immunrendszer erősítés), másrészt a szükségtelen káros anyagok minimalizálását, a rizikófaktorok csökkentését (pl. dohányzás). A környezeti tényezők és az életmód szerepe a légúti betegségek kialakulásában 50 százalékra tehető (NÉKÁM K. 2001). Az ötödik tényező pedig az egészségügyi ellátó rendszer, amely mintegy 10-15 százalékban folyásolja be az allergiás megbetegedések következményeit (NÉKÁM K. 2001). A fekvő és járó beteg szakszerű, minőségi ellátása, s az ehhez szükséges szakemberek, valamint a kedvező gyógyszertámogatás alapvetően meghatározza az allergiás betegek egészségi helyzetét (NÉKÁM K. 2003). A fenti öt tényező alakítja ki, illetve határozza meg az allergiás megbetegedéseket egy adott személyben. A tanulmányok többsége azonban a nyugati típusú életformát és az azzal járó folyamatokat tartja az allergia fő kiváltó/befolyásoló tényezőjének, amely az életmódhoz, illetve a környezeti tényezőkhöz kapcsolódik a legszorosabban (HIRSCHBERG A. 2004, SZALAI ZS. 2005). A szakemberek számos példát hoznak e feltevés igazolására. Az 1990-es években az NSZK és NDK között többször végeztek felmérést a gyerekeken, s az NSZK-ban sokkal több asztmás megbetegedést regisztráltak, mint az NDK-ban (NÉKÁM K. 2001). Kérdőíves felmérések is azt igazolták, hogy a nyugati típusú, fejlett országokban (Anglia, Írország, 2 "Európai cselekvési terv a környezetért és a gyerekek egészségéért" 6

Ausztrália, Új-Zéland) sokkal magasabb az allergiás megbetegedések gyakorisága, mint kelet, délkelet-európai országokban, vagy Ázsia fejlődő országaiban (HUTÁS I. 2000). Tehát a életmód, illetve az embereket körülvevő külső környezeti tényezők alapvetően meghatározzák a betegség kialakulását, illetve gyakoriságát. 1.2. Az egészségföldrajz és az allergia kapcsolata Az egészségföldrajz egyike a társadalomföldrajzhoz tartozó tudományszakágaknak, melynek számos tudománnyal van kapcsolata, többek között az orvostudománnyal, demográfiával, statisztikával, közgazdaságtannal, szociológiával (PÁL V. 2002). Az allergia az orvostudomány (népegészségügy), illetve a statisztika (egészségügyi statisztika) segéd és társdiszciplínákon keresztül kapcsolódik közvetlenül az egészségföldrajzhoz. A két tudományt pedig az epidemiológia (járványtan) foglalja keretbe és a földrajzhoz, mint térbeli tudományhoz kapcsolja. A földrajzi epidemiológia az egészségföldrajz orvosföldrajz ágának egyik kutatási irányzata (PÁL V. 2002). Az allergia epidemiológiája tehát az egészségföldrajzon belül az orvosföldrajzhoz kapcsolódik szorosan. Az allergia járványtana az orvosföldrajz mindkét fontos témakörét érinti: egyrészt a környezetszennyezés egészség, másrészt a gazdasági fejlődés egészség témakört. A környezet állapota, a lokális környezet milyensége rendkívüli módon képes befolyásolni a népesség egészségi állapotát. A kutatások eredményei azt a tényt igazolják, hogy maga a levegőben lévő szennyező anyagok (SO 2, NO 2 ) határérték körüli aránya, és a levegőben rövid ideig való tartózkodása is elegendő ahhoz, hogy jelentős légzőszervi károsodást okozzon, s így közvetetten hozzájáruljon az allergia kialakulásához (MÁRK ZS. 1996). A gazdasági fejlődés és az egészség kapcsolatát érintve elmondható, hogy a fejlettség széles határvonalat von egyes betegségek között. A fejlett, nyugati típusú országokban jóval magasabb az allergiás betegek aránya, mint a fejlődő országokban. Ugyanezen jelenség igaz a város és faluban élő emberekre is, melyet az úgynevezett hygieneelmélet igazol (KISS I. 2007). Az egészség, illetve az egészségügy rendkívüli módon felértékelődött az elmúlt években, különösen a gazdaságilag fejlett országokban. Egyre nagyobb szerepet és teret kap az emberek életében az egészségük megőrzése 3 (PÁL V. UZZOLI A. 2008). A 21. század 3 A fent ismertetett folyamatot medikalizációnak nevezzük (PÁL V. UZZOLI A. 2008). 7

betegségei között a civilizációs betegségek: szív és érrendszeri betegségek, a rákos megbetegedések és a mentális betegségek mellett a különböző kónikus betegségek is jelentős szerepet kapnak, melyet a gyors urbanizáció, motorizáció, a környezet szennyezése idéz elő. A geográfus tevékenységével hozzájárulhat a betegségek kialakulásának, illetve továbbterjedésének a csökkentéséhez. A kutatások és mintavételezés, illetve a különböző földrajzi modellek megalkotása nagyban segíthet a betegségek megfékezésében (HAGGETT P. 2006). Az egészségföldrajz, mint a társadalom egészségét és az egészségügyi jelenségeket térben vizsgáló tudományszakágnak feladata, hogy a geográfia fent említett céljának eleget tegyen. Az általam végzett kutatás e célt kívánja szolgálni. A Hunyadivárosban végzett kérdőíves felmérések és azok eredményeinek az interpretációja, valamint a városrész újságában való megjelenítése felhívhatja a figyelmet az allergiás megbetegedések jelentőségére és remélhetőleg nagyobb hangsúlyt kap a gyógyítása, kezeltetése nemcsak lakosság, hanem az azt végző szakemberek körében is. 1.3. Az allergia európai és világviszonylatban A következőkben az allergiás megbetegedések gyakoriságát fogom bemutatni az egyes országokban, elsősorban európai államokban, valamint kitérek a betegség kezelésének anyagi vonzatára, illetve az allergiának, a társadalom egyes tagjainak életminőségét befolyásoló hatására is. Az egyes résztémák tárgyalásánál tényeket és statisztikai adatokat fogok közölni, az esetleges okok, illetve magyarázatokat tárgyalására nem térek ki. Az allergia és a hozzá kapcsolódó asztma az egész világon népbetegséggé vált. A WHO (World Health Organization) becslése szerint a Föld lakosságának több mint a 20 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben (rhinitis allergia, allergiás asztma). Az egyes hazai irodalmak az allergiás rhinitis globális érintettségét 25-35 százalékra is becsülik (RADNAI A. 2008). Az asztmás felnőtteknek több mint az 50 százaléka, az asztmás gyerekeknek pedig legalább a 80 százaléka allergiás. A WHO becslése szerint körülbelül 150 millió ember szenved asztmatikus megbetegedésben a világon (WHO 2002). Az allergiás megbetegedések gyakorisága tehát elsősorban a gyerekek esetében magasabb. A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság közel egyharmada érintett valamilyen allergiás betegségben és körülbelül 20-30 százalékuknak van esélye arra, hogy életében megjelenik valamilyen allergiás betegség (LÓRÁNTH I. 2008). Az Amerikai Egyesült 8

