Repcetermesztési melléklet
Repcetermesztés 25 Nemzetközi repcepiaci körkép A 2012/2013. gazdasági évre az Európai Unióban 700 ezer hektárral csökkenhet a vetésterület (6 millió hektárra). Magyarországon tavaly ôsszel 272 ezer hektáron vetettek repcét a gazdák, viszont a húsvéti fagyok és a tavaszi szárazság miatt több mint 100 ezer hektáron kellett kitárcsázni a növényt. A megyei Kormányhivatalok Földmûvelésügyi Igazgatóságai végleges becslése szerint 163 ezer hektárra csökkent a betakarítható terület. A z Oil World legutóbbi elôrejelzésében a repcemag globális termôterületét 33,9 millió hektárra jelzi a 2012/2013. gazdasági évre, ami 740 ezer hektárral nagyobb, mint az elôzô szezonban. Növekedésre lehet számítani Kanadában (+690 ezer tonna), ahol 8,16 millió, Indiában (+370 ezer), ahol 7,15 millió és Ausztráliában (+320 ezer), ahol 2,15 millió hektár területrôl takaríthatnak be termést. A szakértôk a repcemag globális termését 61,2 millió tonnára jelzik a 2012/2013. évi szezonra, ami közel 2 millió tonnával több, mint tavaly. Az Európai Unióban télen a szokatlanul erôs fagyok, áprilisban pedig fertôzés pusztította az állományt, amit a tavaszi vetés sem tudott ellensúlyozni. Ennek eredményeként 18,1 millió tonna magtermésre számítanak, 1 millióval kevesebbre, mint az elôzô évi szezonban. Az EU fô repcetermelô országai közül egyedül Németországban várnak a tavalyinál bôvebb, 4,45 millió tonnás termést (+550 ezer), Franciaországban ezzel szemben 5,15 millió ( 170 ezer), Lengyelországban 4,6 millió ( 270 ezer), az Egyesült Királyságban pedig 2,7 millió ( 40 ezer) tonna repcemag betakarítását valószínûsítik. A legnagyobb veszteségeket Romániában, Bulgáriában és Magyarországon könyvelhettek el, ahol a kibocsátás felérenegyedére esett vissza. Magyarországon a megyei Kormányhivatalok Földmûvelésügyi Igazgatóságainak termésbecslése szerint 2012-ben a repce betakarítható mennyisége 367 ezer tonna, az elôzô évi kibocsátás 70%-a. A fekete-tengeri régió országai közül Ukrajnában 2012-ben az elmúlt 3 évhez hasonlóan tovább csökkenhet a kibocsátás 950 ezer tonnára ( 370 ezer) a kisebb vetésterületnek és a fagykároknak köszönhetôen. Idén Oroszország lehet a régió elsôszámú repcemagtermelôje, 1 millió tonnás várható kibocsátásával, ami 600 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly. Kazahsztán és Fehéroroszország elôreláthatóan minimális változással 180 ezer és 370 ezer tonna magot takaríthat be az idén. A kanadai és az ausztrál canola/repcemagtól való globális függôség tovább mélyülhet a 2012/2013. évi szezonban, hiszen az európai termésveszteség, valamint Kína és az EU fokozódó importigénye vonzó repceárakat eredményeztek a világpiacon. Ez a kanadai és az ausztrál gazdákat a repce-termôterületek növelésére ösztönözte, aminek hatására Kanadában 15,8 millió tonna (+1,3 millió), Ausztráliában pedig 3,35 millió tonna (+250 ezer) repcemag/canola termést valószínûsítenek. A sajtolóüzemekbe a 2012/2013. évi szezonban rekord mennyiségû, 58,4 millió tonna repcemag kerülhet, melybôl az Ausztrál Agrárgazdasági és Erôforrás-gazdálkodási Tudományok Hivatala (ABARES) jelzése szerint 21,6 millió tonna (+3% az elôzô évihez képest) az Európai Unióban kerülhet feldolgozásra. Az EU-ban a biodízelszektor repceolaj iránti igénye évrôl évre növekszik, melyet ebben az évben a termésveszteség miatt 3,3 millió tonnára növelt (a tavalyi 104%- a) magimporttal kényszerül kielégíteni, többnyire Ausztráliából. Az Oil World elôrejelzése szerint a repcemag 2012/2013. gazdasági évi globális zárókészlete 5,3 millió tonnára bôvülhet, ami 200 ezerrel haladja meg az elmúlt szezonét a megnövekedett kibocsátásnak köszönhetôen. Az EU-ban 170 ezer tonnás csökkenésre (1,1 millió tonna), míg Kanadában 200 ezer tonnás növekedésre (1 millió tonna) lehet számítani. Az elemzôk a nemzetközi kereskedelembe kerülô repcemag mennyiségét 12,4 millió tonnára becsülik a folyó, 2011/2012. gazdasági évben, ami 1,7 millió tonnával több, mint egy évvel ezelôtt. Kanadában 8,6 millió, Ausztráliában pedig 2,1 millió tonna lehet a magexport, 1,5 és 0,7 millió tonnával 1. táblázat. Repcemag és származékaik: reprezentatív eladási árajánlatok átlaga a legközelebbi szállítási határidôre (USD/t) Származás Paritás 2012. május 2012. április 2012. március 2012. február 2012. január Repcemag (00) Európa CIF Hamburg 619 657 628 618 594 Repceolaj Hollandia fob ex-mill 1235 1305 1292 1295 1257 Repcedara (34%) Hamburg Fob ex-mill 327 326 287 256 234 Forrás: Oil World
26 Repcetermesztés felülmúlva az elôzô évi kivitelt. Az importszükséglet az elôzô évi szezonhoz képest 3,2 millió tonnára nôtt az EUban (+500 ezer), 2,2 millió tonnára Kínában (+1,1 millió) és 710 ezer tonnára az Egyesül Államokban (+240 ezer) a belföldi termelés visszaesése miatt. A világ repceolaj-elôállítása a 2012/2013. évi szezonban 23,7 millió tonna lehet, mintegy 500 ezer tonnával több, mint egy évvel korábban. Kanadában a canolaolaj megnövekedett kibocsátása 4,1 4,2 millió tonnára növelheti az ország olajkivitelét szemben a folyó, 2011/2012. gazdasági év 4 millió tonnás exportjával. A kanadai olaj legfôbb felvásárlója, az USA ugyanakkor csökkentheti behozatalát, amennyiben a 2012/2013. évi szezonra tervezett repcetermésük a várakozásoknak megfelelôen alakul. A repcedara globális kibocsátása 33,8 millió tonna lehet a 2012/2013. évi szezonban, ami 100 ezer tonnával haladja meg az elmúlt gazdasági év termelését a kedvezôtlen repcemag/canola termésnek köszönhetôen. A termék nemzetközi kereskedelme is csak minimálisan növekedhet, a világ daraimportja 5,56 millió, -exportja pedig 5,53 millió tonna lehet. Az Oil World elemzôi szerint a repcemag világpiaci ára a 2011/2012. évi szezonban új magaslatokra tört, ami a termésveszteség okozta deficitet tükrözi. A befektetôk long-pozícióinak likvidálása, az erôs USD, valamint az átlagosnál gyorsabb vetési munkálatok az 1. ábra. A repcemag front havi jegyzései a párizsi és a budapesti árutôzsdén (2012) 2. ábra. A repcemag heti termelôi ára Magyarországon (2012) Forrás: AKI PÁIR USA-ban, 2012 májusában nagy nyomást gyakoroltak a fôbb mezôgazdasági termékek árára a határidôs piacokon. A repce árának jövôbeli alakulását a fundamentális tényezôk pozitív és negatív irányba is elmozdíthatják. Rekord termelési eredmény várható Kanadában és Ausztráliában, ugyanakkor az EUban és Ukrajnában kedvezôtlenek a kilátások. A 2011/2012. gazdasági év zárókészletének szûkülése felfelé nyomta az árfolyamot, ami a következô