AZ ELNÖKSÉG, AZ ELNÖK ÉS A FŐTITKÁR KÖZÖS BESZÁMOLÓJA

K Ö Z G Y Ű L É S P R E S I D E N T AZ ELNÖKSÉG, AZ ELNÖK ÉS A FŐTITKÁR KÖZÖS BESZÁMOLÓJA A KAR HELYZETÉRŐL, AZ ELNÖKSÉG, A VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÉS A HIVATAL 2013. ÉVI MUNKÁJÁRÓL BUDAPEST, 2014. FEBRUÁR 14. 1

Tisztelt Hölgyeink és Uraink, Tisztelt Kollégák! K A M A R A Régen A kamarának a '70-es, '80-as években az volt a feladata, hogy biztosítsa az ügyvédek integritását és a hatósági beavatkozástól mentes munkát. Biztosítsa a korlátozott létszámú ügyvédségnek a munkához jutás kereteit. Elődeink ezt a feladatot sikeresen megoldották. Tegnapelőtt A rendszerváltoztatás azt feladatot hozta, hogy megteremtődjék a jogtanácsosok és régi ügyvédek szervezeti egysége, a kar integrálódjon a nemzetközi ügyvédség nagy családjába és az, hogy az ügyvédség visszaszerezze piacait a gazdaságban és a közszférában. Megszereztük a cégeljárás és az ingatlanforgalom magánokiratainak kizárólagos szerkesztési jogát, lépésről lépésre tíz olyan új tevékenységet emeltek be a klasszikus ügyvédi tevékenység mellé, amit a korábbi összeférhetetlenségi szabályok kifejezetten tilalmaztak. Elődeink ezt a feladatot sikeresen megoldották. Tegnap Az új évezredben a létszámában tízszeresére duzzadt ügyvédség sajátos, új problémáit kellett megoldani. Fejleszteni kellett az ügyfelek által egyre szélesebb körben megkövetelt tudást, új alapokra kellett helyezni a jelöltoktatást. Láthatóvá és a nagymértékben megnövekedett létszám számára működőképessé kellett tenni a kamarát. Elkészültek az új feltételeknek megfelelő és azt kiszolgáló háttérfeltételek, kialakult az Ügyvédiskola, plenáris- és kiscsoportos képzésekkel, konferenciákkal, szakmai fórumokkal volt tele a Díszterem. Lefolytattuk azokat a felméréseket, elkészítettük azokat a tanulmányokat, amelyek a reformok aprópénzre váltását tisztázták. Sokat tettünk, sokat elértünk, de még sokat kell tennünk a sikeres holnap eléréséhez. Holnap Élhetővé kell tenni a hivatást. Mérsékelni kell az ügyvédek anyagi kockázatait, törekedni kell a meglévő ügyvédkényszer területeinek megtartására, esetleg növelésére, csökkenteni kell anyagi és adminisztratív terheit, olcsóbbá kell tenni a kamarát. Segítenünk kell abban, hogy az ügyvédeket tisztességtelen árversenyben, egyenlőtlen versenyfeltételek között ne lehessen mellőzni, könnyebben hozzájuthassanak bevételeikhez, több munkájuk legyen elfogadható, tisztességes munkadíj megfizetése mellett. A feladat ránk vár. 2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... Ü G Y V É 2 D I 1. K A M A R Enyhülő válság, átalakuló munkafeltételek... 9 A 1.1 Kifelé a válságból? Munkánk lesz, de más... 9 1.2 A digitális világ átvette a hatalmat fordítsuk a hátrányt előnyünkre... 9 1.3 Kamarák és az ügyvédi alapértékek kereszttűzben... 9 2. Miből élünk?... 9 2.1 Ügyellátottság van-e bővülési lehetőség?... 9 (a) Okiratok a matricarendszertől a szerződések számának bővülését várjuk 2015-től... 9 (b) Bírói ügyszakok kiugró ügynövekedés a cégügyekben...10 (c) Közszféra...10 (d) Hatósági ügyek és iratvolumenek...11 (e) Kirendelések...11 (f) A Ptk. és a Btk. reformja új munkalehetőségek...12 (g) Egyéb ügyvédi tevékenységek...12 3. Létszámhelyzet...12 3.1 A teljes nyilvántartotti létszám...12 3.2 Ügyvédek létszáma...13 3.3 Alkalmazott ügyvédek: növekvő presztízs és létszám...14 3.4 Európai közösségi jogászok...15 3.5 Ügyvédjelöltek: csökkenő létszám...15 3.6 Külföldi jogi tanácsadók...15 3.7 Ügyvédi irodák...15 3.8 Praxis megszűnések...16 3.9 Lemondás, szünetelés, tevékenységfolytatás...16 4. Alkalmasság...16 4.1 Más jogi szakmák informatikai és tudásbázis felszereltsége...16 4.2 Tudás-alkalmasság -JogTudor...17 (a) A kiinduló állapot 2012-ben....17 (b) Hány ügyvéd és mennyit költött 2012-ben elektronikus adatbázisra?...17 3

(c) Két legyet egy csapásra: szélesebb jogtiszta használat és milliárdos megtakarítás kari szinten...18 4.3 Az ügyvéd irodájának megfelelőségével kapcsolatos előrelépés...19 K A M A R A 4.4 Egyes alkalmassági tényállapotok...19 (a) Elektronikus aláírások...19 (b) TAKARNET-hozzáférések...19 5. Önszabályozás...20 5.1 Ügyvédi letétkezelési átfogó reform az első lépés...20 5.2 Arhitel: az ügyvédi törvényben az új szakokirati és kamara-finanszírozási rendszer alapjai 21 (a) Az előzmények...21 (b) A munka megkezdése...21 (c) A második fázis: 2013 ősze....22 (d) Zavar a folyamatban...23 (e) Elnökségünk hatályos érdemi álláspontja a matricaszervezet és a bevételek felhasználása kérdésében...23 5.3 Közreműködés az európai ügyvédi regulációban...24 5.4 Mentori szabályzat...25 5.5 Felkészülés a fegyelmi joggyakorlat és belső szabályozás reformjára...25 6. Érdekvédelem, ügyvédtámogatás...25 6.1 A Magyar Ügyvédi Kamara szintjén elért eredmények...26 6.2 Alaptalan ügyfélpanaszok kiszűrése...26 6.3 Tagdíj a 2008-as szinten, kedvezmények...26 6.4 Az ügyvédi korlátolt felelősség kérdéséről...26 (a) Növekvő kockázatok...26 (b) A felelősség korlátozásának pénzügyi háttere...26 (c) Kockázatcsökkentés lehetősége a régi és az új Ptk.-ban...27 (d) Kárkockázat mérséklése a felelősségbiztosítás révén....27 (e) Kockázatcsökkentés központi ügyvédkari fedezetekből...27 6.5 Van stábunk...27 6.6 Jogalkotás...28 6.7 Kontárok, zugírászok...28 4

6.8 A cégkontárok közpénzügyi kockázatai kutatás...29 6.9 Az ügyvédi tarifáért- modern módon....30 (a) Európai háttér...30 K A M A R A (b) Létező normatív elemek a hazai munkadíj-szabályozásban...31 A gyámhatósági eseti gondnok díjazása...31 A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő díjazása...31 Perben a bíróság által megállapítható ügyvédi munkadíj...32 6.10 Jogalkalmazási sérelemkezelés...32 6.11 Kísérletek az ügyvédi titok áttörésére...32 (a) A KEHI jogkörének bővítése az ügyvédi titkok megismerésére...32 (b) Házkutatás ügyvédeknél a zsebszerződések kapcsán?...32 6.12 Ügyvédi félfogadás és időpontfoglalás a bírósági kezelőirodákon....33 6.13 Internetes lajstrombetekintés a budapesti bíróságokon állandósult lefagyás...33 6.14 Cégügyek...33 6.15 Továbbra is van ingyenes cégnyomtatvány...33 6.16 A JÜB varázsló további használhatósága...34 6.17 Ingatlanügyek...34 6.18 Fővárosi börtönök...34 6.19 A tavalyi év más, jelentős kihívásai...34 (a) Kirendelési díj-előlegezés...34 (b) Az elektronikus közigazgatási ügyintézés első 4 éve...35 (c) A területi kamarákkal és a MÜK-kel történő nyilvántartási együttműködések kialakítása 36 (d) Belső ügyirat digitalizálás...38 (e) A büntető kirendelések problematikája...38 6.20 A jogi segítségnyújtói rendszer...38 7. Szolgáltatások...39 (a) A szaktudással összefüggő ingyenes szolgáltatások...39 (b) Egyéb ingyenes szolgáltatások...39 (c) Közösségi élet...39 8. Az Új Ptk.-val kapcsolatos támogatás...40 5

