ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére május 6. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia testületei, közgyűlési bizottságai és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók Krisztina főosztályvezető-helyettes Kindert Judit titkárságvezető Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, Doktori Tanács, Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Tudományetikai Bizottság, Vezetői Kollégium, Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának 27. (10) bekezdése szerint a közgyűlési állandó bizottságok beszámolnak tevékenységükről a Közgyűlésnek. Az Alapszabály 49. (11) bekezdése alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa tevékenységéért a Közgyűlésnek felel, és tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szintén Alapszabályban előírt kötelezettsége, hogy tevékenységéről tájékoztassa a Közgyűlést (Alapszabály 62. ). A Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje 3. (1) bekezdésében foglaltak szerint a Doktori Tanács tevékenységéről tájékoztatja a Közgyűlést. A részletes bizottsági beszámolókat a testületek és bizottságok megtárgyalták és elfogadták. Az egyesített előterjesztés tartalmazza az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, a Doktori Tanács, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenységéről szóló beszámolók összefoglalását. Az előterjesztést a Vezetői Kollégium tagjai április 8-i ülésükön megtárgyalták, és az Elnökség tagjainak támogatásra, a Közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Az Elnökség tagjai április 15-i ülésükön a Közgyűlésnek elfogadásra javasolták a beszámolót. II. Előterjesztés Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa évi tevékenysége Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban AKT) 2013-ban február 18-án, március 25-én, április 22-én, szeptember 23-án, október 28-án és november 25-én ülésezett. Az AKT tagjai négy alkalommal kaptak felkérést arra, hogy az MTA választási rendszerében véleményt nyilvánítsanak egyes, sürgős döntést igénylő kérdésekben. 1

2 Az AKT a következő témakörökben hozott határozatokat, illetőleg tájékozódott az aktuális kérdésekről: A kutatóhelyek tudományos tevékenységének értékelése Az AKT tagjai márciusban egyhangúlag tudomásul vették a kutatóintézet-hálózat évi tudományos tevékenységéről szóló tájékoztatót, novemberben pedig megismerték és elfogadásra javasolták a kutatóhálózat évi tevékenységéről készítendő beszámoló felépítését. A kormánytájékoztató Az AKT tagjai márciusban fogadták el a évi kormánytájékoztató tartalmi összefoglalójáról szóló tájékoztatást. A testület tagjai a tájékoztató szövegét az ülésen kért kisebb módosításokkal szeptemberi ülésükön tárgyalták és fogadták el. Az országgyűlési beszámoló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvénynek megfelelően az Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről szóló évi beszámoló tartalmi összefoglalóját az AKT tagjai márciusi ülésükön tárgyalták meg és fogadták el. Az elkészült országgyűlési beszámolót az AKT tagjai októberi ülésükön ismerték meg, és egyhangúlag elfogadták. Igazgatói pályázat véleményezése Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatói pályázatának elbírálására az AKT tagjai szeptemberi ülésükön eseti bizottságot hoztak létre, amely kikérte a Matematikai Tudományok Osztálya és az intézet kutatóinak véleményét. Az AKT tagjai novemberben az eseti bizottság jelentése alapján Pálfy Péter Pál akadémikus (az egyetlen pályázó) újbóli megbízását javasolták. Szervezeti és működési szabályzatok Az AKT tagjai februárban elektronikus szavazással egyhangúlag elfogadták az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezeti és működési szabályzatának módosítását, az Energiatudományi Kutatóközpont új SZMSZ-ét áprilisi, az Ökológiai Kutatóközpontét és a Támogatott Kutatócsoportok Irodájáét pedig szeptemberi ülésükön tárgyalták meg és fogadták el. A kutatóhelyek szellemitulajdon-védelmi szabályzatának készítése A kutatóhelyeknek az MTA elnöke 1/2013. (II. 18.) számú határozata alapján kialakítandó új szellemitulajdon-védelmi szabályzatai előkészítésével kapcsolatban az AKT tagjai februári ülésükön kaptak tájékoztatást. Az intézmények 2013 őszére az MTA Titkárság szakértőjének közreműködésével lényegében elkészültek saját intézményi szabályzatukkal. Erről és a szabályzat gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő informatikai rendszer tervezetéről az AKT tagjai november 25-i ülésükön fogadtak el tájékoztatót. 2