szezonra is kihat, minimális árcsökkenésre csak a szójabab árának mérséklôdésével lehet számítani. A repcemag világpiaci árának csökkenését a magas importigény (EU, Kína) szintén akadályozza. A repcemag kikötôi ára (00, CIF Hamburg) január-április között folyamatosan 594-rôl 657 USD/tonnára emelkedett, míg májusban 38 USD/ tonnás csökkenés figyelhetô meg. A repceolaj spot ára (Hollandia, fob exmill) szintén áprilisig 1305 USD/tonnára nôtt, májusban 1235 USD/tonna volt, míg a repcedara ára (34%, Hamburg fob ex-mill) január-május idôszakban 234-rôl 327 USD/tonnára drágult. Az Oil World elemzôi a 2012/2013. gazdasági évi elôrejelzésükben a repcemag kikötôi árát 590 USD/tonnára ( 5%), a repceolajét 1255 USD/tonnára ( 3%), a repcedaráét pedig 260 USD/tonnára ( 3%) becsülik. A párizsi árutôzsdén (MATIF) a repcemag legközelebbi lejáratra szóló jegyzése év elejétôl egészen április végéig 15%-kal 507 euró/tonnára emelkedett, ezt követôen 480 euró/tonna alá süllyedt. Ezt az esést több tényezô együttes hatása okozta: az USA-ban a kukorica- és szójababtermés mennyiségét kedvezôen befolyásoló idôjárásról szóló hírek, a gyengülô energiaárak, valamint a dollár erôsödése. Május óta a termény árfolyama 460 470 euró/tonna között oldalazik, június 21- én 469,5 eurót fizettek tonnájáért. A Budapesti Értéktôzsdén (BÉT) a repce front havi jegyzése január június között 130 ezerrôl 138 ezer Ft-ra nôtt, június közepétôl ellenben 132 ezer Ft/tonnára mérséklôdött. Az AKI PÁIR adatai szerint a fizikai piacokon a termelôi ár 128 145 ezer Ft/tonna között ingadozott, június közepén 136 ezer Ft-on állt. Forrás: MATIF, BÉT Dr. Tikász Ildikó Edit AKI
28 Repcetermesztés Ôszi káposztarepce fajtakísérletek Az ôszi káposztarepce betakarított vetésterülete 2010 2011-es tenyészidôszakban 237 704 ha volt. Az elôzô év betakarított területéhez viszonyítva a vetésterület 8,9%-kal csökkent. Az országos termésátlag 2,240 t/ha volt, az elôzô évi eredménynél 95 kg-mal több. Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták termesztési kísérleteinek összehasonlítását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától. A z MgSzH a kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek értékelését 9, illetve 10 termôhelyen végezte el a nemesítôházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 2 fajtáról és 2 hibridrôl, a középérésû csoportban 13 hibridrôl és 13 szabadelvirágzású fajtáról közöltünk. A kísérletekben az államilag elismert repce fajtákon kívül az EU listán szereplô, az MgSzH-ban legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajta szerepelt. A vizsgált 30 fajta közül 8 EU-listás. A hazai repcetermelôk az országos vetésterület döntô részén már hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztés továbbra is a középérésû csoportba tartozó fajtákra és hibridekre alapszik. A szabadelvirágzású fajtákból azonban a termelôk nem minden esetben vásárolnak fémzárolt vetômagot, és ezzel jelentôsen növelik a termesztésük kockázatát. A repce megôrizte gazdasági pozícióját. Az elôzô évekhez hasonlóan ipari felhasználási igény tovább nô, és a humán célra termesztett repce is megtartotta helyzetét. Az 2011 2012. évi ôszi káposztarepce országos vetésterülete 272 403 ha. Az elôzô évi vetéshez viszonyítva az elvetett terület 14,6%-kal növekedett. A Dunántúlon 133 068 ha-t, azaz 2,5%-kal több, az Alföldön 95 290 ha-t, azaz 10,5%-kal több repcét vetettek. Észak-Magyarországon 9,2%-kal növekedett az elvetett repce területe, így a vetésterület 44 045 ha. A repceállományok a kedvezôtlen száraz ôszi idôjárás következtében vontatottan fejlôdtek, és a téli hideg tovább károsította az állományokat. Így az elvetett 272 ezer hektár területbôl jelenleg mintegy 164 ezer hektárt hagytak meg a termelôk. Azonban a gazdálkodók jelzése alapján ez még nem végleges (2012. 04.). A vetésterület 25,3%-a jó (melyet 2011. augusztusában sikerült elvetni); 37,8%-a közepes; míg 36,9%-a gyenge minôsítést kapott a felmérések alapján. Az Alföldön több mint 52 000 ha, Észak-Magyarországon 29 500 ha, a Dunántúlon megközelítôleg 8500 ha a kipusztult terület nagysága. A NÉBIH a nemesítôházak megbízása alapján a 20011 2012. évi tenyészidôszakban korai éréscsoportban 1 fajtát és 5 hibridet, a középérésû csoportban 13 hibridet és 4 szabadelvirágzású fajtát vetett el 17 termôhelyen. Az Alföldön több kísérleti hely eredményét nem tudjuk felhasználni a kelési problémák miatt. Várhatóan 9 10 kísérleti hely eredményét fogjuk matematikailag értékelni és közre adni. Szekrényes Gábor, NÉBIH 1. táblázat. Ôszi káposztarepce genotípusok növénykórtani adatai, 2011 (Vizsgálati hely/idô: Székkutas / 07.07.) Fómás szárrák Genotípus (Phoma lingam/leptosphaeria maculans) fertôzött db % Korai érésû hibridek NK Petrol 48,0 ES Neptune 86,0 átlag 67,0 Korai érésû fajták Labrador 74,0 Ontario 56,0 átlag 65,0 Középérésû hibridek Sitro 57,0 NK Formula 61,0 Rally 63,0 Champlain 46,0 Exocet 46,0 Exagone 28,0 DK Exquisite 53,0 NK Aviator 38,0 Artoga 58,0 ES Danube 40,0 ES Natalie 32,0 ES Artist 34,0 Tassilo (H 903358) 49,0 átlag 46,5 Középérésû fajták Henry 48,0 Liprima 46,0 NK Bold 28,0 NK Morse 64,0 Brise 32,0 Tommy 82,0 Vision 40,0 Sherlock 49,0 Pamela 41,0 Judie 82,0 RAW 1069-091/Lenny 62,0 MH02 BZ043/Buzz 40,0 RAW 1058-003 68,0 átlag 52,5
Repcetermesztés 29 Fajták 2. táblázat. Káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2011 Magtermés Olajtermés Erukasav betakarítás után Glükozinolát Fehérjetermés Olajtartalom Fehérjetartalom t/ha % kg/ha % % % umol/g kg/ha % % 41 ÁE Korai hibridek ES Neptun (EGC 571) 2008 FR 3.97 104.4 1622 103.5 45.68 0.02 16.0 792 105.4 21.98 NK Petrol (RNX3401) 2007 CH 3.64 95.7 1513 96.5 46.34 0.02 10.8 711 94.6 21.54 átlag 3.80 100.0 1568 100.0 46.01 0.02 13.4 751 100.0 21.76 SzD 5% 0.34 8.9 146 9.3 0.46 2.0 69 9.2 0.42 C.V. 8.8 9.2 1.0 14.6 9.1 1.9 Helyek száma 10 10 10 1 10 10 10 42 ÁE Középérésû hibridek Exocet EU FR 4.21 106.0 1786 106.7 47.31 0.02 12.5 795 103.9 20.73 NK Aviator EU CH 4.18 105.3 1761 105.2 46.93 0.04 15.2 813 106.3 21.42 Champlain(NSA 04/115) 2007 FR 4.17 105.0 1723 102.9 46.13 0.11 17.3 834 109.0 21.95 DK Exquisite (WRH 302) 2008 US 4.15 104.5 1789 106.9 48.00 0.06 12.2 781 102.1 20.76 ES Natalie (EGC 851) EU FR 4.14 104.3 1755 104.8 47.20 0.03 13.5 785 102.6 20.99 Sitro 2006 DE 4.06 102.2 1708 102.0 47.19 0.11 12.8 767 100.2 20.56 Artoga (NSA 06/138) 2009 FR 4.03 101.5 1713 102.3 47.44 0.02 10.3 745 97.4 20.34 ES Danube (EGC 791) EU FR 3.98 100.2 1649 