HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZEMÉLYZETI FŐOSZTÁLY HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI HIVATAL SZEMÉLYÜGYI ÉS PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁSBAN ÉS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN ÉRINTETT HIVATÁSOS ÉS SZERZŐDÉSES ÁLLOMÁNY RÉSZÉRE 2006.
2 Ezen tájékoztató az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá az MH katonai szervezetei ezzel összefüggő egyes feladatainak végrehajtásáról szóló 114/2006. (HK ) HM utasítás 20. -ában kapott feladatszabás alapján került kiadásra. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban foglalt feladatok, továbbá az MH katonai szervezetei ezzel összefüggő egyes feladatainak végrehajtása érdekében kiadásra került a 114/2006. (HK ) HM utasítás. A szervezeti korszerűsítésben és létszámcsökkentésben érintett szervezeteknél a hivatásos és szerződéses katonákra vonatkozó döntéseket a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (továbbiakban Hjt.) és a végrehajtására kiadott rendelkezések alapján kell meghozni. Ezek közül a legfontosabbak: a) A hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló többször módosított 10/2002. (III. 5.) HM rendelet; b) A katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló többször módosított 3/2002. (I. 25.) HM rendelet; c) A hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002. (III. 29.) HM rendelet; d) A hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet; e) A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet; f) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény. A tájékoztató kiadásának célja: a 2007. január 01-jétől 2007. június 30-áig végrehajtott létszámcsökkentésben és az átszervezésben érintett hivatásos és szerződéses állomány részére olyan szakmai kiadvány elkészítése, mely a Magyar Honvédség szervezeteinek átalakításával és szervezeti korszerűsítésével összefüggő konkrét feladatvégrehajtás megkezdése előtt ismerteti, összefoglalja az érintett állomány részére a szolgálati viszony módosításával, megszüntetésével kapcsolatosan legfontosabb tudnivalókat, s ezáltal megalapozottabb döntésképes helyzetbe kerüljön a vele lefolytatandó személyi beszélgetés időpontjára. Jelen tájékoztató a 2006. november 01-én hatályos jogszabályok rendelkezései alapján készült, a vonatkozó helyeken külön megjelölve a 2007. január 01-től hatályos változásokat. A tájékoztató nem helyettesíthet jogszabályt, így joghatás sem fűződik hozzá. A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos feladatok végrehajtása csak a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések alapján történhet.
3 Általános tudnivalók a HM szervezetek és az MH katonai szervezeteinek átalakításával és szervezeti korszerűsítésével összefüggő személyügyi eljárás rendjéről. Az átalakításban érintett katonai szervezeteknél a személyügyi feladatok előkészítése első lépéseként a meglévő állomány átcsoportosításának egyes változatai megtervezésre kerülnek. Az állomány kor, rendfokozati, egészségügyi, fizikai alkalmassági, iskolai végzettségi és szakképzettségi összetételének elemzése, továbbá az állomány mobilitási hajlandóságának felmérése szükséges. Az átszervezés miatt szolgálati viszonyukat megszüntető állomány esetében a kiadott személyügyi határozatokat követően a pénzbeli járandóságok jogszerű és lehetőség szerint méltányos biztosítása történik. Az átalakításban bármilyen módon érintett szervezetnél az állomány további szolgálati, illetve munkaviszonyát illetően személyre menő terv készül, valamint a személyi beszélgetések lefolytatására bizottság áll fel. A bizottsági beszélgetések lefolytatását úgy kell megtervezni, hogy az illeszkedjen az újonnan létrejövő, illetve átalakuló katonai szervezetek humán erőforrás szükségleteihez. A bizottság a személyi beszélgetések előtt meg ismeri az érintettek egyéni körülményeit, érdekeit, illetve azokat az információkat, amelyek a problémák megnyugtató megoldását segítik elő. A bizottságnak a személyi beszélgetés során tájékoztatni kell az érintettet jogairól, illetve a további sorsa alakulásának lehetőségeiről. A személyi beszélgetésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az érintett és a bizottság tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példányát az érintett részére át kell átadni. Az érintettet a személyi beszélgetés megkezdése előtt jegyzőkönyvben rögzítve nyilatkoztatni kell, hogy a beszélgetésen érdekképviseleti szerv, vagy jogi képviselő segítségét igénybe kívánja e venni. Az érintett szervezetnél a személyi beszélgetések két lépcsőben kerülnek végrehajtásra. Amennyiben a katonai szervezetnél lefolytatott személyi beszélgetésen az érintett személy szolgálati viszonyával kapcsolatban állományilletékes parancsnoki hatáskörben nem születik döntés, akkor a HM személyzeti főosztályvezető által vezetett bizottsági beszélgetésen fog döntés születni a szolgálati viszony további alakulásáról. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a haderő átalakítással összefüggésben beosztásba helyezésekre csak akkor kerülhet sor, ha az illeszkedik az előmeneteli rend szabályaihoz, és az érintett személy rendelkezik a tervezett beosztáshoz rendelt követelményekkel. 1. Az adott szervezet, szervezeti elem vagy beosztás megszűnése esetén követendő eljárással kapcsolatos tudnivalók A katonai szervezet, szervezeti elem, vagy beosztás megszűnése esetén az adott munkaköri jegyzék, vagy állománytábla hatályon kívül helyezésével az ezt elrendelő intézkedésben rögzített időpontnak megfelelően a szolgálati beosztások megszűnnek. Ennek megfelelően kell megvizsgálni, hogy az érintett részére más katonai szervezetnél, esetleg más helyőrségben lehet-e biztosítani beosztást, illetve azt az érintett elfogadja-e. Amennyiben van lehetőség és szándék a szolgálati viszony folytatására, a magasabb beosztásba kinevezés, azonos beosztásba áthelyezés, alacsonyabb beosztásba, illetve rendelkezési állományba helyezés esetei alkalmazhatók.
