DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN Határ menti összehasonlító vizsgálatok: a Pannon Eurégió és a Hármas Duna-vidék Eurorégió 2005 tavaszán az osztrák és a szlovák statisztikai hivatal burgenlandi és trnavai hivatalának, illetve a KSH Győri Igazgatóságának a munkatársai ismét 1 közös kiadványt készítettek a Pannon és a Hármas Duna-vidék eurégiókról. Az összegyűjtött adatok alapján összehasonlító elemzést készítettünk arról, hogy milyen eltérések, illetve hasonlóságok mutatkoznak az eurégiók magyar, osztrák és szlovák oldalán. A főbb megállapításokat az alábbiakban foglaltuk össze. Pannon Eurégió Pannon Eurégiót 1999. június 21-én alapították Burgenland tartomány, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye önkormányzatai. Céljuk volt: együttműködés a területfejlesztés és területrendezés kérdéseiben, a gazdaság és az idegenforgalom fejlesztése, kulturális csere és a közös kulturális örökség ápolása, együttműködés a közbiztonság és a katasztrófaelhárítás, szociális ellátás, képzés területén. Az eurégió támogatja, koordinálja és fejleszti a határon átnyúló projektek és programok kidolgozását és lebonyolítását. Népesség, népmozgalom Az eurégió több mint 15 ezer km 2 -nyi területének háromnegyede Magyarországhoz, egynegyede Ausztriához tartozik. A magyar oldalon 655, a burgenlandi részen 171 település található (2003-as adat), ebből 26, illetve 13 város. A burgenlandi települések 30%-ában, a magyarországiak 76%-ában kevesebb mint ezer lakos él. A magyar megyékben 13, míg Burgenlandban csak egy 10 000 lakosnál népesebb város található. Az urbanizáltság mértéke a városi népesség arányát tekintve a 3 magyar megyében jóval magasabb, mint az osztrák oldalon: az előbbiekben átlagosan 56,4%, az utóbbiban 21,2%. 1. táblázat A népesség, népmozgalom főbb mutatói, 2003 Mutatók Nyugat-Dunántúl Burgenland Lakónépeség, fő 1 003 185 276 400 1000 lakosra jutó élve születés 8,5 7,8 halálozás 13,0 10,8 vándorlási különbözet (+, ) 1,4 2,9 válás 2,1 1,8 házasságkötés 1,5 3,7 Születéskor várható átlagos élettartam, év férfiaknál 68,8 75,9 nőknél 77,4 81,0 Eltartottsági ráta, % összesen 56,0 64,5 gyermeknépesség (0 14 éves) 23,4 24,3 időskorúak (60 év felett) 32,5 40,2 Az elmúlt években a városok száma a magyar oldalon a várossá nyilvánításoknak köszönhetően folyamatosan gyarapodott, a burgenlandi részen nem változott. A népesség száma az eurégióban közel 1,3 millió volt, 1 A burgenlandiakkal ez a harmadik, a trnavaiakkal a második közös termék ebben a témában. (Euregio in Zahlen, 2005; Hármas Duna-vidék Eurorégió, CD-rom, 2005)
KÖZLEMÉNYEK 189 több mint egymilliónyian a magyar megyékben laktak, többen, mint 2002-ben (ez a Győr-Moson-Sopron megyéhez a szomszédos Veszprém megyéből átcsatolt 6 községnek is köszönhető). Burgenland lélekszáma viszont 200-zal csökkent. A magyar oldalon a népsűrűség 19 fő/km 2 -rel meghaladta a burgenlandit, ugyanis egy km 2 -en átlagosan 89-en éltek. 