felcím Szakmai felelõsségbiztosítás Magyar Könyvvizsgáló Kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek részére ALCÍM Általános szerzõdési feltételek 1/8
1. Fogalommeghatározások 1.1. Magyar Könyvvizsgálói Kamara: a kamarai tagok önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ köztestülete (a továbbiakban: kamara). 1.2. Kamarai tag könyvvizsgáló: az a természetes személy, aki a kamara engedélyével jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult a Magyar Köztársaság területén. 1.3. Könyvvizsgáló cég: jogi formájától függetlenül az a gazdálkodó szervezet (szervezet), amely a kamara engedélyével jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult a Magyar Köztársaság területén. 1.4. Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység: a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerûségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszûnésekor a külön jogszabályban elõírt értékelési, ellenõrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése. 1.5. Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás a) a gazdálkodó mûködésének átvilágítása, értékelése, b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszûnésével, folyamatos mûködésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértõi tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az igazságügyi könyvszakértõi tevékenységet is, c) a számviteli, ellenõrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, d) a könyvviteli szolgáltatás. 1.6. A könyvviteli szolgáltatás: a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belsõ információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a fõkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítõ feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplõ adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, az elszámolások, a beszámolóban szereplõ adatok jogszerûségének, szabályszerûségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelõ belsõ és külsõ információk elõállítása, szolgáltatása. 1.7. Adótanácsadói tevékenység: a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegû kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás, a kötelezettségek és jogok érvényesítésében való közremûködés, az adóhatóság és a bíróság elõtti képviselet, az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve szakszerû tájékoztatás, egy vállalkozás adótervének elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása, a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenõrzése, elemzése, hasznosítása, a költségvetési kapcsolatok ellenõrzésének megszervezése és szakszerû végzése, 2. A szerzõdés alanyai 2.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerzõdésben biztosított lehet - kamarai tag könyvvizsgáló (beleértve a szünetelõ tagsággal rendelkezõket is) vagy - kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cég, aki a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. Tv.-ben a kamarai tagság feltételeként elõírt felelõsségbiztosítási szerzõdéskötési kötelezettségének eleget téve a jelen szerzõdés keretében biztosítja a szakmai felelõsségbiztosítási fedezetét. Amennyiben a természetes személy könyvvizsgáló a kamarából kilép, vagy a könyvvizsgáló céget a kamarai nyilvántartásból törlik, úgy a biztosítási fedezet a könyvvizsgálati tevékenységre vonatkozóan megszûnik, de fennmarad a jelen biztosítási szerzõdés hatálya alá tartozó egyéb szakmai tevékenység vonatkozásában. biztosító az Allianz Hungária Zrt. (Cg.01-10-041356., a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy Zs. út 52.). 2/8
3. A biztosított tevékenységek és a biztosítási esemény 3.1. A biztosító a biztosított helyett valamint akinek tevékenységéért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelõsséggel tartozik az e szerzõdésben meghatározott módon és mértékben megtéríti a a 3.3. pontban meghatározott biztosított tevékenység ellátása körében a szakmai szabályok megszegésével (szakmai hiba) okozott olyan vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik, amennyiben a károsult emiatt a biztosítottal szemben kárigényt érvényesít. 3.2. Egy biztosítási eseménynek minõsül, az egyazon szabály megszegésébõl egyazon károsult irányában fennálló kártérítési kötelezettség. (sorozatkár). Káreseménynek minõsülõ több hátrányos jogkövetkezményt magába foglaló egyazon hatósági határozat annyi biztosítási eseménynek minõsül, ahány különbözõ szabály megszegése valósult meg. 4.2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés visszamenõ hatállyal jön létre attól az idõponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták. 4.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés (4.2. pont) eltér az általános szerzõdési feltételekben foglalt rendelkezésektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést az általános szerzõdési feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. 4.4. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. 3.3. A jelen biztosítás szempontjából biztosított tevékenységeknek minõsülnek a a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerûségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl; b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszûnésekor a külön jogszabályban elõírt értékelési, ellenõrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása; c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése; d) a gazdálkodó szervezet mûködésének átvilágítása, értékelése, e) a gazdálkodó szervezet alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszûnésével, folyamatos mûködésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértõi tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az igazságügyi könyvszakértõi tevékenységet is. f) a számviteli, ellenõrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, g) a könyvviteli szolgáltatás, h) adótanácsadási tevékenység. 