4 Kinevezés, áthelyezés, illetve rendelkezési állományba helyezés esetében az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni. Alacsonyabb beosztásba helyezés a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelmére a viselt rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történhet. Fontos tudnivaló, hogy az új beosztásba történő helyezést követően, az illetmény és az egyéb járandóságok az új beosztáshoz rendelt mutatókon alapulnak. 2. A katonai szervezet egyes feladatainak más alárendeltségbe történő átcsoportosítása esetén követendő személyügyi eljárással kapcsolatos tudnivalók A katonai szervezet alaprendeltetéséből adódó feladatai egy részének más szervezet alárendeltségbe történő átcsoportosítása esetén az érintett katonai szervezetre vonatkozó munkaköri jegyzék nem szűnik meg, csak a szervezet irányítása részben, vagy egészben más alárendeltségbe kerül. Ebben az esetben az érintett beosztások sem szűnnek meg. 3. Új katonai szervezet, vagy szervezeti elem létrehozása esetén követendő eljárással kapcsolatos tudnivalók Amennyiben új katonai szervezet, vagy szervezeti elem kerül létrehozásra, az új állománytáblában, munkaköri jegyzékben rendszeresített üres beosztások betöltésére pályázatok útján, vagy a beosztás betöltésének felajánlásával kerül sor. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az új beosztásba helyezésekre csak akkor kerülhet sor, ha az illeszkedik az új előmeneteli rend szabályaihoz, és az érintett személy megfelel a tervezett beosztáshoz rendelt iskolai, szakképesítési és egyéb követelményeknek. II. Az átalakításban érintett katonai szervezeteknél a hivatásos állomány helyzetének rendezésével összefüggő eljárások rendje: Amennyiben a honvédség nem tud az érintett részére iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő beosztást biztosítani, vagy a katona nem kívánja a honvédségen belül a szolgálati viszonyát folytatni, az érintett személy előtt az alábbi lehetőségek állnak: 1. Más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés (Hjt. 63. ): Ha az érintett további szolgálati viszonya a honvédségen belül nem biztosítható és a szükséges feltételekkel rendelkezik más közszolgálati jogviszonyba, más fegyveres szerv, vagy testület állományába annak fogadókészsége esetén áthelyezésre kerülhet. A más közszolgálati viszonyba áthelyezés esetén a hivatásos katona szolgálati viszonya az áthelyezéssel egyidejűleg megszűnik, a közszolgálati jogviszonyt azonban folyamatosnak kell tekinteni. Ha a hivatásos katona a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés időpontjában szolgálati nyugdíj-jogosultságot szerzett, áthelyezésével egyidejűleg a szolgálati nyugdíját meg kell állapítani (szolgálati nyugállományba helyezés).