3 A kutatóintézet-hálózat teljesítménykövetelmény-rendszerének áttekintése Az új kutatóközpontok egy évi AKT-ülésen megtárgyalt elvárás szellemében készítették el 2013 elején teljesítménykövetelmény-rendszerüket. A változatlanul működő intézmények is frissítették követelményrendszerüket, valamint benyújtották a dokumentumokat (mint SZMSZ-ük egyik nem kötelező mellékletét), amelyeket az AKT szakbizottságai októberi ülésükön tekintettek át. Az erről szóló tájékoztatást az AKT tagjai október végi ülésükön fogadták el. Open Access A tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveiről szóló 27/2012. (IX. 24.) számú elnöki határozat szellemében az Akadémia minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti az Open Access (OA) néven ismert publikációs rendszer minél gyorsabb elterjesztését szeptemberétől az MTA e célra anyagi forrást is biztosít. Az AKT tagjai 2013 októberében kaptak tájékoztatást az Open Access helyzetéről az MTA kutatóintézethálózatában. A fiatal kutatói támogatási rendszer A fiatal kutatói álláshelyek tudományterületi eloszlására vonatkozó, február 18-án elfogadott javaslat alapján az AKT tagjai áprilisi ülésükön elfogadták a szakbizottsági elnökök által beterjesztett javaslatokat (matematikai és természettudományok: 48, élettudományok: 42, társadalomtudományok: 25 fiatal kutatói álláshely; 5 álláshelyről pedig később született elnöki döntés). Az AKT tagjai októberben tájékoztatást kaptak az éves álláshelyek betöltéséről. A Lendület-kutatócsoportok tevékenységének áttekintése Az AKT tagjai a szeptemberi ülésen megismerték és támogatták a Lendület-kutatócsoportok éves, hároméves és ötéves kutatómunkájának értékelésére, továbbá a Lendületkutatócsoportok véglegesítésére tett javaslatot. A vonatkozó elnöki rendelkezéssel összhangban a szakbizottságokat felkérték a Lendület-kutatócsoportok szakmai munkájának véleményezésével. Az AKT tagjai októberi ülésükön egyetértettek a szakbizottságok véleményező munkájáról szóló előterjesztésben foglaltakkal. Az AKT tagjai novemberben fogadták el a Lendület program keretében a Támogatott Kutatócsoportok Irodájához (TKI) került projektek indításával kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztatást. A támogatott kutatócsoportok Az AKT tagjai április 22-én egyhangúlag elfogadták az akadémiai támogatású kutatócsoportok pályázatainak rangsorolására felkért zsűri javaslatát, és indítványozták, hogy az MTA elnöke annak alapján döntsön. Novemberben az AKT tagjai egyhangúlag elfogadták a TKI évi szervezeti működéséről szóló tájékoztatót. Ehhez kapcsolódóan egyes kutatócsoportok 2012-es szakmai beszámolójában a hiányos affiliációmegadás miatt az AKT tagjai felkérték a szakbizottságokat a támogatott kutatócsoportok által készített évi beszámolók véleményezésére. 3

4 A külső tanácsadó testületek Az AKT tagjai februári ülésükön tájékoztatást kaptak a 2012-ben újonnan létrehozott kutatóközpontok és a SZBK megújított külső tanácsadó testületeiről. A változatlan formában működő öt kutatóintézet külső tanácsadó testületének megbízása 2013 első felében lejárt. A kutatóintézeti igazgatók javaslatot tettek a következő 3 éves időszakra felállítandó KTT tagjaira: a megbízások meghosszabbítására, illetve az esetleges személyi változtatásokra. Az igazgató személyi javaslatai közül az AKT által delegálandó tagokat az AKT tagjai márciusi ülésükön hagyták jóvá. Szeptemberi ülésükön az AKT tagjai új tagot jelöltek a SZBK egy lemondott külső tanácsadó testületi tagja helyére. Pedagógus Kutatói Pályadíj Az AKT tagjai október 28-i ülésükön a korábbi gyakorlatnak megfelelően tárgyalták meg a szakbizottságoknak a Pedagógus Kutatói Pályadíj tudományterületi arányaira és a díjazandó személyekre vonatkozó javaslatát. Az AKT tagjai a szakbizottságok javaslata alapján elfogadták a Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesülők tudományterületi arányát, miszerint a matematikai és természettudományi területen 3, az élettudományok területén 2, a humán és társadalomtudományi területen 9 fő részesüljön elismerésben. Az AKT tagjai a szakbizottságok javaslata alapján megnevezték a díjazásra javasoltakat. Akadémiai Ifjúsági Díj Az AKT tagjai 2013 decemberében elektronikus szavazás útján, a pályázó fiatal kutatók közül 14 (matematikai és természettudományok: 6, élettudományok: 5, humán és társadalomtudományok: 4) fő elismerését javasolták Akadémiai Ifjúsági Díjjal. Az infrastruktúra-fejlesztési pályázatokat véleményező zsűri javaslatának megtárgyalása Az AKT tagjai két alkalommal: 2013 januárjában, illetve júliusában elektronikus úton fogadták el az akadémiai kutatóintézet-hálózat infrastruktúra-fejlesztéseit célzó pályázatok második kategóriáját bíráló zsűrik javaslatát. Az AKT szakbizottságai ügyrendjének jóváhagyása Az AKT tagjai április 22-i ülésükön egyhangúlag elfogadták a szakbizottságok ügyrendjére vonatkozó, mindhárom tudományterületi szakbizottság által jóváhagyott javaslatot. Egyebek Az AKT tagjai folyamatosan tájékozódtak a folyamatban lévő nagyobb akadémiai pályázatokról, továbbá a kutatóközpontok és kutatóintézetek alapító okiratainak változásairól. Februári ülésükön fogadták el az AKT saját tevékenységéről szóló évi beszámolót, november 25-én pedig a I. félévi munkatervét. Az MTA elnöke által jóváhagyott AKT-határozatok megjelentek az Akadémiai Értesítőben. 4

