ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlésére 2012. május 8.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlésére 2012. május 8. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia testületei, közgyűlési bizottságai és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2011. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók Krisztina főosztályvezető-helyettes Kindert Judit titkárságvezető Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, Doktori Tanács, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Tudományetikai Bizottság, Vezetői Kollégium, Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának 27. (10) bekezdése szerint a közgyűlési állandó bizottságok beszámolnak tevékenységükről a Közgyűlésnek. Az Alapszabály 49. (11) bekezdése alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tevékenységéért a Közgyűlésnek felel, és tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szintén Alapszabályban előírt kötelezettsége, hogy tevékenységéről tájékoztassa a Közgyűlést (Alapszabály 62. ). A Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje 3. (1) bekezdésében foglaltak szerint a Doktori Tanács tevékenységéről tájékoztatja a Közgyűlést. A részletes bizottsági beszámolókat a testületek és bizottságok megtárgyalták és elfogadták. Az egyesített előterjesztés tartalmazza az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, a Doktori Tanács, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolók összefoglalását. A Vezetői Kollégium tagjai 2012. április 3-i ülésükön az Elnökség tagjainak támogatásra, a Közgyűlésnek elfogadásra javasolták a közgyűlési bizottságok és testületek, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Az Elnökség tagjai a beszámolókat a 2012. április 10-i ülésükön támogatólag elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek. II. Előterjesztés Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa 2011. évi tevékenysége Az AKT 2011-ben hét alkalommal ülésezett: február 28-án, április 11-én, május 30-án, június 27- én, szeptember 26-án, október 27-én, valamint december 12-én, és a következő témakörökben hozott határozatokat, illetve tájékozódott az aktuális kérdésekről. 1

Az MTA kutatóintézet-hálózatának megújítása 2011. május 3-tól december 5-ig a 181. és 182. közgyűlés között zajlott a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata megújításának előkészítése. Az MTA elnöke az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) június 27-i ülésén bemutatta az érintett intézményvezetők által elfogadott megújítási tervezetet, amelyet az AKT tagjai egyhangúlag elfogadtak. A megújítási folyamat különböző állomásairól az AKT folyamatosan tájékoztatást kapott. Az MTA Alapszabályának módosítása A decemberi közgyűlés módosította az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét. Az új szabályozások szerinti módosításokról az AKT 2011. október 27-i ülésén előzetesen részletesen tájékozódott. A kutatóhálózat átszervezését követő, december 12-i ülésen az AKT javaslatot terjesztett be a Magyar Tudományos Akadémia elnökének arról, mely tudományos osztályokat kérje fel az újonnan megalakuló kutatóközpontok szakmai értékelésére. A külső tanácsadó testületek A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 2009-től rögzíti, hogy a kutatóközpontok és kutatóintézetek munkájának segítésére és felügyeletére külső tanácsadó testületek (KTT-k) jöjjenek létre. A testületek 2010-ben kapták meg megbízásukat, és 2011-ben készítették el jelentésüket a Magyar Tudományos Akadémia intézetei 2009. évi tevékenységének értékeléséről. Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa február 28-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a jelentést, továbbá azt, hogy amennyiben az igazgató megbízása három éven belül lejár, az AKT részletes elemzést kérhet a KTT-től. Az AKT április 11-én egyhangúlag elfogadta, hogy a kutatóintézetek 2009. évi tevékenységéről alkotott KTTértékeléseket tekinti az intézetek munkájáról szóló részletes elemzésnek. Az új kutatóközpontok tanácsadó testületeinek kialakítására 2012 folyamán kerül sor. A kutatóhelyek tudományos tevékenységének értékelése A kutatóhelyek 2010. évi tevékenységéről a Kutatóintézeti Főosztály által készített gyorsjelentést az AKT április 11-i ülésén megtárgyalta. Az AKT október 27-én elfogadta az intézetek és a támogatott kutatócsoportok 2011. évi tevékenységéről készítendő jelentésének tartalmi és formai követelményeit. Javaslat az igazgatók személyére A testület 2011-ben az Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a Történettudományi Intézet, a Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet és a Duna-kutató Intézet igazgatói tisztére pályázókról nyilvánított véleményt az eseti bizottságok jelentései alapján. A támogatott kutatócsoportok teljesítményének értékelése Az AKT három tudományterületi szakbizottsága az új akadémiai Alapszabály szerint eljárva először 2011-ben értékelte a támogatott kutatócsoportok munkáját. Az AKT a szakbizottságok 2

előterjesztései alapján február 28-án elfogadta a támogatott kutatócsoportok 2009. évi teljesítményéről készült jelentést, majd október 27-én a 2010. évi kutatócsoporti teljesítményt is értékelték. A testület ugyanakkor felhívta az akadémiai támogatott kutatócsoportok figyelmét arra, hogy publikációikban kötelező feltüntetniük a kutatócsoport nevét az MTA-ra való egyértelmű utalással. Az MTA feltüntetése nélküli publikációk nem fogadhatók el a támogatott kutatócsoport teljesítményeként. Az AKT június 27-én megismerte a 2012 2016. évekre szóló felhívásra érkezett támogatott kutatócsoport-pályázatok rangsorolására felkért zsűri javaslatát, és elfogadta a támogatásra és elutasításra javasolt pályázatok listáját. A fiatal kutatói pályázati rendszer Február 28-án az AKT az MTA Titkárság Kutatóintézeti Főosztálya által készített elemzésből tájékozódott a korábbi évek fiatal kutatói álláshelyeinek hasznosulásáról, majd a felszabadult kutatóhelyek számának (62) ismeretében javaslatot tett a kutatóintézetek közötti tudományterületi arányokra (a matematikai és természettudományi területre 25-öt, az élettudományi területre 23-at, a humán és társadalomtudományi területre 14-et javasolt). A tudományterületi szakbizottságok értékelték az AKT számára a 2007 2010. évi fiatal kutatói ciklust. A szakbizottságok szerint az akadémiai fiatal kutatói pályázati rendszer hasznos és eredményes, fenntartása szükséges. A 2011-es fiatal kutatói álláshelyek betöltéséről az AKT október 27-én tájékozódott. 2011-ben összesen 65 új fiatal kutatói státusz létesítésére volt lehetőség. A 2012-ben a 20 éves fiatal kutatói rendszer egészéről, a korábbi fiatal kutatók pályakövetésének tapasztalatairól az MTA évfordulós rendezvényt tervez. A szervezeti és működési szabályzatok Az intézethálózat megújult szerkezetéhez igazodó és a hatályos jogszabályokkal összhangban álló, az MTA Titkárság által kidolgozott szervezeti és működési szabályzat-mintát az AKT tagjai 2011 novemberében véleményezték. Az MTA költségvetési irányelvei Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa április 11-én részletesen tájékozódott az MTA költségvetési irányelveiről. Akadémiai Ifjúsági Díj Az Akadémiai Ifjúsági Díj 2008 2011 közötti időszakra vonatkozó értékelésének figyelembevételével készült új pályázati kiírást követően a testület összesen 14 pályázó Akadémiai Ifjúsági Díjjal való elismerését javasolta (a korábbi 25 helyett), 6-ot a matematikai és természettudományok, 5-öt az élettudományok területén és 3-at a humán és társadalomtudományok területén, a díj összegét az elismerés rangját növelendő megkétszerezte. Pedagógus Kutatói Pályadíj Az AKT a tudományterületi szakbizottságok javaslatai alapján október 27-én meghatározta a Pedagógus Kutatói Pályadíj tudományterületi arányait (a matematikai és természettudományok 3