8.1 A joganyag megismerésével kapcsolatos széles körű felvilágosítás...40 8.2 A Ptk. fókuszú képzések a Kamara szervezése mellett...41 9. Gazdálkodás...41 K A M A R A 9.1 A gazdálkodás alapelvei és céljai...41 9.2 Takarékosság...41 9.1 Miről árulkodik a Kamara 2011-2013 évi egyes költségvetési tényadatainak elemzése?...42 9.2 Források...42 9.3 Fizetési felszólítások...43 9.4 Kintlévőségek...44 9.5 Tartalék...45 9.6 Csökkent a tagdíj 10 %-kal, kedvezmények...46 (a) Elmozdulás a nem kizárólagosan tagdíj alapú bevételek irányába....46 (b) Egyéni tagdíjkedvezmények...46 9.7 Pénzügyeink átláthatósága...47 (a) A változások köre és módszertana...47 (b) Tiszteletdíjak, jutalmak...47 (c) Munkavállalók természetbeni juttatásai...48 (d) Megbízási és vállalkozói szerződések és díjak...48 10. Elnökség...48 10.1 Rendszeres elnökségi ülések...48 10.2 Határozatok...49 11. A bizottságok...51 11.1 Nemzetközi kapcsolatok Bizottsága...51 12. Oktatás...52 12.1 Az Oktatási Bizottság és Somos András továbbképzési biztos tevékenysége...52 (a) Az Ügyvédiskola négy éve...52 12.2 Az elmúlt 4 év ügyvédiskolai statisztikája:...55 12.3 Külön az önkéntes kiscsoportos oktatásról ( Bojtár plusz )...57 (a) Az előadások polgári jogi témakörben:...57 (b) A büntetőjogi továbbképzés...57 (c) A más pályáról érkezők továbbképzése...58 6

(d) A más pályáról érkezők beszámoltatása...58 (e) Ügyvédi továbbképzés...59 12.4 Oktatói gárdánk...59 K A M A R A 12.5 2013-2014 évi szakmai konferenciákról...60 12.6 Összeférhetetlenségi Bizottság...62 12.7 Felvételi Bizottság...62 12.8 Etikai Bizottság...63 12.9 A Fegyelmi Bizottság...64 12.10 Ellenőrző Bizottság...65 13. A Kamara hivatala...65 13.1 A beérkező iratok száma: 36 634 darab!...65 13.2 Hivatalvezetői munkaértekezletek...65 13.3 Állományértekezletek, alkalmazottak foglalkoztatása...65 (a) Munkatársaink...65 (b) Személyi változások az ügyintézői apparátusban...67 13.4 Az igazgatási és más titkári ügyek...67 (a) Tagság igazgatási úton történő megszüntetése...67 (b) Tagdíj-nemfizetés...67 (c) Ügyvédi felelősségbiztosítás hiánya...68 (d) Megfelelő irodahelyiség hiánya...68 (e) Irodagondnoki kirendelések...68 (f) A megszűnt ügyvédi irodában fellelt ügyvédi iratok átvétele, tárolása...68 (g) Az ügyvédi tevékenység szervezeti formáit érintő igazgatási ügyek...68 (h) Panaszügyek titkári szakban...69 (i) A pénzmosás elleni ügyvédi kötelezettségekkel összefüggő teendők...71 (j) Egyéb jellemző adatok 2013-ban...72 13.5 A fegyelmi főmegbízott vizsgálati munkája csökkenő ügyvolumen, növekvő feladatmennyiség...72 14. Szolgáltatások...74 14.1 Pesti Ügyvéd...74 14.2 Honlap...74 7

14.3 Elektronikus hírlevél...74 14.4 Központi e-mail postafiók - avocat.hu...75 14.5 Könyvtár...75 K A M A R A (a) Digitalizálási folyamatok...75 (b) A könyvtár webes megjelenése, látogatottsága...75 (c) Gyarapodás...76 (d) Nyitva tartás...76 (e) JogTudor program: adatbázis, könyv, CD, könytár...76 (f) Cipősdoboz-akció...77 14.6 Kamarai szakmai rendezvények, konferenciák...77 14.7 Kamarai adótanácsadás...79 14.8 Számítógép-használat és hálózatnélküli internet-elérés a kamarában...79 15. Épület, infrastruktúra...79 15.1 Projektelőkészítés...79 15.2 A Szemere utcai ingatlanaink új funkcióinak kialakítása...80 15.3 Díszterem-üvegezés...81 15.4 A beruházás költségei...81 16. Nemzetközi kapcsolatok...81 17. Közélet, ügyvédi publikációk...82 17.1 Rendezvények a kamarában...82 17.2 Társasági élet...82 (a) Magyar Ügyvédnap...82 (b) Divatbemutató...83 (c) II. Kamarai horgászverseny...83 (d) Szalay Művészeti Szalon...83 (e) Mikulás ünnepség...83 17.3 Ügyvédi publikációk...83 17.4 Jövő jogászgeneráció a határon túl...83 17.5 Nyugdíjasaink...84 18. Zárszó...84 Mellékletek:...84 8

1. ENYHÜLŐ VÁLSÁG, ÁTALAKULÓ MUNKAFELTÉTELEK 1.1 Kifelé a válságból? Munkánk lesz, de más A pénzügyi válság a Magyarországot övező világban stagnálásba, majd enyhe növekedésbe K Afordult. M A A R A gáz árának világpiaci csökkenése egyedülálló következménnyel járt: csökkenteni lehet a rezsit, csökken az infláció. A gazdasági növekedés 1 elmaradt a várakozásoktól a banki hitelezés is lassult és a külföldiek befektetési kedve is visszaesett. Van és lesz ügyvédi munka is, de nem az, ami eddig volt. A kérdés az, ki hogyan juthat hozzá? A hatályba léptetett adóváltozások, különösen az egykulcsos adórendszer a középosztályt általában, így az ügyvédséget kedvezően érintették. Ezek hivatásrendünk egésze számára valószínűleg nyújtottak némi kompenzációt az árbevétel csökkenésével szemben. 1.2 A digitális világ átvette a hatalmat fordítsuk a hátrányt előnyünkre Bár az ügyvédség megkönnyebbülésére az elektronikus perek teljes körű bevezetése ismét elmaradt, tovább folytatódott a digitális világ térhódítása a jog minden területén. Ez a hagyományos ügyvédi szerepvállalásra természetszerűleg csökkenőleg hat. Világszerte folytatódik a szerződések, iratminták tömegáruvá válása, és az ügyvédekkel szembeni minőségi elvárások, igények átalakulása is. E folyamatokra válaszul az ügyvédek is megkezdték a digitális világ elfoglalását annak érdekében, hogy lépést tarthassanak ügyfeleikkel, a hatóságokkal és a létalapjukat jelentő gazdaság fejlődésével. 1.3 Kamarák és az ügyvédi alapértékek kereszttűzben Nyugat-Európa egyes országaiban politikai támadás indult úgy a kamarai, mint az ügyvédi függetlenség ellen. E támadások bár jó részben populista motivációjúak lehettek, kifejezték az ügyfelek egy részének rosszallását a magas és néhol öncélú ügyvédi díjak, az etikátlan munkafelduzzasztás és a nem megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati tevékenység miatt. A nemzetközi ügyvédszervezetek erős védelmet vonultattak fel a kormányzati befolyásolási törekvésekkel szemben. Szövetségesekre találtak a nemzetközi ügyvédi irodákban, a gazdasági élet szereplőiben, és leginkább az ügyfeleknél. A politikai befolyás és ellenőrzés növekedése nemcsak etikai, dogmatikai probléma. Elszívhatja az ügyvédek tömegeinek árbevételeit. Az ügyvédi titokba vetett bizalom megrendülése az ügyfeleket más bizalmi megoldások, más segítők irányába fogja terelni. 2. MIBŐL ÉLÜNK? 2.1 Ügyellátottság van-e bővülési lehetőség? (a) Okiratok a matricarendszertől a szerződések számának bővülését várjuk 2015-től A jogalanyok vagyoni viszonyait közvetlenül érintő jelentős ügytípusokban (biztosítéki ügyletek, bérletek, ügyféli jognyilatkozatokat tartalmazó periratok, végintézkedések), a jogalkotó az új Ptk.-val nem vezetett be sem ügyvéd- sem köz- vagy minősített magánokirati kényszert. A formai okiratbiztonságot biztosító szárazbélyegző csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban felhasznált okiratoknál kötelező (kb. 900 ezer- 1 millió okirat/év). A 2015-től általánossá váló matricarendszer ezt az okirati számot kibővíti minden ellenjegyzéses irattípusra (kb további 400.000 okirat). Az ügyvédi okiratbiztonság növekedése az ügyvédi alternatívát ad 1 http://www.mnb.hu/monetaris_politika/monetaris-politika/jelentes 9

