MŰKÖDÉSI JELENTÉS A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET 2015. ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL Összeállította: Balázs Regina Ellenőrizte: Turczi Gábor Nádor Annamária Plank Zsuzsanna Jóváhagyta: Fancsik Tamás igazgató Budapest, 2016. március 4.
Tartalomjegyzék I. Állami feladatok... 6 1. Monitoring és mérési hálózatok, állandó mérések... 6 1.1. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium... 6 1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont... 10 1.3. Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás... 13 1.4. Földmágneses alaphálózat... 15 1.5. Országos Gravimetriai Alaphálózat... 18 1.6. Vízföldtani megfigyelőhálózat... 21 1.7. Paleomágneses Mérőhálózat... 23 2. Adatbázis fejlesztések és szolgáltatások... 25 2.1 Geoinformatikai szolgáltatások... 25 2.2 GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás... 29 2.3. MFGI térképszerverek fejlesztése... 31 2.4. Geofizikai adatbázisok karbantartása és szolgáltatása... 33 2.5. Alfa adatbázis módszertani fejlesztése... 35 2.6. Metaadatbázis építés és szolgáltatás fejlesztés - térképi alrendszer... 37 2.7. Informatikai rendszer üzemeltetése... 40 2.8. Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa... 43 2.9. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata... 44 2.10. Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása... 45 2.11. Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése... 48 2.12. PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése... 49 3. Műszer- és módszertani fejlesztések... 50 3.1. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése... 50 3.2. Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés... 52 3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés... 55 3.4. Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel... 59 3.5. Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására... 63 3.6. Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana... 65 3.7. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal... 67 3.8. Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlásvizsgálata LA-ICP-MS-sel... 69 3.9 Földradar módszertani kutatások... 71 4. Földfizikai kutatások... 73 4.1. Integrált földfizikai kutatások... 73 2
4.2. Űrfizikai kutatások... 77 5. Litoszféra-kutatás... 82 5.1. Litoszférakutatás... 82 6. 3D tér modell különös tekintettel a medenceterületekre... 85 6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje... 85 6.2. A Gerecse földtani térképezése... 87 6.3. Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata... 89 6.4 A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata... 90 6.5. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata... 92 7. Víz- és környezetföldtani kutatások... 93 7.1. Karszthidrogeológiai modellezések... 93 7.2. Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések... 96 7.3. A belvíz veszélyeztetettség földtani vizsgálata a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján... 99 7.4. Magyarország geokémiai atlasza... 101 7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata... 104 7.6 MÁV, környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen... 106 8. Nyersanyag potenciál... 108 8.1. Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén 108 8.2. Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése... 111 8.3. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítése... 113 9. Földtani veszélyforrások... 114 9.1. Földrengés-veszélyeztetettség Mérnökszeizmológiai térképezés... 114 9.2. (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek... 116 10. Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégiákat támogató kutatások 119 10.1. Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain (Vésztő-1, Dévaványa-1)... 119 10.2. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos kockázatelemzés és vizsgálat Tata városában... 121 10.3. Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás... 123 10.4. NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás... 125 11. Paleontológia... 126 11.1. A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata... 126 3
11.2. Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése... 130 12. Közszolgálati feladatok... 132 12.1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadvány-szerkesztőség alapfeladatainak ellátása... 132 12.2. Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása... 136 12.3. Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések... 139 12.4. Az Országos Kútkataszter vezetése, Vízföldtani napló -k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése... 143 12.5. Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT)... 145 12.6 Háttérintézményi feladtok... 147 12.7 Regionális Földtani Tanszék és egyéb oktatási tevékenységek... 149 13. Kiadvány... 150 13.1. Magyarország 1:500 000-es földtani térképe - magyarázó... 150 13.2. Kútkataszteri kiadványok... 151 13.3 Budapest és környéke földtani atlasza... 153 II. Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok. 154 1/2015. Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése... 154 2/2015. MBFH Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése... 159 3/2015. MBFH Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése... 162 4/2015. MBFH A magyarországi uránérc potenciál felmérése... 165 5/2015. MBFH Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése... 167 6/2015. MBFH Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése... 169 7/2015. MBFH A bányászati hulladékkezelő létesítmények (BHKL) nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése... 174 8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja... 177 9/2015. MBFH A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés... 181 10/2015. MBFH Felhagyott mélyművelésű bányák adatrendszerének kiegészítése... 183 11/2015. MBFH Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése... 184 12/2015. MBFH A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése... 185 13/2015. MBFH Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése... 188 14/2015. MBFH Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése... 191 4
15/2015. MBFH Külfejtéses bányák geodéziai felmérése földi módszerrel és a légi fotogrammetria új módszereinek elemzése... 192 16/2015. MBFH A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése... 193 17/2015. MBFH Adatrendszerek fejlesztése és metaadat-szolgáltatás... 195 18/2015. Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása... 199 19/2015. MBFH Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységiterhelhetőségi vizsgálatok végzése... 202 20/2015. MBFH Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése... 204 21/2015. MBFH Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása... 206 23/2015. MBFH A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplók másolatának beszerzése... 211 24/2015. MBFH Nem konvencionális szénhidrogén tárolók bányászati potenciálvizsgálata... 213 III. Pályázatok... 215 1/EU Geothermal ERANET... 215 2/EU MINERAL INTELLIGENT NETWORK FOR EUROPE (MIN4EU)... 217 3/EU MINATURA H2020... 218 4/EU Danregeotherm-DATA... 219 5/EU ESA Swarm Exploitation of Swarm data for space weather monitoring purposes... 220 1/HU NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer... 221 2/HU A közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjának megvalósításához az ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájának kialakítása program... 223 1/OTKA Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában... 224 2/OTKA Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján... 225 3/OTKA CO2-elárasztás geokémiai hatásainak vizsgálata természetes és kísérleti kőzet-(pórus)víz rendszerekben valamint numerikus modellekben... 227 4/OTKA Petroarcheometria: Kőeszköz-nyersanyagok kőzettani, geokémiai vizsgálata... 228 IV. Külső megbízásra végzett munkák... 231 V. Publikációs lista... 233 Előadások, poszterek... 233 Kézirat, térkép, jelentés... 240 Szabályzat... 251 Cikk, Könyv, Könyvrészlet, Absztrakt... 251 5
I. Állami feladatok 1. Monitoring és mérési hálózatok, állandó mérések 1.1. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Csontos András Feladat ismertetése: A földmágnesség mérése Magyarországon már 1870-től intézményesített feladat. Ekkor alapították a Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézetet. Obszervatóriumunk miután a földmágnesség mérésének feladata 1950-ben az ELGI-hez került - 1955-ben kezdte meg működését. Állandó feladata a mágneses tér változásainak minél pontosabb és folyamatosabb mérése. A feladat végrehajtásához a mesterséges mágneses anomáliáktól mentes környezet mellett a mérési szempontok szerint épült épületekre és egyedileg készített precíziós műszerek gondos üzemben tartására van szükség. Általános kötelme még az obszervatóriumoknak az adatszolgáltatás és az adatfeldolgozás. A földmágnesség területén a mérés és értelmezés a világméretű INTERMAGNET- együttműködés keretében folyik. Az obszervatóriumok adatainak jelentősége a klasszikus felhasználásokon túl a műholdak elterjedésével tovább növekedett, mivel a műholdak működési közegéről is ionoszféra, plazmaszféra, magnetoszfára hordoznak információt az adatsorok. Tervezett eredmények: Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. Kvázi valósidejű egyperces mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. Real time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. Feldolgozzuk és az INTERMAGNET-en keresztül közzé tesszük a 2014-es évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagait. A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. Megadjuk a 2014. évi deklináció átlagot a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. számára. Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három 6
Elért eredmények: mágneses komponensre végzett, egymásodperces mérésekkel, egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben. Referencia adatukat biztosítunk a ZAMG intézet Conrad obszervatóriuma számára. INTERMAGNET adatokkal támogatjuk Körmendi Alpár jerkjelenség vizsgálatát. A bevezetésre kerülő új INTERMAGNET standardok elérése miatt az obszervatóriumi alaprendszer A/D konverterét 16 bit felbontású ADAM modulról 24 bit felbontású és két nagyságrenddel sűrűbb mintavételű un. OBSDAQ rendszerre cseréljük. Az űrmissziók jobb támogatása céljából perces adatszolgáltatásunkban kvázi abszolút értékek közlését valósítjuk meg. 1. Alaptevékenység ellátása Az obszervatórium az alapfeladatait (a mágneses tér lassú variációinak folyamatos rögzítése és az ehhez kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás) a 2015-ös évben teljesítette. Az automatikus regisztrálás mellett rendszeresen elvégeztük a bázisvonal meghatározásához szükséges méréseket. Obszervatóriumunk a 2015-ős évre folyamatos másodperces mintavételű adatokkal is rendelkezik. Adatszolgáltatásunkat az edinburgh-i INTERMAGNET adatközpont felé kvázi valósidejű adatszolgáltatással biztosítottuk. Az év folyamán az űrmissziók jobb támogatása céljából áttértünk a kvázi-abszolút perces átlagok közlésére. Folytattuk real-time másodperces adatszolgáltatásunkat a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára valamint a ZAMG intézet Conrad obszervatóriuma és Körmendi Alpár számára. A Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. számára eljutattuk a 2014 évi deklináció átlagot, illetve az INTERMAGNET számára a 2014-es perces átlagainkat és ezek alapján számított további adatsorokat. 2. Erővonal-rezonancia megfigyelése nagyfelbontású mágneses mérésekkel A téma keretében a Pc3 és Pc4 pulzációk frekvenciatartományába eső térkomponenseket regisztráltuk, másodperces mintavételezéssel. 3. Belső hálózat fejlesztése és fenntartása, adataink elérhetősége Sok műszer által termelt adatot kell kezelnünk, megfelelő időszinkronnal ellátnunk, feldolgoznunk, értékelnünk és archiválnunk. Ez sok PC egyidejű működtetését igényli. A fent jelzett eszköz és adattömeg kezelhetetlen lenne, ha számítógépeink nem lennének hálózatba kötve, és ezzel megoldva a gyors és biztonságos adatforgalmat egészen a mérőműszertől a végső feldolgozásig. Az obszervatórium folyamatos INTERNET kapcsolattal rendelkezik, ami külső 7
adatigény esetén a felhasználó számára lehetőséget teremthet mérőrendszer adatainak valós idejű eléréséhez. 4. A 2013. évi geomágneses adatok feldolgozása (éves rutin) Az éves feladat célja a végleges (definit) obszervatórium adat előállítása, valamint ezek szabványos INTERMAGNET formátumba konvertálása, s végül az INTERMAGNET részére történő adatszolgáltatás. A korábbi években már részletezett eljárással sikerült a definit adatsort előállítanunk. Az éves rutint folyamatosan fejlesztett, saját eljárásokkal és szoftverekkel végezzük. 5. Az ObsDaq A/D konverter bevezetéséről A bevezetésre kerülő új INTERMAGNET standardok elérése miatt az obszervatóriumi alaprendszer A/D konverterét 16 bit felbontású, de sok tekintetben nagyon előnyös ADAM modulról jobbra kellett cserélnünk. A másodperces minták új nemzetközi szabványai csak bőven 1 Hz feletti mintavételi frekvenciával és nagyobb felbontású A/D konverterrel lesznek elérhetőek. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ObsDaq A/D konverter (24-bit felbontás és max. 640 Hz mintavételi frekvencia) fejlődése napjainkra eljutott arra a szintre, hogy vállalhattuk az eszköz obszervatóriumi alaprendszeren (DMI FGE) való alkalmazását. A modult beillesztettük az eddig is használt optikai szálas adattovábbító rendszerbe, ahol ADAM 4541-es típusú modulokkal történik az adatátvitel. www.mfgi.hu/monitoring rendszerek http://plasmon.elte.hu http://www.intermagnet.org/ Publikációk: Cikkek: Sooncheol Hong, Jung-Hoon Kim, Andriy Marusenkov, László Hegymegi, András Csontos: THE TEMPERATURE STABILITY OF LEMI-025 1-SECOND VARIOMETER: CASE STUDY IN THE ICHEON OBSERVATORY, Proceedings of the XVIth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments in Journal of Indian Geophysical Union (in press) András Csontos, Balázs Heilig, László Merényi, László Szabados: Tihany Geophysical Observatory IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and analyses Geomatematikai Közlemények pp. 95.-97. 2015. Balázs Heilig, László Merényi, László Szabados, András Csontos, Péter Kovács EMMA - the European quasi Meridional Magnetometer Array IAGA Division 5.Observatory, instruments, surveys and analyses, Geomatematikai Közlemények pp. 97.-99. 2015. András Csontos, Balázs Heilig, András Koppán, Péter Kovács, László Szabados, Gergely Vadász Repeat station surveys IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and 8
analyses Geomatematikai Közlemények pp. 99.-101. 2015. Előadások: Közreműködő szervezetek: A. Csontos: Cooperation from the observatory practice to the geomagnetic array, 50th anniversary of the Belsk Observatory - at Kobylin Palace October 15th, 2015. Geophysical Institute of Polish Academy of Sciences, Warsawa, Poland. P. Kovács, E. Vujić, A. Csontos, M. Brkic, G. Vadász: Comparison of regional field models compiled by different methods for the area of Croatia and Hungary, 7th WORKSHOP ON EUROPEAN GEOMAGNETIC REPEAT STATION SURVEY 2014 2015 Budapest, 16.-18. September, 2015. INTERMAGNET alaptevékenység U.S. Geological Survey DIDD fejlesztés és pulzációk megfigyelése Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Obszervatóriuma, Hurbanovo pulzációk megfigyelése ELTE Geofizikai Tanszék pulzációk és whistlerek megfigyelése MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete pulzációk és whistlerek megfigyelése DIDD üzemeltetés Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék szekuláris mérések Belsk obszervatórium (Lengyelország) pulzációk megfigyelése Nurmijarvi obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése Sodankyla obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése L Aquila obszervatórium (Olaszország) szekuláris mérések elemzése, DIDD felhasználás South African Space Agency, Hermanus, Dél-Afrika Orosz Tud. Ak. Schmidt Intézete, Geomágneses hullámok kutatócsoportja, Moszkva Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-. 9
1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kis Márta Feladat ismertetése: Fenntarrjuk az országos gravitációs főalappontot a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény). Üzemeltetjük, karbantartjuk és folyamatosan fejlesztjük az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerétnek, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózatot. Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. A deformáció-mérések kiegészítéseként nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérséklet-változások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. Graviméteres árapályregisztrálást végzünk. Libella hitelesítést végzünk az LCR-963 és LCR-1188 műszereken, együttműködésben az MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumával. Graviméter kalibrálást végzünk a tömegmozgatásos kalibráló berendezéssel (2 db. graviméter). Műszeres tesztvizsgálatokat végzünk a földmágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében. Karsztvíz-szint monitorozó rendszert alakítunk ki (1. lépés). Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. Tervezett eredmények: Elért eredmények: időarányos extenzométeres és kőzethőmérséklet regisztrátum, graviméteres árapályregisztrálás, mérőrendszer és főalappont fenntartás, mérőrendszer fejlesztés, libella hitelesítés, graviméteres műszerteszt, éves jelentés 2015. folyamán az éves tervben foglaltaknak megfelelően üzemeltettük, karbantartottuk és fejlesztettük az obszervatórium mérő- és digitális regisztráló rendszerét, valamint az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonal részét képező gravitációs főalappontot. A kialakított mérőrendszer segítségével az adatok digitális regisztrálását egyperces és másodperces felbontással végeztük. Beüzemeltük, konfiguráltuk az előző év végén az ipari PC tönkremenetelét követően- beszerzett mini adatgyűjtő PC-t (mini data logger), mely így a teljes regisztráló rendszer vezérlését látja el. A telefonvonalon keresztül érkező túlfeszültség megakadályozása érdekében ideiglenesen felfüggesztettük a közvetlen internetkapcsolatot, amely szükséges viszont igen kényelmetlen megoldás, mivel a rendszert interneten ebben az időszakban nem lehetett elérni és figyelemmel kísérni, adatot letölteni, az obszervatórium honlapján automatikusan megjeleníteni. A főalapponton való mérések lehetőségének biztosításához meg kell jegyezni, hogy a barlang előtti bejárati rész tereprendezése megoldatlan maradt. 10
Kvarccsöves rúdextenzométer segítségével folyamatosan végeztük a kőzettestbeli deformáció-viszonyok megfigyelését. A deformáció-mérések kiegészítéseként nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytattuk a kőzetbeli és vágatbeli levegő hőmérséklet-változások monitorozását a mátyáshegyi barlang területén. Részlegesen folytattuk a graviméteres árapályregisztrálást az előző évben árapálymérés céljára kialakított mérőhelyen (a műszerre a G 1919 graviméter meghibásodása miatt az év nagy részében szükség volt az 1.5 sz. költségvetési projekt terepi tevékenységei során). A tömegmozgatásos graviméterhitelesítő berendezés segítségével két graviméterünket (LCR-G 963 és G 821) kalibráltuk, az index-szál pozíciótól függő átviteli függvény meghatározásának érdekében. A kalibráló berendezés pillérén a mágneses hatás pontosítása érdekében három nagy méréstartományú mágneses szenzorral mértük meg a mozgatott nagy vastömeg mágneses hatását. A graviméter saját karakterisztikájának felhasználásával ezt a hatást ily módon korrekcióba tudjuk venni. A geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében három gravimétert teszteltünk Helmholtztekercs segítségével a tihanyi obszervatóriumban. Libella hitelesítést végeztünk az LCR G 963 műszeren, együttműködésben az MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumával. Karsztvízszint megfigyelő rendszer kialakításába kezdtünk a Mátyás-hegyi barlang legmélyebb feltárt helyén a monitorozó adatok és a vízszintváltozás korrelációjának vizsgálata érdekében. Az egyperces extenzométer-adatokat szolgáltattuk a téma kutatói részére (MTA GGI). A mért adatok elérhetősége: \\Srv-geo\Projekt\Földfizika Internetes adatmegjelenítés www.mfgi.hu/monitoring rendszerek https://www.smartportal.hu/kinga/ Publikációk: Lajos Völgyesi, Gyula Tóth, Zita Ultmann, Csaba Égető, Nikolett Rehány, Eszter Szűcs, Gábor Papp, Judit Benedek, Márta Kis, András Koppán, Péter Kovács, László Merényi, Gergely Vadász, Ambrus Kenyeres: Hungarian contribution to the research in gravimetry, gravity field modelling and geoid determination - IAG Commission 2. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 29-32. Gyula Mentes, Ildikó Eperné Pápai, Katalin Gribovszki, Márta Kis, András Koppán: Hungarian contribution to the research on Earth tides and tectonic movements observed by extensometers IAG Commission 3. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 33-36. Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beam-position dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. Extended abstracts of 8 th 11
Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) p. 4 Előadás: Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beam-position dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. 8 th Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) Papp G., Meurers B, Benedek J, Kis M, Szűcs E, Koppán A, Leonhardt R, Ruotsalainen H. 2015: On sensor characteristics of superconducting and spring gravity meters investigated by the analysis of the time series recorded by them. 26th IUGG General Assembly 2015, Prague, 22 June- 2July 2015 Kis M., 2015: Gravitációs és mikrogravitációs módszer és mérések földtani szerkezetek kutatásában. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar hallgatóinak, Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. Kis M., 2015: A Földfizikai kutatások az MFGI-ben. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar geofizikus szakos hallgatóinak. Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. Közreműködő szervezetek: MTA CSFK GGI, MTA Sopronbánfalvai Geodinamikai Obszervatórium, BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 12
1.3. Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Merényi László Feladat ismertetése: - A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása; - Az állomáshoz közeli megfigyelőkútban talajvízszint- és talajvíz-hőmérséklet mérés megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan egy, a feladatra szánt, eredetileg használaton kívüli DatAqua vízszint-regisztráló műszer felújíttatása és a hőmérséklet-mérésre való alkalmassá tétele. Tervezett eredmények: Elért eredmények: - 1 db mérési adatsor: archivált talajhőmérséklet, talaj-hőáram és talajnedvesség mérési adatsorok a 2015-ös évre (1 perces rekordokat tartalmazó szöveges adatfájlok). - 1 db új mérési pont és mérési eredményei a megvalósulás óta: Megvalósult vízszintregisztrálás, talajvízszint és talajvízhőmérsékleti adatsor. Az év során, lehetőségeinkhez képest, az állomást rendszeresen látogattuk, a folyamatosan keletkező talajnedvesség, talajhőmérséklet és talaj-hőáram monitoring-adatokat letöltöttük, ellenőriztük és archiváltuk. Az archivált adatsorok tartalma: a 14,5 és 7,5 méter mélységben lévő vertikiális hőáram-mérő szondák digitalizált jele (órás átlagok), az 1,4 méter mélyen lévő hőáramot mérő szonda három térirányban mért regisztrátumai (órás átlagok), a 0,4 méter mélységű talajnedvesség regisztrátum (órás átlagok), a 2 db, egyenként 3 db hőmérő-szenzort tartalmazó talajhőmérőrudak regisztrátumai (perces átlagok). Az adatfájlok elérhetősége: \\SAMBA\Felhasználók\merenyi\projektek\1.3 Papsziget\mérési adatsorok A mérőrendszerben kisebb javításokat, módosításokat végeztünk el: a hőáram-mérő szondák feszültség-jelét digitalizáló A/D konvertert egy vízálló dobozban a talajba ásva a szondákhoz közelebb helyeztük, mely megoldással csökkentettük a hosszú analóg vezeték és korrodáló csatlakozások okozta mérési hibát. A 2 db, egyenként 3 db LM35 típusú hőmérő-szenzort tartalmazó talajhőmérő-rudat végső, függőleges pozícióba telepítettük át. A Papszigeti állomás közvetlen közelében található egy M.6 jelű talajvíz megfigyelő kút (koordináták: EOV-Y: 652749 m; EOV-X: 259327 m). Célul tűztük ki, hogy amennyiben kapunk a kúthoz hozzáférést, akkor abban folyamatos vízszint- és vízhőmérsékletmérést indítunk el. A tervezett mérés elsődleges célja a Duna vízszint-változás és az állomás közelében a talajvíz-szint változás közötti összefüggés vizsgálata, illetve annak megállapítása, hogy a közelben üzemelő csáposkút depressziós hatása jelentkezhet-e az állomásnál. A méréshez felújíttattunk és hőmérséklet-mérésre alkalmassá tetettünk egy DatAqua típusú vízszint-regisztráló szondát. Felvettük a kapcsolatot a kút kezelőjével, a DMRV Zrt-vel. A kezelő hozzájárult ahhoz, hogy a kútba vízszint-regisztrálót helyezzünk és 13
Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: azt folyamatosan üzemeltessünk, azzal a kikötéssel, hogy az időszakos vízminta-vételezések előtt a regisztrálót ki kell vennünk. Emiatt a monitoring sajnos nem lehet teljesen folyamatos. A másik probléma, hogy a kútsapka jelenleg nem zárható le lakattal, így fennáll a rongálás, lopás veszélye is. A szenzor telepítését, a vízszint- és hőmérséklet-regisztrálás elindítását 2015. október 7.-én végeztük el. Ezen első méréskor, a rövid idejű változások kimutatása érdekében a DatAqua szenzor mintavételi és adattárolási időközét gyors értékre, 1 percre állítottuk be. A szenzor memóriája kb. 3 hét folyamatos regisztrálást tett lehetővé ilyen mintavételi idővel. A műszert november elején olvastuk ki. Mivel legközelebb várhatóan csak tavasszal lesz alkalmunk az állomás látogatására, ezért a műszert biztonsági megfontolásból ideiglenesen leszereltük. 2014 után 2015-ben is végeztük egy kísérleti multielektródás geoeletromos monitorozó mérést az állomáson. A mérés részletes leírása a 3.3. számú projekt jelentésében található. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -. 14
1.4. Földmágneses alaphálózat MFGI Működési Jelentés a 2015. évről Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Vadász Gergely Feladat ismertetése: A Föld felszínén észlelhető mágneses tér (geomágneses tér) domináns része a dinamó elmélet szerint a Föld külső magját alkotó jól vezető közeg mozgásától (áramaitól) származik. Miután a mozgások nem állandóak, a geomágneses tér fő összetevője is lassan, de folyamatosan változik. A változás csak több éves időléptéken érzékelhető. A tér egyéb, kisebb erősségű összetevőit a kéreg kőzeteinek remanens vagy indukált mágnesezettsége, külső eredetű ionoszféra, magnetoszféra-áramok, illetve a külső áramok hatására a kéregben és a felső köpenyben indukált elektromágneses terek keltik. A mágneses hálózati mérések kettős célt szolgálnak, a földmágneses tér térbeli eloszlásának, valamint időbeli változásainak vizsgálatát. A nagyobb pontsűrűséggel (15-20 km átlagos ponttávolság), 1950 től 15 éves rendszerességgel végzett országos felmérések elsődleges célja a regionális (országos) normál tér felvételezése. A gyakrabban (2-3 évente), de kevesebb ponton végzett szekuláris mérések emellett elsődlegesen a mágneses tér lassú, ún. szekuláris változásának illetve ennek térbeli eloszlásának nyomon követését célozzák. A mágneses normáltérképeknek a geofizikai, földtani kutatásban és természetesen a navigációban volt és van kiemelkedő szerepe. A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. E mérések egyik alapcélja ugyanis, hogy a vizsgált területen a földmágneses térnek a normális értéktől való eltérését, azaz a lokális mágneses anomáliákat megállapítsa. Az anomáliákból az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak. 2003-ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében. Tervezett eredmények: A Baradla-barlangban 2014 novemberében elhelyezett magnetométerünkkel a regisztrálást befejezzük, a műszert visszahozzuk és adatait feldogozzuk (1 db barlangi idősor). A szekuláris mérési kampány mérési eredményeiből adatbázist hozunk létre és eljuttatjuk a WDC edinburghi adatbázisába (1 db adat tábla). A mérési kampány adataiból mágneses D, H, I, Z, F térképeket készítünk. Az áttelepített nyirádi ponton összemérést végzünk, az új és a régi pontok között (2 db. jegyzőkönyv). Szervezzük és lebonyolítjuk a 2015 évi MagNetE konferenciát (3 napos konferencia az intézetben). A MagNetE konferencia számára honlapot készítünk. Elvégezzük a meghibásodott, mágneses deklináció és inklináció meghatározására alkalmas teodolitunk, javítását és karbantartását (1 db javított DI magnetométer). A használhatatlanná vált mágnesmentes teodolit lábat pótoljuk (1 db teodolitláb). 1 előadás a MagNetE konferencián (1 db ppt). 15
Plusz feladatként vállaljuk abban az esetben, ha egyetemi hallgatók jelentkeznek a feladat elvégzésére: Nyári gyakorlatos hallgatók bevonásával a korábbi mérési kampányok adatainak digitalizálásának folytatását (2 mérési kampány jegyzőkönyvei digitalizálva). B.Sc. szakdolgozó egyetemista részvételével egy anomális hálózati pontot létrehozunk és állandósítunk. A tavalyi év folyamán kiválasztottunk 4 potenciális területet, amelyeken idén a szakdolgozó közreműködésével próbaméréseket kívánunk végezni. Az állandósítás feltétele, hogy a kiválasztott terület tulajdonosa hozzájáruljon egy betonpillér létrehozásához (4 db jegyzőkönyv). Elért eredmények: A Baradla-barlangból a magnetométerünket visszahoztuk és adatait feldolgoztuk. A barlangban didd műszerünket nem a korábban használt, régi betonjárdával kiépített részen helyeztük el, hanem egy attól távolabbi, mágneses zavaroktól jobban védett, kiépítetlen helyre telepítettük. Az új helyen várakozásainkat meghaladó minőségű adatokat sikerült regisztrálni. Ezen adatok felhasználásával kapott eredmények a MagNetE konferencián előadás formájában kerültek bemutatásra. (\\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\ Szekularis_2015\Aggtelek_dIdD). A szekuláris kampán eredményeiből készült adatbázist eljuttatjuk a WDC edinburghi adatbázisába (\\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\ Szekularis_2015\WDC_adatbazis). A 2014. évi kampány adataiból mágneses D, H, I, Z, F térképeket készítettünk (\\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\ Szekularis_2015\Térképek). Az áttelepített Nyirádi ponton az összemérést elvégztük, az új és a régi pontok között \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\S zekularis_2015\nyirad Megszerveztük és lebonyolítottuk a 2015. évi MagNetE konferenciát, amelyre Európa különböző országaiból 48 kutató regisztrálta magát. A résztvevők tudományos eredményeiket 17 szóbeli előadásban és 17 poszteren mutatták be. Az előadások anyaga és az absztraktok megtalálhatóak: \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\M agnete_2015 A MagNetE konferencia számára honlapot készítettünk és működtettünk http://magnete2015.mfgi.hu/. Elvégeztük a meghibásodott, mágneses deklináció és inklináció meghatározására alkalmas teodolitunk, javítását és karbantartását. A használhatatlanná vált mágnesmentes teodolit lábat pótoltuk. Az elért eredményeinkből előadást tartottunk a MagNetE konferencián \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\M agnete_2015 16
Plusz feladat: Nyári gyakorlatos hallgatók bevonásával a korábbi mérési kampányok adatainak digitalizálását folytattuk és az 1968, 1970, 1974, 1989 és 1992 évi mérési eredményeket digitalizáltuk. \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\A rchiv_szekularis B.Sc. szakdolgozó egyetemista részvételével az anomális hálózati pontokon a terepi méréseket megkezdtük. Mivel a hallgató októberben jelentkezett, így a pont állandósítására ebben az évben nem volt már lehetőségünk. \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\S zekularis_2015\anomalis_pont Publikációk: Közreműködő szervezetek: G. Vadász, P. Kovács, A. Csontos, B. Heilig: Temporal reduction of repeat-station measurements to quiet magnetic level by using different methods,2015 MagNetE Workshop Budapest World Data Centre for Geomagnetism (Edinburgh, BGS) Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 17
1.5. Országos Gravimetriai Alaphálózat Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Koppán András Feladat ismertetése: Az Országos Gravimetriai Alaphálózattal kapcsolatos állami alapfeladatokat és alapmunkákat a földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkező törvényben (2012: XLVI. tv.) rögzítették. E törvény szabályozza az állami alappontok adatainak kezelését is. Az Alaphálózat fő feladata, hogy egységes referenciaszintet biztosítson a különböző relatív műszerekkel, különböző területeken végzett graviméteres mérések számára. 1. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során (az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében,) 2015-ben 100 pont teljes körű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. 2. Különböző vertikális gradiens mérési módszereket összehasonlító kísérletet végzünk a Mátyás-barlangi obszervatóriumban, a VG-mérés pontosságának növelése érdekében (a mérésekben részt vesz az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának egy hallgatója is, szakdolgozat készítés keretében). 3. Folytatjuk a Gravdab munkacímű gravimetriai adatbázis-kezelő (fejlesztés: részletes lekérdezési alprogram), ill. az Icaros gravimteriai adatfeldolgozó szoftver (fejlesztés: VG-mérés feldolgozásának integrálása a keretprogramba) fejlesztését 4. Elvégezzük a székesfehérvári integrált geodéziai alappont (INGA) bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba, a 3 legközelebbi alapponthoz viszonyítva. 5. Az MFGI-ben bevezetett minőségügyi előírások alapján szükséges a mérések során alkalmazott műszerek rendszeres ellenőrzése és kalibrálása. Ennek során kalibráló alapvonal-mérést végzünk 2 darab LCR-G típusú graviméterrel az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonalon. 6. A gravimetriai hálózat fenntartása és fejlesztése szükségessé teszi az abszolút gravimetriai pontok számának növelését, illetve a korábbi abszolút mérések időszakos ismétlését. Utóbbi alapfeltétele annak is, hogy a gravimetriai hálózatot az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a 8037/1997. számú határozata, illetve az 1991. évi XLV., a mérésügyről szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 127/1991. kormányrendelet alapján továbbra is nemzeti etalonként kezelhesse. 2015-ben 3 abszolút ponton tervezünk abszolút mérést: a 80H. számú (Törökkoppány, utoljára bemérve: 2009-ben), a 97H. számú (Zalalövő, utoljára bemérve: 2008-ban), valamint a 113H. számú (Fertőrákos, még nem volt bemérve) alappontokon. Miután az MFGI nem rendelkezik abszolút gyorsulás mérésére alkalmas graviméterrel, a méréseket külföldi cégtől kell megrendelnünk, átlagosan 350 000 Ft/pont értékben. 7. Folytatjuk a vertikális gradiens (VG) meghatározását az UEGN (Unified European Gravity Network) hálózathoz tartozó országos alaphálózati pontokon. Ennek keretében 4 ponton tervezünk VG méréseket. 8. Elvégezzük a 2014-ben létesített 113H sz. Fertőrákos, 114H sz. Bánfalva és 115H sz. Sopron-Muck abszolút alappontok, valamint a 100 sz. Fertőrákos excenter alappont bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba, a 3 legközelebbi alapponthoz 18
viszonyítva. 9. Az MFGI kezelésében álló, 466 pontot tartalmazó gravimetriai alaphálózat pontjainak ellenőrzése (helyrajzi szám és tulajdonlapi bejegyzés meglétének ellenőrzése) 2011 első félévében a TakarNet rendszerben (a FÖMI segítségével) megtörtént. A 466-ból jelenleg csupán 90 alappont esetében van használati jog bejegyzés az érintett ingatlanok tulajdoni lapján. A használati jog bejegyeztetését a 2012. évi XLVI. törvény 26. (6) pontja alapján kötelezően el kell végezni! 2015-ben a fennmaradó 376 alappont tulajdonlapi bejegyeztetését a megyei Kormányhivataloktól szolgáltatásként kell megrendelni. Tervezett eredmények: 1. 100 alappont ellenőrzése és az alappont-katalógus aktualizálása 2. Vertikális gradiens mérési kísérlet a Mátyás-barlangban 3. Gravimetriai adatbázis-kezelő és adatfeldolgozó szoftverek továbbfejlesztése 4. Székesfehérvári INGA alappont bemérése az alaphálózatba 5. 2 LCR-G relatív graviméter kalibrálása az Országos Kalibráló Alapvonalon 6. Abszolút g meghatározás 3 abszolút állomáson 7. Vertikális gradiens meghatározása az MGH-2013 alaphálózat 9 alappontján (5 abszolút állomáson és 4 I. ill. II. rendű alapponton) 8. 3 abszolút és egy excenter alappont bemérése az alaphálózatba 9. Használati jog bejegyeztetése 376 alappont esetében (376 tulajdoni lapi bejegyzés) Elért eredmények: 1. Elvégeztük 120 alaphálózati pont ellenőrzését, terveinknek megfelelően (terv: 100 pont), a pontkatalógust az ellenőrzéseknek megfelelően frissítettük. (elérhetőség: Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravime triai Alaphálózat 2015\ pontfelkeresés2015.xls) 2. Összehasonlító VG-mérési kísérletet végeztünk a Mátyásbarlangban. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\ \VG_Mátyás-barlang\) 3. A szoftverfejlesztés keretében új funkciókkal bővült a gravdab gravimetriai adatbázis szoftver, valamint az Icaros gravimetriai adatfeldolgozó program. 4. Elvégeztük a székesfehérvári integrált geodéziai alappont (INGA) bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\ Székesfehérvár_INGA\) 5. Elvégeztük 2 Lacoste&Romberg G graviméter (LCR-G 821 és LCR-G 220) kalibrálását az Országos Graviméter-kalibráló alapvonalon. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\Kalibráló_alapvonal_2015\) 6. Abszolút gravimetriai méréseket végeztettünk három abszolút állomáson (80H. sz. Törökkoppány, 97H. sz. Zalalövő, 113H. sz. Fertőrákos), illetve ezen alappontokon (és két további abszolút állomáson: 114H Sopron Bánfalva ill. 115H Sopron-Muck) meghatároztuk a vertikális gradienst. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\absz_mérés\) 7. 4 országos alaphálózati ponton (4292 Arló, 4750.01 Bánréve, 4347 Forró, 2109 Hidasnémeti) 3 szintes VG-méréseket végeztünk. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim 19
etriai Alaphálózat 2015\ könyvtárban a VG_ előtagú alkönyvtárak) 8. Elvégeztük a 113H sz. Fertőrákos, 114H sz. Bánfalva és 115H sz. Sopron-Muck abszolút alappontok bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\ Fertőrákos-Sopron_bemérés) Publikációk: Közreműködő szervezetek: Lajos Völgyesi, Gyula Tóth, Zita Ultmann, Csaba Égető, Nikolett Rehány, Eszter Szűcs, Gábor Papp, Judit Benedek, Márta Kis, András Koppán, Péter Kovács, László Merényi, Gergely Vadász, Ambrus Kenyeres (2015): Hungarian contribution to the research in gravimetry, gravity field modelling and geoid determination - IAG Commission 2. IUGG Hungarian National Report, p. 29-32. Lévay Enikő, Koppán András (2015): Comparison of vertical gradient determination techniques: first results. Conference papers of 13th Students Science Conference, 17-20 September 2015 - Polanica Zdrój, ISSN 1732-0240, p. 108-113. VÚGTK (Csehország) Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Nem teljesült tervfeladat: 9. pontja: 376 gravimetriai alappont tulajdoni lapi bejegyeztetése Indoklás: nincs meg a jogi feltétele a bejegyeztetésnek. A 2012. évi XLVI. törvény 26. (6) pontja alapján a használati jog bejegyeztetését az alaphálózat tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek kötelezően el kell végeznie. A tulajdonosi jogokat a hivatkozott törvény 26. (2) d) pontja szerint a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja. A NFM ezt a jogszerű kijelölést nem tette meg, ennek hiányában az illetékes kormányhivataloknál a bejegyeztetés nem indítható meg. 20
1.6. Vízföldtani megfigyelőhálózat Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Rotárné Szalkai Ágnes Feladat ismertetése: A 1970-es évektől, földtani alapfúrásokból, földtani térképezés során mélyített fúrásokból, bányavállalatoktól átvett megfigyelőkutakból kialakított, folyamatosan működő monitoring rendszer az ország legfontosabb régióiban (Alföld, Dunántúli-középhegység, Dunántúl, Pilis- Gerecse) szolgáltat információt a felszín alatti vizek mennyiségi állapotáról. Az észlelőhálózat kútjai a Víz Keretirányelv által megkövetelt Jelentési monitoring részét alkotják, és a megfigyelések valamennyi víztípusra (talajvizek, rétegvizek, karsztvizek) kiterjednek. A kútcsoportokon történő mérések a felszín alatti vizek hidraulikus nyomásállapotának egy helyszínen, de különböző mélységekben történő változását, így az áramlási rendszerben bekövetkező változásait követik nyomon. 2010-2011. évek során KEOP pályázat, illetve 2014. évben a NATÉR projekt keretében a megfigyelőhálózat felújítására, illetve korszerűsítésére került sor. Ennek köszönhetően a kutak többségében folyamatos vízszint-regisztrálóműszer üzemel, 134 kútban az adatok távadással azonnal az adatbázisba kerülnek. 2015. évben feladatunk a megfigyelőhálózat folyamatos üzemeltetése, a mérési hibákból adódó adathiányok kiküszöbölése. Ennek érdekében ütemterv alapján valamennyi megfigyelőkútban legalább egy alkalommal karbantartási munkákat és ellenőrző méréseket végzünk. A terepi mérések mellett folyamatosan karbantartjuk (kalibráljuk, elemcserét végzünk) a vízszint-regisztráló műszereket és a terepi mérőeszközöket. Biztosítjuk a távadórendszer folyamatos felügyeletét, elvégezzük a beérkező adatok ellenőrzését és elsődleges értékelését. Napra készen tartjuk a megfigyelőhálózathoz kapcsolódó nyilvántartásokat. A NATÉR pályázat keretében fejlesztésre kerülő MAVIZ adatrendszerbe beillesztjük, teszteljük és ellenőrizzük a korábbi mérési adatokat. A Mátyáshegyi Obszervatóriummal közösen új mérőhely kialakítását tervezzük. Az adatok értékelését elsősorban az MFGI más projektjeihez és pályázataihoz kapcsolódva, azok működési területén (Koncessziós feladatok, Karszthidrogeológiai modellezések, NATÉR) végezzük. Az észlelőhálózat alapvető adatokat szolgáltat a vízföldtani modellezési munkákhoz, a vízgazdálkodási feladatokhoz, illetve az MBFH kérésére elkészítendő szakvéleményekhez. Tervezett eredmények: Elért eredmények: A projekt során a vízföldtani észlelési adatrendszer folyamatos bővítését és naprakész állapotban tartását (MAVIZ adatrendszer) tervezzük. A 2015. év során kb. 200 000 rekorddal tervezzük az adatbázis bővítését. 2015. évben az MFGI Országos Vízföldtani Megfigyelő-hálózata keretében, összesen 171 objektumban, folyamatosan a vízszint-, vízhozam és meteorológiai méréseket végeztünk. A 2011. év során KEOP pályázat keretében, valamint 2014 során a NATÉR pályázat keretében felújított 144 kútban távadós vízszintregisztráló műszerekkel, további 14 objektumban folyamatosan regisztráló műszerekkel, illetve 13 kútban kézi mérésekkel üzemeltettük a monitoring rendszert. Távadással a mérési eredmények naponta automatikusan betöltődtek a MAVIZ adatnyilvántartó és megjelenítő rendszerbe (MAVIZ SQL szerver). A beérkező adatokat és adattovábbítási jelentéseket heti gyakorisággal ellenőriztük. 21