98.5 46.27 0.05 13.6 808 105.6 22.31 NK Formula 2006 CH 3.93 99.0 1676 100.1 47.62 0.02 14.2 747 97.6 20.81 Exagone 2005 FR 3.83 96.5 1632 97.5 47.37 0.03 14.4 740 96.7 21.45 Rally 2006 DE 3.79 95.4 1586 94.7 46.71 0.08 13.9 706 92.3 20.32 Tassilo (H 903358) EU DE 3.62 91.2 1537 91.8 47.39 0.02 12.5 707 92.4 21.41 ES Artist EU FR 3.52 88.6 1448 86.5 45.87 0.03 13.4 718 93.8 22.43 átlag 3.97 100.0 1674 100.0 47.03 0.05 13.5 765 100.0 21.19 SzD 5% 0.28 7.1 123 7.3 0.51 1.1 55 7.2 0.51 C.V. 7.9 8.3 1.2 9.1 8.1 2.7 Helyek száma 10 10 10 1 10 10 10 51 ÁE Korai fajták Labrador EU AT 3.81 104.1 1568 103.8 45.67 0.01 11.6 720 105.5 21.02 Ontario EU FR 3.51 95.9 1453 96.2 46.03 0.34 10.4 645 94.5 20.46 átlag 3.66 100.0 1511 100.0 45.85 0.18 11.0 682 100.0 20.74 SzD 5% 0.31 8.5 132 8.7 0.42 1.0 56 8.2 0.49 C.V. 7.9 8.0 0.8 8.4 7.5 2.1 Helyek száma 9 9 9 1 9 9 9 52 ÁE Középérésû fajták NK Bold (RNX1402) 2008 CH 4.25 115.2 1808 116.9 47.34 0.02 11.7 796 113.6 20.71 Vision (SW 05015A) 2007 AT 3.98 107.9 1672 108.1 46.94 0.02 10.8 772 110.2 21.27 NK Morse (RNX1507) 2008 CH 3.95 107.1 1699 109.8 47.94 0.02 10.1 698 99.7 19.47 Pamela (NSL 07/153) 2009 FR 3.89 105.4 1619 104.6 46.30 0.13 10.7 754 107.7 21.45 Sherlock (1976-202) 2009 DE 3.84 104.1 1593 103.0 46.37 0.01 10.6 725 103.5 20.65 Lenny (RAW 1069-091) 2011 AT 3.68 99.7 1554 100.4 47.10 0.03 11.3 696 99.4 20.82 Buzz (MH 02 BZ 043) 2011 AT 3.67 99.5 1548 100.1 47.02 0.01 10.6 656 93.7 19.79 Cassy (RAW 1058-003) 2011 AT 3.58 97.0 1504 97.2 47.00 0.02 12.8 662 94.5 20.25 Henry 2005 AT 3.56 96.5 1473 95.2 46.14 0.01 15.0 691 98.7 21.44 Brise 2006 DE 3.48 94.3 1443 93.3 46.44 0.04 13.0 691 98.7 21.71 Tommy (RAW 1034-015) 2007 AT 3.47 94.0 1395 90.2 44.87 0.02 14.0 725 103.5 22.98 Judie (SVN509.04) 2009 DE 3.44 93.2 1466 94.8 47.32 0.34 10.4 622 88.8 20.16 Liprima 2004 DE 3.20 86.7 1341 86.7 46.68 0.04 11.8 618 88.2 21.39 átlag 3.69 100.0 1547 100.0 46.73 0.05 11.8 700 100.0 20.93 SzD 5% 0.34 9.2 140 9.0 0.60 0.9 71 10.1 0.57 C.V. 9.8 9.7 1.4 8.0 10.8 2.9 Helyek száma 9 9 9 1 9 9 9
30 Repcetermesztés 3. táblázat. Ôszi káposztarepce kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei, 2011 Fajták Magtermés Kezdeti fejlôdés erôssége Kipusztulás Tenyészidô Növénymagasság Állóképesség t/ha % psz. % nap cm. psz. psz. 41 ÁE Korai hibridek ES Neptun (EGC 571) 2008 FR 3.97 104.4 7.2 4.7 287 141 8.5 8.9 NK Petrol(RNX3401) 2007 CH 3.64 95.7 6.8 7.9 287 138 8.6 8.8 átlag/mean 3.80 100.0 7.0 6.3 287 139 8.6 8.8 SzD 5% 0.34 8.9 1.1 6.3 1 5 0.6 0.4 C.V. 8.8 15.2 97.7 0.4 3.6 7.2 4.6 Helyek száma 10 10 10 9 10 10 10 42 ÁE Középérésû hibridek Exocet EU FR 4.21 106 7.5 6.8 287 146 8.4 9.0 NK Aviator EU CH 4.18 105.3 7.2 3.9 288 147 8.3 8.8 Champlain/NSA 04/115 2007 FR 4.17 105.0 7.8 7.1 288 144 8.8 8.9 DK Exquisite (WRH 302) 2008 US 4.15 104.5 6.8 6.7 287 148 8.7 8.7 ES Natalie (EGC 851) EU FR 4.14 104.3 6.5 6.5 288 135 8.7 8.8 Sitro 2006 DE 4.06 102.2 7.7 5.8 287 140 8.6 8.8 Artoga (NSA 06/138) 2009 FR 4.03 101.5 7.3 6.4 287 141 9.0 8.5 EGC 791/ES Danube EU FR 3.98 100.2 6.9 6.8 287 147 8.8 8.7 NK Formula 2006 CH 3.93 99.0 7.0 5.0 288 142 8.6 8.8 Exagone 2005 FR 3.83 96.5 7.2 3.4 288 144 8.8 9.0 Rally 2006 DE 3.79 95.4 6.8 10.0 287 138 8.1 8.9 Tassilo (H 903358) EU DE 3.62 91.2 7.1 5.0 287 140 8.9 8.8 ES Artist EU FR 3.52 88.6 7.4 4.0 287 141 9.0 8.8 átlag/mean 3.97 100 7.2 5.9 287 142 8.7 8.8 SzD 5% 0.28 7.1 0.9 4.5 1 5 0.6 0.3 C.V. 7.9 14.4 84.7 0.5 4.2 8.2 4.0 Helyek száma 10 10 10 9 10 10 10 51 ÁE Korai fajták Labrador EU AT 3.81 104.1 7.9 6.4 278 131 8.3 8.7 Ontario EU FR 3.51 95.9 7.6 3.1 277 130 8.8 8.6 átlag/mean 3.66 100.0 7.7 4.8 277 131 8.6 8.6 SzD 5% 0.31 8.5 1.0 2.7 2 9 0.7 0.3 C.V. 7.9 12.1 52.5 0.5 6.7 7.5 2.9 Helyek száma 9 9 9 8 9 9 9 52 ÁE Középérésû fajták NK Bold (RNX1402) 2008 CH 4.25 115.2 6.6 2.4 290 133 8.6 8.8 Vision (SW 05015A) 2007 AT 3.98 107.9 6.8 4.5 289 137 8.7 8.4 NK Morse (RNX1507) 2008 CH 3.95 107.1 7.0 4.8 289 130 8.5 8.6 Pamela (NSL 07/153) 2009 FR 3.89 105.4 7.3 7.8 289 138 8.8 8.8 Sherlock (1976-202) 2009 DE 3.84 104.1 7.6 2.7 289 137 8.2 8.8 Lenny (RAW 1069-091) 2011 AT 3.68 99.7 7.4 3.6 289 129 8.6 8.6 Buzz (MH 02 BZ 043) 2011 AT 3.67 99.5 7.7 8.4 288 129 8.6 8.6 Cassy (RAW 1058-003) 2011 AT 3.58 97.0 7.2 3.8 289 130 8.0 8.5 Henry 2005 AT 3.56 96.5 6.6 6.5 288 124 8.4 8.1 Brise 2006 DE 3.48 94.3 6.2 3.4 288 139 8.4 8.5 Tommy (RAW 1034-015) 2007 AT 3.47 94.0 6.3 6.3 289 126 8.0 8.2 Judie (SVN509.04) 2009 DE 3.44 93.2 7.4 4.4 288 136 8.0 8.6 Liprima 2004 DE 3.20 86.7 6.7 7.9 288 124 8.1 8.2 átlag/mean 3.69 100.0 7.0 5.1 289 132 8.4 8.5 SzD 5% 0.34 9.2 1.0 5.5 1 8 0.9 0.5 C.V. 9.8 15.1 114.3 0.5 6.1 10.9 6.4 Helyek száma 9 9 9 8 9 9 9 Pergési hajlam
32 Repcetermesztés A repce minden szeme kincs! A 2011 12-es szezon a repcetermesztôk számára várhatóan az egyik legkeserûbb emlékû évjárat lesz. A repce az a növény, melyre a vegetáció idôjárási körülményei az eddigiek során a legkedvezôtlenebb hatással voltak. Azt megállapíthatjuk, hogy a termelési kedv a vetésterületi adatok alapján megvolt, hiszen közel 270 000 hektáron vetettek repcét a gazdálkodók. A repce iránt az utóbbi években élénk kereslet mutatkozott, és ez a termelôk számára is elfogadható, jó felvásárlási árszínvonallal párosult. A 2011-es ôszi évszázados szárazsági rekord a repceállományok sorsát már ôszszel megpecsételte. Sok helyen a repce ki sem kelt, vagy nagyon rosszul kelt, így egyenetlen, gyenge állományok mentek a télbe. Aztán jöttek a kemény téli hidegek tovább gyengítve-tizedelve a repcéket. Az ország több pontján a már szinte virágzás elôtt vagy éppen virágzásban lévô növényeket tavaszi fagykár is érte, nem beszélve a folytatódó tavaszi szárazság kedvezôtlen hatásairól. Közel 100 000 ha-on pusztult ki a repce és a túlélôk sem mutatnak igazán szép képet. Joggal várhatjuk, hogy legalább a túlélôk számára jók a piaci kilátások, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hazai problémáról van szó, hanem Európa nagy repcetermelô országaiban is jelentôs terméskiesés várható. Ilyen körülmények között tisztán kell látni, hogy rengeteg tudás, információ, eszköz és lehetôség van a kezünkben, de azért a víz az úr. Néha túlzott mennyiségével, néha hiányával minden más tényezô hatását felül tudja írni. Remélhetôen a repcetermesztés iránti kedv a kedvezôtlen évjárathatás ellenére megmarad és az idei évben több szerencse is párosul hozzá. A sikeres termesztés egyik fontos eleme továbbra is a megfelelô fajta