területén 2, az élettudományok területén 2, a humán és társadalomtudományok területén 8), és javaslatot tett a díjazandó személyekre. A kormánytájékoztató és az országgyűlési beszámoló Az AKT április 11-én megtárgyalta a kormánytájékoztató és az országgyűlési beszámoló annotált tartalomjegyzékét, majd szeptember 26-án A Magyar Tudományos Akadémia elnökének tájékoztatója a Kormány számára a Magyar Tudományos Akadémia 2010. évi munkájáról, valamint a magyar társadalom és gazdaság fellendítése érdekében elért eredményeiről c. kormánytájékoztatót. Az infrastruktúrafejlesztési keret felosztása Az AKT tudományterületi szakbizottságai kialakították javaslatukat először a tudományterületek között, majd a tudományterületeken belül az egyes intézetek között a 2011- ben rendelkezésre álló 430 M Ft infrastruktúrafejlesztési keret felosztására. Az előzetes igények alapján készített javaslatot (élettudományi kutatóintézetek: 169,15 M Ft, matematikai és természettudományi kutatóintézetek: 186,7 M Ft, társadalomtudományi kutatóintézetek: 74,13 M Ft) az AKT május 30-án egyhangúlag támogatta. Az OTKA Bizottság alelnöki tisztsége Az AKT Németh Tamást, az MTA főtitkárát javasolta az OTKA Bizottság alelnöki tisztségére a 2011 2014-es ciklusra is. Az AKT határozatait az MTA elnöke hagyta jóvá, megjelentek az Akadémiai Értesítőben. A Doktori Tanács 2011. évi tevékenysége A Doktori Tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit. 2011-ben 103-an nyújtottak be doktori pályázatot. Osztály 2011. február szeptember összesen I. 4 9 13 II. 6 6 12 III. 5 2 7 IV. - 5 5 V. 11 14 25 VI. 2 11 13 VII. 2 1 3 VIII. 2 3 5 IX. 2 5 7 X. 0 5 5 XI. 1 6 7 Vallástud. - - 0 Interdisz. 1-1 Összesen 36 67 103 4

A Doktori Tanács 71 esetben ítélte oda az MTA doktora címet. Elutasító döntést nem hozott. 72 esetben engedélyezte, 3 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 12 fő a Tanács döntése előtt visszavonta a pályázatát. 79 esetben hozzájárult a védés kitűzéséhez. A 2011-ben folyamatban lévő doktori ügyekhez eljárási kifogást senki nem nyújtott be. Osztályok A benyújtott pályázatok száma és sorsa osztályonkénti bontásban (1995. szeptember 2011. december) Folyamatban lévő pályázatok MTA doktora címet nyertek Elutasított pályázatok Visszavont, megszüntetett pályázatok fő % fő % fő % fő % Összesen benyújtott pályázat I. 13 6,6 140 70,7 17 8,6 28 14,1 198 II. 20 9,2 143 65,6 22 10,1 33 15,1 218 III. 11 11,2 77 78,6 3 3,1 7 7,1 98 IV. 8 5,0 114 71,3 13 8,1 25 15,6 160 V. 29 9,8 202 68,5 15 5,1 49 16,6 295 VI. 15 9,6 99 63,5 24 15,4 18 11,5 156 VII. 7 4,1 147 85,5 5 2,9 13 7,6 172 VIII. 18 10,5 135 78,9 8 4,7 10 5,8 171 IX. 15 8,0 108 57,4 21 11,2 44 23,4 188 X. 6 5,7 72 68,6 9 8,6 18 17,1 105 XI. 8 5,4 122 83,0 7 4,8 10 6,8 147 Vallástud. - 0,0 1 25,0 1 25,0 2 50,0 4 Interdisz. 1 50,0 - - 1 50,0 - - 2 Összesen 151 7,9 1360 71,1 146 7,6 257 13,4 1914 A testület 2011-ben összesen 251 döntést hozott, ezek sorában foglalkozott egy tudomány doktora és két tudomány kandidátusa fokozat honosításával, továbbá egyes ügyekben a bírálók és a bírálóbizottság összetételének módosításával. Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett a Doktori Tanács folyamatosan foglalkozott a doktori eljárás és lebonyolítása kérdéseivel. 2011 második félévében javaslatot készített az Alapszabály doktori eljárást érintő részeinek módosítására, és kezdeményezte a Doktori Szabályzat átfogó módosítását. A módosítási javaslatok új megközelítés szerint szabályozták az inter- és multidiszciplináris eljárások lebonyolítását, és egyértelművé tették, hogy ezekben az eljárásokban hogyan kell érvényesíteni az osztálykövetelményeket. Az új szabályozás pontosította, hogy a doktori eljárásban közreműködő testületek tagjainál hogyan kell alkalmazni az 5