Publikációk: - Közreműködő Vízügyi Igazgatóságok szervezetek: A terepi adatkiolvasások során minden alkalommal kézi ellenőrző méréseket végeztünk, illetve archiválás céljából elmentettük a regisztrálóműszerek adatait. Végrehajtottuk a szükséges karbantartási munkákat, akkumulátor cseréket, vízszintregisztráló műszerek ellenőrzését. Az üzemelő megfigyelőkutak közül összesen 136 MFGI megfigyelőkút vesz részt a VKI jelentési monitoring rendszerben. A Mátyáshegyi Obszervatóriummal közösen terepbejáráson felmértük a műszer elhelyezésének lehetőségét, megterveztük annak módját, illetve rögzítettük a telepítés feltételeit és a telepítésre kerülő regisztrálóműszerrel szemben támasztott speciális igényeket. Az Obszervatórium üzemeltetői a közreműködésünkkel elkészített kutatási tervet nyújtottak be a telepítés engedélyezése érdekében a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. Az elhelyezendő DATAQUA DA-S-LTRB 122 adatgyűjtő műszer beszerzését elvégeztük. Az MFGI Talajhőáram-megfigyelő állomása folyamatos méréseinek pontosításához Szentendre Pap-szigeten, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) kezelésében lévő M-6 jelzésű megfigyelőkútba együttműködési megállapodás keretén belül Dataqua típusú vízszint és hőmérséklet mérésére alkalmas regisztrálóműszert telepítettünk. E célra a speciális elvárásoknak megfelelően átalakított adatgyűjtő felújítására került sor. A megfigyelőhálózat idősorainak értékelését más projektek keretében végeztük. Együttműködtünk, és adatokat szolgáltattunk a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezések, valamint a 3.3 Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés című projekteknek. http://www.mfgi.hu/adatbázisok,webes térképek\geobank Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 22
1.7. Paleomágneses Mérőhálózat MFGI Működési Jelentés a 2015. évről Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Kovács Péter Feladat ismertetése: Paleomágneses kutatások 1966 óta folynak az ELGI-ben, illetve később az MFGI-ben. Azóta a Paleomágneses Laboratórium világszínvonalú méréseket végez. A paleomágneses kutatások fő feladata a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozása. Egy évtizede foglalkozunk a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával is. Ezeket talajokon, faleveleken, fakérgen, kipufogógáz filtereken, ülepedő és szálló porokon vizsgáltuk. 2008-óta szálló por mágneses monitorozást folytatunk, az eredményekből adatbázist építünk. 1. A Paleomágneses laboratórium műszereinek és mérő hálózatának üzemeltetése. Ebben a laboratóriumban végezzük el a paleomágneses és környezeti mágneses kutatásokhoz elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, a mágneses adatbázis építését is elősegítő remanens mágnesezettség és szuszceptibilitás méréseket és speciális mágneses méréseket. A laboratóriumban 2015-ben is folyamatosan biztosítjuk a mérési lehetőségeket a műszerek, berendezések és a zárt mérő hálózat karbantartásával. 2. Szálló por mágneses monitorozásának folytatása. Szálló por adatbázis bővítése (mért és számított adatok). 3. Curie-pont mérések a Paleoklíma vizsgálatok az Alföld referencia és vízkutató fúrásain téma, valamint a Choc-takaró melafír képződményeinek paleomágneses vizsgálata keretében. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Szálló por mágneses adatbázis bővüléséhez: 2015. évi minták mérése és a mérések feldolgozása. 200 paleomágneses minta feldolgozása alapkutatási (nem automatizált) módszerekkel. A feldolgozás a kutatás céljának megfelelően a következő mérések különböző kombinációit jelenti: remanencia és AMS mérések, részletes lemágnesezés a remanencia, a szuszceptibilitás, szükség esetén az AMS újramérésével. Az értelmezéshez szükséges speciális mérések: AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM thermo lemágnesezése, IRM váltóterű lemágnesezése. 12 Curiepont meghatározás. 2015-ben a laboratórium folyamatosan üzemelt, a műszerek és berendezések napi használatban voltak. Három műszeren történtek javítások. A kutatásokhoz szükséges minták AMS és remanens mágnesezettség mérése és részletes lemágnesezése megtörtént. A mágnesezettség mérések eredményein komponens analízist végeztünk, valamint meghatároztuk a mágnesezettséget hordozó ásványt. Elvégeztük a 2014 negyedik negyed évi, valamint a 2015 első három negyed évi szálló por minták szuszceptibilitás méréseit. A negyedik negyed évi minták tömegmérés előtti kondicionálása folyamatban van, így azokon 2016 első negyedévében történhet szuszceptibilitásmérés. Curie-pont vizsgálatokat végeztünk az Alföld referencia és vízkutató fúrásainak, valamint a Choc-takaró melafír képződményeinek válogatott mintáin. 23
Publikációk: Közreműködő szervezetek: Eliza Teodorescu, Marius Echim, Costel Munteanu, Tielong Zhang, Roberto Bruno, and Peter Kovacs, Inertial Range Turbulence of Fast and Slow Solar Wind at 0.72 AU and Solar Minimum, Astrophysical Journal Letters, 804 L41. doi:10.1088/2041-8205/804/2/l41 (IF: 5.339) Vörös Z., M. Leitner, Y. Narita, G. Consolini, P. Kovács, A. Tóth, J. Lichtenberger, Probability density functions for the variable solar wind near the solar cycle minimum, Journal of Geophysical Research, 120, 8, 6152-6166, doi: 10.1002/2015JA021257 (IF: 3.426) Navin Kumar Dwivedi, Daniel Schmid, Yasuhito Narita, Peter Kovács, Zoltan Vörös, Magda Delva and Tielong Zhang, Statistical investigation on the power-law behavior of magnetic fluctuations in the Venusian magnetosheath, Earth, Planets and Space, 67, 137, 2015, doi:10.1186/s40623-015-0308-x (IF: 1.328) Belgrádi Egyetem, Bányászati és Földtani Fakultás, Geofizikai Tanszék; BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék; Comenius Egyetem, Geológiai és Őslénytani Tanszék; ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék; ELTE Természetföldrajzi Tanszék; Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Lengyel Földtani Intézet, Paleomágneses Laboratórium; Lengyel Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóintézete; MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport; Padovai Egyetem, Földtudományi Tanszék; Szerb Geodéziai Hatóság, Paleomágneses Laboratórium; Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet; Zágrábi Egyetem, Természettudományi Fakultás, Földtani Tanszék; Zágrábi Egyetem, Bányászati Fakultás, Földtani Tanszék. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 24
2. Adatbázis fejlesztések és szolgáltatások 2.1 Geoinformatikai szolgáltatások Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Orosz László Feladat ismertetése: A projekt a többi projekt geoinformatikai feladataihoz szorosan nem köthető kisebb-nagyobb munkák, köztes termékek (munkatérképek, táblázatok, leválogatások, átszámítások, stb.) előállításáért felelt. Ez és a korábbi évek ehhez hasonló projektjei az MFGI belső általános (geo)informatikai szolgáltatását jelentik. A legjellemzőbb szolgáltatások ebben a projektben: Technikai eszközszolgáltatások: speciális eszközökkel végzett szolgáltatások (nyomtatás, szkennelés, adatmentés). Szoftveralkalmazás szolgáltatások: a rendelkezésre álló szoftverek, alkalmazások segítségével elvégzett adatfeldolgozás. Megoldás szolgáltatások: egy adott probléma teljes körű megoldása, technológia kidolgozása és értéknövelt adatok szolgáltatása, célmegoldás fejlesztése a megrendelő igényeihez igazodva. Termékszolgáltatás: kartografált térkép, kiadvány, adatbázis, webes megjelenés, helyi alkalmazások előállítása. Módszertani munkák, belső oktatás. Tervezett eredmények: Elért eredmények: A projekt termékei a kiszolgált projektek keretén belül jelent meg. A projekt jellegéből fakadóan főleg kiszolgáló és/vagy háttér tevékenységet folytat. Eredményeit az egyes projektek tudhatják magukénak. Ennek ellenére vannak saját eredményei is. Az alábbi lista foglalja össze a projekt idei tevékenységét és eredményeit. 1) Szolgáltatások általában a) 11 állami projektek kiszolgálása: 2.2, 2.6, 2.10, 6.2, 6.3, 6.5, 7.4, 7.5, 12.4, 13.3 b) 15 MBFH projekt kiszolgálása: M6, M8, M9, 2, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 12, 16, 18, 19 c) Pályázatok kiszolgálása: NATéR, MINATURA, Paks. d) Nyomtatás i) HP5500 2015.01.01-05.26. között: 43 fm. A plotter 2015.05.26-án tönkrement. Javítása nem gazdaságos, selejtezésre fog kerülni. Átálltunk a Columbus utcai plotter használatára, a távoli vezérlés megoldott. ii) CANON IPF750 (Columbus u.) 2015.08.01-12.16. között: 46 fm + PAKS 3,8 fm = 49,8 fm iii) Összesen: 92,8 fm e) Szkennelés: 70 alkalommal 882 tétel beszkennelése. f) Digitalizálás: 11 db 1:20e-25e földtani térképi kéziratos szelvény georeferálása és digitalizálása. 2) Konkrét szolgáltatások projektenként 2.2 GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás Magraktári adatok rendezése, betöltése Magraktári GIS fejlesztése 25
2.6 Metaadatbázis építés és szolgáltatásfejlesztés - térképi alrendszer Téradatok táblázat feltöltése 2.10 Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása 2013. évi fedett földtan tematika tartalmi és térinformatikai javítása 6.2 A Gerecse földtani térképezése Meglévő alapanyagok előkészítése, összerakása, rendszerezése a topográfiához Nyomtatás előkészítése részterületről, szerkesztéshez ArcGIS-ben meglévő lapoknál geo_ndx egyeztetés 6.3 Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata (tavalyról áthúzódó projekt) Térinformatikai szerkesztés, átalakítás, adatbázisba rendezés, topológiai vizsgálatok, javítás "burkoló polygonok" lehatárolása és átlagos "Z"-értékeinek kiszámítása 9 Berettyó-ágra és 3 Hortobágy-Berettyó-ágra, adatok rendezése 6.5 A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata szkennelt térképek georeferálása, digitalizálás előkészítése digitalizálás ellenőrzése, javítása, nyomtatás kimaradt két lapról a bedigitalizált feltárások adatbázisba rendezése földtani térkép előállítása (digitalizálás, feldolgozás), jelentés anyagainak összeállítása 7.4 Magyarország geokémiai atlasza országos vízgyűjtők monoelemes ábrái (19 db) a meglévő adatbázis ismertetése, és átadás új kolleginának 7.5 Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata VGT2 ábrák készítése - trendszámítás adatbázis- és táblázat-kezelés mennyiségi és minőségi értékelést készítő munkacsoportok támogatása (geoinformatikai-, táblázatkezelési feladatok) VIZIG-es adott fájlokból a fejléc kinyerése, különböző feltételek alapján, majd gyűjtése egy összesített file-ba (a12excelfile.xlsm; az59excelfile.xlsm) víztest-kibúvás bufferrel növelése, területének kiszámítása háttér-statisztikák 3. verziója háttér_v3 javítása, víztest csoportonkénti összevonás szűkített mátrixok létrehozása az új háttérrel nitrit, foszfát háttér statisztika készítése, kiegészítésekkel 12.4 Az Országos Kútkataszter vezetése, Vízföldtani napló -k készítése és a Vízföldtani adattár működtetés Vízföldtani naplóhoz írt ArcGIS alkalmazás előkészítése átadáshoz (phyton fejlesztés) 13.3 Budapest földtani atlasza topográfiai alap véglegesítése kartografálás 26
részterületi térképek helyének illesztése objektumok elhelyezése a szerkesztői utasítások megvalósítása konzultálás próbanyomat készíttetése NATéR WP2, WP3 vezetés Natér térképsablonok átdolgozása webes térképi publikálás előkészítése alvállalkozóval kapcsolattartás ábragenerálás, területi súlyszámítás topo-csomag összerakása egyeztetés az MFGI-s réteggazdákkal, ábrák gyártása jelentésekhez a végső térképi rétegek előállításához szükséges belső és külső (partnerek) egyeztetések folytatása Villámárvíz jelentés korrektúrázása NATÉR hírlevél sablon; hírlevél ábrák Klíma témakörben szövegközi ábrák készítése jelentésbe NATÉR sablon javítása, illetve újabb logós Corel állományok (angol/magyar) előállítása MINATURA hollandiai workshop előkészítése majd részvétel, műhelymunka budapesti workshop előkészítése majd részvétel, műhelymunka PAKS PAKS 10 km dgn állományok (geomorfológia és őskörnyezet) konvertálása a terepi térképezési anyagok feldolgozásának előkészítése geomorfológiai GIS előkészítése 3. Fejlesztések Magraktár GIS: A magraktári adatok térképi megjelenítésével elérhetővé vált, hogy egy-egy fúrómag keresése esetén ne csak szövegesen, táblázatosan kapjuk meg a maganyag raktáron belüli elhelyezkedését, hanem vizuálisan is. Ehhez rendezni, pontosítani kellett magraktárak alaprajzát illetve a helyre utaló minden megjegyzést azonosítani kellett a térképeken. A megoldáshoz létre kellett hozni egy HELY_ID-t, mely kódolja a helyre vonatkozó adatokat. Ehhez a kódhoz hozzárendelve a fúrások azonosítóját (FRS_ID), elhelyeztük térben a fúrómagokat. A rendszer a GeoBankra épül, automatikusa frissül. A tesztelés a szépvízéri magraktár esetében sikeresen megtörtént. 2016-ban kiterjeszthető a teljes magraktári adatkörre. NATéR klíma térképi réteg generálása: A NATéR végtermékek között ~130 klíma tematikát kell térképeken bemutatni. Ezek mind rácsponti adatokból interpolálással generálható rétegek. A fejlesztés a nyers adattól az interpolált térképi rétegig tartó folyamat automatizálását foglalja magába. Vízföldtani napló tool: A kifejlesztett eszköz ArcGIS környezetben segíti a vízföldtani naplók térképi oldalainak generálását. A 27
fejlesztés lényegi része, hogy az adatokat egyszer kell bevinni, adatbázisba tárolódnak, a szükséges számítások és a szabványos napló oldalak automatikusan készíthetők. A munkafolyamat így ellenőrzöttebb és sokkal gyorsabb lett. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 28
2.2 GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Orosz László Feladat ismertetése: A GeoBank működtetése minden évben egyre több karbantartási feladatot igényel. A projekt fő célja, hogy vizsgálva a felhasználó igényeket működtesse és fejlessze a GeoBankot. Emellett erős feladat a bent lévő adatok folyamatos ellenőrzése és módszerek keresése az adatminőség javítására. A projekt feladata a rendszer használatának népszerűsítése is. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 1) Új GeoBank felhasználói felület (2014-ben kezdett fejlesztés) a) egy kezelőfelület (a jelenlegi két felület egységesítése) b) tematikus kezelőfelületek 2) Állandóan frissülő (élő) fúráspont térkép elhelyezése a belső téradat-szolgáltatási rendszerben 3) a GeoBank migrálása az új sql szerverre 4) a külső GeoBank migrálása az új külső szerverre 5) sekélyfúrási adatkör teljes körű betöltése a GeoBankba Új GeoBank 2015 januárjában az MFGI szerverrendszerének egy részét át tudtuk szervezni. A rendezés alapelvei a következők voltak: térképi és nem térképi adatbázisok ne legyenek egy szerveren ez a működés biztonsága és az eltérő speciális beállításokat igénylő környezetek egymástól való teljes függetlenítése indokolta a publikus (külső) és belső adatbázisok egy verzióra hozása a kipublikálásra szánt adatok belső tesztelése és a szolgáltatások felépítése sokkal egyszerűbb, ha a két környezet egyezése nem okoz működésbeli problémákat teszt környezetek kialakítása amióta az MFGI térképszervert működtet, most először sikerült megoldani, hogy ne az éles környezeten kelljen tesztelni az új technológiákat, megoldások. A GeoBank új kezelőfelületét béta üzemmódban elindítottuk: srvsql/gbt_client/. E mögött egyelőre csak a teszt adatbázis található (geobank-test). Az új felület az élő adatbázissal is elérhető az srvsql/geobank-client oldalon. A tesztelés december elején befejeződött. Az év végi feladatsűrűsödés miatt azt a döntést hoztuk, hogy az új felület bemutatása és a céloktatások (kisebb csoportokban, kiemelve a csoportnak szükséges funkcionalitást) 2016. januárban kezdődnek. Fúráspont térkép A fúráspont térkép élő térképpé alakítása sikerült. A térkép elérhetősége: m:\teradat_szolgaltatas\orszagos\frspont\frspont.mxd A térképet az alábbi tételekből felépülő rendszer teszi állandóan frissé: - GeoBank view, mely tartalmazza az összes megjelenítendő adatot. - A view tartalmazza a geom mezőt is, mely magában 29
kódolja a fúrás EOTR-beli pozícióját. - A geom mező szabványos, a GIS szoftverek többsége azonnal tudja olvasni. - A view-ból minden éjjel táblát generál egy sql szerver job. - Az így létrejövő táblát direktbe olvassa (feature class-ként kezeli) az ArcGIS. Ez a rendszer az intraneten érhető el. Tartalmilag ugyanez a térkép azonban fent van az interneten is a map.mfgi.hu/furas címen. Az internetes publikáláshoz a fenti lépéseket két lépéssel kellett kiegészíteni: - A táblából létre kell hozni egy feature class-t - A feature class-t be kell másolni a térképszerver adott szolgáltatásába és a szolgáltatást újraindítani. Ezek a folyamatok maguktól lefutnak. A belső hálózaton naponta, a külső szerver felé hetente. Ezzel sikerült megoldani, hogy ha egy fúrás bekerül a GeoBankba, az egy napon belül a belső, egy héten belül a külső fúráspont-térékpen is megjelenik. A sekélyfúrások Az alföldi és kisalföldi sekélyfúrások törzsadatai, szediementológiai és vízkémiai adatsoraik be lettek töltve a GeoBankba. Ehhez le kellett képezni a teljes sekélyfúrási adatkört a GeoBank attribútum környezetében. A sekélyfúrási objektumok megbízhatóságának javítása állandó feladat. 2015-ben az alábbi javítások, bővítések történtek meg: - fúrás-mellékfúrás típusú (pl. 15/28, 15/a/28) fúráspárok definiálása és egyediségük ellenőrzése - nevezéktani elírásból fakadó névduplumok javítása - GeoBank objektumokhoz való közelség (<50 m) ellenőrzése több 100 újnak vélt fúrás beazonosítása meglévő GeoBank objektumokkal - szitasor réteghatár problémák (szakadás, ismétlődés) javítása - a szakkifejezések angol fordítása - a makroszkópos leírások pdf fájlainak feltöltése az adatbázisba Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 30
2.3. MFGI térképszerverek fejlesztése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Simó Benedek Feladat ismertetése: Az MFGI térképszolgáltatási feladatait jelenleg egy ESRI alapú térképszerver szolgálja ki. A napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó adat-átjárhatóság azonban indokolttá teszi olyan rugalmasabb térinformatikai környezetek alkalmazását, melyek nyílt forráskódú szoftverekre épülnek, és így akár működésük testre szabható a célfeladatoknak megfelelően. A projekt célja az elmúlt évben virtuális környezetben kialakított nyílt forráskódú környezet éles környezetben való megvalósítása, a szükséges változtatások beiktatásával. Tervezett eredmények: nyílt forráskódú szerverkörnyezet éles és teszt változata 1 db adatbázis migrációt biztosító szkript 1 tematika térképi adatbázisának nyílt forráskódú környezetbe ültetett változata 1 tematika térképszolgáltatása, nyílt forráskódú környezet segítségével 1 db webes térképi alkalmazás a nyílt forráskódú térképszervizekre épülve 2.6 projekt téradat szolgáltatás kiegészítése az srv-geo-n fellehető nem szabványosan tárolt adatokkal Elért eredmények: 1. Elkészült egy CentOS alapú virtuális gép hoszt, melyet jelenleg VNC protokollal érhetnek el az adminisztrátorok, belső hálózati IP címe: 172.16.0.66 2. Az említett hoszton futnak a virtuális gépek szintén CentOS operációs rendszerrel, név szerint az openmap éles környezet, valamint az openmaptest teszt környezet, melyek jelenleg szintén VNC-n keresztül érhetőek el a 172.16.0.73, illetve a 172.16.0.74-es IP címeken. Elkészült továbbá a belső hálózaton egy srv-open szerver (172.16.0.85), melyen már megkezdődött a PostgreSQL környezet kialakítása és tesztelése. A következő negyedévre való felkészülés jegyében elindult az egyes geometriai vonatkozású adattárolási struktúrák tesztelése is. Ennek keretén belül két fő adatbázis kiszolgáló, az MS SQL Server és a PostgreSQL használatával történtek tesztelések. Ennek során AcrMap szoftver segítségével egy adott fix adattartalomra vonatkozó kirajzolási idők rögzítésére került sor. Ezek alapján kijelenthető, hogy habár az ESRI termékek látszólag törekednek az átjárhatóságot biztosító szabványok támogatására, ezeket a szoftverükbe hatékonyan nem képesek beleépíteni. Szoftverfüggetlen adattárolás A projekt részletesen megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy a földtani adatokat miként lehet egy helyen tárolva elérnünk kétféle szoftverből: ESRI ArcGIS-ből és QGIS-ből, mint open-source desktop GIS szoftverből. Az adatok tárolásához kétféle adatbáziskezelő rendszert vizsgáltunk meg: az Microsoft SQL Server-t és a PostgreSQL adatbázis kezelőt, mely PostGIS extension-nel válik 31
Publikációk: Közreműködő szervezetek: térbeli adatok tárolására alkalmassá. A tesztelésekhez mindkét esetben Magyarország 1:100 000-es méretarányának megfelelő felszíni földtani térképének egy rétegét, a földtani elterjedéseket tartalmazó polygon állományát használtuk. Az eredményeket a projektjelentés részletesen kifejti. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 32
2.4. Geofizikai adatbázisok karbantartása és szolgáltatása Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Sőrés László Feladat ismertetése: Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren 2015-ben elvégezzük a szükséges állománybővítési, karbantartási és adatszolgáltatási feladatokat Alfa kapcsolat építése Tervezett eredmények: Elért eredmények: Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren: Működő adatbázisok Matadadok Alfa-láthatósága MT adattrendszerre Mágneses adatbázis fejlesztése (offszet korrekció) Adatbázisok szerkezeti leírása: \\samba\projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\ 2_4\Adatbazisleirasok\ Országos Szeizmikus Adatbázis Az Országos Szeizmikus Adatbázis és az ALFA rendszer közötti online konverziós kapcsolat megvalósíthatóságát megvizsgálatuk és megvalósíthatónak tartjuk. Erre egy online transzformációs modul elkészítésének tervét kidolgoztuk. Országos Geoelektromos Adatbázis Elkezdődött a GAIA-ALFA migráció. Első lépésben megtörtént a teljes állomány objektum metaadat szintű leképezése. Magnetotellurikus adatrendszerek A magnetotellurikus adatbázis részletes szerkezeti leírása a közös Excel sablon alapján elkészült. Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis A gravitációs és mágneses adatbázis részletes szerkezeti leírása a közös Excel sablon alapján elkészült. Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis 2015 évben az adatbázist nem bővítettük új fúrásokból származó hőmérsékleti adatokkal. Az adatok folyamatos ellenőrzését, a földtani rétegsorok pontosítását és néhány további rétegvizsgálati adat bevitelét végeztük el. Jelenleg 700 fúrásból vannak hőmérsékleti adatok. Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis Jelentős bővülés a mélyfúrásgeofizikai adatbázisokban, és a mágneses adatbázisban. Az adatbázisban jelenleg 1561 fúrás digitalizált mérési adata érhető el. Az adatbázis 2015 évi bővítéseként 155 fúrásból származó 427900 m karotázs-görbe digitalizálása készült el. 33
Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wxmldoc/wtssearchbhl.html Országos Légigeofizikai Adatbázis A légi geofizikai adatbázis teljes migrációja a KINGA rendszerből az ALFA-ba megtörtént. MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis 2015-ben az állomány nem változott Matadadok Alfa-láthatósága MT adattrendszerre, Terv a szeimikus adatbázis metadadtainak on-line transzformációjára, Karotázsadatok : http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wxmldoc/wtssearchbhl.html Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 34
2.5. Alfa adatbázis módszertani fejlesztése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Sőrés László Feladat ismertetése: Az ALFA integrált metaadat és adatbázis építése, bővítése az intézeti adatrendszerek áttekinthetőségének javítására és a felhasználás segítésére, INSPIRE adatszolgáltatás infrastruktúrájának megteremtése Tervezett eredmények: Felhasználói felületek javítása, kereső funkciók bővítése A PUMA adatrendszer nyilvántartás láthatóságának biztosítása az ALFA-ból. A Geobankban tárolt adatrendszerek (fúrási adatok, UltraData alrendszer) integrációja online konverzió segítségével. Szótár rendszer bővítése a tematikus igények szerint. Elért eredmények: OpenLayers alapú kereső alkalmazás (térképek, jelentések, geofizikai objektumok). Az ALFA szolgáltatásokra építve újabb térképes kereső eszköz készült el. Az alkalmazás a nyílt forráskódú OpenLayers függvénykönyvtár felhasználásával készült. Metaadat attribútumok és földrajzi elhelyezkedés alapján egyaránt végezhető keresés. Továbbfejlesztett ALFA menürendszer, browser és editor Az ALFA böngésző egy egyszerű HTML menü rendszer, amely mögött alap web szolgáltatások működnek. A honlap kialakításában egyszerűségre és világos szerkezetre törekedtünk. A különböző szinten megjelenő tematikus listák attribútum és szabad szöveges kereső lapokat aktivizálnak. Az adat hierarchia áttekintését segíti az ALFA browser lap. Ez egy 5 részből álló, html frame szerkezettel kialakított felület, ahol a különböző szintű alárendelt objektum listák egymással szinkronizálva jelennek meg Geobank paraméterek áttekintését segítő ALFA eszköz Átjárás a Geobank és az ALFA között. A két adatmodell közötti sikeres átjárás esetén az UltraData rendszerből kinyerhető adatokból online transzformációval ALFA objektumok generálhatók, és az ALFA eszköztár minden további nélkül használható. Hozzáférés korlátozása SQL névterekben: pl. a geobank rétegsorokhoz, vagy gravitációs adatokhoz is legyen bejelentkezés (java kód) Az intézeti adatvédelmi szabályok érvényesítése szükségessé tette az ALFA autentikációs rendszerének finomítását. A felhasználói név alapján kiosztott jogosultságokat az ALFA adatbázis tartja nyilván. ISO-19139 metaadatok generálása ALFA Map objektumokból (xsl kód) A NATéR projekt INSPIRE adatszolgáltatási kötelezettsége többek közt a bemutatandó térképek metaadatainak CSW rendszeren keresztül történő publikálására is kiterjed. Ennek érdekében a NATéR-hez generált Map objektumokból ISO 19139-es metaadatok 35
készülnek. Az ehhez szükséges programot az ALFA rendszer biztosítja. A program első verziója elkészült. OpenSearchDescription és DLS generálás WFS adatforrásból (xsl kód) WFS 2.0 letöltési szolgáltatást elindítottuk. A munka részletes leírása az MBFH-nak írt jelentésben az INSPIRE kötelezettségekről szóló részben található. Ennek lényege, hogy a Minerals4EU projekt számára az INSPIRE Annex III Mineral Resources témában WFS 2.0 szolgáltatást kell biztosítani. (17/2015 MBFH Adatrendszerek fejlesztése és metaadat-szolgáltatás, 3. fejezet: \\Srvgeo\mukodes\Projekt_jelentesek\2015\4_negyedév\MBFH\17_2015) Bővített thezaurusz (3 új szótár) Az ALFA tezaurusz címe: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wxmldoc/alfathesaurus.html A PUMA kapcsolása az alfához. Az ALFA online transzformációs rendszer által biztosított lehetőségek kihasználásával az MFGI adatrendszerek nyilvántartását (PUMA) hozzákapcsoltuk az ALFA keresőhöz. Ezzel lehetővé vált a PUMA rekordok besorolás, lefedettség, és adatkör szerinti web-es keresése, hierarchikus rendszerként való megjelenítése. Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az ALFA rendszer fő belépési pontja: \\samba.mfgi.hu\public\projektek\alfa\index.html Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 36
2.6. Metaadatbázis építés és szolgáltatás fejlesztés - térképi alrendszer Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Gulyás Ágnes Feladat ismertetése: 1. Az MFGI INSPIRE-monitoring országjelentésének elkészítése. 2.1. Adatrendszer-nyilvántartás: Helyzetelemzés 2.2. Adatrendszer-nyilvántartás kiegészítés (hierarchia, IBSZ) 2.3.1. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges SQL adatbázis 2.3.2. valamint ennek kötegelt beviteli adatait szolgáltató több munkalapos Excel állomány létrehozása. 2.3.3. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges kötegelt beviteli táblázat feltöltése a stratégiai (S) és lehetőleg a fontos (F) minősítésű adatszetek metaadataival. 2.3.4. adatok betöltése az SQL adatbázisba ezzel az Alfához kapcsolás megteremtése 3.1.Sambán lévő közös használatú (nem konkrét projektekhez tartozó) adatrendszerek felmérése 3.2. nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének megtervezése terv átadása jóváhagyásra 3.3. samba szerveren nem projekt felületen található elsősorban shp formátumú - téradatok (térképi állományok) integrálása az m:\teradat-szolgaltatas területre 3.5. nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének kialakítása tematikus/méréstípus rendszerben 3.6. a samba közös használatú nem térképi adatszetek áttöltése/feltöltése 3.7. samba átrendezés miatti változások metaadatainak előállítása, nyilvántartásba töltése (módosult elérési útvonalak) 3.8. Samba közöshasználatú fúrásadatainak átadása/előkészítése. 4.1. KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) 4.2. KINGA részleges migrálása az elkészült felmérés alapján: 4.2.1. geofizikai felmértségek közül csak azok, amikből azóta nincs újabb, teljesebb, pl. a légi geofizikai felmértség, 4.2.2. szöveges ismertető honlap-részek (a minimálisan szükséges frissítéssel) előkészítése az MFGI honlapra töltéshez. Tervezett eredmények: 0. Záró dokumentáció elkészítése 1. INSPIRE országjelentés 2.1. Adarendszerek-nyilvántartás: feladatlista 2.2. Adatrendszer-nyilvántartás kiegészítés (hierarchia, IBSZ) 2.3.1. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges SQL adatbázis szerkezet, 2.3.2. Több munkalapos Excel állomány létrehozása. 2.3.3. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges kötegelt beviteli táblázat feltöltése a stratégiai (S) és lehetőleg a fontos (F) minősítésű adatszetek metaadataival. 2.3.4. adatok betöltése az SQL adatbázisba ezzel az Alfához kapcsolás megteremtése 3.1. samba adatkör listák 3.2. samba átrendezési terv (könyvtár terv), új szerveren elhelyezési terv véleményezésre 3.3. másolt/átnevezett fájlok 3.5. Elfogadott terv alapján új könyvtár struktúra 37
3.6. másolt/átnevezett fájlok 3.7. samba átrendezés miatti változások metaadatainak előállítása, nyilvántartásba töltése (módosult elérési útvonalak) 3.8. Samba közöshasználatú fúrásadatainak átadása/előkészítése. 4.1. KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) 4.2. KINGA részleges migrálása az elkészült felmérés alapján: 4.2.1. geofizikai felmértségek közül csak azok, amikből azóta nincs újabb, teljesebb, pl. a légi geofizikai felmértség (SL), 4.2.2. szöveges ismertető honlap-részek (a minimálisan szükséges frissítéssel) előkészítése az MFGI honlapra töltéshez. Elért eredmények: 1. Az MFGI 2014. évi INSPIRE jelentése elkészült és lejelentésre került \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\ INSPIRE_MFGI_2014\MFGI_2015.xls 2.1. Adarendszerek-nyilvántartás (Puma): feladatlista készült \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\puma_fe ladatterv\ 2.2. Elkészült a Adatrendszer-nyilvántartás hierarchia szerinti, valamint az IBSZ besorolásokat megadó kiegészítése 2.3-2.4. Elkészült a PUMA PostgreSQL-változata a PUMA nyilvántartás mezőszerkezetét megtartva (az összes tételre a 2015. novemberi állapot szerint) A PUMA kereső címe: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wxmldoc/puma.html 3.1. Samba közöshasználatú adatok (\_ORSZAGOS_ADAT\) adatkör felmérése elkészült. 3.2. A samba átrendezési terv (könyvtár terv), új szerveren elhelyezési terv véleményezésre elkészült: zárójelentés 3. függeléke \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\konyvtar terv\ 3.3. A téradatok migrálása megtörtént a \\srvgeo\projekt\teradat_szolgaltatas könyvtárba (zárójelentés 3. táblázat) \\srv-geo\projekt\teradat_szolgaltats 3.5. Új könyvtár struktúra tervváltozata elkészült \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\konyvtar terv\mfgi_terv\ 3.6. másolt/átnevezett fájlok egyelőre a terv-könyvtár struktúrába feltöltve: \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\konyvtar terv\mfgi_terv\ 3.7. A teradat_szolgaltatas könyvtárba migrált állományok útvonal átírása megtörtént a Pumában 3.8. A sambán található közöshasználatú fúrás adatokat projektfelületre mozgattuk át: \\samba\public\projektek\adatterinfo\_furas_atadasra\. A fúráshoz kapcsolódó állományok Geoinformatikai Főosztályra való átadása korábban már megtörtént: az állományok beérkezésekor és elhelyezésekor tájékoztattuk a főosztályvezetőt. 4.1. KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) elkészült 38
(zárójelentés 4. fejezete) 4.2. Részleges migrálás: az ALFA 1 -ból eddig még hiányzó légi geofizika metaadatok frissítése és ALFÁ-ba építése elkészült: frissített állományok: \\srvgeo\projekt\teradat_szolgaltatas\felmertseg\gffm_legi\shp\gffm_legi_ geofizika.shp \\srv-geo\projekt\teradat_szolgaltatas\orszagos\gfpm_lrad\ \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\legi_geo fizika\prj-cmp-obs-rsc.v2.xls az ALFÁ-ba migrált állományok elérhetősége: \\srvgeo\projekt\teradat_szolgaltatas\felmertseg\gffm_legi\leiras\alfalink.h tm szöveges ismertető honlap-részek előkészítése (a minimálisan szükséges frissítéssel): \\samba\public\projektek\adatterinfo\_2_6_meta_2015\kinga\sz oveges\ Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 1 ALFA: Általános Földtudományi Adatmodell és Adatbázis (részletesebben ld. a 2.5. témánál, Sőrés 2014) 39
2.7. Informatikai rendszer üzemeltetése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Orosz László Feladat ismertetése: Rendszeradminisztráció: az intézet informatikai infrastruktúrájának felügyelete, működtetése, szervezése. A felhasználók szükség szerinti támogatása. Egyedi felhasználói igények, fejlesztések megoldása vagy a közreműködő alvállalkozó menedzselése. Üzemeltetési szolgáltatások: a geo tartomány, fájlszerverek és az adatmentés folyamatos üzemeltetése. Az információtechnológia folyamatok védelme. Informatikai beszerzésekben való közreműködés. Az intézeti webes megjelenések működtetése, fejlesztése Tervezett eredmények: működő informatikai rendszer új IBSZ és egyéb dokumentumok előállítása és az informatikai működési rend kialakítása (+erőforrás és alvállalkozó igény) informatikai stratégia kidolgozása és elfogadtatása nyilvántartások reformálása o userek + AD o hardver o szoftver a működtetési háttér-infrastruktúra újragondolása: eszközök, szoftverek, könyvtárszerkezet, belső szabályok, automatizálható folyamatok (pl rendszerszkennelés) MFGI intranet elindítása, működtetés és folyamatos fejlesztése mfgi.hu új skin (alvállalkozó) új tűzfal üzembe állítás webmail felület frissítése Elért eredmények: A projekt résztvevői az alábbi feladatokat látják el általános rendszerüzemeltetés címen: ~200 user kezelése, adminisztrálása (átlagosan napi 4 igény -> ~ 1000 feladat/év) ~300 asztali számítógép működtetés ~ 20 fizikai hardveren ~40 szerver működtetése 4 telephely (Columbus, Stefánia, Tallér, Homonna) hálózati infrastruktúrájának működtetése az MFGI szerverein lévő adatok rendszeres strukturált mentése az intézeti levelezőrendszer (email) működtetése IP alapú telefonrendszer működtetése az intézeti összes webes megjelenés technikai biztosítása és számos esetben tartalmi felügyelete és fejlesztése az intézeti ESRI és az új openmap térképszerverek teljes körű menedzselése a térképszerverek tesztkörnyezetének működtetése szoftverberuházások tervezése, pályázat/közbeszerzési előkészítése és lebonyolítása hardver beruházások tervezése, pályázat/közbeszerzési 40
előkészítése és lebonyolítása az MFGI informatikai védelmének biztosítása intézeti rendezvények vetítéstechnikai és hangosítási feladatainak ellátása szoftverleltár és hardverleltár naprakészen tartása 2015 kiemelt eredményei: Új IBSz és kiegészítő dokumentumai: Információbiztonsági Politika, Információbiztonsági Stratégia, Információbiztonsági Kézikönyv Feladatkörök nevesítése vezető rendszergazda feladatkörre új kolléga felvétele megtörtént Tresz Gyula adatgazdák kinevezése folyamatban ehhez a teljes adatvagyon átvilágítására szüksége volt. Informatikai belső szervezet átalakítása Zelei Tamás az első félév végén átkerült a Geoinformatikai Főosztályra, ezzel egy főosztályon belül dolgozik az 5 fős IT csapat az IT kollégák munkaköri leírásának módosítása, pontosítása az intézeti informatikai infrastruktúra teljes körű átvilágítása. ennek során az alábbi termékek születtek meg: tételes hardver leltár szoftver leltár + szoftverkövetési nyilvántartás felhasználók egységes, egypéldányú nyilvántartása (active directory) távmenedzsment kiépítésének megkezdése fejlesztési tervek készítése a térképszerverek és adatbázisszerverek újrastrukturálása térképszerverekhez tesztkörnyezet kialakítása intranet elindítása és folyamatos fejlesztése webmail rendszer mobilfelülettel történő bővítése rendszermentő hálózati storage üzembe állítása, majd éles helyzetben törtenő alkalmazása ts500 landmark/promax feldolgozó rendszer javítása 2db meghibásodott HDD cseréjével és összeomlott raid tömb helyreállításával a hálózati rendszermentő eszközről bladeland (sun blade2000, 13 eves) landmarkot futtató rendszer helyreállítása HDD csere után szintén a hálózati mentőeszközről tűzfal csere, új tűzfal felépítése és beüzemelése a selejtezés informatikai tételeinek egyeztetése, előkészítése az informatikai raktár létrehozásának elméleti alapjainak lefektetése, működési rendjének felvázolása és leendő eszközkészletének leegyeztetett meghatározása kb. 25000-30000 levélszemét (spam) kiszűrése a gyakorlatilag folyamatos támadás alatt lévő tűzfal hibamentes működtetés, azaz nem tudunk sikeres betöréstől 2015 decemberéig kb. 800 vírus időbeni detektálása és semlegesítése 41
Publikációk: Közreműködő IBSz kialakításában: ISMS Audit Kft. Szatmári Zsolt szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 42
2.8. Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Budai Tamás Feladat ismertetése: A Magyarország földtani képződményeit tartalmazó rétegtani adatbázis ( magyar jelkulcs ) szabványszerű alkalmazásának biztosítása, az újabb hazai és nemzetközi kutatások figyelembe vételével történő karbantartása, kiegészítése alkalmazott földtani kutatások megalapozását segítő kategóriákkal. Tervezett eredmények: A rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, alkalmazott földtani adatbázisok felmérése. Elért eredmények: új javaslatot tettünk a Dunántúli-középhegység középső felső-triász dolomitjainak litosztratigráfiai tagolására; a gerecsei jura rétegsorok litosztratigráfiai tagolása: javaslat az ammonitico rosso fáciesű képződmények összevonására; a gerecsei alsó-kréta rétegsor litosztratigráfiai tagolása: javaslat a jelenleg tagozat rangon elkülönített durvatörmelékes kifejlődések formáció szintű elkülönítésére; a formációk kronosztratigráfiai helyzetének pontosítása; új javaslat a Gerecse és a Dorogi-medence paleogén képződményeinek litosztratigráfiai tagolására; a Dunántúli-középhegység pannóniai rétegsorának litosztratigráfiai tagolásában kialakított új rendszer megvitatása és érvényre juttatása; a Duna-teraszok és az édesvízi mészkőtestek tagolása és kronosztratigráfiai helyzetük pontosítása. Publikációk: Közreműködő szervezetek: BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbékimedence triász aljzatából szerkezetföldtani következtetések. Földtani Közlöny 145/3, 247 257. SZUROMI-KORECZ, A., SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene evaporites from borehole successions in Hungary. Neogene of the Paratethys Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, RCMNS Colloquium, Orfű, 2015. 05. 31. 06. 03. Abstracts, 91. TÓTH, E., PALOTÁS, K., MAGYAR, I. 2015: The Sarmatian Stage in Hungary. Neogene of the Paratethys Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, RCMNS Colloquium, Orfű, 2015. 05. 31. 06. 03. Abstracts,95. VÖRÖS A., TAMÁS K., BUDAI T. 2015: Új adatok a Balaton-felvidék középső-triász rétegtanához [New data to the Middle Triassic stratigraphy of the Balaton Highland (Hungary)]. Földtani Közlöny 145/4, 315 324. Magyar Rétegtani Bizottság (MTA X. osztály) A elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 43
2.9. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr Péterdi Bálint Feladat ismertetése: Folytatjuk a teljes terepi reambulációt, amely elsősorban a helyszínek fotózására terjed ki, annak érdekében, hogy az adatbázis naprakész legyen (vannak olyan objektumok, amelyek már nem találhatók meg, illetve jelentős felújításra szorulnak). Ezt a tevékenységet az összes többi projekt terepi tevékenységével összehangoljuk a kapacitás és az erőforrások optimális kihasználása érdekében. Csak az ilyen módon nem elérhető területekre tervezünk önálló kiszállást. 2015-ben elsősorban a Bakony és a Bükk területén található alapszelvényeket keressük fel. Az információk rendezése után a fotók hozzákapcsolhatók az intézet honlapján elérhető földtani alapszelvényeket megjelenítő térképi adatbázishoz (ennek metodikáját már kidolgoztuk 2014-ben). Tervezett eredmények: - 60 db alapszelvény fotódokumentációja terepen elkészül, a fotók az adatbázisba kerülnek. - Fotók térképi adatbázishoz kapcsolása. Elért eredmények: Publikációk: Közreműködő szervezetek: - Elkészült 125 db alapszelvény terepi fotódokumentációja, a fotók a projekt-könyvtárban elhelyezésre kerültek. (Projekt(\\srvgeo):\FDT_értékek\ALAPSZELVÉNYEK_KÉSZ FOTÓK\FOTÓK_2015_válogatva_átnevezve) - A 2015. során készült fotók publikálásra alkalmasnak ítélt részét - a 2014-ben kidolgozott metódussal - a nagyközönség számára is elérhetővé tettük az intézeti honlapról elérhető Magyarország földtani alapszelvényei című térképen az egyes alapszelvényekhez tartozó metaadatok közé felvett, a fotókra mutató linken ( Galéria ) keresztül. - A Magyarország földtani alapszelvényei című térképen a még nem reambulált alapszelvényekhez tartozó üres fotó-galériákban erre utaló figyelmeztető szöveget helyeztünk el. - A Magyarország földtani alapszelvényei című térképen az alapszelvényeket jelölő pontok méretét megnöveltük, a térkép interaktív használhatóságának javítása érdekében. - Előadás: Péterdi, B.: Alapszelvények: gyönyörű látnivaló - tudományos érték. Fotógalériák, mint metaadatok. Az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből. Tudományos előadónap, Budapest, 2015. május 21. - Az NFM részéről Vincze Péter -MFT PROGEO-Szakosztálya Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 44
2.10. Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Andó Anita Feladat ismertetése: A projekt az 1983-ban lezárt Budapest Építésföldtani Térképsorozat (MÁFGB Adattár) adatbázisba illesztésével foglalkozó, és a 2001 óta folyó kerületi településgeológiai munkák összevont folytatása. A 22 térképváltozat sorozata a 70-es években zajló regionális felmérés (28 db M~1:10 000 tk.szelvény), és utólagos összeszerkesztés (9 db M~1:20 000) eredménye, Budapest egész területére. Az elkészült értékelések és a mögöttük lévő adatrendszerek fejlesztése léptékben elmaradt. A projekt célja, egy naprakész, kezelhető formátumú adatbázis létrehozása és karbantartása, amely összekapcsolja a korábbi eredményeket és a különböző budapesti lokális kutatásokat. A kiépített településgeológiai adatbázis rendszeres fejlesztésre szorul, így újabb adatok beépítése, időközi értékelés, és monitoring működtetése szükséges. Alapot szolgáltat továbbá a felhasználói igények szerinti értékeléseknek és a térképszolgáltatásnak. 1. Adatbázis építése, fejlesztése: 2013 óta összesen 10 térképváltozatot digitalizáltunk egész Budapestre. 2015-ben szeretnénk elkezdeni a bedigitalizált Fedetlen és Fedett földtani változatok felülvizsgálatát (és módszertani kidolgozását), a Geobankba feltöltött sekélyfúrások alapján, egyben finomítva a kvarter (Q) elterjedés és vastagság határokat. Budapesti Építésföldtani Adatbázisát Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat (M~1:10 000, MÁFI, SZIE, 2007) újabb 3 tematikájával bővítjük: csúszásveszélyesség, felszín alatti üregek, patakmedrek és holtágak. 2015-ben folytatjuk a kerületek sekély fúrási adatbázisának aktualizálását, a régi leírások formációba sorolását (eddig 1.-7., és tavalyi 10. ker. minősített), a kapacitás függvényében. 2. Településgeológiai adatok kezelése és szolgáltatása: Az eddig digitalizált térképváltozatokat - az ellenőrzésüket követően- előkészítjük egy Bptelgeo téradatszolgáltatás formátumához. A fúrási adatbázis tavalyi és idei javításait az év végén átadjuk a Geobanknak, a 2001 óta végzett kerületi összegyűjtött és észlelt adatokkal (rendezendő). Folytatjuk tavalyról, a térképsorozathoz (28 db tk.lap) tartozó földtani szelvények archiválását, kiegészítve az építésföldtani szelvényekkel. Biztosítjuk raszteres elérhetőségüket, és a szelvények geokódolt nyomvonalát Budapest területére. A hiányzó fúrópont és vízföldtani észlelési térképek (M~1:20 000) szkennelt változatait pótoljuk. (R:\FDT_regio\BUDAPEST\ 10e és 20e_építésföldtan könyvtárak). 3. Kerületi aktualizált településgeológiai kutatás: A 2001 óta térképezett kerületek (III., IV., VIII., XI., XIII., XIV., XV., XVI., X.) folytatásaként, 2015-ben az V.-VI.-VII. kerületekben tervezünk (összevontan) aktualizált településgeológiai kutatást. Ennek része: újabb fúrás és kút adatgyűjtés, ill. a fellelhető kutakból vízmintavétel, valamint együttműködés szükséges az önkormányzatokkal, a BME Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszékével, a FÖMTERV, MÁV, Vízügyi Hatóság illetékes részlegeivel. Az adatokból és labor analitikai eredményekből víz- és környezetföldtani térképek szerkeszthetők. Az építésföldtani térképek (adottságok minősítése) a napjainkban használt szabvány (EUROCODE 7) alapján készülnek el. A térképsorozat magyarázóval kiegészített. Tervezett eredmények: 3 db módosított térkép (Bp. felszíni földtani, fedetlen, Q vastagság) módosítások: felülvizsgálat 8 kerület átminősített fúrásai alapján, fedvények vonalműveinek szinkronizálása 3 db térképi tematika adatbázisba illesztése (Budapest Közmű- Geotechnikai Térképsorozat) ~ 90-110 db építésföldtani szelvény és nyomvonal összegyűjtése, archiválása 1 db dokumentáció térkép (Bp. szelvények áttekintője) 45