5 A Doktori Tanács évi tevékenysége A jelenleg működő Doktori Tanácsot az MTA Közgyűlése májusi ülésén választotta meg. Elnöke Palkovits Miklós, az MTA rendes tagja, társelnöke M. Szabó Miklós, az MTA rendes tagja, titkára Makai Mihály, az MTA doktora. A Doktori Tanácsnak további 19 tagja van, minden tudományos osztály 2 taggal képviselteti magát. A Doktori Tanács működését, valamint a doktori eljárást meghatározó szabályozások A Doktori Tanács működését az MTA Alapszabálya, a Közgyűlés által elfogadott Doktori Szabályzat, valamint az Elnökség által jóváhagyott Eljárási Szabályzat és Ügyrend szabályozza. A doktori eljárást ezeken túlmenően az osztályügyrendek 2. számú mellékletei, illetve az osztályok speciális követelményrendszerei határozzák meg. Az MTA Alapszabályának és Ügyrendjének december 7-én, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Szabályzatának december 6-án történt változásait követően a jogi koherencia fenntartása végett szükséges volt a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének, valamint az osztályügyrendek doktori eljárásra vonatkozó részeinek aktualizálása. A Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata február 28-án lépett hatályba, így a 2013-as doktori pályázatokra ennek a rendelkezéseit kellett alkalmazni ban a Doktori Tanács áttekintette a Doktori Szabályzatot, valamint az Eljárási Szabályzatot és Ügyrendet, és néhány pontosítást javasolt bennük. A Doktori Szabályzatot érintő módosítást az MTA Közgyűlése május 6-án hagyta jóvá. Az osztályügyrendek doktori eljárásban alkalmazott 2. számú mellékleteit az Elnökség november 27-i ülésén fogadta el azzal, hogy azokat az osztályügyrendek általános szabályaival együttesen kell alkalmazni már a december 15-éig regisztráló jelöltek esetében is, így a 2013-as doktori pályázatokra már ezt a szabályozást kellett alkalmazni. A doktori eljárásra vonatkozó szabályok megújításának utolsó lépéseként az Elnökség az osztályok speciális követelményrendszereit fogadta el három lépésben november és január között azzal, hogy azokat elsőként a szeptemberi benyújtásra regisztráltak esetében kell alkalmazni ra ezzel lezárult az a 2011-ben elkezdődött folyamat, amely végeredményeként a teljes doktori eljárás megújult. A Doktori Tanács működése A Doktori Tanács fő feladata a tudományos bizottságok, osztályok, hivatalos bírálók és bírálóbizottságok javaslatai alapján a doktori kérelmek elbírálása, valamint az MTA doktora címek odaítélése ban a Doktori Tanács 95 esetben ítélte oda az MTA doktora címet. 83 esetben engedélyezte, 7 esetben elutasította az eljárás lefolytatását. 12 fő a Tanács döntése előtt visszavonta a pályázatát. A Tanács 92 esetben hozzájárult a védés kitűzéséhez. 5

6 Cím odaítélése Cím elutasítása Eljárásra bocsátás engedélyezése Eljárásra bocsátás elutasítása Védés engedélyezése Védés elutasítása Fokozat odaítélése Fokozat elutasítása Eljárásra bocsátás engedélyezése Eljárásra bocsátás elutasítása Egyéb ügyek Közgyűlés A Doktori Tanács döntéseinek száma 2013-ban 324 volt. Egyéb ügyek között foglalkozott 3 honosítási kérelemmel, továbbá egyes ügyekben döntött a bírálók és a bírálóbizottság összetételének módosításáról. A Doktori Tanács működése óta tárgyalt egyedi ügyek számát benne a évben tárgyaltakkal az 1. sz. melléklet tartalmazza. MTA doktora cím Tudomány doktora fokozat Évszám Összesen Összesen Az üléseken az egyedi ügyek tárgyalása mellett a Doktori Tanács folyamatosan foglalkozott a doktori eljárás és lebonyolítása kérdéseivel, aminek végeredményeként 2013 szeptemberében minden osztály esetében életbe lépett az új követelményrendszer. A Doktori Tanács, segítve a pályázókat, egy több mint 550 oldalas kiadványban foglalta össze a doktori eljáráshoz kapcsolódó összes szabályt és követelményt. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló XL törvénytől az MTA Alapszabályán, a Doktori Szabályzaton, az Eljárási Szabályzaton és Ügyrenden, az osztályok doktori ügyrendjén át az osztályok, illetve egyes esetekben az egyedi bizottságok követelményrendszeréig bemutatja a doktori eljárás minden egyes lépését. Az MTA történetében először készült olyan kiadvány, ami erre az áttekintésre vállalkozott. A kiadvány a papír alapú kötettel egyidejűleg elektronikus formában az osztályok honlapjain is elérhetővé vált. A Doktori Tanács fontos döntése volt, hogy az MTMT vezetőségével egyeztetve a doktori pályázatok folyamatos benyújtását javasolta, amit az MTA Elnöksége és a Közgyűlés is támogatott szeptemberében lépett életbe a folyamatos benyújtás lehetősége az évenként kétszeri benyújtás helyett, aminek eredményeképp az addigi, 3 hónapot meghaladó MTMT-ellenőrzés 1-1,5 hónapra csökkent, ezzel is felgyorsítva az ügyintézést második felében a Doktori Tanács kezdeményezte az MTA doktora cím hivatalos angol megnevezését és rövid változatának elfogadását, ezzel egyetemben pedig a többnyelvű diploma bevezetését a 2014-es oklevélosztástól kezdődően. A Doktori Tanács döntött az eljárási és szakértői díjak emeléséről is, amire január 1-jével került sor. 6