4. A biztosítási szerzõdés létrejötte 4.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. 4.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerzõdõ fél ajánlatától, és az eltérést a szerzõdõ fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzõdõ fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat szerint jön létre. 5. A szerzõdés tartama, biztosítási idõszak, idõbeli hatálya 5.1. Jelen feltételek alapján megkötött szerzõdés határozatlan idõtartamú. 5.2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló minden év június hó 1. napja. 5.3. A biztosítás az azt követõ nap 0.- órájára visszamenõen lép hatályba, hogy a biztosított ajánlata a biztosítóhoz megérkezett. 5.4. A biztosító kockázatviselése a felek eltérõ megállapodása hiányában a biztosítottnak a szerzõdés hatálya alatt végzett tevékenysége következtében a szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett és érvényesített követelések tekintetében áll fenn. Abban az esetben, ha a biztosított a jelen biztosításhoz történõ csatlakozása idõpontjáig az Allianz Hungária Biztosító Zárkörûen mûködõ Részvénytársaságnál kötötte meg a könyvvizsgálói szakmai felelõsségbiztosítását, a biztosítást a korábbi biztosítási szerzõdés szempontjából folyamatosnak kell tekinteni. 3/8
5.5. Ha a biztosítás a biztosítottra nézve azért szûnik meg, mert a biztosított kamarai tagsága megszûnt, vagy a könyvvizsgálói társaságot a kamarai nyilvántartásból törölték, avagy a biztosított a 3.3. pontban körülírt biztosított tevékenységével bármely okból felhagyott, a biztosító a biztosítottal szemben pótdíjmentesen kockázatban marad, az elévülésre vonatkozó törvényi szabályok szerint érvényesített, bírói úton kikényszeríthetõ azon követeléseket tekintve, amelyek konkrét lehetõségét az ok megjelölésével és várható mértékét vizsgálati jegyzõkönyv, vagy hatósági határozat alapján a biztosított a biztosítónak a szerzõdés hatálya alatt már írásban bejelentette, feltéve, hogy a követelést a megjelölt személy a megjelölt okból érvényesíti. 6. Kizárások A biztosítási fedezet nem terjed ki a) arra a kárra, amelyet a biztosított a törvény, vagy szakmai szabály által tiltott tevékenységgel, továbbá üzleti titoksértés, vagy hitelrontás útján okozott; b) a biztosított saját, illetve hozzátartozóinak [(Ptk. 685. b)]kárára; c) az elmaradt haszonra (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét); d) a felmerült adóhiányra, illetve adójellegû befizetés elmaradására; e) a biztosítottra személyesen kiszabott bírságra és büntetésre; f) arra a kárra, amelyet a biztosított saját számítógépes programjának hibája, vagy a hibás saját számítógépes program használata okozott, ideértve azon károkat is, amelyek adatok feldolgozására, tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógép, vagy más adatfeldolgozó rendszer a 2000. év alatt vagy az után bekövetkezõ olyan hibás mûködésébõl erednek, amelynél a számítógép, illetve a rendszer akár a biztosított tulajdonában van, akár nem valamely dátumot nem a számítógépbe, illetve rendszerbe ténylegesen beírt dátumnak megfelelõen ismert fel, kezelt, képezett le, mentett el vagy dolgozottt fel; g) arra a követelésre, amely a biztosított jogszabályban elõírt felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségén alapul, továbbá amely a biztosított honoráriumát, illetve költségtérítését érinti; h) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak, valamint a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában; i) a biztosított vezetõ tisztségviselõi által, felügyelõ bizottsági tagjai által, ilyen minõségükben okozott károkra; j) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára; k) az összeférhetetlenségre vonatkozó elõírások megszegésével okozott károkra; l) A Kamara Alapszabályában és vagy Etikai Kódexében a könyvizsgálati tevékenységen kívüli egyéb tevékenységekre meghatározott elõírások/korlátozások megszegésével okozott károkra; m) a kárra, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be; n) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült; o) jogszabály alapján megtérülõ, az állam ellen is érvényesíthetõ igényekre; p) a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elveszésébõl, ellopásából eredõ károkra; q) költségkeretek és hitelek túllépésébõl eredõ károkra; r) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erõszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete; a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekbõl állandó vagy ideiglenes jelleggel; lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki; terrorcselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet mûködésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentõs anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé. A személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bûncselekmények alatt a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. tv. 261. (9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bûncselekmények értendõk.). 4/8
