AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2014-BEN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2014-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium

Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett 2

Tartalomjegyzék Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk... 5 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai... 5 Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai... 8 Aktiválás... 10 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások... 12 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai... 14 Munkaerő-piaci képzések támogatása... 14 Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele... 16 Bérjellegű támogatások... 18 Bértámogatás... 18 Bérköltség támogatás... 19 Nyári diákmunka támogatása... 21 Bérjellegű támogatások együtt... 23 Vállalkozóvá válás támogatásai... 25 Munkahelyteremtő támogatások... 27 Munkahely-megőrző támogatások... 27 Mobilitási támogatások... 28 Közfoglalkoztatás... 29 Mellékletek... 32 A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása... 32 Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2014... 41 Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2014... 42 Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, 2014... 43 Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámarányai megyénként, 2014... 44 Egyes munkaerőpiaci eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2014... 45 Egyes munkaerőpiaci eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2014... 46 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, 2013-2014 (fő)... 47 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként 3

és iskolai végzettség szerint, 2013-2014 (fő)... 51 Munkahelymegőrző támogatások létszámadatai megyénként, 2014... 55 Munkahely-teremtő támogatás létszámadatai megyénként, 2014... 56 Egyes közfoglalkoztatási programokba belépők létszámadatai és arányai megyénként, 2014... 57 Egyes közfoglalkoztatási programokban érintettek létszámadatai és arányai megyénként, 2014. 58 4

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai 2014-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett személyek létszáma 932 ezer fő volt. Ez a szám a foglalkoztatást elősegítő támogatásokba akár többször bevont személyek teljes létszámát jelenti. 2013 és 2014 között az érintett összes létszám 31,5 százalékkal nőtt. A teljes létszámból 769 ezer fő volt a közfoglalkoztatásban érintett, 135 ezer fő pedig a további aktív eszközökbe bevontak száma. A létszámadatok is jelzik, mennyire eltolódott a hangsúly a közfoglalkoztatás felé: 2014-ben több mint ötször annyian voltak érintettek a közfoglalkoztatásban, mint amennyien az egyéb munkaerőpiaci támogatásokban. A létszámadatokat összehasonlítva az előző évi adatokkal is ugyanez látszik: 2014-ben 55,2 százalékkal több fő részesült közfoglalkoztatási támogatásban mint egy évvel korábban. A többi aktív eszközben érintett személyek száma ugyanakkor jelentős mértékben, 29,5 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A támogatásokba újonnan belépők létszámánál a csökkenés jóval kisebb mértékű, 9%. Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai érintett létszáma 2013, 2014 Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Mobilitási támogatások Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Bérköltség támogatás Bértámogatás Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Munkaviszonyban állók képzési támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása 26550 27992 3530 2958 5966 4782 53817 71 094 26569 39 527 571 553 827 631 46876 44583 2014 2013 Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 223564 122637 111704 112157 433051 260470 0 100000 200000 300000 400000 500000 Az elemzett évek között jelentősen, 24,3%-kal csökkent a bérköltség-támogatással elhelyezett személyek száma, és jelentős növekedést mutat a munkaviszonyban állók képzési támogatása, melyben 31%-kal többen vettek részt, mint 2013-ban. A közfoglalkoztatás rendszere 2013-ban jelentősen átalakult. Teljesen eltűnt a rövid idejű 5