7 Ügyforgalom, ügyintézés A Doktori Tanács július és augusztus kivételével havonta tartotta üléseit ban 85-en nyújtottak be doktori pályázatot. A benyújtott pályázatok évenkénti számát, illetve megoszlásáról a részleteket a 2. sz. melléklet tartalmazza. Benyújtás éve Pályázatok száma Összesen 2117 A benyújtott pályázatok osztályok közötti megoszlását, valamint az MTA doktora címet elnyerők számát különböző szempontok figyelembevételével a 3 4. sz. melléklet tartalmazza részletesen. Osztályok Folyamatban lévő pályázatok MTA doktora címet nyertek Ebből ban Elutasított pályázatok Visszavont, megszüntetett pályázatok Benyújtott pályázatok összesen fő % fő % fő fő % fő % I. 8 3, , , ,4 225 II. 20 8, , , ,1 246 III. 7 6, , ,7 7 6,5 107 IV. 9 5, , , ,6 169 V. 23 7, , , ,8 321 VI. 14 8, , , ,

8 Közgyűlés Osztályok Folyamatban lévő pályázatok MTA doktora címet nyertek Ebből ban Elutasított pályázatok Visszavont, megszüntetett pályázatok Benyújtott pályázatok összesen fő % fő % fő fő % fő % VII. 7 3, , ,2 13 7,0 186 VIII. 8 4, , ,3 11 5,9 186 IX. 15 6, , , ,2 216 X. 3 2, , , ,6 119 XI. 6 3, , ,6 10 6,1 163 Egyéb (Vallástud.+ 0 0,0 4 50, ,0 2 25,0 8 Interdisz.) Összesen 120 5, , , , ÉV Osztály Összesen I II III IV V VI VII VIII IX X XI Egyéb (id./vall.) Összesen A 2013-ban folyamatban lévő doktori ügyekhez 4 esetben nyújtottak be eljárási kifogást, amelyet az Ügyrendi Bizottság megtárgyalt, és minden kérdésben meghozta döntését. A Doktori Tanács vezetése 2009-ben célul tűzte ki, hogy a pályázatok elbírálásánál érvényesíti a szabályzatban meghatározott időtartamot. Az Elnökség támogatásával 2011 végére az elhúzódó ügyek száma lényegesen lecsökkent, összesen 8 maradt végére az elhúzódó ügyek száma még tovább csökkent, mindösszesen 5 maradt, de volt közöttük olyan, amelyik már 7 éve húzódott végére azonban már nem volt olyan doktori ügy, amely meghaladta volna a 2 évet. Mindezekkel párhuzamosan a folyamatban lévő ügyek száma a december végi állapotokhoz képest 24%-kal csökkent. A folyamatban lévő ügyek december 31-i állapotát az 5. sz. melléklet tartalmazza. 8

9 Osztály Normál Összesen I II III IV V VI VII VIII IX X. 3 3 XI Összesen: A Doktori Tanács 2010 első félévében fogadta el a doktori pályázat internetes rendszerének tervét. Ennek alapján 2011 szeptemberében lényeges változás történt a doktori pályázat lebonyolításában, mert a doktori pályázatok teljes anyagát az interneten működő elektronikus rendszerben is rögzíteni kellett. A rendszer használata közben kiderült hiányosságok, valamint az Akadémiai Adattárral történő összekapcsolás igénye miatt 2012-ben elkezdődött az internetes pályázati rendszer további fejlesztésének előkészítése végére elkészült az új rendszer tesztváltozata, amelynek bevezetése 2014 első felében történik meg. A Doktori Szabályzatban hangsúlyozottan szerepel a doktori eljárások nyilvánosságának növelése, amelyet az eljárás legfontosabb dokumentumainak (tézisek, doktori mű, hivatalos bírálói vélemények, a pályázó válaszai a bírálóknak) az eljárás különböző fázisaiban az MTA honlapján történő közzététele biztosít az MTA Könyvtár és Információs Központ Repozitóriuma üzemeltetőinek közreműködésével. Ennek eredményeként a doktori eljárás elektronikus anyagának hosszú távú tárolása is biztosítva van. Az MTA doktora cím meglétét igazoló 92 oklevelet az Elnökség és a Doktori Tanács ünnepélyes keretek között adta át az új doktoroknak december 4-én. Ezáltal december 31-én a tudomány doktora és az MTA doktora címmel rendelkező, még élő, nem akadémikus kutatók száma 2736-ra módosult. Ezzel egyidejűleg az MTA honlapján nyilvánosságra hoztuk azt a közérthető szakmai értékelést, amely indokolta a cím odaítélését. Az MTA doktora cím megszerzése iránti eljárásokban az 1995-től benyújtott pályázatok megoszlása a nagy tudományterületek között: élettudományok 676 matematikai és természettudományok 746 társadalomtudományok 687 9