Államokban 20-40 millió ember, míg Európában közel 60 millió ember szenved csak szénanáthában (RADNAI A. 2008). Az allergiás megbetegedések prevalenciája 4 (különösen a pollenallergia), a világ legfejlettebb országaiban növekszik a legintenzívebben. Az európai országok allergiás megbetegedésekkel való érintettsége 20-30 %, az asztmatikus megbetegedések prevalenciája pedig 3-10 % között alakul (LÓRÁNTH I. 2008). A WHO becslése szerint Európa lakosságának 10-20 százaléka kifejezetten pollenallergiás. Egy felmérés szerint Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország valamint Spanyolország átlagos prevalenciája 18,7 %. A legkiemelkedőbb értékkel Anglia rendelkezik a közel 22 százalékos prevalenciájával, a másik végletet nem túlságosan nagy differenciával a mediterrán országok (Spanyolország, Olaszország) adták a maguk 15-16 százalékos prevalenciájukkal 5. Az allergia mellett az asztmások száma is rendkívül megnőtt az elmúlt években, Európában, különösen a gyerekek, illetve a fiatal korosztály körében. A gyerekeknek több mint 10 százaléka szenved asztmában. 1995-1996-ban az ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood) keretében a 13-14 éves korú gyerekeken végzett felmérés eredményének átlaga több mint 11 %. Ez az érték azonban igen erős szélsőségeket takar. A legalacsonyabb és legmagasabb érték között több mint 12 szeres eltérés van (1. ábra). A legkisebb aránnyal a keleti országok rendelkeznek: Albánia, Románia, Grúzia, Görögország, Oroszország. Ezekben az országokban az asztmás gyerekek aránya nem éri el az 5 százalékot. A legmagasabb arányt pedig a nyugati országokban tapasztalták: Írország (29,1) és az Egyesült Királyság (32,2). A differenciák kialakulásáért az Umweltfaktoren, vagyis a környezeti tényezők a felelősek 6. 4 A prevalencia egy adott betegség összes egyedének lakosságon belüli (számát, arányát) gyakoriságát, míg az incidencia az adott évben nyilvántartásba vett új betegek számát mutatja meg. 5 Allergiás rhinitis: okok és megoldások. In: Magyar Orvos 2009, 17. évf. 6. szám p. 34. 6 Der Europäische Gesundheitsbericht (2005) Massnahmen für einere bessere Gesundheit der Kinder und der Bevölkerung insgesamt. p. 68. 9

1. ábra: Az asztmás gyerekek prevalenciája az egyes európai országokban Az allergiás megbetegedések társadalmi-gazdasági jelentőségét, a jelenlegi helyzetet az előzőekben említett statisztikai adatok hűen tükrözik. Érdemes azonban három további kérdést vizsgálni: Milyen tendencia várható a jövőben? Hogyan befolyásolja a betegség az emberek mindennapjait? Milyen szintű anyagi megterhelést jelent az allergiás megbetegedések kezeltetése? Az előrejelzések egyértelműen a növekedés irányába mutatnak. A WHO becslése szerint a gazdaságilag fejlett államok lakosságának a fele 2025-re allergiás lesz (RADNAI A. 2008). A jelenlegi tendenciák továbbá azt mutatják, hogy az allergia incidenciája 70 százalék körül fog stabilizálódni (NÉKÁM K. 2003). Tehát elmondható, hogy az allergiás megbetegedések terjedése a jövőben is folytatódik, ugyanis számos nyugatiasodó, fejlődő államban feltehetően még eztán fog a betegség elterjedni, illetve intenzívebbé válni, ráadásul még a fejlett országokban sem zárult le az allergénekkel való szenzibilizálódás folyamata. A tanulmányok mindegyike arról számol be, hogy mind az allergia, mind az asztma negatívan befolyásolja az emberek életét, élettevékenységét. Mindkét betegségnél megfigyelhető a fáradékonyság, alvászavar, valamint a munka, a teljesítő és a szellemi képesség csökkenése. Európa 7 országában (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország) végzett 1999-es ARIA (Asthma Insights and Reality in Europe) vizsgálat során 2800 asztmásnak a 7 százaléka szorult 10