2. Rendelkezési állományba helyezés [Hjt. 48. (1) bek. b) pont] 5 A hivatásos katona beleegyezésével rendelkezési állományba helyezhető, ha a beosztása a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző egy éven belül megszűnt, illetve ha a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de a későbbiekben más (konkrét) beosztásba tervezik helyezni. A rendelkezési állományba helyezés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. 3. Szolgálati jogviszony megszűntetése felmentéssel [Hjt. 59-61/A. ]: Jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha létszámcsökkentést kell végrehajtani, vagy az átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt. Aki legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, vagy megfelel a 203. (2) bekezdésében foglaltaknak, a felmentési idő végén szolgálati nyugállományba kell helyezni. 4. Szolgálati jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel [Hjt. 59-61/A. ]: Amennyiben az érintett részére beosztás nem biztosítható, illetve a felajánlott beosztást méltánylást érdemlő egyéni körülményekre tekintettel nem fogadta el, továbbá ha a katona és a szervezet érdekei egybeesnek, lehetőség van arra, hogy a szolgálati viszony közös megegyezéssel kerüljön megszüntetésre. A közös megegyezés lehetőségének alkalmazása esetén, a megszüntetést bármelyik fél, bármikor kezdeményezheti. E lehetőség igénybevételét sem a haderő-átalakítással összefüggő létszámcsökkentés ténye, sem pedig más körülmény nem akadályozza. A közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. Közös megegyezés esetén a szolgálati viszony felmentés nélkül kerül megszüntetésre, ezért a felmentéssel összefüggő járandóságok nem kerülnek megállapításra. III. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, KIFIZETÉSRE KERÜLŐ PÉNZÜGYI JÁRANDÓSÁGOK, HA A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN, ÁTSZERVEZÉSBEN ÉRINTETT KATONA NEM SZEREZ JOGOSULTSÁGOT SZOLGÁLATI NYUGELLÁTÁSRA ÉS SZOLGÁLATI VISZONYA FELMENTÉSSEL KERÜL MEGSZÜNTETÉSRE. A felmentési idő hat hónap, de az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. A szerződéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerződés határnapján nem terjedhet túl. A hivatásos szolgálati viszony a felmentési idő elteltével szűnik meg. A felmentés időtartamának felére a hivatásos katonát a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró a hivatásos katonát az elöljáró parancsnok javaslatának megfelelően a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. A 2007. január 01-jéig közölt felmentések esetén, amennyiben a hivatásos katona a felmentési idő alatt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, az annak tartamára kifizetett távolléti díj nem követelhető vissza.
6 A 2007. január 01-jét követően közölt felmentések esetén, ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni. Ezt követően az érintett: - a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult, - végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. A felmentés akkor tekinthető közöltnek, ha azt az állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmentési idő legkorábbi kezdete az adott szervezési időszak első napja, legkésőbbi kezdete a szervezési időszak utolsó napja lehet. Ennek eldöntése, illetve erre vonatkozó javaslat előterjesztése figyelemmel a katonai szervezet, illetve a hivatásos katona érdekeire az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik. Szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a hivatásos katona részére végkielégítés kerül kifizetésre. (Hjt. 67. ) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a szükséges személyügyi határozatok kiadását követően az időarányos illetmény, a szabadság megváltás összege, valamint az időarányos 13. havi illetmény a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján, míg a végkielégítés a felmentési idő utolsó munkanapján kerül átutalásra. Felmentési időre fizetendő járandóság Az állomány tagja a felmentési idő alatti munkavégzés időtartamára illetményre, míg a mentesítés időtartamára távolléti díjra [Hjt. 123. ] jogosult. A felmentési időre járó távolléti díj a 2007. január 01-jéig közölt felmentések esetén egy összegben a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján, míg a 2007. január 01-jét követően közölt felmentések esetén havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre. Végkielégítés A hivatásos állomány tagját felmentése esetén, amennyiben nyugellátásra nem szerzett jogosultságot, vagy nem alkalmatlansága miatt mentették fel (kivéve az egészségi, pszichikai alkalmatlanságot), vagy a hivatásos szolgálatra nem vált méltatlanná, akkor végkielégítés illeti meg. Ennek összege a tényleges szolgálati viszonyban eltöltött évektől függően változik, az alábbiak szerint:
7 A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább a) három év: egy havi; b) öt év: két havi; c) nyolc év: három havi; d) tíz év: négy havi; e) tizenhárom év: öt havi; f) tizenhat év: hat havi; g) húsz év: nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti stb.) indokkal tagadta meg. A hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. A szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személy szerződéses állományban eltöltött szolgálati idejét a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni. A szolgálati viszony felmentéssel járó megszüntetése esetén a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Szabadság megváltása A szolgálati viszony megszűnésekor az elévülési időn belül ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani, melynek címén a ki nem vett szabadsággal arányos összegű távolléti díj jár. A szabadság egy napjára jutó távolléti díjat úgy kell meghatározni, hogy a szolgálati viszony megszűnésének hónapjára számított távolléti díjat osztani kell 21 munkanappal. Külön juttatás Az állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az állomány tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik (A külön juttatás esetében alkalmazandó szolgálati viszony (szolgálati idő) számításra vonatkozó szabályokat a Hjt. 119. rendelkezései tartalmazzák.) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi illetmény mértéke a kifizetés időpontjában megállapított távolléti díj alapján kerül meghatározásra.