1000 burgenlandi férfire 1049 nő jut, míg magyar társaikra 1079. A nők születéskor várható élettartama a határ mindkét oldalán meghaladja a férfiakét, de Burgenlandban mindkét nem esetében hosszabb életre számíthatnak az ott élők, mint Nyugat-Dunántúlon. Az eurégió népessége öregszik, ez a folyamat a határ mindkét oldalára jellemző. A munkaképesekre nagyobb teher hárul az osztrák oldalon, ugyanis az eltartottsági ráta mind a gyermekeké, mind az időskorúaké magasabb, mint ami hazánk nyugati részén jellemző. Az eurégióban csökkent az élve születések száma, a halálozásoké nőtt, és a vándorlási nyereség is mérséklődött. Az 1000 lakosra jutó élve születések, halálozások, válások és házasságkötések száma magasabb a magyar megyékben, míg a vándorlási többlet Burgenlandban nagyobb. Foglalkoztatás, munkaerőpiac A munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak száma az eurégióban csökkent, azon belül viszont Burgenlandban közel 4 ezerrel emelkedett, míg Nyugat-Dunántúlon 10 500-zal lett kevesebb. A főbb gazdasági ágakat nézve a foglalkoztatottak legnagyobb hányada (16,5%-a) Burgenlandban is a feldolgozóiparban dolgozott, de ez alig valamivel több mint a fele annak, ami a magyar részen volt jellemző. Emellett a burgenlandiak 15%-a kereskedelemmel, javítással foglalkozott, de az építőiparban dolgozók aránya is közelítette a 13%-ot. Az ipar mellett a magyar oldalon is a kereskedelem, javítás gazdasági ág számított nagyobb foglalkoztatónak, de a többi gazdasági ágat jóval 10% alatti arányok jellemezték. A munkanélküliségi ráta az osztrák oldalon 2003-ra nem változott, az eurégió magyar megyéiben átlagosan 0,6 százalékponttal nőtt, 4,6%-ra. Ezen belül a legrosszabb helyzetben a Zala megyeiek voltak. Míg az eurégió területén 5600 volt az osztrák munkanélküliek száma, addig magyar társaiké elérte a 20 500-at. Ezzel összefüggésben a tartósan munka nélkül lévők aránya is a magyarok esetében képviselt nagyobb hányadot. A foglalkoztatás főbb mutatói, 2003 2. táblázat Mutatók Nyugat-Dunántúl Burgenland A foglalkoztatottak száma, fő 425 900 129 000 A foglalkoztatottak aránya, % feldolgozóipar 31,9 16,5 építőipar 6,9 12,9 kereskedelem, javítás 12,0 15,0 szállítás, raktározás, posta, távközlés 7,3 7,0 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5,0 6,2 közigazgatás, társadalombiztosítás 5,8 10,0 oktatás 7,6 5,5 egészségügyi, szociális ellátás 6,3 7,2 A munkanélküliek száma, fő 20 500 5 600 Munkanélküliségi ráta, % 4,6 4,2 Gazdaság Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (PPS) mért mutatója Burgenlandban magasabb volt, mint Nyugat-Dunántúlon, de egyik helyen sem érte el az EU-25-ök átlagát: az előbbi 19%-kal, az utóbbi 39%-kal maradt el attól. A gazdasági életben egyre dominánsabbá válik a szolgáltatási szektor, a bruttó hozzáadott érték legnagyobb hányadát a szolgáltatással foglalkozó szervezetek termelték az eurégió magyar és osztrák oldalán is. Burgenlandban ez az arány duplája a termelői szektor által előállított értéknek. A magyar megyékben ilyen markáns eltérés nem mutatkozott a két szektor között. A földterületből a mezőgazdasági terület nagyobb arányt, 63,9%-ot képviselt Burgenlandban, mint Nyugat- Dunántúlon, aminek több mint 80%-át szántóként hasznosították. A magyar részen a mezőgazdaságilag hasznosított terület legnagyobb része szintén szántó volt. A gyep (rét és legelő együtt) aránya ennél alacsonyabb
