EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI ÉS ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI STATISZTIKAI RENDSZER KITÖLTÉSI SZABÁLYZAT. a Büntető Törvénykönyvről szóló

EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI ÉS ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI STATISZTIKAI RENDSZER KITÖLTÉSI SZABÁLYZAT a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján 2013.07.01. Belügyminisztérium Legfőbb Ügyészség Oldal 1

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 3 A.) ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 B.) AZ ADATLAPOK KITÖLTÉSE, ELLENŐRZÉSE ÉS HITELESÍTÉSE... 5 C.) AZ ADATLAPOK KIEMELÉSE, ILLETŐLEG AZ ADATOK BM-NEK TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSA... 8 D.) EGYÉB FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK... 10 II. KÜLÖNÖS SZABÁLYOK... 11 III. EGYEDI SZABÁLYOK... 23 A.) BŰNCSELEKMÉNYI ADATOK... 23 B.) TERHELTI ADATOK... 37 ÖSSZEVONT BT (BŰNCSELEKMÉNYI ÉS TERHELTI) ADATKÖRÖK ÖSSZEVONT BA (BŰNCSELEKMÉNYI ÉS AZONOSÍTÁSI) ADATKÖRÖK B (BŰNCSELEKMÉNYI) ADATLAP T (TERHELTI) ADATLAP Oldal 2

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A.) ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában az adatokat rögzítők, illetőleg az adatlapokat kitöltők, továbbá az ellenőrzők és a hitelesítők kötelesek biztosítani a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást. 1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló 12/2011. (III. 30.) BM rendelet értelmében az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENyÜBS) megfigyelési egységei: a.) a bűncselekmény, b.) az elkövető (terhelt), c.) a sértett. Az ENyÜBS megfigyel egyes, a nyomozó hatóságokra és az ügyészségekre vonatkozó adatokat, valamint egyes büntetőeljárási adatokat is. 2. Az ENyÜBS-ben az adatokat: a.) összevont BT (bűncselekményi és terhelti) b.) összevont BA (bűncselekményi és azonosítási) c.) B (bűncselekményi) és d.) T (terhelti) elektronikus adatlapokon (a továbbiakban együtt: adatlap) kell rögzíteni. Az adatokat az adatlapokon lévő rovatokban, illetőleg a kódszótárokban nevesített válaszokhoz tartozó számérték (kód) megadásával kell rögzíteni (lásd 11. pont). 3. Az adatlapok kitöltésének időszerűsége: a.) A bűncselekményre vonatkozó adatok kitöltésénél a bűncselekmény elkövetésekor meglévő jellemzőket kell figyelembe venni. b.) A terheltre vonatkozó adatokat az eljárás során keletkezett iratok alapján kell kitölteni. (Kivétel: lásd Különös rész) Oldal 3

c.) A büntetőeljárásra vonatkozó adatoknál az adatlap kitöltésekor meglévő állapot szerint kell a rovatokat kitölteni. 4. Az ENyÜBS-ben a nyomozó hatóság és az ügyészség elektronikusan rögzíti az adatokat. Az adatok rögzítése során alkalmazni kell a nyomozó hatóság és az ügyészség intranet hálózatán is folyamatosan közzétett és frissített ENyÜBS kitöltési dokumentumokat. 5. Az ENyÜBS-ben az adatokat az ügyész - ideértve a katonai ügyészt, nyomozó ügyészt, az alügyészt, az ügyészségi nyomozót és az ügyészségi fogalmazót, ügyészségi tisztviselőt is (a továbbiakban együtt: ügyész) -, a Rendőrség nyomozó hatóságának a tagja (a továbbiakban: rendőr), illetőleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatóságának a tagja (a továbbiakban: pénzügyi nyomozó) rögzíti. 6. Az adatlapok kitöltése során a Bűnügyi Statisztikai Munkacsoport (BSM) rendelkezéseinek megfelelően a Robotzsaru Rendszer fejlesztői által elkészített, folyamatosan frissített és karbantartott logikai ellenőrző algoritmust kell alkalmazni, amely a rögzített adatok tartalmi és logikai összefüggéseinek a helyességét vizsgálja. 7. A nyomozó hatóságok és az ügyészség a BSM által jóváhagyott és rendelkezésre bocsátott logikai ellenőrző programban nem végezhetnek módosítást. A logikai ellenőrző program működésével összefüggő észrevételeket és javaslataikat a BSM-nek továbbítják. A BSM rendelkezései alapján a Robotzsaru Rendszer fejlesztői szükség szerint gondoskodnak a logikai ellenőrző program módosításáról. Oldal 4

B.) AZ ADATLAPOK KITÖLTÉSE, ELLENŐRZÉSE ÉS HITELESÍTÉSE 8. Az adatlapok kitöltési rendje: a.) Az összevont BT adatlapokon történik az egy terhelt által elkövetett egy bűncselekmény jellemzőinek számbavétele. b.) A B adatlapokon történik a többi önálló bűncselekmény jellemzőinek számbavétele. c.) A T adatlapokon történik a több önálló terhelt jellemzőinek számbavétele. d.) Az összevont BA adatlapokon történik az elkövetett bűncselekmény és az azt elkövetők jellemzőinek együttes számbavétele. 9. Az adatlapok számozott rovatokból állnak, a különböző adatlapokon az azonos tárgykörre vonatkozó rovatoknak és az azokhoz tartozó kódnégyzeteknek a számozása valamennyi változatnál megegyezik. 10. A rovatok címei, pontjai és alpontjai nevezik meg az adatköröket. A válaszokat a kódszótárok tartalmazzák. A kódszótárban a fogalmak kódszámmal vannak ellátva, ezeket az adatlapok rovatai, pontjai, illetőleg alpontjai melletti kódnégyzetbe/kódnégyzetekbe kell kiválasztást követően rögzíteni. Eldöntendő ( igen/nem" válaszlehetőséget megfogalmazó) kérdések esetében az adatlapok rovatai tartalmazzák a válaszlehetőséget is, ilyen esetekben az adatlapok rovatai szerinti válaszlehetőséghez tartozó kódszámot kell rögzíteni az adott rovat melletti kódnégyzetbe. 11. Az adatlapot akkor kell kitölteni, ha a bűnügyi statisztikai adat rögzítésére okot adó büntetőeljárási döntésre, azaz a.) a feljelentés elutasítására, b.) a nyomozás részbeni mellőzésére, c.) a nyomozás felfüggesztésére, d.) az eljárás felfüggesztésére, e.) a nyomozás megszüntetésére, f.) vádemelésre, g.) a vádemelés részbeni mellőzésére, Oldal 5