összeférhetetlenség szabályait. A javaslatok pontosították továbbá az eljárás nyilvánosságának szabályait is, valamint garanciát építettek be a szabályzatba arra vonatkozóan, hogy sem a jelölt, sem az eljárásban közreműködők ne halaszthassák el határtalanul a nyilvános vita időpontjának kitűzését. A 2011. december 5-én módosított akadémiai Alapszabály és Doktori Szabályzat alapján a Doktori Tanács megkezdte Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének módosítására vonatkozó javaslatának kidolgozását is. A Doktori Tanács vezetése 2009-ben célul tűzte ki, hogy a pályázatok elbírálásánál érvényesíti a szabályzatban meghatározott időtartamot. Nagy figyelmet fordított az elhúzódó ügyek kezelésére, ezért a Doktori Tanács elnöke negyedévenként tájékoztatta az MTA elnökét és az osztályelnököket az osztályhoz tartozó doktori ügyek állásáról. Az Elnökség támogatásával elérte, hogy 2010 végére az elhúzódó ügyek száma lényegesen csökkent, összesen 8 maradt. 2011-ben az elhúzódó ügyek száma nem változott, nagyon elhúzódó csupán 3 volt. Ezek az ügyek már a nyilvános vita szervezése, illetve az azt követő véleményezés fázisában vannak. Folyamatban lévő MTA doktora pályázatok a benyújtás éve szerint, osztályonkénti bontásban, 2011. december 31-i állapot Osztály Nagyon elhúzódó Elhúzódó Normál 2005 2008 2009 2010 2011 Összesen I. 1 12 13 II. 1 1 7 11 20 III. 1 1 2 7 11 IV. 1 2 5 8 V. 1 5 23 29 VI. 3 12 15 VII. 4 3 7 VIII. 1 12 5 18 IX. 1 7 7 15 X. 1 5 6 XI. 1 7 8 Interdisz. 1 1 Összesen: 3 5 45 98 151 A Doktori Tanács 2010 első félévében részleteiben is elfogadta a doktori pályázat internetes rendszerének tervét, amely alapján a doktori pályázatok teljes anyagát az interneten működő elektronikus rendszerben is rögzíteni kell. 2011 második féléve során a rendszer kiegészült a pályázat tartalmi értékelését biztosító részekkel, és így fokozatosan lehetővé válik a pályázatok elektronikusan történő értékelése is. A Doktori Szabályzat szerint a pályázónak a publikációkra és hivatkozásokra vonatkozó adatokat a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) keretében kell közzétennie. Az MTMT a pályázó publikációs és hivatkozási adatait ellenőrzi, és az ellenőrzött adatok alapján tölti fel a doktori pályázat internetes rendszerébe a pályázó publikációs és hivatkozási listáit, valamint tudománymetriai adatait. E feladat határidőre történő teljesítésére a Doktori Tanács és az MTMT 2010 októberében megállapodást kötött, mely szerint az MTMT akkor tudja vállalni a benyújtási határidőig a pályázó adatainak az ellenőrzését, ha ő július 15-ig, illetve december 15-ig minden adatot feltölt a rendszerbe. Az MTMT kapacitásproblémák miatt sajnos sem a februári, sem a szeptemberi pályázatok benyújtásánál nem tudta a szerződésben vállaltakat teljesíteni. A Doktori Tanács ezért, hogy a pályázókat ne érje méltánytalanság, úgy döntött, az ellenőrzés befejezését követő héten akkor is benyújthatja a jelölt a pályázatát, ha már 6

