A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Hasonló dokumentumok
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Víz az élet gondozzuk közösen

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

A Víz Keretirányelv végrehajtása

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Vizeink állapota 2015

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT

Javaslatok a Dráva részr zkedésekre

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VGT intézkedések végrehajtása

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

és s felszín n alatti vizek

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyőjtı gazdálkodási tervek

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Tájékoztató a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás május 23-án megrendezésre kerülő ülésére.

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Javaslatok a LónyayL alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Előadó neve (Öko Zrt. vezette Konzorcium vagy KÖVIZIG)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A víz élet, gondozzuk közösen!

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

Országos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITAANYAG A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV MÁSODIK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÜTEMTERVE ÉS MUNKAPROGRAMJA

Az EU vízügyi politikájának (Víz Keretirányelv) megvalósítása Magyarországon, a Tisza vízgyűjtőjén. Kovács Péter

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Fekete-víz (3-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE. Az országos terv háttéranyaga

MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE. Az országos terv háttéranyaga

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Közép-Duna (1-9 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

Átírás:

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt.

Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme. Anyagában tekintve mi magunk is jórészt vizek vagyunk. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ezért született Víz Keretirányelv (2000/60/EK) mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a számukra biztosított megfelelő vízmennyiséget is. Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható két tervezési időszaknak megfelelően 2021-ig vagy 2027-ig, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek, mint a jó állapot, illetve jó potenciál követelményei.

A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2009. december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani A VGT-nek tartalmaznia kell: a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); a környezeti célkitűzéseket, illetve a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket.

A tervezés területi vetülete Magyarország teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében érdekelt. A tervezés hazánkban több területi szinten valósul meg: országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), részvízgyűjtő - Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az országban) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt vízfolyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent).

A tervezés területi vetülete Magyarország teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében érdekelt. A tervezés hazánkban több területi szinten valósul meg: országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), részvízgyűjtő - Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az országban) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt vízfolyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent).

A tervezés területi vetülete Magyarország teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében érdekelt. A tervezés hazánkban több területi szinten valósul meg: országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), részvízgyűjtő - Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az országban) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt vízfolyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent).

A tervezés területi vetülete Magyarország teljes területe a Duna-medencébe tartozik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében érdekelt. A tervezés hazánkban több területi szinten valósul meg: országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), részvízgyűjtő - Duna, Tisza, Dráva, Balaton- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az országban) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárolt vízfolyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent).

A víztestek Vízfolyások: Magyarországon összesen 9800 vízfolyást tartunk nyilván, víztestként azonban csak 1031 vízfolyás lett kijelölve a 10 km 2 -es vízgyűjtő méretbeli alsó korlát miatt. A kisebb vízfolyások egy víztestbe történő összevonása miatt 866 folyót, patakot, vagy csatornát jelöltünk ki víztestnek, amelyből 393 sorolható a természetes kategóriájú vízfolyás víztesthez (a többi erősen módosított, vagy mesterséges víztest). Állóvizek: Az állóvizeknél önálló víztestként az 50 hektárnál nagyobb, nem völgyzárógátas tavak kerültek kijelölésre. Víztestként 296 állóvíz lett kijelölve. A kisebb tavakból álló tócsoportok egy víztestbe történő összevonása miatt 213 tavat, tározót, vagy mentett oldali holtágat jelöltünk ki víztestnek, amelyből csak 75 sorolható a természetes kategóriájú állóvíz víztesthez (a többi erősen módosított, vagy mesterséges víztest). Felszín alatti vizek: 185 felszín alatti víztest közül 22 db sekély hegyvidéki víztest, 55 db pedig sekély porózus víztest. A hegyvidéki víztestek darabszáma 23, míg a porózus víztesteké: 48. A karszt víztestek darabszáma összesen 29, ezen belül 14 db hideg karszt víztest és 15 db termál karszt víztest. A porózus termál víztestek száma: 8.

Víztestek - Célkitűzések Víztestek típusa Víztestek száma összesen (db) Jelenlegi jó Jó állapot/potenciál elérése állapot v. potenciál fenntartása 2027-2015-re 2021-re re Enyhébb célkitűzés (javaslat) Vízfolyások összesen 359 35 38 127 146 13 Természetes 181 15 21 71 61 13 Erősen módosított 121 2 7 46 66 0 Mesterséges 57 18 10 10 19 0 Állóvizek összesen 64 15 3 31 15 0 Természetes 24 15 1 7 1 0 Erősen módosított 1 0 1 0 0 0 Mesterséges 39 0 1 24 14 0 Felszín alatti vizek 91* 49 2 18 22 0 Összesen 514 99 43 176 183 13

Kiemelt vizek A Duna részvízgyűjtő esetében kiemeltnek tekintjük: Dunát (az RSD-vel), a Fertő-tavat, é s a Ve l e n c e i - t a v a t, a D u n á n t ú l i - középhegység karszt területét. A Duna-Tisza közi Hátság is kiemelt víz, de ez a Tisza részvízgyűjtőnél kerül tárgyalásra A Dunát, mint kiemelt víztestet vizsgálva elmondható, hogy mind a nagy Duna, mind a Mosoni Duna és az állóvíznek besorolt RSD vízminősége ökológiai szempontból egyetlen víztesten sem éri el a jó állapotot. A kémiai állapotot tekintve a Duna a szigetközi szakaszon nem jó állapotú, majd határig jónak minősített.