kiválasztása. Reálisan akkor ítéljük meg a helyzetet, ha belátjuk, hogy csodamegoldás nincsen, és éppen a felvázolt körülmények tükrében szó szerint a helyén kezeljük a fajták, hibridek eredményeit, hiszen ami az egyik táblán igaz, az 5 kilométerrel távolabb, ha arra éppen volt esô, már másképp van. A fajtaválasztásnál ezúttal célszerû a többéves tapasztalatokra támaszkodni. Ez nem zárja ki, hogy új fajtáknak szavazzunk bizalmat. Azt biztosan megállapíthatjuk, hogy az elérhetô termésszintnek nem a fajták genetikai termôképessége a limitáló tényezôje. A Saatbau Linz Hungária Kft. és a Lajtamag Kft. közös ajánlatában idén az alábbi fajták szerepelnek: Orlando hibrid Az új trónkövetelô Hybrisun hibrid Napos kilátások Rally hibrid A csúcsra törô Labrador fajta A hibridek réme Lenny fajta Egy nyertes választás Arra biztatjuk eddigi és jövôbeli partnereinket, hogy válasszák magas genetikai értéket képviselô fajtáinkat, vessék kiváló magjainkat, bármelyiket vetik a magerô Önökkel lesz! Galankó Attila, szakmai tanácsadó (+36-30/267-0647)
Repcetermesztés 33 A repce gyomirtása A 300 ezer hektárt megközelítô vetésterületével az ôszi káposztarepce a napraforgó után a második legfontosabb olajnövényünkké vált. Az elmúlt öt év termésátlaga alig haladta meg a 2,0 t/h-t, ez világosan mutatja, hogy mind a termesztéstechnológián, mind a repce növényvédelmén van még bôven javítani való. A z Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérései alapján 2009-ben a társas vállalkozások körében a repcetermesztés átlagos termelési költsége 182 400 Ft/ha volt, ebbôl a növényvédô szerre fordított költség 28 400 forintot tett ki, ez az összes költség 13,7%-a. Várhatóan ez a költségtényezô jóval emelkedni fog, mert a mai termesztési körülmények között a vegetációban minimum 2, esetenként 3 rovarölô szeres kezelésre, gombaölô szerek tekintetében szintén 2, esetenként 3 (Phoma, Alternaria, Botrytis, Sclerotinia) elleni kezelésre feltétlenül szükség van, amennyiben 5 tonna/ha körüli terméseket szeretnénk elérni. Az állományszárítás sem elhagyható költségtényezô, valamint a sikeres termesztés legsarkalatosabb eleme a már ôsszel elvégzett hatékony gyomirtás. A fentieket összefoglalva a repce növényvédelmének alapját jelentô növényvédelmi beavatkozások költségigénye 2011. évi piaci árakon számolva: gyomirtás: 11 000 23 000 Ft/ha; gombaölô regulátor: 5500 16 000 Ft/ha (kezelésszámtól függôen); rovarölô: 4000 11 000 Ft/ha (kezelésszámtól függôen); állományszárítás: 11 000 Ft/ha; összes költség: 31 500 61 000 Ft/ha. A régen általánossá vált 10 12 kg/ha vetômagmennyiség mára 4 5 kg/ha-ra csökkent, a sortávolság dupla gabona sortávolságra nôtt, ezzel a repce valójában elvesztette hagyományosan jó gyomelnyomó képességét, aminek alapfeltétele a 400 ezer vagy azt meghaladó hektáronkénti tôszám. A repce gyomosodási periódusában alapvetôen két szakaszt különböztetünk meg: az elsô a vetést követô ôszi gyomosodás, a második a kora tavaszi gyomkelés. A repce korábbi vetése miatt az ôszi gyomosodás fôleg kedvezô idôjárás esetén erôteljesebb, mint az ôszi kalászosok esetében. Gyomirtási technológia Magyarországon az ôszi káposztarepce 75 80%-án végeznek vegyszeres gyomirtást. Ma már a gyomirtás a repcetermesztés növényvédelmi technológiai elemének elengedhetetlen része. Az erôsen gyomos táblákon a betakarított termés 40 50%-kal is kevesebb lehet. A magyarországi vetésterület közel egyharmadán alkalmazzák a preemergens gyomirtást. Ezen készítmények hatáskifejtéséhez minden esetben szükséges bemosó csapadék, és hatásspektrumuk nem terjed ki az összes repcében károsító gyomfajra. Nem tökéletes a hatásuk a gabona árvakelés, a szikfû, a pipitér fajok, a ragadós galaj ellen, hatástalanok az évelôk (mezei acat) ellen. Ennek megfelelôen a preemergens gyomirtásban részesített területek közel háromnegyedén indokolttá válik a posztemergens beavatkozás is. Azokon a repcetáblákon, ahol várhatóan tömegesen fog elôfordulni pipacs, sebforrasztó zsombor, mezei acat, ott az alapkezelésen túlmenôen állománykezelésre is feltétlenül szükség lesz. Az állománykezelések nagy elônye hogy nem igényelnek bemosó csapadékot, mivel a gyomirtó szer hatóanyagát a kikelt gyomnövények a levelükön keresztül veszik fel. Az évelô gyomfajok ellen (mezei acat, tarackbúza), valamint a gabona árvakelés, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, perje fajok ellen a leghatékonyabb megoldás. Hektárköltségüket tekintve is kedvezôbbek a preemergens kezeléseknél. Alkalmazható készítmények Brasan (500 g/l dimetaklór + 40 g/l klomazon). 2,0 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményre érzékeny kultúrák (kalászosok, cukorrépa) a szer felhasználását követôen 150 nap elteltével vethetôek. Az érzékeny kultúrák károsodásának elkerülésére 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. 1% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon a készítmény használata nem javasolt. Butisan 400 SC (400 g/l metazaklór). 2,5 3,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen alkalmazva 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,5 l/ha dózisban korai poszemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelô kétszikû gyomnövények 2 4 leveles korában kell a készítményt kijuttatni. A kelôfélben lévô repcét a készítmény károsíthatja. Rapsan 500 (500 g/l metazaklór). 1,5 2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása azonos a Butisan 400 SC készítményével. Butisan Star (333 g/l metazaklór + 83 g/l quinmerak). 2,0 3,0 l/ha dózisban alkalmazva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,5 3,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 2,0 2,5 l/ha a dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig, a magról kelô kétszikûek 2 4 leveles, a ragadós galaj 1 3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni. Command 48 EC (480 g/l klomazon). 0,15 0,2 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Alkalmazása során a repcén kifehéredésben megnyilvánuló fitotoxikus tüneteket okozhat, de ezt a kultúrnövény maradéktalanul kinövi. A készítmény használata során min. 60 nap el-