fekvőbeteg ellátásra, valamint 10 százaléka részesült sürgősségi ellátásban. Spanyolországban az asztmás gyerekeknek több mint az 50 százaléka mulasztott betegségük miatt az iskolából (NÉKÁM K. 2001). Az asztmának az életminőséget negatívan való befolyásolását egy amerikai vizsgálat is igazolta. A vizsgálat felnőtt érintettjei 84 százalékban, a gyerek érintettek pedig 87 százalékban állították azt, hogy az asztma negatívan befolyásolja a mindennapjaikat. Továbbá a felnőtt betegek 61 százaléka, a gyerekeknek pedig 73 százaléka panaszkodott alvászavarra, valamint kényszerült fizikai aktivitás csökkentésére (KISS I. 2007). E nemzetközi kiragadott példák mind azt a tényt igazolják tehát, hogy az asztma rendkívül megkeseríti az emberek mindennapjait. Természetesen a tanulmányok asztmatikus megbetegedések negatív hatásairól szóltak, nem pedig az allergiáról, azonban a két betegség legtöbbször együtt jár, ezért együtt érdemes őket elemezni, másrészt a rhinitis allergiás megbetegedések emberekre gyakorolt hatása is teljesítmény csökkenéssel és álmatlansággal jár, habár nem olyan intenzitású, mint az asztmatikus megbetegedések. Mind az allergia, mind az asztma gyógyítása igen jelentős anyagi megterhelést jelent az államoknak és a társadalom egyes tagjainak egyaránt. A WHO 2000-es adatai szerint az asztma kezeltetése nagyobb anyagi megterhelést jelentett, mint az AIDS és a tuberculosis együttesen (KISS I. 2007). Az Egyesült Államokban 1991-ben a légúti betegségben szenvedő betegek évente 6-12 ezer USD-ral kerestek kevesebbet. Egy 1997-es tanulmány szerint pedig az Egyesült Államok 5,8 milliárd USD-t költött az asztmás betegek gyógyítására (TOLNAY E. - MÁRK ZS. 2004). Az Európai Parlament 1997-ben megtartott ülésén az allergia és az asztma gyógyításának megbecsült költségét 29 milliárd ECU-ban állapították meg. Ebből az összegből, ami megközelíti Svájc éves jövedelmét, 10 milliárd ECU direkt és 19 milliárd ECU indirekt költség. A 10 milliárdos ECU direkt költségnek mintegy felét a körülbelül 10 százalékban kedvezőtlenebb egészségi helyzetben lévő allergiás asztmás, asztmás betegek kezeltetése emészti föl (SZEMERE P. 1997). 1.4. A rhinitis allergia és az allergiás asztma hazai epidemiológiája Az allergiás légúti betegségek hazai epidemiológiai bemutatásánál elsősorban a megbetegedések gyakoriságát, az egyes területek közötti differenciát fogom tárgyalni egészségügyi statisztikai évkönyvek, illetve kisebb területi egységekről készített epidemiológiai tanulmányok rövid bemutatásának segítségével. A fejezetben az egyes okok, 11

illetve magyarázatok is említésre kerülnek, s a megbetegedést kialakító/befolyásoló tényezők esetleges hatásaira is felhívom a figyelmet, de ezek egyértelműen a mai napig nem bizonyítottak. Az allergiás és az asztmatikus megbetegedések száma Magyarországon is növekvő tendenciát mutat. A becsült adatok szerint a rhinitis allergia hazánk lakosságának 15-22 százalékát, az asztma pedig körülbelül 2-5 százalékát érinti. Az asztma prevalenciája elsősorban gyerekkorban, az allergia prevalenciája pedig tinédzser és fiatal felnőtt korban magasabb (NÉKÁM K. 2009). A gyerekek, illetve a fiatalok átlagnál magasabb morbiditását a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében végzett kutatás is igazolta. A 8-10 éves gyerekek körében a légzőszervi és allergiás tünetek gyakoriságát 9 városban (Hódmezővásárhely, Sajószentpéter, Salgótarján, Szekszárd, Szerencs, Zalaegerszeg, Győr, Siófok, Veszprém), nemekre bontva végezték. A kutatás során több mint 3.300 általános iskolás gyerek egészségi állapotát vizsgálták. Az asztmás fiúk aránya az egyes városokban 11,9-21 %, a lányok aránya pedig 10,5-15,5 % között alakult. Az asztmatikus megbetegedésekhez hasonlóan az allergiás fiúk aránya 14,8-31,3 %, az allergiás lányok aránya pedig 21,5-27,9 % közötti értéket mutatott (NEKAP 2000). Az allergiás megbetegedések gyerekkori prevalenciája jól láthatóan messze meghaladja az országos értékeket, még annak felső határát is. Másrészt az eredmények az is mutatják, hogy a fiúk prevalenciája legtöbbször magasabb, mint a lányoké, illetve a fiú gyerekek esetében, az egyes településen kapott értékek szélesebb intervallumon mozogtak, a lányok esetében kapott értékektől. Magyarországon 2-2,5 millió főre becsülik az allergiások számát, azonban a megbetegedéseknek csak töredékét tartják nyilván 7. Pontos statisztikát allergiával kapcsolatban alig lehet találni, mert egyrészt nem kötelezően bejelentendő betegség, ezért a legtöbb helyen nem regisztrálják az allergiásokat, másrészt a betegek sokszor nem fordulnak orvoshoz, hanem vény nélkül kapható gyógyszerekkel tartják karban a betegségüket. Fontos továbbá megemlíteni, hogy az allergia kezelését, gyógyítását számos szakma végzi, és ezért a betegállomány megoszlik. Magyarországon az allergiásoknak 65-70 százalékát háziorvosok, 15-20 százalékát gondozó intézetek, és körülbelül 10-15 százalékát kezelik allergológusok (SZEMERE P. 1997). Ebből kifolyólag a nyílt morbiditást is sokszor nehéz fölfedni, ugyanis az esetlegesen regisztrált betegek számos egészségügyi szolgáltatást, illetve szolgáltatást végző intézetet igénybevehetnek. 7 Allergiás rhinitis: okok és megoldások. In: Magyar Orvos 2009, 17. évf. 6. szám p. 34. 12

Az allergiás, asztmás betegek regisztrálását és epidemiológiai adataik éves kiadását Magyarországon az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (OKTPI) végzi. Kutatásom során az 1990-2009-ig terjedő évkönyveket sikerült beszereznem. Magyarországon a fent említett 19 év alatt a regisztrált allergiások száma több mint 31 szeresére nőtt (2. ábra). Az OKTPI 1990-ben közel 10 ezer (9.828) fő allergiást regisztrált, ezzel szemben 2009-ben ez a szám meghaladta a 300 ezer (308.198) főt. A regisztrált adatok szerint tehát, minden 32. ember allergiás Magyarországon. A rhinitis allergiások nemek szerinti megoszlás a nők dominanciáját mutatja, ugyanis a regisztrált betegeknek 57,3 százaléka nő, 42,7 százaléka pedig férfi. A nők aránya valószínűleg azért magasabb, mert nagyobb hajlandósággal veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, mint a férfiak. A rhinitis allergia korcsoport szerinti megoszlásáról csak 2006-os adatok álltak rendelkezésre. A regisztrált adatok szerint a legtöbb beteg a 20-29, illetve 30-39 éves korcsoportba tartozik. E két korcsoport kiugró értéke megerősíti azt a feltevést, miszerint az allergia a fiatal felnőtt, illetve kora középkorú embereknél fordul elő a leggyakrabban. 2. ábra: A rhinitis allergica prevalenciája Magyarországon A rhinitis allergia gyakorisága valójában jóval nagyobb az országban és az egyes területi-közigazgatási egységekben, mint ahogyan azt a regisztrált betegszámok mutatják. Az egész országot átfogó allergiakutatásokat még nem végeztek, de kisebb-nagyobb területekről részletes epidemiológiai tanulmányok már születtek, amelyek viszont hűen tükrözik az 13

