Tisztelt Biztos Asszony, tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Önöket Budapesten, a magyar EU elnökség keretében rendezett első, és egyben legnagyobb volumenű kulturális tematikájú szakmai rendezvényünkön. Külön szeretném üdvözölni magas rangú vendégeinket, így Androulla Vassiliou asszonyt, az Európai Bizottság kultúráért felelős biztosát, és Doris Pack asszonyt, az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának elnökét. Megtiszteltek minket azzal, hogy meghívásunkat elfogadva Budapestre látogattak, és hamarosan megosztják velünk gondolataikat. Köszöntöm továbbá a konferencia résztvevőit és külön a felkért előadókat, örömmel tölt el, hogy a tanácskozás felkeltette mind a magyar, mind pedig a külföldi szakértők érdeklődését. A mai napon kezdődő konferenciánk címe a kultúra hozzájárulása az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához. Ahhoz, hogy megértsük e téma igazi lényegét, jó támpontot adhat a helyszín, nevezetesen a Magyar Tudományos Akadémia patinás épülete. Olyan helyszínt kerestünk, amely szimbolizálja a tudományt, a haladást, az innovációt, az oktatás és a kultúra erős összekapcsolódását, és igazán nagy örömömre szolgál, hogy itt találkozhatunk ma. Külön köszönetet szeretnék mondani Pálinkás József úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, amiért befogadta konferenciánkat e gyönyörű épületbe, és részvételével is emeli a megnyitó fényét. Engedjék meg, hogy a következőkben röviden ismertessem munkánk előzményeit, vagyis azt, hogy milyen út vezetett a mai konferencia témájának megfogalmazásához. Már a Tanács 2005-2006. évekre szóló kulturális munkaterve is megjelölte azt az elvárást, hogy a Lisszaboni Stratégia keretében hangsúlyosabban fejeződjék ki a kreatív és kulturális iparágak hozzájárulása az európai növekedéshez és kohézióhoz. Ez a törekvés jelent meg a 2007-ben elfogadott tanácsi következtetésekben is, amely a kultúra gazdasági szerepéről, a kulturális és a kreatív ágazatoknak a lisszaboni célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásáról szólt. Tovább haladva, a 2008 2010. évre szóló kulturális munkaterv számos fontos eleme közül kiemelném a kultúrához való hozzáférés előmozdításának fontosságát, különösen az oktatással fennálló szinergiák támogatásán keresztül, illetve a kulturális és kreatív ágazatok, és az azokon belül tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások teljesítőképességének maximalizálását, mint olyan elemeket, amikre támaszkodtunk elnökségi prioritásaink kidolgozása során. 1
Folytatva a sort, nem szabad elfeledkeznünk a 2008-2010. évi munkatervben meghatározottak alapján létrejött, kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó, tagállami szakértőkből álló munkacsoportról sem. Az úgynevezett nyitott koordinációs módszer keretében létrehozott szakértői csoport munkájának gyümölcse mindannyiunk számára fontos, hiszen több aspektusból vizsgálta e kérdéskört és záró jelentésében ajánlásokat fogalmazott meg további intézkedésekre. A munka folytatódik az év elején indult új kulturális munkaterv keretében is. Végül, de nem utolsó sorban pedig engedjék meg, hogy pár szót szóljak a spanyol-belgamagyar trió elnökség eredményeiről. A Lisszaboni Szerződés alapján először fordul elő, hogy három ország közös, 18 hónapon átnyúló programot alkosson. Így trió-partnereinkkel közös Stratégia Keretet és Operatív Programot dolgoztunk ki és fogadtunk el, mely meghatározta mindhárom elnökség tevékenységének alapjait. Ennek jelentőségét ezúton is szeretném hangsúlyozni, egyben köszönöm spanyol és belga barátainknak az együttműködést és támogatást. A Trió Operatív Program is kimondja, hogy a kultúra a kreativitás és az innováció katalizátoraként is működik, a kulturális és kreatív ágazatok pedig a gazdasági és pénzügyi világválságra adandó válasz fontos elemei. A szöveg kitér arra is, hogy a kulturális és kreatív ágazatok, a kis- és közepes vállalkozásokat is beleértve, jelentős mértékben járulnak hozzá a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint a helyi és regionális fejlődéshez. E gondolatoknak megfelelően a spanyol elnökség tanácsi következtetéseket fogadott el a kultúrának a helyi és regionális fejlődéshez való hozzájárulásáról, a belga elnökség pedig a kultúra szerepéről a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben. Hölgyeim és Uraim, e néhány kiemelt példán keresztül bizonyára Önök is érzékelik, hogy a kultúra és a kreativitás szerepe az európai modellben, az európai társadalomban rég túlmutat az esztétikai értékeken. Fontos dokumentumok állapítják meg a kultúra, a kulturális és kreatív iparok döntő jelentőségét az európai gazdaság fejlődésében. Ez új szemléletet követel a kulturális politikákban; mindenek előtt új szövetségeket a kulturális és gazdasági döntéshozókkal, európai, nemzeti, regionális és helyi szinten is. A tagállamokban erre számos sikeres példa született hallani fogunk erről a mi konferenciánkon is. Világos, hogy a kulturális és kreatív szektor alkalmas és kész arra, hogy e partnerségek segítségével hatékonyan hozzájáruljon az európai versenyképességhez, és az Európa 2020 Stratégia által megfogalmazott intelligens, befogadó és fenntartható növekedéshez. Mi is azt kívánjuk, hogy a Lisszaboni Stratégiát felváltó és a következő 10 évre szóló stratégia megvalósulása során nagyobb és egyértelműbb figyelmet kapjanak a kultúrának a gazdasággal érintkező szeletei, különösen a nemzeti célok és programok kijelölése során. 2
