Szennyvíziszap rekultivációs hasznosítása mesterséges talajkeverék előállításával Szennyvíziszap Stratégia feladatok és technikai megoldások című konferencia Budapest, 2015. szeptember 15. Előadó: Kónya Anikó doktorandusz, Nyugat-magyarországi Egyetem
I. Bevezetés II. Célkitűzés III.Előzmények, jogi háttér IV.Kutatás bemutatása, jelenlegi helyzete V. Eljárás előnyei VI. Következtetések és javaslatok
I. Bevezetés Az eljárás kidolgozói, konzorciumunk tagjai: Csehóné Dr. Szilasi Rita (környezetvédelmi jogi szakértő) Dr. Kling István (környezetvédelmi szakértő) Dr. Kovács Gábor (Sopron, NymE, egyetemi docens, erdőmérnök, talajtani szakmérnök) Dr. Heil Bálint (Sopron, NymE, egyetemi docens, erdőmérnök, szakmikrobiológus) Dr. Percze Attila (Gödöllő, SZIE, egyetemi docens, agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök) Fehérvári Téglaipari Kft. (hatósági engedélyekkel rendelkező társaság) Horváth Sándor (a technológia kidolgozója) Kónya Anikó (Sopron, NymE, doktorandusz, környezetmérnök)
II. Célkitűzés Mesterséges talaj kialakítása: fás- és lágyszárú energetikai ültetvény degradálódott területek javítása, visszanyerése tájrehabilitáció és szennyvíziszap energetikai hasznosítása hulladékhasznosítás szennyvíziszap közvetett és közvetlen hasznosítása végeredményként cél: eljárás iparjogvédelem alá vonása
III. Előzmények, jogi háttér 2008. évi XLVI. Törvény 3. szerint: mesterséges talajkeverék nem minősül termesztőközegnek földtani közeg hiányzó legfelső rétegét pótolja, helyettesíti Érvényes hulladékkezelési engedélyek: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján: előzetes vizsgálati dokumentáció, hulladékhasznosítási engedély (hulladékkezelésre) környezetvédelmi működési engedély (bányászatra) Szennyvíziszap Stratégia is említi: sem hazai, sem EU jogszabály nem rögzíti a szennyvíziszap és komposzt vizsgálati, elhelyezési paramétereit rekultivációs hasznosítás esetére (nem mezőgazdasági célú) Előzetes vizsgálatok: 2005-2012. évi vizsgálati jegyzőkönyvek
Kísérletek: Szabadföldi kísérletek (kisparcellás) Tenyészedény kísérletek Tenyészedény kísérletek Székesfehérvár Sopron Tervezett vizsgálatok: 1) Talajfejlődés folyamata a környezeti tényezők figyelembevételével, a) szerves ásványi komplexek (mikrobiológiai vizsgálatok), b) humifikáció folyamata (szerves szén képződés). 2) Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak monitorozása a talajfejlődés időszakában. 3) Talajkeverék heterogenitásának helyszíni vizsgálata.
Kísérletben szereplő: fafajok: Pusztaszil (Ulmus pumila) Nemesnyár (Populus x euramericana) Fekete dió (Juglans nigra) Mezei juhar (Acer campestre) Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) Magas kőris (Fraxinus excelsior) Korai juhar (Acer platanoides) Mezei szil (Ulmus minor) energianövények: Sida hermaphrodita L. Rusby Olasznád (Arundo donax) Kínai nád (Miscanthus giganteus)
Kiindulási állapot 2014. október 17.
2015. szeptember 8. Kisparcellás kísérletek Meteorológiai állomás Tenyészedény kísérletek
3 féle keverék vizsgálata 3 különböző mélységben (0.1 m, 0.5 m, 1 m) 1 területen 12 db összesen: 36 db 2015. szeptember 8. Szívógyertyák
Kisparcellás kísérletek Kontroll terület Ásványi maradék, nem hulladék Ültetés: 2014. november 15.
Kisparcellás kísérletek Kontroll terület 2015. szeptember 8.
Kisparcellás kísérletek 2É/1 keverék Ültetés: 2014. november 15.
Kisparcellás kísérletek 2É/1 keverék 2015. szeptember 8.
Kisparcellás kísérletek 2É/2 keverék Ültetés: 2014. november 15.
Kisparcellás kísérletek 2É/2 keverék 2015. szeptember 8.
Kisparcellás kísérletek 2É/3 keverék Ültetés: 2014. november 15.
Kisparcellás kísérletek 2É/3 keverék 2015. szeptember 8.
Tenyészedény kísérletek (szabadtéri) 2015. szeptember 8.
Tenyészedény kísérletek (fedett) Ültetés napja: 2015. február 9. 2015. szeptember 3.
V. Kutatás bemutatása, jelenlegi helyzete Sida hermaphrodita L. Rusby 2015. szeptember 3. Pusztaszil (Ulmus pumila) 2015. szeptember 3.
V. Az eljárás előnyei V. 1. Környezetvédelmi előnyei: összhang az OHT 2014-2020, újabb területek bevonása nélkül is fenntartható, nem érinti az élelmiszerláncot, közvetetten energiát állít elő, megújuló energia, folyamatosan ellenőrizhető. V. 2. Gazdasági előnyei: költségek csökkenthetők, közcélt szolgál, munkahelyeket teremt.
VI. Következtetések és javaslatok Magyarországon kb. 300.000 ha degradálódott terület van Magyarországon kb. 180.000 t/év szárazanyag-tartalmú szennyvíziszap keletkezik lerakásukkal értékes termőföldek elvesztése becslések: az eljárás alkalmazható hazánk degradálódott területeinek kb. 1-5%-án, és a szennyvíziszap hasznosítása/felhasználása megoldható lenne.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!