allergiás légúti betegségek szerepét a helyi társadalom életében. Ilyen átfogó tanulmány KOPPÁNY JUDIT és munkatársai által 2001. december és 2002. március között végzett komplex vizsgálat. A kérdőíves kutatást Budapest 8 kerületében (II., IV, VI., X., XI., XIV., XVIII., XX.) és további 10 Pest megyei településen (Budaörs, Dömsöd, Érd, Galgamácsa, Gyömrő, Pilisszentiván, Szentendre, Tápiószele, Vác, Vácrátót) végezték. A vizsgálat megkezdése előtt az egyes települések kiválasztásáról és a minta reprezentativitásáról a KSH gondoskodott. A kutatás során 1.574 véletlenszerűen kiválasztott lakos egészségi állapotát vizsgálták, s kapcsolatot kerestek az egyes környezeti tényezők és az allergiás megbetegedések között. A kutatás eredménye szerint a mintába került lakosok 21,7 százalékánál jelentkeztek allergiás tünetek, de a kutatás során végzett vizsgálat csak 16 százalékot erősített meg. Az allergiás légúti betegek aránya Budapest kertvárosias, családiházas területein volt a legmagasabb, elérte a 20 százalékot is. A levegőszennyezettség és az allergiás megbetegedések gyakorisága között is találtak összefüggést, ugyanis az allergiásoknak több mint a 30 százalékuknál találtak a lakásuk közvetlen közelében gyárat, bányát (KOPPÁNY J. - BALOGH K. - AUGUSZTINOVICZ M. - PINTÉR J. 2004). A rhinitis allergiához hasonlóan növekedett az allergiás (extrinsic) asztmások száma is az 1990-2009 közötti 19 évben, de nem olyan nagy drasztikusan, mint az allergiások száma (3. ábra). Az 1990-es 35 ezer (35.123) fős regisztrált extrinsic asztmások száma közel 5 szörösére nőtt 2009-re, amikor a regisztrált betegek száma meghaladta a 170 ezer (171.813) főt. Az OKTPI által 2009-ben regisztrált összes asztmás megbetegedésen (250.106) belül az extrinsic asztma jelentőségét megfelelően mutatja a maga több mint 2/3-os, 68,7 százalékos részesedése. A fenti statisztika szerint Magyarországon körülbelül minden 58. ember allergiás asztmás. Az extrinsic asztma demográfiai jellemzői nem kerül bemutatásra, ugyanis a nem és korcsoport szerinti megoszlásról nem állt rendelkezésre statisztikai adat, csak az összevont: allergiás (extrinsic), illetve nem allergiás (intrinsic) asztma együtteséről. Az allergiás asztmások korcsoport szerinti megoszlásáról annyi azonban megállapítható, hogy a rhinitis allergiásokhoz képest idősebb korcsoportra jellemző a betegség dominanciája. Az asztma prevalenciájáról is számtalan epidemiológiai tanulmány született. Ezek közül kettőt emelek ki, amelyek a Budapesten és Baranya megyében élő asztmás gyerekek morbiditásáról nyújtanak információt. ENDRE LÁSZLÓ és munkatársai 1995-2003 között Budapest kerületeiben végzett felmérést. Az asztmás gyerekek prevalenciáját gyermekorvosoknak továbbított kérdőívek segítségével mérték fel. A vizsgálat ideje alatt a város több pontján közben mérték a légköri szennyezőanyag és pollenkoncentrációt. 1995-ben 11 budapesti kerület 104.060 fő, 14

gyermekorvos praxisában lévő gyermekből 1.962 főről derült ki, hogy asztmában szenved. Ez azt jelenti, hogy 100 gyermekből közel 2 asztmás (1,885). 2003-ban már Budapest 23 kerületében 176.049 fő gyermekből 4.712-nél állapítottak meg asztmatikus betegséget, ami 100 gyermekből körülbelül 3 főnek (2,676) felel meg. A vizsgálat 8 éve alatt tehát közel másfélszeresére nőtt az asztmás gyerekek száma Budapesten, annak ellenére, hogy a tanulmány szerint a légszennyező anyagok koncentrációja számottevően nem változott (ENDRE L. - LÁNG S. - VÁMOS A. - BOBVOS J. - PÁLDY A. - FARKAS I. - HORVÁTH ZS. - VARRÓ M. 2007). Egy másik, Baranya megyei tanulmány szerint is nőtt az asztmás fiatalok aránya. HARANGI FERENC és munkatársai 2003-2006 között végzett felmérést egy ISAAC kérdőív segítségével a 6-7, illetve 13-14 éves gyerekek között. 2003-ban 2.499 gyerek felmérésére került sor, akiknek 6,8 százalékában volt észlelhető az elmúlt egy évben nehézlégzés, míg 2006-ban 2.404 gyerek 9,6 százalékában. Az asztmás fiatalok aránya szinte egyforma létszámú mintából 3 év alatt közel másfélszeresére nőtt. A 2003-as és 2006-os vizsgálatban is a 6-7 évesek, illetve a fiúk aránya volt a magasabb (HARANGI F. - LŐRINCZY K. - LÁZÁR A. - ÖRKÉNYI M. - ADONYI M. - SEBŐK B. 2007). 3. ábra: Az extrinsic asztma prevalenciája Magyarországon A regisztrált rhinitis allergiások és allergiás asztmások számát összegezve az allergiás légúti betegek számát kapjuk meg. Ennek megfelelően Magyarországon összesen 480.011 15

