Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Összefoglaló 2008. február 4. 1

Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Tervezési folyamat 4 2. A támogatásra jogosult terület bemutatása és SWOT elemzése 5 3. Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia, programcélok 7 3.1 Stratégia 7 3.2 Prioritási tengelyek 8 1. prioritás: Fenntartható környezet és turizmus 8 2. prioritás: Gazdaság- és közös humánerőforrás-fejlesztés 9 3. prioritás: Technikai Segítségnyújtás 9 4. Pénzügyi terv 9 5. A Program végrehajtása 11 2

Bevezetés Jelen dokumentum a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 magyar nyelvű összefoglalója, amely a teljes angol nyelvű programdokumentum rövid tartalmi ismertetését adja. A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 és 2013 között fog működni, ún. IPA programként (Instrument for Pre-accession Assistance, előcsatlakozási támogatási eszköz). A Tanács az 1085/2006. sz. Rendeletében szabályozza azt az új előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA), amely a tagjelölt (Horvátország, Macedónia, Törökország) és a potenciális tagjelölt (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia) országok számára jelent pénzügyi forrást a 2007-től kezdődő költségvetési időszakban. Az IPA előcsatlakozási támogatási eszközben előirányzott intézkedések elsődleges célja a kedvezményezett országok számára az Európai Unió előírásaihoz és politikáihoz történő fokozatos igazodás, beleértve a közösségi vívmányokhoz ( acquis communautaire ) történő igazodást is, főként a tagjelöltek esetében. A támogatás öt komponensen keresztül érvényesül a (potenciális) tagjelölt országok esetében: 1. átmeneti támogatás és intézményfejlesztés, 2. határon átnyúló együttműködés, 3. területfejlesztés, 4. humánerőforrás-fejlesztés, 5. vidékfejlesztés. A határon átnyúló komponens a tagállamok és a (potenciális) tagjelöltek kiemelt együttműködését, ezen területek fokozatos gazdasági integrációját, egységességét tekinti fő mozgatórugójának. Horvátország többek között Magyarországgal is együttműködik egy közösen létrehozott Program keretében, közösen felállított intézményi alapokra építkezve. A két ország közös programdokumentumban fektette le stratégiai fejlesztési prioritásait. Az ezek alapján készülő konkrét pályázati felhívások a két ország jogosult területének non-profit szervezetei számára lesznek elérhetőek. A Programban rendelkezésre álló közös pénzügyi forrás pályázati rendszerben kerül felhasználásra. A Program lebonyolítása egységes szerkezetben történik, függetlenül az államhatárok által meghatározott területi megosztástól, közös projekteken keresztül és közös döntéshozás alkalmazásával. A Program az Európai Unió hatáskörrel rendelkező szervei vonatkozó jogi normáinak és a partnerség elvének figyelembe vétele mellett került kidolgozásra. A bilaterális Program munkanyelve az angol, ezért a teljes programdokumentum, annak ex ante (előzetes) értékelése, valamint a hozzá kapcsolódó stratégiai környezetvizsgálat is angol nyelven került kidolgozásra. A programdokumentum az alábbi rendeletek figyelembevételével készült: - a Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17. az előcsatlakozási támogatási eszköz létrehozásáról) - a Bizottság 718/2007/EK rendelete (az előcsatlakozási támogatási eszköz létrehozásáról szóló 1085/2006/EK Tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról). 3

1. Tervezési folyamat A programozási folyamat 2006 tavaszán kezdődött meg a kétoldalú programozási munkacsoport felállításával, és az operatív programnak az Európai Unió Bizottsága általi elfogadásával zárul. A tervezési folyamat kezdetén felállt programozási munkacsoport a programozási folyamat irányítását, felügyeletét látta el. Tagjai magyar oldalról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a VÁTI Kht., valamint a támogatásra jogosult megyék és a támogatásra jogosult területen működő regionális fejlesztési ügynökségek képviselői, horvát oldalról pedig a Központi Fejlesztési Stratégiai és EU Támogatásokat Koordináló Hivatal, a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium, valamint a támogatásra jogosult megyék képviselői voltak. Az egyeztetési folyamatba bevonásra kerültek a helyi szereplők is regionális műhelymunkák és folyamatos konzultációk formájában. A programozási folyamat szakmai egyeztetései: Egyeztetés Dátum Helyszín Eredmény 1. Programozást előkészítő ülés 1. Programozó Munkacsoport ülés 2. Programozó Munkacsoport ülés 3. Programozó Munkacsoport ülés 4. Programozó Munkacsoport ülés 5. Programozó Munkacsoport ülés 6. Programozó Munkacsoport ülés 1. regionális műhelymunka 2006-04-21 Budapest (HU) 2006-07-26 Pécs (HU) 2006-09-27 Pécs (HU) 2006-11-22 Kapronca/Koprivnica (HR) 2007-01-31 Budapest (HU) 2007-03-07 Eszék/Osijek (HR) 2007-04-11 Nagykanizsa (HU) 2006-06-29 Csáktornya/Čakovec (HR) Programozási menetrend, intézményi és pénzügyi keretek A tervezett prioritási rendszer kialakítása A támogatásra jogosult terület véglegesítése Döntés a programdokumentum ex ante értékelésre való alkalmasságáról, társfinanszírozás és projektméretek tisztázása Ex ante és SKV előzetes vélemények ismertetése, a prioritások és intézkedések rendszerének átalakítása, véglegesítése Az ex ante értékelés észrevételeinek bedolgozása a programdokumentumba, intézkedések és indikátoraik megvitatása A Program stratégiájának elfogadása, indikátorok rendszerének kidolgozása, a végleges ex ante értékelés ismertetése A teljes programterület helyi és területi szereplői által a 4