letelt a szabályzatban előírt határidő. Ezzel a februári benyújtás április végéig, a szeptemberi benyújtás december közepéig tolódott ki. A Doktori Tanács elnöke az osztályokra vonatkozó tudománymetriai táblázatokról elfogadó nyilatkozatot szerzett be a tudományos osztályok vezetésétől. A Doktori Szabályzatban hangsúlyozottan szerepel a doktori eljárások nyilvánosságának növelése. A nyilvánosságot biztosítja, hogy az eljárás legfontosabb dokumentumait (tézisek, doktori mű, hivatalos bírálói vélemények, a pályázó válaszai a bírálóknak) az eljárás különböző fázisaiban az MTA honlapján tesszük közzé, melyben együttműködünk az MTA Könyvtára Repozitóriumának üzemeltetőivel. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság 2011. évi tevékenysége A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság (KFB) 2011-ben 3 ülést tartott. A 2011. március 16-i ülésen elfogadta a 2010-ről szóló beszámolót, a 2011. évi könyv- és folyóirat-kiadási támogatási tervet, továbbá az 50 milliós könyvtámogatási keret terhére első körben javasolt művek listáját. Az MTA 181. közgyűlésén megválasztott új összetételű bizottság 2011. május 27-i ülésén újabb, az 50 milliós keretre vonatkozó javaslatokat vitatott meg, továbbá megtárgyalták a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Nyelvtudományi Bizottsága könyv- és folyóirat-támogatásokra vonatkozó eljárásrendjét, amelyet a bizottság a tudományos osztályok számára követésre ajánlott. A 2011. december 1-i ülésen a bizottság áttekintette a KFB 2011-es támogatása felhasználásának állását, illetve a 2012-es könyvterv előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Foglalkoztak a könyvés folyóirat-támogatások felhasználási szabályozásának tervezetével, amelynek értelmében az MTA elnöke pályázatot ír ki az akadémiai könyv- és folyóirat-kiadási támogatás elnyerésére, így 2012-ben és a következő években e támogatásokat már pályázati úton lehet elnyerni tekintettel a vonatkozó államháztartási jogszabályokra is. A Bizottság a tudományos osztályokkal és az MTA Titkárság Gazdasági Igazgatóságával szoros együttműködésben végezte munkáját. 2011-ben 83,4 millió Ft-ot fordíthatott könyv- és folyóirat-kiadásra, ami megegyezik a 2009. és 2010. évi támogatással. Az eredményes költségvetési tárgyalások eredményeképp a tárgyévben további 50 millió Ft-os könyvtámogatási keret is rendelkezésre állt, amelyre az MTA elnöke ugyancsak a KFB-től várt javaslatokat. A KFB csak teljesen kész, referált kéziratok megjelentetését támogatta. A tárgyévben a rendelkezésére álló költségvetési keretből 45 magyar és 26 idegen nyelvű folyóirat, továbbá 47 magyar és 5 idegen nyelvű szakkönyv kiadását támogatta. A folyóiratok KFB-keretből történő támogatása azért is fontos, mert a hazai pályázati lehetőségek a legtöbb tudományterületen beszűkültek, és a nagy múltú periodikák további fennmaradását szinte csak ez a forrás teszi lehetővé. A tárgyévi növekményből, az 50 milliós könyvkiadási külön keretből az intézmény régóta várt, akadémikus szerzők által jegyzett egyetemi tankönyvek, hiánypótló monográfiák megjelentetését tudta támogatni. 7

Tájékoztatás a 2011. évi keretekből támogatásban részesített kiadványokról Tudományos osztály Jóváhagyott keret (Ft) Támogatott könyvek száma magyar nyelvű idegen nyelvű Támogatott folyóiratok száma magyar nyelvű idegen nyelvű Összesen I. 22 850 000 11 3 16 30 II. 19 510 000 20 1 8 1 30 III. 2 920 000 4 3 1 8 IV. 6 255 000 1 3 6 10 V. 3 755 000 5 2 7 VI. 4 590 000 3 1 4 VII. 2 920 000 2 1 3 1 7 VIII. 3 755 000 7 7 IX. 9 590 000 9 2 11 X. 3 755 000 2 4 6 XI. 2 920 000 1 1 1 3 Elnökség 580 000 1 1 ÖSSZESEN: 83 400 000 47 5 45 26 124 Külön könyvkiadási keret, amelyre a KFB tett javaslatokat az MTA elnökének 50 000 000 34 5 39 Megjegyzés A támogatás összegében szerepel a VII. osztály Royalty kerete is. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2011. évi tevékenysége Tisztségviselők A Széchenyi Akadémia 2008 decemberében megválasztott elnöke, Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténész, valamint Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, az ELTE Anglisztika Tanszékének habilitált docense 2011. április 20-án lemondtak tisztségükről. A szeptember 27-i rendkívüli tisztújító közgyűlés nagy többséggel választotta meg elnöknek Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezőt, és választotta újra Ferencz Győzőt ügyvezető elnöknek. Az MTA-val két-két delegátus tartja a kapcsolatot. Az MTA részéről két akadémikus: Marosi Ernő és Somfai László, a Széchenyi Akadémia részéről Ferencz Győző és Jeney Zoltán Kossuthdíjas zeneszerző. 8

Létszám és költségvetés A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának jelenleg 84 rendes tagja van, közülük 49-en 70 éven felüliek, 35-en 70 évesnél fiatalabbak. Az élő tiszteleti tagok száma 10. A Széchenyi Akadémia tagjai tiszteletdíjat nem kapnak. A 2011. évi teljes évi rendes költségvetés 12,1 millió Ft volt, ehhez járult még az MTA 1,5 millió Ft-os konferenciatámogatása. Legfontosabb rendezvények Március 1-jén és 2-án 7 országból érkezett szakemberek részvételével nemzetközi konferenciát rendeztek az MTA várnegyedbeli kongresszusi termében az épített örökség védelméről az MTA Művészettörténeti Bizottságának, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának szakmai, valamint az MTA, az NKA, a Pro Professione Alapítvány, a budapesti British Council, a Francia Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a norvég Riksantikvaren anyagi támogatásával. A konferencia teljes anyagát publikálják. Április 5-én Széchenyi István-emlékestet rendeztek az MTA dísztermében. Szeptember 28-án ünnepi estet rendeztek az MTA dísztermében a senior (75, 80, 85 és 90 éves) tagok tiszteletére. Október 17-én Dobszay László, a Széchenyi Akadémia 2011. augusztus 26-án elhunyt elnökének emlékére rendeztek hangversenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen az MTA dísztermében. November 18-án Nemes Nagy Ágnes alapító tag halálának 20., az Újhold megjelenésének 65. és az Újhold-Évkönyvek megjelenésének 25. évfordulója tiszteletére konferenciát rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen, a múzeum dísztermében. Székfoglaló előadások Január 27.: Grunwalsky Ferenc Kossuth-díjas rendező, operatőr Új magyar film, fiatal filmesek. Március 8.: Winkler Barnabás Kós Károly-, Ybl- és Simon Wiesenthal-díjas építész: Eltűnő értékek nyomában, Építészet ez is. Április 5.: Kocsis Zoltán zeneszerző, zongoraművész. Március 31.: Tóth Krisztina József Attila-díjas költő: Talált mondat. Április 14.: Puhl Antal Ybl-díjas építész, habil., DLA, tanszékvezető egyetemi tanár: Babel értelmezések, Narrare necesse est. Könyvbemutatók Szeptember 29.: Lengyel György (szerk.): Színház és diktatúra a 20. században című kötetéről. December 15.: Görgey Gábor: Öt arckép (Kosáry Domokos, Darvas Iván, Mensáros László, Pilinszky János, Vas István) című kötetéről. A Tudományetikai Bizottság 2011. évi tevékenysége A Tudományetikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a beszámolási időszakban 2011. április 1-jén, május 25-én és október 10-én tartott ülést. 2011. április 1. A Tudományetikai Bizottság 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló megtárgyalása a 2011. májusi közgyűlésre. Tájékoztató a folyamatban lévő tudományetikai ügyekről. a) Panaszos által őssejt-fokozó készítménynek tulajdonított pozitív hatás tárgyban indított ügyben a TeB elektronikus szavazással a kérelmet elutasító érdemi határozatot hozott, azzal az általános érvényű kiegészítéssel, hogy korai 9