regisztrált allergiás légúti beteg volt 2009-ben. A két, allergiás eredetű betegség jelentőségét a tüdőgondozókban regisztrált, nem tbc-s betegforgalomban lévő magas részesedésük is mutatja, amely 2008-ban több mint 65 % volt. Az allergiás légúti megbetegedések térbeliségénél jelentős differenciák találhatók az országban. A következőkben a rhinitis allergia, illetve az extrinsic asztma 2008-as prevalenciáját mutatom be a megbetegedések abszolút számát ábrázoló térképek segítségével. A regisztrált allergiások abszolút számát tekintve Budapest áll az első helyen, ahol a rhinitis allergia prevalenciája meghaladja az 50 ezer főt (4. ábra). Budapestet Pest megye követi közel 30 ezres prevalenciával. A főváros és Pest megye adja az összes regisztrált allergiásnak a 27 százalékát. A Közép-Magyarország régión kívül a további öt régió átlagát, két régió értéke haladja meg. Elsősorban a Közép-Dunántúl régió értéke emelkedik ki, ezen belül is Komárom-Esztergom, illetve Veszprém megye értékei kimagaslóak. Kevésbé kiemelkedő, de átlagon felüli a Nyugat-Dunántúl régió értéke is. Meglehetősen számottevő Győr-Moson-Sopron, illetve Zala megye értékei. 10.842 fõ 7.643 fõ 14.962 fõ 19.177 fõ 15.230 fõ 19.004 fõ 52.065 fõ 6.128 fõ 8.473 fõ 17.873 fõ 13.448 fõ 28.033 fõ 8.145 fõ 14.830 fõ 15.542 fõ 7.656 fõ 8.956 fõ 9.461 fõ 8.125 fõ 11.398 fõ Rhinitis allergica fõ 30 000-52 100 (1) 19 000-30 000 (3) 14 000-19 000 (5) 9 000-14 000 (4) 6 000-9 000 (7) 4. ábra: A rhinitis allergia területi megoszlása Magyarországon 2008-ban (forrás: OKTPI, szerk.: Bán A. 2009) 16

A további négy régió prevalenciája mind átlagon aluli. Ezek közül háromban, régiónként egyegy megye rendelkezik nagyobb betegszámmal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az Észak- Alföld, Bács-Kiskun megye a Dél-Alföld, Heves megye pedig az Észak-Magyarország régióban mutat kimagasló értéket. A Dél-Dunántúl régió rendelkezik a legcsekélyebb betegszámmal. Baranya, Tolna és Somogy megye prevalenciája között nincs jelentős differencia, de a három megye közül a legtöbb rhinitis allergiást Baranyában regisztráltak. A rhinitis allergia térbeli differenciáinak a vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az általa mutatott jelenségről, egyértelmű következtetéseket nem lehet levonni. Az OKTPI szerint ennek az az oka, hogy az egyes megyék gondozóintézetei nem egyformán felszereltek, valamint a helyi társadalom és/vagy a szakemberek nem egyforma hangsúlyt fektetnek az allergiás betegségek gyógyításának, amiből kifolyólag valahol több, valahol kevesebb a regisztrált beteg. Az OKTPI példaként hozza a rhinitis allergiások meglehetősen alacsony prevalenciáját Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az allergia területi megoszlását ábrázoló képen jól kirajzolódik az úgynevezett Lenti-Gödöllő vonal, amely nem is túlságosan élesen, de két részre osztja az országot rhinitis allergia tekintetében. A Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, valamint a Nyugat-Dunántúl régióban él az összes regisztrált allergiás betegnek az 56,8 százaléka. A három régióban a felszereltségen és társadalmi aktivitáson, munkamegosztáson kívül valószínűleg azért is lehet magasabb a prevalencia értéke, mert gazdaságilag az ország legfejlettebb térségeként vannak számon tartva, és a hygieneelmélet szerint az allergiások száma az urbanizáltabb, fejlettebb térségekben magasabb. Az allergiához hasonlóan az extrinsic asztmában szenvedő betegek száma is Budapesten, illetve Pest megyében a legmagasabb (5. ábra). Jelentős különbség azonban a két, Magyarország megyéit ábrázoló kép között, hogy amíg a rhinitis allergiánál a dunántúli megyék, addig az asztmánál az alföldi (elsősorban az észak-alföldi megyék) megyék rendelkeztek a legnagyobb prevalenciával. A főváros és Pest megye után a legkiemelkedőbb étékkel két megye rendelkezik: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér megye. Meglehetősen nagy prevalenciával rendelkezik a Dunántúlon továbbá Győr-Moson-Sopron megye, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével szomszédos megyék: Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megye. A Dél-Alföld régióból Bács-Kiskun megye prevalenciája emelhető ki. Hasonlóan az allergiához, az asztmánál is a Dél-Dunántúl régió rendelkezett a legkisebb prevalenciát, szintén Baranya megye vezetésével. 17

7.782 fõ 4.482 fõ 4.789 fõ 10.210 fõ 8.095 fõ 6.033 fõ 30.157 fõ 7.939 fõ 3.872 fõ 5.687 fõ 9.188 fõ 13.863 fõ 6.282 fõ 5.708 fõ 7.231 fõ 6.007 fõ 6.037 fõ 3.707 fõ 5.918 fõ 6.537 fõ Asthma bronchiale extrinsic fõ 14 000-30 200 (1) 8 100-14 000 (3) 6 100-8 100 (6) 4 800-6 100 (6) 3 700-4 800 (4) 5. ábra: Az extrinsic asztma területi megoszlása Magyarországon 2008-ban (forrás: OKTPI, szerk.: Bán A. 2009) Az extrinsic asztma térbeliségének vizsgálatakor is fontos figyelembe venni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a regisztrált betegek számát. Az OKTPI két fontos tényezőt említ. Az asztma prevalenciája hazánkban jóval alacsonyabb, mint az európai átlag. Ennek az az oka, hogy Magyarországon nem regisztrálják az asztmás gyerekeket, csak a pulmonológiai hálózat keretében. Másrészt az adatok hitelességét a mai napig megkérdőjelezi azon tény, miszerint 2003-ig a COPD-ben 8 szenvedő betegeket asztmásként regisztrálták magasabb gyógyszertámogatási arány végett. A régiók szintjén, a regisztrált allergiások lakosságon belüli arányát tekintve a dunántúli régiók alkotnak összefüggő területet, ezen belül is az ország legfejlettebb régióihoz tartozó: Közép és Nyugat-Dunántúl régiók megyéinek értékei kiemelkedőek (6. ábra). Mind az allergiások arányát, mind az abszolút számát ábrázoló térképen jól elkülönülnek e régiók, de az utóbbi térképen a fejlettebb dunántúli régiók és megyéik az országon belül nagyobb 8 COPD (Chronic obstructive pulmonary disease): Krónikus obstruktív légúti betegség. 18