azoknak cégeknek ahol ennek normatív akadálya nincs - a közokirati forma által kínált B U magasabb D A P E S okiratbiztonságú iratokkal szemben. A cég-, ingatlanügyi- pénzügyi- szolgáltatók, könyvelők, adótanácsadók, munkaügyi szakértők, közbeszerzési tanácsadók jól építkező szervezeteivel szemben szintén erősödnek pozícióink. K A M AŐk R A nehezebb helyzetbe kerülnek az okirati kontárkodás terén, mert ők nem jogosultak matricázott szakokirat előállítására. (b) Bírói ügyszakok kiugró ügynövekedés a cégügyekben 2 2013. január 1-jén megkezdték működésüket a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Az ügyek első fokú intézése a törvényszékektől a közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz, másodfokon a törvényszékek másodfokú ügyszakához került. A szabálysértési eljárás újraszabályozása közvetlenül bírósági hatáskörbe, peres útra utalta a pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatására irányuló eljárásokat. Bővítette az elzárással is sújtható szabálysértési tényállások körét. A csőd és a felszámolási ügyekben 2013. II. 1.-i határidővel bővítették a cégek adatszolgáltatási kötelezettségét. 2013. I. félévben összességében 2012.I. feléhez képest 68 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokra. A mintegy 400 ezer ügynyi többlet egyértelműen a megnövekedett szabálysértési érkezés, valamint az egyszeri, a cégbíróságok ügyérkezésében kiugró értéket eredményező együttes hatásának a következménye. A bírói hatáskörbe tartozó perek mennyisége ugyan nőtt, a hagyományos többi ügycsoportban azonban összességében kis mértékben (289 300-ról 280 114-re) csökkent az érkezett ügyek száma 2012 első félévéhez képest. A helyi bírósági szinten a büntető pereknél 14 százalékos növekedés, a munkaügyi pereknél 14 százalékos csökkenés következett be. A törvényszéki első fokon mindhárom peres ügyszakban nőtt az érkezett ügyek száma. A büntető ügyszakban 13 százalékkal, a polgári ügyszakban 3 százalékkal a gazdasági ügyszakban pedig 42 százalékkal (devizahiteles ügyek). (c) Közszféra A parlament és a kormány állami irányítás alá vonta a közszolgáltatásokat, ami a beszállítói vertikumokra is hatással lesz. Ahol változnak a szereplők, ott változnak az ügyvédek is. A kormányzat óriási uniós és hazai forrásokat nyitott meg sikeresen. Ezek a közigazgatás, a non profit szféra és a gazdaság minden ágazatát érintik. Ez ismét új ügyvédi rétegekhez visz munkát. A források elnyerése, felhasználása és a folyamatok megfelelősége eljárásjogokban zajlik, tehát ez a feladat egy új jogászi tudáskészletet, kategóriát igényel. Ha a pénzelosztásban nő az állami szerep, nő a lobby iránti igény. A közszférában sosem volt teljesen érthető és átlátható, hogy milyen szempontok alapján történik az ügyvédi megbízások elosztása. Ez a probléma az ügyvédséget is érinti, mert jelentős ügyvédi csoportok szorulhatnak ki a megbízásokból, mások de facto állami alkalmazottá válhatnak, ami összeférhetetlenségi, függetlenségi kérdések egész sorát nyithatja meg. 2 Forrás: www.birosag.hu. Jelenleg csak a 2013. I. félévi adatok állnak rendelkezésre. 10

(d) Hatósági ügyek és iratvolumenek Az ellenjegyzést igénylő ingatlanügyek száma országosan 900.000 és 1.000.000 körül van, amit olyan konjunkturális hatások érintenek, mint például a felpörgött földügyletek. Egyedül ebben a kategóriában 2013-ban 164 3 ezer ügy volt országosan (30 ezres növekedés 3 év alatt) K ami A Mpersze A R A legkevésbé a fővárosi ügyvédeket érinti. Félmillió felett stabilizálódott az elektronikus fizetési meghagyások volumene (523.091 ennek felénél több ügyben van ügyvédi képviselet) 125.643 hagyatéki eljárás indult. A MOKK közlése szerint a válság kezdete óta a közjegyzők évente 95 000 okiratot szerkesztenek. Mivel az ügyvédi kar lélekszáma a közjegyzőkének több, mint tízszerese, feltételezhetjük, hogy az ügyvédek ezen okiratmennyiségnek legalább tízszeresét kitevő szerződést készítenek évente. Továbbra is hatalmas ügy- és iratszámot mutatnak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikái (3,2 millió összes ügy, 1,868 millió elsőfokú adó és 1, 1347713 elsőfokú vámügyi érdemi döntés, kb 16 ezer másodfokú ügy) de itt általában adótanácsadók járnak el. Az ügyvédi meghatalmazások száma 1000 alatt van. Itt tehát lenne térfoglalásra hely bőven. Az Önkormányzati államigazgatási önálló határozatok (9 millió felett) területén nem érzékeljük az ügyvédi jelenlétet. Mindebből az világos, hogy Magyarországon 14-16 millió között lehet a jogi ügyek száma, az ügyvédek ezeknek mintegy az egyharmadában vesznek részt. (e) Kirendelések Budapesten a kirendelés a rendőri, az ügyészi és a bírói szakban kollegáinknak továbbra is mintegy 300-330 millió forintos bevételt (piacot) jelent. A Magyar Ügyvédi Kamara elérte, hogy a kirendelési díjakat 33%-kal emeljék meg (nb. az eredeti javaslat 300 %-ra irányult és a végjátékig még 70% volt az ígéret). A kirendelési óradíjak többszörös felemelése nem kizárólag az ügyvédek, de a terheltek és a hatóságok érdeke is. (Lásd még: a 6.19(a) pontban is.) Sokat ígérő kezdeményezéssel is találkozhattunk 2013-ban. Büntető védők egy csoportja olyan web felületet hozott létre, amelyen a kirendelt védők időpont ütközéseiket, szabad helyettesítési kapacitásaikat megosztják egymással, azaz meg tudják szervezni, optimalizálni tudják a kirendelések ellátását. A rendszer nem afféle ügyelet amiről a hatóság behívhat bármely védőt. A védő csak kellő felkészítés mellett kérhet helyettest az adatbázisból és a helyettesnek is megfelelően felkészültnek kell lennie. A honlapot üzemeltető és a kirendelések hétköznapjaira jól rálátó kollegáink szerint nagyon sok kirendelési védői alkalom elmarad és komoly ügyvédi munkadíjak ragadnak benn a rendszerben. Látva a mi birtokunkban lévő BRFK-s előlegezési számokat és az ügystatisztikákat, ez a feltételezés valószerűnek tűnik. Kamaránknak ugyanis közvetlen rálátása van a rendőri szakban a fővárosban keletkező ügyvédi díjakra, a korábbi években rendszeresen kaptunk adatokat a Fővárosi Bíróság Gazdasági hivatalától is. A kirendelési díj fontos jövedelemforrás, ezért a díjak korrekciója nyomban növelné az ügyvédek bevételeit (valójában csökkentené ezzel kapcsolatos terheiket). A rendőri szakban a BÜK által megelőlegezett bűnügyi védői kirendelési díjak volumenének alakulása a múlt és a jelenlegi kamarai választási ciklusban: 3 VM 2013. novemberi adatközlésből képzett becslés. 11