2. regionális műhelymunka 2006-09-18 Zágráb (HR) programtervezethez hozzáfűzött megjegyzések és javaslatok aggregálása A horvát oldali szereplők hozzájárulásainak megismerése, visszajelzések befogadása a tervezők által Az operatív program szerkezeti felépítése: I. Bevezetés II. Helyzetelemzés III. SWOT elemzés IV. Stratégia V. A prioritások és a beavatkozási területek bemutatása VI. A stratégia várt eredményei VII. Más programokkal és politikákkal való koherencia VIII. Végrehajtási rendelkezések IX. Indikatív pénzügyi táblázat X. Mellékletek Jelen dokumentum nem tér ki a helyzetfeltárás adatainak, megállapításainak bemutatására, a Program koherencia-vizsgálatára más nemzeti, ágazati programokkal, a korábbi együttműködési tapasztalatok bemutatására és a Program végrehajtását leíró fejezetekre, hanem a levont következtetéseket és megállapításokat SWOT elemzés keretében mutatja be. 2. A támogatásra jogosult terület bemutatása és SWOT elemzése A Program támogatásra jogosult területe mind a magyar, mind a horvát oldalon egymással határos NUTS III-as területi egységeket foglal magába, ezek Magyarországon: Zala, Somogy és Baranya megyék, míg Horvátországban: Međjimurska, Koprivničko-Križevačka, Virovitičko-Podravska és Osječko-Baranjska megye. A felsorolt határ menti horvát megyék mellett még négy megye, nevezetesen Varaždinska, Bjelovarsko-Bilogorska, Požesko-Slavonska és Vukovarsko-Srijemska került bevonásra a Programba a programozó munkacsoport 2006. szeptember 27-ei döntése alapján. Ugyanakkor, mivel ezek a területi egységek közvetlenül nem határosak Magyarországgal, ún. csatlakozó területként, a vonatkozó uniós szabályozás szerint legfeljebb 20%-ban részesedhetnek a teljes programkeretből. 5

A SWOT elemzés rávilágít a magyar-horvát határtérség fejlesztése szempontjából néhány kulcsjellemzőre, amelyek egy része közvetlenül befolyásolható a Program által, míg másokat az objektíve adott és más tényezők hatására formálódó szélesebb társadalmigazdasági helyzet határoz meg. Az együttműködési térség SWOT-elemzése Erősségek Gyengeségek - a turizmus számára vonzó rurális földrajzi adottságok (falvak stb.) - két nagy városi központ (Pécs és Eszék) - a határrégió javuló gazdasági teljesítménye - gazdag természeti és kulturális örökség, erős ökoturisztikai potenciál - híres termálfürdők és borvidékek (Harkány-Villány, Hévíz, Zalakaros; St. Martin-, Bizovačke- és Varaždinske Spa) - városi turisztikai (Pécs, Eszék, Varasd/Varaždin) és etnikai turisztikai (Mohács) potenciál - Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, egy újabb turisztikai lehetőség - kézzelfogható igény a humánerőforrásfejlesztés területén való együttműködés iránt (az előző programok tanulsága szerint) - számos felsőoktatási intézmény (Pécs és Eszék; Keszthely, Kaposvár és Csáktornya, Križevci) - bizonyos területek elnéptelenedése, idősödő és hátrányos helyzetű települések - viszonylag fejletlenebb területek gyakorisága - a turisztikai infrastruktúra (pl. szálláshelyek) részleges hiánya, kevés és nem fókuszált marketingtevékenység - mindeddig alacsony turisztikai együttműködési készség - magas munkanélküliségi és alacsony aktivitási arányszámok a határ-menti kistérségek többségében - diplomások viszonylag alacsony száma - oktatási intézmények alacsony együttműködési aktivitása, a szakmai igényekre lassan reagáló képzők - a kölcsönös nyelvoktatás alacsony szintje - alacsony K+F tevékenység, a K+F intézmények és a gazdaság szereplői közötti elégtelen kapcsolatok - szociális szegregáció a fejletlenebb 6