28-28 db archivált térkép (fúrópont és vízföldtani észlelési), raszteres elérhetőség ~550 észlelési pont közel 50 paraméterének rögzítése Geobankban (13 kerület mintavételi és vizsgálati eredménye) ~1120 fúrás minősítése (1 kerület fúrási adatbázis feldolgozása) 15-20 db térkép (Bp. V.-VI.-VII. ker. településgeo. térképsorozata) + magyarázó dokumentum 50 db vízmintavételi és vizsgálati eredmény adatbázis rekord cikk, poszter, előadás - konferencia részvételek Szabványos helyen összeállított adatbázis, indítási pontok (.mxd,.lyr); 10 db térképváltozat Elért eredmények: Tervmódosítással a projekt éves zárójelentésének határidejét 2016. március 31-i időponttal teljesítjük, így a részmunkák ellenőrzése és az eredmények véglegesítése, a projekt munka lezárása folyamatban van. Módosított térképek: 3 db földtani változat (Bp. felszíni földtani, fedetlen, Q vastagság) illetve a 4 db alapozási térkép módosítások: vonalműveinek szinkronizálása, fedvények kapcsolata, felülvizsgálat: átminősített fúrások hibaszűrés (10. kerület), illetve fúrás tábla szűrése mélység szintekre, Q alatti formációra, módszertani leírás Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest \Bp_2015 \földtani térképek ellenőrzése \alapozási térképek ellenőrzése 3 db Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat tematika adatbázisba illesztése Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest Bp_geotechnika.mxd és.mdb \Bp kozmu geotechnika levalogatas könyvtár ~ 90-110 db építésföldtani szelvény és nyomvonal összegyűjtése, archiválása (2015-ös módosítási dátumú fájlok) Raszter:\FDT_regio\BUDAPEST\10e_építésföldtan Projekt:\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest\Budapest_szelvén yek \Bp_építésföldtani szelvények_rendezett \Bp _földtani szelvények_rendezett 1 db dokumentáció térkép Bp_szelveny_doku.mxd, Bp_szelveny_doku_terkep.mdb 28-28 db archivált fúrópont és vízföldtani észlelési térkép raszteres elérhetőség, atlasz tartalomjegyzék Raszter: \FDT_regio\BUDAPEST\20e_építésföldtan\X_atlasz ~550 észlelési pont adatainak összegyűjtése, egységesítése a Geobank feltöltéshez Projekt:\TelGeo\Geobankhoz\2015 ~1120 fúrás minősítése (VIII.-IX. ker. fúrási adatbázis feldolgozása) Projekt:\TelGeo\BP_fúrások_átértékeléshez 15-20 db térkép (Bp. V.-VI.-VII. ker. településgeológiai. térképsorozata) + magyarázó dokumentum, V.-VI.-VII. kerületek 46
adatbázisa: Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest\5_6_7_ker_GIS 50 db vízmintavételi és vizsgálati eredmény adatbázis rekord Projekt:\TelGeo\Bp keruletek telgeo terkepezes anyagok\5_6_7ker Szabványos helyen összeállított adatbázis, indítási pontok (.mxd,.lyr); 10 db térképváltozat Projekt\teradat_szolgaltatas\regionalis egyéb évközi megkeresés, adatszolgáltatás munkakönyvtár: Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest \Bp_2015 Publikációk: Közreműködő szervezetek: Andó A., Tolmács D.: Városi környezeti állapot monitoringja és problémái a budapesti településgeológiai kutatások keretében; előadás + konferencia cikk; Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIII. Országos Vándorgyűlés; Szombathely, 2015. július 1.- 3. Andó A., Scharek P.: Településgeológiai kutatások tartalma és eredményei a Budapesti agglomerációban; előadás + absztrakt kötet (ISBN 978-963-12-4494-6); X. Földtani Veszélyforrások Konferencia, Dunaújváros, 2015. június 17.-19. Andó A., Bodnár N., dr. Gyuricza Gy., Zsámbok I.: Urban geology map series of Budapest (District X); poszter+ absztrakt kötet; V. EUGEO Konferencia, Budapest, 2015. augusztus 30. szeptember 2. Kuti L., Andó A., Bodnár N.: A parkok településgeológiai szerepe a terület vízháztartásában; előadás + konferencia cikk; Mérnökgeológia-Kőzetmechanika Konferencia 2015; BME Budapest, 2015. február 4.-5. önkormányzatok, BME Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék, FÖMTERV, MÁV, Vízügyi Hatóságok Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projekt a 3. negyedév végéig a projektterv ütemezése szerint haladt, ezt követően tervmódosítást kértünk. Az intézetben 2015. 4. negyedévben beindult paksi munkákban a projekt munkatársai is részt vesznek: Halupka Gábor (részletes terepi térképezés); Andó Anita (fúrt maganyag földtani dokumentálása). Az érintettek paksi terheltsége 2016 elején is folytatódik, ezért az időráfordítás csökkenése miatt, az egyes részfeladatok befejezésében, illetve projektjelentés teljes összeállításában csúszással kellett számolnunk. 47
2.11. Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Prónay Zsolt Feladat ismertetése: Cél a Mérnökgeofizikai Főosztály és intézeti jogelődje működésében keletkezett mérnökgeofizikai adatok összegyűjtése, rendszerezése és tematizálása. A téma keretében felkutatjuk, megkíséreljük kiolvasni és korszerű adathordozóra átírni az 1990- től kezdődően keletkezett terepi digitális adatokat, amelyeket a sikeres adatmentés után összepárosítjuk a megfelelő akár papíralapú, akár digitálisan rögzített fellelhető kutatási jelentésekkel. Ezen adatokból olyan adatbázist hozunk létre, amely lehetővé teszi a már korszerű adathordozón rögzített adatokban a szakmai szempontok szerinti keresést (pl. alkalmazott geofizikai módszer, kutatási cél szerint), valamint az adatok esetleges újrafeldolgozását a mindenkori tudományos kutatás számára. Ebben az évben az 1990-1999 között keletkezett adatok beolvasása és rendszerezése történik meg. Tervezett eredmények: Az 1990-1999. között az akkori Bányageofizikai Osztályon keletkezett adathordozók: 5 db mágnesszalag (DAT és 8 mm), 1 db magnetooptikai disc, 3 db zip drive, kb. 300 db floppy lemez (5¼ és 3.5 ), kb. 30 CD lemez beolvasása, adatainak rendszerezése, metaadataik átadása az Alfa adatbázis fejlesztőinek/üzemeltetőinek. A mérnökgeofizikai metaadatbázisba átadandó adatok mennyisége várhatóan százas nagyságrendű. Elért eredmények: Az adathordozók összegyűjtése megtörtént, ezek közül a használhatónak bizonyult példányok beolvasása megtörtént. A beolvasott, de hibásnak bizonyult adatállományok helyreállítását megkíséreltük, amit lehetett, megmentettünk. A személyenként, párhuzamosan végzett mentések párhuzamosságát kiszűrtük, a mérési adatok helyét, amennyire lehetett, meghatároztuk. Ahol volt koordináta, azokat begyűjtöttük, ahol nem, ott igyekeztünk a helyet minél pontosabban behatárolni, törekedtünk a település, utca, házszám szintű meghatározására, de sok helyen csak a települést sikerült behatárolni. Az adatokat rendszereztük, belőlük adatbázist hoztunk létre, ebben 52503 fájl szerepel. Elkészítettük a mérési területek Google Earth-ben való megjelenítésére használható kmz fájlt A talált különböző rendszerben (sztereografikus, WGS stb.) lévő koordinátákat EOV-be transzformáltuk. Az adatokat átadtuk az Adatrendszer nyilvántartás (PUMA) és a Felmértségi Adatrendszer kezelőinek, kérésükre a jelentések adattári számát is belevettük a táblázatba. Az adatbázisba szervezett adatok a projekt könyvtárba kerültek, a táblázatban x-szel jelöltek feldolgozásra alkalmasak Adatbázis helye: Samba\2015\adattár\adatbázis Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 48
2.12. PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése Beszámolási időszak Projektvezető 2015. Dr. Kovács István János Feladat ismertetése: Az intézetben, 2011-ben indult el egy nagyszabású infravörös spektrumokat tartalmazó adatbázis kiépítése, amelynek eredményeképpen ma már több mint 2200 infravörös spektrum elektronikus változata érhető el a világhálón (puli.mfgi.hu ). Jelenleg a felsőköpenyt felépítő olivin, kliopiroxén és ortopiroxén spektrumai mellet már gránátok, agyagásványok és üledékek spektrumai is elérhetőek. A PULI célja, hogy az infravörös spektrometriával foglalkozó kutatók a közösségi oldalakhoz hasonlóan tudják megosztani spektrumaik elektronikus változatát kollégáikkal. Ez azért fontos, mert ilyen módon lehetővé válik az eredmények közvetlen összehasonlítása, hiszen a spektrumokat jellemzően kép formátumban teszik leggyakrabban közzé, ami korlátozza az eredmények hatékony minőségi és mennyiségi összevetését. Célunk, hogy az interneten keresztül is hozzáférhető PULI adatbázist egy nemzetközi szinten is jelentős infravörös adatbázissá tegyük. Tervezett eredmények: Elért eredmények: A spektrumokhoz tartozó fizikai-kémiai adatok felvitelét lehetővé tevő platform beüzemelése és abba ebben az évbe olivinre vonatkozó adatok feltöltése (~200 ásványra). Az adatbázis karbantartása, fejlesztése és működtetése, valamint marketingje különböző tudományos fórumokon. Az adatbázis nemzetközi adatbázisokkal történő összekapcsolása, mint azok infravörös specifikus eleme. A fizikai-kémiai adatok leválogatása és rendszerezése 235 olivin mintára megtörtént. A feltöltésre szolgáló platform elkészült ennek online adaptációja zajlik. Az adatok feltöltése folyamatban van. A fél év folyamán számos külföldi kolléga regisztrált és megtörtént az első interaktív feltöltés is! Az adatbázis több szakmai rendezvényen is népszerűsítettük (Goldschmidt, Téli Ásványtudományi Iskola, Kőzettani Vándorgyűlés). Egyeztetés alatt van együttműködés nemzetközi spektrális adatbázisokkal (pl. EarthChem) puli.mfgi.hu Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az adatbázis használatát Liu et al. (2015) J. Pet. és Demouchy és Bolfan-Casanova (2015) jelölte meg és tüntette fel közleményükben - Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 49
3. Műszer- és módszertani fejlesztések 3.1. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Török István Feladat ismertetése: A szeizmikus műszerfejlesztés intézetünkben komoly hagyományokkal rendelkezik. Ezt számos különböző mérési célra kifejlesztett műszer, valamint a világ sok országában még ma is működő mérőeszköz támasztja alá. Ezt a hagyományt folytatva az elmúlt években elkészült az autonóm szeizmikus adatgyűjtő első változata, az ELGIDAS-1. Ebből a változatból közel 50 db készült. Ezek a műszerek 2004 augusztusa óta folyamatosan használatban vannak. Egy-egy mérési ciklus végén, vagy új feladat esetén ellenőrzésre, felújításra kerülnek és kalibrálásuk is megtörténik. Ez a tesztelés, összemérés a növekvő darabszám miatt nagyon időigényes folyamattá vált. A 2011-es évben elkészült a műszercsalád második generációja, az ELGIDAS-2. Ebből a típusból eddig 12 darab készült Az 2012-ben elkészítettük az új mikroprocesszorra épített műszer alapjainak, rendszerének deszkamodelljét (ELGIDAS-3), továbbá a bluetooth kapcsolódáshoz szükséges egységet, valamit tovább fejlődött az USB kommunikációs modul és a műszer vezérléséhez szükséges szoftverek. 2013-ban elkezdődött az új műszer, az ELGIDAS-4 fejlesztése. Egy olyan vezérlő áramkör épült, amelyben két mikroprocesszor működik egyszerre és így a felmerülő vezérlési, adatmentési és egyéb kommunikációs feladatokat megoszthattuk közöttük. Ez lehetőséget biztosít a kényelmi és az adattovábbítási funkciók fejlesztésére, valamit a későbbiekben felmerülő fejlesztési igények rugalmas kielégítésére is. Egyes feladataink esetében nagyon fontos, hogy a vizsgált terület vagy folyamat adatait minél hamarabb elemezni tudjuk, ezért elkezdődött a mobilinternet kapcsolattal rendelkező autonóm adatgyűjtő tervezése, építése is. 2014-ben megtörtént az ELGIDAS-4 műszer tesztelése laboratóriumi és terepi körülmények között. Az így szerzett adatok és tapasztalatok segítségével véglegesíteni lehetett a nyomtatott áramköri lapokat és a műszer felépítését. Befejeződött a mobilinternetes változat tesztelése, a hálózati kommunikáció stabilitásának vizsgálata különböző terepi viszonyok között. Megvizsgáltuk a WIFI kommunikáció alkalmazhatóságát. Tervezett eredmények: 2015-ben az új műszer tesztelését szeretnénk minél mélyrehatóbban elvégezni, befejezni. Ezt követően véglegesíthetjük a műszer struktúráját, nyomtatott áramköreit. Építeni szeretnénk, a felmerülő mérési igényeket kielégítve, 10 darab ELGIDAS-3 műszert külső vállalkozó bevonásával, valamint 2 darab ELGIDAS-4 műszert, hogy valós helyzetekben, terepi körülmények között is ki tudjuk próbálni. Az Intézetben még működő ESS műszerek folyamatos karbantartását és javítását biztosítjuk. Intézetünk az elmúlt két évtizedben a lehetőségeihez képest folyamatosan fejlesztette terepi szeizmikus mérőrendszerét és infrastruktúráját. Ennek a feladatnak a keretében végezzük el a rendelkezésre álló eszközök 50
karbantartását, állagmegóvását és üzemeltetését (a szeizmikus mérőrendszer forrásoldali részét - vibrátorok, elektronikák és encoderek). A Geo-Log-gal együttműködve VSP (Vertikális Szeizmikus Szelvényezés) mérőrendszer fejlesztését kezdjük el. Ennek egyik alapelemét a vibrátoros forrást és az adatgyűjtést az Intézet biztosítja a fejlesztéshez és a későbbi üzemeltetéshez. A szonda kifejlesztése és/vagy vásárlása és üzemeltetése a Geo-Log feladata, míg az Intézet feladata az adatgyűjtő fejlesztése és üzemeltetése. Az első félév során kerül kialakításra a fejlesztés pontos irányvonal (szondavásárlás és/vagy fejlesztés) és ennek függvényében kerül kialakításra, továbbfejlesztésre a rendelkezésre álló adatgyűjtők (RefTek130-01/6). A cél az év végére egy működő rendszer elkészítés. Elért eredmények: Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. VSP (Vertikális Szeizmikus Szelvényezés) mérőrendszer fejlesztése: o vibrátoros jelforrás biztosítása o szonda vásárlása (GEO-LOG Kft.) o szeizmikus adatgyűjtő műszer kiválasztása VSP mérések és mérési adatok feldolgozása o MFGI, Homonna utca o Pálvölgyi barlang o Pér, PER-PE-02 mélyfúrás 10 darab ELGIDAS-3 szeizmikus adatgyűjtő 2 darab ELGIDAS-4 szeizmikus adatgyűjtő Publikációk: - Közreműködő szervezetek: GEO-LOG Kft. Soram Bt. Audiotechnika Kft., Pécs Gili László Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 51
3.2. Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Csontos András Téma ismertetése: 1.) A Tihanyi Geofizikai obszervatóriumban több mint egy évtizede folynak a didd berendezés fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások. A korábban nagy stabilitású variométer létrehozására kidolgozott mérési eljárás, az elmúlt évek fejlesztései nyomán, abszolút inklináció-mérés végzésére is alkalmassá vált. Fejlesztési lépéseink célja egy olyan nagy stabilitású variométer kifejlesztése, amely alkalmas eljárássokkal önmagát kalibrálni képes. További mérési módszerek kidolgozása és obszervatóriumi vizsgálata szükséges ahhoz, a magnetométer kalibrációs paramétereit közvetlenül mérhetővé tegyük. 2.) Obszervatóriumi berendezéseink és eljárásaink homogén mágneses tér jelenlétét feltételezik. A feltételezés valamennyire mindig sérül, és ez pedig többnyire hatással van mérőműszereink működésére, így azok a mágneses gradiens jelenlétének kimutatására válhatnak alkalmassá. A téma keretében kísérleteket végzünk, korábbi adatainkat elemezzük és modelleket alkotunk, hogy felhasználhatóvá tegyük berendezéseinkből kinyerhető adatokat a mágneses gradiens mérésére vagy detektálása. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (didd) kapcsolódó eljárások tesztelését. Ennek keretében magnetométer deklináció kezdőszögének változását folyamatosan monitorozó optikai rendszerrel (MGEN berendezés) végzünk folyamatos észlelést. A mágneses tér gradienseinek mérését szolgáló eljárásokat vizsgálunk. Megkezdjük a tekercsrendszer forgatásával méréseket végző, un. ABCD berendezés tesztelését. Tapasztalatainkat a 26. IUGG konferencián előadásban mutatjuk be. Az obszervatórium régi variációs házában tapasztalható bázismeneteket vizsgálunk korábbi adatok bevonásával. A geológiai és geofizikai mérések eredményeire támaszkodva bázismenetek lehetséges okait modellezzük. A kapott eredményeket közzé tesszük. 1. A didd fejlesztés területén elért eredményeink A kísérlet eredményeként azt megállapíthatjuk, hogy sikerült nagy érzékenységű monitorozást létrehoznunk, amely megfelelő hosszúidejű stabilitással rendelkezik. Mivel az MGEN a kölcsönös iránybeli viszonyát méri a két mechanikának, az eddigi adatok alapján még nem eldönthető, hogy ha a didd adatsorát a végleges obszervatóriumi adattal összevetve milyen következtetésre fogunk jutni. Az elemzéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak és a 2015 évi definit adatsor létrejötte után lehetnek kiértékelhetők. További tapasztalatgyűjtés indokolt. Az ABCD magnetométerhez új prototípus készült, amelyet a MINGEO Kft. készített. Ehhez a méreteknek és az arányoknak leginkább megfelelő korábban is használt kisméretű tekercsrendszert vettük igénybe. A berendezést úgy módosítottuk, hogy szenzort függetlenítettük a tekercsektől, így az folyamatosan a legkedvezőbb pozícióban képes méréseket végezni. A külső tekercs tengelye továbbra is vízszintes maradt, de a belső tekercs tengelyét megközelítőleg vízszintesre állítottuk be. Az így kapott 52
tekercsrendszer szabadon forgatható a szenzor körül. A forgatás automatizálásához léptető motort alkalmaztunk. A forgatás aktuális szögét pedig szög-enkóder mérései alapján határoztuk meg. A szögmérés nullponti hibájának független monitorozásához pedig az MGEN berendezést használtuk. A folyamatos mérések által kapott eredményeket a 26. IUGG konferencián előadásban mutattuk be. 2. Bázismentek vizsgálata területén elért Vizsgálatunk tárgyába tartozik a bázismentek vizsgálata, amelyre lehetőség is van obszervatóriumunkban, hiszen korábbi jelentéseinkben már jeleztük, hogy az eddigi obszervatóriumi tapasztalatokból nem magyarázható bázisvonal változásokra lettünk figyelmesek. Különböző típusú magnetométerek elmúlt évekbeli viselkedését vizsgálva körvonalazódott, hogy a hatás lényegében a régi variációs ház pincéjében folyó mérések adataiban figyelhető meg, az obszervatórium szekuláris menetét lényegében nem érinti az effektus. Az eddigi kutatások összegzéseképpen elmondható, hogy az effektus okaként a goethit tartalmú agyagásványt és/vagy gejziritet jelöljük meg. A kőzet a Tihanyi félsziget déli felszínét kialakító hidrotermális folyamatok során képződhetett. A képződés során anizotróp remanens mágnességre (DRM) tett szert. A kőzet szuszceptibilitása és remanens mágnesezettsége az agyagásvány víztartalmának a függvénye. Ez a viselkedés a goethit fizikai tulajdonságára (szuper-ferromágneses viselkedés) és az anyagásvány tulajdonságaira (ugyanis kolloid) vezethető vissza. Szuper-paramágneses jelenség sem zárható ki jelenleg a folyamat lehetséges magyarázatából. Eredményeinket a Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlésén előadásban mutattuk be. Publikációk: Cikkek: Danijel Šugar, András Csontos, Mario Brkić: Geomagnetic suvey on Sinjsko Polje repeat station and data reduction using the onsite didd variometer, Tecnical Gazette, Osijek, Croatia, pp. 615.-622. 2015. László Hegymegi, András Csontos, László Merényi: MONITORING OF LONG TERM MECHANICAL STABILITY OF A SUSPENDED didd SENSOR APPLYING OPTICAL OBSERVATION, Proceedings of the XVIth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments in Journal of Indian Geophysical Union (in press) András Csontos, Balázs Heilig, László Merényi: Development of a suspended fast didd IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and analyses Geomatematikai közlemények pp. 101.-103. 2015. Előadások: László Hegymegi, László Merényi, Balázs Heilig, András Csontos: First measurement experiences with Automatic Baseline Controlling Delta I-delta D magnetometer, 26th IAGA General Assembly, Prague, Czech Republic, June 22- July 2, 2015. 53
Közreműködő szervezetek: D. Šugar, A. Csontos, M. Brkić: Geomagnetic survey, Quiet-Time Level determination and reduction on Palagruža repeat station, 7th WORKSHOP ON EUROPEAN GEOMAGNETIC REPEAT STATION SURVEY 2014 2015 Budapest, 16.- 18. September, 2015. G. Vadász, P. Kovács, A. Csontos, B. Heilig: Temporal reduction of repeat-station measurements to quiet magnetic level by using different methods 7th WORKSHOP ON EUROPEAN GEOMAGNETIC REPEAT STATION SURVEY 2014 2015 Budapest, 16.-18. September, 2015. U.S. Geological Survey DIDD fejlesztés MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal DIDD üzemeltetés Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék módszerfejlesztés Gem Systems (Kanada) MINGEO Kft. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 54
3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Merényi László Feladat ismertetése: a 2015. év feladatainak ismertetése: Kísérleti talajszonda szimulációk futtatása véges differenciás elven működő HST3D- BHESIM és a véges-elemes elven működő FeFlow modellező szoftverekkel, az eredmények összehasonlítása, a modellező programok értékelése a talajszondamodellezés szempontjából. (Megjegyzés: 2015. április 27-i keltezésű tervmódosításban, a BHE-SIM talajszonda modell FeFlow-val történő összekapcsolására vonatkozó eredeti tervpont helyett tervezett új tevékenység.) Előadás tartása a Müncheni 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation rendezvényen az általunk kifejlesztett, ill. használt sekély geotermikus számítógépes modellekről. A Duna áradásának idején kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés végzése a Papsziget állomáson, a mérési adatok time lapse inverziós módszerrel való feldolgozása. A mérés célja, hogy tanulmányozzuk a talajvízszint-ingadozás fajlagos ellenállás módosító hatását. A papszigeti, tallér utcai, ill. tihanyi felszínközeli monitorozó mérések fenntartása, a méréseket kiértékelése a talaj hőmérséklet-vezetési tényezőjének megbecslése céljából. Publikáció készítése a kiértékelés módszeréről és az eredményekről. Tervezett eredmények: Elért eredmények: HST3D-BHESIM és FeFlow modellező szoftverekkel felépített talajszonda modellek projekt-fájljai, a modellek eredményeit bemutató grafikonok és táblázatok, az eredmények összehasonlítását és értékelését bemutató dokumentum. Dokumentum a papszigeti állomáson tervezett kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés time lapse inverziós feldolgozásának eredményéről, következetések a talajvízszint ingadozás hatására. 2 db mérési adatsor, szöveges file-ban: Talajhőmérsékletmérési idősorok különböző mélységekből, a Tihanyi Obszervatóriumból és a Tallér utcai telephelyről (perces átlagokkal). Dokumentum és publikáció a papszigeti, tihanyi és tallér utcai hőmérséklet-mérési adatsorok kiértékeléséről a talaj hődiffuzivitásának megállapítására fejlesztett algoritmussal: becslések a mérési pontokra a hődiffuzivitás értékének időbeli változására. Publikáció a módszerről és az eredményekről. A HST3D-BHESIM és a FeFlow 6.1 modellező programokkal végzett kísérleti talajszonda szimulációk futtatásának célja talajalapú, zárt rendszerű vertikális talajhőcserélő szondának és környezetének numerikus modellezése, ezen belül a két programmal, ill. a programok által használt kétféle térbeli diszkretizálással (HST3D: véges differenciás, FeFlow: véges elemes) kapott eredmények összehasonlítása volt. A HST3D- BHESIM alatt az ingyenes HST3D felszín alatti hő és fluidum transzport program alapjaira épített, saját fejlesztésű részekkel kiegészített szoftver-rendszert értünk. Az egyik legfontosabb saját 55
kiegészítés a BHESIM névre keresztelt, koncentrikus kialakítású talajhőcserélőt modellező szoftvermodul. Egy adott alapmodellből kiindulva 6 különböző paramétervariációra, szcenárióra végeztünk modellszámítást és összehasonlítást. Az alapmodell egy darab 100 méter hosszú talajszondát tartalmazott egy téglalap alapú felszín alatti térrészben. A modellezett felszín alatti térrész kőzetfizikai és hidrológiai paramétereinek egy része állandó volt, egy része viszont szcenáriótól függően változott: egyes modellek csak impermeábilis rétegeket tartalmaztak, míg másoknál jó permeabilitású köztes rétegeket is elhelyeztünk; természetes, horizontális irányított vízáramlás jelenléte nélkül, illetve mellett. A modellezett hőcserélő szonda koaxiális elrendezésű volt. A szonda működési paraméterei közül a bemenő fluidom hőmérséklet, illetve annak megadási/számítási módszere is az adott szcenáriótól függött. A modellek eredményeit egy évre való futtatás után hasonlítottuk össze. Az összehasonlítás alapját a szonda kifolyó fluidumhőmérséklete, illetve a szonda melletti térrész egyes pontjaiban kapott hőmérséklet-változás szolgáltatta. Az egyes szcenáriókra a kétféle programmal kapott modell-eredmények többnyire nagyon jó egyezést adtak, igazolva a kétféle modell hasonlóságát és jóságát. Nagyobb eltérést csak azokban az esetekben figyeltünk meg, ahol volt permeábilis, vízadó réteg. A különbség oka az lehet, hogy ezekben az esetekben mindkét szimulátor esetén beindult a vízadó rétegben a termikus konvekció, de ezt a nagy bonyolultságú, számtalan paramétertől függő jelenséget a két program, illetve a kétféle rácsháló vélhetően másként modellezte. A projektfájlok, eredményfájlok és grafikonok helye: \\SAMBA\Felhasználók\merenyi\Projektek\3.3 Sekélygeoterm\2015\HST3D_BHESIM-FeFlow összehasonlítás 2015\ A 2015-ben Münchenben megrendezésre került 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation volt tudomásunk szerint az első kifejezetten a geotermikus numerikus modellezés tematikájával foglalkozó nemzetközi rendezvény. A rendezvény részeként megtartott FeFlow Workshop -on is részt vettünk, ahol a FeFlow véges elemes modellező program használatát mutatták be, a geotermika-specifikus kérdésekre koncentrálva. A papszigeti geoelektromos monitorozó mérések célja a talajnedvesség- illetve a talajvízszint-változás geoelektromos méréssel való kimutathatóságának a vizsgálata volt. A 2014-ben végzett első kísérleti méréskor a feladatot még úgy tudtuk ellátni, hogy többszöri, ismételt kiszállással, hagyományos módon, egyedi multielektródás méréseket végeztünk. A mérés hatékonyságnak növelése érdekében 2015-ben egy olyan mérőrendszert alkottunk meg, amely emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes adott időközönként méréseket indítani, azaz hosszabb idejű monitorozást végezni. A mérés vonalát az állomáson a Duna szentendrei ágára merőleges irányban tűztük ki. Az állomás telekmérete 23,75 méterre határolta le a legnagyobb elektródatávolságot, ezáltal a legnagyobb behatolás kb. 5 méternek adódott. A mérések többszörös gradiens elrendezésben készültek, egy mérési sorozat 293 látszólagos fajlagos ellenállás-mérést tartalmazott. A mérést a 56
Duna nagyobb áradásának idején lett volna célszerű elvégezni, azonban a Duna vízállása 2015 késő tavaszától (amióta az automata monitoring rendszer a rendelkezésünkre állt) az év végéig végig szokatlanul alacsony volt, és csak kis ingadozást mutatott. A mérést tehát sajnos nem tudtuk ideális időszakban (magas vízszint, nagy vízszintváltozás során) kivitelezni. A méréseket augusztus és október között két periódusban végeztük el. A mérések közötti legnagyobb vízállás-különbség 91 cm volt, a Duna vízszintje pedig végig az elrendezésből adódó 5 méteres behatolási mélység határán, illetve az alatt volt. Az adatok letöltése és vizsgálata során derült csak ki, hogy egy nehezen észrevehető műszer-meghibásodás miatt a legtöbb adatsor nem használható fel kiértékelésre. A két mérési periódusból végül összesen 11 adatsor volt kiértékelhető. Az adatsorok szétválogatása után a RES2DINV nevű inverziós programmal kiszámítottuk a geoelektromos modelleket, majd ezeket összevetettük egymással, illetve az állomás közelében található vízmérce, valamintaz állomáson lévő talajnedvesség szonda adataival. Szignifikáns eltéréseket az augusztus 19.-ei és az október 7.-ei eredményeket összevetve figyeltünk csak meg, mely eltéréseket a talajnedvesség különböző mélységben történt változásának tulajdonítunk. Az év során fenntartottuk a talajhőmérséklet méréseket Budapesten a Tallér utcában, és Tihanyban a Geomágneses Obszervatórium területén (illetve az 1.3. pont keretében a Papszigeti állomáson is). Az említett helyeken a talaj hőmérsékletének változását egymás alatt több mélységben, azaz a vertikális hőmérséklet-eloszlás változását mérjük. Az adatfájlok elérhetősége: \\SAMBA\Felhasználók\merenyi\projektek\3.3 Sekélygeoterm\Mérési adatsorok A mérési adatsorokból a mérési pontok közötti hőmérsékletvezetési tényező értéke (és annak időbeni változása) megfelelő matematikai módszerek alkalmazásával megbecsülhető. 2015-ben a számításokhoz egy új programot készítettünk a GNU Octave 4.0 ingyenes matematikai programozó rendszerben. A program választhatóan a napi vagy éves periódusú hullámokból képes kiszámolni a mérési mélységek között a hőmérséklet-vezetési tényező értékét, időbeni változását. A program az elődjeihez képest az alábbi fontosabb új funkciókkal, számítási lehetőségekkel rendelkezik: (1) hőmérséklet-mérési adatsorok FFT alapú sávszűrése a számításkor zavaró, nem napi, ill. éves periódusú jelek eltávolítása érdekében; (2) különböző mélységben mért hőmérséklet-menetek közötti fáziskésés számítása keresztkorreláció segítségével; (3) különböző mélységben mért hőmérséklet-menetek közötti fáziskésés számítása FFT segítségével. Ezek a módszerek várhatóan pontosabb analitikus megoldásra vezetnek, mint a 2014-ben használt egyszerűbb szűrési megoldás, majd azt követő minimum/maximum keresésre épülő módszer. A programmal a Tihanyi talajhőmérséklet-mérési adatsort dolgoztuk fel. A mérésekről, a program által használt számítási módszerről illetve az előzetes eredményekről egy 57
előadást tartottunk a Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlésén. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Merényi László, Szilágyi Péter: Felszínközeli hőmérséklet- és hőáram-mérések felhasználása a sekély geotermikus energiahasznosítás helyszíni adottságainak a felméréséhez. Előadás. Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, 2015. László Merényi: Integration of different numerical simulation software for detailed modeling of ground source heat pump systems. 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation, Munchen, Germany, 2015. - Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 58
3.4. Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kiss János Feladat ismertetése: 1) 100000-es térképlapok 10 db; Folytatjuk a KINGA megkezdett, 100 000-es geofizikai digitális térképtárának feltöltését alaptérképekkel. 2) MT mérések a CEL08 vonala mentén (DKH1 magnetotellurikus szelvény nyomvonalán a hiányzó Ajka-Tihany szakaszon); A CEL08 szelvény nyomvonalán litoszférakutató szeizmikus tomografikus mérések voltak. A szelvény mentén komplex geofizikai adatfeldolgozás, megjelenítés és értelmezés is történt. A szelvény nyomvonala áthalad a balatonfelvidéki bazaltos vulkáni területen, ahol xenolitok alapján lehetőség van a mélyszerkezet kutatására. Sajnos a szelvény mentén csak az É-i, kisalföldi részen található mélyszerkezet kutatására alkalmas magnetotellurikus mérés (17 pont), Ajkától D-re már nem voltak mérések (kb. ugyanannyi, tehát 17 pontra lenne szükség). Jelen kutatási feladat célja ennek a hiányosságnak a megszüntetése és a CEL08 szelvény mentén a mélyszerkezet geoelektromos leképezése (mérés, értelmezés). 3) Komplex szelvénymenti feldolgozások és értelmezések 6 szelvény mentén az ÉKHG ózdi paleogén medencéje területén (kapcsolódva az M9/2015 témához, ahol csak gravitáció és szeizmika szerepel); Az M9/2015 MBFH maradványtéma az ózdi paleogén medence vizsgálatát tűzte ki feladatul, szeizmikus és gravitációs adatokra támaszkodva. A munkát kiegészítenék az EM adatok (tellurika és magnetotellurika) bevonásával, illetve a mágneses adatok felhasználásával, valamint sebesség-mélység összefüggések összegyűjtésével és vizsgálatával. Cél a medencealjzat kutatása mellett információgyűjtés a kéreg mélyebb szerkezeteiről. 4) Komplex szelvénymenti feldolgozások és értelmezések a Nyírség területén (Nyi-3, Nyi- 7, Nyi-8 szeizmikus szelvények a sebesség-mélység analízis eredményével); Előző években már több nyírségi szelvénnyel komplex feldolgozásával foglalkoztunk, 2014-ben a hátra maradt szelvények feldolgozását tervezzük. A mélyfúrásokkal kevéssé megkutatott területen az eltemetett vulkanitok is nehezítik a feldolgozást és az értelmezést. A terület aljzata domborzatában és anyagi összetételében mindmáig nincs szakmai konszenzus. Ezt az ismeretlenséget és a mélységtérképek bizonytalanságát szeretnénk a szelvénymenti feldolgozásokkal csökkenteni. 5) Lehetséges mágneses hatók (magmás és metamorf képződmények) leválogatása a mélyfúrási adatokból és az eredmények összevetése a mágneses anomália térképpel;(cikk a Magyar Geofizikába: Magmás képződmények helyzete a mélyfúrások alapján és geomágneses anomáliák a Pannon-medencében ). A mágneses anomália térkép értelmezésekor a mélyfúrási adatokat feltétlenül figyelembe kell venni, azzal összhangba kell hozni az értelmezéseket. Szisztematikusan megvizsgáljuk a mélyfúrási adatok mágneses hatóra vonatkozó információit és keressük a mágneses térkép anomália-rajzolatai közötti kapcsolatot, és megpróbáljuk értelmezni az anomáliákat. 6) Erőtér-geofizikai szelvénymenti feldolgozások és komplex értelmezés a KMZ-t keresztező egyik szelvény nyomvonala mentén Jászberény. 2014-ben vizsgáltuk a Közép-magyarországi zónát Örkény környékén MT mérésekkel, de meghiúsultak erőfeszítéseink a nagymértékű ipari zaj miatt. Jászberény ennek a zónának ÉK-i részén van, és vannak MT mérések és szeizmikus mérések is a 59
területen. Ezek közül fogunk kiválasztani egyet, amely mentén földtani-geofizikai értelmezést adunk. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 1. 10 db EOV 100000-es geofizikai paramétertérkép; 2. Kibővített DKH1 magnetotellurikus szelvény (a CEL08 szelvény nyomvonalában) és annak 2D inverziója; 3. 6 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Ózdi medence); 4. 3 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Nyírség); 5. Mélyfúrásban feltárt magmás képződmények táblázata; cikk a Magyar Geofizikába; 6. 1 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Jászberény); 1. Újabb 11 db EOV 100000-es geofizikai paramétertérképet készítettünk el és töltöttük fel a KINGA digitális térképtárába. Ezek a 43-as, 51-es, 52- es, 57-es, 61-es, 62-es és 63-as EOV 100000-es lapok gravitációs alaptérképei, valamint 43-as, 51-es, 52-es, 57-es EOV lapok földi mágneses Z alaptérképei. A térképek lehetőséget adnak a geofizikai mérési eredmények adatvásárlás nélküli (díjmentes) felhasználásához. Projektek előkészítéséhez, tervezéséhez, doktori dolgozatokhoz és szakdolgozatokhoz is gyakran szükségesek a geofizikai információk áttekintő ismerete. A KINGA és azon belül a digitális térképtár ehhez ad segítséget. 2. A DKH1 magnetotellurikus szelvényt további 6 mérési ponttal bővítettük. A mérések egy része most is zajosnak tűnik. A mérési pontok helyét módosítva, 2016-ban megismételjük a hibás pontokat. 3. 6 db szelvény (Bu-4, Ék-2, Bu-5, Ózd-1 Ózd-2, So-1 és Szuha-1) komplex geofizikai feldolgozását és értelmezési vázlatát adtuk meg az Ózdi paleogén medence kutatási területén. A szeizmikus és gravitációs adatok összevetése alapján (azaz csak geofizikai mérések alapján) mélységtérképet készítettünk egy olyan kutatási területről, ahol csak egyetlen mélyfúrás (Susa-1) érte el a medencealjzatot. 4. 3 db szelvény (Nyi-3, Nyi-7 és Nyi-8) komplex geofizikai feldolgozása és vázlatos értelmezése készült el a Nyírség területén. A kutatási terület földtanilag kevéssé ismert, elsősorban az eltemetett miocén vulkáni képződmények miatt, ugyanakkor rendelkezünk geofizikai mérésekkel, ami lehetőséget ad a bonyolult földtani felépítés leképzésére. 5. Mélyfúrásokban (MFA, Geobank) feltárt magmás képződmények gyűjtöttük össze külön-külön táblázatba. A munka első fázisáról, az MFA adatbázis vizsgálatáról és a mágneses adatokkal való összevetésről, cikk jelent 60
Publikációk: meg a Magyar Geofizika 56/1-es számában (Kiss 2015). A jelentésben bemutatjuk a válogatás folyamatát és annak eredményét hisztogramokkal és néhány képződménynek a fúrási elterjedési térképével. 6. 1 db szelvényt dolgoztunk fel és értelmeztünk a jászberényi területen. A terület a Közép-magyarországi Zónához tartozik, így kéregfelépítés és a nagyszerkezet szempontjából is érdekes. A területen az árkos tektonikához vulkáni működés kapcsolódik, amelynek leképzése a medencealjzat-kutatás, nyersanyagperspektivitás szempontjából fontos. http://www.mfgi.hu/hu/node/79 1. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Madarasi A. (2015): Tisia a geofizikai adatok tükrében, p. 25 28, TISIA Konferencia kiadványa, p. 76, ISBN 978-963-8221-56-8 2. Kiss J. (2015): A Pannon-medence geomágneses anomáliái és a mélyfúrással feltárt bázisos földtani képződmények kapcsolata, Magyar Geofizika, 56/1, 21 42 előadás: 1. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Madarasi A. (2015): Tisia a geofizikai adatok tükrében, p. 25 28, TISIA Konferencia, Pécs, 2015. február 27-28. 2. Kiss J., Madarasi A., Rádi K., Kovács A. Cs., Vértesy L., Püspöki Z., Redlerné Tátrai M., Bujdosó É., Zilahi-Sebes L., Füsi B., Paszera Gy. (2015): Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel, Az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből tudományos előadónap, MFGI díszterme, Budapest, 2015. május 21. 3. Kiss J., Vértesy L., Sőrés L., Madarasi A., Gulyás Á. (2015): Légi geofizika, térképezés, Intézeti Bemutató a Szegedi Egyetem geográfus és környezettudomány szakos hallgatói részére, Budapest, MFGI, 2015. június 19. 4. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Kovács A.Cs., Fancsik T. (2015): Bázisos földtani képződmények és a mágneses anomáliák. MGE 34. Vándorgyűlés, Budapest, 2015. szeptember 24-25. 5. Kovács Zsolt, Szalay István, Cserkész-Nagy Ágnes, Gulyás Ágnes, Guthy Tibor, Kiss János, Püspöki Zoltán, Szentpétery Ildikó: A Salgótarján Fedémes Ózd paleogén medencerész medencealjzat-térképe szeizmikus mélységszelvények és gravitációs adatok felhasználásával, MGE 34. Vándorgyűlés, Budapest 2015. szeptember 24-25. 6. Kiss J., Vértesy l., Gulyás Á., Sőrés L., Madarasi A. (2015): Geofizikai térképek, határtalanul, Földtudományi határterületek, MGE előadónap, 2015. november 18. 7. Kiss J. (2015): Kép, térkép, szelvény litoszféra a 61
Közreműködő szervezetek: - geofizikai adatok alapján, A litoszféra-kutatás legfrissebb hazai eredményei, MFGI előadóülés, Budapest, 2015. november 26. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A 17 tervezett magnetotellurikus szondázásból csak 6 pontot mértünk le, mert egy másik, külső megbízásos terepi mérést kellett határidőre elvégezni. Emiatt tervmódosítást kértünk, amit meg is kaptunk. 62
3.5. Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Falus György Feladat ismertetése: A kutatás célja a kőzetanyag és póruskitöltő folyadéka illetve a besajtolandó szén-dioxid között előre jelezhető folyamatok meghatározása, amely alapvetően befolyásolja a tárolás valamint a CO 2 -elárasztás biztonságát, hiszen a bekövetkező reakciók hatással lehetnek a tároló- és fedőkőzet petrofizikai és mechanikai tulajdonságára is. A projekt célja az volt, hogy egyrészről potenciális tároló kőzetek kőzettani, üledékföldtani, illetve kísérleti vizsgálatával meghatározza és számszerűsítse azokat a folyamatokat és azok időbeliségét, amelyek a CO 2 -elárasztás következtében hatással lehetnek a tároló, illetve fedőkőzetek kőzetmechanikai és petrofizikai tulajdonságaira. Másrészről a hazai természetes szén-dioxid előfordulások vizsgálatával (a Mihályi-Répcelak terület mellett további alföldi lelőhelyek bevonásával) információt kaphattunk a potenciális tároló kőzetek és a szén-dioxid között hosszú távon, azaz geológiai időskálán lejátszódó folyamatokról, mindezek alapján pedig mind a tároló mind pedig a fedő kőzetek tekintetében megállapítható a szén-dioxid tárolás hosszú távú biztonságának kérdése. Mind a természetes mind pedig a potenciális tárolók esetében jelentős szerepet szántunk a reaktivitás minőségi és időbeli lefolyása matematikai modellezés fejlesztésének, amely alapján már a rövidebb időskálán (10 év) is lejátszódó folyamatokat is előre jelezhetjük. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 1) Korábban begyűjtött kőzetek vizsgálatra történő előkészítése 2) XRD, FTIR és TA vizsgálatok megindítása 3) Laborkísérletek előkészítése 4) Rendelkezésre álló kőzetminták fázisanalitikai vizsgálatainak lezárása 5) Laborkísérletek megkezdése 6) Új kőzetminták (természetes előfordulások) begyűjtése, vizsgálati előkészítése 7) Laborkísérletek lezárása 8) Új kőzetminták petrográfiai és fázisanalitikai vizsgálata 9) Geokémiai modellezés megkezdése 10) Geokémiai modellek lezárása 11) Geobank adatbázisba adatok feltöltése 12) Zárójelentés készítése I) Összeállítottuk a vizsgálati igények listáját, amelyet követve, az év folyamán a fázisanalitikai és kémiai vizsgálatok elkészültek II) A fedőkőzeteket modellező agyagsztenderdek kísérleti vizsgálata tekintetében laborkísérleti terveket állítottunk össze, amelyek alpján a kísérletsorozatot a későbbiekben elvégeztük. III) A kijelölt fázisanalitikai vizsgálatokat elvégeztük. Azoknak eredményeit a 2015. évi projektet lezáró zárójelentésben szerepeltetjük, valamint részben beépültek a Geobank adatbázisába. Zárójelentés elérhetősége: \Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\3_5 IV) A kijelölt természetes előfordulásokból származó fúrómagok mintáiból polírozott kőzetcsiszolatok készültek. Ezeket a csiszolatokat petrográfiai vizsgálathoz használtuk fel, amely a 63
zárójelentés részét képezi. V) Az agyagsztenderdeken végzett kísérletek és hozzájuk kapcsolódó fázisanalitikai és kémiai vizsgálatok eredményei elkészültek és beépítésre kerültek a zárójelentésbe. VI) A kísérletek megértését szolgáló egyensúlyi geokémiai modellezést elvégeztük. Ennek eredményei szintén a Zárójelentés részét képzik. VII) A természetes előfordulásokból származó kőzetminták fázisanalitikai eredményeit beépítettük a Geobank adatbázisba Zárójelentés elérhetősége: \Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\3_5 Publikációk: Király Cs., Sendula E., Szamosfalvi Á., Káldos R., Kónya P., Kovács I., Füri J., Falus Gy., The effect of natural CO2 accumulation on a sandstone reservoir, NW Hungary: breakdown and precipitation of rock-forming mineral phases. Reservoir Quality Conference Special Publication, 2015 (elfogadva) Zs. Szabó, H. Hellevang, Cs. Király, E. Sendula, P. Kónya, Gy. Falus, Sz. Török,Cs. Szabó Experimental-modelling geochemical study of potential CCS caprocksin brine and CO2-saturated brine. International Journal of Greenhouse Gas Control, 44, 262-275. Közreműködő szervezetek: ELTE TTK, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 64