100 000 000 90 000 000 80 000 000 70 000 000 60 000 000 50 000 000 40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 K A M A R A Kifizetett kirendelési díj (Ft) BRFK-tól átutalt összeg (Ft) Budapesten annyival jobb helyzetben vannak a kirendelt bűnügyi védők, hogy a BÜK előlegzésének köszönhetően nem kell várniuk a BRFK átutalásaira, így tehát a kirendelési díj kiszámíthatóvá vált. 2012. december 31-én a BRFK csak 7.901.538. forint tartozást görgetett át a következő évre, 2013- ban 23.708.643,- Ft-ot. Igaz, végül mindig fizetni szoktak. Ez az összeg mindenesetre most nem a védők zsebéből hiányzik (adott esetben egzisztenciális problémákat okozva), hanem a kamarának kell beszednie. (f) A Ptk. és a Btk. reformja új munkalehetőségek A civiljog újrakodifikálása a gazdaságban óriási jogi információs vákuumot teremtett. A meglévő szerződések, társasági működések teljes áttekintésére kényszeríti a gazdasági szereplőket. A családjogi szabályok átalakulása szintén. Csak egy számszerű példa a cégek világából: a jelenlegi 416 ezer kft közül több mint kétszázezernek félmillió forint vagy annál alig nagyobb összeg a törzstőkéje és 2016. március 15-éig kell a tőkeemelést elvégezni. De az alapító okiratát mind a félmillió cégnek módosítania kell, ez pedig ügyvédi közreműködést igényel. A nagy probléma az, hogy nem csak az ügyfeleknek, hanem az ügyvédeknek is újra kell tanulniuk a jogot és felelősség mellett, élesben alkalmaznia is kell. Az ezzel kapcsolatos ügyvédi kockázatok esetleges növekedése kérdését elemezni kell és a köztestületi feladatok fókuszába kell helyezni. A kamarai oktatási feladatokkal és a JogTudor programmal összefüggésben e kérdésre még visszatérünk. (g) Egyéb ügyvédi tevékenységek Az ügyvédi tevékenység terei ennél természetesen szélesebbek (a nemzetközi, vállalati és a hatósági eljárást nem igénylő ügyeket még becsülni sem tudjuk és az állami nyilvántartásokból sem állapíthatók meg bizonyossággal a tényleges ügyszámok). 3.1 A teljes nyilvántartotti létszám 3. LÉTSZÁMHELYZET Az új felvételek száma 2008-ban 415, 2009-ben 383, 2010-ben 405 fő, 2011-ben 279 fő volt, 2012- ben 264, 2013-ban: 199 fő. A teljes nyilvántartott létszám 2013. november 30-án 8722, 2012. január 15-én 8696 fő, 12

az aktív létszám 2013. december 31-én 7341, 2012. január 15-én 7408 fő. Az aktív B létszám U D Atehát P E S nem változott. Teljes Szünetegesztve A R Felfüg- Típus Nő Férfi Beteg létszám K A MAktív A Ügyvéd 6730 3077 3653 1191 0 16 5523 Alkalmazott ügyvéd 326 220 106 0 38 0 E L288 N Ö K Külföldi jogi tanácsadó 13 2 11 0 0 0 13 EU közösségi jogász 136 17 119 3 0 0 133 Alkalmazott EU közösségi j. 2 2 0 0 0 0 2 Ügyvédjelölt 1422 851 571 0 40 0 1382 Összesen: 8629 4169 4460 1194 78 16 7341 3.2 Ügyvédek létszáma A fogyatkozó ügyvédi létszámon belül tovább növekszik a hölgyek aránya. Az újonnan felvettek fele tartozik a szebbik nemhez. A volt ügyvédjelöltekből lett új ügyvédek aránya idén 49% volt, szemben a tavalyi kb. 57%-kal. Ügyvédi bejegyzés összesen % Új bejegyzés (más pályáról) 54 27 % ebből férfi 25 12,5 % ebből nő 29 14,5 % Jelöltből lett ügyvéd 98 49 % ebből férfi 57 29 % ebből nő 41 20 % Alkalmazott ügyvédből 45 23 % ebből férfi 22 11,5 % ebből nő 23 11,5 % Bejegyzés újra 2 1 % ebből férfi 1 50 % ebből nő 1 50 % eu jogászból ügyvéd : 0 0 % ebből férfi 0 0 % ebből nő 0 100 % 13

Ügyvédi bejegyzés összesen % ÖSSZESEN: 199 100 Ü G % Y V É D I K A M A R A ebből férfi % 105 53 % ebből nő 94 47 % Az ötven év felettiek aránya (2011-ben még 35%-ot képviseltek) teszik ki a kar 27 %-át. Ügyvédek életkori adatai nő % férfi % ÖSSZESEN 2013 2012 50 év alatti 30 évig 574 8% 864 12% 1438 20% 21% 31-35 között 662 9% 636 9% 1298 18% 19% 36-40 között 813 11% 502 7% 1315 18% 17% 41-45 között 495 7% 306 4% 801 11% 11% 46-50 között 320 4% 222 3% 542 7% 7% 51-60 között 541 7% 494 7% 1035 14% 14% 50 év 61-70 között 416 6% 283 4% 699 10% 9% feletti 71-80 között 109 1% 63 1% 172 2% 2% 81-90 között 34 0% 5 0% 39 1% 1% 90 év felett 2 0% 0 0% 2 0% 0% ÖSSZESEN: 3966 3375 7341 5394 1947 3.3 Alkalmazott ügyvédek: növekvő presztízs és létszám Az alkalmazott ügyvédi státus presztízsének örvendetes növekedése együtt jár a létszám növekedésével. Kiemelkedő számban (arányuknál nagyobb mértékben) képviseltetik magukat a kitűnő és jeles eredménnyel szakvizsgázottak között. A 319 fős összlétszámon belül 97 fő a tavaly felvettek száma. Alkalmazott ügyvédi bejegyzés összesen % Új bejegyzés (más pályáról) 51 53% ebből férfi 27 28% ebből nő 24 25% Jelöltből 41 42% ebből férfi 15 15% ebből nő 26 27% Bejegyzés újra 5 5% 14

Alkalmazott ügyvédi bejegyzés összesen % ebből férfi 3 Ü 3 G Y V É D I ebből nő 2 K A 2% M A R A ÖSSZESEN: 97 100% ebből férfi 45 46% ebből nő 52 54% 3.4 Európai közösségi jogászok 2013-ben a létszámuk 134 fő (131 aktív), döntő többségük (117 fő) férfi. 3.5 Ügyvédjelöltek: csökkenő létszám A jelöltek összlétszáma 2008 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az ügyvédjelölteknél a hölgyek vannak többségben 2004 óta. Ügyvédjelöltek Nő % Férfi % ÖSSZESEN: 2007. 1257 60 828 40 2085 2008. 1519 61 965 39 2484 2009. 1409 62 879 38 2288 2010. 1032 60 692 40 1724 2011. 1035 60 698 40 1733 2012. 932 61 580 39 1512 2013. 851 60 571 40 1422 3.6 Külföldi jogi tanácsadók Számuk stagnált, észlelhető létszámmozgás nem volt. 3.7 Ügyvédi irodák Változatlanul az egyéni praxisok száma a döntő és meghatározó (90 %). Kamaránk a kis ügyvédek kamarája, az ő szolgálatukat kell fókuszban tartanunk. Működési forma darab % Ügyvédi működési entitások összesen 6432 100 Társas irodák 638 10 Egyszemélyes irodák 2818 44 Egyéni ügyvédek 2974 46 EU jogász iroda 1 0,2 15