- a határ két oldalát összekötni képes nemzetiségek jelenléte - már létező kulturális és eurorégiós együttműködések - Budapest-Zágráb autópályás összeköttetés által javított elérhetőség - sok helyen érintetlen környezet - jó vízminőség, alacsony légszennyezettség - a két oldal nemzeti parkjai közötti jó együttműködés Lehetőségek - növekvő érdeklődés a környezetorientált turizmus iránt - Horvátország az Európai Unióhoz történő intézményes közeledés megkezdésének is köszönhetően egyre vonzóbb a nemzetközi befektetők számára is - javuló elérhetőség a kiépülő gyorsforgalmi úthálózatnak köszönhetően (Budapest-Eszék- Szarajevó), ebből kifolyólag jobb befektetés-vonzási és fejlődési esélyek - a határon átnyúló munkaerő-mozgás lehetősége Horvátországnak a Közös Piachoz való csatlakozásának köszönhetően - a közös határ fokozatos légiesedése (főleg Horvátország Schengen-i tagsága után) - az emberek közti kapcsolatok növekvő száma és szélesedő spektruma kistérségekben - a belső úthálózat rossz állapota, a határátkelőhelyek ritkássága - kerékpárutak minimális kiépítettsége - a Duna szennyezettsége - a 90-es évek háborúskodásából visszamaradt aknamezők horvát oldalon Veszélyek - a szociális kirekesztettség és szegregáció mélyülése a periférikus területeken - romló gazdasági aktivitás az elöregedő településeknek és az idősödő falusi közösségeknek köszönhetően - a folyami ökoszisztéma állapotának további romlása a szennyvízkezelés megoldatlansága miatt bizonyos területeken - a klímaváltozás káros hatásai a folyók mentén elhelyezkedő kistérségekre nézve (áradások stb.) - a turizmus nem fenntartható mellékhatásainak a természeti értékeket sújtó káros lecsapódása - az épített örökség állagának romlása a megfelelő finanszírozás hiányában - inkoherens fejlesztési stratégiák az önkormányzatok és az ágazati szervek nem egyeztetett tervezési tevékenysége folytán 3. Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia, programcélok 3.1 Stratégia A Dráva által összekötött magyar és horvát határ menti területek fejlesztési irányvonalai nagyon hasonlóak, és az ebben rejlő potenciál eddig nem került teljesen kihasználásra. A vidék falusias jellege, a természeti értékek, a kulturális örökség mind-mind együttműködési lehetőségeket rejtenek magukban. A Program stratégiája ezért a közös természeti és kulturális örökség értékeire épül. Ezen értékek feltárása és megőrzése révén válhat a határ menti régió egyedivé nemcsak Magyarországon és Horvátországban, de az európai színtéren is. 7

A Program jövőképe szerint a magyar-horvát határ menti terület a közös örökségre sikeresen építő együttműködési terület lehet. A hosszú távú programcél a kultúraés tudásalapú fejlődés, amelynek mozgatórugói a közös természeti- és kulturális örökségvédelem, valamint a határon átnyúló intenzív társadalmigazdasági kapcsolatok. A Programban a következő specifikus célok kerültek meghatározásra, amelyek az átfogó programcél megvalósítását segítik elő: 1. A Dráva-völgy és az ahhoz kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonzerejének növelése 2. A Mura-Dráva-Duna területből és az azt körülvevő természeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása 3. A két oldal szinergikus és együttműködő gazdaságai 4. A közös kulturális örökség fejlesztése és fenntartása a kulturális értékek és a hagyományok népszerűsítése, valamint a turizmus fejlesztése céljából 5. Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok előnyeinek kihasználása 3.2 Prioritási tengelyek A Program két tematikus prioritási tengelyből és egy horizontális prioritási tengelyből áll (Technikai Segítségnyújtás). A tematikus prioritások a Lisszaboni célok és a Göteborgi alapelvek, az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság, a kétnyelvűség és a határon átnyúló együttműködés horizontális célkitűzések figyelembevételével kerültek kialakításra. A Technikai Segítségnyújtás biztosítja a Program sikeres végrehajtását. A prioritásokat és a beavatkozási területeket a következő táblázat szemlélteti: 1. PRORITÁS 2. PRIORITÁS Fenntartható környezet és turizmus Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés Fenntartható és vonzó környezet Együttműködő gazdaság Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen Közösségek közötti humánerőforrásfejlesztés 3. PRIORITÁS Technikai Segítségnyújtás 1. prioritás: Fenntartható környezet és turizmus 1.1. Fenntartható és vonzó környezet Tervezett tevékenységek: Tájkép-fejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen (illetve ennek természeti és vidéki környezetében) egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az öko-turizmus számára vonzóbb helyszínek kialakítása céljából Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhely-rekonstrukció 8