és meg nem erősített tudományos eredmények alapján hamis látszatot és megalapozatlan elvárásokat kelteni olyan tudományetikai vétség, amely súlyos társadalmi veszélyekkel járhat (a TeB határozatát a másodfokon eljáró Elnökség később helyben hagyta). b) Panaszos által az OTKA pályázati eljárásokkal kapcsolatban előterjesztett kérelmet a TeB elnöke elutasította, mivel a panasz elbírálása más szervezet hatáskörébe tartozik és a panaszban nem szerepel tudományetikai vétségre utaló cselekmény. A Tudományetikai Bizottság 2008 2011 között végzett tevékenységének áttekintése. Fésüs László a TeB 2008 2011 között végzett tevékenysége körében kiemelte a Tudományetikai Kódex és Memorandum, valamint az eljárási szabályzatok elkészítésének tényét. A TeB tevékenységét eredményesnek és fontosnak ítéli meg azzal, hogy a Bizottságnak a következő ciklusra vonatkozó ajánlásait a beszámoló tartalmazza. Fésüs László elnök tájékoztatta a TeB tagjait az ALLEA (All European Academies) állandó Tudományetikai Bizottsága legutóbbi üléséről, amely áttekintette az akadémiák tudományetikai tevékenységét. Fésüs László az ALLEA ülésén elhangzottakkal összhangban tájékoztatta a TeB tagjait arról, hogy egy új etikai vetület is megjelent: olyan etikai testületek alakulnak, amelyek általános jellegű véleményt mondanak kiemelt fontosságú vagy új tudományos kérdésekről etikai és morális megfontolások alapján. 2011. május 25. (rendkívüli TeB-ülés) A TeB elnökének megválasztása. 2011. október 10. Tájékoztató a folyamatban lévő tudományetikai eljárásokról. a) Panaszos kifogásolta, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal őt érintő pályázati eljárása során a bepanaszoltak a társaság hátrányára jártak el és tettek sajtónyilatkozatot. A TeB elektronikus úton hozott érdemi határozatával az eljárást megszüntette, kiemelt figyelemmel arra, hogy az ügyben más eljárások vannak folyamatban. A TeB határozatával szemben előterjesztett fellebbezést az Elnökség elutasította, a határozatot helyben hagyta. b) Tudományos bizottság által akadémiai költségvetési szerv vezetőjének az intézet munkatársainak pályázataival, illetve a vezető által hozott belső utasításokkal kapcsolatban előterjesztett beadványát a TeB elektronikus úton hozott határozatával elutasította. A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának módosítása: A TeB tagjai javasolták az Alapszabály módosítását a TeB tagjai megbízatásának szabályozása vonatkozásában. A Tudományetikai Bizottság általános megállapításai és ajánlásai 1. A Tudományetikai Bizottság az akadémiai Alapszabály és Ügyrend 2011. decemberi módosítását követően áttekintette ügyrendjét, és tekintettel a 2011. októberi hatályba lépése óta eltelt tapasztalatokra javasolta az Elnökség általi módosítását. E körben kifejezetten pontosítani szükséges az eljárás megindításáról szóló döntéshozatal szabályait; a bizottsági tagokra vonatkozó titoktartási kötelezettséget; az eljárás megindítására jogosultak személyét. 2. A Tudományetikai Bizottság javasolta a bizottsági elektronikus ügyintézés informatikai korszerűsítését, hasonlóan az elnökségi ülések anyagainak kezeléséhez és az Akadémiai Adattár szavazási rendjéhez. 10

III. Határozattervezet /2012. (V. 8.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2012. (V. 8.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Doktori Tanács 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2012. (V. 8.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte, és elfogadja. /2012. (V. 8.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerteés elfogadja. /2012. (V. 8.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Tudományetikai Bizottság 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. 11

IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA honlapján, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, 2012. április 16. Pálinkás József s. k. elnök 12