Helyi Esélyegyenlőségi Program SÁRVÁR Város Önkormányzata 2013. június 26-án elfogadott program, 2015. szeptember -i felülvizsgálatot követő módosításokkal egységes szerkezetben.
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sárvár Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A 2015. szeptemberi felülvizsgálatot követően beépített módosítások, kiegészítések félkövér dőlt betűvel kerültek kiemelésre. A település bemutatása Sárvár város a Nyugat-dunántúli régióban, ezen belül Vas megyében fekszik, a sárvári kistérség központja, 2013. január 1-e óta ismét járási székhely. A város kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik. A település az országhatártól 38 km, a megyeszékhelytől 24 km távolságra található a 84-es és a 88-as főutak találkozásánál, amelyek kedvező közúti összeköttetést biztosítanak kül- és belföldre egyaránt. A város területe a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően az újkőkor óta lakott. A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben egyesítették Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént. Gazdag történelmi múltja mai napig meghatározó hatást gyakorol a város fejlődésére. A város nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád - kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és a belváros területén fekvő Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. A település (Sársziget néven) 1328 - ban kapott városi kiváltságokat Károly Róbert 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 2
királytól. A középkorban földesurai között a király mellett ott találhatóak a Kőszegiek, Ozorai Pipó és kisebb megszakításokkal 1390 1534. között a Kanizsai - család. 3
Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534-ben kötött házasságával Sárvár és a többi Kanizsai birtok a Nádasdy - család tulajdonába került. Az 1532-es török ostrom után a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban. A Nádasdyak 1534 1671. között tartó másfél évszázados birtoklása alatt öltötte fel a vár a napjainkban is jellemző későreneszánsz várkastély formáját. A Nádasdyak kora ma is rányomja bélyegét a városszerkezetre. Ekkor keletkeztek olyan településrészek, mint a Péntekfalu, Tizenháromváros és a Hegyközség. A Wesselényi- féle összeesküvésben való részvételéért Nádasdy Ferenc országbírót 1671 ben fej és jószágvesztésre ítélték. A kivégzése után, de különösen a 18. századi földesurak idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fordulat 1803 ban következett be, amikor a Habsburg Estei család megvásárolta az uradalmat. A település a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904- ben építették fel. E két gyár más nagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült. A lakosság száma megemelkedett, és 1920 ra Vas megye második legnagyobb lélekszámú településévé vált. Az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját képző oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a napjainkban is működő kórházat. Az uradalom tulajdonosa, III. Lajos bajor király 1921 ben halt meg a várban. Az első világháború után a település fejlődése megtorpant, majd a műselyemgyár megszűnése után (1927) a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba. A korszak minden negatív változása ellenére maradót is alkotott, ugyanis 1918 tól kezdett kiépülni napjaink egyik legnagyobb kiterjedésű és lélekszámú városrésze, a Kertváros, amelynek lakossága 1940 ben már 2500 főt számlált. A II. világháborút követően Sárvár munkásvárossá kezdett válni. Az új üzemként a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését. 1958-tól további üzemek telepedtek le. A kor iparosítása miatt meginduló bevándorlás következtében lakossága jelentősen gyarapodott. Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel, valamint a Csónakázó tóval és a Parkerdővel, továbbá és iskolákkal gazdagodott. A Nádasdy-vár a felújítását követően - 1978-tól - a település közművelődésének központjává vált. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1982 ben az ország akkor 96 városa közül 21. - ként Sárvárnak adományozta a Hild János emlékérmet a harmonikus városfejlesztésben elért kimagasló eredményeiért, különösen a hagyományok, a település karakter megőrzésében elért kimagasló eredményeiért. A város életében meghatározó szerepet játszanak a felszín alatti vizek. Az 1960-as években mint hazánk területén oly sok helyen másutt is kőolajkutató fúrásokat mélyítettek. Ennek során a sárvári fúrás 1200 méteres mélységből értékes és ritka összetételű 43-45 C-os alkáli-hidrokarbonátos vizet produkált, amelyet 1987-ben minősítettek gyógyvízzé. 4
Sárvárt sajátos helyzetben érte a rendszerváltás. Korábban stabilnak mutatkozó, döntően az élelmiszeriparra, illetve vas- és gépiparra épülő gazdasága új kihívásokkal szembesült és megingott, a termálturizmusnak kiépültek ugyan az alapjai, de jelentős kapacitáskorlátok akadályozták a fellendülést, az infrastruktúra terén is komoly hiányosságok álltak a fejlődés útjába. Minden tradíciója, értéke, adottsága ellenére a város meglehetősen sok problémával terhelten kapcsolódott be abba a versenybe, mely az új piacgazdasági feltételek között indult. A korábbi struktúrák leépülésének negatív hatásait ezekben az években jórészt ellensúlyozták az azok maradványain építkező külföldi befektetők (H-Duck, Van Gastel/SARBO, Bernard Matthews), ennek ellenére a munkanélküliség hasonlóan az országos és megyei trendekhez 1993/1994-ben érte el a csúcspontját 7,5-8 %-os rátával. A jelenlegi gazdasági bázist megalapozó