10 További 8 pályázat benyújtása történt meg vallástudományi, illetve interdiszciplináris területen. A Doktori Tanács adminisztratív feladatait a Doktori Tanács Titkársága látja el; a korábbi 9 munkatárs helyett 6 munkatárs foglalkozik kizárólag doktori ügyekkel. A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság évi tevékenysége A Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság (továbbiakban KFB) 2013-ban a évhez hasonlóan az erre a célra elkülönített keretéből összesen 133,4 millió forintot fordíthatott könyv- és folyóirat-kiadásra. A bizottság korábban megszokott 83,4 millió forintos keretét ahogy 2012-ben 2013-ban is 50 millió forinttal növelte az MTA elnöke által a központi kiadványok keretéből átengedett összeg. Ez a korábbi, 2011-et megelőző évek stagnáló támogatása után komoly előrelépés, s a 2014-es keret (összesen 140 millió forint) ismeretében tartós, kiszámítható támogatási szintet mutat. Emellett az MTA elnöke a központi kiadványok keretének terhére, a tudományos osztályok könyvfelelősei és a KFB elnökének javaslatára 2013 áprilisában és szeptemberében további 33 tudományos mű megjelentetését támogatta összesen 31,2 millió forint értékben. (Elsősorban olyan akadémiai vonatkozású vagy egy adott tudományterület számára kulcsfontosságú munkák részesültek támogatásban, amelyek forráshiány miatt pályázati úton nem nyertek támogatást.) A KFB 2012-ben elfogadott ügyrendje és az államháztartási jogszabályok előírásainak megfelelően az MTA elnöke minden évben pályázatot ír ki az akadémiai könyv- és folyóiratkiadási támogatás elnyerésére. A 2013-ra vonatkozó pályázatok beadási határideje november 30. volt. A pályázatokat először a tudományos bizottságok és osztályok rangsorolták. A KFB március 20-i ülésén alakította ki a támogatásra javasolt művek listáját, amelyet az MTA elnöke hagyott jóvá. A pályázati felhívásra különösen társadalomtudományi területről nagyon sok pályázat érkezett. Tekintettel a korlátozott támogatási összegre, a KFB csak azokat a műveket javasolta támogatásra az MTA elnökének, amelyeket az osztályok feltétlenül támogatandónak ítéltek. A korábbi pályázatok tapasztalatai alapján a KFB december 13-i ülésén javaslatot tett arra, hogy a folyóiratok támogatása a jövőben meghívásos pályázati formában történjen, azzal, hogy a meghívandó folyóiratok körét a szakterületileg illetékes tudományos osztályok határozzák meg. A pályázattal kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítésére a pályázatokat a továbbiakban elektronikus úton, az akadémiai Egységes Pályázati Keretrendszerben kell benyújtani és feldolgozni. A változáshoz szükséges volt a KFB ügyrendjének módosítása: első változatát a KFB március 20-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el azzal, hogy a bizottság által felkért szakértők tegyenek szövegszerű javaslatot a kizárólag elektronikus formában megjelenő kiadványok kezelésére vonatkozóan. A felkért szakértők (Hatvani László és Zalai Ernő akadémikusok, Téglási Ágnes, az MTA KIK főigazgató-helyettese, továbbá az Akadémiai Kiadó akkori KFB-képviselői) szövegszerű módosításokat, javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek beépültek a KFB új ügyrendjébe. A 10

11 bizottság módosított, új ügyrendjét az MTA Elnöksége szeptember 25-i ülésén fogadta el. A meghívásos pályázat előkészítéséhez a tudományos osztályok szeptemberi osztályüléseiken határozták meg a pályázat benyújtására jogosult folyóiratok körét. A KFB elnökének kérésére az MTA elnöke a tudományos folyóiratok támogatási keretét 90, a könyvekét 50 millió forintban határozta meg. (A folyóiratok esetében ez a korábbi évekhez képest emelkedést jelent.) A KFB a titkársági munkatársak közreműködésével az új ügyrendnek megfelelően készítette elő a 2014-re vonatkozó pályázati felhívások (külön a könyvpályázat, illetve a meghívásos folyóirat-pályázat) és a pályázati folyamat ütemtervének tervezetét, amelyet az MTA elnöke hagyott jóvá. A pályázatok beadási határideje december 19. volt. Ismét nagyon sok pályázat érkezett, az igényelt támogatási összeg jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keretet. (Összesen több mint 300 millió forintnyi támogatáskérés érkezett.) A bizottság a pályázatokat a tudományos osztályok január februári üléseit követően márciusi ülésén rangsorolta. A pályázatokat 2013-ban először elektronikus úton az akadémiai Egységes Pályázati Keretrendszerben nyújtották be a pályázók, illetve értékelték a bizottságok, az osztályok. A rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat a bizottság felhasználja a következő pályázati kiírás és a rendszer fejlesztése során. A KFB 2013-ban két ülést tartott. A március 20-i ülésen a napirendnek megfelelően a bizottság a évi könyv- és folyóirat-kiadási támogatás felhasználását, továbbá a korábbi maradványokat tekintette át, majd a benyújtott pályázatok alapján megtárgyalta az MTA évi kiadványtervét. Ezen az ülésen foglalkozott a bizottság az új ügyrend tervezetével is. A KFB második, tárgyév végi ülését december 13-án tartotta, amelyen megtárgyalta a KFB évi támogatása felhasználásának helyzetét, illetve a évi könyvterv előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A KFB ezen az ülésén foglalkozott az MTA és az Akadémiai Kiadó között megkötött új keretszerződéssel is, amely újraszabályozza a folyóiratok főszerkesztőinek kinevezési rendjét. A továbbiakban a főszerkesztők személyére a szerkesztőségeket befogadó intézmények vezetői tesznek javaslatot az illetékes tudományos osztály véleményének kikérése után. A KFB javasolta, hogy a főszerkesztők személyéről konszenzusos, alaposan előkészített, mind a szerkesztőséget befogadó intézmény, mind pedig a tudományos osztályok és illetékes bizottságaik álláspontját figyelembe vevő javaslatok szülessenek. A korábbi hagyományoknak megfelelően, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében november 4-én került sor az Akadémiai Kiadó Nívódíjának átadó ünnepségére. A tudományos osztályok javaslatai alapján a kiadó minden évben nívódíjjal jutalmaz olyan jelentős könyveket és tudományos folyóiratokat, amelyek létrejöttét az MTA támogatta, és a kiadó gondozásában jelentek meg ban a KFB elnöke tíz díjat adott át. 11