hangsúlyt kapnak, mint az allergiások abszolút számát ábrázoló térképen. Ráadásul a Közép- Magyarország régió, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megye túlzott dominanciája eltűnik, ugyanakkor az Észak-Magyarország régióban két megye: Heves és Nógrád intenzívebben kiemelkedik. 1.508 fõ 3.588 fõ 4.684 fõ 3.329 fõ 3.441 fõ 6.032 fõ 3.070 fõ 1.123 fõ 3.219 fõ 4.914 fõ 3.137 fõ 2.383 fõ 2.018 fõ 5.054 fõ 2.898 fõ 2.003 fõ 2.726 fõ 3.926 fõ 1.917 fõ Rhinitis allergica % 000 2.862 fõ 5 100-6 100 (1) 4 000-5 100 (3) 3 000-4 000 (7) 2 100-3 000 (4) 1 000-2 100 (5) 6. ábra: A százezer lakosra jutó regisztrált rhinitis allergiások területi megoszlása Magyarországon 2008-ban (forrás: OKTPI, szerk.: Bán A. 2009) A százezer lakosra jutó rhinitis allergiások arányát tekintve négy megye rendelkezik a legmagasabb prevalenciával. A megyék közül első helyen áll Komárom-Esztergom megye, ahol az allergiások aránya meghaladja a 6 százalékot, de Zala, Veszprém és Heves megye értékei is kiemelkedőek, ahol a rhinitis allergia prevalenciája megközelíti az 5 százalékot. Az extrinsic asztma gyakoriságát ábrázoló térképek szinte teljesen "ellentmondanak" egymásnak. Amíg az abszolút értékes térképen elsősorban a Dunától keletre eső megyék rendelkeztek a legnagyobb prevalenciával, addig a százezer lakosra számított térképen egyértelműen a dunántúli megyék dominanciája figyelhető meg (7. ábra). 19

1.082 fõ 2.107 fõ 1.772 fõ 1.499 fõ 1.829 fõ 1.915 fõ 1.778 fõ 1.455 fõ 1.471 fõ 1.564 fõ 2.143 fõ 1.178 fõ 1.556 fõ 1.945 fõ 1.348 fõ 1.572 fõ 1.838 fõ 1.538 fõ 1.397 fõ 1.642 fõ Asthma bronchiale extrinsic % 000 1 900-2 150 (4) 1 600-1 900 (5) 1 500-1 600 (4) 1 350-1 500 (4) 1 050-1 350 (3) 7. ábra: A százezer lakosra jutó regisztrált extrinsic asztmások területi megoszlása Magyarországon 2008-ban (forrás: OKTPI, szerk.: Bán A. 2009) Tehát a legtöbb allergiás asztmást az Alföld területén regisztrálták, de az asztmásoknak az egyes megyék összlakosságán belüli arányát tekintve a Dunántúlé a vezető szerep. A megbetegedések gyakoriságának térbeli differenciáinak magyarázata feltehetően a külső környezeti tényezők szerepében, illetve az életmódbeli különbségekben keresendő, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a regisztrálásból származó esetleges differenciákat sem. A legmagasabb aránnyal négy megye rendelkezik: Fejér, Nógrád, Zala és Komárom-Esztergom megye. Érdekes módon az extrinsic asztma gyakorisága a fővárosban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem csak abszolút számban, hanem a lakosságon belüli arányát tekintve is kiemelkedő. A társadalomföldrajzi (elsősorban gazdasági-fejlettségi) vizsgálatoknál általában elmondható, hogy hazánkban a Duna nem jelent markáns választóvonalat a két országrész között, de az allergiás légúti betegeknek az egyes megyék lakosságán belüli arányát ábrázoló térképeken mégis e tendencia látható. A Dunántúl régióinak megyéi mindkét térképen összefüggő domináns szereppel rendelkező területet mutattak, de természetesen kisebb gócpontok az ország északi területein is kialakultak. Az allergiás megbetegedések térbeli differenciájának a kialakulásának egyértelmű, konkrét oka nincsen, legalább is nem ismert, 20

valószínűleg több tényező együttes hatására alakult ki. A társadalmi-gazdasági, illetve természeti-környezeti tényezők komplex hatása a meghatározó az országos differenciák kialakulásában. A különbségek létrejöttét a nyugatiasabb életforma, az intenzívebb ipar és a közlekedés hatására felszabaduló egészségügyi határértéket akárcsak megközelítő légköri szennyező anyagok koncentrációja, a természeti környezet hatására kialakult magasabb por, illetve pollenterhelés, vagy egyszerűen regisztrációs különbségek okozzák, amit az egyes területek egészségügyi szolgáltatásainak változó minőségi kritériumai, illetve igénybevételének területi differenciái magyarázzák. Természetesen nem lehet megfeledkezni ezek együttes hatásáról sem, mint ahogyan azt már korábban is említettem, mert a legnagyobb prevalenciával rendelkező megyékben feltehetően nem egyetlen tényező hatására szenzibilizálódtak az allergiás légúti betegek. Mind az allergia, mind asztma kialakulásánál közvetlen és közvetett tényezőként egyaránt lehet számolni a levegőszennyezettséggel. A következőkben az ÁNTSZ és a KSH adatai alapján próbálok magyarázatott keresni, a redukcionizmust, mint hibalehetőséget szemelőtt tartva, a térbeli differenciákra Magyarországon. Hazánkban a légköri pollen és gombaelem-koncentrációt mérését az ÁNTSZ aerobiológiai hálózata végzi 1990 óta. A hálózat monitorozó állomásai folyamatosan bővültek, 2006 óta már szinte minden megyeszékhely (17 megyeszékhely+mosdós) monitorozó állomásának adatai elérhetők az évente kiadott aerobiológiai hálózat tájékoztatójában. Ez okból viszont csak három évről tudtam egységes képet alkotni az egyes megyeszékhelyek pollenszennyezettségi helyzetéről. Az egyes monitorozó állomás által regisztrált összes pollen (kb. 25 féle pollen) mennyiséget összegeztem. A három éves összesítésben, legalább két évig átlagon felüli pollenszámmal bírtak: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Veszprém, Mosdós, Pécs, Szekszárd, Miskolc, valamint Nyíregyháza. Az 1996-2008 között az aerobiológiai hálózat monitorozó állomásainak összesítő adatai is hasonló eredményt produkáltak. Az egyik legnagyobb allergenitású növény, a parlagfű (Ambrosia Elatior) hároméves pollenszámát tekintve hét megyeszékhely emelhető ki (8. ábra). A parlagfűvel legszennyezettebb megyeszékhelyek a következők: Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged, Pécs, Szekszárd, Veszprém és Zalaegerszeg. Ezekben a városokban és megyéikben valószínűleg jóval magasabb lehet az allergiások, s ezen belül is a pollenallergiások száma, mint a többi megyében, illetve megyeszékhelyen. A KSH honlapjáról az egyes megyeszékhelyeken 2003-2007 között, manuális mérőhálózat alapján mért átlagos immissziót hasonlítottam össze. A mérőhálózat által 21