190 KÖZLEMÉNYEK volt, de a többi művelési ághoz képest nagyobb arányt képviselt. A nyugat-dunántúlit meghaladta a szőlővel hasznosított terület Burgenlandban. A szántón belül egyaránt a gabonafélék, azon belül is a búza és a kukorica területe volt a legnagyobb mindkét oldalon, de míg a magyar részen ez utóbbi kettő közel egyforma volt, addig Burgenlandban a búza a szántóból 29%-ot, a kukorica pedig ennél kevesebbet, 14,3%-ot foglalt el. A fontosabb növények termésátlagai a triticale, a burgonya, a napraforgó és a repce kivételével az osztrák részen magasabbak voltak, mint a magyar megyékben. A főbb állatfajokat nézve az eurégió egész területén jellemző, hogy a tyúkfélékből tartották a legtöbbet, ezeket a pulyka, a sertés, a szarvasmarha, az egyéb szárnyasok kategória és a juh követte. Az eurégió turisztikai infrastruktúráját nézve a magánszálláshelyek a meghatározók, míg azonban az elmúlt néhány év alatt számuk csökkent, addig a szállodák, panziók együttes száma növekedett. Burgenlandban a szállodák, panziók férőhelyei voltak túlsúlyban, az eurégió magyar részén különösen Zala megyében a magánszálláshelyeken volt a legtöbb férőhely. Az eurégióban található szálláshelyek osztrák vendégei átlagosan több éjszakán át maradtak, mint a magyarok, de egyikük tartózkodási ideje sem érte el a más országokból idelátogatókét. A német turisták kedvelt úti célja a régió, annak ellenére, hogy csökkent az általuk itt eltöltött éjszakák száma. Főbb gazdasági mutatók, 2003 3. táblázat Mutatók Nyugat-Dunántúl Burgenland Egy főre jutó GDP, PPS 12 867 17 631 A mezőgazdasági terület megoszlása, % szántó 78,6 81,2 szőlő 1,1 7,3 gyep 17,6 10,7 Termésátlagok, kg/ha búza 3 000 3 660 őszi árpa 2 900 3 290 tavaszi árpa 2 880 4 120 kukorica 4 340 6 850 burgonya 23 170 22 500 cukorrépa 30 510 57 500 A szállásférőhelyek száma: szállodákban, panziókban 26 589 13 616 magánszálláshelyeken 39 835 2 121 Infrastruktúra Az eurégióban az egészségügyi alapellátást biztosító háziorvosi szolgálat tekintetében Burgenland jobb helyzetben volt, hiszen a háziorvosok száma 348 volt, a három magyar megyében pedig együttvéve 652. A magyar orvosok terhelése nagyobb volt, hiszen egy háziorvosra 1539 lakos jutott, míg az osztrák oldalon 794. A 10 000 lakosra vetített működő kórházi ágyakat illetően viszont Nyugat-Dunántúl státusa bizonyult kedvezőbbnek, az ágykihasználtság pedig az osztrák részen volt magasabb. Mind a magyar, mind az osztrák oldalon megtalálhatók az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás intézményei. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma Burgenlandban közel kétszer annyi volt, mint a nyugatdunántúli régióban. A háztartások felszereltségében is mutatkoztak különbségek, számítógéppel és internettel nagyobb hányaduk rendelkezett az osztrák oldalon, mint Nyugat-Dunántúlon. Míg a határ túlsó oldalán a kábeltévével és a parabolaantennával ellátott háztartások aránya megegyezett (42%), addig a magyar részen az előbbi volt az elterjedtebb (70%). Az eurégióban 2002-ben mintegy 494 ezer lakást regisztráltak. A 100 lakásra jutó lakosok számában nem volt túl nagy eltérés, de Burgenlandban magasabb a laksűrűség, mint a magyar oldalon. A határon túli új lakások alapterülete 25 m 2 -rel haladja meg a nyugat-dunántúliakét. Az új otthonok közműellátottsága megfelelő színvonalú, a közcsatornára való rákötések tekintetében elmaradunk, míg a gázvezetékkel való ellátottságot illetően sokkal kedvezőbb helyzetűek a magyar lakások.