h.) közvetítői eljárásra utalásra, i.) a vádemelés elhalasztására, j.) feljelentésre külföldi államnál, továbbá k.) a büntetőeljárás átadására kerül sor (a továbbiakban együtt: büntetőeljárási döntés). 12. Az adatlapokat annak a nyomozó hatóságnak, illetőleg ügyészségnek az eljárásában kell kitölteni, amelyiknek az eljárásában a büntetőeljárási döntés meghozatalára sor került. 13. Ha a nyomozó hatóság saját hatáskörben hoz büntetőeljárási döntést, akkor a rendőr, illetőleg a pénzügyi nyomozó elektronikus úton rögzíti a bűnügyi statisztikai adatokat és az így rögzített adatlapot megküldi hitelesítésre a szervezetileg illetékes nyomozó hatósági statisztikusnak. Az adatlapok nyomozó hatóságon belüli elektronikus folyamatát a szintén elektronikusan előállított 1. számú statisztikai kísérőlap igazolja, melynek egy nyomtatott példánya az adott ügy iratai között kerül elhelyezésre. Az 1. számú statisztikai kísérőlapot az ügy előadója és annak vezetője is aláírja. A kísérőlap irattárazására vagy selejtezésére az ügyirattal együtt kerül sor. Az elektronikus változat kíséri az ügyhöz tartozó elektronikus adatlapokat a statisztikushoz, aki az adatlapokat hitelesíti és továbbítja a BM adatbázisba. 14. Ha az ügyész saját hatáskörben hoz büntetőeljárási döntést, a bűnügyi statisztikai adatokat az általa újonnan felvett elektronikus adatlapon rögzíti, és az így rögzített adatlapot megküldi hitelesítésre az ügyészségi statisztikusnak. 15. Ha a büntetőeljárási döntés meghozatalára az ügyész jogosult, de a nyomozást a nyomozó hatóság folytatta, akkor a nyomozó hatóság a saját eljárásában keletkezett bűnügyi statisztikai adatokat elektronikusan rögzíti és ezt követően az elektronikus adatlapot a nyomozás irataival együtt eljuttatja az ügyésznek. Ilyen esetben az ügyész a büntetőeljárási döntésének megfelelően folytatja és befejezi az adatlap kitöltését. 16. Az ügyész a hatáskörébe nem tartozó büntetőeljárási döntések adatlapjait csak abban az esetben módosítja, ha a nyomozó hatóság döntését felülbírálja. Ilyen esetben az ügyész a felülbírálatnak megfelelően tölti ki az adatlapot. Az ügyész a nyomozó hatóság felülbírált büntetőeljárási döntései, a nyomozó hatóság felülbírálattal nem érintett büntetőeljárási döntései, valamint a saját hatáskörébe tartozó büntetőeljárási döntések adatlapjait együttesen továbbítja az ügyészségi statisztikusokhoz hitelesítésre. Oldal 6

17. Az adatokat rögzítő rendőr, illetőleg pénzügyi nyomozó közvetlen szolgálati elöljárója, vezetője, továbbá a Rendőrség, illetőleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi statisztikusa ellenőrzi a kitöltött adatlapokat és azok tartalmát. Az ügyész által kitöltött adatlapokat és azok tartalmát az eljáró ügyész és az ügyészségi statisztikus ellenőrzi. 18. Az adatlapokon rögzített adatokat ellenőrző személy a hiányos, hibás vagy logikátlan adatot (adatokat) kijavítja, vagy a kitöltőt - egyszerűbb megítélésű ügyekben nyolcnapi, bonyolultabb megítélésű ügyekben tizenöt napi - határidő tűzésével felhívja a kijavításra. A javítást a határidőn belül végre kell hajtani. 19. Az ügyészségi statisztikus a 14. pontban és a 16. pontban írtak szerint a neki megküldött elektronikus, illetőleg a 15. pontban írt esetben a nyomozó hatóság által küldött elektronikus adatlapokat az ellenőrzést követően hitelesíti, majd azokat elektronikusan továbbítja a Belügyminisztérium (BM) adatbázisába. 20. Az elektronikus adatlap hitelesítése az elektronikus adatrögzítést támogató számítógépi megoldásban végrehajtott adatlezárással történik. a.) A nyomozó hatóság által saját hatáskörben meghozott büntetőeljárási döntések adatlapjait (13. pont) a kitöltést követően a kitöltést végző rendőr, illetőleg pénzügyi nyomozó, majd az ellenőrzést követően a nyomozó hatóság bűnügyi statisztikusa hitelesíti. b.) A 16. pont szerinti esetben a nyomozó hatóság által rögzített részadatokat a kitöltést végző rendőr, illetőleg pénzügyi nyomozó hitelesíti. A teljes adattartalmat az ügyész ellenőrzi és az ügyészségi statisztikus hitelesíti. c.) Amennyiben a nyomozó hatóság egyes részcselekmények tekintetében saját hatáskörében hoz büntetőeljárási döntést, míg további részcselekmények tekintetében az ügyész jogosult a büntetőeljárási döntés meghozatalára és elkülönítésre nem kerül sor, a nyomozó hatóság a saját hatáskörben hozott büntetőeljárási döntés adatlapjait lezárja és azt a további adatlapokkal együttesen küldi meg az ügyésznek. 21. A hitelesítés felelősségvállalást jelent a közölt adatok pontosságáért, a kitöltés teljességéért és az adatok logikai összefüggéseiért (helytállóság). A hitelesítést követően az adatlap tartalma az adott szinten kitöltő, illetve az adott szinten azt hitelesítő által nem módosítható. Változtatásra csak a javításra felhívást követően van lehetőség. Oldal 7

C.) AZ ADATLAPOK KIEMELÉSE, ILLETŐLEG AZ ADATOK BM-NEK TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSA 22. A statisztikai adatok a jogorvoslattal nem támadható büntetőeljárási döntés meghozatalát - illetőleg ha a büntetőeljárási döntés ellen jogorvoslatnak van helye, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló idő elteltét, vagy a jogorvoslati kérelem elbírálását - követően azaz az alaki jogerő bekövetkezte után kerülnek rögzítésre. 23. A nyomozó hatóság a saját hatáskörben meghozott büntetőeljárási döntések esetén adatlap jegyzék megküldésével értesíti a bűnügyi statisztikust az adatok hitelesítéséről. Az adatlap jegyzék másod- és harmad példánya a házi iratok (ügyirat másod-, illetve harmadpéldánya) részét képezi. 24. Ha a büntetőeljárási döntéssel szemben jogorvoslatnak van helye, az adatlap kiemelésére a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló idő eltelte, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálása után kerülhet sor. Ha a büntetőeljárási döntéssel szemben jogorvoslattal éltek és a jogorvoslat elbírálója megváltoztatja a jogorvoslattal érintett büntetőeljárási döntést, akkor az adatlapokat erre figyelemmel kell kitölteni. 25. A 24. pont szerinti esetben a jogorvoslatot elbíráló ügyész utasítást adhat a nyomozó hatóságnak a 24. pontban írtaknak megfelelő kitöltésére. Ha azonban a jogorvoslat elbírálásának eredményeként olyan büntetőeljárási döntés születik, amelynek meghozatalára kizárólag az ügyész jogosult, akkor az adatlap kitöltése az ügyész kötelessége. 26. Az egyazon bűnügyben kiállított valamennyi adatlapot együttesen kell kezelni. Ez az előírás értelemszerűen irányadó abban az esetben is, amikor ugyanabban a bűnügyben a nyomozó hatóság a saját hatáskörében is hoz büntetőeljárási döntést (például elutasítja a feljelentést, felfüggeszti vagy megszünteti a nyomozást) és olyan büntetőeljárási döntést is meg kell hozni, amely az ügyész kizárólagos jogköre (például vádemelésre vagy a vádemelés elhalasztására kerül sor). Az ilyen esetekben a büntetőeljárási döntésekről kiállított valamennyi adatlapot egységesen kell kezelni, az ügyészségi statisztikus által hitelesíteni és eljuttatni a Belügyminisztériumba. Nem lehetséges az a megoldás, hogy a nyomozó hatóság a saját hatáskörben meghozott büntetőeljárási döntés/döntések adatlapját/adatlapjait elküldi a Belügyminisztériumnak, míg Oldal 8

az ügyész által meghozható büntetőeljárási döntés/döntések előkészített adatlapját/adatlapjait az ügyésznek küldi meg. 27. Az adatlapok ügyészségen belüli elektronikus folyamatát a szintén elektronikusan előállított 2. számú statisztikai kísérőlap igazolja, melynek 1 nyomtatott példánya az adott ügy házi iratai között kerül elhelyezésre. Ennek irattárazására vagy selejtezésére az ügyirattal együtt kerül sor. Az elektronikus változat emailben kíséri az ügyhöz tartozó elektronikus adatlapokat a statisztikushoz, aki az adatlapok hitelesítését és továbbítását követően törölheti a kísérő lapot. 28. Az ellenőrzött és hitelesített, hibátlan elektronikus adatlapokat ügyenként folyamatosan a nyomozó hatóságok bűnügyi statisztikusai és az ügyészségi statisztikusok a BM-nek továbbítják. 29. A BM az adatokat feldolgozza, a további felhasználáshoz szükséges adatállományt a Rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, illetve a Legfőbb Ügyészségnek átadja. Oldal 9