Társas ügyvédi irodák tagok száma szerinti bontásban 1-5 fős irodák 553 K A M A R A 6-10 fős irodák 22 11-15 fős irodák 4 15 fő felett 3 3.8 Praxis megszűnések Tagsági viszony változások/megszűnések 2010 2011 2012 2013 igazgatási úton 15 9 16 9 kizárással 7 6 5 4 lemondással 88 93 111 118 átjegyzéssel 7 5 6 13 alkalmazott ügyvéddé válással 2 0 3 2 elhalálozás 25 20 18 16 összesen: 144 113 174 162 3.9 Lemondás, szünetelés, tevékenységfolytatás A szünetelésüket kérők száma (209) a tavalyi évhez képest (266) csökkenő tendenciát mutat. A tavalyi évhez képest (111) a lemondások száma (118) számottevően nem változott. Szünetelést követően tevékenysége folytatásának engedélyezését 76 fő kérte. 4. ALKALMASSÁG 4.1 Más jogi szakmák informatikai és tudásbázis felszereltsége A bíróságok informatikai felszereltségéről az OBH elnökének 2012-es átvételi leltára 4 óta javulást mutat. Amit ebből az ügyvédek közvetlenül is érezhetnek, az a nagyteljesítményű fénymásoló gépek megjelenése, amellyel az ügyvédi iratmásolás válik könnyebbé. A bíróságok informatikailag még nincsenek felkészülve az elektronikus pereskedésre. Tudás oldalon a bírák helyzete más: nemcsak erős fogalmazóképzési rendszereik vannak, de bevezették az élethosszig tartó tanulás kötelezettségét is. Figyelmet érdemelnek a Magyar Igazságügyi Akadémia rendezvényei és oktatásai. Az új Ptk.-val kapcsolatos felkészítésre 270 millió forintot (uniós pályázati forrás) fordítottak. Ebből a pénzből finanszíroznak könyvbeszerzést is. 4 http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/obh/elnoki-beszamolok/obhe_beszamolo_2013_ifelev_ teljes.pdf 42.oldal 16

A tananyagnak fontos része lesz az 1500 oldal terjedelmű távoktatási segédanyag, ezt B Uvalamennyi D A P E S bíróság megkapja. Ennek megírásában közreműködtek karunk tagjai is: Csehi Zoltán, Gárdos T Péter, I Réti László, Subasicz Éva és Szűcs Gábor. A bírák elektronikus jogi adatbázissal való ellátottsága részben megoldott: nemcsak a CompLex/Opten K A M A R A szolgáltatásai elérhetők, hanem egy belső rendszerben az adott ügyszak teljes bírói esetjoga. A 2013- ban kiírt a BÜK kiírás tapasztalatait is figyelembe vevő átfogó jogi adatbázis reform nem vezetett eredményes pályázatra. A közjegyzők informatikai ellátottsága kiemelkedő. Tudásmenedzselési oldalról szintén hagyományosan jobb alapokkal bírnak és ennek kedvez kisebb létszámuk és jó anyagi feltételrendszerük. A MOKK a CompLex, a végrehajtói kamara az Opten elektronikus adatbázisát központilag fizeti a hivatásrend tagjainak. 4.2 Tudás-alkalmasság -JogTudor (a) A kiinduló állapot 2012-ben. A nem állami jogi adatbázis szolgáltatók (CompLex, Opten, HVG-Orac) szerint 2012-ben országosan csak 3500-4000 ügyvédi előfizetés volt. Ez a kb. 13.700 fős ügyvédi és jelölti (aktív) összlétszám negyede. Az előfizetéssel nem rendelkező ügyvédek egy része az ingyenes jogi adatbázisokat használt (pl. magyarorszag.hu), jelentős részük viszont más (ügyfél, rezsiközösségbe tartozó másik ügyvéd) hozzáférését. 5 Mindkét jelenség jelentős kockázatot jelentett az ügyvédi kar munkájának szakmai színvonalára. Az ingyenes jogforrások tartalma jelentősen szűkebb a bírósági, ügyészségi jogalkalmazók által használtakhoz képest. A más hozzáférését használó ügyvédek pedig szintén a kiadók szerint feltehetőleg jelentős számban feketén alkalmaznak, emellett gyakori, hogy nem is a legfrissebb adatbázisokat használják (régebbi adatbázisok telepítése más számítógépre). Ez az ügyvédi piacok megtarthatósága szempontjából kockázatot jelentett, amit kezelni kellett. E káros jelenségek elsődleges oka egyértelműen az előfizetések magas díja volt. A közép és felső kategóriás előfizetések 100-250 ezer Ft/fő/év szinten álltak. Ezért került sor a kar történetében első, az ügyvédi munkaszokásokat vizsgáló, nagymintás, kérdőíves felmérésre. A felmérés eredménye a vártnál alacsonyabb elektronikus jogi adatbázis használatot mutatott ki és a jó minőségű terméket használók aránya kifejezetten alacsony volt. A felhasználók többsége (84%) elégedetlen volt akkori szolgáltatójával (feltételezhetően árazási okokból) és kész szolgáltatót váltani, ha kedvezőbb árat és nagyjából azonos tartalmat kap. 6 (b) Hány ügyvéd és mennyit költött 2012-ben elektronikus adatbázisra? A nagy reprezentatív felmérések igazolták a kiadók közléseit. Ebből könnyen kiszámolható volt, hogy az éves országos kari költés jogi adatbázisra kb. 3.570 - ügyvéd előfizetőtől (kétharmad-háromnegyed részben pestiek) 2012. májusban 507,4 millió forint lehetett. Ennyit adott ki önként cash-ben az országos 13.736 fős aktív nyilvántartotti létszám mindössze 27,1 %-a! Számításaink szerint 2012- ben az egy jogtiszta ügyvéd felhasználóra eső átlagköltség évi nettó 136 (bruttó 172,7 ezer) forint volt. 5 Az országos jogi adatbázis fizetős hozzáférések száma 120-140 ezer körül lehet, ezen belül az ügyvédség részesedése elenyésző (kiadói forrásból származó adat). 6 A Budapesti Ügyvédi Kamara 2012 szeptemberében végzett reprezentatív felmérést az országos és a budapesti nyilvántartottak körében, amelynek eredményeiről a 2012. évi Elnöki és főtitkári beszámoló nyújt részletes tájékoztatást 17