KÖZLEMÉNYEK 191 Ausztriában nagy hagyományai vannak a természetvédelemnek, a védett területek száma és nagysága is magasabb Burgenlandban, mint a Nyugat-Dunántúl három megyéjében együttvéve. Infrastrukturális és intézményi ellátottsági mutatók, 2003 4. táblázat Mutatók Nyugat-Dunántúl Burgenland 1000 lakosra jutó személygépkocsi 284 561 10 000 lakosra jutó működő kórházi ágy 78,4 53,4 Laksűrűség 257 267 Az épített lakások ellátottsági aránya, % közüzemi vízvezetékkel 99,8 98,1 közcsatornával 87,9 96,6 gázvezetékkel 91,6 63,5 Az épített lakások átlagos alapterülete, m 2 91 116 A háztartások felszereltsége, % mobiltelefonnal 64 71 számítógéppel 30 47 internettel 11 32 tv-készülékkel 99 97 kábeltévé-bekötéssel 70 42 parabolaantennával 15 42 Hármas Duna-vidék Eurorégió A Hármas Duna-vidék Eurorégiót Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése és a Csallóköz Mátyusföldi Regionális Társulás hozta létre 2001. január 25-én. Területe: Győr-Moson-Sopron megye, a Dunaszerdahelyi, a Galántai és a Vágsellyei járás közigazgatási területe. Céljai hasonlóak a Pannon Eurégió céljaihoz. Népesség, népmozgalom Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe a vizsgált időszakban 6 községgel gyarapodott, így automatikusan megváltozott a Hármas Duna-vidék Eurorégió földrajzi kiterjedése, mely 2003 végén 6281 km 2 volt, 119 km 2 -rel több, mint az alakuláskor. Településeinek száma 298. A településsűrűség nem változott, 100 km 2 -re 4,7 település jut, a népsűrűség kissé csökkent, 112 fő/km 2 lett. A régió lakosainak több mint fele városban lakott, Győr-Moson-Sopron megyében ennél nagyobb hányaduk, Csallóköz Mátyusföldön viszont csak 41%-uk. Győr-Moson-Sopron megyében eggyel, azaz 8-ra gyarapodott a városok száma, ezért a városi népesség is növekedett, míg a Csallóköz Mátyusföldi térségben változatlanul 7 van, s ezekben csökkent a lakosság száma. Az eurorégió népessége 2003 végén megközelítette a 702 600 főt, 2000 óta nem egész 1%-kal növekedett. A gyarapodáshoz mind a magyar, mind a szlovák térség hozzájárult, az előbbi nagyobb arányban. A lakosság korösszetételére a munkaképes korúak (15 64 évesek) több mint 70%-os részaránya mellett a gyermekkorúaknak a 65 éves és idősebb korosztályét meghaladó hányada a jellemző. 2000 óta az idősek aránya 13,4%-ra nőtt, a gyermekeké 15,7%-ra csökkent. Az öregedési folyamat eredményeként emelkedett az átlagéletkor az eurorégióban, 2003-ban 38,7 év volt. A főbb korosztályok létszámát magyar és szlovák területen részben ellentétes folyamatok alakították, emiatt Győr-Moson-Sopron megyéhez képest a Csallóköz Mátyusföldi térséget lényegesen jobb korösszetétel jellemzi. 2003-ban a régióban 100 aktív korúra 41 eltartott jutott, a szlovák oldalon 38. Az eltartottsági index nagyobb számú aktív korú, illetve kisebb eltartotti létszámot takar. Ez utóbbiak közül több a gyermekkorú: 100 munkaképes korúra 22 gyermek-, illetve 19 időskorú jutott átlagosan. A határ túloldalán ezek az arányok kedvezőbbek: gyermekkorúak eltartottsági indexe 23, a 65 éves és idősebbeké 15. Az idősek és a fiatalok egymáshoz viszonyított arányát az öregedési index fejezi ki. A régióban átlagosan 100 gyermekre 85 idős ember jutott: ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében majdnem megegyezik a két eltartotti korosztály létszáma, a Csallóköz Mátyusföldi térségben viszont másfélszer több a gyermekkorú.