34 Repcetermesztés teltével vethetô kalászos, cukorrépa, érzékeny kultúráktól 30 méteres biztonsági sáv betartása szükséges. Reactor CS (360 g/l klomazon). 0,33 l/ha dózisban preemergensen kell kijuttatni, gyomirtó hatása azonos a Command 48 EC-vel. Teridox 500 EC (500 g/l dimetaklór). 2,0 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Állománykezelés esetén korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 6 leveles fejlettségéig kell kijuttatni a készítményt. Sultan 50 SC (514 g/l metazaklór). 1,5 2,0 l/ha dózisban kijuttatva magról kelô egy és kétszikû gyomnövények ellen hatékony. Preemergensen kijuttatva 2,0 l/ha a dózisa, ez esetben a kultúrnövény vetése után 3 napon belül kell kijuttatni, fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. Állománykezelés esetén 1,5 2,0 l/ha a dózisban korai posztemergensen a kultúrnövény 2 valódi leveles fejlettségétôl 4 leveles koráig, a magról kelô kétszikû gyomfajok 2 4 leveles, a ragadós galaj 1 3 levélörvös korában kell a készítményt kijuttatni. Devrinol 45 F (450 g/l napropamid). 2,0 2,5 l/ha dózisban preemergensen kijuttatva a magról kelô egyszikû gyomnövények és néhány magról kelô kétszikû gyomfaj ellen hatékony. A kezelt területre 12 hónapig salátát vetni tilos! Galera (267 g/l klopiralid + 67 g/l pikloram). 0,3 0,35 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt posztemergensen kell kijuttatni a repce nyugalmi állapotától az elsô bimbók megjelenéséig ôsszel vagy tavasszal. A magról kelô kétszikû gyomnövények 2 4 leveles, a mezei acat tôlevélrózsás, a ragadós galaj 2 3 levélörvös állapotában a legérzékenyebb a készítményre. Erôs galajfertôzés esetén vagy 3 örvösnél fejlettebb egyedek esetén a magasabb dózisban kell alkalmazni. Ikarus (240 g/l klopiralid + 80 g/l pikloram + 40 g/l aminopiralid). 0,3 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt ôsszel a repce 2 4 leveles fenológiai állapotában, illetve tavasszal közvetlenül a nyugalmi idôszak után, a szárba indulás kezdetéig kell kijuttatni. A jó gyomirtó hatás érdekében fontos, hogy kezeléskor a léghômérséklet +10 C fok felett legyen. A magról kelô kétszikû gyomfajok 2 4 leveles, a ragadós galaj 1 3 levélörvös állapotában, a mezei acat tôlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. A repce betakarítását követôen a kezelt területre ôsszel csak kalászos gabona vethetô, a következô év tavaszán tavaszi kalászos, illetve kukorica vethetô a területre. Salsa (750 g/kg etametszulfuron) engedélyezés alatt! A készítményt az ôszi káposztarepce kelése után korai posztemergensen kell kijuttatni a magról kelô kétszikû gyomnövények 2 4 valódi leveles állapotában. Önmagában való alkalmazásakor 20 25 g/ha dózisban kell felhasználni. Fejlettebb gyomnövények esetében a magasabb dózis kijuttatása javasolt. Sultan 50 SC, Butisan Star engedélyokiratban meghatározott dózisával kombinációban a készítményt 15 g/ha dózisban kell kijuttatni. A gyomirtó hatás fokozásának érdekében a permetléhez minden esetben Trend 90 hozzáadása szükséges 0,1%-os koncentrációban. Sultan Top (375 g/l metazaklór + 125 g/l quinmerak). A készítményt preemergensen a repce vetése után 3 napon belül kell kijuttatni 1,75 2,0 l/ha dózisban jól elmunkált, aprómorzsás talajfelszínre. Fontos, hogy a kultúrnövény magját 2,0 2,5 cm vastag földréteg takarja. A kelôfélben lévô kultúrnövényt a készítmény károsíthatja. Állománykezelés esetén korai posztemergensen 1,75 2,0 l/ha dózisban kell kipermetezni a kultúrnövény 2 valódi leveles korától 4 leveles fejlettségéig. A kombináció hatékonyan irtja a magról kelô kétszikû gyomnövényeket. Lontrel 300 (300 g/l klopiralid); Cliophar 300 SL (300 g/l klopiralid); Attrade Klopiralid 300 SL (300 g/l klopiralid). 0,25 0,4 l/ha dózisban posztemergensen kijuttatva a magról kelô és évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony. A készítményt a repce 4 6 leveles állapotától a virágbimbók megjelenéséig lehet kijuttatni. A készítmény hatékonyan irtja a fészkes virágzatúak és a keserûfûfélék családjába tartózó gyomnövényeket, valamint az árvakelésû napraforgót. Gabona árvakelés, valamint magról kelô és évelô egyszikû gyomnövények ellen posztemergensen (állományban) alkalmazható készítmények: Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop) Focus Ultra (100 g/l cikloxidim) Fusilade Forte (100 g/l fluazifop- P-butil) Leopard 5 EC (5 % quizalofop-p-etil) Targa Super (5% quizalofop-p-etil) Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop- P-tefuril) Select Super (120 g/l kletodim) A fenti egyszikûirtó készítmények dózistól függôen hatékonyan alkalmazhatóak mind a gabona árvakelés, mind a magról kelô, valamint évelô egyszikû gyomnövények ellen. Alkalmazásukkor nem javasolt más magról kelô, valamint évelô kétszikû gyomnövények ellen hatékony készítményekkel kombinációban kijuttatni. Ôszi káposztarepcében betakarításkor a pergésveszteség csökkentésére alkalmazható készítmények: Spodnam (555 g/l pinolén). A készítményt a becôsárgulás idején a várható betakarítás elôtt 10 14 nappal kell kijuttatni 1,0 1,25 l/ha dózisban. A készítmény a becôtermésekre ragadva megakadályozza azok felnyílását és a magok kipergését, ezért különösen alkalmas várhatóan elhúzódó betakarítás esetén a repce kipergésébôl adódó termésveszteségének csökkentésére. A Spodnam kijuttatható önmagában, valamint repcében engedélyezett állományszárító készítményekkel kombinációban. Flexi (450 g/l karboxilált sztirén butadién kopolimer). A készítményt 0,5 1,0 l/ha dózisban kell alkalmazni, a Spodnamhoz hasonló technológiai paraméterek mellett. Elastiq (karboxilált-sztirol-1,3-butadién). Önmagában kijuttatva 1,0 l/ha dózisban, állományszárító készítményekkel kombinációban 0,5 0,8 l/ha dózisban kell felhasználni, a Spodnamhoz hasonló technológiai paraméterek mellett. Szentey László
38 Repcetermesztés
Repcetermesztés 39 A rovarkártevôk elleni védekezés Az ôszi káposztarepce termesztésében köztudottan az egyik legfontosabb elem a növényvédelem. Ezen belül is nagy odafigyelést igényelnek a rovarkártevôk. A repce vetésterület növekedése, valamint a vetésforgó szûkülése miatt a kártevôk rendszeres, tömeges fellépésével kell számolnunk. Bizonyíték erre a 2011/2012- es repceszezon, amely az ország több aszály sújtotta vidékén fekete betûkkel íródik majd be a repcetermesztés történetébe. Védekezés ôsszel Már ôsszel, a keléskor, valamint az azt követô idôszakban számos kártevô rovarfaj veszélyezteti a csíranövénykéket és a még gyenge, párleveles töveket. Szikleveles kortól károsíthatják a repcét a földibolhák, (Phyllotreta spp.), amelyek a levélkéket lyuggatják, rágják. A növények a sérülések miatt sokat párologtatnak és kiszáradnak. Különösen száraz idôjárás esetén amikor a repce kelése vontatott szükséges odafigyelni a kelésben lévô állományokra. A bolhák betelepedésére füves, gyomos területek felôl kell számítani. A