8 Az állomány csoportos balesetbiztosítása A létszámleépítésben érintett állományra a szolgálati jogviszony végéig felmentés esetén a felmentési idő utolsó napjáig érvényes a honvédség által kötött csoportos balesetbiztosítás. A felmentési idő alatti, illetve az elévülési időn belüli biztosítási igény bejelentését a HM KPSZH Jogi és Kártérítési Iroda (2007. január 01-jét követően annak jogutódja) részére kell megküldeni, aki a további feladatokat végrehajtja. Tanulmányi költségtérítés Az állomány létszámleépítésben érintett tagja részére a tanulmányi költségeket az alábbiak szerint kell megtéríteni: a) ha az állomány tagját kötelezték a tanulmánya elvégzésére, akkor a szolgálati viszony megszüntetését követően a tanulmánya befejezéséig a felmerülő költségeket (pl.: tandíj, utazási költségtérítés stb.) a honvédség megtéríti. Előlegek b) ha az állomány tagja tanulmányi szerződéssel rendelkezik és a szerződés nem rendezi a jogviszony ilyen irányú megszűnése esetére vonatkozó teendőket, akkor a szerződésben foglalt költségtérítéseket a tanulmányok végéig a honvédség megtéríti. Általános szabály, hogy a honvédségtől történő kiváláskor mindenféle pénzbeli előleggel el kell számolni. A törlesztetlen parancsnoki illetményelőleget az utolsó havi illetményből le kell vonni. Eltérő szabályok vonatkoznak a családalapítási (előlegre) támogatásra. Ha a szolgálati viszony nem ún. minősített ok miatt szűnik meg, a családalapítási támogatást az eredetileg meghatározott ütemben kell visszafizetni. [Lásd még: 14/2002. (III. 29.) HM rendelet] IV. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, KIFIZETÉSRE KERÜLŐ PÉNZÜGYI JÁRANDÓSÁGOK, HA A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSBEN, ÁTSZERVEZÉSBEN ÉRINTETT KATONA SZOLGÁLATI NYUGELLÁTÁSRA SZEREZ JOGOSULTSÁGOT ÉS SZOLGÁLATI VISZONYA FELMENTÉSSEL KERÜL MEGSZÜNTETÉSRE. A felmentési idő hat hónap, de az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. A szerződéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerződés határnapján nem terjedhet túl. A hivatásos szolgálati viszony a felmentési idő elteltével szűnik meg. A felmentés időtartamának felére a hivatásos katonát a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró a hivatásos katonát az elöljáró parancsnok javaslatának megfelelően a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. A 2007. január 01-jéig közölt felmentések esetén, amennyiben a hivatásos katona a felmentési idő alatt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, az annak tartamára kifizetett távolléti díj nem követelhető vissza.
9 A 2007. január 01-jét követően közölt felmentések esetén, ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni. Ezt követően az érintett: - a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult, - végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. A felmentés akkor tekinthető közöltnek, ha azt az állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmentési idő legkorábbi kezdete az adott szervezési időszak első napja, legkésőbbi kezdete a szervezési időszak utolsó napja lehet. Ennek eldöntése, illetve erre vonatkozó javaslat előterjesztése figyelemmel a katonai szervezet, illetve a hivatásos katona érdekeire az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik. Szolgálati nyugállományba helyezés esetén a hivatásos katona végkielégítésben nem részesülhet. A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a szükséges személyügyi határozatok kiadását követően az időarányos illetmény, a szabadság megváltás összege, valamint az időarányos 13. havi illetmény a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján, míg a nyugdíj helyett folyósított két havi illetmény a szolgálati nyugállomány kezdő napját megelőző utolsó munkanapon kerül kifizetésre. Felmentési időre fizetendő járandóság Az állomány tagja a felmentési idő alatti munkavégzés időtartamára illetményre, míg a mentesítés időtartamára távolléti díjra [Hjt. 123. ] jogosult. A felmentési időre járó távolléti díj a 2007. január 01-jéig közölt felmentések esetén egy összegben a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján, míg a 2007. január 01-jét követően közölt felmentések esetén havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre. Külön juttatás Az állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az állomány tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik (A külön juttatás esetében alkalmazandó szolgálati viszony (szolgálati idő) számításra vonatkozó szabályokat a Hjt. 119. rendelkezései tartalmazzák.) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi illetmény mértéke a kifizetés időpontjában megállapított távolléti díj alapján kerül meghatározásra
Jubileumi jutalom 10 A jubileumi jutalom mértéke: a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi; b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi; c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi; d) 40 és azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. Szolgálati viszony megszűnésekor (felmentés esetén a felmentési idő utolsó munkanapján), a tényleges szolgálati viszonyban töltött idő figyelembevételével jubileumi jutalom kifizetésre kerül az alábbiak szerint: kifizetésre kerül a szolgálati viszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalom; a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalom, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra; a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalom, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra; a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalom, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra. Nyugdíj helyett folyósított 2 havi illetmény: A nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett az állomány nyugállományba helyezett tagja az utolsó havi illetménye alapján megállapított távolléti díj kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét nyugellátás címén a nyugállomány kezdő napját megelőző utolsó munkanapon kell kifizetni, ami nem lehet kevesebb, mint ami a jogosultat a nyugdíjazás első két hónapjára nyugdíj címén megillette volna. Mivel az érintett nyugdíjának megállapítására csak később kerül sor, ezért a két havi nyugdíj és a nyugdíj helyett folyósított 2 havi illetmény számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegének az esetleges különbözetét nyugdíj jellegű juttatásként utólag rendezni kell. Szolgálati nyugdíj a) Teljes összegben folyósítható a szolgálati nyugdíj: ha a szolgálati viszony a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésekor szűnt meg; ha az érintett 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik: és szolgálati viszonya létszámcsökkentés, átszervezés, rendfokozatára megállapított maximális várakozási idő elérése, vagy képviselővé, polgármesterré választása miatt, esetleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szűnt meg.