12 A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenysége Kiemelt rendezvények Április 9-én a SZIMA megrendezte a IV. Széchenyi István-emlékestet ban Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Wolf- és Kiotó-díjas matematikus, az MTA rendes tagja volt a rendezvény vendége. Kiművelt emberfők címmel tartott előadásában figyelemre méltó gondolatokat fejtett ki a hazai oktatási rendszerről. Kosáry Domokosra ( ), az MTA néhai elnökére ( ), a SZIMA életre hívójára születésének 100. évfordulója alkalmából több rendezvénnyel megemlékeztek. (Lásd: Könyvkiadás is.) A május 14-i tudományos emlékülésre fotó-összeállítást készítettek és adtak át az eseményt szervező MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának. Az MTA Dísztermében tartott ünnepi tudományos ülésen Görgey Gábor alapító tag mondott emlékbeszédet. A szeptember 10-én 85 éves Juhász Ferenc, Kossuth-díjas költő tiszteletére szerveztek irodalmi estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Digitális Irodalmi Akadémiával, a Magyar Írószövetséggel, a PEN C.L.U.B-bal és a múzeummal közösen. Juhász Ferencet köszöntötte E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója, Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke, Esterházy Péter író és Konok Tamás festőművész. A rendezvényen közreműködött Vásáry Tamás zongoraművész, Galkó Balázs színművész és Havas Judit előadóművész. Szeptember án Európa problémáiról rendeztek nemzetközi tanácskozást az MTA Felolvasótermében és a FUGA-ban a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtunggal, az S. Fischer Stiftunggal és az Allianz Stiftunggal, a budapesti Európai Kulturális Alapítvánnyal, a Magyar Lettre Alapítvánnyal és a Szépírók Társaságával együttműködve. Az Európa-beszélgetések címen meghirdetett eseményen köszöntőt mondott Heinrich Detering (DA), Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke. A vitaindítón Andrei Pleşu volt román külügy- és kulturális miniszterrel beszélgetett Konrád György. A Nemzetek Európája című ülésen Michael Stolleis (D) jogtörténész, Gyáni Gábor történész és Márton László formáltak véleményt, a moderátor Richard Swartz svéd író, újságíró volt, aki Nádas Péterrel közösen jelentette meg Párbeszéd című beszélgetőkönyvét. A régiók Európája címmel beszélgetett a témáról a Budapesten született, Svájcban élő író, műfordító Zsuzsanna Gahse, Grendel Lajos, Végel László (SRB) és a németül író Alida Bremer (HR) Csordás Gábor irányításával. A hatalom nyelvének problematikáját járta körül az azonos című ülésen Földényi László vezetésével Ingo Schulze (D) és Katja Lange-Müller (D) író, akik mindketten a volt NDK-ban születtek, valamint Spiró György és Parti Nagy Lajos. Levetítették Forgács Péter megrendítő Dunai exodus című filmjét, majd Kornis Mihály olvasta fel Dunasirató című korábbi írását. A nyelv hatalma címet viselő záró részben Tóth Krisztina és a szerb Ilia Savić olvasta fel saját írását, amit rövid beszélgetés követett, melynek résztvevői Joachim Sartorius (D), Nádasdy Ádám és a moderátor Ferencz Győző voltak. A kétnapos program záróakkordjaként megszervezett koncerten Ligeti György, Kurtág György, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Soproni József, Tihanyi László és Dukay Barnabás mindnyájan a SZIMA tagjai, valamint Selmeczi György művei hangzottak fel. Közreműködött Rajk Judit és Kéringer László ének, Borbély László zongora és a 12

13 Classicus Quartet (Kruppa Bálint, Surján Péter hegedű, Tornyai Péter brácsa, Zétényi Tamás cselló). A tanácskozás anyagának megszerkesztett változatát közölte az Élet és Irodalom című hetilap október 25-i száma. Október 1-jén a FUGA-ban megrendezett kiállításon a SZIMA építész tagjainak munkáit mutatták be. Bevezetőt mondott Kerékgyártó Béla filozófus. Október 7-én a Kossuth-díjas Gergely Ágnest Két szimpla a kedvesben című, régen várt visszaemlékezés-kötetének megjelenése alkalmából köszöntötték születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös szervezésben a múzeum dísztermében. Az ünnepelttel Barna Imre, az Európa Kiadó korábbi igazgatója beszélgetett, a SZIMA részéről Ferencz Győző mondott laudációt. Október 25-én a Zeneakadémia Nagytermében a hetvenéves Jeney Zoltán zeneszerzőt ünnepelte a nagyközönség. A programot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szervezte. December 16-án Hang kép szó címmel teltházas ünnepi estet rendeztek az MTA Dísztermében a senior (70, 75, 80, 85 éves) tagok: Jeney Zoltán, Juhász Ferenc, Gergely Ágnes, Konrád György, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Várady Szabolcs író-költő, Baranyay András, Hajnal Gabriella, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Megyik János, Nádler István képzőművész, Grunwalsky Ferenc és Szabó István filmrendező, valamint Zsámbéki Gábor színházrendező tiszteletére. Közreműködött: Kocsis Zoltán zongora, Kállai Ernő hegedű, Zétényi Tamás gordonka, Madai Zsuzsanna fuvola, Termes Rita zongora, Gheorghita Orsolya és Vincze Klára ének, Takács Ferenc irodalomtörténész, Takács Katalin és Mácsai Pál színművész. Székfoglalók Január 24-én Zsigmond László Ybl-díjas építész tartott előadást Közösség és építészet címmel a Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett kiállításán. Április 24-én Lengyel György rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa tartott előadást Párhuzamos portrék: Hevesi Sándor és Németh Antal címmel az MTA Felolvasótermében. Június 21-én Günther Uecker, újonnan megválasztott tiszteleti tag tartott székfoglaló előadást az MTA Felolvasótermében. A világhírű képzőművész laudációját Maurer Dóra Kossuth-díjas képzőművész mondta el. December 6-án Gellér B. István pécsi képzőművész székfoglaló kiállítását rendezték meg a 2B Galériában. A tárlatot Szegő György nyitotta meg. Könyvkiadás Május 9-én a FUGA-ban (Budapesti Építészeti Központ) mutatták be Húsz év. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia története című kötetüket, amely In memoriam Kosáry Domokos ajánlással jelent meg saját kiadásukban az MTA támogatásával. A könyvet Marosi Ernő művészettörténész, az MTA rendes tagja, a kötet bevezetőjének szerzője ismertette. Az eseményt a FUGA rádió élőben közvetítette. 13