szolgáltatott adatokat nagyságuk szerint osztályoztam, nem egészségügyi határérték szerint. A légszennyezettségi mutatók közül a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por értékei álltak rendelkezésemre. Az ötéves kén-dioxid immissziót tekintve Tatabánya, Győr és Miskolc értékei kiemelkedőek. Az átlagos nitrogén-dioxid koncentrációt vizsgálva Budapest, Zalaegerszeg, Kecskemét, Győr, Szeged, továbbá Székesfehérvár, Szekszárd emelhető ki. Az ülepedő port tekintve pedig Győr, Tatabánya, Zalaegerszeg, valamint Kecskemét immissziója kiemelendő. A vizsgált kén-, nitrogén-dioxid, valamint az ülepedő por értékeit tekintve legalább kétszer előkerült Győr, Tatabánya, Zalaegerszeg, Kecskemét megyeszékhelyek neve. Ezekben a városokban a fent említett légszennyező anyagok légúti károsodást okozó közvetett hatásaik valószínűleg jobban érvényesültek, illetve érvényesülnek, mint más településeken. 8. ábra: A parlagfű pollenkoncentrációja az egyes megyeszékhelyeken Az allergiás megbetegedések hazai vonatkozásában is érdemes vizsgálni három fontos kérdést: Milyen tendencia várható az allergiát vonatkozólag Magyarországon? Mennyiben rontja a betegség az emberek életminőségét? Mekkora anyagi megterhelést jelent az allergiás megbetegedések kezeltetése? Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon az allergiás megbetegedések intenzíven növekvő tendenciát mutatnak, akárcsak a világ fejlett országaiban. Az évente növekvő incidencia hazánkban 200-400 ezer főre tehető. A becslések szerint pedig 2010-22

2015-re az allergiások aránya elérheti az 50-60 százalékot is (NÉKÁM K. 2003). Az allergiás megbetegedések ilyen mértékű gyakorisága viszont már az OEP tartalékait is jelentősen megviselné. Mind az allergiás, mind az asztmás betegek életminőségét jelentősen rontja a betegségük, a betegséggel való együttélésük. MÉSZÁROS ÁGNES és VINCZE ZOLTÁN 2003-ban végzett egy komplex életminőség vizsgálatot az asztmás és reumás betegek körében. A kutatásban összesen 228 (66 % nő és 34 % férfi) véletlenszerűen kiválasztott asztmás beteget vizsgáltak egy 4.000 fős alapmintából. Az életminőséget egy speciális kérdőív segítségével mérték, amely a beteg jelenlegi egészségi állapotának felmérésén túl egy korábbi (egy évvel ezelőtti) állapot összehasonlításra is lehetőséget adott. Az eredményt súlyszámokban adták meg, miszerint a 20 éves korosztály életminősége közel 90 százalékos, a 30, illetve 40 éves korosztály életminősége 80 százalék körül alakul, de a 70 éves korosztály ezen értéke már csak közel 50 százalék (MÉSZÁROS Á. - VINCZE Z. 2003). Az eredményekből jól látható, hogy az életkor csökkenésével egyre súlyosabbá válik a légúti betegségek okozta életminőség csökkenés, ezért egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a betegség gyógyítása. Az allergiás légúti megbetegedések direkt és indirekt költségei hazánkban is jelentős anyagi megterhelést jelentenek az országnak és a betegeknek egyaránt. Egy 1996-ban megtartott interdiszciplináris fórumon az allergia társadalmi költségét hazánkban 1995-ös adatok szerint 3,5 milliárd forintban állapították meg. Az allergia gyógyszerköltsége 1,6 milliárd forintra tehető volt, s a két legismertebb allergia elleni gyógyszerből (antihisztamin) 1,2 millió doboz fogyott (NÉKÁM K. KOVÁCS I. 1996). A betegeket is egyre nagyobb anyagi megterhelés éri, az OEP (Országos Egészségpénztár) a korábbi tüdőgondozó intézetekben felírt gyógyszerek 90 százalékos támogatási arányát 2004-től 70 százalékra csökkentette (OKTPI 2003). Az allergia anyagi költségének jelentőségét, s a gyógyszerfogyasztás jelentős bővülését az is mutatja, hogy 8 év alatt (1995-2003) mind a fogyasztás, mind az antihisztaminokra költött pénz megduplázódott. Egy 2003-as felmérés szerint ugyanis a legismertebb gyógyszerekből több mint 2,5 millió doboz fogyott, s ez 3 milliárd forintba került (TOLNAY E. - MÁRK ZS. 2004). Az asztmatikus megbetegedések kezeltetésének költségei még magasabbak, mint az allergiásoké. Egy extrém súlyos felnőtt asztmás direkt és indirekt költsége együttesen megközelíti évente a 300.000 forintot, míg egy hasonló súlyos állapotban lévő asztmás gyerek éves teljes költsége 450.000 forint is lehet (NÉKÁM K. 2001). 23