D.) EGYÉB FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 30. Felelősséggel tartozik az ügykezelő, illetve az ügyészségen a büntetőjogi ügyvitel kezelője az adatlapok egymáshoz tartozásának biztosításáért és az illetékes előadóhoz történő továbbításáért. Felelősséggel tartozik a nyomozó hatóság ügyintézője, kiadmányozásra jogosult parancsnoka és hitelesítésre jogosult statisztikusa, illetve az ügyész, a revíziót végző vezetője és a hitelesítést végző ügyészségi statisztikus a.) a jelen kitöltési szabályzat megfelelő alkalmazásáért, b.) az adatlapok egyes rovatainak a jelen kitöltési szabályzatnak megfelelő, a kódszótárban írtak szerint történő helyes kódolásért, c.) az adatlapok logikai összefüggéseinek ellenőrzéséért, d.) az adatlapok egymáshoz tartozásának a biztosításért és nyomon követhetőségéért. Oldal 10

II. KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 1. Adatlapot kell kiállítani a büntetőeljárásban feltárt minden bűncselekményről, valamint minden a feljelentésben szereplő olyan cselekményről, amellyel összefüggésben az eljárás, illetőleg a nyomozás során eljárási, illetőleg nyomozási cselekményt végeztek. Adatlapot kell kiállítani továbbá minden terheltről és minden természetes és nem természetes személy sértettről, feltéve hogy a jelen kitöltési szabályzat egyik esetre vonatkozóan sem rendelkezik másként. Minden esetben az elkövető státusza határozza meg, hogy melyik Btk. kerül alkalmazásra. 1.1. Egy bűncselekmény két elkövető esetében: a.) Amennyiben az egyik elkövetővel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (régi Btk.) alkalmazzák, b.) a másik elkövetővel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (új Btk.) alkalmazzák c.) Adatfelvitel: i.) ii.) Akivel szemben a régi Btk. - t alkalmazzák, arra vonatkozóan BT lapot kell kitölteni úgy, hogy a B adatlap 12. technikai kód rovatába D betűt kell írni. Ez azt jelenti, hogy B adatlapi adatok a duplikáció elkerülése érdekében ez esetben nem kerülnek felvitelre. Akivel szemben az új Btk. kerül alkalmazásra, arra vonatkozóan 1 új BT lapot kell kitölteni. 1.2. Egy bűncselekmény 3 elkövető esetében: a.) amennyiben egy elkövetővel szemben a régi Btk. t alkalmazzák és a másik kettő elkövetővel szemben az új Btk. kerül alkalmazásra. Adatfelvitel: i.) Akivel szemben a régi Btk.-t alkalmazzák, 1 BT lap kerül kitöltésre úgy, hogy a B adatlap 12. rovatába D betű kerül és így bűncselekményi adat nem kerül felvitelre. Oldal 11

ii.) Az új Btk. szerint minősített 2 elkövető esetében egy új BA és 2 új T lap kerül kitöltésre. b.) Ha a számarány fordított, azaz 2 elkövető cselekménye a régi, 1 elkövető cselekménye az új Btk. szerint minősül: Adatfelvitel: i.) ii.) akikkel szemben a régi Btk.-t alkalmazzák, 1 BA lap és 2 B lap kerül kitöltésre úgy, hogy a BA adatlap 12. rovatába D betű kerül és így bűncselekményi adat nem kerül felvitelre. Akivel szemben az új Btk.-t alkalmazzák, arról 1 BT lap kerül kiállításra. 1.3. Egy bűncselekmény és több elkövető esetében: c.) Több elkövető azonos cselekménye a régi Btk. szerint és d.) több elkövető ugyanazon cselekménye az új Btk. szerint minősül. Adatfelvitel: i.) ii.) Akikkel szemben a régi Btk. t alkalmazzák: 1 BA lap + N x T lap kerül kitöltésre úgy, hogy a BA lap 12. rovatába D betű kerül, és nem kerül sor bűncselekményi adatok feltöltésére. Akikkel szemben az új Btk. kerül alkalmazásra: 1 új BA lap és N x új T lap kerül kitöltésre. 1.4. Több bűncselekmény több elkövető esetében az 1-3. pontban megjelölt szabályok érvényesülnek. 1.5. Abban az esetben, ha egy elkövető több bűncselekményt követ el és egy vagy több cselekménye a régi Btk., míg egy vagy több elkövetett cselekménye az új Btk. szerint minősül, a statisztikai adatfelvitelkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni: - 2 BT adatlapot kell kitölteni és - a T oldal duplikációjának elkerülése érdekében a régi Btk. szerint kitöltött BT adatlap 29. rovatába (TECHNIKAI KÓD) D -t kell rögzíteni. - A további régi, valamint az új Btk. szerint minősülő további bűncselekményekről az általános szabályoknak megfelelően kell a szükséges számú B adatlapot kiállítani. Oldal 12

2. Az adatlapok kitöltési rendje a következő: a.) egy bűncselekmény és egy terhelt esetén egy BT adatlap, b.) egy bűncselekmény és több terhelt esetén egy BA adatlap és minden terheltről egyegy T adatlap, Ha a bűncselekménynek több terheltje van, de a több terhelt mindegyike önálló tettes, az általuk elkövetett bűncselekményről nem lehet terheltenként egy-egy összevont BT lapot kitölteni, mert ilyen módon a több terhelt által elkövetett egy bűncselekmény helyett terheltenként egy bűncselekmény, vagyis az egy bűncselekmény helyett a terheltek számával egyező számú bűncselekmény kerülne számbavételre. A több önálló tettes által megvalósított egyazon bűncselekményre tipikus példa a többek által elkövetett foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, a gondatlanság ugyanis fogalmilag kizárja a csak szándékegységben (akarategységben) megvalósítható társtettesség megállapítását. Előfordulnak azonban szándékos bűncselekmények is, amelyek több önálló tettes által is elkövethetők. Ilyenek jellemzően a tiszta mulasztásos bűncselekmények (tartás elmulasztása, gondozás elmulasztása, segítségnyújtás elmulasztása), valamint a személyre szóló kötelezettség megszegésével elkövethető bűncselekmények (kiskorú veszélyeztetése). Az ilyen bűncselekmények esetében ugyanis valamennyi tettes a saját személyét terhelő objektív gondossági kötelezettséget mulasztja el, ami újfent kizárja a társtettesség megállapítását. Az ilyen bűncselekmény önálló tetteseiről egy darab összevont BA lapot és önálló tettesenként egy-egy T lapot kell kitölteni. Előfordulhat olyan eset is, amikor a több önálló tettes magatartása egyazon bűncselekményt több rendbelileg valósít meg. Például ez fordul elő, amikor a szülői felügyeletet gyakorló szülők mindketten gyermekeiket veszélyeztető magatartást tanúsítanak. Ebben az esetben a szülők egyenként önálló tettesei a kiskorú veszélyeztetésének, miközben a bűncselekmény rendbelisége a veszélyeztetett kiskorúak számához igazodik. Ebben az esetben az alapbűncselekményről egy darab összevont BA lapot kell kiállítani, a két önálló tettesről egyegy T lapot kell kiállítani, továbbá a bűncselekmény rendbeliségének megfelelő számú további BA lapokat kell kiállítani, mindkét önálló tettes vonatkozásában. Ha ugyanis a konkrét példa szerinti bűnügyben önálló tettesenként összevont BT lap, továbbá önálló tettesenként a bűncselekmény rendbeliségének megfelelő számú B lapok kerülnének kiállításra, akkor valójában megkétszereződne az elszámolt bűncselekmények száma. Oldal 13