192 KÖZLEMÉNYEK A népesség, népmozgalom alakulása 5. táblázat Győr-Moson-Sopron megye Csallóköz Mátyusföldi térség Mutatók 2000 2003 2000 2003 A népesség korcsoportonként, fő 0 14 70 942 67 008 47 183 43 092 15 64 301 403 307 882 185 953 190 631 65 x 62 792 65 248 28 667 28 728 Népesség összesen 435 137 a) 440 138 261 803 b) 262 451 A városi népesség aránya, % 56,3 56,4 42,4 41,3 Átlagéletkor, év 38,0 39,6 35,8 36,6 1000 lakosra jutó élve születés 9,0 9,0 9,2 8,7 halálozás 12,2 12,4 10,2 9,8 természetes szaporodás, illetve fogyás ( ) 3,2 3,4 1,0 1,1 állandó vándorlási különbözet (+, ) 2,3 2,3 1,7 5,1 a) 2001. február 1-jén. b) 2000. december 31-én. A népesség nemek szerinti összetételét a nőtöbblet jellemzi, amely 2000 óta tovább erősödött. 2003-ban 1000 férfira 1062 nő jutott, a magyar oldalon ennél több, a szlovákoknál kevesebb. A főbb korosztályok közül csupán a gyermekkorúaknál volt fiútöbblet, már a munkaképes korúak között is a nők hányada a nagyobb, 65 év felett pedig 1,6-szer annyi nő volt, mint férfi. A Hármas Duna-vidék Eurorégió népmozgalmát viszonylag alacsony élve születési és halálozási ráta jellemezte. 1000 lakosra 8,9 születés, valamint 11,4 halálozás jutott, az előbbi csökkent, az utóbbi megegyezett a 2000. évivel. A népesség természetes fogyása 2003-ban közel 1800 főt tett ki, aránya 2,5 ezrelék volt. A természetes népmozgalom szlovák oldalon kedvezőbben alakult, mivel a népességfogyás mértéke harmada volt a Győr-Moson-Sopron megyeinek, amiatt, hogy a szlovák térségben 12,8%-kal haltak meg többen, mint ahányan születtek, a magyar területen viszont ez az eltérés 37,7%-os. Az állandó vándorlások különbözete a régióban pozitív, és magasabb a 2000. évinél. 2003-ban mintegy 2360 fős népességtöbblet adódott abból, hogy az eurorégióba letelepedők száma meghaladta az elköltözőkét. Az állandó vándorlási különbözetből eredő népességnövekedés kompenzálta a természetes fogyás miatti népességvesztést, így az eurorégió lakosságszáma nőtt. Régión belül nagy az eltérés: a vándorlási különbözet befogadó jellege 2003-ban 2,2-szer nagyobb volt a szlovák oldalon, mint Győr-Moson-Sopron megyében. E tekintetben az elmúlt három évben különösen a szlovákoknál tapasztalható nagyobb mértékű népességgyarapodás. Az élve születések száma 2003-ban meghaladta a 6200 főt, hasonlóan a 2000. évihez. Többségüket, 63%- ukat magyar területen regisztrálták, ahol a három évvel korábbihoz képest növekedés, a szlovák térségben viszont 5,2%-os visszaesés következett be. A népességszámot lényegesen befolyásoló halálozások száma 2003-ban megközelítette a 8000-et, melynek több mint kétharmada Győr-Moson-Sopron megyében történt, 32%-a pedig Csallóköz Mátyusföldön. Az eurorégióban meghaltak több mint fele a keringési rendszer betegségeiben, egynegyede daganatos betegségben halt meg. Az előbbiek száma kismértékben csökkent, az utóbbiaké viszont növekedett 2000 és 2003 között. Magas, és emelkedő tendenciát mutat az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, ami nagyobb mértékben jellemezte a magyarokat, mint a szlovákokat. Foglalkoztatás, munkaerőpiac A munkaképes korúak viszonylag magas száma és aránya pozitív hatást gyakorolt a népesség gazdasági aktivitására. Az eurorégióban a népesség 46,5%-a volt gazdaságilag aktív, valamivel nagyobb hányada, mint 2000-ben. A magyar oldalon ennél alacsonyabb, 43,4%-os, a szlovákoknál viszont az átlagnál magasabb, 51,8%-os az aktivitási arány, mely a 2000. évihez képest az előbbieknél csökkent, az utóbbiaknál növekedett.