közfoglalkoztatás és az értékteremtő közfoglalkoztatás. Ennek következtében folyamatosan emelkedett a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban érintettek létszáma, 2013-és 2014 között mintegy 66%-kal. 2013-ban új közfoglalkoztatási formaként jelentek meg a kistérségi startmunka mintaprogramok, melyekben érintett személyek száma az első évben 122,6 ezer fő volt. 2014-ben ez a szám tovább nőtt, ebben az évben 223,5 fő volt érintett a programokban, ez 82%-os emelkedést jelent. A közfoglalkoztatási programokban 2014-ben 55 százalékkal magasabb volt az érintett létszám, mint 2013-ban. A belépők számában az emelkedés ennél kisebb mértékű, 39,3 százalékos volt. Egyes foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma, 2013, 2014 2013 2014 Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása 44 583 46 876 Munkaviszonyban állók képzési támogatása 631 827 Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás 553 571 Bértámogatás 39 527 26 569 Bérköltség támogatás 71 094 53 817 Ebből: Nyári diákmunka támogatása 16 080 27 456 Első Munkahely Garancia Program 12 048 1 313 Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások 5 094 5 966 Mobilitási támogatások 630 611 Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés 27 992 26 550 Aktív eszközök összesen 192 120 164 706 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 260 470 433 051 Országos közfoglalkoztatási program támogatása 112 157 111 704 Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása 122 637 223 564 Közfoglalkoztatás összesen 495 264 768 515 Mindösszesen 687 384 933 221 Az aktív eszközök között a közfoglalkoztatás aránya 2014-ban 82,5 százalékos volt. Ez jelentősen, 10,4 százalékponttal volt magasabb, mint 2013-ban. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevő személyek száma (a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül) 2013 és 2014 között 5%-os növekedést mutat. A képzések aktív eszközökön belüli aránya ugyanakkor a 2013-as 6,5 százalékról 2014-re 5,3%-ra csökkent. A bérjellegű támogatások érintett létszáma, melyekbe a bér- és bérköltség-támogatások tartoznak, 2013 és 2014 között jelentősen csökkent (összesen 27,3 %-kal). Az eszközpalettán nézett arányuk felére csökkent (8,6 százalék a 2013-as 16 százalék után). Legnagyobb mértékben a bértámogatásban részesülő álláskeresők létszáma csökkent 2013-hoz viszonyítva, 32,8 %-kal. A munkahelymegőrzéshez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó vállalati támogatásokban érintett személyek száma is csökkent 2013 és 2014 között. A támogatásokban részt vettek összes létszámához viszonyított arányuk is 4,07 százalékosról 2,9 százalékosra csökkent. 6

Egyes támogatási eszközök összes támogatáshoz viszonyított aránya 2013, 2014 2013 2014 Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása 6,49% 5,03% Munkaviszonyban állók képzési támogatása 0,09% 0,09% Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás 0,08% 0,06% Bértámogatás 5,75% 2,85% Bérköltség támogatás 10,34% 5,78% Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások 0,70% 0,64% Mobilitási támogatások 0,43% 0,38% Munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés 4,07% 2,85% Aktív eszközök összesen 27,95% 17,70% Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 37,89% 46,47% Országos közfoglalkoztatási program támogatása 16,32% 11,99% Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása 17,84% 23,99% Közfoglalkoztatás összesen 72,05% 82,48% Mindösszesen 100,00% 100,00% Munkahely teremtési és munkahely megőrzési támogatások 2013, 2014 Érintett létszám 2013 2014 Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) Érintett létszám Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) Munkahelymegőrzés 16453 0,02 12904 0,01 Munkahelyteremtés 11539 0,02 13646 0,02 Csoportos személyszállítás támogatása 259 0,00 210 0,00 Lakhatási támogatás 2069 0,00 2709 0,00 Összesen 30320 0,04 26550 0,03 7