c.) több bűncselekmény és egy terhelt esetén egy bűncselekményről és az azt elkövetőről egy BT adatlap és minden további bűncselekményről egy-egy B adatlap, i.) ii.) iii.) felnőtt korú terhelt esetén a BT adatlapot a legsúlyosabban büntetendő bűncselekményről kell kitölteni, fiatalkorú terhelt esetén a BT adatlapot a legsúlyosabban büntetendő, fiatalkorúként elkövetett bűncselekményről kell kitölteni, gyermekkorú terhelt esetén a BT adatlapot a legsúlyosabban büntetendő, gyermekkorúként elkövetett büntetendő cselekményről kell kitölteni, (Azon 5 bűncselekmény esetében, melyeknél a 12. életévét betöltött gyermekkorú is büntethető, ezek a cselekmények a legsúlyosabbak.) iv.) amennyiben a terhelt gyermekkorúként és fiatalkorúként, illetőleg fiatalkorúként és felnőtt korúként is követett el bűncselekményeket, akkor a fenti 2/c/ii-iii. alpontok szerint kell eljárni. d.) több bűncselekmény és több elkövető esetén bűncselekményenként az a) - c) pontban foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy i.) ii.) iii.) iv.) minden terheltről csak egy T adatlap (T adatlap-rész) kerülhet kitöltésre, amelyen az általa elkövetett bűncselekmények közül a legsúlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt alkalmazott büntetőeljárási döntést kell rögzíteni több bűncselekmény és több terhelt esetén a legsúlyosabban büntetendő bűncselekménytől kezdve bűncselekményenként BA adatlapokon kell adatokat szolgáltatni és terheltenként egy-egy T adatlapot kell kitölteni, az ügyben szereplő további olyan bűncselekmény(ek)ről, amely(ek)et csak egy - a többi terhelt között szereplő - terhelt követett el, bűncselekményenként külön B adatlapot kell kitölteni (egy-egy B adatlap), összevont BT adatlapot csak abban az esetben kell kitölteni, ha az adott ügyben más (a többi terhelt között nem szereplő) terhelt önállóan követett el bűncselekményt (egy BT adatlap, mint az egy bűncselekmény-egy elkövető esetben). Oldal 14

3. Nem kell T adatlapot kiállítani - azaz csak B adatlapot kell kiállítani - a büntetőeljárási döntésről: a.) a feljelentés elutasításakor (1), ha a cselekmény: i.) Nem bűncselekmény (001) ii.) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés (002) iii.) Bűncselekmény gyanúja hiányzik (003) iv.) Büntethetőséget megszüntető ok: A bűncselekményt már jogerősen elbírálták (033) v.) Büntethetőséget megszüntető ok: Magánindítvány hiánya (034) vi.) Büntethetőséget megszüntető ok: Fedett nyomozó (036) vii.) Büntethetőséget megszüntető ok: Megbízhatósági vizsgálat során bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből elkövetve (037) viii.) A cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága (054) b.) a nyomozás megszüntetésekor (2), ha a cselekmény: i.) Nem bűncselekmény (001) ii.) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés (002) iii.) A bűncselekményt nem a gyanúsított követte el (004) iv.) Nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése (005) v.) Nem állapítható meg az, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el (006) vi.) Büntethetőséget megszüntető ok: A bűncselekményt már jogerősen elbírálták (033) vii.) Büntethetőséget megszüntető ok: Magánindítvány hiánya (034) viii.) Büntethetőséget megszüntető ok: Fedett nyomozó (036) ix.) Büntethetőséget megszüntető ok: Megbízhatósági vizsgálat során bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből elkövetve (037) x.) A cselekmény elbírálására a magyar hatóságnak nincs joghatósága (054) c.) egyéb befejezés esetén (4): xi.) Nyomozás felfüggesztése, mert nem állapítható meg az elkövető kiléte (090) xii.) Nyomozás felfüggesztése egyéb okból (094) xiii.) Kábítószer élvező gyanúsítottal szembeni nyomozás felfüggesztés (095) Oldal 15

d.) eltereléskor: (5) i.) Közvetítői eljárásra utalva (101) 4. Vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárásra utalásról döntés esetén a határozat alaki jogerőre emelkedését követően kell kitölteni és kiemelni az adatlapokat az elterelés formájától függően a következők szerint: a.) A közvetítői eljárásra utalásról döntés esetén B adatlapot kell kiállítani (bűncselekményenként egyet-egyet), majd a közvetítői eljárás eredményét követően meghozott új büntetőeljárási döntésről - megszüntetés, vádemelés elhalasztása, vádemelés - új adatlapot kell kiállítani (jellemzően BT vagy BA) és azt kell továbbítani ellenőrzésre, hitelesítésre és gyűjtésre. b.) A vádemelés elhalasztása esetén a bűncselekmények, és a terheltek számához igazodva kell az adatlapokat kiállítani (lásd 2. pont). A vádemelés elhalasztása eredményére figyelemmel alkalmazott újabb büntetőeljárási döntésről nem kell adatlapot kiállítani. 5. Egy bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően egy adatlapot kell kiállítani, ha természetes egység valósul meg, ha folytatólagos egység valósul meg, vagy ha összefoglalt bűncselekmény valósul meg. a.) Természetes egység valósul meg: i.) ii.) iii.) iv.) v.) vi.) vii.) ha az elkövetési magatartás - a tárgyi oldal több ismérvével összefüggésben - a bűncselekmény alapeseti törvényi tényállásának keretein belül marad, természetes egységbe tartoznak az egynemű és az összefüggő cselekménysorú bűncselekmények, azok az esetek, amikor több cselekmény idézi elő az eredményt, továbbá a mulasztással megvalósuló és a veszélyeztetési bűncselekmények, valamint az ismétlődéssel megvalósuló, vagy logikailag folyamatosnak értékelendő bűncselekmények, s végül az állapot bűncselekmények esetén b.) Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény valósul meg, ha a terhelt egységes akarat elhatározással, azonos sértett sérelmére, szoros idő- és térbeli kapcsolatban többször valósítja meg ugyanazon törvényi tényállást, Oldal 16