Szeretnénk azonban ennél is tovább menni. A világ nagy gazdasági övezeteinek versenyképességét, gazdasági teljesítményét elemezve látható, hogy rendre központi figyelmet kapnak a siker és a kudarc emberi tényezői Úgy vélem, hogy a saját esetünkben, az európai teljesítmények feltételei sorában is még több figyelmet érdemel az emberi hozzáállás és minőség aspektusa. Az egész életen át tartó tanulás során elsajátított kompetenciák mellett a versenyképesség döntő feltétele az értékrend, a hagyományok, a polgárok hozzáállása az élet minden rendű kérdéseihez. E téren pedig a kultúrának központi szerepe van. Amikor a magyar elnökség prioritásai közé soroltuk a polgárbarát unió ügyét, egyúttal a polgár, az egyének és közösségek közvetlen szerepére kívántuk irányítani a figyelmet. És amikor másik prioritásként a sokszínűséget hangsúlyozzuk, az európai polgárok lényegi sajátosságára utalunk, a kulturális önazonosságok sokféleségére és fontosságára ami fölött az európai alapértékekhez hűen őrködünk. A magyar elnökség novemberi előkészítő rendezvényén a magyar Országházban Vassiliou biztos asszonnyal egyetértésben állapíthattuk meg, hogy a kulturális sokszínűség nem gátja a sikeres gazdálkodásnak épp ellenkezőleg, különösen a történeti hagyományokkal bíró kulturális együttlét számos előnyt hordoz. A tárgyi és eszmei örökség, a szokások és művészeti megnyilvánulások mellett központi szerepe van a nyelvi sokféleségnek is. Hagyományokról, örökségről beszéltem. Tudjuk azonban, hogy a kultúra intézményei, képviselői és szakemberei az elsők között kezdeményezhetik a jövő kérdéseinek felvetését, tapinthatják ki a válaszokat és közvetíthetik azokat a polgárok felé. Élnek az alkotás és közvetítés legújabb eszközeivel. Napjainkban a digitális környezetben testesül meg a leginkább a jövő ezért van a korszerű kulturális politikák tengelyében is a digitalizálás, a digitális tartalomfejlesztés, amely a magyar kultúrpolitikában is komoly szerepet kap. Az imént elhangzottakra alapozva a magyar elnökség fő kulturális szakpolitikai prioritását képezi annak vizsgálata, hogy a kultúra miként tud hozzájárulni a lehető legszélesebb módon az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához. A stratégia nem említi meg közvetlenül a kultúrát azon ágazatok között, amelyek segíteni fogják Európát az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés megvalósításában. Mi mégis meg vagyunk győződve arról, hogy e téren meghatározó a kultúra hajtóereje. 3
Folytatni kívánjuk tehát az előző elnökségek által megkezdett közös gondolkodást és eszmecserét, beazonosítva azokat a területeket, amelyeken keresztül a kultúra hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia végrehajtásához. Álláspontunk szerint ezek a következők. Eddigi gondolataim is alátámasztották a kultúra gazdasági potenciálját. Ez elsősorban a kulturális és kreatív iparokon keresztül érvényesül, melyek növelik Európa versenyképességét és gazdasági teljesítményét, továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy a nyelvi és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása és támogatása pozitív hatással bír a munkaerőpiacra. A társadalmi fejlődés és kohézió erősítése terén is megkérdőjelezhetetlen a kultúra szerepe. A szociális integráció, a szegénység és leszakadás elleni küzdelem, egymás megbecsülése és a kulturális sokszínűség elősegítése mind-mind olyan területek, ahol a kulturális szektor közreműködése nélkül nehezen történhet előrelépés. Emellett a kultúra fontos szerepet játszik az identitás erősítésében és az aktív állampolgárságra nevelésben. Harmadik területként a tudásalapú társadalom, az innováció és a kultúra relációjának jelentőségét szeretném hangsúlyozni. Az oktatás és kultúra közötti szinergiák erősítése, a kultúra szerepének erősítése az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemben és az egész életen át tartó tanulásban növelik a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét. Nem szabad megfeledkeznünk továbbá arról, hogy a kulturális szervezetek és intézmények tevékenységük során mind társadalmi, mind gazdasági értelemben jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez, továbbá a környezettudatosság növeléséhez. Elnökségünk során meg kívánjuk fogalmazni azt, hogy