Azaz, ha mind a 13.700 aktív nyilvántartott jogtiszta vásárló lett volna a 2012-es B Uárakon, D A Paz E S ügyvédi összköltés országosan 1,95 milliárd forintra rúgott volna (kellett volna legyen) aminek 3/4 része, 1,463 milliárd forint pénzügyi teher jelent volna meg a fővárosi ügyvédeknél! Ü G Y Ebben V É D I természetesen nincsenek benne a szakkönyvek és a nagykommentárok költségei! K A M A R A (c) Két legyet egy csapásra: szélesebb jogtiszta használat és milliárdos megtakarítás kari szinten Világos volt, hogy amennyiben a nagy anyagi jogi kódexek 2013-2014-es változása folytán, vagy az állami intézkedések révén az ügyvédek kénytelenek a meglévő szolgáltatóktól nagyobb tömegben jogismereti adatbázisokat beszerezni, erre a többség nem lesz képes. Versenyhátrányba kerülhet, pályaelhagyásra kényszerülhet. Ez a felismerés indította a Budapesti Ügyvédi Kamarát arra, hogy a JogTudor programot 2012-ben előkészítse és 2013-ban beindítsa. Erre a felhatalmazásokat az elnökség kiadta, elvégeztük a beszerzéseket és a 2013-as közgyűlés a pénzügyi fedezeteket biztosította. Ma ennek köszönhetően Pesten és vidéken 9.300 ügyvéd és jelölt közülük a fővárosban mindenki ingyen - fér hozzá jogtisztán a JogTudorhoz. A nagy jogági jogszabályváltozások a fővárosi ügyvédséget nagykommentárokkal, hatályosított jogszabályokkal, jogesetekkel, iratmintákkal és ingyenes elektronikus kitöltő nyomtatványokkal érték el. Az elért kedvezmény rendszer 173 ezer forintról 34-40 ezer forint/felhasználó bruttó árra vitte le a költséget. Ezt a fővárosban a Kamara, vidéken (még) az ügyvéd fizeti. Ez kari szinten milliárdos megtakarítás, egyetlen beszerzés révén! Összügyvédi megtakarítás a jogtiszta elektronikus JogTudor jogszabálytárak használatán A felhasználás éve 2012 2014 Egy jogtiszta felhasználásra jutó átlagos ügyvédi költés akkor és most (nettó) 136 000 Ft 34 000 Ft Hozzáférők száma akkor és most (aktív ügyvéd és ügyvédjelölt) Jogtiszta költés azonos létszámokra vetítve: a potenciális 2012 tényleges 2014 13 700 fő 9 700 fő 2012-es becsült átlagos forrásigény lett volna 1 863 200 000 Ft 1 319 200 000 Ft Mai max.tényleges forrásigény (Bp. és vidék!) 465 800 000 Ft 329 800 000 Ft Éves megtakarítás az ügyvédi kar szintjén: 1 397 400 000 Ft 989 400 000 Ft A JogTudor Jogi adatbázis-szolgáltatás ügyvédeknek nevű projekt a digitális ügyvédség koncepcióba ágyazva született meg, amelyet 2013-ra az elnökség ülésén rengeteg lefolytatott vita, megtett beszámoló és meghozott határozat alapozott meg és a 2013. évi közgyűlési beszámoló, valamint a költségvetési előirányzatban rendelkezésre bocsátott pénzügyi fedezetrendszer emelte végrehajtható kamarai stratégiává. A JogTudortól még: a 14.5(e) fejezetben (JogTudor program: adatbázis, könyv, CD, könytár). 18

4.3 Az ügyvéd irodájának megfelelőségével kapcsolatos előrelépés Az irodahelyiség változatlanul az ügyvédkedés homloktere, azonban már nem kizárólagos helye az ügyfél-kapcsolattartásnak, sem szellemi alkotó tevékenységünknek. A mobil eszközök, a digitalizált iratok, a távelérés és távközlés más eszközeinek térhódítása más attribútumok meglétét K Ais Migényli. A R A Ezért egyre kevésbé lehet a praxis feltételeként általánosan igaz irodahelyiség-megfelelőségi feltételrendszerről beszélni, de egyre szükségesebb az ügyvéd személyes eljárásának feltételéül szabható praxiskritériumokról szólni. Elnökségünk 2013-ban módosította az iroda-megfelelési feltételeket, ami enyhített bizonyos konzervatív és a gyakorlatban nehezen érvényesülő szabályon, de a különösen a távközlési költségek csökkentése terén jelent évi több tízezer forintos megtakarítást hozó gyakorlati hasznot. Hazánkban a bírósági elektronikus ügyfélkapcsolatokat ( e-per ) jövőre (?) kiterjesztik minden bírói ügyszakra és jogágra. Ezzel a büntetős, illetve tradicionális peres praxist vivő kollegák számára is új és egyben elvárt minimumfeltételeket támasztanak, melyeknek egyénenként, kamarai támogatás nélkül sokan nagyon nehezen fognak tudni megfelelni, holott alkalmas szakmai szolgáltatók lennének. 4.4 Egyes alkalmassági tényállapotok (a) Elektronikus aláírások Aktív állomány (nemcsak ügyvéd) ebből tanúsítvánnyal rendelkezik % 7341 5373 73 Mely szolgáltatónál? tanúsítványok száma szolgáltatók aránya % Microsec 4779 88 Netlock 594 12 (b) TAKARNET-hozzáférések Látszólag csökkent a felhasználói jogot kérőt száma. Ennek oka, hogy a TAKARNET hozzáférés szabaddá vált és az előfizető kedvezménye annyi, hogy a hó végén számlázzák az igénybevételt. Az egyéni hozzáférésnél pedig alkalmankénti fizetési kötelezettség áll be. Időszak aktív állomány TAKARNET-tel rendelkezők 2007. december 4963 350 7 2008. december 5092 520 10 2009. december 5276 572 11 2010. február 5417 583 11 2011. december 5523 765 14 2012. december 5521 880 16 2013. december 5525 1049 18 % 19

5. ÖNSZABÁLYOZÁS 5.1 Ügyvédi letétkezelési átfogó reform az első lépés Az Állampolgári Jogok Biztosa már 2003-ban az OBH 1357/2003 jelentésében Kis A kifejtette: M A R A célszerűnek tartanák, ha az ügyvédi letétekkel kapcsolatos gyakorlati eljárást az illetékesek felülvizsgálnák és esetleg újraszabályoznák, sőt szigorítanák. Az elmúlt negyedszázadban, a rendszerváltással és a piacgazdaság kiterjedésével a megtízszereződött létszámú ügyvédség gyorsan kapcsolódott be a magánszemélyek ügyletein kívül a gazdasági társaságok tevékenységébe is. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedhetett az egyre bővülő jogcímen kezelt pénzeszközök volumene az ügyvédi körben. Az Állampolgári Jogok Biztosa már 2003-ban az OBH 1357/2003 jelentésében is kifejtette: célszerűnek tartanák, ha az ügyvédi letétekkel kapcsolatos gyakorlati eljárást az illetékesek felülvizsgálnák és esetleg újraszabályoznák, sőt szigorítanák. Az Alapvető Jogok Biztosa az AJB-3106/2012. számú ügyben (ügyvédi letétkezelés) a megszaporodott ügyfélpanaszok nyomán lefolytatott vizsgálatáról 2012. augusztusában közzétett jelentése a jogalkotó figyelmét is felhívta az ügyvédi letétkezelés gyengéire és kedvezőtlen tendenciáira. Felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert valamint a MÜK elnökét, hogy továbbra is működjenek együtt az ügyvédséget közvetlenül érintő szabályok megalkotásánál, illetve módosításánál, a KIM érdemben egyeztessen az ügyvédséget képviselő köztestülettel. Az Állampolgári illetve az Alapvető Jogok Biztosának 2003-ban és 2012-ben kelt felhívásaira figyelemmel felvetődött tehát az ügyvédi letétkezelési jogok esetleges elvonásának lehetősége is. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a letétkezelési jogosultság megőrzése érdekében felkérte dr. Réti Lászlót, a Törvényelőkészítő és Elvi Bizottság elnökét egy, a letétkezelés biztonságát javító, a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján álló korszerű koncepció és gyors megvalósítási terv kidolgozására. 2011. szeptemberére elkészült a Depo itiv munkanév alatt kidolgozott koncepció. Még abban az évben - az új szakokirati rendszeren dolgozó AAM Consulting Zrt. feladatának kiterjesztésével elkészült a letét-bejelentési és esetleges kezelési koncepció megvalósíthatósági tanulmánya, amely a franciaországi, ötven éves múltra visszatekintő CARPA ügyvédi letét- és pénzkezelési rendszer hazai megvalósíthatóságának feltételeit vizsgálta meg. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége ennek nyomán 2012. decemberi ülésén elhatározta, hogy a hazai és nemzetközi 7 tapasztalatok alapján az ügyfelek biztonságát fokozó, a letétkezelés kamarai transzparenciáját növelő, megfelelő biztonsági, jogkövetési terelő hatást kiváltó, kötelező kamarai letét-bejelentési rendszert vezessük be. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége és Teljes Ülése elébe kívánva menni az ügyvédi letétkezelés fenyegető esetleges normatív szabályozási törekvéseknek - is elhatározta, hogy kötelező országos letét bejelentési rendszert kell létrehozni, és annak kidolgozására a Budapesti Ügyvédi Kamarát jelölték ki. A normaszöveget a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének 2013. júliusi ülésszaka fogadta el. (A kifejlett ügyvédi letétkezelési rendszer működésére legjellemzőbb példa a francia CARPA rendszer, melyben az ügyvédi letétek bevételezését, nyilvántartását, kifizetésének engedélyezését, az ügyvédi letét őrzését, a pénzmosás elleni feladatok végzését a területi kamarák mellett szervezett CARPA Pénztárak intézik, melyek igénybe vétele 1986 óta törvény alapján kötelező. A CARPA 7 Az Ügyvédi Munkaközösségi időkben évtizedek alatt csak 2-3 letétsikkasztási ügy volt. A Franciaországban a CARPA kamarai kollektív letétkezelő rendszer kötelező bevezetése óta (1986) gyakorlatilag megszűntek a letéti problémák és a kamarai vezérlésű ügyvédi letétkezelés az ügyfelek, az ügyvédek és az állam legnagyobb megelégedése mellett működik. Kötelező letét bejelentési rendszer működik Ausztriában és Csehországban. 20