i.) ii.) iii.) ha a vagyont károsító bűncselekmény sértettje gazdálkodó (jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb jogalany, magánszemély), akkor is, ha a bűncselekményt a gazdálkodó különböző vagyoni elemei tekintetében követik el, magánokirat-hamisítás vétség elkövetése esetén, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú - ugyanazon vagy több - magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelesség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják fel és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Abban az esetben, ha több terhelt tekintetében folyik eljárás olyan formában, hogy a terheltek egyikének cselekménye a folytatólagosság egységébe esik, míg a többi terhelt esetében egy-egy részcselekmény tekintetében más-más a cselekmény minősítése, a statisztikai adatlap kitöltése a következőképpen alakul. A folytatólagosan elkövetett bűncselekményről 1 BA adatlap kerül kitöltésre, a részcselekményekről nem kell külön B adatlapot kiállítani. A T adatlapokra egységesen a BA adatlapon megjelölt bűncselekmény kerül rögzítésre. A T adatlapok 9/a rovatába egységesen a BA adatlap 9/a rovatában megjelölt elkövetési időpont kerül rögzítésre. c.) Összefoglalt bűncselekmény valósul meg, ha a terhelt kettő vagy több, külön-külön is bűncselekménynek minősülő, de egy másik tényállásban összefoglalt bűncselekményt valósít meg. Az azonos módon, önálló bűncselekményként elkövetett köz- vagy magánokirat hamisítások esetén egy B (BA, BT, B) típusú adatlapot kell kiállítani Ekkor az elektronikus formában kitöltött 2. számú kísérőlapon kell feltüntetni a rendbeliséget, az adatlap 41. rovatának megválaszolásánál pedig az elkövetett bűncselekmények számát kell jelölni. (pl. "220 rb." magánokirat-hamisítás) Ebben az esetben a RZS adatfelvivő felületén be kell állítani a rendbeliséget és a rendszer automatikusan generálja a megfelelő számú adatlapot. 6. Ha ugyanolyan bűncselekményt azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször követnek el, és az elkövető ismeretlen maradt, minden bűncselekményről külön adatlapot kell kiállítani, mert az elkövető személye ismeretének hiányában nem állapítható meg folytatólagosság. Oldal 17

7. Több bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően a rendbeliségtől függően, több adatlapot kell kiállítani alaki vagy anyagi halmazat megvalósítása esetén. a.) Alaki halmazat, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg. b.) Anyagi halmazat, ha az elkövető több cselekménye több bűncselekményt valósít meg. 8. Az üzletszerűen elkövetett ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményeket önálló bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően külön-külön adatlapot kell kiállítani, kivéve, ha a.) a részcselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, b.) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, c.) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű (lásd: 37/2007 Bk. vélemény). 9. Külön adatlapot kell kitölteni az alapcselekményhez kapcsolódó orgazdaságról és bűnpártolásról (utólagos bűnkapcsolatok), valamint az alapcselekményhez kapcsolódó feljelentési kötelezettség elmulasztásáról, függetlenül attól, hogy az alapcselekmény terheltjét és a bűnpártolót, az orgazdát, illetőleg a feljelentési kötelezettségét elmulasztót egy büntetőeljárásban, vagy különböző büntetőeljárásokban vonják felelősségre. 10. Új adatlapot kell kiállítani azokról a bűncselekményekről, amelyekkel kapcsolatosan a folyamatban volt eljárást/nyomozást azért szüntették meg, illetőleg azért függesztették fel, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható, ám később a nyomozás folytatására majd vádemelésre vagy megszüntetésre került sor (utólagos eljárás). Kivéve a.) ha az elévülési időn belüli nyomozás tovább folytatását követően i.) ii.) a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették (2001, 2002) vagy a nyomozást felfüggesztették, mert nem volt megállapítható az elkövető kiléte (4090) b.) az eljárás-befejezés oka elévülés (2031), c.) elévülési időn belül a nyomozás továbbfolytatására került sor és az annak eredményeként hozott büntetőeljárási döntés megegyezik a korábbi büntetőeljárási döntéssel, feltéve az a./i alpont szerinti esetben, hogy az elkövető nem vált ismertté. 11. Az elkövető ismertté válása esetén az általános szabályok szerint kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az utólagos eljárás esetén annyi B adatlapot kell kiállítani, amennyit a korábbi alakszerűen megszüntetett/felfüggesztett eljárásokban is kiállítottak, függetlenül attól, hogy Oldal 18

folytatólagosság vagy egyéb törvényi egység került később megállapításra. Ebben az esetben a 11. számú rovatba U betűt kell rögzíteni. Ilyenkor ezek nem kerülnek új bűncselekményként regisztrálásra. 12. Új adatlapot kell kiállítani: a.) az ügyész vagy a nyomozó hatóság által meghatározott időre felfüggesztett ügyekben az eljárás befejezésekor, a befejezés módjának megfelelően, b.) ha az egyébként utólagos felderítés alkalmával a terheltnek újabb bűncselekményét derítik fel, c.) ha a nyomozó hatóság az ügyész által elrendelt nyomozás továbbfolytatása során új terheltet von be gyanúsítottként az eljárásba, vagy a nyomozás korábbi adataihoz képest új bűncselekményt derít fel, d.) ha az ügyész a gyanúsításban közölt tényállás alapján a bűncselekményt a korábbi folytatólagos egység, természetes egység vagy összefoglalt bűncselekmény helyett többrendbeli bűncselekményként minősíti. 13. Magánvádas bűncselekmény esetén, ha abban nyomozást folytattak, és emiatt az ügyész emelt vádat, az adatlap kitöltését a nyomozó hatóság megkezdi, majd az ügyész az adatlap kiállítását befejezi. Ha a közvádas bűncselekmény miatt indult ügyben csak magánvádas bűncselekmény állapítható meg, nem kell adatlapot kiállítani. 14. Ha egy bűncselekménynek több terheltje van, és azokkal szemben más - más büntetőeljárási döntést hoztak, a BA adatlap B részén a legsúlyosabb büntetőeljárási döntést, míg a BA adatlap A részén valamennyi terhelt vonatkozásában a reá vonatkozó büntetőeljárási döntést kell megjelölni. Abban az esetben, ha olyan eljárási döntés alkalmazására kerül sor, amely B típusú adatlap kitöltését kívánja meg, az adatlap A részén a személyazonosító rovatba amennyiben az elkövető nem ismeretlen ún. technikai azonosító kerül. (9 9999 0000 9000). Az adatlap A részén ezekben az esetekben is rögzítendő a büntető-eljárási döntés típusa, viszont a szervezettségre vonatkozó rovat (25.a) nem kerül kitöltésre. Technikai azonosító alkalmazása esetén T lapot nem lehet kitölteni. B lapos kitöltést feltételező eljárási döntés alkalmazása esetén T lapot nem lehet/tilos kitölteni. 15. Ha egy bűncselekménynek több sértettje van, akkor a sértettek számának megfelelően kell rögzíteni a sértettekre vonatkozó összes adatot a B adatlap sértetti részén Oldal 19