14 November 15-én mutatták be Kosáry Domokos a Széchenyi Akadémia kiadásában megjelent A chilloni fogoly. A történelem veszedelmeiről című kötetét az MTA Kupolatermében. A könyv a Széchenyi-nagydíjas történész 1958-ban megkezdett börtönnaplóját (A chilloni fogoly, új, javított kiadás) és a Magvető gondozásában korábban megjelent tanulmánygyűjtemény (A történelem veszedelmei) legfontosabb darabjait fogja össze. A kötetet az előszó írója, Szörényi László irodalomtörténész professzor, az MTA doktora ismertette. A bemutató után részleteket vetítettünk Hanák Gábor A chilloni fogoly című, 13 részes interjúdokumentumfilmjéből. A kötet megjelenését az Akadémia, valamint az OTP Fáy András Alapítvány támogatta. A Tudományetikai Bizottság évi tevékenysége A Tudományetikai Bizottság (a továbbiakban: TeB, bizottság) a beszámolási időszakban február 18-án és december 16-án tartott ülést október 24-én Tudományetikai Konferencia megrendezésére került sor. Az ülések közötti időszakban a TeB elektronikus úton hozott döntéseket; az ülések közötti döntéshozatal a év második felétől az újonnan létrehozott belső elektronikus felületen történt, amelynek célja az ügyek bizalmas jellegére tekintettel az elektronikus levelezésnél biztonságosabb ügyintézés megoldása, illetve az elektronikus szavazás lehetőségének biztosítása ban a bizottság 7 tudományetikai ügyben hozott érdemi határozatot. 4 esetben az eljárás megindításának elutasításáról döntött, tekintettel arra, hogy a kérelmekben foglaltak kivizsgálása nem a TeB hatáskörébe tartozott. Egy esetben határozott köztestületi tagság felfüggesztéséről. Etikai vétség megállapítására irányuló 2 eljárás közül az egyikben etikai vétséget nem állapított meg, a másik eljárás során a nem megfelelő idézés tudományetikai vétségét bizonyítottnak találta a TeB ban az Elnökség 4 db tudományetikai döntéssel szemben benyújtott fellebbezést vizsgált felül, amelyek kivétel nélkül a TeB első fokú határozatának helybenhagyásával zárultak december 31-én 5 olyan ügy volt folyamatban, amelyben a bizottság nem döntött, ebből ezen beszámoló elkészítésekor 2 db ténylegesen folyamatban lévő ügy vár érdemi döntésre. Az Elnökség előtt jelenleg egy másodfokú eljárás van folyamatban. A) Tájékoztatás a évi érdemi bizottsági eseményekről I február A TeB elfogadta a december 12-i üléséről készült emlékeztetőt. 2. A bizottság OTKA-pályázatot érintő, etikai szabálysértési eljárást kezdeményező kérelem elutasításáról döntött. 3. A Római köz- és magánjog című tankönyvvel kapcsolatban panaszosok plagizálás tudományetikai vétség megállapítására vonatkozó eljárás lefolytatása iránti kérelme tekintetében a bizottság megállapította, hogy a plágium tudományetikai vétség nem állapítható meg, a megfelelő idézés követelményét bepanaszolt nem sértette meg, valamint az elfogulatlanság követelményébe ütköző vétség sem bizonyított. 14