földibolhák kártételével az idén tavasztól egészen a repce fiziológiai száradásának idôszakáig találkozhattunk. A rendkívül száraz idôjárási körülmények között egyéb tápanyag hiányában a bolhák nem hagyták el a repcét, folyamatosan károsították a zöld részeket, még a fejlôdô zöld becôket is lenyúzták. A jövôben erre a fajcsoportra is jobban oda kell majd figyelni. A nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala) imágója és lárvája egyaránt károsít. Az imágók a kikelt növényke leveleit lyuggatják, a lárvák a tápnövény zöld részeit furkálják meg. A lárva által károsított repce gyengén fejlôdik és rosszul telel. Tavasszal a levélnyelekben károsító lárvák áthúzódó kártételére is számítani lehet, minek következtében a repce gyengén fejlôdik és nehezen indul szárba. Az inszekticides vetômagcsávázás elterjedésével a magra felvitt hatóanyagok hatékony védelmet biztosítanak a károsítás ellen a kelés utáni idôszakban. Enyhe ôszi idôjárás esetén, a hosszúra nyúlt kártételi idôszakban azonban a repcebolha kellemetlen meglepetést is okozhat. A növények növekedésével felhígul, majd lebomlik a csávázószer-hatóanyag, így nem elegendô a kártétel kivédésére. Ezért ilyenkor fokozottan figyelni kell a bolhák megjelenését a repceállományokban, mert kiegészítô állománykezelésre lehet szükség. Levelenként 1 2 rágásnyom kártételi szint felett a permetezés feltétlenül indokolt. A nagy repcebolha imágói a földibolhákhoz hasonlóan 2012 tavaszán több helyen magas egyedszámban jelentek meg és károsítottak egészen a betakarításig. Az ôszi kártevôcsoportban a repcedarázs (Athalia rosae) az egyik legfontosabb faj. Évente három nemzedéke fejlôdik, a repcére az ôszi nemzedék amelynek imágói a repce kelésének idején rajzanak jelent veszélyt. A repcedarázs száraz, meleg ôszi idôjárású évjáratokban súlyos kártétel okozója lehet. A fiatal, még zöldes színû álhernyók a levél fonákán hámozgatnak, majd lyuggatnak. A 3. fejlôdési stádiumtól kezdve a bársonyos feketére sötétedett lárvák karéjoznak, s már nemcsak a levélfonákon, hanem a levél színén is táplálkoznak. Késôbb az érközöket rágják ki, és csak a vastag levélerek és szárcsonkok maradnak épek. Erôs fertôzés esetén a repceállomány néhány nap alatt kipusztulhat. A rovarölô szeres vetômagcsávázás a repcedarázs lárvák ellen is hatásos. Az ôszi hónapokban végzett határszemlék alkalmával azonban érdemes növényvizsgálatot végezni, és négyzetméterenként 2 3 db lárva egyedsûrûség felett indokolt állománypermetezést végezni. A kezelést lehetôleg a fiatal lárvák ellen irányítsuk, hogy a falánk, fejlett lárvák által okozott súlyos lombkártételt megakadályozzuk. Az utóbbi években a kis káposztalégy nyüvei is több helyen megjelentek és károsítottak a növénykék pusztulását okozva, még a csávázás ellenére is. A kis káposztalégy nyüveinek kártétele a valódi levelek megjelenése után válik szembetûnôvé. A károsított növénykék satnyák, fonnyadnak, leveleik fakókékesen elszínezôdnek. A lárvák a gyökereket elrágják, de a belsejükbe is behatolnak, járatokat készítve. A gyökér pusztulása következtében a tövek a talajból könnyen kihúzhatók. A káposztalégy kártételének további fokozódása reális veszély, a védelem lehetôsége nem kellôen megoldott. Tavaszi védekezés A tavaszias idôjárás beköszöntével elôször a szárat károsító ormányos bogarak jelennek meg a repcetáblákon. Hazánkban 2007-ben figyelhettünk fel a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) jellegzetes kártételére elsôsorban Nyugat- és Észak-Magyarországon. 2010-re minden repcetermesztô vidékre eljutott, sôt egyes területeken dominánssá is vált. Károsítása és környezeti igényei tekintetében egyaránt sok hasonlóságot mutat a repceszár-ormányossal. Az imágó a tojásrakás elôtti érési táplálkozása során és megfelelô tojásrakási hely keresése céljából a növény különbözô zöld részeit felsebzi, megfurkálja. A lárvák által károsított szárak megrövidülnek, a tojásrakási helyektôl kiindulva felrepednek, szétnyílnak, csavarodnak, fagyáshoz hasonló képet mutatnak. Az erôsen, több lárvával fertôzött növények szél hatására kitörnek. A repce virágzása vontatott, a magvak érése egyenetlenné válik. A nagy repceormányosnak évente 1 nemzedéke van. Bogár alakban telel a repcetábla talajában, amelyben a lárva
40 Repcetermesztés kifejlôdött. Tavasszal, amikor a hômérséklet a felsô 2 cm-es talajrétegben 6 C fölé emelkedik, megkezdôdik a bogarak elôjövetele, 9 C fölött pedig már tömegesen települnek be a repcébe. A kora tavaszi ormányosok közül a másik fontos faj a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus). Magyarországon elôfordulása általános, a legfontosabb szárkártevô ma is. Az imágó és a lárva is károsít. A bogarak a növény különbözô részein levélen, száron, bimbókon ejtenek sebeket, egyrészt táplálkozás, másrészt megfelelô tojásrakási hely keresése céljából. A koranyáron elôjövô új imágók a még zöld becôket rágják. Károsításuk azonban eltörpül a lárvákéhoz képest. A lárvák kikelésük után a levélnyélben élnek és táplálkoznak, majd a 3. lárvastádiumtól a szár belsejében folytatják fejlôdésüket, ahol a bélszövetet rágják. A talaj felé irányuló járatokban rágcsálék és sötét színû ürülék található. A lárvák által károsított növények szárszilárdsága gyengül, a növények megdôlésre hajlamossá válnak, sôt szél hatására el is törhetnek. A termés mennyiségileg és minôségileg is kárt szenved. A fertôzött, kényszerérett tövek becôibôl a magvak korábban kiperegnek. A védelemben nem részesülô repceállományokban a szárak fertôzöttsége elérheti a 80 100%-ot, a tövenkénti lárvák száma az 50 db-ot is meghaladhatja. A különbözô növényrészeken ejtett sebzések utat nyitnak a gombabetegségek számára, ami a kárt súlyosbítja. A repceszár-ormányosnak is egy nemzedéke van évente. A telet a kifejlett bogár lombos erdôk avarjában vészeli át. Kora tavasszal, amikor a hômérséklet eléri a 7 9 C-ot, elhagyja a telelôhelyet, amire már március elején sor kerülhet. A repcébe való betelepedése 10 C körül kezdôdik meg és 15 C körül válik tömegessé. Tavasszal a betelepedés megfigyelése a növények vizuális vizsgálatával, valamint az elôrejelzési eszközök (sárga tál és hálózás) segítségével lehetséges. A még fejletlen tôlevélrózsás állapotú növények vizuális vizsgálata adhatja az elsô információt, mivel tél végén igen korán megjelennek az elsô didergô bogarak a repcetáblán. A vizuális vizsgálaton kívül a betelepedés megfigyelésére a sárga vizes tálakat használjuk. A sárga tálakat nagyon korán ki