tudatos, távlatos gazdaságfejlesztési erőfeszítések első markáns eredményeként 1995-ben megkezdte működését egyúttal megteremtette az ipari park bázisát a Philips érdekeltségű Ecoplast Kft, a Neutronics (a mai Flextronics) csoport a kezdeti beruházás, majd a termelés felfutása után újabb befektetések mellett döntött. A kezdetben részben spontán telephely-fejlesztési folyamat fontos állomásaként egy 5 Mrd Ft-os projekt eredményeként a gyártócsoport 1997-ban elnyerte a Gazdasági Minisztériumtól az Ipari Park címet, új pályát nyitva a helyi iparfejlődés számára. A Sárvári Ipari Parknak kiemelt szerepe volt abban, hogy a város gyorsan túljutott a rendszerváltást követő traumán, és új, stabil pályára tudta állítani a gazdaságát. Mindemellett az Ipari Parkon kívül is jelentős fejlesztések történtek. Komoly szerepe volt az angol tőkével megújított baromfi-feldolgozó (SáGa Foods Zrt.) beruházásainak, és a többi letelepült külföldi érdekeltségű cégnek (pl. Provertha), de a helyi vállalkozói kör jelentős szereplői (Taravis Zrt., Székely és Szilágyi Kft.) és a kisvállalkozói szféra is nagymértékben hozzájárult ahhoz a fejlődéshez, amely megteremtette az idegenfogalmi fejlesztésekhez szükséges forrásokat. Helyi iparűzési adó bevételek alakulása (eft) 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. 2008. 2010. Forrás:(TeIR) TÁKISZ Az 1998. márciusában elfogadott idegenforgalmi fejlesztési terv már egy nagyléptékű fürdőfejlesztést tartalmazott. Ennek eredményeként 2002. december 1-jén nyitotta meg kapuit a Gyógy- és Wellnessfürdő, amely 4 milliárd forint összegű beruházással a Széchenyi Terv és az önkormányzat anyagi forrásával valósult meg. Ez a beruházás alapozta meg a város turizmusának fejlődését, és további hatalmas fejlesztések előtt nyitott utat: 2004-ben Sárvár tagja lett az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének (Royal Spas of Europe) 5
2006-ban megnyílt a Park Inn Hotel, átadásra került a Gyógy- és Wellnesfürdő részeként működő új kemping, 2008-ban pedig megkezdte működését a Spirit Hotel Thermal Spa. Kereskedelmi szálláshelyek száma 3000 2500 2657 2532 2627 2338 2000 1500 1333 1000 500 0 2011 év 2010 év 2009 év 2008 év 2007 év Forrás:(TeIR) TÁKISZ A kereskedelmi szálláshelyek számának növekedésével folyamatosan nőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma, amelynek köszönhetően Sárvár 2007-ben felkerült a 10 leglátogatottabb magyar város közé. A város idegenforgalmának fejlődése azóta gyakorlatilag töretlen. A Magyar Turizmus Zrt. által közzétett 2012. évi végleges adatok alapján Sárvár az összesített lista 7. helyén áll, míg a külföldi vendégéjszakák alapján az előkelő 4. helyet foglalja el. A kereskedelmi szálláshelyek száma 2012-ben és 2013-ban további növekedést mutatott: 2012-ben 2740, 2013-ban 2785. Ezzel együtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma is tovább emelkedett, 2012-ben 453.000, míg 2013-ban 456.107 éjszakát töltöttek településünkön a hozzánk érkező vendégek. E tendenciáknak köszönhetően a Magyar Turizmus Zrt. által publikált 2013. évi végleges, 2014. évi előzetes - turisztikai adatok alapján Sárvárnak sikerült megőriznie előkelő 7. helyét a leglátogatottabb magyarországi települések között. Vendégéjszakák száma 500000 400000 444988 387623 377060 330974 300000 200000 161488 100000 0 2011 év 2010 év 2009 év 2008 év 2007 év Forrás:(TeIR) TÁKISZ E tendenciáknak megfelelően a város idegenforgalmi adóból származó bevétele közel két és fészeresére nőtt az elmúlt öt évben. 6
Idegenforgalmi adó bevételek (eft) 2007. 46067 2008. 58438 2009. 82318 2010. 91525 2011. 110773 0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 Forrás:(TeIR) TÁKISZ 2012-ben a város idegenforgalmi adó bevétele tovább nőtt, megközelítette a 120 millió forintot (119.183.649-Ft - forrás: TeIR). Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal KEF-12952-5/2012.számú határozatában Sárvár-Arbortétum, és KEF- 12953-5/2012. számú határozatában Sárvár-Gyógyvarázs néven engedélyezte a gyógyhely megnevezés használatát Sárvár Város Önkormányzata részére, amelynek kiemelt jelentősége van a gyógyturizmus további fejlődése szempontjából. A város gazdag történelmi múltjából táplálkozó pezsgő kulturális élet, a fesztiválok (Nemzetközi Mazsorett Fesztivál, Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál, Nádasdy Történelmi Fesztivál, Nemzetközi Motoros Találkozó, Nemzetközi Folklórnapok, Szüret, Simon Júdás Vásár) egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a hazai és a külföldi vendégek számára egyaránt. A város gazdag történelmi múltjából táplálkozó kulturális programok kínálata a közeljövőben tovább bővülhet annak köszönhetően, hogy a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. január 1. napjától a város fenntartásába került. Az idegenforgalmi fejlesztések mellett feltétlenül ki kell emelni, hogy a mind a város, mind pedig a városban működő gazdálkodó szervezetek rendkívül eredményes pályázati tevékenységet folytattak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2011-es időszakában. A Vas megyében megvalósult 20 legnagyobb támogatású projekt közül öt Sárváron valósult meg 7