pénzkezelést nem folytat, csak felügyeleti és ellenőrzési feladatokat lát el. A pénzkezelést B Ukiválasztott D A P E S bank(ok) végzik a CARPA-val kötött előnyös, egyedi szerződések alapján. A rövid lejáratú letétek és átfutó tételek után az ügyfél nem kap kamatot, a huzamos letétek után igen. A francia Ürendszerben G Y V Éaz D I ügyvédek közvetlenül nem részesednek a letétek kamataiból. A rendszer kamataiból K Aa kamarai M A R A költségvetés 30-50%-át fedezik köztük a jelöltképzést és a pro bono ügyvédi munka támogatását is ami elgondolkodtató pénzügyi előny az ügyvédeknek. Magyarországon a francia CARPA rendszer gyors bevezetését még nem látjuk megvalósíthatónak, E L N Öde K az Üt. új, 2015. január 1-től hatályos letétbejelentési rendszer tapasztalatai alapján ismét meg lehet majd vizsgálni a kérdést. Várható, hogy a letétkezelés szigorítása során is lesznek ellenvélemények, a Kamarának azonban elsősorban az ügyfelek érdekeit, ezen keresztül pedig az egész ügyvédség érdekét kell szem előtt tartania és elkerülni annak veszélyét, hogy az ügyvédi hivatásrendet megfosszák a letétkezelés lehetőségétől.) Az Üt. 2013. december 30-i változásai a MÜK letéti reform koncepcióját a törvénybe beépítették. Ám letét- (és a mellé megnyert mérleg) bejelentési rendszer bevezetésének országos költségei a matrica bevételei nélkül nem, vagy csak súlyos pénzügyi ráfordítások árán lesznek finanszírozhatók. Anyagi erőforrásai ugyanis csak a Budapesti Ügyvédi Kamarának vannak, amely a területi kamarák helyett a költségeket nem állhatja. 5.2 Arhitel: az ügyvédi törvényben az új szakokirati és kamara-finanszírozási rendszer alapjai (a) Az előzmények A BÜK elnöksége még 2006-ban fogadta a Látható Kamara elnevezésű hosszú távú cselekvési reform programot. (2006. Eln. 470/5/6. sz.). A Program foglalkozott a minőségbiztosítás, fegyelem, a tagok által igénybe vehető tudástartalmú adatbázisok kérdése mellett a felelősségbiztosítási- és tagdíjrendszer reformjának szükségességével is: A tagdíjak megállapításánál ugyanakkor meg kell fontolni az arányos teherviselés elve alkalmazásának lehetőségeit. Ez a vezetés feladatává tette a tagdíjreform elindítását. A tagdíj helyett (esetleg mellett) más, lehetőleg ügyfélre áthárítható pénzügyi források után kellett nézni ahogy ezt a közjegyzők is tették párhuzamosan ebben az időszakban. A matricarendszer bevezetésével, annak bevételéből fokozatosan csökkenthetők és a munkaellátottsággal arányossá tehetők a tagdíjak, a megnövelt biztosítási fedezetek révén elérhető a de facto korlátolt felelősségű ügyvédkedés, továbbá létrejön a tudáskészletek, kamarai szolgáltatások forrásainak modern modellje. A Kamara ezt a modellt a jogalkotó felé az igazságügyi kormányzat által is elismerten a jogügyletbiztonságot fokozó rendszerként fogalmazta meg. Mindez teljes összhangban van az ügyvédi működés feltételeinek korszerűsítésére és a jogbiztonság fokozására irányuló nemzetközi tendenciákkal is. (b) A munka megkezdése A közjegyzői módszertanokat az ügyvédi magánokiratok világába átvevő magasabb jogbiztonságú ügyvédi magánokirat előállító projekt kapcsán Elnökségünk 2011. július 4-i ülésén döntött (2011. Eln. 470/8/22.) a szakértői pályázat kiírásáról. Az öt ajánlatból (Hill & Knowlton, Noguchi Porter Novelli, AAM Consulting, Stratis, Roland Berger) a legnevesebb cégek ajánlatai 45, illetve 51 millió + áfa árra szóltak. A legkedvezőbb ajánlat kiválasztása után, a 2011. október 3-i ülést követően kötöttünk szerződést AAM Consulting Zrt.-vel. A bővített (az eredeti kiírásban nem szereplő CARPA letétkezelési, -bejelentési rendszer megvalósítására vonatkozó kutatások és tanulmány) feladatokat is bevállaló nyertes részére az elvégzett munka nyomán a BÜK 2011-12-ben összesen: nettó 18.355.000 21

Ft bruttó 23.051.750 Ft tanácsadói díjat fizetett ki. (kutatásokkal és tanulmányokkal összefüggő munkákkal együtt). A tanulmány az ügyvédség történetében először mérte fel teljes körűen és számszerűsítette K a A M A R A hazai jogi piac ügyszámait és ezen belül az ügyvédi képviseletek arányát. A felmérésből meglepő számokhoz és következtetésekre jutottunk. Az összesítésekből kiviláglott, hogy az ügyvédség Magyarországon hiába rendelkezik nemzetközi összehasonlításban is impozáns ügyvolumen-pozíciókkal még a magas kari létszámához képest is ezeket a piacokat nem használja ki kellő hatékonysággal. Ennek részint a képzésre visszavezethető okai vannak (pl. nem elég erőteljes a pénzügyi, adójogi vagy államigazgatási képzés), vagy hiányoznak a kis ügyek tömeges vitelének rutinkészletei. A másik tapasztalat az volt, hogy az adózási ellenérdekeltségek, és pénzkezelési adminisztratív nehézségek miatt az ügyvédi tevékenységhez kötődő jelentős pénzáramok (illetékek, költségelőlegek, ügyfélnek megítélt marasztalási összegek, szakértői díj-előlegek) kikerülik a kart. Franciaországban ezen pár napos időtartamú pénzkezeléseknek az ügyvédi szervezeten (CARPA) való áteresztése és pár napos parkoltatása hatalmas kamatbevételt hoz az ügyvédeknek. Azaz pénzkezelés előnyeit holott komoly letétkezelési hagyományaink vannak - kollektív struktúrák hiányában nem aknázzuk ki megfelelően. Egy részletről érdemes még említést tenni: a tanulmány vizsgálta azt is, hogy miként lehet az elektronikus arhiválás rendszerét a matricafolyamatba integrálni és annak költségeit is csökkenteni, adminisztratív környezetét egyszerűsíteni. (c) A második fázis: 2013 ősze. A zsebszerződésekkel összefüggő kockázati okokból 2013 őszén váratlanul megindult a KIM jogszabály-előkészítő munkája. Ez a legnagyobb kamarát cselekvési kényszerhelyzetbe hozta. Az okirati biztonsági jel (matrica) törvényi bevezetése esetére, az elnökség 2013. Eln. 470/12/14. számú, 2013. november 4-én egyhangúlag meghozott határozatával támogatta a feladatokra való felkészülést. Támogatta a további tanácsadói munkákhoz szükséges és a költségvetésben fedezeti előirányzattal biztosított költségfelhasználásokat. Támogatta, hogy a BÜK megelőlegezze egy országosan egységes, a többi területi kamarák feladatainak ellátására és a szolgáltatások és nyilvántartások elektronikus végzésére képes ügynökség felállításának többletköltségeit. Ezek nagyságrendjét az elnökség által meghallgatott beszámoló előzetesen 60-80 millió forintra becsülte. A közgyűlési felhatalmazások erre a kereteket előzetesen biztosították. A tárgyalások nyomán november 21-én megkötöttük a korábban már kiválasztott és már a témában jártas tanácsadóval a szerződést. A kialkudott tanácsadói díj végösszege 39.200.000 Ft + ÁFA összeg lett, amiből a teljesítések nyomán 2013-ban nettó 8.400.000, bruttó 10.668.000 forint, 2014. februárig további nettó 8.800.000, bruttó 11.176.000 forint kifizetésre került sor. A projekt második szakasza tartalmazza a komplex pénzügyi, számviteli, matematikai tervezési, számítástechnikai, folyamatszervezési, nyomdai tervezési, a logisztikai feladatok végrehajtására vonatkozó tanácsadást. A tanácsadás felöleli a komplex matrica rendszer előállítására, szétosztására, nyilvántartására, az ellenérték elszámolására és az aktivált matricák közzétételére vonatkozó mozzanatok kezelését. 22