11 b.) Szolgálati nyugdíj összege: A szolgálati nyugdíj összege a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló alapilletménynek, illetmény-kiegészítésnek, illetménypótlékoknak, a külön juttatásnak és a jutalomnak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegei egyhavi átlaga alapján kell megállapítani. A repüléstől egészségi okokból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját az eltiltáskor vele azonos rendfokozatú továbbá hasonló beosztású és minősítésű repülő-hajózók illetménye és illetményjellegű juttatásai alapulvételével kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb. A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a számított illetmény egy havi átlagától függ: Szolgálati idő/év Havi átlagkereset százaléka 25 65,0 26 66,0 27 67,5 28 69,0 29 70,5 30 72,0 31 73,5 32 75,0 33 76,5 34 78,0 35 79,5 36 81,0 37 és ennél több 83,0 Fontos tudni, hogy a szolgálati nyugdíjjogosultságra való jogosultság és a szolgálati nyugdíj mértékének megállapítása a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság, Nyugdíjmegállapító Osztály (2007. január 01-jét követően annak jogutódja) mint a honvédség társadalombiztosítási szerve hatáskörébe tartozik, ezért a hivatásos katona csak abban az esetben helyezhető szolgálati nyugállományba, ha a szolgálati nyugdíjra való jogosultságot a Nyugdíjmegállapító Osztály Határozat - ban állapítja meg. Az állomány csoportos balesetbiztosítása A létszámleépítésben érintett állományra a szolgálati jogviszony végéig felmentés esetén a felmentési idő utolsó napjáig érvényes a honvédség által kötött csoportos balesetbiztosítás. A felmentési idő alatti, illetve az elévülési időn belüli biztosítási igény bejelentését a HM KPSZH Jogi és Kártérítési Iroda (2007. január 01-jét követően annak jogutódja) részére kell megküldeni, aki a további feladatokat végrehajtja.
12 Tanulmányi költségtérítés Az állomány létszámleépítésben érintett tagja részére a tanulmányi költségeket az alábbiak szerint kell megtéríteni: a) ha az állomány tagját kötelezték a tanulmánya elvégzésére, akkor a szolgálati viszony megszüntetését követően a tanulmánya befejezéséig a felmerülő költségeket (pl.: tandíj, utazási költségtérítés stb.) a honvédség megtéríti. b) ha az állomány tagja tanulmányi szerződéssel rendelkezik és a szerződés nem rendezi a jogviszony ilyen irányú megszűnése esetére vonatkozó teendőket, akkor a szerződésben foglalt költségtérítéseket a tanulmányok végéig a honvédség megtéríti. Előlegek Általános szabály, hogy a honvédségtől történő kiváláskor mindenféle pénzbeli előleggel el kell számolni. A törlesztetlen parancsnoki illetményelőleget az utolsó havi illetményből le kell vonni. Eltérő szabályok vonatkoznak a családalapítási (előlegre) támogatásra. Ha a szolgálati viszony nem ún. minősített ok miatt szűnik meg, a családalapítási támogatást az eredetileg meghatározott ütemben kell visszafizetni. [Lásd még: 14/2002. (III. 29.) HM rendelet] JOGI TANÁCSADÁSOK 1. Jogi Tanácsadás A Katonák a Törvényességért és a Jogbiztonságért Közhasznú Alapítvány minden második hét szerdáján 15-16 között Jogtanácsos: HM: 26-863 a Lehel u. 41. II. épület földszint 8. számú helyiségében szolgálati és munkaviszonnyal összefüggő jogi tanácsadást: nyújt a hivatásos és szerződéses állomány tagjai számára. Ennek keretében jogi segítséget nyújt a jogok megismertetésében, különösen a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogosultságokról, járandóságokról; a polgári életben való munkavállalás, elhelyezkedés lehetőségeiről, feltételeiről; a jogok érvényesítése eljárási rendjéről; az átképzési rendszerről, a képzési költségek viseléséről, az ezzel kapcsolatos támogatásokról; a szolgálati jogviszony megszűnése után a jogviszonyon alapuló jogokról, kedvezményekről stb.