3.6. Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Plank Zsuzsanna Feladat ismertetése: Az ipari tevékenységekhez kapcsolódóan szénhidrogén és/vagy nehézfém tartalmú szennyezőanyagok jelenléte tapasztalható a felszín alatti környezetben. A felhalmozódás gyakorlatilag ellehetetleníti, vagy rendkívül megdrágítja a szennyezőanyag-eloszlás hagyományos módon történő diagnosztikáját, mert a földtani szerkezetek vizsgálatára nem alkalmazható korlátlanul a közvetlen fúrásos feltárás és mintavétel a mélyebb víztartók elszennyeződésének kockázata miatt. A több évre tervezett kutatási projekt célja egy olyan, geofizikai adatok felhasználásán alapuló módszertan kidolgozása, mellyel lehetőség nyílik a különböző típusú szennyezőanyag kimutatására anélkül, hogy felmerülne a szennyeződés függőleges irányú továbbterjedésének veszélye. A kutatás során külön foglalkozunk a talajban és talajvízben lévő szennyeződések lehatárolásával, valamint az időbeli változások nyomon követésének lehetőségével. A 2015. évben az előző évben megkezdett tevékenység folytatása mellett új mintaterületen, más szennyeződéstípussal is tervezünk vizsgálatokat folytatni, további módszertani fejlesztéseket tervezünk. I. tevékenység: Szerves szennyeződés kimutatásának módszertani kutatása: Az előző évben nem sikerült befejezni a szolnoki mintaterületen lévő szerves szennyezőanyag vizsgálatát. Idén megvalósítjuk a tavalyra tervezett sekélyfúrást, és mintáinak laboranalitikáját. A területhez kapcsolódóan két új módszertani fejlesztés indul: egyrészről sor kerül az infravörös spektroszkópia (ATR FTIR) bevonására, amivel csökkenthető lesz a nagy időigényű laboranalitika alkalmazása. Másfelől a talaj- és üledékminták mikromorfológiai vizsgálatával próbáljunk meg a szennyezőanyagok jelenlétét pontosítani (szöveti, szerkezeti elemekben, azok mentén), és ezek alapján korrelációt találni a szennyezőanyagok jelenléte és a geofizikai paraméterek változása között. A tevékenység megvalósítása során együttműködünk a magyar-mexikói TéT pályázat segítségével a mexikói CIDETEQ kutatóközponttal, melynek során egy mexikói olajfinomító környezetében található szerves talajszennyeződés vizsgálatára fog sor kerülni. A kutatási tevékenység alapvetően a talajvízszint feletti térrész kutatására koncentrál. II. tevékenység: Nehézfém szennyeződés kimutatásának módszertani kutatása A kutatás során a felszíni vizekben is megjelenő nehézfém szennyeződéssel terhelt mintaterületen végzünk vizsgálatokat, melyek célja a szennyező forrás lehatárolásához szükséges, roncsolásmentes módszertan kialakítása. A kutatás keretében együttműködünk a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezés című és a 10.2 számú témával. A mintaterületen a 7.1 projektből megkapott, vízminták elemzéseiből származó adatokból, felszíni geofizikai mérésekkel és talaj-, illetve üledékminták mikromorfológiai vizsgálatával tervezzük kialakítani az optimális módszertant, amit a 10.2 témában előállított fúrások alapján fogunk validálni. Tervezett eredmények: Sekélyfúrás laboranalitika szerves szennyeződésre kiértékelése (2 fúrás + kb. 24 db minta) Sekélyfúrás mintavétel+szedimentológia+fajlagos vezetőképesség kiértékelése (6 db fúrás, kb. 72 db minta) Üledékminták ATR FTIR spektroszkópikus vizsgálati eredménye (30 db) 65
Értelmezett geofizikai szelvények (6 db) Talaj-mikromorfológiai kiértékelés (12 db) Elért eredmények: Sekélyfúrás mintavétel+szedimentológia+fajlagos vezetőképesség kiértékelése (10 db fúrás) Értelmezett geofizikai szelvények (11 db) Az I. számú kutatási területen végzett geofizikai mérések illeszkednek a 2013-2014-es évi kutatások során felvetett, a szerves szénhidrogének okozta fajlagos ellenállás anomáliára vonatkozó elmélethez. Az elmélet részletesebb kidolgozásához azonban elengedhetetlen a talajminták analitikájának és a terepi fajlagos ellenállás mérések együttes értelmezése, amire 2015-ben a mexikói partner késlekedése miatt átcsúszik a 2016. évre. A II. számú kutatási területen a geofizikai és földtani mérések együttes értelmezésére nem került sor a geofizikai adatok megbízhatatlansága miatt, amire azonban egyértelmű földtani eredetű indokot nem találtunk. Időközben kiderült, hogy a műszer, amivel a méréseket végeztük, meghibásodott, javítása várhatóan megtörténik a 2016. évben. Ezek után javasolt a mérések megismétlése, esetleg kiterjesztése, végül az integrált értelmezés elvégzése. Publikációk: Zsuzsanna Plank, Dorottya Polgár, Vera Szabó: Reconstruction of Contamination Migration Based on Advanced CPTe Data, 21st European Meeting of Environmental and Engineering Geophysics, Torino, Olaszország, 2015. szeptember 6-10., extended abstract a konferencia kiadványban Erika Bustos, Maribel Perez Corona, José Alberto Garcia, Gabor Taller, Dorottya Polgar, Zsuzsanna Plank: The Cone Penetration Test and 2D Imaging Resistivity as Tools to Simulate the Distribution of Hydrocarbon in Soil, Physics and Chemistry of the Earth, közlésre elfogadva Közreműködő szervezetek: CIDETEQ (Mexikó) Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A szolnoki mintaterületre a tavaly alvállalkozóként közreműködő Elgoscar 2000 Kft biztosította a bejutást, ahol a cég kármentesítést végez. Az év elején jelzett bejutási igényünkre a cég pozitívan reagált, ám március 27-én azt az információt kaptuk tőlük, hogy május 1-je után már nem lehetséges a bejutás a területre. Figyelembe véve a labor leterheltségét és a fúrásokat végző munkatársak időbeosztást, a rendelkezésre álló egy hónap nem elegendő a tervezett fúrások elvégzéséhez. A szolnoki területre tervezett fúrásokat átcsoportosítottuk a tatai mintaterületre. 66
3.7. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Nagy Attila Feladat ismertetése: Jelenleg a gamma-spektrometriás elemanalízis szabvány módszere 600 cm3 anyagmintát igényel. Külső megrendelés esetén azonban, gyakran előfordul, hogy a minta mennyisége nem éri el a 600 cm3-t. Mivel egyre többször fordul elő, hogy külső megrendelő a szükségesnél lényegesen kevesebb mintát ad át mérésre, a laboratóriumnak mindenképp szüksége van egy megbízható, mérési módszerre a kis tömegű minták analíziséhez. Ez az igény indokolja a projekt során megvalósuló módszerfejlesztést. Ehhez többféle megközelítés kínálkozik. Három megoldást teszteltünk. Egyik esetben mégiscsak Marinelli geometria szerinti mérünk, ekkor azonban a minta mennyiségét kell megnövelni (hígítani), és az eredeti mintában lévő koncentráció meghatározást kell kidolgozni, úgy, hogy a mérési eljárás szabványosítható legyen. A második esetben a lényegesen kisebb térfogatú mintát a mennyiségének megfelelő, a Marinelli edénynél lényegesen kisebb mintatartóban mérjük le. Ekkor valamilyen módon meg kell oldani az adott geometriai elrendezés hitelesítését és kidolgozni a mennyiség meghatározás módszerét, megint csak szabványosítható módon. A kísérleti mérések során felmerült a nem szabványos geometriai elrendezésekre alkalmazható módszer, a geometriai méretek virtuális kiterjesztése numerikus modellezéssel. Feladat a módszer tesztelése, és megfelelő eredmények esetén bevezetése (validálása) a laboratóriumban. Más módszer szerint, a kis anyagmennyiséget megfelelő mennyiségű és fizikai paraméterekkel rendelkező inaktív anyaggal kiegészítjük 600cm3 térfogatra és így végezzük el a mérést. A módszer további tesztelése szükséges, figyelembe véve a káliumra kapott eredményeket, illetve a koncentráció meghatározás hibáját is lehet tovább csökkenteni. Feladat mindkét módszer tesztelése kísérleti mérések segítségével. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Legalább 50 db, de szükség esetén, több kísérleti gammaspektrometriai analízis, mérés, végeredménnyel, szükség szerint ismert elemtartalmú anyagmintán, kiértékelések Mérési utasítás(ok) a sikerrel tesztelt módszerekhez. Publikáció, amennyiben a kapott eredmények megfelelőek. A projekt keretében az idei évben 69 gamma-spektrometriai analízist végeztünk. A tervben megfogalmazott feladatok közül elvégeztük a kistömegű minták gamma-spektrometriai analíziséhez kidolgozandó rutin módszer felépítéséhez perspektivikusnak tűnő három kísérleti módszer tesztelését. Kipróbáltuk a tervbe vett új módszert, sajnos nem jó eredménnyel. Ezért a vonatkozó mérési utasítás, illetve publikáció nem születhetett meg. Ugyanakkor célszerű kideríteni a nem megfelelő eredmények okát, mivel a módszer elméletileg használható. Létrejött 1 db 20.1. Gamma-spektrometriai mérőrendszerhez, Marinelli geometriában mérési utasítás legújabb változata amely tartalmazza az inaktív anyaggal feltöltött kistömegű minták előkészítésének és mérésének munkafázisait. Elvégeztük a kistömegű minták gamma-spektrometriai analíziséhez kidolgozandó rutin módszer felépítéséhez perspektivikusnak tűnő három kísérleti módszert. Az eredményeknél figyelembe veendő, hogy a tervben szereplő 67
termékek, teljesítések megvalósulásának mértéke, az elért eredmények függvénye. Gamma-spektrometriai analízisek eredménye, Mérési utasítás elérhetősége: Samba:\publik\Felhasználók\NagyA\Kistömegű minták analízise Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 68
3.8. Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlás-vizsgálata LA-ICP-MS-sel Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Király Edit Feladat ismertetése: Részben kapcsolódva a litoszférakutatáshoz, részben Dégi Júlia PD 104692 sz. Szubmikrométeres léptékű metamorf folyamatok a Sopron környéki Óbrennbergi Csillámpalában c. OTKA pályázatához, a magyarországi magmás és metamorf kőzetek gránátjainak in-situ nyomelemvizsgálatát tűztük ki célul. Az elmúlt évben fejlesztésen átesett LA-ICP-MS készülékkel számos tesztelést végeztünk, amelynek eredményeként mostanra elmondhatjuk, hogy 10 µm-nél nagyobb kőzetalkotó ásványokon megbízhatóan tudjuk mérni a legtöbb nyomelemet, és a főelemzések is kiválóan használhatóak. A módszertani fejlesztéseket szeretnénk kiterjeszteni a gránátokra, és megtalálni azt a mérési protokollt, ahol a legnagyobb érzékenységet tudjuk elérni. A gránát mind magmás, mind metamorf környezetben nagy jelentőséggel bír, mint a legtöbb ritkaföldfém által preferált fázis. A magmában végbemenő változásokat és a metamorf átalakulásokat a nyomelemek érzékenyen mutatják, így a LA-ICP-MS mérések eredményeiből levont következtetések alapján, várhatóan finomítani tudjuk a vizsgált területek fejlődéstörténeti és geokémiai modelljét is, illetve nyomozni, hogy a metamorf p-t-x körülmények változására, a különböző ásványreakciókra milyen nyomelembeli változásokkal reagál a képződő gránát. Mivel a nemzetközi irodalomban is nagy hiátus van a gránát képződésében és szétesésében szerepet játszó ritkaföldfém-eloszlások megismerésében, megértésében, ebben az évben négy, korábban már vizsgált kőzet gránátjainak nyomelemeloszlását térképezzük föl. A Mórágyi Gránit és a Soproni Gneisz magmás, míg az Ófalui Fillit Formáció és az Óbrennbergi Csillámpala metamorf gránátokat tartalmaz. Mindegyik terület jól megkutatottnak tekinthető még ha rossz feltártsági viszonyokkal is kell számolnunk, amely számos plusz információval, elemzéssel, képződési elmélettel segíti a gránátok nyomelemeloszlásában bekövetkező változások megértését. 1 Tervezett eredmények: Elért eredmények:. LA-ICP-MS mérések protokolljának leírása gránátokra 2. 10 minta gránátelemzése és kiértékelése 3. jelentéskészítés 4. gránát nyomelem-adatbázis irodalomból, saját mérésekből A 2015-ben induló projekt kezdeti célokként a témába vágó cikkgyűjtemény összeállítását, a gránátos minták begyűjtését, és a lézerablációs ICP-MS-mérésekhez szükséges preparátumok elkészítést tűzte ki. A módszer kialakítása és módszerfejlesztés a gránátok LA-ICP-MSanalíziséhez. 10 minta gránátjainak nyomelemzése és kiértékelése A mérési eredmények értelmezése, petrogenetikai következtetések levonása A gránátok fő- és nyomelemzését tartalmazó adatbázis létrehozása A részleteiben is tárgyalt, a 2015. évben elért eredmények és az adatbázis a: K:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\3_8 könyvtárban található. 69
Publikációk: Közreműködő szervezetek: Megszületett egy alap cikkgyűjtemény, amely kizárólag a gránátok nyomelemeloszlásával foglalkozik, sikerült mindenhonnan gránátos mintát begyűjtenünk (ennnek azért van jelentősége, mert néhány kőzetben alig-alig lehet egy-egy gránátszemcsét találni), és a labor képessé vált jó minőségű polírozott minták elkészítésére, ami a jó lézeres mérés előfeltétele. Kialakítottuk az LA-ICP-MS-mérések protokollját gránátokra, aminek a részletes leírása megtalálható az éves beszámolóban. Újabb kiindulási pontnak tekinthető a gránátmérésekben annak a problémának a felismerése, hogy a főelemzések különböző mértékben eltolódhatnak a mintatérfogat függvényében. Jelenleg a probléma feltárásánál tartunk, jövőre azonban szisztematikus kísérletekkel megpróbálunk közelebb férkőzni a megértéshez és megoldáshoz. 9 minta számos gránátját megelemeztük, több nagyobb méretű gránáton profilokat mértünk, amely elemzésekből a kezdeti adatgyűjtésen túl mind a magmás mind a metamorf gránátképződés fejlődéstörténetére és szabályszerűségeire tudtunk következtetéseket levonni. Király, E., Török, K., Dégi, J. (2015): Gránátok nyomelemvilága mórágyi és soproni minták alapján. In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B., Varga, A. (szerk) Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig. VI. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Ópálos 75-79. ISBN 978-963-306-389-7. - Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: az adatbázis további bővítése és rendszerezése átcsúszik a 2016-os az évre. 70
3.9 Földradar módszertani kutatások Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Taller Gábor Feladat ismertetése: A földradar adatokból a mai napig is elsősorban a fázis adatokat használjuk fel, míg az idősorokban szintén jelenlevő amplitúdó információkat nem. Archív radarszelvények elemzésével megvizsgáltuk a teljes hullámkép alkalmazásának lehetőségeit, algoritmusokat dolgoztunk ki az amplitúdóban rejlő információ kinyerésére. Ismert az a jelenség, hogy a felszínközeli amplitúdó anomáliák leképeződnek a mélyebb rétegekben is, mert a hullám energiájának jelentős részét elveszíti, és a mélyebb rétegekbe csak ez a lecsökkent energia lép be. Algoritmust dolgoztunk ki a fentebbi rétegek amplitúdó-, illetve energiaveszteségének kompenzálására, ezáltal a mélyebb réteghatárokon a valódi amplitúdóviszonyok helyreállítására. Ez lehetővé teszi a felszínközeli hatásoktól megtisztított amplitúdók vizsgálatát. Az algoritmusok teszteléséhez megfelelő minőségű, behatolóképességű és térbeli mintavételű adatsorokra van szükség, amelyek archív adatok formájában korlátozottan álltak rendelkezésre. A terv kiegészült Szeghalom és Kismarja környékén végzett, a nehézfém szennyezés vándorlásának vizsgálata céljából végzett radarmérésekkel. Tervezett eredmények: Elért eredmények: algoritmus az amplitúdó korrekcióra algoritmus a teljes hullámkép felhasználására 2 db célzottan mért 2D radarszelvény 2 db célzottan mért 3D radar adatsor 4 db amplitúdó korrigált radarszelvény 2 sorozat amplitúdó korrigált idő/mélységmetszet jelentés algoritmus a háttérzaj eltávolítására Az algoritmus indításval minden csatornára külön számíthatjuk a háttérzaj értékét, így a teljes radarfelvételre egy háttérzaj-mátrixot kapunk, amelyet ha kivonunk az eredeti felvételből, akkor megkaphatjuk a háttérzaj-mentes radargramot. algoritmus az amplitúdó korrekcióra Kifejlesztettünk két különböző elven működő erősítésszabályzó algoritmust. Az egyik erősítésszabályozó algoritmus a lokális amplitúdó maximumok keresésével végzi el az erősítést. A másik módszer az erősítésszabályozást a referenciaszintek, azaz a rétegek amplitúdó-információi alapján végzi, akár háromdimenziós adatrendszeren is. algoritmus a teljes hullámkép felhasználásra 33 db radarszelvény 1 db amplitúdó korrigált idő/mélységmetszet radar adatsor 5 db amplitúdó korrigált 2d radar szelvény terepi radarméréseket végezzünk Kismarja és Szeghalom környékén a Berettyó-folyón. A mérések egyedülállóak, segítségükkel sikerült kimutatnunk a vízfelszín alatt található 71
Publikációk: - Közreműködő Debreceni Egyetem szervezetek: MFGI Működési Jelentés a 2015. évről homok-, és törmelékzátonyokat, ezzel bebizonyítottuk, hogy a földradar mérések alkalmasak a akár víz alatt lévő, fluviális hordalékok vizsgálataira is. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az amplitúdó korrekció megfelelő működéséhez szükséges volt egy háttérzaj-eltávolító algoritmus kifejlesztése. A kutatási tervben szereplő 3D mérésekre nem volt lehetőség, ezért 2D szelvényből több készült. 72
4.1. Integrált földfizikai kutatások MFGI Működési Jelentés a 2015. évről 4. Földfizikai kutatások Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kovács Péter Feladat ismertetése: 1. Graviméterek hitelesítése a tömegmozgatásos kalibráló berendezés segítségével, indexszál pozíciótól függő átviteli függvény meghatározása (LCR-G-220, LCR-G963, LCR-G-1188). Poszterelőadás készítése a Balkán Geofizikai Kongresszusra. 2. Graviméteres tesztmérések feldolgozása a geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében (tihanyi obszervatóriumban) 3. Graviméterek libella hitelesítésének feldolgozása 4. Nemzetközi tudományos együttműködés keretében folytatjuk a graviméteres árapály regisztrátumok feldolgozását és elemzését. Poszter előadás készítése az IUGG konferenciára (Prága). 5. Kőzetdeformációs és vízszint monitorozó mérések elemzése. 6. Módszerfejlesztés keleti országrészben végzett hálózati méréseink időbeli kiegyenlítésére on-site (Aggtelek) és tihanyi obszervatóriumi variométerek regisztrátumainak felhasználásával, 7. A mágneses hálózati méréseink eredményei alapján 2015.0 epochára aktualizáljuk a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára, 8. Mágneses deklináció normálterének térképe az ELTE által szerkesztett Nemzeti Atlaszhoz, 9. Ephemerides köteteinek digitalizálása (18. sz-i mágneses adatsorok) 10. 2 cikk kézirat, és két konferencia előadás (IUGG, MagNetE) készítése a földmágneses hálózati térképezés témakörben 11. A 2015-ben esedékes, hazai rendezésű 7. MagNetE konferencia előkészülete, szervezése. 12. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolatának vizsgálata a belső és külsőkárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel, paleomágneses adatok alapján, szlovák és lengyel partnerekkel. 13. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy Magyarország nagytektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel megismerjük. 14. Levegőben szállított por mágneses vizsgálata. Győri és veszprémi környezetvédelmi állomások által üzemeltetett PM10 és PM2.5 szálló por minták mágneses mérésének kiértékelése. Tervezett eredmények: 1. Gravitáció és geodinamika Árapály regisztrátum feldolgozás, libella hitelesítés feldolgozás, poszter előadások (IUGG, BGS), graviméter hitelesítés feldolgozás, átviteli függvény meghatározás, kőzetdeformációs monitorozó mérések elemzése, zárójelentés. 2. Földmágneses hálózati térképezés Mágneses deklináció 2015.0 epochára aktualizált térképe, Ephemerides köteteinek (1781-1792) mágneses mérések adatsorai, konferencia publikáció (2 db.), cikk kézirat (1 db) 3. Paleomágnesség 2015 évi szállópor minták mérései eredményeinek kiértékelése, 200 paleomágneses minta különböző mérési sorozatainak együttes kiértékelése, 1 folyóiratcikk, 3 előadás 73
Elért eredmények: Gravitáció és geodinamika 1. Három graviméter tömegmozgatásos hitelesítésének eredményeit elemeztük és publikáltuk az idei Balkán Geofizikai Kongressszuson. Meghatároztuk a graviméterek indexszálpozíciótól függő átviteli függvényét. Ennek a figyelembe vétele különösen fontos hosszúidejű monitorozó mérésnél, ahol a műszerdrift miatt a beam (lengőkar) pozíciója gyakran kikerül az optimálisnak tartott zérus-közeli tartományból. 2. Mágneses tesztméréseket végeztünk a tihanyi obszervatóriumban (három LCR G gravimétert teszteltünk Helmholtz tekercsben), valamint a Mátyáshegyi obszervatórium hitelesítő berendezésének pillérén (három széles méréstartományú szenzorral) és azokat elemeztük. A fent említett három graviméterre meghatároztuk a kalibrálás során alkalmazandó, műszerfüggő mágneses korrekciókat. Az eredményeket a Balkán Geofizikai Kongresszuson mutattuk be. 4.Tudományos együttműködés keretében folytattuk az összehasonlító (szupravezető- illetve több relatív graviméterrel mért) árapály regisztrátumok feldolgozását, elemzését, ezzel együtt egyfajta adatfeldolgozási módszertani standard kialakítását. Az eredményeket konferencia kiadványban foglaltuk össze. 3. Feldolgoztuk az LCR G 963 műszer MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumában végzett elektronikus libella kalibrációs, valamint a Mátyáshegyi obszervatórium főalappontján az LCR G 963 és 220 műszerekkel végzett libella dőlésteszt méréseit. 5. Az extenzométerrel mért kőzetdeformáció adatsorban fellépő jellegzetes periodikus ingadozások megfigyelése céljából spektrális analízisnek vetettük alá az év során gyűjtött adatainkat. A vízszintmonitorozó rendszer telepítéséhez szükséges barlangi kutatási engedélyt kérelmeztük a Pest-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályánál, mely jelenleg elbírálás alatt van. Földmágneses hálózati térképezés 1. Elkészült a mágneses deklináció 2015.0 epochára vonatkoztatott térképe a HM Térképészeti Nkft számára 2. Módszert dolgoztunk ki és alkalmaztunk a keleti országrészben végzett szekuláris hálózati méréseink időbeli kiegyenlítésére, az aggteleki Baradla barlangban üzemelő mágneses variométer felhasználása segítségével. 3. Összegyűjtöttük és adatbázisba rendeztük a Mannheimi Meteorológiai Társaság által közölt, általuk alapított hálózatban mért mágneses deklináció adatokat. Paleomágnesség 1. Paleomágneses mintákat fúrtunk és orientáltunk a Sziléziaivalamint a Choc-takaróban. Összehasonlító paleomágneses méréseket végeztünk szlovák és lengyel laboratóriumokkal. 2. Előadásokat készítettünk és tartottunk az IUGG 2016. évi konferenciájára stabil Adria jura üledékeinek eddigi paleomágneses eredményeiről, a Külső Dinaridák paleomágneses vizsgálatának eddigi eredményeiről valamint a Vardar zóna szerbiai szakaszán, illetve a Danubikumon eddig végzett paleomágneses vizsgálatok eredményeiről. Mintákat gyűjtöttünk az adriai platform tektonizált peremének déli részén, valamint a Vardar zóna és a Danubikum közötti területen 3. Elvégeztük a győri és veszprémi környezetvédelmi állomások 74
Publikációk: által üzemeltetett gyűjtőpontok szálló por mintáinak mágneses szuszceptibilitás méréséinek kiértékelését. Az eredmények a Samba server T:\Projektek\Integralt_foldfizika\ 2015\ c. könyvtárban találhatók Cikk: Lajos Völgyesi, Gyula Tóth, Zita Ultmann, Csaba Égető, Nikolett Rehány, Eszter Szűcs, Gábor Papp, Judit Benedek, Márta Kis, András Koppán, Péter Kovács, László Merényi, Gergely Vadász, Ambrus Kenyeres: Hungarian contribution to the research in gravimetry, gravity field modelling and geoid determination - IAG Commission 2. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 29-32. Gyula Mentes, Ildikó Eperné Pápai, Katalin Gribovszki, Márta Kis, András Koppán: Hungarian contribution to the research on Earth tides and tectonic movements observed by extensometers IAG Commission 3. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 33-36. Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beamposition dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. Extended abstracts of 8 th Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) p. 4 Márton, E., Grabowski, J., Tokarski, A.K., Túnyi, I. 2015: Palaeomagnetic results from the fold and thrust belt of the Western Carpathians: an overview. In: Pueyo, E. L., Cifelli, F., Sussman, A. J. & Oliva-Urcia, B. (eds) Palaeomagnetism in Fold and Thrust Belts: New Perspectives. Geological Society, London, Special Publications 425, http://doi.org/10.1144/sp425.1 Heilig B., Az első európai mágneses mérőhálózat. Rendszeres deklináció megfigyelések a 18. század végén, kézirat Előadás: Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beamposition dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. 8 th Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) Papp G., Meurers B, Benedek J, Kis M, Szűcs E, Koppán A, Leonhardt R, Ruotsalainen H. 2015: On sensor characteristics of superconducting and spring gravity meters investigated by the analysis of the time series recorded by them. 26th IUGG General Assembly 2015, Prague, 22 June-2July 2015 Kis M., 2015: Gravitációs és mikrogravitációs módszer és mérések földtani szerkezetek kutatásában. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar hallgatóinak, Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. Kis M., 2015: A Földfizikai kutatások az MFGI-ben. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar geofizikus szakos hallgatóinak. Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. E. Vujic, P. Kovacs, M. Brkic, M. Varga, Regional geomagnetic field model for Croatia, 26th IUGG General Assembly, Prague, 23 75
June 2015. (poszter) Péter Kovács, Eugen Vujic, András Csontos, Mario Brkic, G. Vadász, Comparison of regional field models compiled by different methods for the area of Croatia and Hungary, 7th MagNetE Workshop, Budapest, 16-18 September, 2015 Balázs Heilig, European magnetic observations at the end of the 18th century, 7th MagNetE Workshop, Budapest, 16-18 September, 2015 Márton, E., Zampieri, D., Roghi, G. 2015. The motion of stable Adria from 190 to 150Ma from direct paleomagnetic results from the stable foreland of the Southern Alps. 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-2833 Márton, E., Ćosović, V., Bucković, D., Moro, A. 2015. New insights into the tectonic history of the External Dinarides based on Mesozoic paleomagnetic results. 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-2994 Lesić, V., Márton, E., Cvetkov, V., Tomić, D. 2015. Paleomagnetic evidence for post-collisional Miocene clockwise rotation in the Serbian segment of the Vardar Zone and the Danubicum. 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-1324 Közreműködő szervezetek: MTA CSFK GGI, MTA Sopronbánfalvai Geodinamikai Obszervatórium, MagNetE és társ intézetei, Belgrádi Egyetem, Bányászati és Földtani Fakultás, Geofizikai Tanszék, Comenius Egyetem, Geológiai és Őslénytani Tanszék, Pozsony, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Lengyel Földtani Intézet, Paleomágneses Laboratórium, Varsó, Lengyel Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóintézete, Krakkó, Padovai Egyetem, Földtudományi Tanszék, Szerb Geodéziai Hatóság, Paleomágneses Laboratórium, Belgrád, Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet, Pozsony, Zágrábi Egyetem, Természettudományi Fakultás, Földtani Tanszék Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A Mátyáshegyi barlangrendszerben a vízszintmonitorozó rendszer telepítése engedélyköteles, az ehhez szükséges barlangi kutatási engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adja ki, egyeztetve a barlangkatasztert felügyelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal. Az engedélykérelmet, az ahhoz szükséges barlangi kutatási tervvel együtt elkészítettük, és benyújtottuk a fent említett hivatalnak. A kérelem jelenleg elbírálás alatt van, a telepítést ennek birtokában tudjuk elkezdeni, így egyelőre nem rendelkeztünk karsztvízszint adatokkal, így az 5. pontban a kőzetdeformációs mérések elemzésére szorítkoztunk. Vállaltuk továbbá a mágneses deklináció normáltérképének elkészítését az ELTE által szerkesztett Nemzeti Atlaszhoz. A térkép egy változata elkészült, de a részletek megbeszélése elmaradt az Atlasz kiadóival, és így a végleges változat sem készült el. 76
4.2. Űrfizikai kutatások Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Heilig Balázs Feladat ismertetése: A téma keretében elsősorban az űrkutatáshoz kapcsolódó kutatásokat végzünk, mindenekelőtt a földmágneses tér időbeni változásai és a Föld körüli térség állapotváltozásai közötti kapcsolatokat vizsgáljuk. A vizsgálat bázisát a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban és másutt végzett méréseink, egyéb földi észlelések, mindenekelőtt az általunk koordinált EMMA európai állomáslánc és műholdas méréssorozatok adják. Az ESA SWARM projektjében önálló, az ESA által is befogadott projekttel veszünk részt (guest Principal Investigator: Heilig B.). A Földön regisztrált idősorokból következtetünk az ionoszférában (nyugodt napi áramrendszer, napfogyatkozás, fler hatása, egyenlítői és sarki övezeti elektrodzsetek), a magnetoszférában (mágneses viharok, szubviharok, plazmaszféra dinamikája, magnetopauza helyzete stb.) lejátszódó folyamatokra, valamint a bolygóközi térség (napszélsebesség, bolygóközi mágneses tér) állapotára. Vizsgálatainkba alacsony földpályán (CHAMP, SWARM, DEMETER), a magnetoszférában és a bolygóközi térben (CLUSTER, THEMIS, VAP, IMAGE) keringő, illetve a napszelet folyamatosan monitorozó (ACE, WIND) műholdakon mért mágneses, elektromos tér és részecske-adatokat is bevonunk. Kiemelt tevékenységünk a nemlineáris jelenségek (pl. az MHD turbulencia), az ULF hullámjelenségek (geomágneses pulzációk), valamint a Föld plazmakörnyezetének vizsgálata. Tervezett eredmények: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. LEMI-035 ULF magnetométer telepítése Tihanyban (régi NAROD műszer kiváltására) 3. ULF magnetométer telepítése Calabriába (Olaszo.): EMMA kibővítése részben pályázati forrásból 4. PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon, továbbfejlesztése, minőségkontroll kidolgozása 5. SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFArendszerbe, háttér mágneses mező levonása 6. SWARM mágneses és elektromos tér adatok spektrális elemzése. Az eljárás kidolgozása. 7. SWARM esettanulmányok (ULF-hullámok) készítése 8. SWARM észlelte ULF hullám-típusok feltérképezése (energia-eloszlások, koherencia) 9. A plazamapauza pozíciók becslésére CHAMP-re kidolgozott eljárás adaptálása a Swarm műholdak méréseire 10. SWARM plazmapauza-pozíciók meghatározása, NASA VAP in-situ plazmapauza-pozíciók meghatározása validáláshoz 11. Eljárás kidolgozása spektrumok power-law skálázási tartományainak automatikus detektálására és a skálázási exponensek számolására. Az eljárás alkalmazása geomágneses, illetve a magnetoszféra különböző tartományaiból származó műholdas mágneses idősorok spektrumaira. 12. Nemlineáris dinamikai események (pl. ionoszféra áramrendszerei vagy plazma buborékok 77
környezetében) vizsgálata a SWARM műhold mágneses idősoraiban. Módszerfejlesztés a párhuzamosan haladó SWARM holdak közötti térbeli mágneses változás és az egyes műholdakon mért időbeli változás nemlineáris sajátságainak összehasonlításra. 13. Részvétel az IUGG GA-n (Prága, 2 fő pályázati forrásból) ULF-hullámok vizsgálata, plazmapauza-észlelés, SWARM mágneses és földi mágneses adatok nemlineáris vizsgálata témákban. Az egyik ULF előadás meghívott előadás. 14. Részvétel a 29. Ionoszféra-Magnetoszférazikai Szemináriumon (Sopron) (3 fő) 15. ULF-hullámok témában review cikk írásában való részvétel (Space Science Review). 16. Egy, az ULF hullámok észlelése LEO pályán témában könyvfejezet megírása az AGU monográfia sorozata számára V.A. Pilipenkóval. 17. Cikk kézirat SWARM ULF megfigyelések témában 18. Cikk kézirat éjszakai Pc3-as pulzációkról 19. Kézirat készítése a Cluster műholdak mágneses adatainak nemlineáris vizsgálatáról. 20. Kézirat nemlineáris témakörben, társszerzőként 21. IAGA nemzeti jelentés-fejezetek megírása 2011-2014. évekről 22. VERSIM (IAGA-URSI munkacsoport) éves jelentés kéziratának megírása 23. részvétel az IUGG Magyar Nemzeti Bizottság ülésén IAGAképviselőként Elért eredmények: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása: adatok fogadása, feldolgozása http://geofizika.canet.hu/plasmon/ 2. LEMI-035 ULF magnetométer telepítése Tihanyban terv szerint megtörtént 3. ULF magnetométer telepítése Calabriába (Olaszo.) elmaradt, mert a telepítésre alkalmas hely (alacsony EM-zaj, elérhető elektromos hálózat és internet) kiválasztása az olasz féllel való kommunikáció lassúsága miatt csúszik. 4. PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon az év folyamán folyamatos: plazmaszféra-monitoring rendszer fenntartása, fejlesztése 5. SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFArendszerbe, háttér mágneses mező levonása: az év során folyamatos 6. SWARM mágneses és elektromos tér adatok spektrális elemzése. Az év során folyamatosan végeztük. 7. SWARM esettanulmányok (ULF-hullámok) készítése. Az esettanulmányokból poszter készült, melyet az IUGG konferenciáján, Prágában mutattunk be. Az esettanulmányok módot adtak egyben a Swarm mérések és az alkalmazott előfeldolgozási eljárások megfelelőségének minősítésére is. Ezek az 78
esettanulmányok szolgáltatták egyúttal az alapot egy olyan eljárás kidolgozásához, amelynek segítségével az észlelt jelekben a kérdéses frekvenciatartományban a statikus térbeli struktúrákat a rajtuk keresztülhaladó műholdak okozta fluktuációk és a valódi hullámjelenségek elkülöníthetőek. 8. SWARM észlelte ULF hullám-típusok feltérképezése: e munka eredményeként cikket adtunk be a Geophysical Research Letters c. folyóirathoz. 9. A plazamapauza pozíciók becslésére CHAMP-re kidolgozott eljárás adaptálása a Swarm műholdak méréseire: a feladatot elvégeztük, az eljárást azóta folyamatosan alkalmazzuk (l. következő pont). A korábban a CHAMP-műhold méréseire általunk kidolgozott eljárást adaptáltuk a Swarm méréseinek feldolgozására. 10. SWARM plazmapauza-pozíciók meghatározása, NASA VAP in-situ plazmapauza-pozíciók meghatározása validáláshoz: a SWARM PP pozíciók meghatározását negyedévenként végeztük el, eddig 2015. júniusáig bezárólag. A VAP pozíciókat 2015. márciusra határoztuk meg. Az eredményekről készült előadást az IUGG konferencián mutattuk be. 11. Eljárás kidolgozása spektrumok power-law skálázási tartományainak automatikus detektálására és a skálázási exponensek számolására. Az eljárás alkalmazása geomágneses, illetve a magnetoszféra különböző tartományaiból származó műholdas mágneses idősorok spektrumaira. 12. Nemlineáris dinamikai események (pl. ionoszféra áramrendszerei vagy plazma buborékok környezetében) vizsgálata a SWARM műhold mágneses idősoraiban. Módszerfejlesztés a párhuzamosan haladó SWARM holdak közötti térbeli mágneses változás és az egyes műholdakon mért időbeli változás nemlineáris sajátságainak összehasonlításra. 13. Részt vettünk az IUGG GA-n (Prága, 2 fő pályázati forrásból). Az egyik ULF előadás meghívott előadás volt. 14. Részt vettünk a 29. Ionoszféra-Magnetoszférazikai Szemináriumon (Sopron) (3 fő) 15. ULF-hullámok témában review cikk írásában vettünk részt a Space Science Review folyóirat számára, a cikk közlésre elfogadva. 16. A vállalt könyvfejezet (V.A. Pilipenkóval) elkészült, közlésre elfogadva. 17. Cikk kézirat SWARM ULF megfigyelések témában. A kézirat elkészült, a GRL közlésre elfogadta. 18. Cikk kézirat éjszakai Pc3-as pulzációkról. A kézirat elkészült, jelenleg bírálat alatt az Annales Geophysicaenél. 19. Kézirat készítése a Cluster műholdak mágneses adatainak nemlineáris vizsgálatáról. 20. Kézirat nemlineáris témakörben, társszerzőként 21. A vállalt IAGA nemzeti jelentés-fejezeteket a 2011-2014. 79
évekről megírtuk. A Geomatikai Közleményekben jelent meg. 22. VERSIM (IAGA-URSI munkacsoport) éves jelentését megküldtük. 23. IAGA-képviselőként részt vettünk az IUGG Magyar Nemzeti Bizottság ülésén Publikációk: http://www.esa.int/esa samba\public\projektek\urkutatas Nakariakov, V., V.A. Pilipenko, B. Heilig, P. Jelínek, M. Karlický, D.Y. Klimushkin, D.Y. Kolotkov, D.-H. Lee, G. Nisticò, T. Van Doorsselaere, G. Verth, I.V. Zimovets, Magnetohydrodynamic Oscillations in the Solar Corona and Ultra-Low Frequency Oscillations in the Earth's Magnetosphere: Towards Consolidated Understanding. Space Science Reviews (közlésre elfogadott) (IF: 4.513). Pilipenko, V.A., B. Heilig: ULF waves and transients in the topside ionosphere, submitted to AGU Geophysical Monograph Series (közlésre elfogadott) A. Keiling, D.H. Lee, V. Nakariakov (2016), Low-frequency waves in space plasmas. Közreműködő szervezetek: Heilig, B. and P R Sutcliffe Coherence and phase structure of compressional ULF waves at low-earth-orbit observed by the Swarm satellites, submitted to Geophys. Res: Lett, doi: 10.1002/2015GL067199 (IF: 4.196) Eliza Teodorescu, Marius Echim, Costel Munteanu, Tielong Zhang, Roberto Bruno, and Peter Kovacs, Inertial Range Turbulence of Fast and Slow Solar Wind at 0.72 AU and Solar Minimum, Astrophysical Journal Letters, 804 L41. doi:10.1088/2041-8205/804/2/l41 (IF: 5.339) Vörös Z., M. Leitner, Y. Narita, G. Consolini, P. Kovács, A. Tóth, J. Lichtenberger, Probability density functions for the variable solar wind near the solar cycle minimum, Journal of Geophysical Research, 120, 8, 6152-6166, doi: 10.1002/2015JA021257 (IF: 3.426) Navin Kumar Dwivedi, Daniel Schmid, Yasuhito Narita, Peter Kovács, Zoltan Vörös, Magda Delva and Tielong Zhang, Statistical investigation on the power-law behavior of magnetic fluctuations in the Venusian magnetosheath, Earth, Planets and Space, 67, 137, 2015, doi:10.1186/s40623-015-0308-x (IF: 1.328) IUGG Magyar Nemzeti Bizottsága, MTA Geofizikai Tudományos Bizottság Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Egyetlen nem, illetve csak részben teljesült tervpont az olaszországi magnetométer-telepítés elmaradása volt. A jövőben ezt részben pályázati forrásból igyekszünk megvalósítani. A műszer telepítésre kész állapotban van. A magnetométer a PLASMON fejlesztések miatt felszabaduló, kitelepíthető eszköz, az adatgyűjtő pedig a STORM pályázat finanszírozásával készült el. 80
A telepítés viszont elmaradt, egyrészt azért, mert a telepítésre alkalmas hely (alacsony EMzaj, elérhető elektromos hálózat és internet) kiválasztása az olasz féllel való kommunikáció lassúsága miatt csúszik. Az olasz partner aktív közreműködése nélkülözhetetlen a lehetséges helyszíneken való zajmérések elvégzésében. A késedelemhez hozzájárult az is, hogy időközben új projektre (ESA SWARM) nyertünk támogatást, illetve egyéb elfoglaltságok (STORM és BONUS projektek zárása, MagNetE konferencia szervezése), amelyek a tervezettnél nagyobb energiaráfordítással jártak. A jövőre nézve két lehetőség áll fenn: 1. későbbi telepítés (lehetőség szerint pályázati forrásból) 2. máshová telepítés (Horváto., Hvar-sziget, asztrofizikai obszervatórium) Utóbbi helyen megvan a fogadókészség egy magnetométer telepítésére.. 81
5.1. Litoszférakutatás MFGI Működési Jelentés a 2015. évről 5. Litoszféra-kutatás Beszámolási Projektvezető időszak 2015 Dr. Kovács István János Feladat ismertetése: A DANUBE 2004 litoszférakutató program részeként 2004 év nyarától, 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltetünk Dél- Magyarországon, Boda középpont körül, 50 km átmérőjű területen. A 2015-ös évben folytatjuk az adatok feldolgozását és kiértékelését, melynek célja a 2008-as év mikroszeizmikus események helyeinek és a rengések méretének meghatározása. A kapott eredmények segítségével meg tudjuk vizsgálni, hogy a korábbi földtani analógiák és tektonikai elemek mennyire hozhatók összefüggésbe a megismert rengésekről kapott információkkal. A Bakony hegységen keresztülfutó Bf jelű szelvények feldolgozásának befejezését tervezzük kéregszerkezetre vonatkozó információk bővülésével. Közel azonos nyomvonal mellett a Mol három szelvényt is készített a hegységen keresztül, eddig csak az egyiket (a leghosszabbat) vizsgáltuk. A mérési anyag sajnos nem a legjobb minőségű, és az eddig feldolgozási próbálkozások nem jártak sikerrel (sem az általuk sem a GES által készített anyagok), de mivel a közelben haladó KM65-67 refrakciós szelvény tomográfiás feldolgozását az elmúlt években elvégeztük, valamint a CEL-8 szelvénynek is hasonló a nyomvonala, ezért ezen sebességadatok felhasználásától reméljük a sikeresebb feldolgozást. A kilencvenes években mért regionális, litoszférakutatási vizsgálatra is alkalmas szeizmikus vonalhálózat 10 vonalának terepi mérési anyaga elérhetővé vált Intézetünk számára, alapkutatási feladatokra a MOL Nyrt-vel kötött együttműködés keretében. A hagyományos reflexiós szeizmikus feldolgozás után egy új módszert (AVO módszer) alkalmazunk a kéreg reflexiók kimutatására. Az AVO válasz a kőzetparaméterektől, a réteghatárokon bekövetkező akusztikus impedancia változásoktól függ. Kezdeti modellépítéshez kőzetzárvány vizsgálatok alapján meghatározott kőzetfizikai paramétereket alkalmazunk a mélyfúrás geofizika hiányában. A kutatás célja a régi és új mélyszeizmikus vonalak mentén (pl. Reg-1-3) Conrád- és Mohorovičić-felület környéki kőzetfizikai paraméterek meghatározása. Az alsó-kéreg és felső köpeny eredetű xenolitok kőzettani és geokémiai adatainak összesítését elvégeztük az elmúlt évben. A jelen tárgyév folyamán ezen adatok részletes szintetizálást és összevetését nemzetközi eredményekkel fogjuk elvégezni. A tapasztalatokból kéziratok elkészítését tervezzük. Az eredményeket nemzetközi konferencián is szeretnénk bemutatni (Goldschmidt konferencia). A kőzettani és geokémiai adatrendszerrel összefüggésben (Bakony-Balaton-felvidék) szeretnénk a CEL08-as geofizikai szelvénnyel való részletes összevetést megtenni és ebből kéziratot készíteni. Szintén ebben az évben tervezzük a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határ vizsgálatát a pargazitos amfiból stabilitásának meghatározásán keresztül, amelyhez mind a kőzettani-geokémiai adatrendszer mind pedig a geofizikai adatokat is felhasználnánk. Az eredményeket egy kézirat formájában tervezzük összesíteni. A tavalyi év folyamán néhány peridotit (Persány hegység) és granulit xenolit (Bakony-Balaton-felvidék) ásványainak nyomelem meghatározása elmaradt, amelyet az idén szeretnék pótolni. A tavalyi év folyamán sikerült egy alapvetően Kárpát-Pannon régióból (Persány, Bakony- Balaton-felvidék) származó klinopiroxén és amfiból megakristályokra, valaint amfiból klinopiroxenitekre alapozódó adatrendszer (alapvető geokémiai adatok, víz-tartalom, hidrogén izotóp összetézel) összeállítása, amelyben a megakristályok genetikájára is utaló hasznos információkhoz juthatunk. Az idei évben néhány további minta előkészítését (csiszolatok) és mérését tervezzük. 82
Az idei évben tervezzük riolitos piroklasztokban található kvarckristályok infravörös és nyomelem vizsgálatának eredményeit összefoglaló előtanulmány elkészítését és további infravörös és nyomelem mérések elvégzését. Tervezett eredmények: 2015-ben folytatjuk ezen adatok feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2008. évi adatokon, melynek eredménye egy eseménylista a hozzá tartozó fontosabb paraméterekkel. BF-01/a szelvény. AVO vizsgálatok Reg-1-3 szelvény mentén. Kézirat elkészítése a granulitok és peridotitok geokémiai és kőzettan adatainak szintéziséből. Kézirat el(ő)készítése a CEL08 szelvény mentén készült geofizikai mérések által leképezett paramétertér és a xenolitokból elkészített elméleti litoszféra oszlop közötti összefüggésekből. Kézirat elkészítése a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféraasztenoszféra határ értelmezéséről a pargazitos amfiból stabilitásának tükrében és ennek kőzettani-geokémiai és geofizikai háttere. Kézirat elkészítése kvarcok nyomelem és víz-tartalma alapján riolitos piroklasztos kőzetekben. ~15 db duplán polírozott vékonycsiszolat elkészítése piroxénekből, kvarcokból és xenolitokból (amennyiben szükséges). 5-10 nap LA-ICP-MS mérés piroxének, peridotitok és kvarcok mérésére. Elért eredmények: A BAF szeizmotektonikai adatok feldolgozása a terven vállalt 2008 évre elkészül, sőt az RHK-tól érkezett megrendelés eredményeképpen 2013-es év végéig elkészült az adatok feldolgozása. Az elmúlt években a BF-1b jelű robbantásos jelgerjesztéssel végzett mérés felvételeiből készült stacking szelvényt már elkészült. A másik két szelvény feldolgozását megkezdődött, az adatbevitel, a geometriai leírás elkészült, a további feldolgozási lépések megtörténtek. Az AVO vizsgálatot a Reg-1-3 szelvény mentén elvégeztük. A kvarcok víz- és nyomelem tartalmáról szóló kézirat 2015. május végég beküldésre került az European Journal of Mineralogy folyóiratba ahol jelenleg megjelenés alatt van. A pargazitos amfiból jelentőségét is magában foglaló kézirat megjelenésre került a Journal of African Earth Sciences folyóiratban, amely a Kamerun Vulkáni Vonal alatti litoszférában vizsgálja az amfiból stabilitását a litoszféra-asztenoszféra határra és a felső-köpeny reológiájára. A pargazitos amfiból stabilitásának hatását a Kárpát- Pannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határra vonatkozóan. kőzettani, geokémiai és geofizikai adatok szintézisével elkészült jelenleg a társ-szerzőkkel történő egyeztetése zajlik. A Persányi peridotit xenolitokból csiszolatok készültek, amelyek nyomelem elemzése (LA-ICP-MS) is elkészült. A granulitok adatainak szintéziséből egy kézirat előkészületben van. A peridotitok szintéziséből Nógrád-Gömörre vonatkozóan egy cikk jelenleg bírálat alatt van a Journal of Petrology folyóiratban. A CEL08-as szelvény részletes vizsgálata áthúzódik a jövő évre mert mind a kőzettani-geokémiai mind a geofizikai adatok tekintetében az adatrendszer koherenciájának növelésére van szükség az összefüggések keresését megelőzően. 83