UMFT projektek 2007-2011 évben Pályázó neve Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Sárvári Gyógyfürdő Kft. Sárvár Város Önkormányzata Sárvár Város Önkormányzata Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás Projekt célja (év) 88. sz. főút Sárvár elkerülő szakasz építése a 0+200-3+712 km szakasz között (2008) A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt (2009) Térségi rehabilitációs központ kialakítása Sárváron (2008) Emelt szintű járóbeteg szakellátó központ kialakítása Sárváron (2008) Sárvár-Rábasömjén városrész és Rábapaty község csatornázása közös beruházásban (2010) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Költség (eft) Sárvár 1 444 233 1 444 233 Sárvár 899 100 2 997 000 Sárvár 791 000 887 040 Sárvár 769 085 854 539 Sárvár 737 247 872 712 A 2011-es évet követően az önkormányzat pályázati lehetőségei szűkültek, tekintettel arra, hogy a hatéves támogatási ciklus a végéhez közeledett, az új támogatási időszak előkészítése pedig még jelenleg is folyamatban van. Mindemellett 2011-2014. években is több százmillió forint bekerülési költségű beruházások valósulhattak meg a településen, amelyek jórészt a köznevelési feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére irányultak. Projekt megnevezése Támogatás összege (millió forint) 2011. A sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola felújítása 161 High-tech biolabor, avagy természettudományos 2012. tudásközpont kialakítása a Sárvári Tinódi Gimnáziumban 310 Petőfi úti Óvoda energetikai felújítása 30 A sárvári TDM szervezet fejlesztése (turizmus fejlesztés) 88 Közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztése 2013. Sárváron és a környező településeken 190 A sárvári Vármelléki Óvoda fejlesztése (kapacitásbővítésfelújítás) 120 2014. Sárvár város közvilágításának energiatakarékos átalakítása 385 Forrás: önkormányzati adat 1. számú táblázat - Lakónépesség 2 száma az év végén 2 A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. 8
lakónépesség 2007 (fő) 15.099 fő 2008 (fő) 15.011 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,41 % 2009 (fő) 14.906 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,3 % 2010 (fő) 14.717 fő Lakónépesség számának változása (%) 98,73 % 2011 (fő) 14.764 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,31 % 2012 (fő) 14.812 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,32 % 2013. (fő) 14.763 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,66 % 2014. (fő) 14.787 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,16 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Vas Megyei Kormányhivatal Szintén pozitív változás és a város egyre növekvő vonzerejének bizonyítéka, hogy a korábban kedvezőtlen belföldi vándorlási mutató 2011-ben ugrásszerűen és pozitív irányba változott. 2012-2013-as években viszont sajnos ismét az elvándorlás volt a nagyobb mértékű. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 262 284-22 2009 221 271-50 2010 210 274-64 2011 290 223 67 2012 188 272-84 2013 244 278-34 2014 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Mindemellett jelenleg Sárváron is kimutathatók az országosan jellemző demográfiai folyamatok, úgymint a népesség fogyása, valamint az öregedési index kedvezőtlen alakulása. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 145 175-30 2009 124 178-54 2010 121 173-52 2011 102 171-69 2012 112 154-42 2013 112 182-70 9
2014 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok Öregedési index (%) 2007 száma 2.112 (fő) száma 2.133 (fő) 99,01 2008 2.151 2.072 103,81 2009 2.193 2.018 108,67 2010 2.210 1.984 111,39 2011 2.266 1.953 116,02 2012 2.325 1.947 119,41 2013 2.377 1.943 122,34 2014 2.482 1.968 126,1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Vas Megyei Kormányhivatal 2. számú táblázat - Állandó népesség 3 2014. évi adatok állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak 14.932 fő 7.733 fő 51,78 % 7.199 fő 48,22 % 385 %% fő 2,58 % 944 fő 6,32 % 1.024 fő 6,85 % 169 fő 1,13 % 191 fő 1,27 % 4.454fő 29,83 % 4.426 fő 29,64 % 673 fő 4,52 % 569 fő 3,83 % 1493 fő 9,99 % 989 fő 6,62 % 3 Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. 10
Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal A közigazgatási rendszer, továbbá a köznevelési rendszer 2013. január 1-től történő átszervezése a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű változást jelenti Sárvár életében. A város körzetközponti szerepe e változások által tovább erősödött. Létrejött a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatala, valamint a Sárvári Tankerület. Sárvár egyben a térség gazdasági centruma is, azonban a gazdasági válság hatásai a települést sem kerülték el, 2008-as kedvező munkanélküliségi mutatók rohamosan romlottak, azonban a 2009-es mélypontot követően - a 2012-es évet leszámítva - évről évre pozitív irányú változás következett be. Sárvár munkaerő-piaci helyzete így a megyei átlagnál továbbra is kedvezőbb, ami a város gazdasági erejének köszönhető. 2014. évben a megyében a szombathelyi és a kőszegi járás után a sárvári járásban alakult a legkedvezőbben a munkaerő-piaci helyzet. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 5.648 5.544 11.192 203 3,59 236 4,25 439 3,92 2009 5.619 4.342 9.961 346 6,15 433 9,97 779 7,82 2010 5.570 5.437 11.007 295 5,29 306 5,62 601 5,46 2011 5.565 5.420 10.985 252 4,52 232 4,28 484 4,4 2012 5.486 5.337 10.823 255 4,64 258 4,83 513 4,73 2013 5.419 5.272 10.691 192 3,54 194 3,67 386 3,61 2014. december 5.231 5.075 10.306 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal nincs adat 326 3,16 11
Kőszeg 4,2% Celldömölk 6,4% Szombathely 4,1% Sárvár 4,5 % Sárvár 4,5% Szentgotthárd 4,8% Körmend 5,1% Vasvár 7,8% Álláskeresési ráta Vas megye térségeiben (2014. szeptember 20.) forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi beszámolója Sárvár Város Önkormányzata számára (továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség 2014. évi beszámolója) Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen jelentősen meghaladja a térség, megye, és a régió átlagát. 12