13 2. Jogsegélyszolgálat Honvédszakszervezet A szakszervezeti tagok számára az Alapszabályának megfelelően a szakszervezet központjában ingyenesen igénybe vehető jogsegélyszolgálatot minden hét szerdáján 14 00 16 00 között működtet. A szakszervezeti tagok a HOSZ irodavezetőjénél telefonon előzetesen be kell jelentkezni, az ügy megjelölésével, annak részletezése nélkül. Honvédszakszervezet Telefon: 06-1-450-0346 Cím: 1087 Budapest, Kerepesi u. 29/b. Fax: 06-1-540-0347 Levélcím: 1581 Budapest Pf. 65. E-mail: iroda@hsz.hu http://www.hsz.hu TÁJÉKOZTATÓ REKONVERZIÓS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Mindazok, akik a Magyar Honvédségből kilépve nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek és elhelyezkedésük akadályba ütközik, a munkaügyi szerveken keresztül jogosulttá válnak az álláskeresőknek 1 járó támogatásokra. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabály 2 alapján a személyügyi szerveken keresztül segíti az igénybe vehető támogatási formák megismerését és az azokhoz való hozzájutást, továbbá hozzájárul az újbóli elhelyezkedést segítő képzés finanszírozásához. A Magyar Honvédség - ugyancsak képzés finanszírozásához való hozzájárulással támogatja azokat is, akik létszámcsökkentéssel összefüggésben szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek. A jelen kiadvány általános tájékoztató, amely kizárólag a jogszabályok által létesített, visszailleszkedést segítő ellátások és igénybevételi eljárások ismertetésére szorítkozik. A jogszabállyal létesített ellátások kiegészítéseként - csoportos létszámleépítés esetén - a tárca a helyzethez igazodóan további támogatási formák alkalmazásával segíti a szervezetből kikerülőket. Az ilyen okból szervezett további támogatásokról az aktuális szervezési feladathoz kapcsolódó tájékoztatás keretében a humán szervek adnak tájékoztatást az érintettek részére. 1 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. november 1- jétől hatályos módosításával átalakult a munka nélkül maradtakat ellátó rendszer. A jogalkotó a módosítások céljára azáltal is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a törvény az eddig alkalmazott munkanélküli elnevezés helyett, az álláskereső kifejezést használja. 2 A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet, 7-8.
14 TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKON KERESZTÜL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL mindazoknak, akik ellátás nélkül (azaz nem szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba) kerülnek ki a Magyar Honvédségből MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONYA MEGSZŰNÉSE ELŐTT? Amennyiben Ön: 1. hivatásos, szerződéses katona, köztisztviselő, közalkalmazott vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló és kézhez kapja a szolgálati vagy más jogviszonyának létszámcsökkentéssel történő megszűntéséről szóló parancsot, határozatot; 2. hivatásos, szerződéses katona és kézhez kapja a szolgálati jogviszonyának az előmeneteli renddel összefüggésben történő megszűntéséről szóló parancsot; 3. szerződéses katona és szolgálati jogviszonya szerződése lejártával várhatóan egy éven belül megszűnik, a szolgálati (munka) helyének személyügyi munkatársaitól kért munkáltatói igazolással érdemes felkeresnie a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak legközelebbi kirendeltségét. Álláskeresőnek ugyan csak szolgálati vagy más jogviszonya megszűntével lesz minősíthető, ugyanakkor az újbóli elhelyezkedését segítő képzés finanszírozásának támogatását már kérheti az ezt megelőző egy év során is. Abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem finanszírozza, vagy csak részben finanszírozza az Ön újbóli elhelyezkedéséhez szükséges képzést, az MH Szociálpolitikai Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján igénybe veheti a Magyar Honvédség által adható képzési támogatást is. Figyelemmel arra, hogy a Magyar Honvédség legfeljebb 100.000.- Ft értékű támogatást nyújt (azaz nagyobb értékű képzések esetén az alapítványi támogatás nem fedezi a képzés teljes árát), érdemes a munkaügyi központok által támogatott képzési lehetőségek figyelmes áttekintése, hiszen az összeadódó támogatások akár a képzés teljes költségét is fedezhetik. Tekintettel a pályázat benyújtásának határidejére (ez kizárólag a felmentési vagy felmondási idő alatt, illetve a szerződésük lejártával távozók esetében legkésőbb az utolsó munkanapon történhet meg) nagy jelentősége van annak, hogy időben felkeresse a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét, és hogy időben tájékozódjon a támogatási formákról és a konkrét átképzési lehetőségekről. MIRE JOGOSULT ÖN A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL FENNÁLLÓ SZOLGÁLATI VAGY MÁS JOGVISZONY MEGSZŰNTÉVEL? Szolgálati vagy más jogviszonya megszűnésekor az újbóli elhelyezkedésének elősegítése valamint az esetlegesen állás nélkül töltött átmeneti időszakban igénybe vehető támogatásokhoz való hozzájutás érdekében javasolt felkeresnie a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot vagy annak kirendeltségét.