(d) Zavar a folyamatban Az első projekt terv 413 (!) nap alatt látta a feladatot megvalósíthatónak, melyből 132. nap lett volna csak a karral folytatott kommunikáció. K A M A R A Azt, hogy az őszi törvényalkotásba a jobb időkre és alkalmas megvalósításra váró modell bekerült, és december 30-ra törvény lett belőle, az igazságügyi tárca felvetése volt és egyértelműen az ügyvédi alapvető jogok elleni támadások visszaverésének kényszere motiválta. Miközben évek óta folyt az iparkamarai vezetés csendes agitációja a cégeljárás-beli ügyvédi képviselet eltörléséért, feltűnt a T/1187. sz. egyéni képviselői törvényjavaslat is a zsebszerződések elleni harc ürügyén (lásd még a 6.11(b).pontban írtakat.). Ez szabad házkutatást engedett volna az ügyvédek irodájában és áttörte volna az ügyvédi titkot, a jogügyletbiztonság ürügyén. Mindenki fantáziájára bízhatjuk, hova vezethetett volna mindez a többi okirat-szerkesztési ügyvédi jog és általában az ügyvédi titok terén. Ezt fokozta az a félelem, hogy az országgyűlési választási kampányban esetleg mindez a vállalkozói és földhasználói réteg megnyerését célzó kampány hívó-szavaivá is válhat. A MÜK elnöke és az igazságügyért felelős államtitkár fellépése ezt megakadályozta, és e folyamatban merült fel jogügylet-biztonsági alternatívaként a már előkészített matrica BÜK projekt, mint a KIM képviselőjének bennünket mentő és kompromisszumos javaslata. Ez a nem kívánt sürgősség és a törvényi határidők kényszerei viszont kivették a projektből a budapesti kar informálására elengedhetetlenül szükséges időt és ez érthető és természetesen vetett fel a kar tagjai részéről értetlenséget vagy ésszerű kérdéseket. Az elnökség, amely a modellről tucatnyi beszámolót hallgatott meg és folyamatosan támogató határozatokat hozott, tehát felemás érzésekkel, de a projekt véghezvitele mellé állt és azt egészen az utolsó februári ülésének bezárásáig egyöntetű támogatással kísérte. Döntéseket azonban pont a legfontosabb kérdésekben kellő információ és idő hiányában 20014. januárjában már nem tudott hozni. (e) Elnökségünk hatályos érdemi álláspontja a matricaszervezet és a bevételek felhasználása kérdésében Fontos ügyvédszakmai állásfoglalást tartalmazott Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének 2013. november 4-én a 2013. Eln. 470/12/15. számú, egyhangú szavazással meghozott határozata: "Az elnökség a biztonsági jel (matrica) rendszer kialakításával kapcsolatosan a MÜK illetékes testületei számára az alábbi szakmai ajánlásokat teszi: 1. Az ügynökség működési- szervezeti formája, és a biztonsági jel (matrica) ügyvéd által fizetendő ellenértéke a törvény végső szövegétől függően elvégzett adó- és számviteli és gazdasági elemzés alapján kerüljön meghatározásra. 2. Az ügynökség (a) szervezetében a MÜK és a területi kamarák vegyenek részt; (b) irányító testületébe tagként a MÜK egy, a TÜK-ök régiónként 1-1 tagot delegáljanak; (c) az irányító testület elnöke a legnagyobb matricabevételt generáló kamara képviselője legyen; (d) az operatív szakmai vezetés legyen állandó és az irányító testületnek feleljen. 23

3. A biztonsági jel (matrica) bevételeit elsősorban a biztonsági jel (matrica) rendszer üzemeltetési, másodsorban a beruházási költségek visszatérítésére, harmadsorban pedig kizárólagos jelleggel a MÜK szabályzatában nevesítendő - ügyfélvédelmi és jogügyletbiztonsági (minőségvédelmi) felhasználási célokra K A M A R A fordíttassék. 4. Az elnökség javasolja a MÜK-nek, hogy a kizárólagos ügyfélvédelmi és jogügylet-biztonsági (minőségvédelmi) felhasználási célok a következők legyenek: (a) Ügyfélfedezetek: Ügyvédi szakmai felelősségbiztosítási célok támogatása és ügyfélvédelmi alap létrehozása. (b) Okirat-, adat- és jogügyletbiztonság: Kamarai irattárak, ügyvédi archívumok (elektronikus és papíralapú), titok- és adatbiztonság. (c) Tudás: Hozzáférés elektronikus jog- és tudás tartalmakhoz; Folyamatos szakmai továbbképzések, jelöltoktatások; Tanulmányi és kutatási ösztöndíjak; Monitoring, önismeret, felmérés, mintavétel. (d) Szolidaritás: Joghoz való hozzáférés támogatása (szegényjogi perlés, kirendelési díj, pro bono stb). 5. Az ügynökség működési és beruházási költségeit a kijelölt tanácsadók végleges jelentésének figyelembevételével véglegesítsék. Ezen túlmenően: (a) a 2014-es év végén készüljön el a tanácsadói jelentés frissítése; (b) az első teljes üzemi év (2015) értékelhető időszaki adatai alapján történjék meg az ügynökség költségvetésének és a biztonsági jel (matrica) ügyvéd által fizetendő ellenértékének felülvizsgálata." Az új rezsim immár törvénnyé lett. A Magyar Ügyvédi Kamarának 2014-ben mihamarabb kell önszabályozással döntenie a fenti kérdésekben és komoly, időigényes feladatokat kell elvégezni. A projektnek tehát mihamarabb gazdája kell legyen. Budapesten most az a legfontosabb, hogy a tagságnak legyen ideje a jogszabály nyomán felépítendő modellt megismerni, részleteiről még a megvalósítás előtt véleményt mondani és kérdéseire választ kapni. 5.3 Közreműködés az európai ügyvédi regulációban A BÜK kamarai informatikai biztosa, dr. Homoki Péter ügyvéd, kamaránk informatikai biztosa, szabályozási szakjogász az elmúlt években fontos megbízásokat kapott a CCBE-től (az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa) is, amely a jogalkalmazás információ-technológiai feldolgozásával foglalkozó bizottsága elnökévé választotta. A jelentős megbízatást kiérdemlő ügyvéd, már eddig is komoly szakmai segítséget nyújtott ezen a speciális ismereteket követelő területen nemcsak a BÜKnek, hanem az európai szervezetnek is. Továbbra is részt vesz az EU "Find a Lawyer" ügyvédkereső rendszerének megalapozásában is. E választással tovább erősödött a már eddig is jelentős magyar ügyvédi részvétel és befolyás a nemzetközi szakmai testületben. 24