KÖZLEMÉNYEK 193 A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, 7,3%. Régión belül nagyok a különbségek, Győr-Moson-Sopron megyében 3,4%, Csallóköz Mátyusföldön 12,8%. Győr-Moson-Sopron megye munkaerő-piaci helyzete kedvező, Szlovákiának e három járás által határolt része viszont az egyik legmagasabb munkanélküliséggel sújtott vidéke, annak ellenére, hogy három év alatt javult a helyzet. 2003 végén a foglalkoztatottak száma az eurorégióban 217 300 fő volt, 1,4%-kal több, mint 2000 hasonló időpontjában. A foglalkoztatottak 61%-a Győr-Moson-Sopron megyében, 39%-a Csallóköz Mátyusföldön dolgozott. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak száma a magyar területen csökkent, a szlovák térségben viszont növekedett. A gazdasági ágak szerinti összetételre a szolgáltatásban dolgozók 52%-os túlsúlya a jellemző, ezt az arányt az iparban foglalkoztatottak több mint egyharmados aránya követi. A mezőgazdaság munkavállalóinak hányada 6,5%. A foglalkoztatottak megoszlása főbb gazdasági ágak szerint 1. ábra Győr-Moson-Sopron megye megye 2003 2000 Csallóköz-Mátyusföldi Csallóköz Mátyusföldi térség térség 2003 2000 Ipar Építőipar Mezőgazdaság Szolgáltatás A régión belül az iparosodottabb Győr-Moson-Sopron megyében a foglalkoztatottak majdnem négytizede dolgozik az iparban, emellett a szolgáltatásban vesznek részt az átlaggal megegyező arányban, míg a többi ágazat foglalkoztatási súlya alacsony. Az inkább mezőgazdasági jellegű szlovák térségben az átlagnál nagyobb ugyan a mezőgazdasági foglalkoztatottak hányada, emellett magas a szolgáltatásban és az iparban dolgozók aránya is. Érdekesség, hogy a magyaroknál a szolgáltatásban alkalmazottak köre bővült, és az iparban dolgozóké mérséklődött, a szlovákoknál viszont ezzel ellentétesen alakult az ágazati struktúra. Gazdaság A Hármas Duna-vidék Eurorégió közel 432 700 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett 2003-ban. Ennek 88%-a szántó, 3%-a kert, gyümölcsös és 8%-a gyep. A szlovák oldalon a szántó szinte kizárólagos, a magyarországi területen a szántó mellett a gyepterület aránya is magas. A térség legfontosabb szántóföldi növényei a búza, kukorica és az árpa, melyek területe együttesen Győr-Moson-Sopron megye és Csallóköz Mátyusföld szántóterületének egyaránt 63%-át tette ki. Az eltérő termelési tényezők miatt azonban nem egyforma mennyiségű termést takarítanak be a határ két oldalán. A termésátlagokban nagy a szóródás, de a legfontosabb szántóföldi növények esetében a Csallóköz Mátyusföldön magasabbak a termésátlagok. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is jelentős az eurorégióban: 107 600 szarvasmarhát, 437 100 sertést, közel 1,8 millió tyúkfélét és 374 700 pulykát tartottak a gazdaságokban. A sertés kivételével a főbb állatfajok mindegyikéből több volt Győr-Moson-Sopron megyében, szarvasmarhából 14,3%-kal, juhból 4,4- szer, tyúkféléből 3,5-ször több, és pulykát szinte csak itt tartottak. A mezőgazdaság két fő ágát összevetve, a kisalföldi térségben mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés jelentős volt, a Csallóköz Mátyusföldön viszont elsősorban növénytermesztéssel foglalkoztak.