a.) annak a sértettnek az adatait kell elsőként rögzíteni, aki a nagyobb sérelmet szenvedte el, b.) azonos sérelem elszenvedése esetén annak a sértettnek az adatait kell elsőként rögzíteni, aki az ügyben elsőként szerepel feljelentőként, c.) amennyiben a bűncselekmény sértettjei közül valamely sértett fokozott büntetőjogi védelemben részesül (például: hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, védekezésre képtelen személy, stb.) ezen sértett adatait kell elsőként rögzíteni. 16. Ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik és a nyomozás lefolytatására távollétében kerül sor, az adatlap terhelti részét a rendelkezésre álló adatok alapján kell kitölteni. 17. Bíróság elé állítás esetén, az alkalmazott indítványtól függetlenül büntetőeljárási döntésként egységesen a bíróság elé állítást (3060) kell megjelölni. Bíróság elé állítás esetén meg kell várni a bíróság arra vonatkozó döntését, hogy az ügy alkalmas-e bíróság elé állításra. Amennyiben meghiúsult a bíróság elé állítás, akkor a tényleges büntetőeljárási döntés jogcíme szerint kell az adatlapot kiállítani. 18. Ha az ügyész további nyomozási cselekmények elvégzéséről rendelkezik, akkor az adatlapokat visszaküldi a nyomozó hatóságnak, és a nyomozó hatóság a nyomozás folytatása eredményének megfelelően megkezdi az adatlap(ok) kiállítását, majd a részben kiállított adatlapokat az ügyésznek megküldi a nyomozás irataival együtt. 19. Minősített adattal visszaélés, hamis vád és hamis tanúzás bűncselekmények esetén az adatlapot a nyomozás eredményeként a tényleges büntetőeljárási döntés típusa és jogcíme szerint kell kitölteni. Abban az esetben, ha a feljelentés elutasítására, vagy a nyomozás megszüntetésére a Btk. 266. (2) bek.-ben, a 270. (1) bek.-ben vagy a 274. -ban meghatározott feltételek hiánya miatt kerül sor, akkor az adatlap 8. rovatában meghatározott büntetőeljárási döntés típusaként és jogcímeként a Feljelentés hiánya (1038-1041, 2038-2041) befejezési módot kell rögzíteni. Ilyen esetekben a T oldal 24. és 41. rovatát az eljárás során beszerzett adatok alapján kell kitölteni, függetlenül attól, hogy gyanúsítottkénti felelősségre vonásra sor került-e. 20. Az adatlapon a.) Ha a büntetőeljárási döntés meghozatalára az ügyész jogosult, akkor i.) az ügyész tölti ki a 8.,10., 28. rovatokat, és Oldal 20

ii.) ellenőrzi a 4., 5., 14., 20., 22., 23., 24., 25., 26., 34., 37., 38., 40., 41. rovatok helytálló kitöltését. Ha az ellenőrzés során a bűncselekmény minősítését megváltoztatja, a szükséges változásokat az adatlap minősítés változtatással érintett rovatain köteles végigvezetni akkor is, ha azok kitöltése és ellenőrzése egyébként a nyomozó hatóság feladata. A bűncselekmények minősítésének kérdésében és rendbeliség megállapításánál az ügyészi döntés az irányadó. b.) A többi rovatot a rendőr, illetőleg a pénzügyi nyomozó tölti ki és annak helytállóságát a közvetlen szolgálati elöljárója (vezetője) ellenőrzi. c.) Nyomozó hatósági hatáskörben történő nyomozásmegszüntetéssel befejezett olyan ügyekben, amikor az adatlap nem kerül az ügyészhez, a 28. rovatot a rendőr, illetőleg a pénzügyi nyomozó tölti ki és annak, valamint a többi rovatnak a helytállóságát a kitöltő közvetlen szolgálati elöljárója (vezetője) ellenőrzi. 21. Az adatlapokon az adatok szolgáltatása (Általános Szabályok 10. pont) a.) egyszerű kiválasztással (igen/nem), illetve b.) kódszótárból a nyomozás adatai alapján megállapítható válasznak megfelelő kódszám megadásával, vagy c.) számérték beírásával, illetőleg d.) a feldolgozást segítő betűkód megadásával történik. Ha a válasz valaminek az értékét, vagy számszerűségét fejezi ki, akkor a számjegyeket jobbra ütköztetve, helyi értékének megfelelően a kérdéshez tartozó kódnégyzetbe kell beírni. Ahol a válasz egy időpont, a kódnégyzetet úgy kell kitölteni, hogy balról jobbra haladva az első négy helyre az évet, két helyre arab számokkal a hónapot, míg az utolsó két helyre a napot kell beírni, Ha a kérdést nem kell megválaszolni, akkor a program a kérdésre adandó válaszadási lehetőséget automatikusan letiltja. 22. A fiatalkorúak ügyésze az általános szabályok szerint jár el az adatlapok kitöltésekor és hitelesítésekor. Abban az esetben, ha az ügyben fiatalkorú és felnőtt korú terhelt is szerepel és az ügyész a fiatalkorú terhelttel szemben elkülönítés nélkül megszünteti az eljárást, vagy a vádemelés elhalasztásáról határoz, a következők szerint kell eljárni: Oldal 21

A fiatalkorú terhelttel szemben eljáró ügyész kitölti az intézkedésével kapcsolatos adatlap rovatait, majd valamennyi adatlapot (az ügyész által részben kitöltött, illetve a nyomozó hatóság által további feldolgozáshoz kiállított adatlapokat) az ügy irataival együtt megküldi a felnőtt korúval szemben eljáró ügyésznek. Az utóbb eljáró ügyész a büntetőeljárási döntésnek megfelelő tartalommal kiállítja az adatlapokat. Az adatlapok együttes, a valóságnak megfelelő kitöltése és kiemelése az utóbb eljáró ügyész feladata. Ez az eljárási rend megfelelően alkalmazandó a nyomozó ügyészségek olyan ügyeiben is, amikor a nyomozó ügyészség hatáskörébe tartozó, valamint általános hatáskör alá eső bűncselekmények egyazon ügyben történő feldolgozására kerül sor. 23. Valamennyi, a jelen kitöltési szabályzat mellékleteként kiadott, a bűncselekmények kriminalisztikai jellemzőire vonatkozó útmutatóban szereplő bűncselekményről az ott megjelöltek szerint ki kell tölteni az elkövetés helyszínére, eszközére, módszerére, tárgyára, a sértettre, az adóbevétel csökkenés, az elkövetési érték, a kár, a vagyoni előny, a vagyoni hátrány összegére és megtérülésére vonatkozó rovatokat. Egyes bűncselekményeknél három-, illetve négyszintű módszer kiválasztási mechanizmus került meghatározásra, ezek kitöltési metódusát a program határozza meg. Oldal 22

III. EGYEDI SZABÁLYOK A.) BŰNCSELEKMÉNYI ADATOK 1. AZ ADATLAP LÉTREJÖTTE Az 1. számú kódszótár alapján kell kitölteni. A rovatot csak az ügyész töltheti ki, az első kitöltéshez viszonyítottan. A kitöltött, ellenőrzött adatlapon, amennyiben a nyomozó ügyész folytatta le az eljárást, vagy az adatlap olyan osztatlan közös eljárásra vonatkozik, ahol a nyomozó hatósági döntéssel és az ügyészi döntéssel érintett adatlapok együtt kezelendők, ott a rovatba 0 érték töltendő. 1.1. Eredeti a kitöltött, ellenőrzött, az eljárás befejezésekor kiemelt adatlap. 1.2. Törölt az az eredetiként kiállított adatlap, amelynek bármely okból így különösen: téves minősítés, egység-többség téves értelmezése, stb. a törlése vált szükségessé. A törölt adatlapok nem kerülnek megküldésre a BM részére, azok a megyei adatállományban (regionális szerveren) maradnak 1.3. Újonnan felvett adatlap az eljárás kezdetekor nem ismert, de a későbbiek során akár a tárgyi, akár az alanyi oldalon jelentkező új adatok rögzítése érdekében szükségessé váló adatlap. 1.4. Zárolt a nyomozó hatóság által kiállított olyan adatlap, amelyet a közvetítői eljárásra utalásra figyelemmel az ügyész korábban félretett (lásd: Különös Szabályok 3-4. pontjai). 2. A NYOMOZÓ HATÓSÁG MEGNEVEZÉSE A 2-4. számú kódszótár alapján kell kitölteni. 3. A NYOMOZÓ HATÓSÁG IKTATÓSZÁMA Az ügyirat iktatószámát, vagy ügyészi nyomozás esetén a büntető ügyvitel nyilvántartási számát kell a kódnégyzetbe bejegyezni. Ha a nyomozást rendőrőrs folytatja, akkor a rendőrkapitányság iktatószámát kell feltüntetni. Az iktatószám kódolása úgy történik, hogy a rovathoz tartozó első öt kódnégyzetbe, jobbra ütköztetve, az iktatószámot, az utolsó négybe pedig az iktatás évének négy számjegyét kell beírni. Utólagos felderítés esetén azt az iktatószámot kell beírni, amelyen az utólagos felderítést befejezik. Oldal 23