Samba:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\5_1 Publikációk: Pintér et al. (2015) Characterization of the sub-continental lithospheric mantle beneath the Cameroon Volcanic Line inferred from alkaline basalt hosted peridotite xenoliths from Barombi Mbo and Nyos Lakes. African Journal of Earth Sciences, 111, 170-193. Bíró et al. (2015) 'Water' content of quartz from various rhyolitic ignimbrite horizons: results from unpolarized micro-ftir analyses on unoriented grains. European Journal of Mineralogy (DOI: 10.1127/ejm/2016/0028-2515) Közreműködő szervezetek: ELTE TTK, BSZKI Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A CEL08 részletes kiértékelése áthúzódik erre az évre 84
6. 3D tér modell különös tekintettel a medenceterületekre 6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Maros Gyula Feladat ismertetése: 1. Pannóniai határfelületek modellszintjei az Alföld területére A megszerkesztendő Algyői Formáció alja felületmodell a felülről építkező országos modell következő modellszintje, amely a pannóniai időszakon belül kerül megszerkesztésre. A felületmodellt az Alföld területére szerkesztjük meg. A szerkesztéshez szeizmikus szelvényháló értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. 2. A Közép-magyarországi zóna egyes Dunántúli szegmenseinek felületmodellje Az országos modell szerves részét képezik a meghatározó szerkezeti elemek, amelyek felületei határfelületeket képeznek a kor vagy litosztratigráfiai felületek lefutásában. Az ország legjelentősebb komplex lineamensrendszere a Közép-magyarországi zóna. Ennek modellezését folytatjuk azzal, hogy haránt irányban több szelvényben és 3D területen megvizsgáljuk a zónát alkotó főbb törések lefutását Somogy megye területén. A kutatást összekapcsoljuk a Zalai-medence területén készült szeizmikus és gravitációs medencealjzat és szerkezeti modellalkotással. A vizsgálathoz szakirodalmi adatokat, szeizmikus adatok értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. A vizsgálat terméke a lineamensrendszer elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. Ezzel a termékkel egyben frissítjük és karbantartjuk az országos modell prekainozoos felszínét is. 3. A Nógrádi medence földtani geofizikai modellje A medence modelljének megalkotásához használt SAL-vonalrendszer értelmezett szelvényeinek Jewel modellkörnyezetbe történő beillesztését végezzük el. Az oligocén, alsó- és középső miocén felületek térképezése, valamint a bányászati tapasztalatok alapján azonosított vetők korrelálásával vetőtérképet szerkesztünk, illetve háromdimenziós földtani-geofizikai modellt építünk. A modell segítségével az Etesi- és Zagyva-árok ottnangi-kárpáti (pre- és szinrift) fejlődéstörténetének magyarázatához képzünk újabb földtani (tektonikai, őskörnyezeti jellegű) ismereteket. A vizsgálat során szeizmikus és mélyfúrási adatok együttes értelmezését végezzük. 4. A prekainozoos modellszint karbantartása Elsősorban a Közép-magyarországi zóna kutatásához kapcsolódóan komplex adatrendszer optimális felhasználásán alapuló aljzatdomborzat szerkesztést és karbantartást végzünk. 5. Teljes kéregre vonatkozó geofizikai modellszintek Szakirodalmi gyűjtést végzünk a hazai mélyszelvény és hatókutatás anyagaiból, a georeferálható adatokat megkíséreljük modellbe építeni. Tervezett eredmények: 1. Az Újfalui Formáció alsó határa felületmodelljének lezárt és az Algyői Formáció aljára szerkesztett felületmodell draft változata az Alföld területére. 2. A Középmagyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. 3. A SAL vonalrendszer által leképezett Etesi- és Zagyva-árok terület 3D felület és tektonikai modellje. 85
Elért eredmények: 1. Az Algyői Formáció alsó határa felületmodelljének draft változata az Alföld területére az év végére elkészült, a modellterületet 60 km-rel kiterjesztettük Ny felé. Publikációk: Közreműködő szervezetek: 2. Az idei évben a diszlokációs öv Dunától nyugatra eső területeit vizsgáltuk részletesebben, ezúttal nemcsak 2D hanem 3D szeizmikus mérések eredményeit is felhasználva. Elkészült a Középmagyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. A zóna fejlődéséről szerkezetfejlődési modellt alkottunk. 3 Elvégeztük a nógrádi szénmedencéket, ezen belül a Zagyva- és Etesi-árkot feltáró SAL-X 2D szeizmikus szelvényrendszer értelmezett adathalmazának (3/2014/MBFH, 6/1/2014) 3D-modelltérbe való beépítését. Egyszerűsített vetőkonfigurációban korreláltuk a vetőket és szerkezeti modellt hoztunk létre az Etesi-árok mestervetőjére, illetve az arra közel merőleges, a Zagyva-árkot K-ről lehatároló 5 darab normál jellegű elvetésre. Jewel szoftverben létrehoztuk a terület földtanitektonikai folytonos voxel modelljét. A projekt jelentős együttműködést mutat fel a geofizikai szakág és a földtani szakág között, amely megalapozott 3D földtani-tektonikai modellek szerkesztését teszi lehetővé. Több részprojektben az elért eredmények a komplex földtani-geofizikai kutatásokra alapuló modellezés létjogosultságát támogatják. Térinformatikai és 3D adatbázis: m:\3d_geolgeofiz_modell\ jelentés:k:\projektek\projekt_jelentes\2014\4.negyedév\állami\6_1_záró\ Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 86
6.2. A Gerecse földtani térképezése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Budai Tamás Feladat ismertetése: a 2014. évben felvett és reambulált lapok vonalművének lezárása; a 2014. évről áthúzódó terepi felvétel és reambuláció a Komárom, a Nagyigmánd, a Tatabánya-1 és -2 térképlapok területén; kvarter reambuláció a hegyvidéki területeken; reprezentatív szelvények terepi dokumentálása a magyarázó számára; vízföldtani reambuláció; a Gerecse területét lefedő 1:25 000-es térképlapok vonalművének szerkesztése, digitalizálása, a magyarázó fejezeteinek írása. Tervezett eredmények: a Gerecse területét lefedő 1:25 000-es térképlapok kéziratos vonalműve; a tájegységi magyarázó rétegtani és az ásványi nyersanyagok fejezeteinek véglegesítése, a szerkezetföldtani, fejlődéstörténeti és a vízföldtani fejezet első változata. Elért eredmények: a Tatabánya-1 és -2, a Lábatlan, a Tarján, és a Vértesszőlős jelű térképlap földtani vonalművének összevont változata; a mezozoos rétegtani fejezetek végleges változata; az eocén, a felső-miocén és a kvatrer rétegtani fejezetek első változata; az ásványi nyersanyagokat és a földrengéseket ismertető fejezet végleges változata; az OSL mérések kiértékelése. (M:\Terkepezes\Gerecse) Publikációk: BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbékimedence triász aljzatából szerkezetföldtani következtetések. Földtani Közlöny 145/3, 247 257. HAAS, J., LUKOCZKI, G., BUDAI, T., DEMÉNY, A. 2015: Genesis of Late Triassic peritidal dolomites in the Transdanubian Range, Hungary. Facies 61/3, 1 28. HABLY, L., ERDEI, B., SELMECZI, I. 2015: A late Oligocene (Egerian) flora from Környe, near Tatabánya, N Hungary. N. Jb. Geol. Paläont. Abh. 276/3, 285 302. KISS, D., SZŐTS, G. K., RUSZÁK, ZS., BERECZKI, L., MOLNÁR, G., TIMÁR, G., FODOR, L., CSILLAG, G., LANTOS, Z. 2015: Mapping of buried river terraces on the Kopite Hill, Gerecse Mts., Northern Hungary. Geophysical Research Abstracts 17, Paper 13434. RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., BRAUCHER, R., NOVOTHNY, Á., CSILLAG, G., FODOR, L., MOLNÁR, G., MADARÁSZ, B. 2016: Tectonic and climatic control on terrace formation: Coupling in situ produced 10Be depth profiles and luminescence approach, Danube River, Hungary, Central Europe. Quaternary 87
Közreműködő szervezetek: Science Reviews 131 (Part A), 127 147. THAMÓ-BOZSÓ, E., CSILLAG, G., FÜRI, J., NAGY, A., MAGYARI, Á. 2015. Luminescence dating of feldspar from Danube terrace sediments on the Pest Plain (Hungary). Poster. 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, Hungary, 16-19 May, 2015. Kiss G.B. (ed): Acta Mineralogica- Petrographica, Abstract Series, 9, p. 65. ZALAI, ZS., KOVÁCS, A., MOLNÁR, G., BERECZKI, L., TIMÁR, G., CSILLAG, G., FODOR, L., KERCSMÁR, ZS. 2015: Extent freshwater limestone bank at Iván-halála Valley, Gerecse Mts., Northern Hungary: a key to understand the uplift history of the region. Geophysical Research Abstracts 17, Paper 9894. ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, MTA ELTE Geológiai Kutatócsoport Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A kutatási feladatok közül nem teljesültek a 4. negyedévre tervezettek. Ennek oka az volt, hogy a gerecsei projekt kutatói munkaidejük jelentős részét a paksi szerződésben foglalt terepi munkák végzésére és a fúrások dokumentálására fordították. Az elmaradt feladatok teljesítésére tervmódosítást kértünk, így azok a 2016. évre húzódnak át. 88
6.3. Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Marsi István Feladat ismertetése: A projekt keretében a hazai negyedidőszaki üledék együttesek közül a süllyedő térségek folyóvízi hordalékkúp síkságainak korrelációját és késő-pleisztocén, holocén fejlődéstörténetét kívánjuk pontosítani. A kvarter korreláció során alkalmazott szokásos módszereket, pl. szedimentológia, paleopedológia, különböző kormeghatározási módszerek, mágneses szuszceptibilitás, geokémia, ásványtani vizsgálatok, karotázs, szeizmika, stb. távérzékelési kiértékeléssel és digitális domborzat-elemzéssel egészítjük ki. A nagyrészletességű digitális domborzatmodell és távérzékelési kiértékelések, kor- és laboratóriumi elemzési adatok összevetésével vizsgáljuk a Közép-Tiszántúl legfelső pleisztocén-holocén folyóvízi üledékképződésében a szerkezeti mozgások szerepét, annak talajfejlődésre gyakorolt hatását, a földtani, neotektonikus és klimatikus tényezőknek a tiszántúli szerkezetes szikesek kialakulásában játszott szerepét is. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 2014-ről (2014.12.05-én kelt tervmódosítás alapján) áthúzódó térinformatikai feldolgozások befejezése Részletes geomorfológiai, neotektonikai értékelés térinformatokai környezetben Geomorfológiai, neotektonikai tanulmány készítése Elkészítettük a kutatási terület részletes folyómorfológiai és neotektonikai értékelési lehetőségeit megteremtő tematikus vonalműveket (folyók működési területeinek lehatárolása, folyók nyomvonalai és árterületei a holocén és felső-pleisztocén egyes szakaszaiban, állandó- és időszakosan elöntött területek, kiemelt szárazulatok, stb.). Befejeztük a részletes értelmezést lehetővé tevő tematikus vonalművek térinformatikai feldolgozását. Folyómorfológiai, mederstatisztikai és ősvízhozam elemzéseket végeztünk. A kutatási eredményeket tanulmányban foglaltuk össze. (Projektkönyvtár m:\kisprojektek\2014\kvarter_2014\) Publikációk: Közreműködő szervezetek: MARSI I., BERECZKI L., MARKOS G., THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: Folyómorfológia, üledékképződés és szerkezeti mozgások a későpleisztocén holocén során a Közép-Tiszántúlon. Kézirat. - Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a módosított kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projekt 2014. évi teljesítési határideje a térinformatikai feldolgozási feladatok későbbre történt átütemezése miatt 2015. márc. 31-re módosult. 89
6.4 A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Palotás Klára Feladat ismertetése: A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata eddig kevés figyelmet kapott, tehát egy ilyen kutatás eredményei hiánypótlóak lehetnek. Nem készült még Magyarországon szarmata talp- és vastagságtérkép, sem részletes országos elterjedési térkép. A téma 2015-re tervezett feladatai nagyrészt a már meglevő adatok összegyűjtését és adatbázisba foglalását célozták. Ebbe beletartozik a már átértékelt, szarmatát átfúrt fúrások és a szarmatát átfúrt és potenciálisan átértékelhető fúrások összegyűjtése, valamint az átértékelt és a potenciálisan átértékelhető fúrásokon vagy a közelükben átmenő szeizmikus szelvények összegyűjtése. A projekt másik célja a Magyarországon a felszínen előforduló feltárások felkeresése, földtani-üledékföldtani értékelése, fotózása, adatbázisba foglalása. Az eddigi eredmények pontosítása végett szükség van szelvény szerint gyűjtött mintákból készült csiszolatok értékelésére. A szarmata egyik nagy kérdése a Paratethys sótartalmának változása, illetve a sótartalom területi változatosságának felderítése. Ehhez nagy segítséget nyújthat a részletesen feldolgozott, Zsámbéki-medencében lemélyített budajenői fúrások korrelálása a Gödöllő és Szirák környéki fúrásokkal (Gödöllő G-1, -2, -3, Szirák, Szi-2/a). Ennek érdekében mintákat gyűjtünk a fúrásokból mikrofauna-vizsgálatok céljából. Tervezett eredmények: 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelt fúrásokról 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelhető fúrásokról 50 szeizmikus szelvényből álló adatbázis a szarmata kőzetek értékelése szempontjából felhasználható szelvényekről 20 db vékonycsiszolat leírása és értelmezése elkészül 5 szarmata mészkőfeltárás felmérése, vizsgálata, fotózása elkészül 65 szarmata mészkőfeltárásról adatbázis 1 cikk a Földtani Közlönyben 1 konferencia absztrakt a Neogene of the Paratethyan Region konferencián Elért eredmények: 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelt fúrásokról M:\Szarmata\_Fúrási adatbázis\_fúrási adatbázis_ átértékelt_szarmatát átfúrta_20151210.xls 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelhető fúrásokról M:\Szarmata\_Fúrási adatbázis\_fúrási adatbázis_ átértékelhető_szarmatát átfúrta_20151210.xls 50 szeizmikus szelvényből álló adatbázis a szarmata kőzetek értékelése szempontjából felhasználható szelvényekről 20 db vékonycsiszolat leírása és értelmezése elkészült 6 szarmata mészkőfeltárás felmérése, vizsgálata, fotózása 90
Publikációk: Közreműködő szervezetek: elkészült 65 szarmata mészkőfeltárásról adatbázis készült 1 szakcikk a Földtani Közlönyben (in prep), 10 könyvrészlet (9 a Budapest Geokalauzban) (in press) 3 konferencia absztrakt a Neogene of the Paratethyan Region konferencián 47 mintát gyűjtöttünk a Szi/2a fúrásból Szakcikkek PALOTÁS K. (in prep): A Budapest környéki szarmata mészkő üledékképződési környezete Földtani Közlöny Könyvrészlet PALOTÁS K.: Sóskút, Mészkőbánya és a Kálvária-domb Budapest Geokalauz (in press) PALOTÁS K. és SELMECZI I.: Diósd, Mészkőfejtő (A DK-i/alsó/ mészkőfejtő, Az ÉNy-i /felső/ mészkőfejtő, Kaptárkő a kőfejtőtől K-re) Budapest Geokalauz (in press) SEBE K., CSILLAG G., DULAI A., GASPARIK M., MAGYAR I., SELMECZI I., SZABÓ M., SZTANÓ O., SZUROMI-KORECZ A. 2015: Neogene stratigraphy in the Mecsek region. In: Bartha I. R., Kriván Á., Magyar I., Sebe K. (szerk.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium. Orfű, Magyarország, 2015.05.31 2015.06.03. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, ISBN:978-963-8221-57-5, pp. 102-124. SELMECZI I., PALOTÁS K.: Biatorbágy, Nyakas-kő Budapest Geokalauz (in press) SELMECZI I., PALOTÁS K.: XXII. kerület, Budatétény (Jókai Mór utcai feltárások, Pincekápolna, Gombapincék) Budapest Geokalauz (in press) Konferencia-absztraktok PALOTÁS K. 2015: Tsunami deposits in the Sarmatian Central Paratethys? poster, Neogene of the Paratethyan Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, 31 May 3 June 2015, Orfű, 65 66., Abstracts: 65 66. SZUROMI-KORECZ, A., SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene evaporates from borehole successions in Hungary. Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium, 31 May 3 June, Orfű, Hungary. Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook, pp. 91 92. TÓTH E., PALOTÁS K., MAGYAR I. 2015: The Sarmatian Stage in Hungary. előadás, Neogene of the Paratethyan Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, 31 May 3 June 2015, Orfű, 95 96., Abstracts: 95 96. MOL, ELTE, PTE Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a módosított kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: - 91
6.5. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Szentpétery Ildikó Kocsisné Bodnár Nikolett Feladat ismertetése: Az 1980-as évek végén (1986-87) a Szendrői-hegységben terepi reambuláció zajlott, melynek eredményei a mai napig csak részlegesen ismertek, a fedő üledékekről semmilyen összefoglaló nem készült. A téma keretében megtörténik a felvételi lapok és a foltleírások digitalizálása, elkészül a fedőüledékek elterjedési és vastagságtérképe. Ehhez segítséget nyújtanak geofizikai adatok, valamint néhány fontos mélyfúrás rétegsorának kiértékelése. A rendelkezésre álló terepi és anyagvizsgálati adatok alapján összefoglaló készül, mely a miocén képződmények elterjedését és hovatartozását, valamint a fedő Edelényi Formációra és az eddigi ismeretek szerint benne Irota és Gadna környékén elhelyezkedő jarosit kötőanyagú homokkő elterjedésére, korára és keletkezési viszonyaira vonatkozó adatokat is összegezi. Felmérésre kerül a terület geofizikai megkutatottsága, valamint a felmértség alapján megtörténik a releváns adatok leszűrése, geofizikai modell elkészítése (táblázat). Tervezett eredmények: Elért eredmények: Publikációk: Közreműködő szervezetek: geofizikai modell (táblázat), a fedőképződmények elterjedési és vastagság térképe, térképmagyarázó szöveg. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek földtani reambulációját a Földtani Intézet végezte 1986 87-ben. Az 1:10.000 méretarányú földtani felvétel adatainak archiválása részben megtörtént: (Projekt/KisProjektek/2015/Szendrő/Előzmények/Szendrő2007). Jelen munka keretében digitalizáltuk a fedőhegységi észleléseket tartalmazó 10 db kéziratos felvételi lapot és a foltleírásokat (694 db észlelési pont) az anyagvizsgálati eredményekkel együtt. Elkészült a terület észlelési folttérképe. A fedőüledékek vastagságtérképét (= a medencealjzat mélységtérképe) az archív geofizikai adatok alapján készítettük. Újraértékeltük a mikromineralógiai vizsgálatok eredményeit. A medencekitöltés rétegsorának értelmezéséhez néhány fontos mélyfúrás rétegsorának karotázskorreláción alapuló kiértékelését is felhasználtuk. Elkészült a fedőüledékekre vonatkozó magyarázó, melyben hangsúlyoztuk a továbbkutatásra érdemes földtani problémákat. A téma keretében készült anyagokat az alábbi mappa tartalmazza: Projekt/KisProjektek/2015/Szendrő/Végtermék Szentpétery I., Vértesy L., Gyuricza Gy., Püspöki Z. 2015: 6.5. A Szendrői-hegység fedőképződményeinek vizsgálata. zárójelentés, kézirat, 50 p. - Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a módosított kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: - 92
7. Víz- és környezetföldtani kutatások 7.1. Karszthidrogeológiai modellezések Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr Kovács Attila Feladat ismertetése: A projekt célja a karsztos víztartók jellemzésére használt hidrogeológiai módszerek továbbfejlesztése, tesztelése és alkalmazása. A továbbfejlesztendő módszerek közé elsősorban a hidrogram elemzés és numerikus modellezés tartozik, míg a mintaterületek leírásához számos egyéb módszert is fel kívánunk használni, úgy, mint forráshozam mérés, vízszint regisztrálás, hidraulikai tesztek, terepi geológiai és szerkezetföldtani felmérés, felszíni geofizika, vízmintázás, hidraulikai tesztek, nyomjelzés, vízkémiai elemzések, GIS. A projekt során három mintaterület vizsgálatát végezzük, melyek az alábbiak: - Tata városi források: Ez a mintaterület a Dunántúli-középhegységi bányászati vízszintsüllyesztések abbamaradása után erőteljes vízszintemelkedést mutat. Ennek következtében új források jelennek meg, melyek számos környezeti problémát vetnek fel. - Veszprém-kádárati forrásgaléria: Ez a mintaterület Veszprém város vízbázisát képezi. Korábban nitrát szennyezettséggel kapcsolatos vízbázis védelmi problémák merültek fel a területen. Tekintve, hogy dolomitos víztartó, lényeges kérdés, hogy karsztos vagy porózus módszerek alkalmazhatóak-e a vizsgálatára. Erre kívánunk választ adni új analitikai módszerek segítségével. - Pécselyi Zádor-forrás: A Zádor forrás Pécsely község vízbázisát képezi. Érintetlen vízbázisnak tekinthető, amelyik karsztos víztartóból táplálkozik. Mivel mesterséges hatások nem érintik, a természetes folyamatok vizsgálatára használható. Újonnan kifejlesztett analitikai módszereket kívánunk itt tesztelni. A 2015 év tervezett feladati az alábbiak voltak: Terepi vizsgálatok: Vízszintmérő műszerek telepítése Vízhozammérő műtárgyak telepítése, mérőállomások továbbfejlesztése A mérőállomások adatainak rendszeres kiolvasása Vízminta vételezés Kúttesztek végzése Beszerzések, alvállalkozói megbízások: Vízszint észlelő műszerek (DATAQA) beszerzése Szerelvények, tartozékok beszerzése és beszerelése Laboratóriumi vizsgálatok Elemzés, vizsgálat: Adatsorok összesítése, értékelése Kúttesztek kiértékelése Modellezés Vízkémiai eredmények értékelése Értékelés, jelentésírás Tervezett eredmények (termékek): - Vízszint adatsorok - Vízhozam adatsorok - Adatsorok kiértékelése és értelmezése - Hidraulikai tesztek kiértékelése 93
- Vízkémiai eredmények kiértékelése - Vízföldtani modell Elért eredmények: A projekt elsődleges célkitűzése a karbonátos víztartók hidraulikai viselkedésének vizsgálata volt. Vizsgálataink során három mintaterületről gyűjtöttünk be adatokat: Tata, városi források: Ez a mintaterület a Dunántúliközéphegységi bányászati vízszintsüllyesztések abbamaradása után erőteljes vízszintemelkedést mutat. Ennek következtében új források jelennek meg, melyek számos környezeti problémát vetnek fel. A vizsgálatok célja a rendszer megértése, és a források kilépési helyeinek és hozamának előrejelzése volt. A tatai területen összegyűjtöttük a rendelkezésre álló fúrási földtani és geotechnikai adatokat, és újra értékeltük a terület földtanát. A városi források közelében mélyített karsztos monitoring kutak adatsorai alapján trendvizsgálatot végeztünk. Az előrejelzés alapján a karsztvízszintek 2018 környékére elérhetik a 140 méteres szintet, ami feltehetően az egyensúlyi karsztvízszint közelében van. A felszíni domborzat, a vízszint adatsorok elemzése, és a földtani viszonyok alapján lehatároltuk azokat a zónákat, ahol források megjelenése várható. A forrásokban vízhozam méréseket és vízgeokémiai vizsgálatokat is végeztünk. Veszprém-kádárata, forrásgaléria: Ez a mintaterület Veszprém város vízbázisát képezi. Korábban nitrát szennyezettséggel kapcsolatos vízbázis védelmi problémák merültek fel a területen. Tekintve, hogy dolomitos víztartó, lényeges kérdés, hogy karsztos vagy porózus módszerek alkalmazhatóak-e a vizsgálatára. a terület törései nem viselkednek karsztosodott zónákként. A mintaterületen vízszintmérő műszereket telepítettünk, illetve hidraulikai teszteket végeztünk a víztartó hidraulikai paramétereinek meghatározására. A forrásgalériába hozammérő bukót telepítettünk. A megfigyelő kutakban szivattyúteszteket végeztünk a hidraulikai paraméterek meghatározása végett. A mintaterületen vízszintmérő műszereket telepítettünk, illetve hidraulikai teszteket végeztünk a víztartó hidraulikai paramétereinek meghatározására. A forrásgalériába hozammérő bukót telepítettünk. A megfigyelő kutakban szivattyúteszteket végeztünk a hidraulikai paraméterek meghatározása végett. A terület törései nem viselkednek karsztosodott zónákként. Pécsely, Zádor-forrás: A Zádor forrás Pécsely község vízbázisát képezi. Érintetlen vízbázisnak tekinthető, amelyik karsztos víztartóból táplálkozik. Mivel mesterséges hatások nem érintik, a természetes folyamatok vizsgálatára használható. A forrás vízműves illetve túlfolyó ágaira vízórákat 94
telepítettünk. A forrás közvetlen környezetébe meteorológiai állomást telepítettünk, melynek mérési eredményeit a vízórák hozamadataival együtt számítógépes adatgyűjtő rendszer regisztrálja. Srv-geo\Vizfoldtan\kozos\Tata Publikációk: Közreműködő szervezetek: Kovács, A. and Szőcs, T. 2015: Reactivation of karst springs after regional mine depressurisation in the Tata area, Hungary. IAH - Selected Papers on Hydrogeology. BME Hidrológiai Tanszéke Az elvégzett tevékenység időarányosan teljesen egyezik a kutatási tervben foglaltakkal. Az év során az összes tervezett feladat elkészült, a Tatai vízföldtani modell továbbfejlesztését kivéve. A Tatai mintaterületen ugyanakkor a tervezettnél több vízhozam adatsort sikerült mérnünk, valamint a Pécselyi mintaterületen geofizikai szelvényezésre került sor. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A Natér projekttel kapcsolatos előre nem tervezett teendők elvonták az erőforrásokat a vízföldtani modellezéstől.. 95
7.2. Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Szőcs Teodóra Feladat ismertetése: A projekt célja az előző években megkezdett program alapján a víz-geokémiai adatbázis fejlesztése, víz-geokémiai és izotóp hidrogeológiai értékelések megalapozása és készítése az állami kutatási témák, MBFH-s projektek, szerződéses feladatok, valamint hazai és nemzetközi pályázatok kivitelezése érdekében. A projekt célja tehát a tudományos értékeléseken túlmenően a különböző intézeti munkák támogatása. A 2015-ös évre tervezett feladatok a következők voltak: - Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges feladatok végzése, valamint az akkreditációs felülvizsgálat előkészítése és a hozzá kapcsolódó szakmai és adminisztrációs tevékenységek. - Az adatbázis fejlesztés folytatása, az új és a beérkező vízföldtani naplók adatainak rögzítésével, mely segíti úgy az MBFH-s feladatokat, mint a hazai Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának szakszerű kivitelezését. - Víz-geokémiai értékelések folytatása o Egy jellemző áramlás-menti, közel K-Ny-i irányú szelvény mentén víz-geokémiai értékelés készítése. Az értékelés célja a beszivárgástól az áramlási pályák mentén bekövetkező víz-kőzet kölcsönhatások eredményeként, illetve a túlnyomásos zónák vizeivel való esetleges keveredés hatására bekövetkező változások vizsgálata. o Kiegészítő vízmintavételek és vízelemzések az adathiányos területeken a K-Ny-i irányú szelvény sávjának kiszélesítésével a felszín alatti vízáramlási rendszerek megismerése részeként. o A termelés hatására bekövetkezett vízkémiai változások okai vizsgálatának folytatása a nyugat magyarországi Alpokalja térségi termálvizekben. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartása; pozitív eredménnyel záruló NAT helyszíni szemle. Vízföldtani naplók törzsadatainak és víz-geokémiai adatainak rögzítése, adatbázis javítás. Javított víz-geokémiai adatbázis. Mintázott reprezentatív kutak, részletes víz-geokémiai és izotópvizsgálatokkal, vízmintavételi dokumentáció (jegyzőkönyv). Az Alföldi mélyáramlások értékelése egy reprezentatív vízgeokémiai, mély-vízföldtani szelvényben. A nyugat magyarországi Alpokalja térségi termálvizek vízgeokémiai értékelése. A téma keretében, az idei évben is elvégeztük az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges összeméréseket, ellenőrző feladatokat, illetve az akkreditációs felülvizsgálat előkészítését, valamint a hozzá kapcsolódó szakmai és adminisztrációs tevékenységeket. A Vizsgálólaboratórium harmadik éves felülvizsgálata a NAT-F3, a NAT részéről 2015. november 11-én rendben, a szemleprogram szerint lezajlott. A NAT felülvizsgálat pozitívan értékelte az MFGI akkreditált vízmintavételi 96
tevékenységét, továbbra is kiemelve a kollégák szakmai felkészültségét. A 2015-ös évben az adatbázis fejlesztés első lépéseként a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának (VGT2) kivitelezéséhez szükséges adatjavításokat végeztük el. Emellett külön hangsúlyt fektettünk a termálvizes kutak, valamint a gázelemzések adatainak javítására és pótlására. A 2015-ös év során összesen közel 7000 objektum 12 000 db vízelemzési adatsoron történt javítás, kiegészítés. Több mint ezer gázelemzés ellenőrzése történt meg, 315 objektumnál új adatbevitellel, valamint 553 objektumnál adatjavítással. A munka keretében nyomás adatokkal is bővítettük az adatbázist. A 2015-ös év során nem érkezett vízföldtani napló a Hatóságoktól az MFGI-be, így ilyen típusú törzsadat és víz-geokémiai adat rögzítésére nem került sor. A 2015-ös évben a kiválasztott közép-alföldi K-Ny-i irányú szelvényt kiszélesítve, további kiegészítő vízmintavételeket végeztünk a felszín alatti vízáramlási rendszerek megismerésének pontosítása részeként. Az alföldi mélyáramlások értékelése eredményeként megállapítható, hogy Szarvas és Mezőtúr környéki Újfalui formáció vizeiben a nehéz oxigén izotóp dúsulása figyelhető meg. A vizsgált térségre vonatkozó, rendelkezésre álló archív adatokat is figyelembe véve a dúsulás legvalószínűbb oka a fosszilis, szénhidrogénes rétegekhez kapcsolódó termálvizekkel történő keveredés. A túlnyomásos zóna lehetséges hatását tükrözi a Mezőtúr környéki Újfalui formáció vize, valamint a 2015-ben mintázott Kisújszállási (Zagyva-Újfalui formációra jellemző) minta vízösszetétele. A vizsgált K-Ny-i szelvény mentén köpeny eredetű hélium járulékkal is számolni kell. A mérési adatok alpján a terresztriális hélium 6 18 százaléka lehet köpeny eredetű a vizsgált mintákban. A Büki Dolomitban tapasztalható vízminőség változás megértése érdekében, a keveredési végpontok meghatározása céljából, klaszteranalízist végeztünk a tágabb nyugat magyarországi térség termálvíz adatainak felhasználásával. A klaszteranalízissel meghatározott 14 csoport kémiai jellege különböző geokémiai folyamatokat, illetve ezek együttes megjelenését tükrözi. Az egyes csoportokon belül nem figyelhető meg kapcsolat az elemzések térbeli eloszlásában. A meghatározott 14 csoportra jellemző vízösszetétel feltehetően szintén képvisel természetes viszonyok között keveredő, de a többitől jól elkülönülő, átmeneti vízösszetételt is. Ezek kiszűrésére minden változó esetében a legnagyobb medián értékkel jellemezhető csoportot választottuk ki. A klaszteranalízis eredményének hidrogeológiai rendszerbe helyezése, valamint az adatok értelmezése további vizsgálat tárgyát képezi. Az elvégzett feladatok dokumentálása, illetve az adatok a Vízföldtani Főosztályi szerveren az \\srv-geo\vizfoldtan\vizgeokemia\7_2vizgeokemia2015\ és az \\srv-geo\vizfoldtan\vizgeokemia\hor_lajt\viz\ könyvtárban találhatóak. 97
Publikációk: Szőcs, T., Frape, S., Gwynne, R. 2015: Integrating hydrogeochemical and isotope data in studying regional groundwater flow systems in the Great Hungarian Plain. Procedia Earth and Planetary Science 13., pp. 177 180. DOI: 10.1016/j.proeps.2015.07.041 Közreműködő szervezetek: Rotárné Szalkai Á. 2015: Felszín alatti vizek kémiai összetétele Bük térségében. Vasi Szemle, LXIX. évf., 4. sz. 608-622. Hydrosys Labor Kft., MTA CSFKI, MTA ATOMKI, Bálint Analitika Kft., University of Waterloo Az elvégzett tevékenység időarányosan részben megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 98
7.3. A belvíz veszélyeztetettség földtani vizsgálata a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Ujháziné dr. Kerék Barbara Feladat ismertetése: A klímaváltozással összefüggésben az időjárás szélsőségesebbé válásával párhuzamosan megnövekedhet a belvíz és az aszály előfordulása hazánkban. A belvíz oka lehet a sok vagy hirtelen lehulló csapadék, a magas talajvízállás, a felszíni képződmények vízzáró tulajdonsága vagy a speciális domborzati helyzet. A belvíz talajt és növényzetet károsító hatása az elöntés tartósságától függ és a tűrési határ átlépése után olyan változások következnek be, amelyek a növények elpusztítása mellett hosszú időre csökkentik a talaj termékenységét. Az Alföld 200.000-es földtani térképsorozatában publikált vízáteresztő képesség ábrázolásához használt módszert követve definiáljuk a vízzáró képződményeket. A GeoBankba integrált Sekélyfúrási Adatbázis (SFA) fúrásai rendelkeznek x, y, z koordinátákkal (EOV-vetületben), ezért a fúrásleírásokban közölt rétegsorok egyes képződmény-szintjeihez relatív (terepszint alatti), illetve abszolút (Balti tenger feletti) magasságadatok tartoznak. Így a vízzáró képződmények térbeli elterjedése amennyiben fúrásról fúrásra azonosíthatók és követetők 3D-ben ábrázolhatóvá válik. A vízzáró rétegek elhelyezkedésének a talajvíz mélységgel történő összevetéséből megkapjuk a belvíz veszélyeztetettség mértékét földtani szempontból az ország veszélyeztetett területeinek nagy részére. A projekt feladata a szükséges módszertan kidolgozása együttműködésben a Geoinformatikai Főosztállyal. A munka sikeres kivitelezésével lehetővé válik, hogy egységes szemlélettel és rövid idő alatt készüljenek tematikus térképek minden olyan területről, amit a sekélyfúrási adatbázis adatai lefednek. A MTA ATK TAKI Környezetinformatikai Osztálya a vízzáró képződmények elhelyezkedéséről kapott információkat a Körös mentén hasznosítanák további vizsgálataikhoz, melyhez földtani vonatkozásban szakmai konzultációt biztosítunk. A projektvezető képviseli az intézetet a EuroGeoSurveys Soil Resources Superficial Deposits munkacsoportjában. Tervezett eredmények: Elért eredmények: első vízzáró mélysége térkép első vízzáró réteg vastagsága térkép belvíz veszélyeztetettség térkép módszertani jelentés A sekélyfúrási adatbázisból a mélység szűrése segítségével lehetőség volt a pontosabb mélységközös ábrázolásra, finomodott a térkép felbontása a korábbi munkákhoz képest. A legfelső vízzáró réteg megadása és térképi ábrázolása ennek alapján történt. Egy interpolációs módszer azonban nem képes modellezni egy tapasztalt geológus térképszerkesztési gyakorlatát, ezért szükség van az így szerkesztett térkép ellenőrzésére. A legfelső vízzáró réteg vastagságának megállapítása nem maradéktalanul sikerült, mivel két alföldi lapon és a dunántúli fúrásoknál szakaszos volt a mélységközök megadása a sekélyfúrási adatbázisban, így volt ahol a szűrés eredményeként 10 és 20 cm-es réteget kaptunk ott, ahol a makroszkópos leírások alapján vastagabb a vízzáró réteg. Az adatbázisban ezt a hibát a jövőben ki kell javítani. A belvíz veszélyeztetettség térkép elsősorban a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján készült, figyelembe véve a talajvíz mélységét is, de a térkép megbízhatóságát növelni lehetne pl. a domborzattal való összevetéssel, vagy egy újabb és részletesebb mélységköz beosztással rendelkező talajvíztérképpel. 99
Publikációk: - Közreműködő MTA ATK TAKI szervezetek: A kutatási feladatokban nem tervezett eredmény, hogy 485 minta szedimentológiai adata kerül be a sekélyfúrási adatbázisba, illetve 7 minta hibás adatát már javítottuk. Az elkészült térképek, további pontosítás után is csak regionális léptékben hasznosíthatók, mivel az adatsűrűség nem teszi lehetővé a lokális felhasználást. 485 minta szedimentológiai adatai kerültek be pótlólag a sekélyfúrási adatbázisba, az első vízzáró mélysége térkép, az első vízzáró réteg vastagsága térkép, a belvíz veszélyeztetettség térkép helye: M:\KisProjektek\2015\belviz\Geoinfo módszertani jelentés: K:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\7_3 Az elvégzett tevékenység időarányosan részben megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 100
7.4. Magyarország geokémiai atlasza Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Tolmács Daniella Feladat ismertetése: 1. Az előző évről áthozott 7.4 Magyarország geokémiai atlasza című projekt lezárása a projekt elindításának feltételeként lett megszabva. Így az első negyedévben a 2014-es projekt résztvevői a tervben foglaltak teljesítését és a zárójelentés leadását vállalják március végéig. 2. A Magyar Állami Földtani Intézet, ill. jogutódja, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 1989 óta készít az ország területén geokémiai felvételeket. A különböző típusú felvételek integrálásával már az elmúlt években is számos részeredmény született. 2012-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Talajvédelmi Hatósági Osztályától átvett TIM elemzések felhasználása és integrálása új, a környezetvédelem és a környezetvédelmi jogalkotás szempontjából lényeges eredménnyel szolgálhat. A TIM adatbázis felhasználhatóságát célszerű az ország egyik praktikusan kijelölt régióján vizsgálni. A módszertani kutatásra kiválasztott terület az Északi-középhegység, amely egyrészt gazdasági (bányászati) szempontból is jelentős földrajzi régiója az országnak, másrészt ezen a területen végezték a legtöbb geokémiai felvételt. A korábbi, főként hegy- és dombvidékeinket lefedő geokémia felvételek a folyóvölgyekre nem terjedtek ki; e hiányok többségét az elmúlt évek kiegészítő kutatásai bepótolták. Már csak a Börzsöny és a Cserhát között van jelentősebb hézag; az idén erről a területről kívánunk mintákat gyűjteni. Az elemzési eredmények birtokában egyrészt lehetőség nyílik az Északi-középhegység részletes geokémiai térképsorozatának elkészítésére és internetes megjelentetésére, másrészt a TIM adatbázis felhasználhatóságának vizsgálatára tájegységenként, illetve vízgyűjtő területenként. A vizsgálat eredményeképpen megbecsülhetők a talajmintákban várható háttértartományok és változékonyságok. Ezek az eredmények és az eljárás során szerzett tapasztalatok a környezetvédelmi jogalkotást is támogathatják. Az Északiközéphegységre kidolgozott eljárás a jövőben országos szintre is kiterjeszthető. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 1. Az előző évi zárójelentés és a hozzá kapcsolódó országos geokémiai térképsorozat leadása. 2. A Magyarországon zajló területi geokémiai kutatások szakirodalmi áttekintése. 3. Adatbázis-szerkezet kidolgozása a projektben felhasználni kívánt geokémiai felvételek adataira és a TIM adatokra. 4. Geoinformatikai feldolgozás alapjainak megteremtése (ArcGIS környezet). 5. 100 új minta begyűjtése a Börzsöny Cserhát közti régióból, a minták adatbázisba illesztése. 6. Az északi-középhegységi geokémiai adatbázis összeállítása. 7. Adatok statisztikai feldolgozása, kiértékelése. Anomáliával jellemezhető területek lehatárolása, talajminták értéktartományának és változékonyságának tájegységenkénti meghatározása. 8. Az északi-középhegységi geokémiai térképsorozat elkészítése. 1. 2014-es projekt lezárása Zárójelentés + országos geokémiai térképsorozat (1 mintavételi térkép, 19 db monoelemes térkép) 2. Szakirodalmi áttekintés a Magyarországos zajló területi geokémiai kutatásokról 101
Zárójelentés + 1 publikáció Szemelvények a magyarországi területi geokémiai kutatásokból - történeti áttekintés. 3. Kidolgoztunk egy önmagában is használható (minden szükséges információt tartalmazó) és a bővítés lehetőségét magában hordozó adatbázis-szerkezetet, valamint áthelyeztük a projekt munkakörnyezetét ArcGIS rendszerbe. 4. Elkészítettük az Északi-középhegység geokémiai alapadatbázisát és térképi adatbázisát, amelyhez meglévő adatokat és 108 újonnan begyűjtött és megelemeztetett minta adatait használtuk fel. M:\KisProjektek\2015\Geokemiai_atlasz\0_EszakiKHG_GKAtlas z\adatbazis 5. Elkészült az Északi-középhegység geokémiai atlasza digitális változatban és önálló kötetbe szerkesztve. A kötet tartalma: I. Módszertan (1 oldalas módszertani összefoglaló) II. Áttekintő fedvény 1. Mintavételi helyek és vízgyűjtő cellák térképe (1 db), 2. Monoelemes térképsorozat (13 db térkép) III. Hegyvidéki fedvény 1. Mintavételi helyek térképe (1 db) 2. Vízgyűjtő-cellák térképe (1 db) 3. Monoelemes térképsorozat (13 db térkép) IV. Részletező fedvény 1. Monoelemes térképsorozat (12 db térkép) V. Kiegészítő térképek 1. TIM mérőpontok a vizsgálati területen (1 db) Digitális térképek helye: M:\KisProjektek\2015\Geokemiai_atlasz\0_EszakiKHG_GKAtlas z\terkepek A kötet az intézet weboldalán: http://mfgi.hu/sites/default/files/files/1_eszakikhg_gkatlasz.pdf 6. A TIM-adatok felhasználási lehetőségeit megvizsgáltuk, az adatokat az atlaszba integráltuk. 7. Statisztikai feldolgozást végeztünk; ez alapján lehatároltuk az anomáliákat és tájegységenként meghatároztuk a talajminták értéktartományát és változékonyságát. Publikációk: A projekt munkakönyvtára: M:\KisProjektek\2015\Geokemiai_atlasz Fügedi U., Kuti L., Tolmács D., Szentpétery I., Kerék B., Dobos T., Sebők A., Szeiler R., 2014: Regional patterns of the accumulation of toxic and nutrient elements in the superficial formations of Hungary. Central European Geology, Vol. 57/3, 231 251. Fügedi U., Gyuricza Gy., Tolmács D., 2015: Szemelvények a magyarországi területi geokémiai kutatásokból - történeti áttekintés. Földtani Közlöny, Vol. 145/5, pp. 287-300. Tolmács D., Kerék B., Fügedi U., Müller T., in press: Trace element deficiencies in Hungarian soils: realization and treatment options. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6 9., Pécs. Fügedi U., Tolmács D., Barczikayné Szeiler R., in press: Toxikus és esszenciális mikroelemek háttér értéktartományai Magyarország geokémiai nagytájain. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6 9., Pécs. 102
Közreműködő szervezetek: Tolmács D., Kerék B., Fügedi U., Müller T., 2015: Trace element deficiencies in Hungarian soils: realization and treatment options. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6 9., Pécs. (poszter) Fügedi U., Tolmács D., Szeiler R.: Toxikus és esszenciális mikroelemek háttér értéktartományai Magyarország geokémiai nagytájain. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6 9., Pécs. (előadás) Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 103
7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Szőcs Teodóra Feladat ismertetése: Az Európai Unió a felszíni és a felszín alatti vizek megóvása, állapotuk javítása és hosszú távú fenntartható harmonizált hasznosítása érdekében 2000-ben megalkotta vízpolitikáját, mely Víz Keretirányelv néven (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) vált ismertté. Ezen irányelv 2000. december 22.-én lépett hatályba, amelynek előírásai Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta hazánkra nézve is kötelezőek. A VKI előírásai szerint Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) és azokban megfogalmazott intézkedési tervek segítik a célkitűzések (a vizek jó állapotba kerülésének) elérését. E tervek hatévenkénti ciklusokban követik egymást lehetővé téve azok felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, megalapozott indoklás esetén 2015-ről 2027-re kitolva a jó állapot elérésének lehetőségét. Felkérés és az ezt követő megállapodás alapján a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet (MFGI) közreműködik a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerinti második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) elkészítésében. A projekt célja a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) az MFGI és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közötti együttműködés szerint. A 2015-ös évre tervezett feladatok a következők voltak: Részvétel a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységében (felkérés függvényében) Adatellenőrzés, adatelőkészítés. Közreműködés a vízmennyiségi értékelésben. A felszín alatti víztestek háttér és küszöbértékeinek felülvizsgálata. Intrúzió tesz vizsgálat. Vízminőségi állapot értékelési tesztek. Vízminőségi trendvizsgálat. Közreműködés a Vízforgalmi Modell kidolgozásának folytatásában Konzultációs szintű közreműködés az intézkedések hatékonyságának vizsgálata az állapotértékelés alapján, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatában (felkérés függvényében) Tervezett eredmények: Elért eredmények: Intrúzió tesz vizsgálati eredmény. Felülvizsgált háttér és küszöbértékek. Vízminőségi állapot értékelési tesztek eredményei. Több alkalommal is részt vettünk a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó szakértői megbeszéléseken, aktívan közreműködve az állapotértékelésekhez. A mennyiségi állapotértékelés keretében tovább fejlesztettük az MFGI országos hidrodinamikai modelljét ( XL Pannon modell ). E modell alapján került meghatározásra a sekély porózus és porózus víztestek vízháztartási mérlege. A mennyiségi állapotértékelés keretében a következő értékeléseket készítettük elő: - A dunántúli termálvíztestek állapotának rövid értékelése az MFGI projektjei alapján 104