Csoportos személyszállítás támogatása Mobilitási támogatások 2013, 2014 Létszám 2013 2014 Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) Létszám Összes támogatáshoz viszonyított arány (%) 259 0,04 210 0,02% Lakhatási támogatás 2069 0,29 2709 0,30% Helyközi utazás támogatása 630 0,09 611 0,07% Összesen 2958 0,41 3530 0,39% 2014-ben közel 650 ezer fő volt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközbe belépők száma. Az elemzett évben a belépések többsége, 561 ezer a közfoglalkoztatásba történt. 35 ezren képzésekbe, 49 ezren bérjellegű támogatásokba léptek be. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások közül 3520 indult ebben az évben. 24 ezer főt tett ki az ebben az éven indított munkahelymegőrző (12,9 ezer fő) és munkahely-teremtő (13,6 ezer fő) támogatások együttes létszáma. Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 2014-ben érintett személyek területi megoszlásában jelentős súllyal szerepel Észak-Magyarország és Észak-Alföld, ezeken a régiókon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (17,6%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (15,5%), 150 ezer fő körüli érintett létszámmal. Több más megye is jelentős súlyt képviselt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámait tekintve. A különböző eszközökben érintett személyek 10,4 %-a Hajdú-Bihar, 7,8 százalékuk Békés, 7,1 százalékuk Jász-Nagykun- Szolnok megyében élt. Ezekben a megyékben 60-90 ezer fő volt az éves érintett létszám 2014-ben. Az aktív eszközökben legkevésbé érintett megyék Vas, Győr-Sopron-Moson és Komárom-Esztergom megye. A főbb aktív eszközökben érintett személyek 6 %-a volt 2014- ben fővárosi lakos (55,6 ezer fő) és 4 százalékuk volt Pest megyei (37 ezer fő). 8

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők érintett létszáma megyénként, 2014 közfogl. képzések bérjellegű mobilitási vállalkozóv Munkahelymegőrző egyéb (közfog. támogatáso támogatások á válás tám. - és teremtő tám. tám. Összesen nélkül) k Budapest 46 186 3083 1947 130 296 0 68 55 568 Pest 24 751 3044 3549 51 207 596 161 36 830 Fejér 22 477 3307 2395 79 153 1482 0 32 776 Komárom-Esztergom 12 099 6318 2660 62 218 852 0 19 409 Veszprém 17 886 1726 2369 176 126 2473 0 27 840 Győr-Moson-Sopron 9 178 2092 1806 36 221 1692 15 15 523 Vas 11 073 1996 1592 84 285 1028 3 17 524 Zala 15 468 985 1517 72 300 859 0 22 437 Baranya 44 329 3802 6510 250 414 2276 0 64 624 Somogy 31 102 1379 2447 111 217 137 0 43 250 Tolna 15 402 1581 1951 113 257 1087 0 23 266 Borsod-Abaúj-Zemplén 122 772 1223 12584 529 594 0 37 164 102 Heves 28 151 1509 2506 147 339 2178 0 41 393 Nógrád 25 451 1217 4072 286 171 293 0 39 038 Hajdú-Bihar 70 475 2645 5163 249 455 1695 89 96 913 Jász-Nagykun-Szolnok 49 648 5659 3182 161 280 1061 3 66 295 Szabolcs-Szatmár-Bereg 111 081 1329 10320 549 648 269 15 145 043 Bács-Kiskun 32 002 1748 4489 124 330 1443 46 47 657 Békés 49 545 1651 5832 161 313 4967 75 72 432 Csongrád 29 439 1399 3495 160 142 2162 59 44 769 Összesen 768 515 47693 80 386 3 530 5 966 26 550 571 933 221 A képzéseket és a bérjellegű támogatásokat vizsgálva hasonló képet mutat a támogatásban érintett személyek területi eloszlása. Ezekben az eszközökben is igaz, hogy az érintettek nagy aránya Borsod-Abaúj-Zemplén (képzés: 13,2%, bérjellegű támogatás: 15,7%,) és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (képzés: 12% bérjellegű támogatás: 12,8%) élt. A munkahelyteremtő és megőrző támogatásokban érintettek 18,7 százaléka volt Békés megyei, 8-9 % körüli aránnyal jelentős létszám vett részt Veszprém (9,3 %), Baranya (8,6 %), Heves (8,2 %) és Csongrád (8,1 %) megyében is ezekben a támogatásokban. Az aktív eszközök csoportjait vizsgálva feltűnő, hogy a rosszabb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyékben jellemzően magasabb volt a közfoglalkoztatásban és más megyéknél alacsonyabb az egyéb eszközökben érintettek aránya. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben az aktív eszközökben érintett személyek körülbelül 75 százaléka közfoglalkoztatott volt. Eltérően a 2013-as évtől, hasonló arány mutatható ki a fővárosban is; Budapesten a közfoglalkoztatásba bevontak aránya az összes aktív eszközben résztvevőkhöz képest 83 % (a 2013-as 63 százalék után). A közfoglalkoztatásban érintettek aránya a legalacsonyabb Komárom-Esztergom (65,3), Nógrád (65,2) és Győr-Moson-Sopron (59,1) megyékben volt. A közfoglalkoztatás jelentőségének növekedését mutatja, hogy 2014-ben az aktív eszközökön belüli aránya minden megyében legalább 59 %-os. A munkahelyteremtő és megőrző támogatások aránya az összes támogatáson belül mindössze 3,5 %, a résztvevők aránya egyetlen megyében sem érte el az 1 %-ot. 9