Értékeink, küldetésünk Legfontosabb erősségünk az itt élő emberek tudása, szorgalma és a település iránt érzett felelőssége. Városunk kiváló természeti adottságokkal, gazdag történelmi múlttal, kulturális örökséggel rendelkezik, amely a település fejlődésének záloga, ugyanakkor közös felelősségünk, hogy ezeket a jövő generációk számára megőrizzük. Sárvár rendelkezik a hosszú távú városfejlesztési elképzelésekkel összhangban megalkotott rendezési tervvel, fejlesztési stratégiával. A rendszerváltás óta folytatott megfontolt és takarékos gazdálkodásnak köszönhetően a városnak vannak mobilizálható pénzügyi tartalékai, amely alapul szolgálhat a további fejlesztések megvalósításához. Bízhatunk továbbá abban a kiváló a kapcsolati tőkében, amelyet Sárvár jó megítélése és ismertsége alapoz meg. Ezen értékek birtokában kötelességünk a hátrányos helyzetű csoportok számára megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek hozzásegítik őket e hátrányok leküzdéséhez. A város költségvetése évről évre tartalmazza azon szociális ellátásoknak a forrását, amellyel a krízishelyzetben került, vagy tartósan az önkormányzat anyagi segítségre szoruló szerencsére nem túl széles réteg helyzetén javíthat. Hosszabb távon fontos, hogy az egyes célcsoportokkal szemben kialakult előítéletek megpróbáljuk visszaszorítani (tolerancia, elfogadás hangsúlyozása). A városfejlesztés egyik alappillére a munkahelyteremtés illetve megőrzés, a leszakadó rétegek helyzetének tartós javítása csak ily módon lehetséges. Az önkormányzati és állami intézményrendszer (szociális, gyermekvédelmi, köznevelési, egészségügyi) összehangolt működése elengedhetetlen a gyermekek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Kiemelt célcsoport a város számára, annak érdekében, hogy az egyes célcsoportokat érintő hátrányok újratermelődését megakadályozhassuk. Támogatnunk szükséges a fiatalok letelepedését, gyermekvállalást. Fontos törekvésünk, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló sárvári fiatalok számára megteremtsük annak lehetőségét, hogy visszatérjenek szülővárosukba és megszerzett tudásukkal tovább öregbítsék városunk jóhírét. Közös felelősségünk az idősek helyzetének javítása, az intézményes ellátás mellett ösztönözzük a civil közösségek közreműködését. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sárvár Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. 13
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 153/2007. (V.24.) számú határozatával jóváhagyta Sárvár Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programját. Az önkormányzat pénzügyi forrásai függvényében folyamatosan törekedett a programban meghatározott feladatok végrehajtására. A Program felülvizsgálatára, módosítására nem került sor. Sárvár-Bögöt-Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét (az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel együtt) Sárvár Város Önkormányzati Képviselő testülete 116/2010. (V. 20.) számú határozatával fogadta el. A képviselő-testület az elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet, széleskörű egyeztetésen alapuló felülvizsgálatot követően aktualizálta, melyet 54/2012. /III.22./ képviselő-testületi határozatával fogadott el. 14
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Sárvár város a településrendezési tervekre vonatkozó 142/2002. (VIII. 22.) számú képviselő-testületi határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval rendelkezik, amelyet a 270/2009. /XI. 19./ számú határozatnak megfelelően az Önkormányzat módosított. A város egyes területeinek gyógyhellyé minősítéséből adódó településfejlesztési koncepció-módosítást a képviselő-testület 176/2012. (VIII.27.) számú határozatával hagyta jóvá. A képviselő-testület 175/2003. /X.16./ számú határozatával jóváhagyta Sárvár város Településszerkezeti Tervét, majd erre alapozva megalkotásra került Sárvár város Építési Szabályzatáról szóló 16/2005. /V.19./ számú önkormányzati rendelet, amely azóta többször módosításra került. A város emellett Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) is készített, amelyet 159/2008. /VI.12./ számú határozatával fogadott el. Az IVS részét képezi az Antiszegregációs Terv is, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából anti-szegregációs szakértő is véleményezett, és támogatta annak elfogadását. Az anti-szegregációs helyzetelemzés a KHS adataival és állásfoglalásával alátámasztva megállapította, hogy a településen nincsen szegregátum, ezért a terv olyan ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek a szegregáció jövőbeli elkerülése érdekében szükségesek. Ezeknek az elvárásoknak a település az IVS elfogadása óta eleget tett. A képviselő-testület a legújabb, Sárvár 2014-2020 időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégiáját (ITS) 58/2015. /IV.23./ számú határozatával fogadta el. Az ITS az anti-szegregációs programra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza (forrás ITS 53. oldal) A járásszékhely városok Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak kidolgozásához a KSH a 2011-es népszámlálás alapján a korábbiaktól eltérő módon újonnan meghatározott mutatószámok alapján jelöli ki a szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területeket. Jelen ITS társadalmasításra szánt egyeztetési anyagának készítésekor az új szegregációs mutatók még nem állnak rendelkezésre, azonban