194 KÖZLEMÉNYEK Az ipar kiemelkedő az eurorégió gazdasági életében. 2003-ban mintegy 6700 ipari vállalkozás működött, ebből 534-gyel több a magyarországi részen. Az állomány közel háromtizede jogi személyiségű vállalkozás, míg a szlovákiai oldalon 14,4%-a. A magyar térségben a feldolgozóipar a meghatározó, a szlovák területen viszont kevesebb jelentős ipari vállalkozás működik. Az ipari értékesítés az eurorégióban 2003-ban mintegy 6700 millió euró volt, 18,1%-kal több, mint 2000-ben. Az ipari értékesítés döntő hányadát a magyar fél adta, bár 2000 óta csökkent a részaránya. Az egy alkalmazásban állóra jutó értékesítés meghaladta a 105 ezer eurót, ami több volt a 2000. évinél. A mutató Győr-Moson-Sopron megyében 2,4-szerese a szlovákiainak. Az ipari értékesítés területén mindkét térségben javulás jellemző, ami a szlovák oldalon jelentősebb. 2. ábra Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari értékesítés EURO 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Győr-Moson-Sopron megye megye 2000 2003 Csallóköz-Mátyusföldi Csallóköz Mátyusföldi térség térség Kiskereskedelmi egységek tekintetében fejlődés jellemezte az eurorégiót: 2003 végén 10 300 kiskereskedelmi üzlet és közel 3500 vendéglátóhely üzemelt, 6,0, illetve 12,9%-kal több, mint 2000 hasonló időpontjában. Számuk nagyobbrészt a magyar térségben koncentrálódott, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek háromnegyede, a vendéglátóhelyek 80%-a itt található. A 10 000 lakosra jutó üzletek és vendéglátóhelyek száma szintén Győr-Moson-Sopron megye jobb ellátottságát tükrözi. Az eurorégió idegenforgalmát szinte teljes egészében a Győr-Moson-Sopron megyei idegenforgalom határozza meg. Az arányokra jellemző, hogy 2003 végén a magyar oldalon 225 kereskedelmi szálláshelyen mintegy 21 900 férőhellyel várták a vendégeket, míg a szlovák térségben 44 szálláshelyen 2300 férőhellyel. Csallóköz Mátyusföld szállodával és panzióval alig rendelkezik, ugyanakkor itt elterjedtek a kis befogadóképességű kempingek. A régióban összességében 188 szálloda és panzió, 21 turistaszállás és 37 kemping állt az ide látogató turisták rendelkezésére. A legtöbb vendéget a szállodák és panziók tudták fogadni, mintegy 304 ezer főt. Ennél lényegesen kevesebbet, 24 ezer, illetve 22 ezer főt a kempingek és a turistaszállások. Az előbbi két kereskedelmi szálláshelytípusban a 2000. évinél kevesebb férőhely állt rendelkezésre, annak ellenére, hogy az egységek száma növekedett. Ezzel szemben a kempingek száma 16-tal, kapacitásuk közel 6760 férőhellyel bővült. 2003-ban az eurorégióban 400 500 turistát láttak vendégül, 6,3%-kal kevesebbet, mint három évvel korábban. A vendégek több mint háromnegyede szállodákban és panziókban szállt meg, 6%-uk kempingekben, 5,5%-uk pedig turistaszállásokon. A megtermelt vendégéjszakák száma 2003-ban a 8,2%-os csökkenés ellenére meghaladta az 1 milliót. Jelentős visszaesés következett be a szállodák és panziók, valamint a turistaszállások forgalmában, míg a kempingekben kétszer több vendégéjszakát töltöttek el, mint 2000-ben. Tendenciájában ez volt jellemző a kisalföldi térség kereskedelmi szálláshelyeire is. Szlovák területen a turistaszállások kivételével minden szálláshelytípusban növekedett a vendégéjszakák száma, leginkább a kempingekben. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt az eurorégióban, ezen belül a magyaroknál 2,5, a szlovákoknál 3,3 éjszaka. A szálláshelytípusok közül a leghosszabb ideig a kempingekben, a legrövidebb ideig a szállodákban és panziókban maradtak a vendégek. Ez jellemző mind a magyar, mind a szlovák oldalon. A vendégek egyre nagyobb hányada külföldi, 2003-ban 42%-uk. A magyar térségen belül ennél kisebb, a szlovák oldalon nagyobb az arányuk, oda a vendégek majdnem fele más országból érkezett. A külföldiek