Aktiválás Az aktiválási ráta a foglalkoztatáspolitikai eszközökben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámához viszonyítva. A ráta kiszámításánál a 2014. évi zárónapi létszámokkal dolgoztunk. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre értelmezett aktiválási ráta 2014-ben 32,7 százalék volt, ami 8,5 %-ponttal nagyobb az előző évi aktiválási aránynál. Az aktiválás növekedésében a legnagyobb szerepet a közfoglalkoztatás magasabb létszámai játszottak, jelentős további változás azonban, hogy 2013 és 2014 között csökkent a regisztrált álláskeresők átlagos létszáma is. Aktiválási ráta 2014 Munkaerőpiaci eszközök (munkáltatói képzés és helyközi utazás támogatása nélkül) létszáma 2013 2014 51419 38912 Közfoglalkoztatás létszáma 121569 166675 Álláskeresők létszáma 527624 422455 Aktiválási ráta 24,69% 32,74% Az aktiválási ráta 2014-ben megyénként 19 százalék (Pest megye) és 60,09 százalék (Békés megye) között változott. A ráta Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Baranya megyében meghaladta a 40 százalékot. A főváros aktiválási rátája 25,9 százalékos volt. A legnagyobb létszámú álláskeresővel és aktív eszközökben érintett személlyel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megye aktiválási rátája 2014-ben 30,46 százalékos volt. Valamennyi megyében nőtt az aktiválási ráta ebben az időszakban. A legnagyobb mértékű a növekedés Komárom-Esztergom (42,7%), Győr-Moson-Sopron (18,02%) és Fejér (16,3%) megyében. A legkisebb mértékben növekvő rátát felmutató megyék sorrendje is jelentősen átalakult 2013-hoz képest; 2014-ben Szabolcs-Szatmár (1,25 %), Bács-Kiskun (1%) megyében volt a legkisebb a növekedés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyetlen, ahol 2014-ben az aktiválási ráta csökkent (2,7 %-kal). 10

Aktiválási ráta megyénként, 2014 Zárónapi létszám Aktiválási Megye Munkaerő-piaci Álláskeresők Közfoglalkoztatás ráta eszközök Főváros 2681 9979 36078 25,98% Pest 3558 4466 34328 18,95% Fejér 3308 5129 14598 36,63% Komárom-Esztergom 11320 2173 8962 60,09% Veszprém 2271 3807 10890 35,82% Győr-Moson-Sopron 1804 2057 5859 39,72% Vas 1914 2535 6021 42,49% Zala 779 2928 12262 23,22% Baranya 4677 10200 20358 42,22% Somogy 1425 6469 20165 28,13% Tolna 3000 3447 10423 38,22% Borsod-Abaúj-Zemplén -4378 26902 51430 30,46% Heves 1317 6596 14816 34,81% Nógrád 1212 5734 14841 31,88% Hajdú-Bihar -763 14611 36917 27,28% Jász-Nagykun-Szolnok 6251 11661 21618 45,31% Szabolcs-Szatmár-Bereg -1907 22170 45840 30,65% Bács-Kiskun 101 7315 24551 23,20% Békés 337 11627 17574 40,51% Csongrád 5 6868 14915 31,55% Összes 38912 166675 422445 32,74% 11