Kulcsproblémák Duna: medersüllyedés és hatásai, a Szigetközben a megfelelő vízpótlás megoldatlansága, Duna menb nagyvárosok szennyező hatásai

Kulcsproblémák Duna: medersüllyedés és hatásai, a Szigetközben a megfelelő vízpótlás megoldatlansága, Duna menb nagyvárosok szennyező hatásai A Velencei-tó: szerves-, és tápanyagterhelés

Kulcsproblémák Duna: medersüllyedés és hatásai, a Szigetközben a megfelelő vízpótlás megoldatlansága, Duna menb nagyvárosok szennyező hatásai A Velencei-tó: szerves-, és tápanyagterhelés A Fertő-tó: Jó állapotú, a tó természetes elöregedési folyamata okoz problémát. (feltöltődés és elnádasodás)

Kulcsproblémák Duna: medersüllyedés és hatásai, a Szigetközben a megfelelő vízpótlás megoldatlansága, Duna menb nagyvárosok szennyező hatásai A Velencei-tó: szerves-, és tápanyagterhelés A Fertő-tó: Jó állapotú, a tó természetes elöregedési folyamata okoz problémát. (feltöltődés és elnádasodás) A Rába: készlethiány, vízszint süllyedés, ausztriai eredetű szennyezések

Kulcsproblémák Duna: medersüllyedés és hatásai, a Szigetközben a megfelelő vízpótlás megoldatlansága, Duna menb nagyvárosok szennyező hatásai A Velencei-tó: szerves-, és tápanyagterhelés A Fertő-tó: Jó állapotú, a tó természetes elöregedési folyamata okoz problémát. (feltöltődés és elnádasodás) A Rába: készlethiány, vízszint süllyedés, ausztriai eredetű szennyezések Dunántúli-középhegység karszt : mennyiségi hiány az elmúlt időszak azóta megszűnt - bányavíz-kiemelései és a túlzott jelenlegi vízkiemelések miatt, nitrát szennyezettség

Kulcsproblémák Duna: medersüllyedés és hatásai, a Szigetközben a megfelelő vízpótlás megoldatlansága, Duna menb nagyvárosok szennyező hatásai A Velencei-tó: szerves-, és tápanyagterhelés A Fertő-tó: Jó állapotú, a tó természetes elöregedési folyamata okoz problémát. (feltöltődés és elnádasodás) A Rába: készlethiány, vízszint süllyedés, ausztriai eredetű szennyezések Dunántúli-középhegység karszt : mennyiségi hiány az elmúlt időszak azóta megszűnt - bányavíz-kiemelései és a túlzott jelenlegi vízkiemelések miatt, nitrát szennyezettség A Duna Tisza közi Hátság: hosszú ideje tartó talajvízszint süllyedés, minőségi problémák a déli részen

Prioritások Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézkedésekben foglalt előírások hazai végrehajtásának és az ún. további alapintézkedések, azaz a VKI céljait szolgáló már hatályos tagállami szabályozási intézkedések végrehajtásának. Előnyben kell részesíteni a VKI 4. cikk 1. c) alá eső védett területek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös határidő alól nincs felmentés. Fontos leszögezni, hogy itt nem a víztestnek kell jó állapotúnak lennie 2015-ig, hanem a védettség szempontjából problémás jellemzőt kell megfelelővé tenni. A probléma megoldásának sürgőssége (a nem cselekvés komoly következményei/magas költségei, vészhelyzet kialakulásának lehetősége, pl. ivóvízbázis elszennyeződése) Az adott víztest rendbehozatalának társadalmi hasznossága, erős társadalmi igény léte mellett (pl. sok embert pozitívan érint, idegenforgalom, vízvisszatartás) Azon víztestek, ahol a szükséges intézkedéseket rövidtávon meg lehet valósítani (előkészítettség, rövid megvalósítási idő), ahol gyorsak az eredmények. Azon víztestek, ahol a szükséges intézkedések kiemelkedően hatásosak, adott intézkedési kombináció kis költséggel nagy eredményt ér el.

Intézkedések Intézkedések Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Intézkedések Előfordulási %-a 1775 52% Egyéb szennyezések csökkentését célzó intézkedések 13 1% alatt Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések 1331 39% Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása 146 4% Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések 23 1% alatt Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések 119 4% Intézkedések száma összesen: 3407 100%

Vízgyűjtő kerülettől a részvízgyűjtőkig Vízgyűjtő és vízgyűjtőkerület: a Duna

Vízgyűjtő kerülettől a részvízgyűjtőkig Vízgyűjtő és vízgyűjtőkerület: a Duna Részvízgyűjtők: Duna Pozsony-Dráva torkolat, Dráva, Tisza Tagállamok: Magyarország.. és még 13-an

Európai Bizottság Duna Védelmi Bizottság ICPDR A Duna-völgyi szintű Duna és kiemelt víztestek B Részvízgyűjtők B és C Nemzeti tervek A miniszterek értekezlete hagyja jóvá 2010 februárban 4 részvízgyűjtő (Tisza, Száva, Prut, Duna-Delta) 13 dunai ország

Jelentős vízgazdálkodási problémák Duna-völgy szinten szennyezés szerves anyagokkal, terhelés tápanyagokkal, szennyezés veszélyes anyagokkal, hidromorfológiai változások (keresztirányú elzárások, a folyóktól elvágott árterek, vízjárás, hordalék), határokon átnyúló felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi változásai.

Terhelések, állapotértékelés és intézkedések Duna-völgy szinten Az egyes országoktól kapott adatszolgáltatás alapján (májusi előtti adatok felülvizsgálandó) Duna-völgy szintű célok ehhez szükséges intézkedések - nemzeti intézkedések Duna szintű hatás - nincs jelzés a határmenti problémák kezelésére Új fejlesztésekkel kapcsolatos vonatkozó állásfoglalás (pl. hajózás) A hazai intézkedések ismertetésekor visszatérünk a Duna szintű célokra visszacsatolás december 22-ig. Foglalkozik az éghajlatváltozás hatásával

Köszönöm a figyelmet