KÖZLEMÉNYEK 195 átlagos tartózkodási ideje az eurorégióban 2,4 éjszaka volt, valamivel kevesebb az átlagnál. Legkevesebb időt a szállodákban, panziókban töltöttek, a turistaszállásokon 5,2, a kempingekben 4,1 éjszakát. A külföldiek a Győr-Moson-Sopron megyei térségben az átlagnál kevesebb ideig tartózkodtak, Csallóköz Mátyusföldön viszont annál lényegesen hosszabb időt töltöttek el. Az eurorégió kereskedelmi szálláshelyein megfordult külföldi vendégek között jelentős a német és az osztrák turisták száma. Infrastruktúra A gazdaság egyik fokmérője az úthálózat fejlettsége. A Hármas Duna-vidék Eurorégió úthálózatának hoszsza és minősége még sok kívánnivalót hagy maga után. Győr-Moson-Sopron megye összekötőszerepet tölt be Magyarország és Nyugat-Európa között, itt halad át az ország első autópályája, az M1-es, 71 km hosszan. A szlovák térségnek nincs nagy jelentőségű nemzetközi kapcsolódása, ezért ott autópálya nem épült, de a térségi összeköttetést magas színvonalon biztosítja a 134 km hosszú elsőrendű és a 246 km hosszú másodrendű úthálózat. Győr-Moson-Sopron megye kétszer nagyobb területéhez mérten arányaiban kevesebb az első- és másodrendű útjainak hossza, mint a szlovák oldal útjaié. Az utak megfelelő minőségének biztosítását az egyre nagyobb gépjárműforgalom is megköveteli. 2003 végén 253 500 közúti gépjárművet tartottak nyilván az eurorégióban, közel egyötöddel többet, mint 2000 hasonló időpontjában. Az állomány növekedését jelzi, hogy 2003-ban 1000 lakosra 361 gépjármű jutott, három évvel korábban még csak 312. A két térséget összehasonlítva a szlovákoknál nagyobb a gépjárművek előfordulási gyakorisága, mint a magyaroknál. A lakossági ellátottságon belül kiemelkedő szerepe van a lakáshelyzetnek. Megállapítható, hogy dinamikusan bővült a lakások száma. Összességében 2003-ban közel 3400 új lakásra adtak ki építési engedélyt, majdnem kétharmaddal többre, mint a 2000. évben. Az épített lakások 70%-a Győr-Moson-Sopron megyében realizálódott, a lakásépítési gyakoriság is itt volt nagyobb. A lakások átlagosan 101 m 2 alapterülettel épültek, a szlovák térségben ennél nagyobb, a magyar megyében kisebb területtel. Általános jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az igen nagy területű lakások építése. Az egészségügy főbb mutatói közül a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma növekedett, 2003 végén 723 orvos látta el a betegeket az alapellátás keretében, 165-tel több, mint 2000-ben. A létszám bővülésével csökkent az egy orvosra jutó betegek száma. Mindamellett a magyar térségben 2,7-szer több beteg jutott egy háziorvosra és házi gyermekorvosra, mint a Csallóköz Mátyusföldi részen. A működő kórházi ágyak száma valamelyest csökkent az utóbbi évben, s ennek következtében visszaesett a kórházi ágyellátottság mutatója is. Az eurorégióban 10 000 lakosra 66,7 kórházi ágy jutott, ezen belül Győr-Moson-Sopron megyében 78,1, a szlovák térségben 48,0. 6. táblázat A tanulók számának alakulása az oktatás különböző szintjén Győr-Moson-Sopron megye Csallóköz Mátyusföldi térség Megnevezés 2003 2003. évi a 2003 megoszlás, 2000. évi megoszlás, szám % %-ában szám % 2003. évi a 2000. évi %-ában Az óvodákban 13 569 15,2 88,7 7 717 16,0 95,4 Az alapfokú iskolákban 37 688 42,3 90,3 27 744 57,5 87,0 A középfokú iskolákban 26 562 29,8 115,9 12 820 26,6 118,3 A felsőfokú iskolákban 11 336 12,7 114,0 Összesen 89 155 100,0 99,2 48 281 100,0 95,0 Az oktatás különböző szintjein tanulók száma a magasabb végzettség irányába tolódott el. A tanuló korosztályok létszáma mintegy 137 400 főt tett ki, melynek 48%-a alapfokú iskolában, közel háromtizede középfokú iskolában tanult és 8%-a főiskolára vagy egyetemre járt. Ez utóbbiak képzése csak a magyar térségben folyt, Csallóköz Mátyusföldön nincs felsőfokú oktatás. A születések számával összefüggésben az óvodások aránya csak a szlovák oldalon nőtt, az alapfokú iskolákba járók aránya mindenütt jelentős mértékben visszaesett, de a szlovákoknál magasabbak voltak az arányok. A középfokú képzésben részt vevők hányada a határ mindkét oldalán növekedett 2000 óta, de ugyanez elmondható a felsőfokú tanulmányokat folytatókra is Győr-Moson- Sopron megyében.