KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómia - 7. elıadás

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás:

0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írjuk be! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatba ezeket a pontszámokat tüntetjük fel, és összesítjük a dolgozat pontszámait. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő módon születik meg a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. Teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható! Hiányzó válasz esetén adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét kell levonni a hiba elkövetésének helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat nem kell csökkenteni. 3. Logikai hiba esetén a hiba elkövetésének helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a megjelölés és az indoklás külön pontozható. Önmagában az I vagy H megjelölése. A helyes indoklás a megjelöléstől függetlenül tal értékelhető. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. A feladatlap végén található összesítő táblázatba csak egész számot írjunk, az esetleges (felezés miatti) törtszámot kerekítsük egész számra! írásbeli vizsga 0721 2 / 6 2007. október 24.

I. Rövid választ igénylő feladatsor (10 * 2 = 20 pont) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 C B A C C C C A D A Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám = 20 pont. II. Szöveges feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 * 2 = 1) I-H Válasz Pontszám H 1) Az árnövekedés hatására a keresleti görbe nem tolódik el, hanem a kereslet törvénye szerint a görbén mozdulunk el. (Ha 1+ az ár nő, a keresett mennyiség csökken). H 2) Az amortizáció a számviteli költség része. 1+ I 3) A föld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg, ezért igaz az állítás. 1+ I 4) Ebben az esetben a munkapiacon túlkínálat alakul ki, ezért a rövidebbik oldal elve szerint a foglalkoztatást a 1+ munkakeresleti oldala határozza meg. H 5) A kamatláb növekedése a beruházásokra csökkentőleg hat. 1+ I 6) A jegybanki kamatlábemelés korlátozza a hitelintézetek hitelnyújtó képességét, így a forgalomba kerülő pénz mennyiségének csökkenése várható. 1+ 2. Definíciók (4 * 2 = 8 pont) Sorszám Meghatározás A kereslet és a kínálat egyezőségét jelenti. Ebben a piaci helyzetben a A) keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, ill. a keresleti ár egyenlő a kínálati árral. A tényező határterméke csökkeni fog, ha egy újabb termelési tényezőt B) használunk fel. A munkaképes lakosságnak az a része, amely mint munkavállaló C) megjelenik a munkapiacon, és hajlandó munkát vállalni. Az a bank, amely egy adott országban bankjegy-kibocsátási D) monopóliummal rendelkezik. Pontszám írásbeli vizsga 0721 3 / 6 2007. október 24.

3. Kifejtős kérdés (8 pont) Szempont Válasz Pontszám Értékpapír szerepe A hosszú távú kölcsöntőke jelentős hányada kötvény és részvény formájában mozog. Egyrészt a lakosság tartós megtakarításainak nagy részét értékpapír vásárlásra költi, másrészt a befektetők értékpapír kibocsátása révén jutnak idegen tőkéhez. Kibocsátás szerint A kötvény kibocsátója és a kötvény tulajdonosa között hitelviszony jön létre. A részvény tulajdonosa nem hitelezője, hanem tulajdonosa a vállalatnak a részvény névértékének megfelelő arányban. Lejárat szerint A kötvény határozott időre szól, a visszafizetés feltételeit a kibocsátáskor meghatározzák. A részvény lejárat nélküli értékpapír, így a hozama is és az időtartama is bizonytalan. Hozam szerint A kötvény kamatot fizet, amelynek mértékét a kibocsátáskor rögzítik. E megállapított fix kamatot a névérték után fizetik. A részvény évenként osztalékot fizet, azaz a tulajdonos részesedést kap a vállalat felosztható eredményéből. Az osztalékot a névérték arányában fizetik. 4. Kiegészítés (5 pont) 4.1. nagyobb 4.2. ugyanakkora 4.3. nagyobb 4.4. kisebb 4.5. kisebb 5. Elemző, értékelő feladat (7 pont) 5.1. B) A kínált mennyiséget csökkenti P S S 5.2. D A változásnak a kínálati függvény balra tolódása felel meg. 5.3. B), C) és F). Q 3 = 3 pont írásbeli vizsga 0721 4 / 6 2007. október 24.