az anti-szegregációs program kidolgozása csak ezen adatok ismeretében lehetséges (amennyiben az új mutatók alapján lehatárolhatóak olyan területek, amelyek szükségessé teszik a program elkészítését). A képviselő-testület Sárvár város fejlődésének a 2010-2014-es önkormányzati ciklusra tervezett lehetőségeiről szóló gazdasági programját 59/2011./III.24./ számú határozatával fogadta el. A gazdasági programban megfogalmazott, esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítását is célzó fejlesztési elképzelések megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi források a város éves költségvetésében kerülnek meghatározásra. Az önkormányzat a vonatkozó jogszabályi feltételnek megfelelően megalkotott és elfogadott éves költségvetéssel rendelkezik: az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. /II.15./ számú önkormányzati rendelet, amely a 239/2012. /XI.22./ számú képviselő-testületi határozattal elfogadott 2013. évi költségvetési terv-koncepció alapján készült. A képviselő-testület az Mötv. 116. -ában foglalt kötelezettségének eleget téve 17/2015. /II.12./ számú határozatával elfogadta Sárvár város fejlődésének 2014-2019-es önkormányzati ciklusra tervezett lehetőségeiről szóló gazdasági programját. A gazdasági programban megfogalmazott fejlesztési elképzelések közvetett módon valamennyi esélyegyenlőségi célcsoportot érintik. A tervezett beruházások, fejlesztések 6 területet ölelnek fel, az egyes területeken belül nevesítve a konkrét részben már tervezési, előkészítési szakaszban levő projekteket. (forrás: Gazdasági Program 11-21. oldal) o Idegenforgalom, városmarketing, desztináció-építés 3 projekt o Infrastrukturális fejlesztési feladatok 15 projekt o A Sárvárfürdő további fejlesztési lehetőségei 4 projekt o Oktatás a gazdaság szolgálatában o Betelepülő és már betelepült vállalkozásokat támogató programok, intézkedések, adók o Kulturális élet, rendezvények, fesztiválok 15
A megvalósításhoz szükséges pénzügyi források, pályázatok benyújtásához szükséges önrészek a város éves költségvetésében kerülnek meghatározásra. A képviselő-testület a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően alkotta meg költségvetési rendeletét: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. /II.16./ az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település megalakulása óta tagja és székhelye Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulásnak. Sárvár nem tartott és nem tart fenn a társulással közös intézményt, azonban a központi orvosi (háziorvosi) ügyeleti szolgálat biztosítása sárvári intézményen, a Gondozási és Családsegítő Központon keresztül történik. Sárvár város, valamint Bögöt, Porpác és Sitke községek Önkormányzatának Képviselő-testületei 2007. júniusában jogi személyiség nélküli közoktatási intézményfenntartó társulást hoztak létre Sárvár-Bögöt- Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás elnevezéssel az óvodai nevelési és alapfokú oktatási feladataik ellátása érdekében. A megállapodás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1-től hatályos rendelkezéseinek megfelelően már csak az óvodai ellátásra vonatkozik. 2013. június 30-át követően Sárvár város Önkormányzata által fenntartott két óvoda feladatellátási szerződés alapján fogadja a három községből az óvodás korú gyermekeket. Sárvár 2013. január 1-e óta ismét járási székhely, valamint a településen működik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárvári Tankerülete. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 151/2014. /VI.26./ számú határozatában döntést hozott arról, hogy 2014. december 31. napjával kiválik a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulásból, azonban a központi háziorvosi ügyeleti szolgálat szervezéséről, működtetéséről külön megállapodás alapján - továbbra is gondoskodik. A 2013. március 1-én az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően Sárvár város, Sitke és Porpác községek megállapodása alapján létrejött a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal. A Vas Megyei Kormányhivatal VAB/TORV/653-2/2014. iktatószámú, 2014. december 31. napján kelt döntésével 2015. január 1. napjával a közös hivatalhoz tartozó további településként kijelölte Bögöt községet, e döntéssel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések száma 2015. január 1. napjával négyre bővült. Az Országgyűlés 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. CXXXIII. törvényt. A törvény 2016. január 1. napján hatályba lépő rendelkezései jelentős mértékben átalakítják az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetével kiemelten és napi szinten foglalkozó családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményrendszert. 2015. évi CXXXIII. törvény 16. (9) bekezdés: A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. ( ) A törvény 23. -a értelmében a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni, melynek ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Továbbá ugyanezen szakasz értelmében a járásszékhely település lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki. Fentiek alapján látható, hogy Sárvár településre, illetve az önkormányzat által e szolgáltatások biztosítására alapított Gondozási és Családsegítő Központra 2016. január 1. napjától jelentős többletfeladat hárul. 16