7. A biztosítási összeg, biztosítási díj, díjfizetés és adatközlés szabályai 7.1. A biztosítási összeg 7.1.1. A biztosítási összeg egy adott biztosítási esemény kapcsán a károkozás idõpontját magába foglaló biztosítási idõszakra megkötött biztosítási szerzõdésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben: a biztosítási eseményenként és a biztosítási idõszakra meghatározott kártérítési limit. 7.1.2. A biztosítónak a biztosítási idõszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg az adott szerzõdésben a károkozás idõpontját magába foglaló biztosítási idõszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási idõszakonkénti, illetõleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülõ költségekre. 7.1.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbõl való levonása után legfeljebb a szerzõdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. Ha azonban az éves biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. 7.1.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez. 7.2. Biztosítási díj meghatározása és díjfizetés 7.2.1. A biztosítási díj a) a természetes személy kamarai tag biztosított esetén az általa választott biztosítási összeg (éves kártérítési felsõ határ) függvényében, b) könyvvizsgáló cég biztosított esetén pedig a választott biztosítási összeg (éves kártérítési felsõ határ) és a biztosított tevékenységekbõl származó éves árbevétel (tevékenységét megkezdo könyvvizsgálói társaság esetén a tervezett árbevétel) alapján kerül meghatározásra, amelyrõl a biztosított a szerzõdés megkötésekor az ajánlaton, a biztosítási évfordulókor történõ megújításokkor pedig az adatközlõn tartozik nyilatkozni. A biztosított a kitöltött ajánlatot, adatközlõt a biztosítónak küldi meg. 7.3. A biztosítási díj megfizetése 7.3.1. Ha a felek ettõl eltérõen nem állapodnak meg, a biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a további biztosítási idõszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. 7.3.2. A biztosított a biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási díjat a biztosító számlájára fizeti be. A biztosító hozzájárul ahhoz, hogy a díjat a biztosított választása szerint féléves részletekben teljesítse. 7.3.3. A szerzõdés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 7.3.4. A könyvvizsgálói társaság a biztosítási évre vonatkozó tényleges árbevételét mérlegadatai alapján a tárgyévet követõ év június 15. napjáig közli a biztosítóval. Ha az árbevétel alapján számított díj mértéke különbözik az elõzetes díjtól (annál több, vagy kevesebb), a díjkülönbözetet a soron következõ féléves díjrészlettel kell elszámolni. 7.3.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerzõdõ helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 7.3.4. pontban írt kötelezettségének, akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének de legfeljebb a teljes kárnak a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni. 7.3.6. A biztosító jogosult a szerzõdõ (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenõrzése céljából, az ellenõrzéshez szükséges mértékben betekinteni. 7.4. Önrészesedés 7.4.1. A biztosított káreseményenként a megállapított kárösszegbõl önrészesedés címén 10 %-ot, de legalább ötvenezer forint összeget maga visel. 8. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 8.1. Közlési kötelezettség 8.1.1. A biztosítottnak és a szerzõdõnek a szerzõdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelõ válaszokkal a biztosított/szerzõdõ eleget tesz közlési kötelezettségének. 8.1.2. A biztosító/szerzõdõ a 8.1.1. ponton túlmenõen köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentõs okiratokat, dokumentációkat, szerzõdéseket és hatósági határozatokat. 8.2. A változásbejelentési kötelezettség 8.2.1. A biztosított/szerzõdõ a biztosítási szerzõdés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de 5/8
legkésõbb 2 (kettõ) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére. 8.2.2. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerzõdõt és a biztosítottat egyaránt terheli. 8.2.3. A biztosító elõzetes értesítést követõen jogosult a helyszínen ellenõrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerzõdõ által szolgáltatott adatok helyességét. 8.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei 8.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 8.3.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad. 9. A biztosítási esemény bekövetkezése 9.1. A biztosítási esemény bejelentése 9.1.1. A biztosított a káreseményt annak bekövetkezte, illetve tudomására jutása után, illetve amikor vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel, öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz a kamara egyidejû értesítése mellett. Az adótanácsadói tevékenységgel összefüggõ biztosítási esemény bejelentéshez csatolni szükséges mind a feltett kérdés, mind pedig a biztosított által kialakított szakvélemény szabatosan meghatározott és írott formában pontosan megjelenített dokumentumait. 9.1.2. A könyvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos kárigény jogalapjáról és az okozott kár összegszerûségérõl a kamara a nemzeti könyvvizsgálati standardok, illetve az egyéb szakmai követelmények és szokások figyelembevételével a biztosító részére szakvéleményt ad. 9.1.3. Ha a káreseménnyel összefüggésben bírósági és/vagy hatósági eljárás volt vagy van folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot a biztosítónak be kell mutatni. 9.1.4. A kár összegszerûségét hitelt érdemlõen igazoló bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. 9.1.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 9.2. A felek jogai és kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor 9.2.1. A biztosító az ajánlatban a biztosított által megjelölt, a károkozó magatartás elkövetése idõpontjában érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a biztosított helyett a károkat. A biztosított a biztosítási összeg megválasztására biztosítási évenként jogosult. A kártérítés kizárólag forintban teljesíthetõ. 9.2.2. A biztosított káreseménnyel kapcsolatban a biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és polgári perbeli képviseletét. Jogosult továbbá a biztosított ellen indult büntetõ eljárásban képviseletérõl (védelmérõl) gondoskodni. 