III. Számítási, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (6 * 1 = 6 pont) 6.1. L = 50 6.2. Q = 3600 6.3. Q 3600 AP L = = = 30 L 120 6.4. Q 2800 AP L = = = 40 L 70 6.5. Ebben az esetben MP L = AP L, ezért MP L = 40 6.6. Nem, hiszen a határtermék felülről metszi az átlagterméket, tehát biztosan van ennél nagyobb értéke is. 7. feladat (4+2+2 = 8 pont) 7.1. Q TC TR Tπ MC MR Mπ 0 1000 0-1000 - 80-10 1600 800-800 60 80 20 20 2100 1600-500 50 80 30 30 2400 2400 0 30 80 50 40 2800 3200 400 40 80 40 50 3400 4000 600 60 80 20 60 4200 4800 600 80 80 0 70 5600 5600 0 140 80-60 Pontozás: A táblázat kitöltéséért adható 4 pont 40 számított adatra oszlik, ezért 1 helyes adat 0,1 pontot ér. A feladat pontszáma csak egész szám lehet, ezért az esetleges törtszámot 0,5- től felfelé kerekítjük! 7.2. TR Határbevétel, MR = Q 7.3. P=MR=MC feltételt, vagy a Mπ = 0 feltételt teljesítő Q értéket kell a táblázatból kikeresni, mert itt lesz maximális a profit. azaz a kínálat Q = 60. írásbeli vizsga 0721 5 / 6 2007. október 24.

8. feladat (7 * 2 = 14 pont) 8.1. NDP = GDP amortizáció = 4800 1400 = 3400 8.2. Belföldön létrehozott összes elsődleges jövedelem = GDP = 4800 8.3. Belföldiek belföldön realizált összes jövedelme = GDP külföldiek belföldön realizált összes jövedelme = 4800 3800 = 1000 8.4. Belföldiek külföldön realizált jövedelme = hazautalt profit +hazautalt munkabér = 1800 + 1200 = 3000 8.5. Külföldiek belföldön realizált összes elsődleges jövedelme = kiutalt profit + vendégmunkások kiutalt munkabére = 3100 + 700 = 3800 8.6. GNI = GDP+ belföldiek külföldön realizált jövedelme külföldiek belföldön realizált jövedelme = 4800 + 3000-3800 = 4000 8.7. GNDI = GNI + bejövő transzfer kiáramló transzfer = 4000 + 2500-900 = 5600 9. feladat (3+7+2 = 1) Ha az első sor C és I értékét összesítjük, akkor a fogyasztási függvény két pontja ismertté vált: ha Y = 2800, a C(Y) = 2200 és ha Y = 2000, a C(Y) = 1600. 9.1. C 2200 1600 600 c ˆ = = = = 0,75 Y 2800 2000 800 C 0 = 100 C(Y) = 100 + 0,75Y A soronként haladva a megoldás menete a következő: 1. Y = C+I = 2200 + 600=2800 Y = 2800 2. I(i=6) 600 = 800 20i i = 10% 3. M = S M alapján 1000/P = 0,5 2300-40 16,25 =500 9.2. 9.3. P tehát P = 2 4. C(Y = 2300) = 100 + 0,75 2300 C = 1825 5. I(i = 16,25) = 800-20 16,25 I = 475 6. Y = C + I I = 2000-1600 I = 400 7. I(i) = 400 400 = 800-20 i i = 20% A kamatláb és a jövedelem ellentétes irányba változik. Ha i = 10%, akkor I = 600 és Y = 2800 Ha i = 15%, akkor I = 500 és Y = 2400 (Az új egyensúlyi jövedelmet ki kell számolni az Y = 100 + 0,75Y + 500 egyenlet alapján.) Ezért 5% kamatláb növekedés a jövedelmet 400 egységgel csökkenti. írásbeli vizsga 0721 6 / 6 2007. október 24.