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az 1.2. pontban említett 2007-ban készült Esélyegyenlőségi Program, valamint Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, továbbá a 2.1. pontban említett Integrált Városfejlesztési Stratégia jó kiindulási alapot képez a jelen esélyegyenlőségi program elkészítéséhez. Az újabb adatgyűjtés során nyert információk megerősítették, hogy a korábbi programokhoz képest mutatóink nem romlottak, a felvázolt folyamatok, intézkedések pozitív hatásai igazolhatóak, azonban szinte minden esetben indokolt az intézkedési tervben történő rögzítésük. Megállapítható, hogy a statisztikai adatgyűjtés és az önkormányzati, intézményi adatgyűjtés között mutatkoztak eltérések, azonban a pontos jogszabályi környezet ismeretében, az időközben bekövetkezett szerkezeti változások, átszervezések tükrében ezek magyarázhatók, alátámaszthatóak. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban gyakran használt fogalom a mélyszegénység. Azt jelenti, hogy valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és szinte esélye sincsen arra, hogy ebből önerőből kilépjen. A létminimum egy küszöbérték, egy olyan értékösszeg, amely biztosítja az emberek számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. A létminimum összegét minden évben a KSH számítja ki és adja közre. A KSH számítási módszeréhez szolgáló alapot az Országos Élelmiszer-és Táplálkozástudományi Intézet által évente összeállított élelmiszerkosár adja. A létminimumértékeket aktív és nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is meghatározzák. 2011-ben például a két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 83 941 Ft = 243 429 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 75 547 Ft. A média szerint ma Magyarországon 1,2 millióan élnek mélyszegénységben. Sárvárra vonatkoztatva erre nincsenek adataink. Fontos megállapítani azonban azt, hogy a mélyszegénységben élők nem egyenlőek/azonosak a cigánysággal. A mélyszegénység egy sokkal tágabb, szélesebb kategória. Romának azt lehet tekinteni, aki annak vallja magát. A Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat adatai alapján Sárváron kb. 140-150 roma család él, ez kb. 450-500 roma személyt jelent, mely Sárvár mintegy 15.000 fős lakosságának kb. 3,3 %-a. Ezzel szemben a 2011. évi népszámlálás adatai alapján a cigány (romani, beás) népesség száma Sárváron mindössze 199 fő. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Az önkormányzati segélyezésnél a tapasztalat azt mutatja, hogy az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből, vagy ami inkább a romákra jellemző, hogy nem munkaviszonyból, hanem alkalmi munkából él. Ausztria közelsége a lomizásból élőknek megélhetési lehetőséget biztosít. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Ezen csoport jövedelmi helyzetét érzékeltetheti a lakossági eladósodottság, melyet az önkormányzati bérlakásban élők közüzemi hátralékával tudunk jellemezni. A Városgazdálkodás Sárvár és a Sárvári Távhő Kft. adatai alapján a tartozások a következőképpen alakultak az elmúlt három év adatait tekintve: 17
Év Távhődíj-hátralék (családok száma, akiket ez érint) Lakbérhátralék (családok száma, akiket ez érint) 2010. 6.395.951 Ft (28 család) 16.526.901 Ft (62 család) 2011. 6.879.081 Ft (29 család) 18.384.948 Ft (66 család) 2012. 7.731.749 Ft (27 család) 20.559.565 Ft (79 család) 2013. 4.104.406 Ft (48 lakás) 25.728.247 (91 lakás) /ebből 12.594.252 Ft a már kiköltözöttek tartozása/ 2014. 3.988.895 Ft (43 lakás) 27.577.899 (94 lakás) ebből 15.284.999 Ft a már kiköltözöttek hátraléka) Forrás: önkormányzati intézményi adat Örömteli tendencia érzékelhető a távhődíj hátralék esetében, bár az örömöt beárnyékolja, hogy a hátralékkal rendelkező családok száma viszont emelkedett. A tartozás összegének csökkenése több összetevővel magyarázható. Egyik lehet, hogy a végrehajtási eljárás több esetben ebben az időszakban jutott el oda, hogy pl. a letiltás eredménnyel járt, vagy pl. az országos rezsicsökkentésnek köszönhetően talán többen voltak képesek fizetni a távhődíjat. A lakbértartozások összege és a hátralékkal rendelkező családok száma sajnos meredeken emelkedik felfelé. A hátralék nagymértékű emelkedését nem feltétlenül a hátralékot felhalmozók számának az emelkedése okozza. (Több család viszonylag kisebb, még kezelhetőbb összeggel tartozik.) A növekedés ütemét inkább az okozza, hogy miután egy bérlő ún. jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlőnek az eredeti bérleti díj kétszeresét kell(ene) fizetnie. (Korábbi szabályozás szerint egy év után a négyszeresét kellett fizetni. Nyilván, aki előtte nem fizetett, később a nagyobb összeget nem volt képes fizetni.) Ennél a kérdéskörnél minden esetben fontos annak a vizsgálata, hogy a bérlő miért nem fizet. Jövedelmi viszonya nem teszi lehetővé, vagy tudna fizetni, csak nem hajlandó rá. A hátralék rendezésére és a további felhalmozás megelőzésére a bérlakásokat kezelő önkormányzati intézmény, a Városgazdálkodás munkatársai minden adós esetében külön-külön próbálnak megoldási módokat találni. Ez lehet pl. részletfizetés engedélyezése, kisebb fenntartású (rezsiköltségű) lakásba költöztetés, lakhatási támogatás biztosítása. Nagy valószínűséggel a hátralék összege teljes mértékben sohasem fog kiegyenlítődni, mert van olyan eset, amikor a követelés eredményes érvényesítése gazdasági szempontok alapján nem lehetséges, mivel a követelés behajtása nagyobb ráfordítással járna, mint amekkora pénzbevétel abból származna, illetve a behajthatatlanság másik oka lehet, hogy az adós nem lelhető fel. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az adatok azt mutatják, hogy a 2009. évben volt a mélypont. Azt követően kettő éven keresztül jelentős csökkenés, 2012-ben egy kisebb emelkedés, azután pedig ismét folyamatosan csökken Sárváron a nyilvántartott álláskeresők száma. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen 18