kell he- Készítmény Engedélyezett inszekticidek repcében Dózis (l,kg/ha) Avaunt 150 EC 0,17-0,25 indoxakarb II. Kv. x Biscaya 0.3 tiakloprid II. Nv. x x x Bulldock 25 EC 0.3 béta- ciflutrin II. Kv. x x x Calypso 480 SC 0,1 tiakloprid II. Nv. x x x x Chess 50 WG 0.15 pimetrozin II. Kv. x Centris 250 EC 0,15 cipermetrin III. Kv. x x Cyperkill Max 50,0 ml cipermetrin I. Kv. x x x Cyperkill 25 EC 0,15 cipermetrin III. Kv. x x Cythrin 250 0.15 cipermetrin II. Kv. x x Cyren EC 1 klórpirifosz I. Kv. x x x Daskor 0.75 klórpirifosz-metil, cipermetrin I. Kv. x x x Deca 2,5 EC 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. x x x Decis 2,5 EC 0,3 deltametrin III. Mv. x x x Decis Mega 0.15 deltametrin II. Mv. x x x x Delta super 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. x x x Disha 2,5 EC 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. x x x Dursban Delta 2.25 klórpirifosz I. Kv. x x x Eforia 65 ZC 0,3-0,4 lambda-cihalotrin+ tia-metoxám I. Kv. x Fendona 10 EC 0,1 alfametrin II. Mv. x x x x Fendona 5 ULV 2 alfametrin I. Mv. x x x x Fury 10 EC 0,075 z-cipermetrin I. Mv. x x x x x Fury 10 EW 0,075 z-cipermetrin I. Mv. x x x x Gazelle 20 SP 0,15-0,2 acetamiprid II. Mv. x x x Imidan 50 WP 1 foszmet I. Kv. x Inazuma 0,15-0,2 acetamiprid+ lamda-cihalotrin Mv. x x x x Kaiso WG 0,15-0,2 lambda-cihalot. II. Mv. x x x x Karate 2,5 WG 0,3 lambda-cihalot. III. Mv. x x x x x Karate Zeon 5 CS 0,15-0,2 lambda-cihalot. III. Mv. x x x x x King 10 F 0,1 alfametrin II. Mv. x x x x Markate 50 0.15 lambda-cihalot. II. Mv. x x x x Mavrik 24 EW 0,2-0,3 tau-fluvalinate II. Nv. x x Mospilan 20 SG 0,15-0,2 acetamiprid III. Nv. x x x x Mospilan 20 SP 0,15-0,2 acetamiprid II. Nv. x x x Nurelle-D 50/500 EC 0,6 cipermetrin+klórpirifosz I. Kv. x x Penge 10 EC 0,1 alfametrin II. Mv. x x x x Plenum 0.15 II. Kv. x Powerfull 0,2-0,3 deltametrin II. Kv. x x x Pyclorex Neo 1 klórpirifosz I. Kv. x x x Pyrinex 25 CS 1,0-1,5 klórpirifosz II. Mv. x x x x Pyrinex R Pack Pyrinex 25 CS + Bulldock 25 EC Rapid CS 0,06-0,08 gamma-cihalot. II. Mv. x x x x Reldan 22 EC 2 klórpirifosz-metil II. Kv. x x x Sherpa 100 EC 0,2-0,25 cipermetrin II. Kv. x x x Sherpa 0,15 cipermetrin III. Kv. x x x Sumi-Alfa 0,5 ULV 2,0 eszfenvalerát I. Mv. x x x x Spilan 20 SG 0,15-0,2 acetamiprid III. Nv. x x x x Sumi-Alfa 5 EC 0,2-0,3 eszfenvalerát II. Mv. x x x x Sumi-Alfa 5 EW 0,2-0,3 eszfenvalerát II. Mv. x x x x Summidog 25 EC 0.3 béta- ciflutrin II. Kv. x x x Hatóanyag Forg.kat. Méhveszélyesség Méhkímélô techn. Légi kijuttatás R. szár-ormányos R. fénybogár R. becô-ormányos Csávázószerek: Chinook 200 FS, Cruiser OSR 322 FS, Ellado, Modesto
Repcetermesztés 41 lyezni, még a repce tôlevélrózsás állapotában, a hômérséklettôl függôen akár már február végén. A detergenst (ami praktikusan mosogató- vagy mosószer) tartalmazó vizes tálban talált nagy repceormányos, illetve repceszár-ormányos imágók jelzik a betelepedés kezdetét. Gyors kitavaszodás esetén a két faj egy idôben jelenhet meg a repcében. A sárga tálakat a repce növekedésével párhuzamosan mindig az állomány magasságába kell beállítani, hogy a legjobb fogási hatékonyságot biztosíthassuk. Ha március elején 3 egymást követô napon a sárga tálban a fogott bogarak száma eléri a 10 db-ot, illetve március végén 25 növényen 2 4 bogarat számlálunk, a védekezés feltétlenül szükséges. Az egyedszám alakulását a szárba indulás kezdete után, kb. 15 cm-es növénymagasság felett hálózással is követhetjük. A 10 hálócsapásonként fogott 10 20 db bogár már veszélyhelyzetet jelent, ilyenkor védekezésre feltétlenül szükség van. A szárat károsító fenti két faj ellen általában két rovarölô szeres kezelésre van szükség. Az idei tavaszon azonban a száraz, meleg idôjárás, a tápnövény hiány és az erôs betelepedés miatt legalább 3 célzott permetezés kellett a szárormányosok visszaszorítására. A tavaszi kártevôcsoportban szintén kiemelt fontosságú faj a repce-fénybogár (Meligethes aeneus), amely a termést közvetlenül veszélyezteti. Már a szárba indulás idôszakában, a szárormányossal együtt ott lehet a repcetáblán. Tömeges betelepedése azonban jellemzôen zöldbimbós állapotban következik be. Kártétele olyan években jelentôs, amikor a repce fejlôdése vontatott, az elhúzódó bimbós állapot a fénybogarak számára hosszú idôre lehetôséget ad a károsításra. Ugyancsak veszélyesek az aszályos, meleg tavaszú évjáratok, amikor a magas hômérséklet által kiváltott inváziószerû betelepedés megállíthatatlan. Ez utóbbi jellemezte a 2012. év tavaszát is. A fô kártevô alak az imágó, amely a még bimbós repcében érési táplálkozásához pollent keres, ezért a bimbók oldalát megfúrja, miközben megsérti a belsô virágrészeket, a termôt és a porzókat. A károsodott virágban mag nem kötôdik, gyakran ki sem nyílik, lehull. A virágzati tengely felkopaszodik. A virágok kinyílásával az imágók kártételi jelentôsége csökken, sôt tevékenységük a megporzást segíti. A lárvák is a virágban élnek, virágporral táplálkoznak. A bimbós állapot kezdetétôl szükséges az egyedszám alakulásának gyakoribb ellenôrzése. A bimbós állapotú repcében a veszélyes egyedszám 10 hálócsapásonként 30 40 db bogár. Tartósan hûvös idôjárás esetén 1 2 db bogár/növény vagy a bimbók 10%-os károsítottsága esetén indokolt a védekezés. Korai betelepülés esetén a hosszú hatástartamú inszekticidek javasolhatók. Ha a bimbós állapot elhúzódik, valószínû, hogy még egy permetezést kell végezni. A felhasználandó készítményt a virágzás közelségére és a méhlátogatottságra tekintettel válasszuk ki. A virágzó állományban végzett permetezéssel a fénybogár által okozott kárt már nem tudjuk megelôzni, a nyitott virágban virágport fogyasztó bogarak elleni kezelés már felesleges. A virágzáskori kezelés más kártevôk repcebecô-ormányos, repcebecô-szúnyog ellen lehet hatásos. Virágzás idején A repcebecô-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus) imágói már a fénybogárral együtt jelen lehetnek a táblán, de a betelepedés csak késôbb, 15 C feletti léghômérséklet elérésekor válik tömegessé. Az utóbbi években ez a virágzás kezdetére az idén a fôvirágzásra esett. A bogarak kezdetben a növény zöld részeit furkálják meg, majd a becôképzôdés kezdetén a kis becôkbe rakják tojásaikat. A kikelô fehér színû, barna fejû kukacok a becô belsejében a magokat megrágják, ezzel súlyos termésveszteséget okoznak. A sérült becô idô elôtt kovad, a magtermés kipereg, mely a kárt tovább növeli. A repcebecô-ormányos betelepedésének kezdetét és az egyedszám alakulását