2. Az allergia morbiditásának vizsgálata a Hunyadivárosban 2.1. Indokoltság, módszerek, mintaterület A népesség egészségi állapotát a morbiditási (megbetegedési) mutatók alapján lehet jellemezni. A rendelkezésre álló morbiditási statisztikákról általában elmondható, hogy csak a nagyobb területi-közigazgatási egységekről (pl. megyék) nyújtanak információt, míg a kisebb egységekről (pl. település) szinte abszolút nem áll rendelkezésre statisztikai leírás. Másrészt a rendelkezésre álló statisztikák is csak az adott betegség nyílt morbiditását jellemzik, a teljes morbiditásról nincs átfogó leírás országos szinten, de sokszor még kisebb területi szinten sem. Ennek ellenére az egészségföldrajzi és epidemiológiai kutatások új szemlélete a lokális terek részletes vizsgálatát tekinti legfőbb céljának. Az elmúlt években egyre több megyei, illetve kistérségi szintű epidemiológiai kutatás jelent meg az egészségügyi folyóiratokban, de még meglehetősen kevés települési szintű kutatásról lehetett információhoz jutni, ennek ellenére a fővárosról, illetve az egyes kerületek differenciáiról készültek átfogó epidemiológiai tanulmányok. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb területi szinten végeznek morbiditási vizsgálatokat, annál aprólékosabb és pontosabb munkát igényelnek e kutatások, s ebből kifolyólag rendkívül időigényesek is. Ráadásul egyre bonyolultabb megoldani a reprezentativitást, ugyanis minél kisebb területi szinten végeznek morbiditási vizsgálatokat, annál kevesebb statisztikai leírás áll rendelkezésre az adott területről. Ugyanakkor a lokális szinteken sokszor egyszerűbb felfedni egy adott betegség tényleges morbiditását, s ebből kifolyólag megállapítható, hogy minél kisebb területi szinten végeznek egy kutatást, annál értékesebb is. Ezen alapgondolatból kiindulva, kutatásom alapkérdése annak megállapítása, hogy lokális léptékben hogyan lehet felfedni az allergiás megbetegedések nyílt és rejtett morbiditása közötti differenciát, illetve hogyan lehet közelebb kerülni a tényleges morbiditás megállapításához. A tényleges morbiditás kutatásával az a célom, hogy felhívjam az emberek figyelmét az allergiás megbetegedések valódi súlyára, különösen azokét, akik a betegség tüneteivel rendelkeznek, de egészségügyi szolgáltatást nem vesznek igénybe a betegségük gyógyítása érdekében. S mivel manapság egyre nagyobb szerepet kap az egészség megőrzése, a geográfusnak feladata a betegségek térbeliségének olyan szintű feltérképezése, vizsgálata, amellyel hozzájárulhat azok terjedésének a mérsékléséhez, a megbízható és releváns eredmények szolgáltatásán alapuló egészségpolitikai döntések meghozatalához, vagy legalább is a lakosság tájékoztatásához. 24

Egy adott területi egység népességének egészségi állapota két fontos viszonyszám értékei alapján jellemezhető. E két mutató a morbiditás (megbetegedés) és a mortalitás (halálozás). A továbbiakban a morbiditás főbb ismérveit, problémáit, módszereit és típusait mutatom be. A morbiditási adatszerzésre számos módszer kínálkozik. A leggyakrabban használt adatgyűjtési módszerek a következők: fekvőbeteg ellátási intézetek adatai, különböző lakossági felmérések által szolgáltatott adatok, az egyes háziorvosi praxisokban regisztrált betegek, illetve a fertőző betegségek morbiditása. E módszereknek különböző előnyei és hátrányai vannak. A fekvőbeteg ellátási intézetek által szolgáltatott adatok főbb problémája, hogy az egészségügyi szolgáltatás kihasználtságáról nyújtanak információt és nem a betegek tényleges számát mutatják. Továbbá az adatok hitelességét megkérdőjelezik az egyes kódolási technikák, valamint a különböző diagnózis fölállításából származó hibák. A lakossági felmérések általában egy adott populáció jellemzőit vizsgálják. Ezek a felmérések a vizsgált populáció egészségi állapotát és annak társadalmi-gazdasági kapcsolatát, vonzatát is fölfedik. Hazánkban a legismertebb, egész országot lefedő felméréseket az OLEF (Országos Lakossági Egészségfelmérés) végzi. A harmadik fő módszert az egyes háziorvosi praxisokban regisztrált betegek adják. A járóbeteg ellátás során regisztrált morbiditási adatok jelentősége az elmúlt években nem csak hazánkban, hanem a világ számos országában kiemelkedő szerephez jutott. Ennek okai az információbőségben, a viszonylag megbízható adatokban, az egyszerű ellenőrizhetőségben és nem utolsó sorban a térbeli - időbeli változások egyszerű nyomon követésében keresendő. A módszernek két fontos típusa ismert, egyrészt az egyes háziorvosi praxisokhoz tartozó beteg megjelenés (esetalapú), másrészt az egyes, érdeklődésre számot tartó betegcsoporthoz tartozó betegek összessége (betegségalapú) (SZÉLES GY. 2005). A morbiditásnak két fontos típusát különítjük el, a nyílt (regisztrált) és a rejtett (látens) morbiditást. A nyílt és a rejtett morbiditás összege pedig a tényleges morbiditást adja meg. A nyílt morbiditás az egészségügyi intézményrendszer által regisztrált betegek számát mutatja, amelyek az egészségügyi statisztikákban jelennek meg. E statisztikák az egyes betegségeket csoportokra bontva és ellátási szintenként ábrázolják. A látens morbiditás pedig egyrészt azoknak a csoportja, akiknek betegségük igazolt és önmaguk által felismert, de az egészségügyi nyilvántartásban nem szerepelnek, másrészt azon emberek csoportja, akik nem is ismerik föl a betegségük tüneteit (LEHMANN H. - POLONYI G. 1998). A morbiditás alapszerkezetét, a nyílt és rejtett morbiditás közötti differenciát az úgynevezett jéghegy-jelenség magyarázza. E metaforában a jéghegy víz feletti része a 25