Publikációk: - Közreműködő szervezetek: - Sekély porózus víztestek minősítése a vízföldtani modellből számított vízmérleg alapján Az OVF által rendelkezésre bocsátatott adatok alapján, azok adatellenőrzését, adatelőkézését, szűrését követően, elkészítettük a felszín alatti víztestek háttér- és küszöbértékeinek felülvizsgálatát. Az MFGI-SMARAGD GSH Kft. közötti vállalkozási szerződés keretében, ezt követően néhány víztestnél új háttér-, illetve küszöbértéket javasoltunk. A minőségi állapotértékelés keretében az OVF által átadott adatbázis alapján előkészítettük az országos VGT-hez a felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítését a Diffúz eredetű szennyezések (diffúz nitrát és ammónium szennyezettségi teszt) és a Túllépések veszélyességének ellenőrzése (vízbázis teszt) alapján. - Elkészítettük a FAV diffúz nitrát szennyezettségének elsődleges állapotvizsgálatát táblázatos és térképi formában. - Összeállítottuk a szennyezett vízbázisok kiindulási listáját a szennyezést, illetve kockázatot okozó paraméter megadásával táblázatos formában. - Előkészítettük a trendvizsgálatokat az alap trendvizsgálatok táblázatos formában történt megadásával és az első ábra mellékletek elkészítésével. Közreműködtünk a Vízforgalmi Modell kidolgozásában, amely alapot szolgáltatott a VGT2 elkészítéséhez. Konzultációs szintű közreműködésre az intézkedések hatékonyságának vizsgálatában, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatára vonatkozóan nem érkezett felkérés, viszont az OVT tagjaként véleményeztük a VGT2 országos szintű tervét, javaslatokat tettünk további intézkedésekre, illetve azok megvalósíthatóságára, általában az MFGI közreműködési területeire, valamint K+F feladatok betervezésére. Ilyenek például az (Mi) igénybevételi korlátok meghatározása, a klímaváltozáshoz kapcsolódó feladatok, vagy a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák rendszeres kutatása, e feladatokhoz tartozó szisztematikusan felépített kutatási programok betervezése. Az elvégzett feladatok dokumentálása az \\srv-geo\vgt2\ könyvtárban, míg a végleges a SMARAGD GSH Kft.-nek átadott termékek az \\srv-geo\vgt2\atadas\ könyvtárban találhatóak. Országos Vízügyi Főigazgatóság, Belügyminisztérium, SMARAGD- GSH Kft., VTK-INNOSYSTEM Az elvégzett tevékenység időarányosan részben felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata (VGT2) keretében történt szakértői egyeztetéseknek megfelelően, az MFGI az intrúzió teszt elkészítéséhez a trendvizsgálatok eredményeit biztosította, magát az intrúzió tesztet a SMARAGD-GSH Kft. készítette el. Az állami téma keretében elkezdett feladatok az MFGI és a SMARAGD GSH Kft. között megkötött vállalkozási szerződés keretében kerültek folytatásra. 105
7.6 MÁV, környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Halupka Gábor Feladat ismertetése: Együttműködési megállapodás kimunkálása, megkötése; a humánegészségügyi kockázatbecslő szoftver beszerzésének elindítása, a vizsgálati területre vonatkozó archív földtani-vízföldtani adatok összegyűjtése, áttekintése. a humánegészségügyi szoftver beszerzése, használatának elsajátítása; terepi feladatok (geofizikai [elektromos és radar] szelvényezés, fúrásos talajfeltárás, talaj- és talajvíz-minták vétele) a terepi munkák kiértékelése: a nyert geofizikai szelvény feldolgozása, valamint a fúrásos mintavétel laboratóriumi elemzése. A kockázatbecslés elvégzése; a jelentés előállítása. Tervezett eredmények: együttműködési megállapodás a MÁV ZRt-vel, környezetvédelmi tényfeltárási munkák elvégzésével kapcsolatban; a kockázatbecslő szoftver beszerzésének előkészítése, esetlegesen a szoftver tényleges beszerzése; a tényfeltárás vizsgálati területre vonatkozó, archív irodalmi megalapozása; nyers geofizikai (elektromos és radar) szelvények felvétele, talaj- és talajvíz-minták vétele; a humánegészségügyi kockázatbecslés folyamatának megismerése, a kockázatbecslés szoftveres elsajátítása; feldolgozott geofizikai szelvények a vizsgálati területen; a fúrásos talaj- és talajvíz-minták laboreredményei; a laboreredmények felhasználásával a humánegészségügyi kockázatbecslés elvégzése, s ennek nyomán az ún. D kármentesítési határérték meghatározása és javaslata a környezetvédelmi hatóság felé; a tényfeltárási záródokumentáció elkészítése, átadása a MÁV SZK Zrt. részére Elért eredmények: A 2015-ben indult projekt a partner MÁV Szolgáltató Központ Zrt. átszervezése, és ebből fakadó kommunikációs hézagok és késlekedés miatt jelentős csúszást szenvedett el. Ennek következményeként az engedélyezett tervmódosítás kénytelen volt egy jelentősen redukált célt kitűzni a 2015. évre csupán az együttműködési megállapodás előkészítését, esetleges megkötését lehetett reális célként megfogalmazni. Többszöri egyeztetést követően 2015. szeptember 9-én került sor az első személyes találkozóra a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. környezetvédelmi szakágának képviselői, illetve az MFGI munkatársai között. A találkozón számos, elsősorban az addigi hézagos kommunikációnak betudható problémát sikerült megoldani. A résztvevők kölcsönösen kinyilvánították, hogy nyitottak egy, a későbbi konkrét feladatokat lehetővé tevő együttműködési megállapodás megkötésére. A megállapodás megkötése biztosítana keretet egy, a MÁV SZK Zrt. által felajánlott területen az MFGI által elvégzendő környezetvédelmi tényfeltárási mintaprojekt megvalósításra, várhatóan a 2016-os évben. 106
Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: A megállapodás szövegét egy újabb, szakmai találkozón a MÁV SZK Zrt. és az MFGI közösen fogalmazza meg, majd azt a szakértő kollégák (jogászok, gazdasági kollégák, stb.) véleményezését és a végleges formába öntést követően saját döntéshozóik elé terjesztik. 2015. szeptember 14-én sor került a terület bejárására, a MÁV SZK Zrt. munkatársainak jelenlétében. A terepi megfigyelések, fotók segítségével (m:\telgeo\mavtenyfeltaras\2015\fotok\), az Intézetben elérhető archív térképi és monitoring adatokra támaszkodva lehetségessé vált a környezeti tényfeltárás terepi a fúrási terv elkészítése (m:\telgeo\mavtenyfeltaras\2015\tervezes\), és átadása a MÁV SZK. Zrt. részére. A MÁV SZK Zrt. visszajelzését követően lehet a fúrási terv műszaki tartalmának véglegesítése, és így a megkötendő Együttműködési megállapodás szakmai-tartalmi részének rögzítése, majd a megállapodás megkötése. Erre a lépésre 2016-ban kerül sor. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 107
8. Nyersanyag potenciál 8.1. Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Hámorné Dr. Vidó Mária Feladat ismertetése: Téma ismertetése: A kutatás célja az É-magyarországi szénmedencékben megkezdett litológiai adatok és a mélyfúrás-geofizikai paraméterek szelvény menti egyeztetésének folytatása és a tervezett felszíni elgázosítási technológia szempontjait figyelembe vevő analitikai és kőzettani vizsgálatok végzése konkrét telepek vizsgálatával Farkaslyukról és a Márkushegyi Bánya területéről. A tavalyi évben megkezdett kutatásunk alapja a részletes, szakmai szempontok alapján ellenőrzött numerikus adatbázis építése. Ennek keretében a Nyugat-Borsodi medence és a Kelet-Borsodi medence É-i területén mélyült fúrások mélyfúrás-geofizikai méréseinek digitalizálásával, a fúrások közötti rétegkorrelációval, földtani szelvények szerkesztésével folytatjuk munkánkat a Nógrádi és Borsodi kőszén medencék közötti medencefejlődésben mutatkozó kapcsolatok tisztázása céljából. A technológiai szempontok lehatárolása érdekében folytatjuk az analitikai vizsgálatokat, és az elgázosítási kísérletet, majd eredményeinket értékeljük. A kőszén elgázosítási kísérleteket laboratóriumi léptékben a levegő és szén-dioxid betáplálással végzett elgázosítási kísérletekkel folytatjuk. Célunk környezetbarát technológia kiválasztása, a működés hatékonyság megtartásával, a káros kibocsájtási anyagok minimalizálásával, semlegesítésével. Tervezett eredmények: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 40 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. B1.) A 2014-ben megkezdett 30 db kőszén és meddő minták kémiai fő komponens és nyomelem vizsgálata, a szerves anyagban oldható vegyületek szétválasztása telített és aromás frakcióra, mindkét fázis GC vizsgálata a szerves komponensek minőségi és mennyiségi meghatározása. A kémiai vizsgálatok értékelése. B2.) Az Enviro-Pharm Kft-vel az elgázosítási kísérletek folytatása, a kőszén minőségtől függő optimális elgázosítási folyamatok határértékeinek meghatározása laboratóriumi méretek között. Elért eredmények: 2015-ban 40 fúrás karotázs digitalizálása, korrelációs szelvények és jelentés készítése volt a feladatunk. A 40 darab feldolgozott fúrás lista a következő: Múcsony Mu-155, 171, 179, 183, 187, 209, 210, 212, 214, 216, Berente Be-46, Edelény E-375, 320, 321, 328, 328, 333, 370, 400, 415, Balaton Ba-21, 24, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, Bélapátfalva Baf-2, 3, Bekölce Be-35, 46, 71, 73, 78, 79, Bükkmogyorósd Bkm-2, 3, 4 Munkánk során a Nógrádi- és Borsodi-medencék releváns fúrásainak figyelembevételével revízió alá vettük az Oncophorás rétegek terén 2014-ben tett megállapításainkat, mivel azok ellent mondani látszottak az Oncophorás rétegek diszkordáns településével kapcsolatos korábbi megállapításoknak (pl. Hámor 1985). A fúrások között karotázs-korrelációt végeztünk, melyben feltüntettük az Oncophorákat tartalmazó rétegeket. A vizsgálataink 108
arra is alkalmasak voltak, hogy az Oncophorák több szerző által (Hámor 1985, Radócz 1987) is említett több szintben történő települését a korrelált ciklusok szemszögéből is tisztázzuk, figyelembe véve ugyanakkor a fekü és közvetlen fedő képződményekkel való kapcsolatot. Megállapítottuk, hogy ezeknek a rétegeknek a diszkordáns településével kapcsolatban tett korábbi észrevételek helytállóak. A transzgressziós bázison Oncophorákat tartalmazó kárpáti üledékciklus nógrádi és borsodi medencebeli kifejlődése hasonlóságot mutat a kifejlődési vastagság és az üledékciklus a fölfelé durvuló jellegét illetően. Ugyancsak jól jelölhető a ciklus felső részén (Nógrádi-medencében általánosan megfigyelt) elkülönülő önálló üledékciklus, mely Ny-borsodban a legfelső (I.) teleppel induló paraszekvenciát jelenti. Az egyetlen ugyanakkor igen lényeges különbség a széntelepek teljes hiánya a Nógrádi-medencében és a 3 telepes kifejlődés létrejötte a Nyugat-borsodi medencében. Ez esetben a láthatóan progradáló Mátranováki tagozat fedőjében létrejött 0 telep lehetséges, de nem szükségszerű analógja az Oncophorák alatt megjelenő Nyugat-borsodi III telepnek. További feladatunk volt a kémiai vizsgálatok befejezése, értékelése, a 2014-2015-ös eredmények komplex értékelése az elgázosítási kísérletekkel. Kísérleteink igazolták azt az elgondolást, hogy alkalmasan végzett félkoksz előállítás szorosan összekapcsolva a nyert félkoksz elgázosításával, az azonos áramlási irányok fenntartásával, valamint vízgőz és szén-dioxid beadagolásával, kátránymentes szintézis gáz előállatására alkalmas. A szén-dioxid betáplálást helyettesítheti az alkalmasan elhelyezett oxigén befúvatás, így biztosítva a keletkezett salak lágyuláspontja alatti hőmérsékleten a folyamatos üzemmenetet. Mindenképpen szükséges az eljárás előtt a szén nemesítése, ezzel lehetőséget biztosítva a kritikus elemek és ritka-földfémek kinyerésére is. A nyomelem vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy több, korábban a szakirodalomból ismert elem dúsulása igazolt, ugyanakkor előfordultak olyan elemek is, amelyek dúsulása a vizsgált mintában nem volt tapasztalható, vagy nem vizsgálták korábban a mintákat ezekre az elemekre, így új adatokkal bővítettük a korábbról rendelkezésre álló ismereteket. Az eddigi eredmények alapján az alábbi elemek jelentős dúsulása várható a minták szervetlen geokémiai elemzése során (vastag dőlt betűvel az Európai Bizottság 2014-es listája szerint kritikus elemek): B, Be, Cd, Co, Cr, Ga, Ge, (In), Mo, Sb, Ta, V, Y. Ezen elemekre nézve tehát a barnakőszén a megfelelő technológiák alkalmazása mellett potenciális nyomelem forrást képviselhet, így hozzáadott értéket jelenthet a kőszén hagyományos felhasználása mellett. A litológiai adatokat és a geofizikai adatok metaadatai (fúrásazonosító, görbe elnevezése, lefutási mélysége, az adott szondával mért fúrásszakasz fajlagos %-os aránya) beépültek a GeoBank-ba. A geokémia adatok egyesített összefoglaló táblázata a Samba:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\ 109
8_1 könyvtárban található. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Barbacka, M., Püspöki, Z., Bodor, E; Forgács, Z., Hámor-Vidó, M., Pacyna, G., Richard W. McIntosh, R. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in Early Jurassic in Hungary. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 440, 579-593. doi:10.1016/j.palaeo.2015.09.027 Hámorné Vidó M., Raisz, I., Horváth R. 2015: Barnaszenek környezetkímélő-energetikai és vegyipari felhasználása. XII. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia. A jelen és a jövő analitikai eljárásai és technológiái az egészséges emberi környezetért. Magyar Kémikusok Egyesülete, 2015. október 7-9. Balatonszárszó, (ISBN: 978-963-9970-58-8) 43. Hámorné Vidó, M. 2015: A Mecseki Kőszén Formáció új telepazonosítása. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 148/3 15-19. Hámorné Vidó, M., Horváth, R. 2015: A magyarországi barnaszenek, mint nyomelem forrás. MTA Szerves Geokémiai Albizottsági ülés Budapest, 2015. május 27. - előadás absztrakt Hámor-Vidó, M. 2015: Pályázati előkészítés és az RFCS pályázatok, projektek bírálati folyamata. A Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal információs napja. Konferencia, felkért előadás, 2015. 06. 09., Budapest Horváth R., Hámorné Vidó, M. 2015: Barnaszeneink fosszilis tüzelőanyag és ritkaelem forrás. Magyarhoni Földtani Társulat, 4. Ásványvagyon Gazdálkodási Fórum Konferencia Miskolc, 2015. április 23. - előadás absztrakt Horváth, R., Hámorné Vidó M. 2015 (in press): Esettanulmányok kréta, eocén és miocén korú hazai barnakőszenek hasznosítási lehetőségére, mint fosszilis tüzelőanyag és nyomelem forrás. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 148. Püspöki, Z., Hámorné Vidó, M., Sári, K., Szeiler. R., Fancsik, T. (benyújtva: 2015-9-21): Szénvagyonunk nyilvántartásának lehetőségei és hiányosságai. Földtani Közlöny KisAnalitika Kft, Enviro-Pharm Kft. Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 110
8.2. Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 dr. Kónya Péter Feladat ismertetése: A kemenesháti bentonitos fúrások (Vkt-4, Vkt-5, Gét-6) bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, teljes kémia, FTIR-ATR). A magyargencsi Mgt-1, Mgt-2, Mgt-3 és a Malomsok Mst-2 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, FTIR-ATR). Rábaszentandrás Rt-1, Malomsok Mst-1 és a Marcaltő Mct-1 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, IR). A kemenesháti bentonit-előfordulások eddig ismert vizsgálati eredményeinek összefoglalása. Tervezett eredmények: 80 db minta komplex anyagvizsgálatának elvégzése (röntgendiffrakció, termoanalitika, geokémia, szemcseeloszlás) és kiértékelése. 50 db minta 2 mikron alatti frakciójának röntgendiffrakciós vizsgálata Az eredményekből összefoglaló jelentés készítése Maximum 10 db bentonitminta környezetvédelmi szempontú jellemzése. Szerves (fenol) valamint szervetlen (Cu, Zn, Pb) szennyezőkkel végzett adszorpciós kísérletek keretében (mintánként 1-1 elemre illetve komponensre). Elért eredmények: Várkesző Vkt-4, -5 fúrások bentonitkutatása: Megmintáztuk a Vkt-4 (11 minta) és a Vkt-5 (15 minta) fúrások bentonitos rétegeit. Elvégeztük a két fúrás nagyobb szmektit-tartalmú rétegeinek röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait. A Gérce Gét-6 jelű fúrásban 3,6-6,8 m között megjelenő bentonitos rétegeket mintáztuk meg (4 minta). Elvégeztük a két legnagyobb szmektit-tartalmú minta részletes ásványtani és geokémiai vizsgálatát. A Rábaszentandrás Rt-1 fúrásban 43,75-52,5 m között megjelenő bentonitos agyagot mintáztuk meg (6 minta). Részletes ásványtani, geokémiai és szedimentológiai vizsgálatokat két magas szmektit-tartalmú mintán végeztünk. A Malomsok Mst-2 fúrás 16,0-50,0 m között megjelenő bentonitjait mintáztuk meg (16 minta). 5 db nagyobb szmektit-tartalmú bentonit röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait végeztük el. A Malomsok Mst-1 fúrás 23,5-34,5 m között megjelenő bentonitjait mintáztuk meg (10 minta). Ezek közül 5 db nagyobb szmektit-tartalmú bentonit röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait végeztük el. 111
A Marcaltő Mct-1 fúrás 38,6-47,0 m között megjelenő bentonitjait mintáztuk meg (6 minta). 2 db nagyobb szmektittartalmú bentonit röntgendiffrakciós, termoanali-tikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait végeztük el. Magyargencs Mgt-1, Mgt-2 és Mgt-3 fúrások bentonitkutatása: Megmintáztuk a Mgt-1 (4 minta), az Mgt-2 (2 minta) és az Mgt-3 (8 minta) fúrások bentonitos rétegeit Elvégeztük a két fúrás nagyobb szmektit-tartalmú rétegeinek röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait. A Szegedi Egyetem Természettudományi és Informatikai Kar Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén 8 db bentonitminta szervetlen (Cu, Zn, Pb) és szerves (fenol) szennyezőkkel történő adszorpciós kísérleteit végezték el. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Kovács-Pálffy P., Kónya P., Földvári M., Füri J., Kovács I., Udvardi B.: Új eredmények a pilisvörösvári Garancs-hegy bentonitkutatásában. Leadva a Földtani Közlönybe. - Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 112
8.3. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Nádor Annamária Feladat ismertetése: A különböző energetikai ásványi nyersanyagokra 2012-ben készült nyersanyag-specifikus Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Tervek alapján 2013-ban elkészült az ezek következtetéseit, intézkedéseit összegző "Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési terv" (ÁCST). Ennek végső elfogadást, és az ÁCST-ben javasolt intézkedések végrehajtását egy Kormányhatározat fogja rögzíteni. A projekt feladata részvétel a Korm. Határozat szövegének véglegesítésében, annak felülvizsgálata, hogy az ÁCST megállapításai, az abban közölt adatok jelenleg (2015) mennyire helytállóak és szükség esetén azok naprakésszé hozatala, valamint a Korm. Határozat és az ÁCST tartalmi elemeinek harmonizálása. Az NFM által a feladatra szabott határidő 2015. május vége volt, így a tevékenység csak az első fél évben zajlott. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 1 db jogszabály tervezet (ÁCST Korm. Határozat) 1 db háttér tanulmány (naprakész ÁCST, mint a Korm. Határozat melléklete) A jogszabály tervezet első verzióját az NFM elkészítette, amelyet 2015. első félévében több körös, az NFM illetékes szakértőivel közös szakmai konzultáció során véleményeztünk és kiegészítettünk. A Korm. Határozat mellékletét képező háttér tanulmányban a 2012-2015-ös időszak legfrissebb nyilvántartási adatai, illetve kutatási eredményei alapján frissítettük és egységes táblázatos formába hoztuk a szenek, szénhidrogének (hagyományos és nemhagyományos), uránérc, geotermikus energia, és szén-dioxid tárolási kapacitást az alábbi kategóriák szerint: földtani vagyon, kitermelhető vagyon, reménybeli vagyon, kitermelt vagyon, reálisan kitermelhető vagyon és ugyancsak naprakésszé tettük az ezen nyersanyagok nemzetgazdasági jelentőségét ismertető szövegeket. Jelentős átdolgozásra került a rétegrepesztés környezeti hatásait ismertető fejezet is. A háttér tanulmányt a véglegesített jogszabály tervezettel egyidőben megküldtük az NFM részére. Mivel a Korm. határozat előkészítés alatt áll, így sem annak tervezet szövege, sem a hozzá kapcsolódó háttér tanulmány nem publikus. Publikációk: - Közreműködő NFM szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 113
9. Földtani veszélyforrások 9.1. Földrengés-veszélyeztetettség Mérnökszeizmológiai térképezés Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Tildy Péter Feladat ismertetése: A kutatási téma tartalmazza a talajtípus meghatározáshoz szükséges mérési és térképezési módszertan folyamatos fejlesztését, valamint a szabványos paramétereken alapuló helyi hatás térképezést. Szakmai hátteret biztosítunk az EC 8 szabvány hazai bevezetéséhez. Az utóbbi években két fő kutatási téma köré szerveződött a projekt tevékenysége. Ezek egyike a budapesti földrengés-talajtípus térképezés, ami hosszú évek adatgyűjtő munkája utána a tavalyi év végére fordulóponthoz érkezett. Ennek két oka van. Az egyik a Budapest Építésföldtani Atlasz digitalizálása, a másik az in-situ mérésekből származó adatok számának gyarapodása. Ezekre az információkra alapozva olyan módszertant dolgoztunk ki, amellyel megszerkeszthetőnek tartjuk a főváros teljes területét lefedő földrengés talajtípus térképet. Ez a következő feladatokat jelenti: alapkőzet mélységszintjének meghatározása fedő képződmények vastagságadatainak meghatározása nyíróhullám sebességek hozzárendelése a képződményekhez validálás a mérési adatok alapján Tervezett eredmények: Alapkőzet mélységtérkép Budapest területére Üledékes összlet vastagságtérkép Földtani képződmény nyíróhullám sebesség adatbázis Budapest altalajtípus térkép Elért eredmények: Földtani szelvények digitalizált változata (4, sz atlasz teljesen, 1 sz. részlegesen) ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\Digit\)) A negyedidőszakinál idősebb képződmények szilárdsági adatai (adattábla) ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\Fdt_Szil\)) Az alapozási adottság kategóriák nyíróhullám sebességeinek mélységtrendjei ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\VS_Alapozas\)) Térinformatikai munka adatbázis ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\Munka_ab\)) Publikációk: Közreműködő szervezetek: O. Kegyes-Brassai R., P. Ray, P. Tildy Predictive equations for soil shear-wave velocities of Hungarian soils based on MASW and CPT measurements around Győr Acta Geodaetica et Geophysica 11/2015, pp 1-23 Tildy Péter, Prónay Zsolt, Taller Gábor, Törös Endre, Hermann László Földrengés altalaj típus térképezés az MFGI-ben Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. vándorgyűlése Budapest 2015 szeptember 24-26. 83-84 old - 114
Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A kutatási terv meglehetősen ambíciózusra sikeredett, a fúrási adatbázisban lévő rétegsorok azonban nem voltak elegendőek az alapkőzet mélységtérképének megszerkesztéséhez, így nem tudtuk mire alapozni a tervezett térbeli modellt. Ennek pótlására a meglévő földtani szelvényekre épülő 3D modellezéssel próbálkoztunk, de egy sor technikai nehézség, és a menet közben jelentkező sorozatos újabb adatigények miatt ez az út nem bizonyult járhatónak. A korábban végzett sebességszelvényezés fúrásokkal való korrelációja sem bizonyult sikeresnek, a mért adatok száma kevés volt ahhoz, hogy a nyíróhullám sebességek mélység függését is figyelembe véve az egyes képződményekhez hozzárendeljük a rájuk jellemző hullámterjedési sebességérték intervallumokat. Végül a tavaly elkészült építésföldtani (alapozási minőség) térképlapok információi és a földtani szelvények egy leegyszerűsített felhasználása révén a jelenlegi adatok alapján sikerült egy olyan szerkesztési eljárást létrehozni, ami alkalmas a mérési adatok kiterjesztésére. Elkészült továbbá az egyes alapozási kategóriák mélységfüggést is tartalmazó sebesség-korrelációja, összeállítottuk a negyedidőszaknál idősebb képződmények szilárdsági jellemzőit tartalmazó adattáblát, és azt a térinformatikai adatbázist, amely minden, a további munkához szükséges adatot tartalmaz. Mindemellett a jövő éve első felében a verifikáláshoz további terepi méréseket kell végeznünk Óbudán. Az éves munka során digitalizáltuk az óbudai és részlegesen a békásmegyeri térképlap szelvényeit, amelyet a következő évben a további munkához szükséges kiegészítő információkkal ellátva a Környezetföldtani és a Földtani Kutatási Főosztály rendelkezésére bocsátunk. 115
9.2. (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek Beszámolási időszak Projektvezető 2015. Dr. Kovács István János Feladat ismertetése: A tavalyi terv folyamán sikeresen vizsgáltuk a szemcseméret hatását az egyes ásványok (kvarc, földpát és dolomit és kalcit) infravörös spektrumaira. Az idei évben ezen vizsgálatokat tervezzük kiszélesíteni muszkovitra, szmektitekre, kaolinitre és kloritra. Ezen ásványok esetében a szemcseméret hatás részletes vizsgálatát gátolhatja, hogy a szemcsék jellemzően a 2 mikron alatti frakcióban vannak jelen. A vizsgálatokhoz nemzetközi magas agyagásvány-tartalmú sztenderdeket fogunk használni, amelyeket a Clay Minerals Society-től szereztünk be. Az eredményeket kéziratban foglaljuk össze. A spektrumok kiértékelését nagyban befolyásolja az atmoszferikus eredetű adszorpciós víz jelenléte, amely elsősorban az agyagásványok pontos azonosítását nehezíti meg. Annak érdekében, hogy az adszorpciós víz hatását minimálisra csökkentsük TA mérések kivitelezését tervezzük kis felfűtési sebesség mellett (<1 C) szmektitek, kvarc, ka rbonát és kaolinit különböző szemcseméretű frakcióin. A vizsgálatok célja az, hogy meghatározzuk azt az optimális hőmérsékletet vagy hőmérsékleti tartományt, amelyen a mintákat hőkezelve az atmoszferikus eredetű adszorpciós molekuláris víz hatása minimálisra csökkenthető a spektrumokon, azonban az ásványok szerkezetében erősebben kötött molekuláris vizek hatása még jól tapasztalható (ezek ugyanis segíthetik az egyes ásványok elkülönítését). A vizsgálatok során legalább 30 kis felfűtési sebességű TA mérés elvégzését tervezzük. A mintákat, ezt követően a kapott hőmérsékleten (tartományban) kemencében állandó hőmérsékleten hevítjük legalább negyed órán keresztül majd a mintáról azonnal ATR FTIR felvételt készítünk, úgy, hogy közben a légnedvesség újbóli felvételének lehetőségét minimalizáljuk. A rendelkezésre álló tiszta (sztenderd) ásványokból keveréket(keket) készítünk, amelyekben az ásványok a természetben előforduló üledékekhez hasonló arányban vannak jelen. Ezekből a keverékekből azonban kihagyunk néhány ásványt, amelyekre a jellemző kimutatási határát (m/m%) vizsgálni szeretnénk ATR FTIR, TA és XRD módszerekkel is (mindegyik módszerrel legalább ~50 mérés). Ezen vizsgálatok során szmektitet, kaolinitet és dawsonitot adagolunk kis mennyiségben, a keverékhez (kb. 0,1 m/m%-os lépésekben) majd a homogenizálás után ezen keverékeket elemezzük. A cél az, hogy meghatározzuk, hogy a különböző módszerek milyen koncentráció elérésekor kezdik látni az adott ásványt. A szmektit, kaolinit és dawsonit kiválasztása azért történt, mert ezek olyan index ásványok, amelyek jelentős szerepet játszanak a mállási és kőzetátalakulási folyamat során. Az egyes ásvány sztenderdek poriból előállítunk még néhány keveréket (~10-15 db), ahol az egyes ásványok ismert összetételben vannak jelen. Ezen keverékeket arra fogjuk használni, hogy a geofizikai jelfeldolgozás néhány eszközét a keverék spektrumok kiértékeléséhez használjuk a sztenderd ásványok spektrumainak felhasználásával. A kereszt korrelációt az egyes komponensek jelenlétének kimutatására használnánk. Ezt követően a keverékek spektrumait a sztenderd ásványok spektrumainak lineáris kombinációjaként állítanánk elő, majd robosztus inverzió segítségével vizsgálnánk két spektrum közötti különbséget. A terv e pontjára akkor kerítünk sort, amennyiben a többi pontban foglalt feladatokat már befejeztük. A geofizikai módszerek alkalmazásán túlmenően, amennyiben arra lehetőség nyílik, el szeretnénk kezdeni főkomponens analízis alkalmazását is. 116
Az év során ritkaföldfém kation cserélt bentonitok vizsgálatát tervezzük, amelynek célja, hogy kimutassuk, hogy található-e összefüggés a ritkaföldfémek minősége (ionrádiusz, polarizálhatóság) és a rájuk jellemző spektrumok között. A tapasztalatokból kézirat elkészítését is tervezzük. A tavalyi évhez hasonlóan ebben az évben is feladat a beérkező belső és külsős minták mérése, valamint amennyiben szakmailag indokoltnak látszik, mérések végzése olyan mintákon, amelyek XRD és TA mérése megtörtént. Ez segítheti egy jelentős adatbázis elkészítését a kidolgozandó matematikai eljárás teszteléséhez. Tervezett eredmények: Elért eredmények: A különböző ritkaföldfémek hatása a bentonitok infravörös spektrumaira. Kézirat elkészítése. TA és ATR FTIR mérések az optimális kezelési hőmérséklet meghatározására A hőkezelés hőmérsékletének és idejének meghatározása a mennyiségi ATR FTIR elemzések optimalizálásához. A különböző ásvány sztenderdek különböző szemcseméretű frakció és a spektrumok közötti összefüggés meghatározása és ennek alkalmazása a mennyiségi mérések optimalizálásához. ATR FTIR mérések végzése és ülepítés, matematikai feldolgozási módszertan kidolgozásának megkezdése. 10-15 különböző összetételű keverék elkészítése. A kimutatási határ meghatározása szmektit, kaolinit és dawsonit esetében az ásványsztenderdek különböző keverékeiben. matematikai módszertan fejlesztése a rendelkezésre álló spektrumok segítségével A ritkaföldfémek hatásának vizsgálata a bentonitok infravörös spektrumaira megtörtént. Az eredmények további értelmezését és esetleges közlését hátráltatja, hogy arra vonatkozóan nem kaptunk információt, hogy a ritkaföldfémek mellett esetlegesen milyen más kationok és milyen mennyiségben vannak jelen a rétegközi térben. Az optimális ATR-FTIR mérések meghatározása megtörtént, az eredményeket egy metodikai cikk részeként a jövőben fogjuk majd közölni. A különböző szemcseméretű frakciók előkészítése megtörtént és a mért ATR-FTIR spektrumok és a szemcseméret közötti összefüggéseket a referencia ásványok esetében megvizsgáltuk. A keverékek elkészítése megtörtént és a mért ATR-FTIR spektrumok alapján azok matematikai feldolgozása is megkezdődött. A kaolinit esetében a kimutatási határ empirikus meghatározása megtörtént. A szmektit és dawsonit esetében nem sikerült olyan jó tisztaságú referencia ásványokat találnunk, amelyekkel a kimutatási határ meghatározása tudományos igényességgel elvégezhető lett volna. Publikációk: Kovács et al. (2015) Az ATR FTIR spektrometria gyakorlati akalmazása néhány elsősorban földtani esettanulmány bemutatásával. Földtani Közlöny, 145/2, 173-192. Király et al. (2015) The relevance of dawsonite precipitation in CO2 sequestration in the Mihályi-Répcelak area, NW Hungary. Armitage, P.J., et al., (Eds.), Reservoir Quality of Clastic and Carbonate 117
Rocks: Analysis, Modelling and Prediction. Geological Society, Special Publications, London (in press) Közreműködő szervezetek: ELTE TTK, BSZKI Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 118
10. Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégiákat támogató kutatások 10.1. Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain (Vésztő-1, Dévaványa-1) Beszámolási időszak Projektvezetők 2015 Püspöki Zoltán Feladat ismertetése: A 2013-2014-ben a Körös-medence alapfúrásain végzett fázisanalitikai vizsgálatok és rétegtani korrelációk alapján meggyőződtünk a kiválasztott ásványtani indikátorok mállási intenzitásra vonatkozó indikátor értékéről. A Körös-medence alapfúrásain végzett korreláció alapján pedig körvonalazódtak a globálisan is értékelhető mágneses szuszceptibilitás (MS) görbék medencén belüli korrelációs lehetőségei. A továbbiakban tisztázásra szorul: (1) Pontosan mihez köthető a mágneses szuszceptibilitás maximumok megjelenése? (2) Elvégezhető e a korreláció MS alapján más medencék alapfúrásaival? (3) A MS alapján kialakított rétegtani beosztás használható e az Alföldön nagy tömegben mélyült vízkutató fúrások részletesebb értelmezéséhez, azaz a vízbázisok nagy felbontású rétegtani modellezéséhez? Ennek megfelelően 2015-re az alábbi feladatokat tervezzük: (1) Kiegészítő vizsgálatok a mágneses fázis azonosítása érdekében. Ennek keretében korlátozott számú reprezentatív mintán Curie-pont mérését és scanning elektronmikroszkópi vizsgálatokat tervezünk. (2) A nagyobb területen tervezett korrelációk előkészítéséhez az alföldi rétegtani alapfúrások közül tervezzük távolabb eső fúrások adatbázisának létrehozását, a MS mérésre perspektivikus fúrások és fúrásszakaszok kijelölése érdekében. (3) Már feldolgozott (Körösmedencei) alapfúrások környezetében tervezzük vízkutató fúrások feldolgozását és karotázs korreláción alapuló földtani szelvények szerkesztését. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 3 db MÁFI paraméter fúrás adatbázisának létrehozása 40 db vízkutató fúrás mélyfúrás feldolgozása 8 db Curie-pont mérés elvégzése 1. 2015-ben már a Körös-medencén kívül eső alapfúrások adatbázis építését is megkezdtük. Jászladány-1 a Jászságimedence, Nyárlőrinc-1 és Csongrád-1 fúrások pedig a Makóiárok negyedidőszaki rétegsorát tárják fel (1. ábra). Rögzítésre kerültek a litológiai, őslénytani (ostracoda, mollusca) és geofizikai adatok. Az adatok tárhelye: K:\Projektek\PALEOKLIMA. 2. A Körös-medencei alapfúrások rétegtani korrelációjára alapozva megkezdtük a paraméterfúrások környezetében lokális rétegtani modellek létrehozását. Elsőként a szarvasi vízbázis mintegy 25 km2-nyi területét tettünk kísérletet. A létrehozott adatbázis 39 fúrás összesen 1286 rétegét és 22 000 m-nyi mélyfúrási geofizikai adatait tartalmazza (40. feldolgozásra érdemes fúrást nem találtunk a vízbázis területén). A mélyfúrási geofizikai szelvények között legjellemzőbbek az elektromos szelvények közül a SP (spontán potenciál) és ellenállás görbék, ill. a radiometrikus szelvények közül a természetes gamma és neutron porotzitás 119
szelvények voltak. A feldolgozott mélyfúrások a következők: Vízkutató fúrások: sz_b51, b57, b63, b66, b74, b75, k122, k123, k124, k152, k153, k162, k43, k52, k56, k58, k59, k60, k62, k68, k69, k73, k80, k81, k82, Szénhidrogén kutató fúrások: szr_10, 11, 12, 14, 15, 18, 19, 20, 21, 3, 4, 6, 7, 9. Az adatok tárhelye: K:\Projektek\PALEOKLIMA. 3. A célirányosan, válogatott mintákon végzett Curie-pont mérések ugyancsak meggyőzően igazolták a magnetit domináns jellegét a mágneses frakcióban. Az ezzel kapcsolatos részletes beszámoló az 1.7 állami téma számol be. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Enikő Faragó, Zoltán Püspöki, Árpád Csámer (2015): Highresolution stratigraphy of Quaternary fluvial succesion based on borehole logs around Szarvas (Körös Basin, Eastern Hungary) in press Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Püspöki, Zoltán, Kovács, István, Fancsik, Tamás, Nádor, Annamária, Thamó-Bozsó, Edit, Tóth-Makk, Ágnes, Bendő, Zsolt, Udvardi, Beatrix, Kónya, Péter, Füri, Judit, Zilahi- Sebess, László, Stercel, Ferenc, Gulyás, Ágnes, McIntosh, Richard W., Mihály, Judit, Németh, Csaba (2015): Magnetic susceptibility as a possible correlation tool in Quaternary alluvial stratigraphy STRATI 2015 Graz Debreceni Egyetem Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: - 120
10.2. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos kockázatelemzés és vizsgálat Tata városában Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Selmeczi Pál Feladat ismertetése: A Tata Város Önkormányzata és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közötti együttműködési megállapodás értelmében 2014-ben elindított munka folytatásaként jelen feladat keretében az elkészült Intézkedési Terv egyes beavatkozási pontjaihoz kapcsolódó tevékenységeket láttunk el. Helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálata A városfejlesztési és környezetvédelmi tárgyú tervdokumentumainak klímaváltozási szempontú felülvizsgálata. Javasoljuk tehát felülvizsgálni a Magyary-tervet, a környezetvédelmi programot. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a forrásvizek alkalmazkodási célú hasznosításának lehetőségeire. Szennyezőforrások feltárása a Kismosó-pataknál A vízszint emelkedésével olyan rétegek (feltöltés), vagy egyéb tárgyak (pl. elásott olajoshordó, stb.) kerülhetnek/kerülhettek a víz alá, amelyekből szennyező anyagok mosódhatnak, vagy oldódhatnak ki, és terjedhetnek tovább. Ezek a szennyező anyagok a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket károsítják, közvetetten hatnak az élővilágra és egészségügyi problémákat is okozhatnak. Kiemelten fontos feladat e szennyezőforrásoknak a lokalizálása, amelyek feltérképezésére a már meglévő és további fúrásokból is talaj- és vízminták vétele szükséges, majd laborvizsgálatok segítségével meghatározhatók a szennyezőforrások és lehatárolhatók a szennyezett területek. Ilyen jellegű probléma áll fent a Kismosó-patak környezetében, ahol a 2014 tavaszán végzett vízvizsgálatok alapján erős, feltehetően ipari eredetű szennyezettség áll fenn. Több nehézfém koncentrációja nagyságrendekkel meghaladja a környezetvédelmi határértéket. A patak közvetlen környezetében lakóházak és egy iskola is található, ezért a terület mielőbbi vizsgálata (szennyező forrás feltérképezése, szennyezett terület lehatárolása) szükséges. A feladat keretében kb. 15-20 db sekélyfúrás elvégzésére, a minták laborban történő vizsgálatára és az eredmények kiértékelésére kerül sor. A projekt során a fúrások 3 szakaszban kerültek elvégzésre: Az I. szakaszban 3 fúrást mélyítünk, a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen és szerves elemekre történik. A II. szakaszban 6 db. fúrást mélyítünk a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen és szerves elemekre történik. A III. szakaszban végezzük a fennmaradó fúrásokat, a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen elemekre történik. Amennyiben az első két szakasz eredményei alapján további szerves vizsgálatok szükségesek, úgy a laborkapacitások újratervezése válhat szükségessé. A projekt szorosan kapcsolódik a 3.2 Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana és a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezések c. projektekhez. A felszíni víz és mederiszap minták vételezése a 7.1 projekt keretében, a geofizikai vizsgálatok pedig a 3.2- es projekt keretében történik. Az e projekt keretében végzett geofizikai mérések eredményei is integrálásra kerülnek. Tervezett/elvégzett mérések: Víz alapvizsgálat (toxikus fémet, egyéb szervetlent tartalmazza) mintaszám: 20 Hg (víz) mintaszám: 20 Hg (talaj) mintaszám: 120 121
Toxikus elemek talajban (királyvizes kioldással) mintaszám: 120 Egyéb szervetlen talajban (szulfát, foszfát, nitrát, ammónium) mintaszám: 120 TPH-GC (víz) mintaszám: 10 TPH-GC (talaj) mintaszám: 20 BTEX (víz) mintaszám: 10 BTEX (talaj) mintaszám: 20 Tervezett eredmények: Feladat- és ütemterv Víz- és talajminták begyűjtése, mérése és értékelése Értékelési kritériumok Kutatási jelentés a szennyezőforrások feltárásáról Kutatási jelentés helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról Elért eredmények: A projekt eredményeként elvégeztük a tatai Kismosó-patak völgyében található szennyezések feltárását, javaslatot fogalmaztunk meg az Önkormányzat számára a szennyezés jövőbeli kezelésére vonatkozóan Feladat- és ütemterv N:\2015\Tata\Adminisztráció Víz- és talajminták begyűjtése, mérése és értékelése m:\kisprojektek\2015\tata_kismosó\részanyagok\laboreredmén yek\ Kutatási jelentés a víz- és talajminták értékeléséről, a szennyezőforrások feltárásáról M:\KisProjektek\2015\Tata_Kismosó\Teljesítés\ Értékelési kritériumok és jelentés helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról M:\KisProjektek\2015\Tata_Kismosó\Teljesítés\ Publikációk: Közreműködő szervezetek: Selmeczi Pál, Dr. Csete Mária, Dr. Pálvölgyi Tamás: Környezeti hatásokkal szembeni helyi sérülékenység-vizsgálat Tata város példáján, az eredmények alkalmazása a helyi tervezésben, BME Fenntarthatósági Konferencia kötet, megjelenés alatt Tata Város Önkormányzata Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 122
10.3. Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kosztyi Beatrix Feladat ismertetése: A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos új tervezési követelményt támaszt, melyek hatékony ellátása települési, járási és megyei önkormányzatok szintjén lehetséges. E követelmények egyaránt érintik a dekarbonizációt (pl. települési energiagazdálkodás, közlekedésszervezés, létesítményüzemeltetés stb.), az éghajlati alkalmazkodást (pl. település-egészségügy, épületek és kritikus infrastruktúra állapota, turizmus stb.) és a szemléletformálást (pl. lakossági tájékoztatás, önkormányzati döntéshozók, döntéselőkészítők tájékoztatása). A projekt célja a 2014. évben elindított munka folytatásaként a települési, járási és megyei komplex NÉS kompatibilis klímastratégiák (TTKS) kidolgozását segítő eszköz gyakorlati tapasztalat szerzést követő pontosítása, amely keretében a szakirodalmi, adatgyűjtési, értékelési és javaslattételi fázist követően 2 település próba stratégiájának elkészítése valósul meg. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Összegző táblázat a meglévő települési klímastratégiák kiértékeléséről Települési klímastratégiák szöveges értékelése Összefoglaló táblázat a kérdőívek eredményeiről Klímastratégia tematika elkészítése A kidolgozott helyi klímastratégia metodika alapján helyi klímastratégia készítése minta projekt Konferencia A vállalt kutatási feladatok első lépéseként a Klímabarát Települések Szövetségével együttműködve összegyűjtöttük a már meglévő hazai települési szintű klímastratégiákat. Ezt követően elkészítettük a stratégiák tematikus és koherencia vizsgálatát, valamint egységes szempontrendszer alapján táblázatban összefoglalva értékeltük őket. Az egyes települési stratégiák részletes kiértékelése az adott települési stratégia szerkezeti felépítésével kapcsolatos kiértékelésével, valamint az adott települési stratégia tartalmával kapcsolatos kiértékeléssel valósult meg. Az összegyűjtött települési klímastratégiák kiértékelését tartalmazó excel táblázat N:\2015\TTKS\Teljesítés Szöveges értékelés és összegző táblázat a meglévő települési klímastratégiákról N:\2015\TTKS\Teljesítés\Bally_Teljesítés\3.részteljesítés Az év folyamán, a tavaly elkészített Települési Alkalmozkodási Barométert (TAB) több önkormányzattal, többféle módszerrel töltöttük ki. Annak érdekében, hogy egységes kitöltési tematikát dolgozzunk ki. Vizsgálatunk célja az volt, hogy kiszűrjük az esetlegesen felmerülő értelmezésbeli eltéréseket, a kitöltési nehézségeket, továbbá, hogy ki tudjuk választani azt a kérdezési módszert, amely a legmegbízhatóbb eredményeket adja, megalapozva így, a kérdőív minél nagyobb hasznosíthatóságát az egyes települési klímastratégiák elkészítése során. 123