15 Az álláskeresőket kétféle támogatás illeti meg: álláskeresési járadék és álláskeresési segély, emellett támogatható át- és továbbképzésük valamint vállalkozóvá válásuk. Az alábbiakban tájékozódhat mindezek igénybevételének a kiadvány szerkesztésekor érvényes jogszabályok által meghatározott feltételeiről. I. ÁLLÁSKERESÉS 1. Ki tekinthető álláskeresőnek? Álláskereső az, akinek nincs állása, de szeretne elhelyezkedni, és nyilvántartásba veteti magát a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes munkaügyi központban vagy annak kirendeltségén. A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás feltétele, hogy a kérelmező, illetve a már nyilvántartásban lévő megfeleljen az alábbi 9 feltételnek: I. Álláskereső az, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ez az álláskereső olyan egészségi alkalmasságát jelenti, amely lehetővé teszi, hogy munkába kiközvetíthető legyen), 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, 5. az előző 4 pontban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központban, 6. maga is aktívan keres munkahelyet (aktív álláskeresőnek az tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát), 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal álláskeresési megállapodást köt, 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, 9. akit a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántart. 2. Mi minősül megfelelő munkahelynek? A munkahely akkor megfelelő, ha: - megfelel az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének; - egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas; - a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri; - a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg; - az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. 3. Mit jelent az álláskeresési megállapodás és mit tartalmaz? A nyilvántartásba vétel feltétele állás keresési megállapodás megkötése, amelyben az álláskereső és a munkaügyi központ közösen határozzák meg az álláskereső mielőbbi munkához jutását elősegítő feladatokat, illetve kötelezettségeket. A megállapodás tartalmazza az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőit, valamint hogy a kirendeltség milyen információkkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal segítheti az álláskeresőt.
16 II. ÁLLÁS KERESÉSI JÁRADÉK 1. Ki jogosult álláskeresési járadékra? Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki: álláskereső, és az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 2. Mikortól folyósítható az álláskeresési járadék? Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál vagy annak kirendeltségénél történő jelentkezésének a napja. 3. Mennyi az álláskeresési járadék folyósításának időtartama? A törvény szerint álláskeresési járadék - több más feltétel egyidejű fennállása esetén annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik. Ennek megfelelően - tekintettel arra, hogy egy napi járadékra való jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap (365nap / 5 nap) lesz, míg leghosszabb időtartama 270 nap. 4. Mennyi az álláskeresési járadék mértéke? A törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja: a) Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 %-a, meghatározott összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ pedig a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka - azaz a 2006-ban garantált 62.500.- Ft/hó minimálbér esetén az alsó határ 37.500.- Ft/hó (1.250.- Ft/nap), a felső határ 75.000 Ft/hó (2.500 Ft/nap). b) A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, de legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a minimálbér 60 százaléka - azaz a 2006-ban garantált 62.500.- Ft/hó minimálbér esetén 37.500- Ft/hó (1.250 Ft/nap). Ha az átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, akkor az álláskeresési járadék a folyósítás mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg! 5. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: - terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára; - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg; - közhasznú munkavégzést folytat; - rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak; -
17 keresetpótló juttatásban részesül; - alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést folytat. Ha a folyósítás szüneteltetésének oka meg szűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, a járadékot tovább kell folyósítani. 6. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: - kéri; - az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti; - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá; - keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, illetve, ha keresetpótló juttatásban részesül; - olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül; - oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat; - meghalt; - az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. III. ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLY 1. Milyen esetekben igényelhető álláskeresési segély? Álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha az álláskereső: rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, Munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, ÉS 1. álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását - folyósítási idő kimerítése miatt - megszüntették és kérelmét a megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta (I. típus) VAGY 2. álláskeresővé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik és álláskeresési járadékra nem jogosult (II. típus) VAGY 3. a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, a folyósítás időtartamát kimerítette, továbbá a) a folyósítás kimerítését követően 3 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatár mínusz 5 év életkort és b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (III. típus). 2. Mikortól folyósítható az állás keresési segély? Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege az egy hónapra jutó összeg harmincad része. 3. Mennyi az álláskeresési segély folyósításának időtartama? A. Az I. típus esetén: 90 nap vagy ha a kérelmező az 50. életévet betöltötte 180 nap. B. A II. típus esetén: 90 nap. C. A III. típus esetén: az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzéséig terjedő időtartam.