1.2. Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen Tervezett tevékenységek: Regionális turisztikai termékterv kidolgozása Az aktív- és öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: látogatóközpontok, erdei iskolák, vízi sport infrastruktúra, kerékpárutak, gyalogló-túraösvények, kölcsönzők A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése A folyóterület egységes turisztikai termékként történő népszerűsítése Magánbefektetések ösztönzése 2. prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.1. Együttműködő gazdaság Tervezett tevékenységek: Határon átnyúló üzleti partnerkeresés A határon átnyúló munkaerő-áramlás elősegítése Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) Közös helyi tervezés, stratégiák, programok 2.2. Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés Tervezett tevékenységek: Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprojektek Emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek 3. prioritás: Technikai Segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás a Program eredményes tervezésének, megvalósításának, nyomon követésének és ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, célja a Program hatékony, eredményes és átlátható irányításának, valamint problémamentes működésének biztosítása. 4. Pénzügyi terv A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 finanszírozását 85%-ban közösségi hozzájárulás biztosítja, a fennmaradó forrást a nemzeti hozzájárulás (a pályázóktól elvárt önerő, illetőleg az esetleges kormányzati társfinanszírozás) jelenti. A Program keretében az első három évre (2007-2009) 19 307 299 euró uniós (IPA) forrás áll rendelkezésre. A következő táblázatok a Program pénzügyi terveit mutatják be. 9

1. Tábla: A közösségi forrás pénzügyi előirányzatának éves bontása a 2007 és 2009 közötti időszakra (euróban). Év Közösségi forrás 2007 4 219 237 2008 7 208 564 2009 7 879 498 Összesen: 19 307 299 2. Tábla: A források megoszlása prioritásonként (euróban). Prioritási Tengely 1 Fenntartható környezet és turizmus Prioritási Tengely 2 Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás fejlesztés Prioritási Tengely 3 Technikai Segítségnyújtás Közösségi támogatás (a) Nemzeti központi támogatás (b) (c) Teljes támogatás (d) = (a)+(b)+ (c) Nemzeti magánforrás Társfinanszírozási arány %-ban (e)=(a)/(d) 11 584 379 2 044 302 0 13 628 681 85 5 792 190 1 022 151 0 6 814 341 85 1 930 730 1 930 730 0 3 861 460 50 Összesen 19 307 299 4 997 183 24 304 482 10

5. A Program végrehajtása A Program végrehajtását a közösen felállított intézményi struktúrák látják el. Program intézmény Irányító Hatóság Igazoló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Közös Technikai Titkárság Közös Technikai Titkárság Információs Pont Ellenőrző szervek Felelős intézmény Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarország Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma Magyarország Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország a VÁTI Kht. keretein belül Magyarország a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium szerződteti Horvátország VÁTI Kht. Budapest, Pécs, Zalaegerszeg Magyarország a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium jelöli ki Horvátország Hatáskör A Program irányításának és végrehajtásának átfogó felelősségét viseli az Európai Bizottság irányában. A Bizottsághoz történő megküldésüket megelőzően igazolja a költségnyilatkozatokat és a kifizetési kérelmeket. Az Irányító Hatóságtól és az Igazoló Hatóságtól funkcionálisan független szervezet, a végrehajtási és ellenőrzési rendszer működése hatékonyságának igazolásáért felelős. Segíti az Irányító Hatóságot és a Közös Monitoring Bizottságot feladataik ellátása során. Támogatja a Közös Technikai Titkárság projektfejlesztő munkáját Horvátországban. Felel a kedvezményezettek által benyújtott költségigazolások partneri szintű ellenőrzéséért és igazolásáért. Pályázati rendszer A projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végső döntést a Közös Monitoring Bizottság hozza meg. A projektkiválasztás során alkalmazott feltételrendszert (beleértve a jogosultsági, a koherenciával kapcsolatos és a szakmai szempontokat) mindkét résztvevő ország egyéb programvégrehajtó szerveivel együttműködésben a Közös Technikai Titkárság dolgozza ki, a Közös Monitoring Bizottság hagyja jóvá, és az a Végrehajtási Kézikönyvben is bemutatásra kerül. 11

A projektek kiválasztása nyílt pályázati felhívások keretében lehetséges, egyvagy kétlépcsős megközelítés alkalmazásával A Közös Monitoring Bizottság felelőssége az adott pályázati felhívásban foglalt tevékenységfajtáknak megfelelő projekt-kiválasztási modell meghatározása. Mindkét modell a Közös Monitoring Bizottság részvételével kerül kialakításra, és részleteiben leírásra kerül a Végrehajtási Kézikönyvben. 12