fő % fő % fő % 2008 5.648 5.544 11.192 203 3,59 236 4,25 439 3,92 2009 5.619 4.342 9.961 346 6,15 433 9,97 779 7,82 2010 5.570 5.437 11.007 295 5,29 306 5,62 601 5,46 2011 5.565 5.420 10.985 252 4,52 232 4,28 484 4,4 2012 5.486 5.337 10.823 255 4,64 258 4,83 513 4,73 2013 5.419 5.272 10.691 192 3,54 194 3,67 386 3,61 2014. december 5.231 5.075 10.306 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal nincs adat 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 326 3,16 2008 2009 2010 2011 2012 2013 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 439 779 601 484 513 386 20 éves és fiatalabb fő 14 27 11 13 13 18 % 3,18 3,46 1,83 2,68 2,53 4,66 21-25 év fő 70 116 71 53 70 54 % 15,94 14,89 11,8 10,95 13,64 13,98 26-30 év fő 65 120 80 69 52 34 % 14,8 15,4 13,3 14,25 10,1 8,8 31-35 év fő 68 96 84 69 83 46 % 15,48 12,32 13,97 14,25 16,17 11,9 36-40 év fő 34 77 66 51 64 50 % 7,74 9,88 10,98 10,53 12,47 12,95 41-45 év fő 34 74 50 54 52 41 % 7,74 9,49 8,3 11,15 10,13 10,62 46-50 év fő 50 83 66 50 46 36 % 11,38 10,65 10,98 10,33 8,9 9,3 51-55 év fő 53 103 81 67 59 39 % 12 13,2 13,47 13,84 11,5 10,1 56-60 év fő 51 81 87 55 70 61 % 11,61 10,39 14,47 11,36 13,64 15,8 61 év felett fő 0 2 5 3 4 7 % 0 0,25 0,83 0,61 0,7 1,8 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, A fenti kedvező tendenciát kissé beárnyékolja, hogy magas az 50 éven felüli álláskeresők száma. 2012-ben az 513 regisztrált munkanélküli közül 133 fő 50 éven felüli volt, ez 25,92 %-ot jelent. 2013. évben 107 volt az 50 éven felüli álláskereső. A Munkaügyi Kirendeltség 2014. évi beszámolója alapján az 50 év feletti álláskeresők száma ebben az évben is csökkent, igaz lassabb ütemben. 2014. első kilenc hónapjában havonta átlagosan 104 fő 50 év feletti keresett munkát a kirendeltség közreműködésével. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli 19
fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 203 236 439 68 79 147 33,49 33,47 33,48 2009 346 433 779 176 207 383 50,86 47,8 49,16 2010 295 306 601 164 156 320 55,59 50,98 53,24 2011 252 232 484 103 91 194 40,87 39,22 40,08 2012 255 258 513 102 95 197 40 36,82 38,4 2013 192 194 386 98 82 180 51,04 42,26 46,63 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Sajnálatos tény, hogy nagyon magas azon csoportba tartozók száma, akiknek 6 hónapon belül nem sikerül elhelyezkedni. Pozitív tendencia viszont a Munkaügyi Kirendeltség 2014. évi beszámolója alapján, hogy Sárváron a tartósan (legalább 1 éve megszakítás nélkül) nyilvántartott álláskeresők száma döntően a közfoglalkoztatási programok eredményeként jelentősen visszaesett. 2014. év legtöbb hónapjában 80-100 fő között mozgott a számuk. Az elmúlt év azonos időszakában havonta átlagosan 112-en nem találtak huzamosabb ideje munkahelyet. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1286 1287 2573 18 1,4 19 1,47 37 1,43 2009 1263 1250 2513 26 2,05 34 2,72 60 2,38 2010 1189 1186 2375 18 1,51 20 1,68 38 1,6 2011 1170 1145 2315 16 1,36 15 1,31 31 1,33 2012 1126 1121 2247 21 1,86 23 2,05 44 1,95 2013 1087 1103 2190 27 2,48 22 1,99 49 2,23 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatok azt mutatják, hogy a 2009-es mélypont után 2010-2011-ben csökkent a pályakezdő álláskeresők száma. 20
A pályakezdők számának az alakulását erős szezonalitás jellemzi. A tanév befejeződését követően a nyári hónapokban megemelkedik a frissen végzett fiatal álláskeresők száma. 2012-ben is júniustól volt tapasztalható a növekedés, amelynek az üteme messze meghaladta az egy évvel korábbit. 2013. évben további kismértékű emelkedés volt tapasztalható. A Munkaügyi Kirendeltség adatai szerint 2014. szeptemberben viszont 28 pályakezdő szerepelt a regisztrációs rendszerben, amely közel fele az egy évvel korábbinak. A csökkenő tendencia érvényesülésében a pályakezdők körében is egyre nagyobb szerepe van a közfoglalkoztatásnak. 2013.évben első alkalommal került meghirdetésre a nyári diákmunka program, amely a fiatalokat a munkatapasztalat megszerzésében is támogatja. A program keretében az önkormányzatok, önkormányzati fenntartású alapfeladat ellátását szolgáló intézmények lehettek a támogatott munkaadók, akik legfeljebb 2 hónap időtartamra nappali tagozatos tanulói jogviszonyban lévő 16 és 25 év közötti fiatalokat foglalkoztathattak munkaviszony keretében, teljes vagy részmunkaidőben, bérköltség támogatással. Ebben az évben Sárvár Város Önkormányzata 2, a Nádasdy Ferenc Múzeum 4 diákot alkalmazott. 2014-ben az önkormányzat 5 fő, a múzeum pedig 12 fő nyári diákmunkást alkalmazott. Ez utóbbi bizonyára segítséget jelentett az idegenforgalmi szezonban a turisták fogadásában. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 13.006 6.834 6.172 12.077 6.183 5.894 929 7,14 651 9,52 278 4,5 2011 12.850 6.754 6.096 12.561 6.528 6.033 289 2,24 226 3,34 63 1,03 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A két népszámlálás adatai alapján örvendetes tény, hogy jelentősen csökkent az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Ez a tendencia tükröződik az álláskeresők esetében is, a következő táblázat adatai alapján. 3.2.6. számú táblázat Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Év álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő 2008 439 9 132 2009 779 13 224 2010 601 10 161 2011 484 7 141 2012 513 16 139 2013 386 8 113 2014. 6 326 dec. (3. negyedév adata) Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 74 (3. negyedév adata) Ezen táblázat adatai azt mutatják, hogy tartósan 30% körül van azon nyilvántartott álláskeresők száma, akik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. 21