18 4. Mennyi az álláskeresési segély összege? Az álláskeresési segély összege: a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40 %-a (ha az átlagkereset ennél alacsonyabb volt, akkor az átlagkeresettel megegyező összeg) - azaz a 2006-ban garantált 62.500.- Ft/hó minimálbér esetén 25.000.- Ft/hó (833 Ft/nap). 5. Mikor kell az álláskeresési segély folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg; közhasznú munkavégzést folytat; rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak, keresetpótló juttatásban részesül. A III. típusba tartozók esetén az alábbiakban is: - kereső tevékenység idejére, függetlenül annak időtartamától; - ha az álláskeresési segély folyósításának szünetetetése alatt végzett kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot; - 90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét elmulasztja. 6. Mikor kell az állás keresési segély folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: kéri; az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti; öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá; olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,; oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat; meghalt; az álláskeresési segély folyósítási idejét kimerítette. Az I. és II. típus esetében az alábbiakban is: kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel folytatott kereső tevékenységet. IV. KÉPZÉSI TÁMOGATÁS 1. Ki részesülhet képzési támogatásban? Támogatható a képzése annak: aki álláskereső; aki a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személyesetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot; aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül; akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte;
19 aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja; - aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Képzési támogatásban részesíthetők továbbá a rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülők - beleértve a teljes munkaképtelen minősítéssel rendelkezőt is, feltéve, hogy szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy a képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas. 2. Az álláskereső képzésének kiválasztása Az álláskereső és a munkaügyi központ együttesen választja ki az álláskereső számára leginkább megfelelő képzést. A munkaügyi központ elsősorban a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékében szereplő ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de az álláskereső kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem szereplő - de rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képzést - is támogathat, ezek az ún. elfogadott képzések. 3. Milyen formában nyújtható a képzési támogatás? Képzési támogatásként adható kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése. A kereset-kiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege a minimálbér 60%-a. (Ha az álláskeresési támogatásban részesülő a munkaügyi központ által felajánlott vagy a munkaügyi központ által elfogadott képzésben vesz részt, a munkaügyi központ a képzés időtartamára az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szünetelteti.) A képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése keretében mód van: a képzési díj részben vagy egészben történő átvállalására; a képzéssel összefüggő szállásdíj-térítésre és élelmezési költségtérítésre; a képzéssel összefüggő utazási költségtérítés nyújtására. A támogatás mértéke megyénként eltérő lehet - az ezzel kapcsolatos további tájékoztatásért kérjük, forduljon a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központhoz vagy kirendeltséghez! V. A MUNKAÜGYI KÖZPONTOK TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSAI Álláskereső Klub Működésének célja, hogy a munkát keresők megismerjék a hatékony álláskeresési technikákat, stratégiákat, és ezáltal a lehető legrövidebb időn belül megtalálják a számukra leginkább megfelelő állást. Álláskeresési tanácsadás Segítségével a résztvevő megismerheti a pályázat-, és önéletrajzírás fortélyait, az állásinformációk beszerzésének lehetőségeit, az állás megszerzésének és megtartásának módjait. Munkatanácsadás Segítséget nyújt a pályaválasztás, pályamódosítás előtt állóknak, segít tisztázni az érintett munkaerő-piaci lehetőségeit, elhelyezkedési esélyeit.
20 Pályatanácsadás Segítséget nyújt a pályakezdőnek, pályamódosítást tervezőnek abban, hogy - az érdeklődésen, képességeken, személyes tulajdonságokon kívül - ismereteket szerezzen a választott szakmáról. Rehabilitációs tanácsadás Célja a megváltozott munkaképességű álláskereső álláshoz segítése úgy, hogy a munkaképességét a lehető legteljesebb módon érvényesíthesse. Pszichológiai tanácsadás Segít feltárni és megoldani az elhelyezkedni nem tudók számára az - életvezetésükből, személyiségi problémáikból eredő - elhelyezkedésüket akadályozó tényezőket. Munkajogi tanácsadás Igénybevételével az érintettek segítséget kaphatna munkajogi problémáik megoldásához. További tájékoztatásért kérjük, forduljon a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltséghez! Részletesebb információk az álláskeresőknek nyújtható támogatásokról az Állami Foglalkoztatási szolgálat www.afsz.hu honlapján találhatóak. Az álláskeresés témakörében hasznos információk találhatóak a www.epalya.hu honlapon. TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR HONVÉDSÉG ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRÓL a Magyar Honvédségből mind ellátással (szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba), mind ellátás nélkül kikerülők részére A szervezetet a haderő-átalakítással és az előmeneteli renddel összefüggésben elhagyók (abban az esetben is, ha szolgálati nyugállományba vagy honvédségi nyugdíjba kerülnek), valamint a szerződésük lejártával távozó szerződéses katonák az MH Szociálpolitikai Közalapítványhoz benyújtott pályázat útján képzési támogatásban részesülhetnek. A támogatáshoz való hozzájutás feltételeit, a támogatás mértékét és az igénybevétel módját az Alapítvány pályázati felhívása tartalmazza. Fontos kitétel a pályázat benyújtásának határideje: kizárólag a felmentési vagy felmondási idő alatt, illetve a szerződésük lejártával távozók esetében legkésőbb az utolsó munkanapon történhet meg. A MAGYAR HONVÉDSÉG SZOCIÁLPOLITIKAI KÖZALAPÍTV ÁNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA KÉPZÉS TÁMOGATÁSÁRA 1. A Magyar Honvédség személyi állományából át- és továbbképzés támogatására (a továbbiakban: képzés) pályázhat az a a) hivatásos és szerződéses katona,