ezeken a területeken milyen intézkedések, feladatok határozhatóak meg tagállami és uniós szinten, és az Európa 2020 Stratégia integrált iránymutatásaival összhangban álló intézkedéseket szeretnénk javasolni, figyelembe véve a vonatkozó zászlóshajó-kezdeményezéseket is. Minderre egy tanácsi következtetések tervezetben tettünk javaslatot, melynek vitája már megkezdődött a Tanács kulturális bizottságában. Célunk, hogy ennek tartalmát mostani konferenciánk eredményeivel is gazdagítsuk. Ez a tervezet az Európa 2020 Stratégia hármas célrendszerébe illeszkedően fogalmaz meg felkéréseket a tagállamok és a Bizottság számára annak érdekében, hogy a kultúra határozottabban és szélesebben járuljon hozzá a Stratégia végrehajtásához. Munkánk ezen kívül egy olyan általánosabb és ambiciózusabb cél teljesítését is szeretné szolgálni, amelynek révén a kultúra a következő, 2014-ben induló pénzügyi keretben megfelelő finanszírozáshoz juthat. 4
A dokumentumot a május 19-i Tanácsülésen fogadják majd el a kulturális miniszterek. Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy e bevezető után a következőkben röviden vázoljam rendezvényünk felépítését. E megnyitó plenáris ülést követően David Throsby úr vitaindító előadását hallgathatják meg, majd a négy tematikus szekció moderátorai fognak ízelítőt adni abból, hogy pontosan milyen kérdéseket vizsgálnak meg alaposabban az egyes csoportok. Nem szeretném ezt a szerepet elvenni tőlük, ezért csak pár szót szólnék a témákról. Ahogy a tanácsi dokumentum tervezetünk, úgy e konferencia felépítése is az EU2020 stratégia hármas célrendszerét követi (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés). Az első, befogadó növekedés szekció fő kérdése az, hogyan erősítsük meg a kultúrának a társadalmi kohézióban, valamint a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelemben játszott szerepét, különös figyelmet fordítva a kultúra és az oktatás társadalmi befogadás érdekében történő együttműködésére. A második szekcióülés az intelligens növekedés feltételeit vizsgálja, főként a kulturális és kreatív iparágakon keresztül, valamint az ezen ágazatok virágzásához nélkülözhetetlen feltételeket, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A harmadik, fenntartható növekedés szekció két legfontosabb felvetése, hogy miként mozdítható elő a fenntartható kulturális fejlődés, valamint hogy a kultúra hogyan segítheti elő a fenntartható növekedést. Végezetül a negyedik szekcióülés témája a mérhető növekedés. Az ülés egyrészről megkísérel átfogó képet nyújtani a kultúra társadalmi és gazdasági környezetre kifejtett hatásainak felmérési lehetőségeiről, az ehhez kapcsolódó problémákról és akadályokról, másrészről pedig arról, hogy ez a fajta felmérés mennyiben életképes és szükséges. Az egyes szekciók első felét követően jól megérdemelt kávészünet következik, majd a második részben a témákhoz kapcsolódó jó gyakorlatokat ismerhetnek meg, mind Magyarországról, mind pedig más országokból. 5
A holnapi nap folyamán, a konferencia második és egyben záró napján Schilling Árpád, a neves magyar Krétakör művészeti csoport vezetőjének video-előadását tekinthetik meg, amit beszélgetés követ. A folytatásban a négy tematikus szekció raportőrei számot adnak arról, milyen tapasztalatokat és eredményeket hozott üléseiken az eszmecsere, végül pedig meghallgathatjuk az Európai Bizottság, a magyar és külföldi szakemberek összegző gondolatait. A konferenciát L. Simon László úr, a Magyar Parlament Kulturális és Sajtó Bizottsága elnökének beszéde zárja. Hölgyeim és Uraim! Azt várom a konferenciától, hogy tegye hangsúlyosabbá a kultúra szerepét az európai gazdaság sikerében. Hogyan segítik a kultúra intézményei, alkotói, szakemberei, programjai az emberi minőség javítását, a tehetség, a kreativitás kibontakozását az intelligens növekedést? Hogyan járul hozzá a kulturális szegénység visszaszorítása a befogadó növekedéshez? Konkrét célokra és bizonyítékerejű példákra van szükség, és éppen ezért tekintek komoly várakozással a konferencia eredményei elé. Meggyőződésem, hogy a meghívott előadók, szakértők és magyar kollegáik együttes munkájuk során mindannyiunk számára megfontolandó, hasznos gondolatokat, javaslatokat fogalmaznak meg, és bízom benne, hogy azok beépülhetnek a nemzeti és európai uniós szintű dokumentumokba. Mielőtt átadnám a szót, engedjék meg, hogy megköszönjem az Európai Bizottság, és személyesen Androulla Vassiliou asszony segítségét, amiért a konferencia a Bizottság társfinanszírozásával, továbbá szakmai támogatásával valósulhat meg. Végezetül emlékeztetem Önöket arra, hogy a mai este folyamán a konferencia résztvevőit szeretettel várom egy tárlatvezetésre a nagyszerű Ludwig Múzeumba, amelyet vacsora követ a Művészetek Palotájában. Ám addig is sok sikert, és eredményes tanácskozást kívánok önöknek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. 6