Egyesítés esetén valamennyi adatlapra azt az iktatószámot kell a kódnégyzetekbe beírni, amelyen a nyomozást befejezték. Elkülönítés esetén az elkülönített ügy új iktatószámot kap, a hozzá tartozó adatlapok ezen a számon kerülnek továbbításra. 4. AZ ÜGYBEN KITÖLTÖTT "B" (BT, BA, B) LAPOK SZÁMA A rovatot egy ügyben csak egyszer kell kitölteni. 5. A BŰNCSELEKMÉNY MINŐSÜLÉSE A rovatba a Btk. megfelelő szakasz, bekezdés, pont, alpont számát vagy betűjelét kell bejegyezni. A rovathoz tartozó kódnégyzetekbe a bűncselekményt az 5. számú kódszótárban foglaltaknak megfelelően képzett kódszámmal kell jelölni. Valamennyi különös rész tényállás elemet 35 karakteren tudunk megjeleníteni (a melléklet szerint): - 1. kódnégyzet: a B jel az ENyÜBS rendszerben alkalmazott kódokra utal (Ugyanis hasonló módszerrel kerülnek kódolásra a szabálysértések is, amikor az első kódnégyzetbe S jel kerül). - 2 3. kódnégyzet: az aktuális kódszótár verzió számát tartalmazza. (az első hatályos verzió száma: 0.0.) - 4 5. kódnégyzet: Btk. fejezet szám - 6 14. kódnégyzetig: a Btk. meghatározott - ába való ütköztetés/meghatározás kódjai: 6 8. kódnégyzet: Btk. szám 9. kódnégyzet: a későbbi esetleges módosítások során nagybetűvel jelölt. helye (pl. 212/A..) 10 11. kódnégyzet: - on belüli bekezdés 12. kódnégyzet: bekezdésen belüli fordulat 13. kódnégyzet: bekezdésen belüli pont 14. kódnégyzet: bekezdésen belüli alpont. - 15 26. kódnégyzetig: annak a Btk. szakasznak a pontos megjelölésére szolgál, mely szerint a bűncselekmény minősül: 15 16. kódnégyzet: a már hivatkozott Btk.. azon bekezdése, mely szerint a cselekmény minősül, 17. kódnégyzet: bekezdésen belüli fordulat, 18. kódnégyzet: bekezdésen belüli pont, Oldal 24

19. kódnégyzet: bekezdésen belüli alpont, 20 23. kódnégyzet: bekezdésen belüli pont bináris kódja. Ez azt a célt szolgálja, ha a ponton belüli értékek halmazatban is előfordulnak, akkor az egyes pontok nem kisbetű jelet kapnak, hanem bináris kódokat, melyek összege visszafejthető betűjelre. (Pl.: az emberölést előre kitervelten (a) pont), nyereségvágyból (b) pont és különös kegyetlenséggel (d) pont) követik el. Ebben az esetben a kisbetűvel jelölt pontok helyébe bináris kód lép: 1 +2+ +8 = 11 bináris érték képződik) A 4 karakternyi helyre azért van szükség, mert előfordul, hogy az alpontok száma meghaladja a 10-et, így a bináris kód is négyjegyű lesz (pl.: 1024) 24 26. kódnégyzet: a ponton belüli alpontok bináris kódja (Az előzőekben leírt módszerrel képzett kód.) - 27 33. kódnégyzet: speciális minősítés. Ezek a kódnégyzetek azon módszerek külön kódolására alkalmasak, melyeket a különös rész legtöbb helyen külön pontban, vagy alpontban kezel. De vannak olyan tényállás helyek, amelyek esetében bekezdésen, ponton, vagy alponton belül összevontan kezeli: (A Különös rész rendszeresen külön kezeli fejezeten, ponton vagy alponton belül az alábbi elkövetési módszereket/magatartásokat: fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben, üzletszerűen, stb. Vannak azonban olyan tényállások, melyeknél egy fejezeten, ponton vagy alponton belül összevontan jelennek meg ezek a módszerek. Ilyen pl. a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye: Btk. 310.. (2) bekezdése, mely szerint: a büntetés 2 évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen, vagy felfegyverkezve követik el. ) Ezért szükséges a visszatérő adatkérések tárgyát képező módszerek külön történő leképzése. - 34. kódnégyzet: A bűncselekményi módozatok leképzésére szolgáló kódnégyzet: Bűntett, Gondatlan (vétség), Szándékos (vétség), Előkészület. - 35. kódnégyzet: a kódolás típusát jelöli: 0 = egyenes kód (ütközés minősülés), 1 = fordított kód (minősülés ütközés) Ha a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény és ezért a feljelentés elutasítására, vagy a nyomozás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésére kerül sor, a rovatba a feljelentett Oldal 25

cselekmény, illetőleg a nyomozásmegszüntető határozatban megjelölt bűncselekmény minősülésének megfelelő kódot kell beírni. 6. A BŰNCSELEKMÉNY STÁDIUMA A 6. számú kódszótár alapján kell kitölteni. Előkészületi stádium kiválasztására csak akkor kerülhet sor, ha az a Btk. Különös Részében meghatározott cselekmény tényállási elemét képezi. 7. A BÜNTETŐELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZŐJE Az 7. számú kódszótár alapján kell kitölteni. 7.1. A kódszótárban 1-3 és 5-6. kódszámokkal megjelölt szervek csak akkor tekinthetők eljárást kezdeményezőknek, ha a szerv az általa észlelt, vagy a más módon tudomására jutott bűncselekmény miatt büntetőeljárást kezdeményez. 7.2. Önfeljelentés, ha valaki bűncselekmény miatt saját magát jelenti fel. 7.3. Önfeljelentés az is, ha az elkövető a nyomozás során olyan általa elkövetett bűncselekményről tesz feltáró vallomást, amely a nyomozó hatóság előtt ismeretlen volt. Ekkor az adatlapra a 13. választ kell bejegyezni. 7.4. Ha a bűncselekmény miatt később más is tesz feljelentést, akkor az a személy már nem tekinthető az eljárás kezdeményezőjének. 8. A BŰNÜGYI STATISZTIKAI ADAT RÖGZÍTÉSÉRE OKOT ADÓ BÜNTETŐELJÁRÁSI DÖNTÉS A 8. számú kódszótár alapján kell kitölteni. A bűnügyi statisztikai adat rögzítésére okot adó büntetőeljárási döntést (Általános Szabályok 12. pont, a továbbiakban: büntetőeljárási döntés) tartalmazó 8. rovat két részre oszlik, a 8/a. és a 8/b. pontokra: 8.1. A 8/a. pont tartalmazza a büntetőeljárási döntés típusát. 8.2. A 8/b. pont tartalmazza a büntetőeljárási döntés jogcímét. A bűnügyi statisztikai adat rögzítésére okot adó büntetőeljárási döntések mindegyike vonatkozásában általánosan érvényesülő követelmény az, hogy az adott bűnügyben megállapított számú (rendbeliségű) (bűn)cselekmény számához (rendbeliségéhez) igazodó számú B lapot kell kiállítani. Oldal 26