Publikációk: - Közreműködő szervezetek: Összefoglaló táblázat a kérdőívek eredményeiről N:\2015\TTKS\Teljesítés Az átdolgozott TAB kérdőív N:\2015\TTKS\Teljesítés A két településre (egy városra és egy községre) elkészült klímastratégiai megalapozó tanulmány tesztelte a Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) hasznosíthatóságát, illetve a kialakított tervezési módszertant. Városi kategóriában, egy a fővárosi agglomerációhoz tartozó kisváros, Vecsés került kiválasztásra, míg kistelepülési kategóriában, Kálló község. Kálló és Vecsés város, minta településekre elkészült klímavédelmi stratégiát megalapozó dokumentumok: N:\2015\TTKS\Teljesítés\ÉTMV_Teljesítés\III. részteljesítés Nemzetközi konferencián való részvétel, az elért eredmények bemutatása poszter prezentáció formájában: N:\2015\TTKS\Teljesítés Klímabarát Települések Szövetsége Bally Holding Trust Kft. ÉTMV Építési Termék Minőségvédelmi és Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: - 124
10.4. NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Selmeczi Pál Feladat ismertetése: A feladat végrehajtása a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Országgyűlés általi elfogadását követően válik aktuálissá. Az Országgyűlési határozat tervezete alapján a projekt keretében az alábbi feladatok várhatók: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (ÉCsT) kidolgozásával összefüggő feladatok ÉCsT tematikájának kidolgozása a NÉS-2 elfogadását követő 4 hónapon belül. Az ÉCsT részét képezi a Nemzeti Alkalmazkodási CsT, a Dekarbonizációs CsT, valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. A tematika alapján, a NÉS-2 elfogadását követő egy éven belül kell elkészíteni az ÉCsT-t. NÉS-2 monitoring terv kidolgozásával összefüggő feladatok A NÉS-2 elfogadását követő hat hónapon belül kidolgozandó annak értékelésére és nyomon követésére vonatkozó monitoring terv. A monitoring terv alapján, a NÉS-2 elfogadását követő 18 hónapon belül létre kell hozni és üzembe kell helyezni a NÉS-2 értékelési és nyomonkövetési rendszerét. Az ehhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízása esetén. Tervezett eredmények: Az ÉCsT előzetes tematikájának elkészítése Az ÉCsT tematika A NÉS-2 monitoring terv tematika és ütemezés A NÉS-2 monitoring terv Éghajlatváltozási Cselekvési Terv egyeztetési változat Elért eredmények: Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: 2015 tavaszán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ismételten elindította a NÉS közigazgatási egyeztetését annak érdekében, hogy benyújtásra kerüljön a dokumentum az Országgyűlés elé. A közigazgatási egyeztetés során beérkezett észrevételeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérésére átvezettük a dokumentumon és előkészítettük a NÉS Kormány elé terjesztendő verzióját. (elérési útvonal: n/2015/nés; n/2015/háttérintézményi/nés) Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A NÉS-t a Kormány elfogadta, és beterjesztésre került az Országgyűlés elé, azonban 2015 folyamán az Országgyűlés által még nem került elfogadásra. Ezáltal a feladat ellátása áthúzódik a 2016. évre, ezért az intézeti eljárásrendnek megfelelően módosítottuk a tervet. 125
11. Paleontológia 11.1. A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Bodor Emese Réka Téma ismertetése: A téma a 2014/11.1-es azonos című őslénytani alapkutatási téma folytatása. A 2015-ös évi kutatások három fő témakörre koncentrálnának: jura növénymaradványok és őskörnyezet rekonstrukció hazai kréta szárazföldi lelőhelyek és őskörnyezet rekonstrukció morfometriai módszertan fejlesztése A projekt célja minden részterületen a komplex, modern szemléletű, multiproxi eljárások bevezetése a hazai őslénytani gyakorlatba. A jura növénymaradványok vizsgálatával kapcsolatban a Mecseki Kőszén Formáció őskörnyezet rekonstrukciójának pontosítását tervezzük szedimentológiai adatok figyelembevételével valamint archív forrásokban említett jura növény lelőhelyek előzetes terepi felmérését. Jelen projekt és elődei is foglalkoztak a Mecseki Kőszén Formációval, amit ugyan nagyon sok fúrás harántolt, de a fúrómaganyag igen hiányos. Ez részben a Pécs-Somogyi magraktár egykori tűzesetével magyarázható. A megmaradt maganyag vizsgálata nem hozott ősnövénytani szempontból elégséges mintát, valamint új szénpetrográfiai vizsgálatok elvégzésére nem alkalmasak a minták, hiszen 30-60 éve felszínen vannak, ami alatt oxidálódhattak. Ezért megkezdődött a WildHorse UCG Kft. által mélyített friss fúrások vizsgálata is 2014-ben. Az eddigi eredmények elérhetőek a 2014/11.1-es projekt év végi jelentésében megadott Samba\Felhasználók\Bodor_Emese\2014_11_1_Őslénytani mappában. Szedimentológia és szénpetrográfiai vizsgálatokat a WildHorse nem engedélyezett. A paleokörnyezeti rekonstrukciókhoz és a rétegtani azonosításokhoz ilyen szempontú vizsgálatok elvégzése is fontos. Azzal, hogy a fúrómaganyagot 2014 év végén az Intézet átvette, ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése is lehetségessé vált. A projekt idei évi feladata a telepazonosításhoz az egyik fúrás kiválasztása a rendelkezésre álló fúrásleírások alapján, majd a teleptani és szedimentológiai tulajdonságok vizsgálata. Ezeknek a fúrásoknak a vizsgálata lehetne az első olyan komplex vizsgálat a Mecseki Kőszénre vonatkozóan, amikor a modern szemléletű taxonómia, részletes szedimentológia és a szénpetrográfiai eredmények együttes értékelésére kerül sor. A projekt kiemelt célja, hogy az MFGI kutatói által megkezdődött tudományos feldolgozása ezeknek a fúrásoknak továbbra is Intézeti keretek között történjen. Amennyiben külső kutatók, egyetemi hallgatók is megkezdenék a maganyag feldolgozását, akkor a projekt résztvevői vállalják a szakmai támogatásukat. A fúrások részletes feldolgozásával keletkező ismeretanyagot beépítjük az Intézet tudásbázisába. A hazai kréta őskörnyezetrekonstrukció az egykori élővilág és a tafonómiai valamint szedimentológiai jelenségek együttes értelmezésével adható meg. A hazai kréta lelőhelyek igen diverzek ezért taxonómiai feldolgozásuk jelenleg is zajlik. Az Ajkai Kőszén Formáció gerinces maradványaira vonatkozó publikáció befejezése, az Alsóperei Bauxit Formációból előkerült fog meghatározása és leírása az idei év gerincespaleontológiai feladata. A növénymaradványok és a tafonómiai, valamint szedimentológiai jelenségek alapján az 126
iharkúti rétegsoron belüli változásokat célunk megkeresni és pontosítani a lelőhellyel kapcsolatos ismereteket, valamint az erre vonatkozó tudományos publikációt megírni. A projekt fontos célja a modern szemléletű módszertani kutatás. A 2013/11.1-es projektben alap szinten kidolgozásra került egy morfometriai algoritmus, melyet akkor pteroszaurusz csőrökön teszteltünk is, és azokat az eredményeket publikáltuk. Ennek a módszernek a pontosítása és más élőlénycsoportokra vonatkozó esettanulmányok megvizsgálása a projekt 2015-ös feladata. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 30 szedimentológiai csiszolat A WildHorse UCG Kft. által mélyített fúrások adatainak összegyűjtése Előzetes összefoglaló a Mecseki Kőszén Formációval kapcsolatos eddigi adatokról a további kutatások kijelöléséhez Nilssonia magokról szóló eredmény 1 magyar absztrakt 4 angol tudományos publikáció beadása (impakt faktorral rendelkező folyóirathoz) A projekt mindhárom részfeladatában jelentős előrelépés történt: jura növénymaradványok és őskörnyezet-rekonstrukció hazai kréta szárazföldi lelőhelyek és őskörnyezetrekonstrukció morfometriai módszertan fejlesztése Az iharkúti lelőhelyről készültek csiszolatok. A csiszolatok minősége nem felelt meg a nemzetközi publikációkban elvártnak, érdemi vizsgálatokat nem lehetett rajtuk végezni. ezért a tervezett 30 helyett csak 12 készült. A WildHorse UCG Kft. által mélyített fúrások adatainak összegyűjtése: Samba:\Felhasználók\Bodor_Emese\2015_11_1_Őslénytani\Mecseki Kőszén Formáció adatai\wildhorse adatok Előzetes összefoglaló a Mecseki Kőszén Formációval kapcsolatos eddigi adatokról a további kutatások kijelöléséhez Samba:\Felhasználók\Bodor_Emese\2015_11_1_Őslénytani Áttekintő jelentés.doc Nilssonia magokról szóló eredmény: Samba:\Felhasználók\Bodor_Emese\2015_11_1_Őslénytani Nilssonia adatok és kiértékelésük.doc 7 magyar absztrakt (Őslénytani Vándorgyűlés, ISZA, Székelyföldi Geológustalálkozó) 1 angol absztrakt (IAS Meeting of Sedimentology) 1 angol nyelvű, magyar kiadású folyóiratban megjelent cikk 1 nemzetközi, referált publikáció 5 impakt faktorral rendelkező publikáció A projekt kumulatív impakt faktora: 10,94 Publikációk: BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E. R., PACYNA, G. 2015: Relationships between ecosystems and plant assemblages as a response to different environmental conditions in Lower Jurassic of Hungary and Romania. Acta Palaeobotanica, 55, 3 17. BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E. R., PACYNA, G., 127
PÜSPÖKI, Z., MCINTOSH, R. A statistical approach for identifying plant ecogroups based on their environmental preferences. (Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology, bírálat után, javítás alatt) (IF:2,339) BARBACKA, M., PÜSPÖKI, Z., BODOR, E., FORGÁCS, Z., HÁMOR- VIDÓ, M., PACYNA, G., MCINTOSH, R. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in early Jurassic of Hungary. Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology. 440. 579 593. (IF:2,339) BODOR, E. R., BARBACKA, M. 2015: Nilssonia félék reproduktív képletei a Mecseki Kőszén Formációból. Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 8. BOTFALVAI, G., HAAS, J., BODOR, E. R., MINDSZENTY, A., Ősi, A. In press: Facies architecture and palaeoenvironmental implications of the Upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya Formation at the Iharkút vertebrate locality (Bakony Mts., Northwestern Hungary) (Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology) (IF:2,339) BOTFALVAI, G., BODOR, E. R., MINDSZENTY, A., ŐSI, A., HAAS, J. 2015: Az iharkúti késő-kréta (santoni) gerinces lelőhely szedimentológiai vizsgálatának főbb eredményei. Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 9 10. MAKÁDI, L., BODOR, E., SEGESDI, M. 2015: Pliosauroidea maradványok a Mecseki Kőszén Formációból: régi csontok új szemszögből. Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 22 23. MINDSZENTY, A., BOTFALVAI, G., HAAS, J., BODOR, E. R., ŐSI, A. Facies architecture and palaeoenvironmental implications of the Upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya Formation at the Iharkút vertebrate locality (Bakony Mts., Northwestern Hungary). 31st IAS Meeting of Sedimentology ŐSI, A., BODOR, E., MAKÁDI, L., RABI, M. In press (2016): Vertebrate remains from the Upper Cretaceous (Santonian) Ajka Coal Formation, western Hungary. Cretaceous Research. 57. 228 238. (IF: 1,857) ŐSI, A., RABI, M., MAKÁDI, L. 2015. An enigmatic crocodyliform tooth from the bauxites of western Hungary suggests hidden mesoeucrocodylian diversity in the Early Cretaceous European archipelago. PeerJ 3:e1160; DOI 10.7717/peerj.1160 (IF: 2,1) ŐSI, A., RABI, M., MAKÁDI, L. 2015. Egy rejtélyes krokodilfog az alsó-kréta Alsóperei Bauxit Formációból (Olaszfalu, Bakony). 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó-Fónagyság, Előadáskivonatok: 24 25. POLONKAI, B., BODOR, E., GÖRÖG, Á. 2015: Intraspecific variability of Parascutella gibbercula (DE SERRES, 1829) based on 128
morphometric analysis. Hantkeniana 10. 135 142. POLONKAI, B., GÖRÖG, Á., BODOR, E. 2015: Budapesti felsőbadeni echinodermaták vizsgálata, avagy taxonómiai dzsungelharc. Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 29 30. POLONKAI B., GÖRÖG Á., BODOR E. R. 2015: Új módszerek a tengeri sünök kutatásában. Székelyföldi Geológus Találkozó Közreműködő szervezetek: MFGI Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály MFGI Földtani és Geofizikai Könyvtár MTM Növénytár ELTE Őslénytani Tanszék ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: - 129
11.2. Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr Péterdi Bálint Feladat ismertetése: Az archeometria régészeti leletek természettudományos eszközökkel történő szisztematikus vizsgálata napjainkra nemzetközi szinten is fontos részét képezi az alkalmazott geológiai kutatásoknak. A petroarcheometriai kutatások célja a kőzetekből készített tárgyak nyersanyagának minél pontosabb kőzettani meghatározása és a lehetőségekhez mérten a nyersanyagok forrásterületének lehatárolása, szerencsés esetben az egykori bányászat pontos helyének meghatározása; valamint információ-szerzés a tárgyak készítési technikájáról, használatáról is. A szerszámkövek (őrlőkövek (malomkövek), fenőkövek, csiszolókövek, ütőkövek, retusőrök stb.) kutatására Magyarországon a közelmúltig nem fordítottak nagy figyelmet. Mivel a régészeti leletanyagban általában viszonylag nagy számban fordulnak elő, emellett kiállítási értéket általában csak ritkán képviselnek, a szerszámkövek vizsgálatában nagyobb lehetőség nyílik a különböző roncsolásos vizsgálatok alkalmazására. Mindennapos használati jellegük miatt általában a felhasználásukhoz közeli nyersanyaglelőhelyről származnak. Ezek a tulajdonságok különösen alkalmassá teszik a szerszámköveket az archeometriai vizsgálatokra, azon belül a nyersanyag származási helyének vizsgálatára. A projektben a Domoszló közeli hegyeken feltárt őrlő- és malomkő-készítő műhelyek anyagának (ld. T. Biró K. & Péterdi, B. 2011. Domoszló-Pipis: Őrlőkő és malomkő készítő műhely a Mátrában. In: Tóth & Vida szerk., Corolla museologica Tibor Kovács dedicata. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 523-534.) régészeti elterjedését vizsgálnánk. Biztos régészeti kontextussal rendelkező leletek (andezit, bazaltos andezit nyersanyagú őrlő- és malomkövek) nyersanyagát hasonlítanánk össze a Domoszló közeli nyersanyagforrások anyagával és egyéb publikált adatokkal. Tervezett vizsgálatok: régészeti lelet-együttesek, illetve kiválasztott leletek makroszkópos vizsgálata, csoportosítása, kiválasztott reprezentatív példányokon vékonycsiszolatos vizsgálatok, teljeskőzet-kémiai vizsgálatok. Összehasonlító minták (elsősorban Domoszló környéki andezitek) vizsgálata ugyanezekkel a módszerekkel. Felhasználnánk az MFGI Gyűjteményi Főosztály kezelésében lévő vékonycsiszolat-gyűjteményt is. Tervezett eredmények: Elért eredmények: - A Domoszló-környéki műhelyekben készült őrlő- és malomkövek régészeti elterjedtsége ismeretének bővítése. - Kárpát-medencei publikált andezit, bazaltos-andezit teljeskőzetösszetételi elemzések összegyűjtése, rendszerezése. - 35 vékonycsiszolat elkészítése, leírása, elemzése. - 10 teljeskőzet-összetétel meghatározás (ICP) és adatainak feldolgozása (statisztika, stb.). - Konferencia-részvételek (előadás, poszter). - Az eredmények publikálása (2016). - Együttműködési megállapodást készítettünk elő az MFGI és a Magyar Nemzeti Múzeum között, roncsolásos archeometriai (elsősorban kőzettani és geokémiai) vizsgálatok, valamint terepi geofizikai vizsgálatok, mérések elvégzésére. A tervezet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum jogászainak megerősítésére vár. (Az eddigi dokumentációt ld. múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_domoszló/egyuttmukodesi_mfgi-mnm) - A Kárpát-medencei andezitek, bazaltos andezitek teljeskőzet- 130
kémiai összetételi adatainak (irodalmi adatok) összegyűjtése megtörtént. (múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_domoszló/bazaltos andezit_kemia) - A Magyar Nemzeti Múzeum Őskori, Népvándorláskori és Középkori gyűjteményeinek, kiállításainak áttekintése, potenciálisan domoszlói andezitből készült leletek kiválasztása, makroszkópos leírása, fotózása, régészeti adatainak összegyűjtése megtörtént. Ugyancsak megvalósult egy hajdúnánási ásatás malomkő-anyagának áttekintése, mintázása. (múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_domoszló/malomkő_mnm_20150213_f otók és múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_domoszló/orloko_mnm_20150622_fotó k) - A kiválasztott régészeti leletek számát redukálnunk kellett a roncsolásos vizsgálati technikák (vékonycsiszolat, ICP-MS) miatt, így a tervezettnél kevesebb régészeti leletből készülhettek vékonycsiszolatok. - 15 vékonycsiszolat (régészeti leletek) elkészült, elemzésük alapján kerültek kiválasztásra a teljes kémiai összetétel-vizsgálatra kijelölt minták. (1. táblázat) - A teljes kőzet kémiai összetétel vizsgálatokra a korábban már vékonycsiszolatban vizsgált nyersanyag-darabokat mintáztam, valamint a régészeti leletek között megjelenő nyersanyagváltozatokat: - 10 teljeskőzet-összetétel meghatározás (régészeti leletek, potenciális nyersanyag-minták) elkészült. (múzeum (\\srv-geo)/projektek/11.2_2015_domoszló/mfgi-teljes kőzet) - Konferencia-részvétel: IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19. Publikációk: Közreműködő szervezetek: - Előadás: T. Biró, K. & Péterdi, B.: Őrlő- és malomkő nyersanyag kitermelő hely és műhely Domoszló határában: a 2014. évi terepmunka eredményei. IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19. - Poszter: T. Biró, K. & Péterdi, B.: Őrlő- és malomkő nyersanyag kitermelő hely és műhely Domoszló határában. (poszter: IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19.) Magyar Nemzeti Múzeum Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az eredeti terven kívüli feladatként előkészítettük az MFGI-MNM közötti együttműködési megállapodás tervezetét (2. körös véleményezésre megküldtük az MNM jogászainak). A kiválasztott régészeti leletek számát redukálnunk kellett a roncsolásos vizsgálati technikák (vékonycsiszolat, ICP-MS), valamint rajtunk kívül álló okok (felelős régészek több hónapos külföldi tartózkodása) miatt, így a tervezettnél kevesebb régészeti leletből készülhettek vékonycsiszolatok. 131
12. Közszolgálati feladatok 12.1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadványszerkesztőség alapfeladatainak ellátása Beszámolási időszak Projektvezető 2015 dr. Piros Olga Feladat ismertetése: 1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár alapfeladatainak ellátása Hagyományos és elektronikus szolgáltatások Könyvtári állomány bővülése, katalógus feldolgozás, kapcsolattartás 2. Könyvtári anyagok racionalizálása, modernizálás A könyvtári állomány elektronikus katalógusa Raktározási feladatok megoldása, területfelszabadítás 3. Kiadványszerkesztés Tervezett eredmények: Elért eredmények: A Könyvtárak és a térképtár folyamatos működésének biztosítása, amibe beletartoznak a helyben és elektronikusan történő szolgáltatások (olvasótermi használat biztosítása, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, témakeresés, állományvédelmi, vagy szolgáltatási célú másolás, szkennelés). A beérkező anyagok feldolgozása, állományba vétele (főként elektronikusan, de leltárkönyvben is). A cserés kapcsolatok folyamatos kezelése. Raktárracionalizálás, MÁFI kiadványtár rendezése. A szerkesztőség számára leadott kéziratok kezelése (lektoráltatás, nyelvi lektoráltatás, műszaki szerkesztés, tipográfiai terv, tördelés, borítóterv). 2015-ben a Felszíni földtani térkép (M= 1:500 000) kétnyelvű magyarázójának és a Budapest geokalauza kiadványnak a szerkesztése A Geofizikai Szakkönyvtár szolgáltatásait heti három nap nyitva tartással biztosította. Az állományt az előző évek színvonalához közel hasonlóan fejlesztettük, a feldolgozás folyamatos, így a szakemberek ellátása igény szerinti szinten volt. A Geofizikai Szakkönyvtárat 1375 alkalommal használták 2015 novemberéig saját kutatói és az MBFH munkatársai, ezen kívül szolgáltatásait 22 külsős olvasónak 135 alkalommal, ebből 14 egyetemi hallgatónak biztosította. Aktív beiratkozott olvasóinak száma 68 fő, ebből nyugdíjas 12 fő, külsős olvasóink beiratkozás nélkül is használhatják helyben a könyvtár szolgáltatásait. A Huntéka adatbázisban november 30-ig 147 dokumentum, ebből 109 intézeti kutatási jelentés került feldolgozásra. A Geofizikai Szakkönyvtárba beérkezett folyóiratok állományadatai (2013-tól) a Huntéka adatbázisába a magyar nyelvű kiadványok esetében teljes egészében, az idegen nyelvű folyóiratok esetében részben felvezetésre kerültek. A nyári időszakban diákmunka keretében 8 egyetemi hallgató összesen 15 munkanapon át végzett könyvtári munkát, mely raktárrendezést, a könyvek jelzetelését, visszamenőleges vonalkódozást (1200 tétel) és szkennelési munkákat jelentett. A könyvtárközi kölcsönzésben beérkezett igények száma 138 ebből 19 132
alkalommal kértünk saját olvasóinknak kiadványokat, ebből 4 történt postai úton, a többit elektronikusan. Online folyóirat-cikk, könyv-részlet letöltése 69 alkalommal történt. November végéig olvasótermi használatra 1078 kiadványt adtunk ki, míg a kikölcsönzött, illetve visszavett kiadványok száma 1114 volt. Kb. 1200 oldal másolatot készítettünk, kb. 5-600 oldalt szkenneltünk. A Geofizikai Szakkönyvtár táblázatos nyilvántartást vezet az intézeti kutatók által benyújtott és engedélyezett kérelmekről, publikációk elkészítéséhez, illetve előadások megtartásához. 2015-ben 177 tétel került nyilvántartásba. A könyvtárközi és az intézeti kéréseknek megfelelően 20 alkalommal végeztem témafigyelést az előfizetéses és a szabad hozzáférésű adatbázisokból. Három volt intézeti, és két külsős dolgozó átadott anyagát hasonlítottam be, állományba vételük csak kis százalékban, feldolgozásuk még nem történt meg. A Geofizikai Szakkönyvtár a Földtani Szakkönyvtárral egyetemben, a korábbi évekkel ellentétben nem konzorciumi tagként vesz részt az EISZ Elektronikus Információszolgáltatás rendszerében. Könyvtára. 2015-ben az adatbázisok árai nagymértékben emelkedtek, így 2014- hez hasonlóan a Science Direct, a Springer Link, és az Ebsco ingyenes adatbázisa volt elérhető. A Geofizikai Szakkönyvtárban a könyvek vonalkóddal történő ellátása új beszerzés esetében, megtörtént. Intézményünk MTMT adminisztrátora dr. Kiss János, koordinálja a bevitelt és a lehetőségeket keresni az egyéb adatbázisokban (EPA Matarka) már megjelenő intézeti kiadványok elektronikus betöltésére. Egyelőre úgy tűnik, hogy az MTMT rendszere erre nem igazán felkészült. A Földtani Szakkönyvtár 2015-ben saját és társintézményeink (MFGI, ill. MBFH) munkatársain kívül a külső olvasók száma 145 fő, ebből a budapesti és vidéki egyetemekre járók száma 67 fő. A diákok létszáma az előző évekhez képest csökkent. Olvasótermeinkben a raktárból kihozott dokumentumok mennyisége 1629 szöveges leltári egység volt. A kikölcsönzött szöveges dokumentumok száma 420 leltári egység, meghaladta az elmúlt évit. Az olvasói szám november végéig 1715 volt. Könyvtárunkhoz 147 írásos könyvtárközi kérés érkezett, ami 40%-al haladta meg az előző évit. Ebből 130-at elektronikus formában teljesítettünk, és 6 db-ot kölcsönöztünk. A könyvtárközi kölcsönzés teljesítése céljából 1676 oldalt sokszorosítottunk. Mi 3 esetben kértünk segítséget. Adatbázisainkban 203 fő részére 86 témakörben végeztünk keresést. Az összes találat 1603 volt. Mivel az EISZ adatbázis az intézet minden gépéről elérhető, az EISZ használat csak a külsős olvasók használatára vonatkozik. Az állomány védelme érdekében kutatóinknak, olvasóinknak összesen 6926 oldalt másoltunk. Az év folyamán 300 darabbal emelkedett a könyvek száma, ezek közül csere 22 db (7%) hagyaték vagy ajándék 271 (90%), saját kiadvány 3 tétel, vétel 9 (3%) tétel volt. A folyóiratok közül, az előző évhez hasonlóan a két könyvtár 22 félét tudott megrendelni. Intézeti kiadványokért cserébe összesen több mint 380 folyóiratot, ajándékba 301 db folyóiratot kaptunk. 6 folyóiratot már CD-n kaptunk és a térképek közül is 5 db érkezett elektronikus adathordozón. A 133
hagyatékból származó különlenyomatok száma 400 volt. A leltározott térképek száma 73 egységgel gyarapodott. A CD, DVD, videónyilvántartásba 4 új egységet jegyeztünk be. A Huntéka adatbázisa 355 tétellel gyarapodott. A javított tételek száma 322. A rendszerben jelenleg kereshető dokumentumok száma: 16 563. A raszter könyvtáron belüli szöveges kiadványok könyvtárban, kiadványtípusonként helyeztük el az elektronikusan is elkészült legújabb kiadványainkat, és ide gyűjtjük az olvasói igény alapján beszkennelt, már nem jogdíjas könyvtári állományt is. Az intézet saját kiadványainak és a népszerű, már nem jogdíjas anyagoknak az elektronikus hozzáférését folyamatosan bővítjük. A szöveges dokumentumok mellett geológusok arcképeit és kézírását is gyűjtjük. Az elektronikus földtani dokumentumtárunk ez évben 20 065 oldallal gyarapodott. Ezeknek nagy részét a nyári diákok segítségével sikerült beszkennelni. A Lechner Ödön emlékév alkalmából idén is sokan keresték az épülettel kapcsolatos szkennelt dokumentációt. 2015 év végén 245 partnerrel állunk cserés kapcsolatban. A cserések száma csökkent, mert a kiadványok egy részét az intézetek a honlapjukon ingyenesen hozzáférhetővé teszik. Cserés partnereinknek ez évben 228 db kiadványt postáztunk. Az év leglényegesebb eredménye volt az Évi Jelentés összes évfolyamának feldolgozása a Matarka rendszerbe, ami nem csak egy bibliográfiai keresést tesz lehetővé, hanem kapcsolódik az EPA rendszeréhez, ami az egyes cikkek kereshető pdf adatbázisát jelenti, s segítheti az MTMT feltöltést is. Ezeken túl az Általános Földtani Szemle és az Őslénytani Viták évfolyamainak kiegészítése és szkennelésük már a szabad szöveges keresést is lehetővé teszik Könyvtárunk népszerűsítését kívánjuk elérni a Hónap könyve és térképe rendezvényünkkel, amelyet idén már kétszer megrendeztünk. A lezajlott események anyagát archiváljuk a honlapon. Együttműködési munkaanyagként és kutatói házipéldányként, valamint versenyekre, konferenciákra 539 könyv, 82 térkép került kiadásra. A térképtárban 67 fő kölcsönzött térképeket. A kikölcsönzött térképek száma 401 db, a légifotóé 153 db, és 22 térképmagyarázó is kölcsönzésre került. A kiadványok közül a 2015. évben megjelent a Kercsmár Zsolt: Magyarország felszíni képződményeinek földtana c. kötet, két nyelven 62, ill. 66 oldal terjedelemben. Az ez évi feladatok közé tartozott a kötet lektoráltatása, nyelvi lektoráltatása, műszaki szerkesztése, tördelése, mutató készítése. A kötetek tipográfiai tervét, ábráit és a tördelést részben Kőbányai Péter készítette el. A Budapest atlasz objektumainak tördelése az év második felére 90%- ban elkészült. A 75 objektumleírás végleges, túl van a szerzői és szerkesztői javításokon. Az általános ismertető rész (50 oldal) nyers tördelése is készen van, itt az illusztrációk beillesztése és a szerzői korrektúra van hátra. A térképmelléklet kartografálása Kőbányai Péter munkáját dicséri. A nyomdai kiadványokon kívül Balaton, Bázakerettye, Elek, Fedémes, Igal, Jászberény, Hatvan, Mezőcsokonya, Somogyvár koncessziós jelentések lektorálását végeztük el. A NATéR projekt negyedéves hírleveléből kettő jelent meg elektronikusan magyar és angol nyelven, amelyek tördelését végeztük. 134
Publikációk: - Közreműködő OSZK, cserés partnerek, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar szervezetek: Bányászati és Földtani Hivatal, Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei és Könyvtára, Eötvös Loránd Tudományegyetem, BME-OMIKK, Monguz Kft. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 135
12.2. Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Palotás Klára Feladat ismertetése: A földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása. A Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály feladata a múzeumokra vonatkozó jogszabályok alapján történő tárgyvédelem, leltári ellenőrzés, tudományos szolgáltatások ellátása, az Intézet Stefánia úti székháza és kiállításai látogathatóságának biztosítása, valamint az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény terv szerinti működtetése, fejlesztése, a tudománytörténeti értékek megőrzése az utókor számára és bemutatása a nagyközönségnek. Kiemelt alapfeladatként kezeljük a papír alapú leltárkönyvek digitalizálását. Szintén kiemelt területként kezeljük a Tudománytörténeti gyűjteményt, amelynek leltározása és digitalizálása gyerekcipőben jár. A 2014-ben fejlesztett új Monari modul segítségével megkezdjük a leltározást a fotók szkennelésével és adataiknak rögzítésével. További kiemelt feladat a gyűjteményi anyag folyamatos revíziója. Egy 2014-es feladat folytatásaként a digitalizált anyag egy részének webes térképi megjelenítését tűztük ki célul ismeretterjesztési és PR célból. A cél a 2014-ben a nagyközönség számára elkészült, ismeretterjesztő jellegű, nyilvános Google térképes adatbázis bővítése. A darabokat alapadataikkal és fotójukkal tesszük közzé. Átalakítjuk, illetve felújítjuk a Díszterembe vezető főlépcső menti vitrineket. Fontos ismeretterjesztő tevékenységnek tartjuk az iskolákba kitelepülő földtani bemutató órákat, amelyeket 2014-ben több iskolában is tartottunk. 2015-ben 3 iskolában tervezünk iskolánként több osztályban bemutató órát tartani. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Digitális adatbázis (Monari) gyarapodik 30 000 adatsorral 2 000 lelet revíziója és fotózása elkészül, az adatok frissülnek a Monari adatbázisban A Monari weben elérhető keresőfelületének felhasználóbaráttá válik 100 db ásvány/kőzet webes (Google) térképi megjelenítése elkészül Kavicsfogú álteknős kiállítás megújul Az év érdekessége vitrin (Coquand anyag) Magyarországi dinoszaurusz leletek vitrinek (2 db) Lechner Ödön vitrinek (2 db) Az alapfeladatainkat folyamatosan végeztük 2015 folyamán. Mind a Stefánia úti székház és kiállításai látogathatóságát, mind az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény terv szerinti működtetését, fejlesztését és bemutatását biztosítottuk a nagyközönség számára. A digitális adatbázis (Monari) gyarapodott 33 000 adatsorral. Adatbázis helye: gyujtemeny.mfgi.hu 1 889 lelet revíziója és fotózása elkészült, az adatok frissültek a Monari adatbázisban. Adatbázis helye: gyujtemeny.mfgi.hu A Monari weben elérhető keresőfelülete megújult. 100 db ásvány/kőzet webes (Google) térképi megjelenítése kész. A Kavicsfogú álteknős kiállítás megújult. Az év érdekessége vitrin elkészült. A Magyarországi dinoszaurusz leletek vitrinek (2 db) 136
Publikációk: elkészültek. A Lechner Ödön vitrinek (2 db) megújultak, időszakos szecessziós képeslapkiállítást rendeztünk be. Külső kutatók fogadása 37 kutatónak (26 hazai és 11 külföldi) biztosítottuk a gyűjtemény tanulmányozását (1. ábra) 151 alkalommal keresték fel kutatók a gyűjteményt (ebből 132 hazai és 19 külföldi kutatói látogatás történt) Látogatók vezetése Földtani Kiállítás Összesen 92 csoportot, azaz kb. 2 050 fő látogatót vezettünk a Stefánia úti épületben és a kiállításokon (ezen belül 16 külföldi látogatócsoport érkezett, amelyeknek angolul tartottunk vezetést) Eötvös Gyűjtemény Az Eötvös Gyűjteményben a múzeum nyitvatartása hétfő, szerda, péntek 10.00 16.00 óra között biztosított volt Összesen 121 fő (59 felnőtt és 62 diák) látogatót fogadtunk Ismeretterjesztés iskolákban és óvodákban 1 alkalommal tartottunk ismeretterjesztő előadást általános iskolában, összesen 7 osztály részére 3 alkalommal tartottunk ismeretterjesztő előadást óvodában, összesen 8 csoport részére Rendezvényeken való részvétel Számos, az intézet, illetve más szervezetek által szervezett rendezvényen vettünk részt részben szervezőként, részben résztvevőként. Nyílt Nap, 2015. 04. 21. (szervező, résztvevő) Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Alkotónapi hétvége, 2015.05.01. (résztvevő) Múltidéző Piactér, 2015. 09. 13. (résztvevő) Kulturális Örökség Napjai, 2015. 09. 19-20. (MFGI részéről szervező) Földtudományos Forgatag, 2015.11.7-8. (résztvevő) BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E. R., PACYNA, G., PÜSPÖKI, Z., MCINTOSH, R. A statistical approach for identifying plant ecogroups based on their environmental preferences. (Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology, bírálat után, javítás alatt) (IF:2,339) BARBACKA, M., PÜSPÖKI, Z., BODOR, E., FORGÁCS, Z., HÁMOR-VIDÓ, M., PACYNA, G., MCINTOSH, R. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in early Jurassic of Hungary. Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology. 440. 579-593. (IF:2,339) GIL, G., BARNES, J.D., BOSCHI, C., GUNIA, P., RACZYŃSKI, P., SZAKMÁNY, G., BENDŐ, Z., PÉTERDI, B. (in press, paper accepted): Nephrite from Złoty Stok (Sudetes, SW Poland): Petrological, geochemical and isotopic evidence for a dolomite- 137
Közreműködő szervezetek: related origin. The Canadian Mineralogist, plus electronic supplementary material Supplementary Table A, B, C, D, E 5-Year IF = 1,170 GIL, G., BARNES, J.D., BOSCHI, C., GUNIA, P., SZAKMÁNY, G., BENDŐ, Z., RACZYŃSKI, P., PÉTERDI, B. (2015): Origin of serpentinite-related nephrite from Jordanów and adjacent areas (SW Poland) and its comparison with selected nephrite occurrences. Geological Quarterly, 59 (3): 457-472. + Appendixes doi:10.7306/gq.1228, plus electronic supplementary material Appendix 1, 2 5-Year IF = 1.0 ŐSI, A., BODOR, E., MAKÁDI, L., RABI, M. In press (2016): Vertebrate remains from the Upper Cretaceous (Santonian) Ajka Coal Formation, western Hungary. Cretaceous Research. 57. 228-238. (IF: 1,857) Könyvrészlet PALOTÁS K.: Sóskút, Mészkőbánya és a Kálvária-domb Budapest Geokalauz (in press) Geo-Kart Kkt. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 138
12.3. Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Besnyi Anikó Feladat ismertetése: A GLFO Laboratóriumi osztálya továbbra is támogatja az intézeti projektek megvalósítását az általa szolgáltatott mérési adatokkal, jegyzőkönyvekkel, valamint szakmai konzultációkkal a tervezés fázisától a mérési eredmények értelmezéséig. A Laboratórium mindezt biztosítja külső megrendelői számára is. A minőségügyi tanúsítások fenntartásához, a mérési jártasság megőrzéséhez, a felmerülő igények minőségi teljesítéséhez elengedhetetlenek bizonyos háttértevékenységek, módszer- és műszerfejlesztések, körelemzésekben, összemérésekben való rendszeres részvétel, a minőségirányítási rendszerek, dokumentációk harmonizációja. Az esetenként felmerülő különleges igények, illetve problémák többlet-mérések elvégzését is szükségessé teszik. Az adatok feltöltése az eredmények korszerű nyilvántartására szolgáló adatbázisokba, adatbankokba a napi feladatok részét képezi. ICP-OES elektronikai felújítása: az ICP-OES a Laboratórium központi műszere, melyen jószerével minden minta analízise megtörténik részben, vagy egészben. A 2014-ben megkezdett és a felmerült hibák kijavításával bővített elektronikai felújítást szeretnénk befejezni, a polikromátort újra beüzemelni és ezáltal egy korszerű, megbízható és gyors többelemes elemzési lehetőséget biztosítani a szilárd földtani közeg- és a vízminták szervetlen analíziséhez. A megbízható működést összemérésekkel, körelemzésekkel is szeretnénk igazolni. ICP-MS: e műszer esetében is szeretnénk különválasztani a LiBO 2 -tal feltárt kőzetminták mérését az egyéb módon előkészített, illetve más jellegű minták (pl. vízminták) mérésétől. Ebből a célból új mintabeviteli tartozékokat (porlasztók, kónuszok) szereztünk be, melyek beüzemelése, tesztelése, majd rutinszerű alkalmazása a 2015-ös év a feladata lesz. Az eljárástól azt várjuk, hogy csökken a keresztszennyezések lehetősége, így még megbízhatóbb eredményeket kapunk a hígabb mintákban lévő kisebb koncentrációk esetén is. Lézer-abláció (LA-ICP-MS): az eljárás mára rutin-szerű vizsgálattá vált és több kutatási témában is számítanak az alkalmazására. Egyetemekkel való együttműködésben próbálkozunk kvarcban Ti-mérésekre, amit termometriára használnak magmás és néhol metamorf kőzettanban, és nagyon fontos lenne a jó kimutatási határ és a nagy pontosság elérése, amin még dolgoznunk kell. Klinopiroxénre és amfibolra kiváló nyomelemzéseket tudunk adni, azonban tovább szeretnénk folytatni a műszer tesztelését és főleg a mérési procedúra kialakítását más ásványokra is, beleértve a kvarcot is, amelyből elsősorban Ti-t mérünk, ill. a biotitot, amelynek ablálása valószínűleg nem teljesen homogén, valamint gránátokra. Esetleg földpátokra, amelyek elemzése nagyon sok problémát vet fel az irodalomban, és mi is azt tapasztaltuk, hogy a földpátelemzéseink adják a legdiverzebb eredményeket. Szerves geokémia: a szerves geokémiai laboratórium feladatai az elmúlt évben jelentősen megnövekedtek az intézeti projektek igényeinek következtében. A hosszadalmas extrakciós folyamatok lerövidítésére, a felhasznált oldószerek mennyiségének csökkentésére, a mintaelőkészítés pontosságának növelésére új DIONEX ASE 150 extraháló berendezést szereztünk be, melyet szintén az év első felében szándékozunk üzembe állítani, összehasonlító vizsgálatokat végezni vele, majd alkalmazni a minták feldolgozása során. 139
Termogravimetria: a több mint 25 éves MOM Derivatográf mellett ez évtől egy új berendezéssel is támogatjuk az ásvány-kőzettani vizsgálatokat. Az új a Simultaneous Thermal Analyzer STA 449 F5 Jupiter típusú termoanalitikai berendezés a termogravimetriás (TG) mérések mellett alkalmas differenciális pásztázó kalorimetriás (DSC) mérések elvégzésére is. A berendezés újdonsága még a 20-as mintaváltó, amely várhatóan több mérést tesz lehetővé. Ebben az évben az új műszer biztos használatához, és az eddigi tapasztalatok továbbviteléhez ellenőrző mérések szükségesek - részben az eddig alkalmazott derivatográffal, részben XRD mérésekkel szeretnénk összevetni a mérési eredményeket. Másrészt a különféle mérési körülmények hatását is szeretnénk ellenőrizni (pl. a bemért minta mennyisége, szemcsemérete, a felfűtés sebessége, stb.). Előnye még az új berendezésnek a kemence magasabb maximális felfűtési hőmérséklete, (1600 C az eddig használt 1000 C-hoz képest). Ez sz intén újabb eredményeket hozhat, és több kutatást igényel az eddigi vizsgálatokhoz képest. Az új módszer érzékenyebb lehet szerves anyagok mérésére. Terveink között szerepel egy protokoll kidolgozása porított, illetve H 2 O 2 -dal feltárt szenes minták vizsgálatára. Lumineszcens mérések, kormeghatározás: 2015-re már mintegy 50 minta lumineszcens kormeghatározására érkezett igény kül- és belföldről. Ha további mérésekre is jut műszeridő, akkor módszerfejlesztésként a korábban földpáton mért lumineszcens (post IR-IRSL) korok helyességét szeretnénk ellenőrizni néhány hazai mintán a kvarc OSL kormeghatározása segítségével. Ehhez nem szükséges a teljes mintaelőkészítést elvégezni, hanem elegendő a földpát szeparálása után visszamaradt anyag további tisztítása, kezelése. A várható eredmények a koradatok megbízhatóságáról nyújtanak információt, és publikálásra is érdemesek. Radiometriai Laboratórium: 2015-ben 50 felszíni gamma háttérsugárzási spektrumvisszamérést tervezünk az Országos Radiometriai Alaphálózat fejlesztése érdekében. Az intézetvezetés részéről érkezett az a felvetés, hogy ezek a korábbi, illetve tervezett pontszerű mérések a GeoBank rendszerbe beilleszthetők-e, és a térképi megjelenítés az intézeti rendszerbe integrálható-e. Az év első negyedében az eddigi adatokat rendezzük, hogy az valóban "adatvagyon" legyen. Ezt követően a Geoinformatikai Főosztállyal egyeztetjük, miként lehet az adatokat a GeoBank rendszerbe beilleszteni, majd át is adjuk az adatokat. A szükséges protokoll kialakítása után az adatszolgáltatás már automatikusan történhet. Tervezett eredmények: A labor profiljában fellelhető műszerparkkal a felmerülő mérési igények (mintegy 5.800-6.000 vizsgálat) kielégítése, mérési jegyzőkönyvek (kb. 250) kiállítása. A fenti módszertani fejlesztések és minőségbiztosítási tevékenység révén tovább-bővített szolgáltatási spektrum és pontosabb elemzések. Körelemzésekben való részvétel (4 negyedév) felszíni-, felszín alatti, szennyvíz, iszap/üledék, talaj mátrixokra vonatkozóan (QualcoDuna program - Wessling Kft.) valamint összemérések végzése más hazai laborokkal (pl. Bálint Analitika Kft., Környezettechnológia Kft., Wessling Kft., OKI). Ez mintegy 35 mintát és 10 jegyzőkönyvet jelent. Alaphálózati adatbázis (frissítve) 50 alaphálózat pont adataival, ebből képzett térkép, jelentés a Radiometria területéről. Azon lehetőség megvizsgálása, megvalósítása a Geoinformatikai Főosztállyal való együttműködésben, hogy a pontszerű mérések a GeoBank rendszerbe beilleszthetők-e, és a térképi megjelenítés miként integrálható az intézeti rendszerbe. 140
Elért eredmények: A Laboratórium az év folyamán 28 intézeti témához, pályázathoz végzett méréseket. A szolgáltatásainkat 41 külső megbízó (újak és több visszatérő) is igénybe vette - egyesek többszöri megrendelés révén is. A mérésekről 220 jegyzőkönyv készült. Az igényelt vizsgálatok számát a tervek szerint 5.800-6.000 darabra vártuk. Ebből mintegy 570 db volt a 2014-es évről áthúzódó vizsgálat, mert hosszabb műszerkarbantartások miatt az előző év végén felhalmozódtak a mérendő minták. Ezeket az első negyedévben feldolgoztuk. Az év során 2 intézeti projekt törlésre került és a Paks II projekthez csak októbertől kezdődően érkezett meg vizsgálatra az első 218 minta. Összességében 3.432 vizsgálatra kaptunk megrendelést az év során és 18 vizsgálat kivételével (a minták december végén érkeztek be) teljesítettük is a méréseket. Az elektronikus dokumentumok, adatbázisok a Laboratórium saját meghajtóján (labor (\\srv-geo)(l:)) találhatók. Az év folyamán az osztály együttműködést kezdett, illetve folytatott az alábbi témákban: A Debreceni Egyetem Orvostudományi karával egy OTKA pályázat (LIPS & Bones) keretében még 2013-ban kezdtük el állati csontok vizsgálatát földtani analitikai módszerekkel. Ezek célja az volt, hogy megfelelő hátteret tudjunk biztosítani a csontminták LIPS-el (lézer-indukált plazma-spektrometria) kivitelezett mérési eredményeinek megfelelő értelmezéséhez. A munka befejező lépéseként idén még 15 csontmintát vizsgáltunk ICP-OES, ICP-MS és LA-ICP-MS technikával. A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos széleskörű vizsgálatok 2015. októberében kezdődtek meg, a Mecsekérc Zrt.-vel kötött szerződés alapján. Ennek során porított kőzet-, illetve fúrómagmintákat vizsgáltunk a következőkre: ásványos összetétel, nyomelemek, ritkaföldfémek, CO 2 -, ferrovas-, kalcit-dolomittartalom. Ezeken kívül fázisanalitikai mérések, mikromineralógiai és vékonycsiszolat-leírások is történtek a kiválasztott mintákból. A munka nagy része várhatóan 2016-ban fog realizálódni. Lumineszcens kormeghatározás: 2015 során összesen 35 db üledékminta korát határoztuk meg, és még további 8 db mintán végeztünk lumineszcens méréseket. Az új koradatokról 7 db jelentést állítottunk össze. A minták zöme Franciaországból, egy részük Szlovákiából és Lengyelországból érkezett, valamint néhány hazai üledéket is vizsgáltunk. A Paksi Atomerőmű bővítéshez kapcsolódva eddig 32 db mintát kaptunk, és további minták is várhatóak. A LA-ICP-MS technikát már rutinszerűen alkalmazzuk. Az év során 59 mintán 1.773 lézer-lövésszám történt. E különleges elemzési lehetőség alkalmazásáról publikációkban, előadásokon is tájékoztatjuk a szakmai érdeklődőket. A Radiometriai Labor esetében az 50 tervezett pontból végül 33 ponton tudtunk mérni, mivel a fennmaradó helyszínek a mérési időszakban nem voltak megközelíthetők, illetve nagymértékben átépítették azokat. 32 db pont mérései kerültek feldolgozásra az adatokat rögzítettük az Országos Radiometriai Alaphálózati dokumentációban, illetve az adattáblákat átadtuk a Geoinformatikai 141
Főosztálynak a GeoBankba való beillesztésre az 1996-2014 időszak adataival együtt. Módszertani, hitelesítő és ellenőrző mérésekkel együtt a 2015. évben összesen 144 gammaspektrometriai mérést végeztünk. A Laboratórium a vizsgálati jártassága igazolására idén is részt vett a Wessling Kft. által szervezett QualcoDuna jártassági program mind a 4 fordulójában. Szintén minőségbiztosítási célból a Laboratórium részt vett több összemérésben más laboratóriumokkal (Bálint Analitika Kft., Wessling Hungary Kft.) és a jegyzőkönyveket felhasználtuk a minőségirányítási auditokon. A Laboratórium sikeresen szerepelt a NAT akkreditáció harmadik éves felülvizsgálatán és az ISO-auditon is. Az év elején beérkezett műszerek (STA Jupiter, DIONEX ASE, ICP-MS mintabeviteli egység) esetében a műszer-dokumentációkat elkészítettük és a tesztidőszak, az ellenőrző mérések lefolytatása után folyamatosan használatba vontuk az eszközöket. Az ICP-OES esetében a polikromátor beüzemelését elhalasztottuk. Publikációk: B. UDVARDI, I. J. KOVÁCS, CS. SZABÓ, GY. FALUS, G. ÚJVÁRI, A. BESNYI, É. BERTALAN, F. BUDAI and ZS. HORVÁTH: Origin and weathering of landslide material in a loess area: a geochemical case study of the Kulcs landslide, Hungary; Applied Geochemistry (submitted) KÓNYA P. (szerk.): A Bakony Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai. TQS Monographs, 1, Miskolc-Budapest: HOM-MFGI, 236 p. Közreműködő szervezetek: Wessling Közhasznú Nonprofit Kft, Bálint Analitika Kft., SZTE, DE, ELTE, Wessling Hungary Kft. Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az év során 2 olyan intézeti projekt is törlésre került, mely sok vizsgálatra tartott volna igényt és a Paks II projekthez is csak október 1-től érkezett meg elemzésre az első 218 minta. 142