15 4. Plagizálási ügyben 2012-ben indult tudományetikai eljárásban panaszos hiánypótlási felhívásra adott válasza alapján az eredeti panaszhoz képest szűkített vizsgálat lefolytatásáról döntött a TeB. 5. Tudományos osztály kezdeményezése alapján a TeB köztestületi tagság felfüggesztéséről határozott. 6. A TeB a évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta, és javasolta annak a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése elé terjesztését. II október 24. A TeB tagjainak részvételével tudományetikai konferenciát rendeztek az alábbi napirendi pontokkal: 1. Tudományetika etikus tudomány Pálinkás József, az MTA elnöke 2. Tudományetikai kihívások és válaszok hazánkban és Európában Fésüs László, az MTA Tudományetikai Bizottságának elnöke 3. A tudományetikai felelősség kérdései a magyar felsőoktatásban Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke 4. Az Egészségügyi Tudományos Tanács etikai bizottsági és nemzetközi kapcsolatrendszere Bácsy Ernő, Egészségügyi Tudományos Tanács 5. A regionális kutatásetikai bizottságok helye és szerepe Wittmann Tibor, Egészségügyi Tudományos Tanács 6. Etikai kérdések a kutatástámogatásban Kollár László, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok elnöke III december Fésüs László elnök tájékoztatást adott arról, hogy a konferencián elhangzott előadások kivonatai megjelennek a Magyar Tudomány c. folyóiratban. Fésüs László elnök felhívta rá a bizottság tagjainak figyelmét, hogy már működik a TeB elektronikus internetes felülete is, a jövőben a bizottsági szavazások az ülések közötti időszakban e rendszeren keresztül zajlanak. A bizottság tagjai tájékoztatást kaptak a folyamatban lévő ügyekről, valamint arról, hogy a Permanent ALLEA Working Group on Science and Ethics évi első ülése április hónapban Budapesten lesz. 2. A TeB tagjai tájékoztatást kaptak arról, hogy az Akadémia Elnöksége jogorvoslati eljárásban helybenhagyta a TeB egy bírósági eljárásban adott orvosi szakértői vélemény tudományetikai felülvizsgálatának elutasításáról szóló elsőfokú döntését, továbbá az Elnökség helybenhagyta a Római köz- és magánjog című tankönyvvel kapcsolatban hozott elsőfokú etikai vétséget meg nem állapító érdemi TeBhatározatot. 3. A bizottság egyedi tudományetikai ügyben megállapította, hogy a bepanaszolt személy a nem megfelelő idézés tudományetikai vétséget valósította meg azáltal, hogy egy felhasznált mű egyes részeinek szó szerinti fordítását nem jelezte egyértelműen. 4. A TeB akként határozott egy, a pályázó által visszavont MTA-doktori pályázattal összefüggésben, hogy az összeférhetetlenség eljárási kérdésről a doktori szabályozásokban meghatározott határidőn belül és kizárólag a Doktori Szabályzatban meghatározott akadémiai testület dönthet (Ügyrendi Bizottság, Doktori Tanács), a Tudományetikai Bizottság e körben nem rendelkezik hatáskörrel. 15

16 B) Tájékoztatás az elektronikus felületen zajlott évi bizottsági eseményekről Az elektronikus felületet a bizottság titkársága kezeli, amely alkalmas rá, hogy az egyedi ügyek esetenként nagy terjedelmű anyagait a tagok biztonságosan és egyszerűen letölthessék, megtekinthessék. A tagok az anyagok áttanulmányozását követően a fórumon hozzászólásaikban megvitathatják az adott ügyet, és a titkárság által kiírt szavazásokban szavazataikat is leadhatják. A december 16-i TeB-ülés emlékeztetőjét, valamint az ülésen tárgyaltaknak megfelelően hozott alábbi TeB-határozatokat is e felületen fogadta el a bizottság: a nem megfelelő idézés tudományetikai vétség megállapításáról szóló határozatot, az MTA-doktori pályázattal összefüggésben összeférhetetlenség eljárási kérdés vizsgálatának elutasítását, tudományos munkatárs nyugdíjazásával kapcsolatos etikai és nem tudományetikai kifogások vizsgálatának elutasításáról szóló határozatot, valamint az egyetem és az egyetem munkatársainak tevékenységét sértő tartalmú elektronikus levelek tudományetikai vizsgálatára irányuló kérelem befogadásáról szóló határozatot. C) Tájékoztatás a bizottságnak címzett, de tudományetikai eljárás megindítására alkalmatlan, bizottsági döntést nem igénylő további beadványokról 2013-ban az alábbi három ügy a beadványok formai, tartalmi hiányosságára tekintettel érdemi vizsgálat és bizottsági tárgyalás nélkül zárult. Egy április 22-án iktatott kérelemben két könyvrészlet került becsatolásra, amelynek kísérőlevelében panaszos a további teendőiről kér tájékoztatást. A panaszos tájékoztatást kapott arról, hogy a tudományetikai eljárásban nevesíteni szükséges a bepanaszoltat, a Tudományetikai kódexben foglaltak szerint valamely konkrét tudományetikai vétséget, és kifejezetten szükséges jelezni, hogy tudományetikai eljárást kíván indítani. A tájékoztatás átvételét követően panaszos formai és tartalmi követelményeknek megfelelő beadványt nem nyújtott be június 13-án iktatott tudományetikai ügyben a Tudományetikai kódex hatálya alá nem tartozó bepanaszolt nem vetette magát alá az eljárásnak, így a panasz érdemi vizsgálat nélküli elutasításra került decemberében tudományos osztály elnöke doktori értekezéssel szemben benyújtott névtelen beadványban foglaltak alapján a plágium vétségének megállapítását kérte. A Doktori Szabályzat vonatkozó rendelkezése szerint azonban az osztálynak mint testületnek kell határozattal dönteni arról, hogy a TeB eljárását kezdeményezi: az osztály azonban úgy határozott, hogy nem kezdeményez tudományetikai eljárást. Előbbiek következtében a TeB az eljárását nem indíthatta meg. 16

17 III. Határozattervezet /2014. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2014. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Doktori Tanács évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2014. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2014. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. /2014. (V. 6.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Tudományetikai Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. 17

18 IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA honlapján, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, 2014.április 22. Pálinkás József s.k. elnök 18