A Munkaügyi Kirendeltség 2014. évi adatai alapján a vizsgált időszakban az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása alapvetően nem változott. A legtöbb (65%) álláskereső középiskolába (szakmunkásképző, szakiskola, szakközépiskola, technikum, gimnázium) járt, alacsony iskolai végzettséggel (max. 8. általános) 28% keresett munkát. A diplomások aránya nem érte el a 10%-ot, 7% körül alakult havonta átlagosan. 2014. első kilenc hónapjában az álláskeresők közül havonta átlagosan 96-an rendelkeztek legfeljebb 8. általánossal, amely 37,5%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A csökkenésben szerepet játszott, hogy a közfoglalkoztatási programok elsősorban az alacsony iskolai végzettségűeknek kínálnak munkalehetőséget A következő táblázatok a felnőttoktatásban tanulók számát mutatja, látszik, hogy általános iskolai felnőttoktatásban évek óta nem vesz részt senki, pedig minden évben van 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskereső. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 2013 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 30 0 0 16 53,2 14 46,7 2010 23 0 0 23 100 0 0 2011 22 0 0 22 100 0 0 2012 21 0 0 21 100 0 0 2013 nincs adat 2014 nincs adat Forrás: köznevelési intézményi adatok c) közfoglalkoztatás Sárvár város Önkormányzata és a településen működő közintézmények (óvodák, iskolák, Városgazdálkodás Sárvár, Gondozási és Családsegítő Központ, Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár) mint közfoglalkoztatók minden évben a Munkaügyi Kirendeltséggel előre egyeztetett létszámmal (a központi közfoglalkoztatási támogatás Sárvárra osztható mértékével arányban) és időtartamban vesznek részt közfoglalkoztatásban. Az ún. önkormányzati közfoglalkoztatás mellett egyre többen vesznek részt az ún. országos közfoglalkoztatásban. (Erdészetnél, Vízügyi Igazgatóságnál) Az alábbi táblázat a önkormányzattól foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közfoglalkoztatásának adatait mutatja: 22
Év Közfoglalkoztatottak száma 2009. 5 2010. 34 2011. 97 2012. 76 2013. november 1-től 2014. április 30-ig ún. téli közfoglalkoztatási program indult. Ennek keretében a sárvári álláskeresők közül novembertől 41 fő dolgozott az országos közfoglalkoztatást bonyolító munkáltatónál. Az önkormányzat és intézményeinél összesen 70 fő állt közfoglalkoztatási jogviszonyban. Alapkompetencia, illetve szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokon 28 fő vett részt. 2014-ben az országos közfoglalkoztatók összesen 47 sárvári álláskereső részére biztosítottak munkát, míg az önkormányzatnál és intézményeinél 52 fő közfoglalkoztatottat alkalmaztak. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Sárváron a foglalkoztatáshoz való hozzáférést nem akadályozza a közlekedés, figyelemmel arra, hogy Sárvár kisváros. Egy-egy munkahely akár kerékpárral is legfeljebb 5-10 perc alatt megközelíthető. A városszélen működő cégek (Ipari Parkban lévő üzemek, Taravis Kft.) saját autóbusszal szállítják dolgozóikat. Sokan pontos adat nincsen rá járnak Szombathelyre dolgozni. A megyeszékhely vonattal 20-25 perc, autóbusszal 40-60 perc alatt elérhető. Sárvár és Szombathely között szinte óránként közlekedik a vonat, és az autóbuszjáratok száma sem mondható rossznak. Sárváron működik a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, így a munkát keresők helyben tudják intézni ezirányú ügyeiket. /A szervezet elnevezése 2015. április 1-jétől: Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya/ e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Itt kell megemlíteni az Első Munkahely Garancia elnevezésű, a 25 év alatti pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében indított központi munkaerő-piaci programot, melynek célcsoportja a 25 év alatti pályakezdő álláskeresők, ezen belül kiemelten a szakképzetlenek vagy a tartós álláskeresők. A programba bevontak gyakorlatilag a nyilvántartásba vételt követően azonnal elhelyezhetők, tekintettel arra, hogy jogszabály nem ír elő ehhez szükséges előzetes nyilvántartásban töltött időt. A program sikeres megvalósítását a munkaügyi kirendeltség szolgáltatások nyújtásával biztosítja. A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi kirendeltség az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A szolgáltatások lehetnek munkaerő-piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaerő közvetítés, amelyek nyújtása a támogatott foglalkoztatást megelőző időszakban szükségszerű. A program keretében a támogatások megállapítására a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kirendeltség jogosult. 2012. évben szeptember 1-jétől vehették igénybe a munkáltatók a 100 %-os mértékű bérköltségtámogatást. A támogatást december 31-ig állapíthatta meg a kirendeltség továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül. A Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének adatai alapján a 19 fő támogatott (9 sárvári munkáltató, 7 fő sárvári munkavállaló) többsége a támogatás után is munkahelyén maradt. 2013-ban eddig 9 fő pályakezdő álláskereső (5 sárvári munkáltató, 2 sárvári munkavállaló) foglalkoztatása után állapított meg támogatást a kirendeltség. A bérköltség-támogatáshoz kapcsolódhat útiköltség-támogatás is. (forrás: www.afsz.hu, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége) 23