9.2.3. A biztosított a biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. A biztosított ilyen kötelezettségvállalása a biztosítóra nem hat ki. A károsult által a biztosított ellen indított perben a biztosított marasztalása a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a képviseletét a biztosító látja el, illetve a perben részt vett, vagy a képviselet ellátásáról, illetve perbeni részvételérõl lemondott. 10. A biztosító szolgáltatása 10.1. A biztosító a kártérítési összeget a jogalap és a kártérítés mértékének tisztázását követõ 15 napon belül köteles a károsultnak megfizetni. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító a kártérítést neki teljesítse, amennyiben bizonyítja, hogy a károsult kárát korábban közvetlenül megtérítette. A biztosított részérõl vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejûleg az irat másolatát a biztosító részére átadni. 10.2. A biztosított és a károsult egyezsége ideértve a bírósági, választottbírósági, illetve a peren kívüli egyezséget is a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választottbírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy a perbeli/eljárásbeli részvételérõl elõzetesen írásban lemondott. 10.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettség fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre. 6/8
10.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelõssége a más károkozóval egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlõ arányban oszlana meg. 11. A biztosító visszakövetelési joga 11.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a kárt jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. 11.2. Jelen szerzõdés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, a) ha a biztosított a kárt a könyvvizsgálói etikai szabályok kirívóan súlyos megsértésével okozta; b) ha a biztosított a kárt a foglalkozás szakmai szabályainak súlyos megszegésével okozta; c) ha a bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét. 12. A biztosítási szerzõdés megszûnése, a felmondás 12.1. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek bármikor indokolás nélkül felmondhatják. A szerzõdést írásban a biztosítási idõszak végére (május 31.) lehet felmondani. A felmondási idõ harminc nap. 12.2. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével a biztosítási szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat a szerzõdõ nem fizette meg, halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelés iránti igényét bírósági úton nem érvényesítette. 13. Egyéb rendelkezések 13.1. A személyes adatok kezelése 13.1.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). 13.1.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak. 13.1.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ. 13.1.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. -ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza. 13.1.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. 13.1.6. Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 13.1.7. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069554, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez postai vagy banki átutalás esetén igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A Bit. 78. (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végzõ személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végzõ a biztosító adatfeldolgozójának minõsül. 13.1.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító azonos minõségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. 13.1.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõjétõl kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során történik. 13.1.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza. 13.1.11. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. -ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett 7/8
aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza. 13.1.12. Az Ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerzõdések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függõ biztosításközvetítõk) mûködnek közre. E személyekkel a biztosítási szerzõdés megkötését követõen megszûnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait hozzájárulásuk esetén a biztosítási szerzõdés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át. 13.1.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével törlését. A valóságnak meg nem felelõ adatot a biztosító köteles helyesbíteni. 13.1.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés idõtartamáról, f) az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl (székhelyérõl), adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. 13.1.15. Az adatvédelemrõl szóló tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelõséhez (fax: 301-6052; levelezési cím: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Vezérigazgatóság, Jogi osztály) kérjük eljuttatni. 13.1.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 13.1.17. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. 13.1.18. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. 13.2. Záró rendelkezések 13.2.1. A jelen szerzõdésbõl eredõ igények az esedékessé válástól számított egy éven belül évülnek el. 13.2.2. Ha a szerzõdés megszûnésekor (idõbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerzõdés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévõ kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerzõdés megszûnése (idõbeli hatályának lejárta) nem érinti a még teljesítendõ szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A szerzõdés megszûnésekor még teljesítendõ szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerzõdés rendelkezései vonatkoznak. 13.2.3. A joghatóság és az irányadó jog A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a magyar anyagi jog szabályai az irányadók. Allianz Hungária Zrt. 8/8