12.4. Az Országos Kútkataszter vezetése, Vízföldtani napló -k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kozocsay Lajos Feladat ismertetése: - a projekt a 101/2007 KvVM rendelet előírása alapján valósul meg - új kutak nyilvántartásba vétele és dokumentálása, azaz a Vízföldtani naplók elkészítése (az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően) - kútjavításokat követően a változásokat tartalmazó Vízföldtani naplók elkészítése - hitelesített másolati dokumentációk elkészítése és kiadása engedélyezési eljárásokhoz - archív anyagokból összeállított utánrendelések teljesítése - az Országos Kútkataszter vezetése és az új kutak feltüntetése a papír alapú kataszteri térképmellékleteken - adatbázis- és adatkezelés - a kézi kútkataszter vezetésének ArcGIS környezetbe való átültetésének véglegesítése - Automatizálás. azaz a vízföldtani napló ArcGIS es térképmellékleteinek tesztelése, véglegesítése - hatóságok, vízügyi tervezők és szakértők, valamint kivitelezők részére teljesítendő adatgyűjtések és adatszolgáltatások készítése - a Vízföldtani napló adattár működtetése Tervezett eredmények: - Vízföldtani naplók - Naprakész kútkataszter - 1:25000-es térképeken a nyilvántartott kutak helyének rögzítése - digitális névadó kataszter (katasztervezető) - ArcGIS es térképmellékleteinek a Vízföldtani naplóba - Működő Vízföldtani napló adattár Elért eredmények: - 2015. év során 449 darab új Vízföldtani napló megrendelése és a hozzá tartozó Fúrt kút adatszolgáltatása fogadása és ügyintézése történt meg. Az anyagokat többnyire az ügyfélfogadások során, kisebb hányadukat postai küldeményként fogadtuk és a megrendelők részére a Megrendelés visszaigazolásával vagy Hiánypótlás kérelemmel zártuk. Az előző évről 92 db Vízföldtani napló elkészítésének feladata maradt idénre, így összesen 541 db dokumentáció elkészítése halmozódott fel. - Tárgyév folyamán 475 db kút adatainak feldolgozása, rétegsorleírása, kataszterezése és végső soron a dokumentálása, azaz a Vízföldtani napló 6-6 példányban való elkészítése és a megrendelőnek számlával való átadása történt meg. - Így Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere papíron és térképen vezetett állománya illetve a gépi adatbázis idén 475 db kút adatainak nyilvántartásba vételével gyarapodott. - A fejlesztések terén a kézi kútkataszter vezetésének ArcGIS környezetbe való átültetésének véglegesítése, valamint a vízföldtani napló térképmellékleteinek ArcGIS 143
segítségével történő készítése (sablonkészítések, automatizálás) terén a tesztelések befejeződtek. - Biztosítottuk a Vízföldtani napló adattár működését. Az adattár olvasójában, az Adattár Működési Szabályzatának megfelelően 202 ügyfél töltött ki Adatkérő lapot és ezek értelmében 2625 db Vízföldtani naplót (vele együtt Kútkatasztert és térképeket) bocsátottunk a kutatók rendelkezésére betekintés céljából. - 58 db Vízföldtani napló utánrendelés érkezett. Ezek másolatait elkészítettük és a megrendelő félnek átadtuk. - Az adattár digitális nyilvántartásba vétele (digitális leltár) befejeződött, Ennek értelmében, az adattárban jelenleg 39410 db kút dokumentációjával rendelkezünk. Továbbá az adattárunk 643 db kút dokumentációjával bővült. Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 144
12.5. Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT) Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Hegedűs Endre Feladat ismertetése: A 2007. évben az Országos Atomenergia Hivatallal OAH, az Általános Atomcsend Egyezményt Előkészítő Bizottság magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pontja kötött együttműködési megállapodás szerint Intézetünk geofizikai kérdésekben segíti az OAH tevékenységét. Ennek keretében nyílt lehetőség szakembereink továbbképzésére és eszközeink nemzetközi programok keretében történő tesztelésére. A több száz méter mélységben végrehajtott nukleáris robbantások kimutatására számos módszert fejlesztettek ki, ezek egy része a geofizika eszközeit alkalmazza. A sikeres alkalmazás egyik szükséges előfeltétele a földalatti robbantás által kiváltott, extrém kőzetfizikai és geomechanikai állapotú környezet vizsgálati módszertanának kifejlesztése, melyben MFGI munkatársai aktívan részt vállalnak. Az elmúlt öt év már a tavalyi 2014-es Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE14) és az arra való felkészülés jegyében telt, melynek közvetlen előzménye volt az Intézet által koordinált műszertesztelési gyakorlat 2014. márciusában Felsőpetényben. A MFGI kutatói 2015-ben tovább folytatják munkájukat CTBTO számára végzendő állami feladatok megoldásában, melyek mindig az aktuális évben konkretizálódnak (tanfolyamokon, gyakorlatokon való részvétel, adatszolgáltatás, kutatási programok előkészítése). Tervezett eredmények: Kollégáink részt vesznek a 2014-es terepi gyakorlatot értékelő konferenciákon és munkabeszélgetéseken és elméleti megbeszéléseken, amik a szeizmikus módszer további alkalmazására irányulnak, ezek a költségét hasonlóan az elmúlt évekhez a CTBTO fedezi. A 2015. évben reményeink szerint tovább folytatódnak a metodikai és terepi ellenőrzésre felkészítő gyakorlatok. Ezekben a kísérletekben mind az ELGI által fejlesztett műszerek, mind kutatóink részt vesznek az elmúlt években megvalósult nemzeti hozzájárulás részeként. Elért eredmények: A MFGI kutatói jelen voltak az alábbi 2015. évi munkamegbeszéléseken, amelyeken az ország nemzetközi súlyához képest jelentős számban voltak meghívottak munkatársaink. 1. Részvétel a CTBTO 22. Workshop Part I. munkájában Résztvevők: Hegedűs Endre, Prónay Zsolt 2015.04.11-17.Tel-Aviv, Israel 2. Előadás tartása a CTBTO OSI Expert Meeting on Continuation Period Techniques c. rendezvényén Résztvevők: Hegedűs Endre, Prónay Zsolt 2015.05.11-15. Bécs, Ausztria 3. Részvétel a CTBTO OSI Expert Meeting for the Next Training Cycle munkájában, a geofizikai ellenőrzési 145
feladatok képzési munkatervének kidolgozásában Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.06. 1-5. Guntramsdorf, Ausztria 4. Részvétel a CTBTO 22. Workshop Part II. záródokumentumának kidolgozásában a geofizikai módszerek értékelése kapcsán a 2014. évi Integrált Terepi Gyakorlat tapasztalatainak figyelembevételével Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.06.15-19. Bécs, Ausztria 5. Részvétel a Science and Technology 2015 c. konferencián Résztvevők: Hegedűs Endre 2015. 06.22-26. Bécs, Ausztria 6. A CTBTO Evaluation Workshop keretében a geofizikai módszerek alkalmazásának értékelése Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.06.29-07.01 Bécs, Ausztria 7. A CTBTO 46. közgyűlése keretében tartott WGB munkacsoport megbeszélések dokumentumainak értékelése; a 2020-ig terjedő fejlesztési programok tervezése Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.08.24-09.04. Bécs, Ausztria 8. Részvétel a CTBTO OSI Expert Meeting on Seismic Methods munkájában Résztvevők: Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba 2015.11.17-20. Bécs, Ausztria Publikációk: Közreműködő szervezetek: E. Hegedűs: Lessons from the CPT Development for OSI in the Period 2009-2014, Expert Meeting on OSI Continuation Period Techniques, 12 May 2015, VIC, Vienna, Austria E. Hegedűs: Active Seismic Concept of Operations, Expert Meeting on Seismic Techniques, 18 November 2015, VIC, Vienna, Austria Országos Atomenergiai Hivatal Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 146
12.6 Háttérintézményi feladtok MFGI Működési Jelentés a 2015. évről Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Bíró Marianna Feladat ismertetése: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Földművelésügyi Minisztérium, illetve más kormányzati szervek nemzetközi jelentési kötelezettségének teljesítéséhez, hazai jogalkotási feladatok ellátásához kapcsolódó véleményezési, joganyag előkészítési, stratégiaalkotásból származó feladatok, valamint tanulmány készítési feladatok ellátása. Ezen feladatokhoz kötődő munkacsoporti tagság feladatok ellátása. A) Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. B) Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. C) Munkacsoporti munkában való részt vétel. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Munkacsoporti ülések jegyzőkönyvei, kiadott vélemények, leadott tanulmányok - mennyisége nem tervezhető. NATéR kormányrendelettel kapcsolatos jelentések, egyeztetési emlékeztetők, esetleg együttműködési megállapodások. A) Jogszabályból származó intézeti feladatok 278/2014. (XI.14.) Korm. rendelet végrehajtásában való részt vétel, koordinációs közreműködés az intézeti adatszolgáltatás tartalmi meghatározásában és az adatok előírt határidőben történő átadása érdekében. A 94/2014 (III.21.) Kormányrendeletnek megfelelően a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai rendszer 2014. évi üzemeltetéséről az NFM részére átadtuk a beszámolót, valamint a 2015. évi kutatási tervet. A minisztérium mindkét dokumentumot elfogadta. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat 7.5. pont d) alpontjának végrehajtása tárgyában érkezett felkérésre az intézetben a helyi klímastratégiák témakörében végzett munka bemutatásával segítettük a végrehajtási jelentés elkészítését. Közigazgatási egyeztetés keretében véleményt adtunk az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervhez. Közigazgatási egyeztetés keretében a TÁVHŐFEJLESZTÉSI CSELEKVÉSI TERV 2030 tárgyú előterjesztéshez több főosztály munkáját koordinálva szakmai véleményt adtunk. (Dr. Nádor Annamária és Dr. Falus György a közigazgatási egyeztetés keretén belüli szakmai véleményezésben vettek részt). Közigazgatási egyeztetés keretében az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről szóló kormányhatározathoz a társfőosztályok összefogásával készítettük elő az intézeti véleményt. Az ÁCST véleményezésében résztvevők még Dr. Nádor Annamária és Dr. Horváth Zoltán. 278/2014. (XI.14.) Korm. rendelet végrehajtásában, az 147
intézeti adatszolgáltatás témakörében a Vízföldtani Főosztály vett részt. B) Szakpolitikai megkeresések A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Országgyűlési határozati javaslatának véleményezését készítettük el, több körben a közigazgatási egyeztetés során feltett főként miniszterelnökségi, belügyminisztériumi kérdéseket megválaszoltuk, a szükséges átvezetéseket végrehajtottuk. A NÉS-t május 20-án a Kormány elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek. Az NFM felkérésére részt vettünk az Európai Bizottság Nemzeti Adatlap alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz dokumentum aktualizálásában. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökének meghívására előadást tartottunk a térséget érintő visszatérő források helyzetéről. NFM Infokummunikációért Felelős Helyettes Államtitkársága részére projektjavaslatot dolgoztunk ki a KÖFOP keretén belül. Nemzetközi konferenciákon képviseltük az éghajlatváltozás alkalmazkodás tárgykörében elért eredményekkel hazánkat, ill. intézetünket (EPA Róma, Koppenhága) 2015.06.04-én fenntarthatósági hét keretében megrendezett konferencia szervezésében vettünk részt, és három előadást tartottunk. Az NFM szakpolitikai vezetésében történt változást követően tájékoztató és felkészítő anyagokat állítottunk össze. Fogadtuk az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának kihelyezett ülését, szakértői hátteret biztosítva a NÉS és az alkalmazkodás témakörének tárgyalásához. C) Munkacsoport részt vétel A nagyprojektek éghajlat-biztossá tételét szolgáló munkabizottságba intézetünk részéről a NAK egyik munkatársa a delegált. A munkacsoport indító megbeszélésre az év elején került sor. A 77/2011 (X.4.) OGy határozat a Nemzeti Energiastratégiaról nevesíti az Energia- és Klímatudatosság és Szemléletformálási Cselekvési Tervet, melyet ez év augusztusában fogadott el a Kormány. Az akció végrehajtásáról a 1602/2015 (IX.8.) kormányhatározat rendelkezik, mely 3. pontja munkacsoport felállítását írta elő. A munkacsoportba 2 fő delegálása történt meg, az első munkacsoporti ülést december 9-én tartották. (elérési útvonal: n /2015/Háttérintézményi feladatok/ Részanyagok) Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 148
12.7 Regionális Földtani Tanszék és egyéb oktatási tevékenységek Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Budai Tamás Feladat ismertetése: Az ELTE TTK-val kötött együttműködési megállapodás értelmében az MFGI működteti az Intézetbe kihelyezetett Regionális Földtani Tanszéket egyrészt a geológus és geofizikus kutatók utánpótlásának biztosítása, másrészt az ELTE TTK és az MFGI közös kutatási projektjeinek koordinálása céljából. Az MFGI a kihelyezett Regionális Földtani Tanszéken és az egyéb egyetemeken történő oktatási és kutatási feladatok végrehajtását az intézet tudományos minősítésű kutatóinak bevonásával, valamint az infrastruktúrális háttér (könyvtár, térképtár, geoinformatika, laboratóriumi és terepi műszerek) biztosításával támogatja. Tervezett eredmények: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem, Szegedi Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Elért eredmények: A tanszék oktatásában résztvevők a következő kurzusokat tartották: Geológia: Ősnövénytan, Paleobotanika, Magyarország földtana, Rétegtan, Földtörténet, Karbonátszedimentológia, Magmás és metamorf kőzettan, Karszthidrogeológia, Karszthidrodinamikai modellezés, Infravörös spektrometria, Terepi adatfelvételi módszerek, Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon, Magmás, metamorf és szerves kőzettan, A szerves kőzettan alapjai. Geofizika: Szeizmikus szelvények értelmezése, Szeizmotektonika és neotektonika Geofizikai laboratórium, Roncsolásmentes környezetdiagnosztika, Alkalmazott geofizika, Geofizika alkalmazása a geotechnikában. Publikációk: - Közreműködő szervezetek: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem, Szegedi Egyetem Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 149
13. Kiadvány 13.1. Magyarország 1:500 000-es földtani térképe - magyarázó Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kercsmár Zsolt Téma ismertetése: 2014 elején jelent meg Magyarország 1:500 000-es felszíni földtani térképe, az új 500 000-es térképsorozat részeként, amelyhez térképmagyarázó készül, magyar és angol nyelven, A/4-es formátumban. A 2014. év végére tervezett projektzárás, engedélyezett tervmódosítás alapján 2015. február végére tolódik ki. Az elkészült, megszerkesztett magyarázó dokumentumállományát a kiadványszerkesztőség tördeli, és készíti elő nyomdai átadásra. Ezek a munkafázisok (az állomány tördelőszerkesztése, korrektúrázása, nyomdai előkészítése) a kiadványszerkesztőség projektjében és ember/hó lekötésében jelennek meg. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 2015. február végére elkészül Magyarország 1:500 000-es földtani térképének magyarázója, lektorált, tördelésre előkészített változatban A magyarázó a 2014-ben nyomdába került 500 ezres prekainozoos térképmagyarázóval együtt, azzal egységes sorozatot alkotva korszerű összefoglalását adja Magyarország földtani felépítésének. A magyarázó az év folyamán megjelent. A magyarázó címe: KERCSMÁR ZSOLT & BUDAI TAMÁS (szerk.), CSILLAG GÁBOR, SELMECZI ILDIKÓ, SZTANÓ ORSOLYA: Magyarország felszíni képződményeinek földtana Magyarázó Magyarország földtani térképéhez, 1:500 000 (GYALOG et al. 2013). A munkafolyamat lépéseinek megfelelő dokumentumok helye a központi szerveren: M:\KisProjektek\2014\500E_felszin_magyarazo A leírások leírókként alkönyvtárakra bomlanak, ahol egyenként lehet megtekinteni az egyes képződmények magyar nyelvű összefoglalásait M:\KisProjektek\2014\500E_felszin_magyarazo\magy M:\KisProjektek\2014\500E_felszin_magyarazo\magyarazo_leirasok_ENG arazo_leirasok_hun Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 150
13.2. Kútkataszteri kiadványok Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kozocsay Lajos Téma ismertetése: A projekt a 2014. december 23.-án módisított 101/2007 KvVM rendelet 8. (9) előírása alapján valósul meg. Lényege a Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere és a Magyarország Hévízkútjai c. kiadványok újabb köteteinek szerkesztése, megjelentetése. A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján az MFGI országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. Az MFGI az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente honlapján közzéteszi. Az idei feladat az Országos Kútkataszter kézi és gépi állományainak, továbbá a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása. A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése, a XXXVIII. kataszteri kötet adatainak előkészítése, továbbá a körülbelül 2008-ban abbamaradt hévízkút kataszter felülvizsgálata, a hiányzó kutak nyilvántartásba vétele, a hévízkút kataszter aktualizálása a 2014. év végi állapotnak megfelelően, az új adatlapok elkészítése és megjelentetése. Tervezett eredmények: - A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése - a XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése, kötet előkészítése - aktualizált hévízkút kataszter, és új adatlapok készítése - a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása Elért eredmények: - A Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere című kiadványsorozat, soron következő XXXVII. kötete az átszervezések következtében, három év szünet után a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Vízföldtani Főosztályának gondozásában készült el és tartalmazza a 2012-ben még a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kútdokumentáló Osztálya által dokumentált kutak, valamint a 2013. és 2014. években a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Vízföldtani Főosztályán dokumentált kutak adatait. Az elkészült XXXVII. kötete innen letölthető: http://mfgi.hu/hu/node/734 - Az év második felében foglalkoztunk a 2016. évben esedékes, XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtésével. A kötet 475 db új objektum adatait fogja tartalmazni. - 2015. első felében elvégeztük a hévízkút kataszter felülvizsgálatát, majd következett az aktualizálása 2015. év eleji kútkataszteri adatoknak megfelelően. E munka során a kataszterizált kutak felvitt adatainak ellenőrzése, kiegészítése, pontosítása, a duplumok törlése és a hiányzó kutak adatainak feltöltése történt meg. 151
A digitális nyilvántartás helye: \\SRV- GEO\Vizfoldtan\Alapadatok\HevizkutKataszter_NeKI_OVF\hev izkutak_ 30-37_jav - A Magyarország Hévízkútjai c. kataszteri kiadvány bővítéséhez 99 db új kút esetében készítettünk adatlapot. A lapok pdf formátumú változatának jóváhagyása és a honlapon való megjelentetése folyamatban van. - Az év folyamán, az országos kútkataszter mellékletét képező 1:25000-es méretarányú kataszteri térképek (papír és digitális) vezetése folyamatos volt, jelenleg naprakész és karbantartásuk folyamatos. Publikációk: - Közreműködő - szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 152
13.3 Budapest és környéke földtani atlasza Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Maros Gyula Feladat ismertetése: Budapest területéről és környékéről földtani atlaszt készítünk. A bevezető részekben általános ismertetést adunk a nem csak szakmai közönség számára a terület földtani felépítéséről, részben tágabb környezetbe ágyazva. Ismertetjük a nagyobb földrajzi egységek földtani viszonyait, szelvényekkel illusztrálva. Ezután Budapest 1:50 000-es felszíni földtani térképét mutatjuk be, új földtani térképezési eredmények hiányában korábbi, hasonló méretarányú (1:25 000 1:100 000-es) térképek alapján, egységes, a legújabb elvek és ismeretek alapján készülő jelkulccsal. Ezután következik az előzetesen kiválasztott földtani érdekességek leírása, a Magyarországról szóló kötethez részben hasonló szerkezetben, objektumonként átlagosan 2-4 oldalban. Ennek első eleme egy részletes topográfiai alapot tartalmazó, a tárgyalt földtani objektum helyszínét és megközelítését mutató, 1:10 000 1:25 000-es méretarányú kistérkép-kivágat. A következő elem az objektum földtani ismertetése, amit fényképek illusztrálnak. A földtani érdekességek között sziklaalakzatok, barlangok, kőfejtők, bevágások, a vízföldtani objektumok között fürdők, tavak, források, kutak szerepelnek. Külön csoport Budapest néhány nevezetes épülete, az ezekben (burkolatokon, lépcsőházakban stb.) látható kőzettípusok ismertetésével. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 2015-ben a földtani fejezetek hátralevő részei, az objektumleírások befejezése, az 50e-s kartografált földtani térkép befejezése, a kötet angol fordítása és kiadásra történő szerkesztése készül el. A kötetet nyomdakész állapotra hozzuk. Az objektumleírásokat véglegesítettük, az általános ismertető szövegek elkészültek, a kistérképek és mellékletbe szánt 1:50 000- es térkép szerkesztését, kartografálását befejeztük, a kislexikont elkészítettük. Az angol fordítás elkészült. Lefolytattuk a szakmai és idegennyelvi lektorálásokat. A kötet grafikai-tipográfiai designja, tördelése elkészült, a kötet nyomdakész állapotban van. A kiadáshoz széleskörű szakmai szponzori támogatást szereztünk. Az 1:50 000-es melléklet térkép az év végén kinyomtatásra került, a kötet nyomtatása áthúzódik 2016-ra. jelentés:k:\projektek\projekt_jelentes\2015\4.negyedév\állami\13_3_ záró\ Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 153
II. Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok 1/2015. Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Zilahi-Sebess László Téma ismertetése: A feladat fő célja olyan átfogó vizsgálatok, tudományos tanulmányok, értékelések, szakvélemények készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a geotermikus koncessziós feladatokban, azok ellátásához naprakész szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladat-csoportot lát el: Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a geotermikus koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (ld. még 19/2015 téma) elvégzésében és a vizsgálati tanulmány összeállításában a következő fejezetek illetve fejezetrészek elkészítésével: 1.3.3. Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás, szeizmicitás fejezet szükség szerinti kiegészítése szeizmikus szelvényekkel és kapcsolódó szöveges részekkel, a szeizmicitásra vonatkozó részfejezet elkészítése 1.3.6. Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapot, geotermikus viszonyok c. fejezet 1.5.1. A terület termálvíz-készleteinek geotermikus energia célú hasznosítása c. fejezet 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 2.7. A terhelés várható időtartama 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek c. fejezetek. A tanulmányok végső összeállítása és szakmai lektorálása szintén a projekt feladata. A feladat keretében a már folyamatban levő Igal és Fertőd területek tanulmányénak véglegesítése mellett 2015-ben egy további új terület (Nagyszakácsi) érzékenységiterhelhetőségi jelentését készítjük el. További, e feladat-csoporthoz kapcsolódó feladat eseti szakvélemények készítése (pl. vállalkozói kezdeményezések előzetes értékelése). (2) A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok hátterét adó olyan módszertani témák, amelyek a konkrét koncessziós feladatoktól ugyan függetlenek, de eredményeik a következő koncessziós feladatokban hasznosulnak, azokat alátámasztják vagy a potenciálbecslésben segítenek. Ezek az alábbiak: 2.1. Koncessziós területek értéksorrendjét megalapozó kutatások. A 2012-ben kialakított módszertan felülvizsgálata, valamint az újonnan elkészült érzékenység terhelhetőségi tanulmányokban közölt adatok alapján a területek minősítése, egységes 154
szempontrendszer szerinti pontozása és rangsorolás frissítése az újonnan elkészült területekkel. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá valamint a kialakítás alatt álló geotermikus vagyon- és készletosztályozás elemeit is figyelembe veszi. (Zilahi-Sebess László, Boda Erika) 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata. A résztéma keretében a, Jászberény,, Nagykanizsa, koncessziós terület vizsgálatát végezzük el. Az eredmények hozzájárulnak egy adott koncesszióra kijelölt terület pontosabb rezervoárgeológiai értelmezéséhez, illetve más, hasonló földtani környezetben elhelyezkedő koncessziós területek jövőbeli értékeléséhez. (Zilahi-Sebess László, Boda Erika) 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Jászberény, Nagykanizsa, koncessziós területen (Zilahi-Sebess László, Paszera György, Boda Erika) 2.4. Erőtér-geofizikai adatokból származtatható irányeloszlások és kéregvastagság eloszlás együttes elemzése más módszerekből származó kéregvastagság és irányeloszlással és az abból levonható következtetések a geotermikus potenciálbecslés számára: Gravitációs térkép valamint a prepannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata, Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a prepannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal (Kiss János, Zilahi-Sebess László)) 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés és táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2015-re (Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidom-kijelöléshez (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés frissítése az azóta a koncessziós jelentések és az ehhez kapcsolódó módszertani kutatások keretében elkészült új ismeretekkel, ez alapján új potenciálisan perspektivikus koncessziós területek kijelölése (Zilahi-Sebess László, Boda Erika, Nádor Annamária) Tervezett eredmények: Nagyszakácsi koncessziós terület érzékenységi-terhelhetőségi jelentésének elkészítése A 2014-ről áthúzódó Igal és Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése A 2014-ben megkezdett Fertőd és a 2015. évben elkészülő Nagyszakácsi területek minősítése, egységes szempontrendszer szerinti pontozása és rangsorolása táblázatos formában. Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület porozitás mélységszerinti változásának meghatározása (tömörödési trend vizsgálata). Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület hőmérséklet és geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározása. Részjelentés térképi mellékletekkel az erőtér-geofizikai térképek és egyéb mélység-térképekkel való összevetésről a geotermikus potenciálbecslés számára. Táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2015-re (részjelentés térképi mellékletekkel) Igény szerinti szakvélemények geotermikus védőidom kijelöléshez Zárójelentés: Geotermikus potenciálbecslés frissített térképsorozat a potenciális területek feltüntetésével és rövid magyarázó. 155
Elért eredmények: Geotermikus koncessziós jelentések 2015-ben, Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület vizsgálati_tanulmányát (érzékenység terhelhetőségi tanulmány) 2015. január 30-ával adtuk le az MBFH-nak. Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentését 2015. február 20-án adtuk le az MBFH-nak. Igal geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése és leadása megtörtént már az 1. negyedévben (2015 február 20-án adtuk le az MBFH-nak). Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentés tervezetét 2015. május 12-ével adtuk le az MBFH-nak. Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése 2015. július 10. Az állományok elérhetők: \\samba\public\projektek\geotermika\koncesszio könyvtár alkönyvtáraiban. Számított porozitás adatokat gyűjtöttünk az eddig vizsgált területekről amelyek excel táblázatba lettek rendezve. A 22/2015 témával való együttműködés keretében kiválasztottunk két, már értékelt területet (Gádoros és Battonya) az új szempontok szerinti értékelésre a UNFC szempontok érvényesítése érdekében. A területek kiválasztásánál a vállalkozói érdeklődést vettük figyelembe. A kiválasztott helyek kiemelt jelentőségűek földtani szempontból. Battonya esetében a vizsgálat célja a tektonikai helyzet, illetve a 2500m-nél mélyebb fúrások hiányának befolyásoló szerepe az értékelésre. Gádoros esetében a nagyobb hőpiacoktól való távolság. és műszaki földtani szempontok jelentenek nehézségeket. Végül nem csak ezt a két terület értékelését vizsgáltuk felül, hanem az összes eddigit amelyről tanulmányt készítettünk Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület adatgyűjtés és előzetes értékelés a porozitás mélységszerinti változásának és a geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározásához. Jászberény és Nagykanizsa koncessziós területén LAS formátumban rendelkezésre álló digitális mélyfúrás geofizikai adatok első lépésben TEXT formátumba kellett konvertálni, hogy a mélyfúrás-geofizikai adatok beolvashatóvá váljanak a WellCAD szoftver számára. Ezt követően a WellCAD szoftver segítségével megkezdődött a mélyfúrás-geofizikai szelvények hibakeresése, javítása és korrekciója. Porozitás és permeabilitás meghatározása mélyfúrásgeofizikai szelvények által. Jászberény területén a JB3, JBNY2, Monor E-1 fúrások feldolgozása alapján pontosítottuk a porozitás mélység trendet. A Monor E-1 fúrásra porozitáskomponensek szerinti kiértékelést végeztünk. Többféle módon megállapítottuk területre jellemző hőáramot amelynek és a porozitásnak alapján meghatároztuk a geotermikus gradiens mélységszerinti változási görbéjét. Erőtér geofizika térképek és adatok geotermikus szempontú 156
értékelése: a gravitációs térkép, valamint a pre-pannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata és a Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a pre-pannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal megtörtént. Több litoszférakutató szeizmikus szelvény (CEL és a PGT szelvények) alapján a felső-kéregben olyan nagysebességű zónákat lehetett kimutatni, amelyek az alsó-kéreg sebességéhez közeli értékkel jelentkeznek, több helyen vastag törmelékes üledékes összletek alatt (KISS 2015, TISIA konferencia). Erőtér geofizika összehasonlító vizsgálata geotermikus információval. A 2014 évi geotermikus jelentés eredményeit továbbelemezve összehasonlító vizsgálatokat végeztünk gravitációs, mágneses térképek a prepannon aljzat mélységtérkép a kifolyóvíz hőmérséklettérkép közt. Ez alapján előzetesen megállapítottuk, hogy a geotermikus szempontból perspektivikus területek általában a gravitációs térképen az átmeneti zónákhoz köthetők azaz olyan helyekhez ahol a MOHO térkép alapján kéregvastagságbeli ugrás várható. Kiegészítő adatgyűjtés hőszivattyús termelési adatokról. A 2014-es országos adatgyűjtést folytatva a Megyei Kormányhivatalok Bányászati Osztályainak irattáraiban (korábban: Bányakapitányságok) 5 darab (Pécs) és 73 darab (Miskolc) talajszondás engedélyezési dokumentációt dolgoztunk fel, azaz kigyűjtöttük a sekély geotermikus hasznosítási statisztikához szükséges legfontosabb adatokat. Publikációk: Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt területkomplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentése Előadás: 1. Nádor Annamária: A geotermikus vagyon- és készletosztályozás és nyilvántartás egy lehetséges modellje Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók, 2015. március 19.-20. 2. Tóth György Zilahi Sebess László Gyuricza György: Koncessziós tanulmányok: környezeti konfliktus-megelőzés az ásványvagyon-gazdálkodásban Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók, 2015. március 19.-20. Előadás és Extended konferencia abstract 1. Zilahi-Sebess László, Boda Erika: Recommended principles of the qualifications of geothermal plays, 7th HR-HU and 18th HU GEOMATHEMATICAL CONGRESS Mórahalom 21-23 May, 2015 2. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Madarasi A. (2015): Tisia a geofizikai adatok tükrében, p. 25 28, TISIA Konferencia kiadványa, p. 76, ISBN 978-963-8221-56-8 157
3. Előadás: Zilahi-Sebess László, Boda Erika: Üledéktömörödési trendek és geotermikus potenciálbecslés MGE 34.Vándorgyűlés 2015.09. 24-26. Közreműködő szervezetek: Nemzeti Környezetügyi Igazgatóság (NeKI) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 158
2/2015. MBFH Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kovács Zsolt Feladat ismertetése: A feladat fő célja olyan átfogó tanulmányok, értékelések, szakvélemények, vizsgálatok készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a szénhidrogén koncessziós feladatokban, azok megoldásához szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladatköre: (1)Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a szénhidrogén koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzésében. A feladat keretében 2015-ben 7 terület tanulmányainak 2.1, 2.2., 2.5.-2.8. részfejezeteit készítettük el, illetve szeizmikus értelmezés készült az 1.3.3. fejezethez. A projekt keretében készülő fejezetek: 1.3.3. Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás fejezetben A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján részfejezet 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 2.7. A terhelés várható időtartama 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek (2) Célja a hazai hagyományos és nem konvencionális szénhidrogénvagyon értékelése, a jövőbeli konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén-vagyon potenciál becslése. A szénhidrogén-potenciál felmérés alapfeladata országos áttekintő léptékben az ismert és potenciális anyakőzetek és tároló rendszerek lehatárolása, rezervoárgeológiai jellemzése, a migráció és csapdázódás folyamatainak vizsgálata, beleértve a nem-konvencionális szénhidrogénekre vonatkozó ismereteket is. A résztémák a következők: Koncessziós területek értéksorrendbe állítását célzó kutatások.. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá. A szénhidrogén generáló anyakőzetek és a keletkezett szénhidrogének geokémiai paramétereinek elemzése. A téma célja a szénhidrogénvagyon pontosabb prognosztizálhatóságának elősegítése. Szeizmikus szelvényértelmezés az aktuális koncessziós területekre és környezetükre. A munka során a Landmark rendszerben rendelkezésre álló szeizmikus szelvények 2D értelmezését végezzük. Vagyonbecslési módszerek áttekintése mind a hagyományos, mind a nemkonvencionális szénhidrogének esetében. 2015-ben fontos feladat volt a koncesszióra kiírandó területek várható szénhidrogénvagyona becslésének átdolgozása, a többféle szcenáriót megvizsgáló, valószínűség alapú becslés kidolgozása és alkalmazása. Részmedencék, szénhidrogén felhalmozódási övezetek részletes jellemzése az összes magyarországi részmedencére. Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. Numerikus és térképi adatbázis építése, a CH ásványvagyon nyilvántartás adatainak térképi megjelenítése. 159
Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. Tervezett eredmények: Elért eredmények: Szénhidrogén koncessziós jelentés szénhidrogén-teleptani adottságait, várható vagyonát és a szénhidrogének lehetséges kutatási és bányászati módszereit bemutató fejezeteinek elkészítése. Termék: 7 részfejezet a készülő érzékenységterhelhetőség tanulmányokhoz az aktuális koncessziós területekre. Az elkészült fejezetek a 19/2015 MBFH projekt által szerkesztett jelentésekben jelentek meg. A koncessziós területek összehasonlító értékelése. Termék: jelentés és táblázatok, rendszeresen átadtuk az MBFH-nak. A tanulmányok készítésével párhuzamosan folytatódott az értékelések elkészítése. A koncesszióra kiírandó területek vagyonbecslése a várható vagyonra vonatkozóan. Területek: az eddig jelentéssel elkészült, koncesszióra ki nem írt területek, valamint az év során belépő területek. Szeizmikus szelvény értelmezések beépülnek a Landmark rendszerbe, illetve megjelentek a koncessziós tanulmányokban. Az egyes területekhez 2-4 szelvény értelmezése készült el rendszeresen. Részmedencék szénhidrogén-földtani jellemzése (Nagykunságdél, Derecskei-árok, Bihar). A háttérkutatások során összegyűjtött és keletkező adatok térkép alapú háttéradatbázisa.. A térképi megjelenítések alapjául szolgáló shape-fájlokat a Samba szerveren, a projekt számára kijelölt könyvtárban helyeztük el. A szénhidrogénföldtani és teleptani adatbázishoz az adatokat részben az MBFH-tól kaptuk, részben a feldolgozott zárójelentésekből gyűjtöttük ki, illetve a projekt munkák során generáltuk. Térkép alapú szénhidrogén teleptani információs rendszer. A térbeli koordinátákkal ellátott adatokat ArcGIS rendszerbe illesztjük. Térkép: Magyarország szénhidrogén előfordulásai M = 1:500.000, továbbfejlesztett változat. A térképi adatrendszer jelenleg 481 db, a szénhidrogénmezőket reprezentáló zárt poligont tartalmaz, melyhez attribútumként kapcsolódik a mezőilletve bányaterületi kód, a részmedence kódja, a bányaterület/mező megnevezése, a felfedező fúrás azonosítója, a mezőt lefedő hatályos bányatelek megnevezése, és a tárolt szénhidrogén típusa. A térképi adatrendszer fejlesztése, attribútumokkal való kiegészítése, más adattáblákkal való kapcsolat biztosításának kialakítása folyamatos. Eseti szakvélemények Negyedévenként 1-2 eseti szakvélemény, értékelés elkészítése várható. Zárójelentés elkészítése Kapcsolódó projektek: 1/2015 Geotermikus potenciálfelmérés, 17/2015 Adatrendszerek fejlesztése és metaadat szolgáltatás, 18/2015 Geoinformatikai szolgáltatások, 19/2015 Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenység-terhelhetőségi vizsgálatok, 22/2015 Nemzetközi ásványvagyon nyilvántartási rendszerek, 24/2015 Nem konvencionális szénhidrogén tárolók A tanulmányok, jelentés-tervezetek és jelentések az előzetesen kitűzött határidőknek megfelelően elkészültek, azokat az MBFH részére átadtuk. 2015-ben 7 db szénhidrogén koncessziós tanulmány szénhidrogén-teleptani adottságait, várható vagyonát 160
és a szénhidrogének lehetséges kutatási és bányászati módszereit bemutató fejezeteit készítettük el. A területek a következők voltak: Balaton, Somogyvár, Elek, Somogyszob, Csanádpalota, Őrség, Kadarkút. Az elkészült fejezetek a 19/2015 MBFH projekt által szerkesztett tanulmányokban, jelentés-tervezetekben és jelentésekben jelentek meg, amelyeket átadtuk az MBFH részére. Az év során megírt érzékenység terhelhetőségi tanulmányokban közölt adatok alapján a területeknek egységes szempont szerint pontszámot adtunk és ez alapján sorrendbe állítottuk őket. 2015-ben 21 részterületre adtunk értékelést. A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgáltuk a területek szénhidrogén generáló potenciálját. Az eredmények a vagyonbecslési fejezetbe kerültek be. Az egyes szeizmikus szelvények újraértelmezésével kapott eredmények a szénhidrogén potenciál becsléséhez és a koncessziós terület pontosabb jellemzésére adatszolgáltatást jelentenek. Területenként 3-4 szelvény értelmezése készült el. Az eredmények a koncessziós érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok földtani fejezeteinek nagyszerkezeti részébe kerültek be 2015 végén 290 szénhidrogén bányaterület (mező) 1396 bányaterületi szintjéről (telep) rendelkeztünk Excel táblába rendezett földtani, geokémiai, termelési és ásványvagyon adatokkal. Térképi adatbázisunk jelenleg 481 (tavaly 458 volt) poligont tartalmaz, ezek a magyarországi szénhidrogén mezők majdnem teljes egészét lefedik. A szénhidrogénvagyonnal kapcsolatos áttekintést felhasználtuk a szénhidrogén koncessziós tanulmányokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatokban, az MBFH ásványvagyon nyilvántartásába kerülő ásványvagyon adatok megbízhatóságának értékelésében és ellenőrzésében, és a szénhidrogén-potenciál felmérésében. Zárójelentés készült az elvégzett feladatokról. Az Intézeti adatvagyonként nyilvántartott adatbázisok állományait átadtuk a Geoinformatikai Osztálynak, a szabványos adatkezelés kialakításának céljából. Eredményeink a társprojektek munkáját is segítették, illetve beépültek a társtémák jelentéseibe (19/2015 MBFH, 22/2013 MBFH projektek). Publikációk: Közreműködő szervezetek: KOVÁCS ZSOLT FANCSIK TAMÁS 2015: A nem konvencionális szénhidrogének hazai kutatásának és termelésének potenciálja Magyar Tudomány, Budapest, 2015 november, pp.1295-1303. MBFH, Herman Ottó Intézet, Országos Vízügyi Főigazgatóság Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:- 161
3/2015. MBFH Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése Beszámolási időszak Projektvezetők 2015 Püspöki Zoltán Feladat ismertetése: A 2012-ben megkezdett, a Nógrádi- és Borsodi-medencékre vonatkozó adatbázis építés 2015-ös folytatása tekintetében három jelentősebb témakör körvonalazódott. (1) A regionális (szénmedence szintű) mélyfúrási adatbázis jelenleg nem fedi le a Borsodimedence Sajótól É-ra eső területét (Feketevölgy Edelény). Mivel a területen perspektivikus szénvagyon (pl. Feketevölgy bővítés) található, a hiányosság pótlandó. A mélyfúrás vizsgálatok kiterjesztése erre a területre egyben az észak-magyarországi szénmedencék fejlődéstörténetének komplex értelmezésében is fontos momentum lehet. (2) Mizserfa II területre vonatkozóan a nyilvántartott és számolt készletek közötti jelentős eltérés indokolja a korábbi készletszámítás pontos térinformatikai reprodukcióját, ami az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban tömb szinten nyilvántartott földtani vagyonok térképi megjelenítését jelenti. (3) Dubicsány területén a terület perspektivikus jellege miatt indokolt a mélyfúrásokban harántolt telepek MEO adatainak tételes rögzítése, s ennek alapján a generalizált készletszámítás elvégzése. Tervezett eredmények: Elért eredmények: 1. Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás adataihoz tartozó térinformatikai környezet Mizserfa II. területre (készülő shp állományok leadásra kerülnek a GeoBank részére) 2. MEO adatbázis és készletszámítás Dubicsány területre 3. 50 db mélyfúrás komplex feldolgozása (mélyfúrási geofizika, litológia) és a kapcsolódó karotázs-korrelációs szelvények elkészítése (a litológiai adatok és mélyfúrásgeofizikai adatok metaadatai leadásra kerülnek a GeoBank részére) Vadna Vad-4, Sajókaza Sk-190, 206, 226, 227, 243, 250, 259, 270, 306, Jákfalva Jf-23, 28, 31, Dövény Döv-10, Fny-183, -196, -199, - 204, Sajókaza Sk-175, Borsodszirák-1, Felsőnyárád Fny-194, 213, 214, 225, 227, 240, 246, 262, 303, 304, 308, Sajókaza Sk-174, 176, 188, 191, 222, 230, 242, 246, 257, 258, 275, 297. Edelény Ed- 345, -353, -369, -374, -376, -396, -405, -424, -443, -451, -454, - 456). Az adatok tárolása: A litológiai adatokat és a geofizikai adatok metaadatait (fúrásazonosító, görbe elnevezése, lefutási mélysége, az adott szondával mért fúrásszakasz fajlagos %-os aránya) leadtuk a GeoBank-ba, Srv-geo\Adattar\2015\Karotázs ellenőrzés 162
MFGI Működési Jelentés a 2015. évről Elkészült a Mizserfa II. terület 2 és 3 telepének tömb szintű nyilvántartása a kapcsolódó talpmélység adatokkal együtt (1. ábra). A B 1. ábra A Mizserfa II. terület készletszámítási tömbjei a települési mélység szintvonalaival A: 2 telep, B: 3 telep A projekt keretében a 19/2015 MBFH projekthez kapcsolódóan a Dorogi-medence Észak vizsgálati területen további két ÁÁNy mérlegterület (Csolnok Új-Borókás fornai telepek 1., 2., 3. telepek; Kerekdomb-É oligocén telepek) tömb szintű nyilvántartásának térinformatikai állományát is elkészítettük (2. ábra) A B C D 2. ábra A Dorogi-medence Észak vizsgálati terület részletesen vizsgált készletszámítási tömbjei a települési mélység szintvonalaival A: Új-borókás 1 telep, B: Új-borókás 2 telep, C: Új-borókás 3 telep, D: Kerekdomb-É oligocén telep 163