A B lapok számának minden esetben meg kell egyeznie a büntetőeljárás tárgyát képező mindazon (bűn)cselekmények számával, amelyekkel összefüggésében a nyomozó hatóság nyomozást folytatott, a tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vett fel, továbbá az elkövető azonosítása vagy felkutatása érdekében intézkedett. Nyomozás felfüggesztése esetén - bármilyen jogcímen történjék is az - a kiállítandó statisztikai adatlapok (B lapok) száma a (bűn)cselekmények rendbeliségéhez igazodik. A rendbeliség megegyezik azoknak a (bűn)cselekményeknek a számával, amellyel (amelyekkel) összefüggésben a felfüggesztő határozat meghozataláig a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész nyomozást folytatott, a tényállás megállapítása érdekében bizonyítást vett fel, továbbá az elkövető azonosítása, vagy felkutatása érdekében intézkedett feltéve, hogy a nyomozás felfüggesztés előtt a nyomozást bármely jogcímen nem szüntette meg. A büntetőeljárás átadása (4092) esetén kiállítandó statisztikai adatlapok száma a (bűn)cselekmények rendbeliségéhez igazodik. A rendbeliség megegyezik azoknak a (bűn)cselekményeknek a számával, amellyel (amelyekkel) összefüggésben a büntetőeljárás átadására sor került. Elkobzási indítvány és vagyonelkobzás indítványozása esetén statisztikai lap nem tölthető ki, az adatlapot az elkobzási, vagyonelkobzási indítványt megelőző büntetőeljárási döntésről (pl. nyomozás megszüntetés, megrovás) kell kiállítani. Kegyelem (eljárási, egyéni) alkalmazása esetén az adatlap 8. rovatában a büntetőeljárási döntés feljelentés elutasítása esetén 1032., nyomozás megszüntetése esetén 2032 kódot kap. Közkegyelem alkalmazása esetén az adatlap 8. rovatában a büntetőeljárási döntés feljelentés elutasítása esetén 1132., nyomozás megszüntetése esetén 2132 kódot kap. E kódszámok alkalmazásakor a 24. rovathoz tartozó kódnégyzetben a "9"-es azonosító használata megengedett. A kábítószerrel visszaélés bűncselekmény terheltjével szemben, ha nyomozás felfüggesztés történik azért, hogy a gyanúsított a büntethetősége megszűnését eredményező kezelésen, szolgáltatáson vegyen részt, a nyomozón hatóság B adatlapot tölt ki 4095 kóddal. Ezután, ha a nyomozás továbbfolytatását követően vádjavaslat vagy nyomozásmegszüntetési javaslat előterjesztésére kerül sor, vagy ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ezen büntetőeljárási döntésnek megfelelő adatlapot kell kitölteni. Ugyanez az eljárás az egyéb felfüggesztések és a közvetítői eljárásokra utalás esetén is. Oldal 27

9. STATISZTIKAILAG RELEVÁNS IDŐPONTOK A bűnözés jellemzőinek, valamint a bűnüldözés alapvető időszerűségi jellemzőinek a meghatározásához szükséges négy időpontot tartalmazza a rovat. A dátumok felépítése: első négy karakteren a teljes év, az 5-6. karakteren arab számmal a hónap, a 7-8. karakteren a nap. 9.1. Az elkövetés időpontja: A bűncselekmény elkövetésének évét és hónapját kötelező meghatározni. Ha az elkövetés napja nem állapítható meg, az elkövetés időpontjának a hatóság tudomására jutásának időpontját kell tekinteni, kivéve ha, az elkövetői minőség megállapításához kedvezőbb nap vehető figyelembe. A kedvezőbb időpontot kell figyelembe venni: a.) Ha az elkövetés időpontja befolyásolja a terhelt gyermekkorú vagy fiatalkorú státuszát, az időpontot úgy kell megállapítani, hogy a terheltet gyermekkorúként lehessen regisztrálni. b.) Ha az elkövetés időpontja befolyásolja a terhelt fiatalkorú vagy felnőtt korú státuszát, az időpontot úgy kell megállapítani, hogy a terheltet fiatalkorúként lehessen regisztrálni 9.2. Az elkövetés naptári időpontja meghatározásának egyéb, fontos feltételei: a.) Előkészületnél, az ennek minősülő utolsó tevékenységi nap. b.) Kísérletnél a bűncselekmény végrehajtására irányuló utolsó tevékenység napja. c.) Befejezett bűncselekménynél az, az időpont, amikor a terhelt a tényálláshoz tartozó tevékenységet (elkövetési magatartást) kifejtette. d.) Tiszta mulasztásos bűncselekménynél az a nap, amelyen a terhelt kötelességének büntető jogi következmény nélkül még eleget tehetett volna. e.) Állapot bűncselekménynél a jogellenes állapot megszűnésének napja. f.) Folytatólagos és törvényi egységben elkövetett bűncselekménynél az a nap, amikor a terhelt a tényálláshoz tartozó utolsó tevékenységét kifejtette. 9.3. A feljelentés időpontja: a feljelentés, a bejelentés, a nyomozó szerv észlelése (a továbbiakban: feljelentés) érkezésének időpontját kell beírni. 9.4. nyomozás elrendelés (feljelentés elutasítás) időpontja: minden esetben okiratban igazolható, pontos dátum. Oldal 28

9.5. A nyomozás befejezés (megszüntetés, elterelés) időpontja: a.) a határozathozatal, az utolsó iratismertetés az időpontja, b.) ha az ügyész további nyomozási cselekményt végzett, vagy további nyomozási cselekmény elvégzéséről rendelkezett, a nyomozás befejezésének időpontja az a nap, amikor a nyomozási cselekményt elvégezték. Ha már folyamatban lévő eljárásban újabb, az ügyhöz tartozó bűncselekmény miatt tesznek feljelentést, a 9/b és a 9/c pontoknál az új feljelentés érkezésének időpontját kell beírni. Az ilyen esetekben arra kell figyelemmel lenni, hogy a 9/a pontban nem szerepelhet későbbi dátum, mint a 9/b, illetőleg a 9/c pontokban, mivel logikailag kizárt az, hogy a bűncselekményt az elkövetését megelőző időben jelentsék fel, illetőleg hogy a bűncselekmény nyomozását az elkövetését megelőző időben kezdjék. A nyomozás felfüggesztése esetén befejezés időpontjaként a felfüggesztés időpontját kell rögzíteni. Korábban felfüggesztett nyomozás folytatása esetén a 9/b és 9/c pontok kódnégyzeteibe a nyomozás folytatása elrendelésének időpontját kell beírni. Korábban felfüggesztett nyomozás elévülés jogcímén történő megszüntetése esetén a 9/b, a 9/c és a 9/d pontok kódnégyzeteibe a megszüntető határozat időpontját kell beírni. Utólagos felderítésnél a 9/b és a 9/c pontok kódnégyzeteibe a nyomozásfolytatás elrendelésének időpontját kell beírni. Közvetítő eljárásra (5101) utalást követően (vádemelés 3062, megszüntetés 4096, vádemelés elhalasztása 4097) a kiállított adatlapok estén a következő statisztikai releváns időpontokat kell megadni: 9.6. az elkövetés időpontjánál (adatlap 9. a) rovat) mindig a tényleges elkövetési időpontot kell megadni, 9.7. a feljelentés -, a nyomozás elrendelés - és a nyomozás befejezés időpontja rovatokban az eljárás folytatásának időpontját kell mindegyik rovatba beírni, 9.8. az ügyészségi érkezés és befejezés időpontjának rovatba értelemszerűen szintén az eljárás folytatásának ideje kerül, azaz az öt dátumnak megegyezőnek kell lennie. A megegyező öt dátum esetében a megadandó dátumok a vádemelés (3062), megszüntetés (4096), vádemelés elhalasztása (4097) dátumához igazodik. Oldal 29