az elôzô fajokhoz hasonlóan sárga tálas csapdázással és hálózással követhetjük nyomon. Kártételi küszöb: a kártevô észlelése (1 2 db bogár négyzetméterenként). A virágzás közeli és virágzási idôszakban nappali kijuttatás formájában csak a méhekre nem veszélyes besorolású készítményeket használhatjuk fel. Másik lehetôségként azokat a méhekre mérsékelten veszélyes azaz a gyorsan lebomló vagy felszívódó rovarölô szereket, amelyek engedélyokirata erre lehetôséget ad, alkalmazhatjuk méhkímélô technológiával. A becôk képzôdésének idôszakában károsít a repcebecô-szúnyog (Dasyneura brassicae) is. Fehér színû kis nyüvei a becô belsejében, a magok között találhatók, azok nedveit szívogatják. A szúnyoglárvák a becôk falát is károsítják, melynek hatására a becôk torzulnak, csavarodnak és korán felnyílnak, a magvak kiperegnek. Évente 5 6 nemzedéket képez, amelybôl az elsô két nemzedéknek van a repcében kártételi jelentôsége. Az áttelelô nemzedék rajzása április második felében, a repce virágzásakor kezdôdik, a második nemzedéké pedig június elsô dekádjától a becôfejlôdés végéig is eltart. Amennyiben 10 hálócsapásonként 10 becôormányosnál több fordul elô, fennáll a becôszúnyog tojásrakásának lehetôsége. Ha a becôvizsgálat során növényenként 5-nél több a tojásokkal fertôzött becô, a védekezés indokolt. A repcebecô-szúnyog kártétele az elmúlt 2 3 évben általánossá vált, ezzel a fénybogár mellett a legsúlyosabb közvetlen termésveszteség elôidézôje lett. A fôvirágzáskori tömeges megjelenés miatt a felhasználható készítmények köre erôsen korlátozott. A repcében felhasználható rovarölô szerek engedélyokiratában általában a repcebecô-szúnyog neve külön nem is szerepel, a védelem más fajok, pl. a repce-fénybogár ellen engedélyezett készítményekkel megoldható. Az idei évben a repcetermés rovarkártevôk elleni védelme a fajok többségének inváziószerû beözönlése miatt az átlagosnál is nagyobb feladatot jelentett a repcetermesztô gazdák számára. Sok esetben még a védekezések számának növelésével sem sikerült a megfelelô eredményt elérni, a termésben jelentôs veszteség esett. A kártevôk elôrejelzési lehetôségeinek kihasználásával, a táblaszintû megfigyelések gyakoriságának növelésével, ezáltal a védekezések pontosabb idôzítésével a hatékonyság fokozható. Szántóné Veszelka Mária Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
42 Repcetermesztés Repcét jövedelmezôen Yara technológiával! Az biztos, hogy a 2012-es esztendô nem úgy fog bekerülni abba a bizonyos Nagykönyvbe, hogy a repce országos termésátlaga rekordot döntött. A visszafogott elôrejelzések szerint is csak közepes termés várható. Ennek hátterében tôlünk független és általunk is befolyásolható okok állnak. A független okok közül elsôsorban az idôjárást kell megemlíteni, hiszen a tavalyi év nem kedvezett a repcének, nagyon sok helyen a repce ki sem kelt. Sajnos vagy szerencsére az idôjárást nem tudjuk befolyásolni, a termesztéstechnológiai körülményeket azonban igen. A repce termesztésének Achilles-sarka továbbra is a tápanyagellátás, hiszen sokan nem fordítanak erre kellô gondot és figyelmet. Ezt azonban rosszul teszik, hiszen ez egy jelentôs költségelem (1. táblázat), illetve a mûtrágyázás jelentôsen befolyásolja a repce terméseredményét. Megfelelô tápanyagutánpótlás nélkül nem lehet megfelelô szintû termést elérni, így tulajdonképpen az egyéb ráfordításainak a megtérülését kockáztatja, aki nem fordít figyelmet a tápanyag-ellátásra. Mire van szüksége a repcének? Szakirodalmi adatok alapján 1 tonna terméshez a repce a legfontosabb elemekbôl a következô mennyiségeket igényli: 1. táblázat A repcetermés tonnánkénti tápanyagigénye N P 2 O 5 K 2 O CaO MgO S kg/t 50 60 25 35 45 55 30 50 8 10 12 16 B Cu Fe Mn Mo Zn g/t 70 140 8 16 100 230 380 700 3 7 110 220 Milyen arányban juttassuk ki a hatóanyagokat? A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezôsége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot is. A hatékonyság érdekében fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon mûtrágyázzuk, figyelembe kellene venni a táblák közötti eltéréseket (Talajvizsgálat!) Célszerû továbbá megfontolni a fajtatulajdonosok ajánlásait is, jelentôs eltérések vannak ugyanis az egyes fajták, hibridek igénye között. Mennyi mûtrágyát használjunk? A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességét és a tervezett termésszintet, így ez alapján kerül a kijuttatandó mûtrágya hatóanyag aránya és mennyisége meghatározásra. Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetôségeinket, akkor a hatóanyagarányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiséget. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, akkor a repce igényébôl kiindulva kálium túlsúlyos mûtrágyát válasszunk. Fontos, hogy olyan mûtrágyát válasszon, ami hatékony formában tartalmazza a tápelemeket, és kiváló a fizikai minôsége is. Ne csak az árat figyelje, hanem számoljon a hatóanyag-tartalommal is. A mûtrágya bizalmi termék, csak olyan gyártó termékeit válassza, amely szigorú szabványok és minôségbiztosítás szerint dolgozik, hiszen ez a garancia, hogy a termék tényleg tartalmazza a specifikációkban deklarált hatóanyagokat. Mire figyeljünk oda? A repce nitrogénigénye jelentôs, de ôsszel a teljes igényének csak 10 15%-át veszi fel. Az egyik legnagyobb hiba, amit ôsszel elkövethetünk, hogy túl sok nitrogént adunk ki a repce alá. Általában 20 25 kg/ha nitrogén hatóanyag javasolható ôsszel. Ezzel hozzásegítjük a repcénket, hogy az ideális 8 11 leveles állapotban menjen a télbe. Nem szabad elfeledkezni a foszfor és a kálium kiadásáról sem. A repce káliumigényes növény, ezért általában a kálium túlsúlyos mûtrágyákat javasoljuk rá. A kálium rendkívül fontos a megfelelô télállóság kialakításában, a foszfor pedig az erôteljes gyökérrendszer kialakulását garantálja. Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredménnyel és már nincs mód ezt pótolni, akkor válasszuk a YaraMila TM 7-20-28-as, vagy a YaraMila TM 7-12-25 összetételû mûtrágyát. Amennyiben területünk foszforból gyengén ellátott, akkor a legjobb megoldást a YaraMila TM 8-24-24-es jelenti. Ne feledkezzünk meg a lombtrágyázásról már ôsszel sem! Érdemes ezt a technológiai elemet is beiktatni, hiszen így feltölthetjük mikroelemekkel a repcét, ami segíti az áttelelést, hozzájárul a tavaszi, robbanásszerûen jelentkezô tápanyagigény fedezéséhez. Erre a YaraVita TM Brassitrel új generációs lombtrágyát ajánljuk 3 l/ha adagban. Dr. Czinege Erik Yara szakmai vezetô