Aktiválási ráta változása 2013 és 2014 között 2013 2014 Különbség Főváros 13% 25,98% 13,08% Pest 9% 18,95% 8,10% Fejér 21% 36,63% 16,03% Komárom-Esztergom 17% 60,09% 42,69% Veszprém 22% 35,82% 14,12% Győr-Moson-Sopron 22% 39,72% 18,02% Vas 28% 42,49% 14,59% Zala 15% 23,22% 7,82% Baranya 32% 42,22% 9,82% Somogy 26% 28,13% 1,83% Tolna 23% 38,22% 14,92% Borsod-Abaúj-Zemplén 33% 30,46% -2,74% Heves 21% 34,81% 13,61% Nógrád 23% 31,88% 8,48% Hajdú-Bihar 24% 27,28% 3,58% Jász-Nagykun-Szolnok 31% 45,31% 14,61% Szabolcs-Szatmár-Bereg 29% 30,65% 1,25% Bács-Kiskun 22% 23,20% 1,00% Békés 36% 40,51% 4,51% Csongrád 24% 31,55% 7,45% Összes 25% 32,74% 8,04% Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások Az NMH nyilvántartásaiba elkülönül a személyek és az egyes támogatások pénzügyi kifizetési adatainak nyilván tartása. Itt a pénzügyi, költségvetési logika szerin mutatjuk be az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadásokat. Ezek a kiadások az egyes költségvetési években végrehajtott pénzügyi műveletek eredményeit mutatják. Az itt látható kifizetések mögötti támogatásokban és programokban érintett személyek köre kis mértékben eltér a létszámstatisztikában látható érinttet körtől. A foglalkoztatáspolitika finanszírozásának fő forrása az ország központi költségvetése, amelynek előirányzott tételeit a költségvetési törvény, a végrehajtás során megvalósult tételeket pedig a zárszámadási törvény mutatja be. A költségvetés a beavatkozásokat a Nemzeti Foglalkozatási Alapban (2011-ig Munkaerő-piaci Alap) elkülönítve kezeli. Az NFA költségvetése 2014-ben 377 milliárd Ft-ot tett ki. Ez 2013-hoz képest 11 százalékos növekedést jelent. 12

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások 2013, 2014 Jogcím 2013 2014 Összeg % Összeg % Aktív támogatások Foglalkoztatási és képzési támogatások 25,1 7,2% 27 7,2% Járulékkedvezmény megtérítés 3,3 0,9% 5 1,3% Szakképzési és felnőttképzési támogatások 18,7 5,4% 26,4 7,0% Passzív kiadások Álláskeresési ellátások 51,8 14,8% 56 14,8% Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás 1 0,3% 3 0,8% Bérgarancia kifizetések 5,5 1,6% 6 1,6% Működtetési célú kifizetések 0,0% 1,6 0,4% Startmunka-program (2011: közfoglalkoztatás) 171,1 49,0% 183,5 48,6% EU-s elő- és társfinanszírozás TÁMOP 1.1. Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások 33,8 9,7% 41 10,9% TÁMOP 1.2. Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások 14,5 4,1% 3,2 0,8% Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása 16,3 4,7% 17 4,5% Kiegészítő munkáltatói támogatás 7 2,0% 10 2,6% Egyéb 1,5 0,4% 0,0% ÖSSZESEN 349,5 100,0% 377,4 100,0% Az NFA (MPA) szerkezeti arányait vizsgálva a megfigyelt két évben kitűnik, hogy a 2012-től megszigorított szabályozás következményeként az álláskeresési ellátások aránya 2013-ra 14,8 százalékra csökkent, és ez az arány 2014-ben is változatlan maradt. Az aktív támogatások együttes részesedése a 2013-as 13,5 százalékról kis mértékben, 15,5 százalékra nőtt. Ebbe azonban nem tartoznak bele az uniós és hazai társfinanszírozási programok, sem a közfoglalkoztatási programok. Az álláskeresési ellátásokra fordított kiadások visszaszorulásával párhuzamosan a közfoglalkozatási programok térnyerésének folytatódása volt megfigyelhető. 2013-ban 48,9, 2014-ben pedig szinte azonos mértékű, 48,6 százalék volt közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kiadás. Az uniós elő- és társfinanszírozású programok aránya a finanszírozott programok költségeiben is közel változatlan a 2013-as értékhez képest (18,5 százalékról 18,8 százalék). Az aktív eszközökre fordított kiadások részletesebb, megyesoros adatai a mellékletben találhatók meg. 13

Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása Munkaerő piaci képzésben érintettek létszáma a közfoglalkoztatottak nélkül - 2014-ben 47,7 ezer fő volt, melyből csupán 827 fő volt foglalkoztatott a képzés idején. 2013-hez képest 5,2%-kal nőtt a képzésben érintettek száma. 2014-ben 46,9 ezer fő volt azon képzésben résztvevők érintett létszáma, akik nem álltak munkaviszonyban a képzés idején. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevők 31%-kal voltak többen, mint az előző évben. A munkaerőpiaci képzés keretében az év folyamán 5650 tanfolyamot indítottak, ez 39,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Munkaerőpiaci képzések 2013 2014 Különbség Arány Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása 44583 46876 2293 5,1% Munkaadós képzés támogatása 631 827 196 31,1% Összesen 45214 47703 2489 5,5% A képzések jelentős része TÁMOP-program keretében valósult meg. A képzésben érintett létszám nagysága alapján a TÁMOP 1.1.2 és a TÁMOP 1.1.4 a legjelentősebb, együtt 78,6 ezer fő vett részt ezeken a képzéseken 2014-ben. E képzésekben az idegen nyelvek (angol, német), fémipari képzések (CNC forgácsoló, hegesztő), szociális területek, kereskedelmi jellegű (eladó) képzések voltak a legjellemzőbbek. TÁMOP programok érintett létszáma szerint 2014-ben 2013 2014 Különbség "A jól menő vállalkozásokért" TÁMOP - 1.4.5-12 55 34-38,18% "Benned a Létra" TÁMOP-5.3.6-Pécs 2012 34 7-79,41% Pécs Paktum TÁMOP? 1.4.5? 12 10 20 100,00% Siklós Paktum TÁMOP - 1.4.5-12 4 20 400,00% TÁMOP-1.1.2-11/1 89428 74756-16,41% TÁMOP-1.1.4 program a KmRMK-ban 7073 3867-45,33% TÁMOP-5.3.6-11/2012-0004 Vert.közösségi int.pr.- Veszprém 10 5-50,00% TÁMOP 1.1.1 program 4391 1531-65,13% TÁMOP 1.1.2 program 3135 1180-62,36% TÁMOP 1.1.3 program 1875 728-61,17% TÁMOP 2.1.6 - téli közfogi. 2014-2015 17970 TÁMOP 2.1.6 - téli közfoglalkoztatás 60998 101222 65,94% Összes 167013 201340 20,55% 14

Létszámát tekintve a TÁMOP 2.1.6. "Újra tanulok!" program által finanszírozott képzések közül 2014-ben a közfoglalkoztatottak képzése valósult meg (101,2 ezer fő). Ezek a képzések jellemzően szakmai betanítói- és mezőgazdasági jellegűek voltak, melyek a közfoglalkoztatás mezőgazdasági Start mintaprogramjához kapcsolódtak. A program keretében kisebb számossággal vettek részt 7-8. osztályos felzárkóztató képzésben. A TÁMOP-programok közül az 1.1.1., 1.1.2 és 1.1.3 számú programokba 2014-ben már nem történt új belépés. Munkaerőpiaci TÁMOP programokba belépők létszáma, 2014 Belépők létszáma 2014 "Benned a Létra" TÁMOP-5.3.6-Pécs 2012 6 Komplex telep-program TÁMOP - 5.3.6-2012 33 Pécs Paktum TÁMOP? 1.4.5? 12 19 Siklós Paktum TÁMOP - 1.4.5-12 16 TÁMOP-1.1.2-11/1 40 307 TÁMOP-1.1.4 program a KmRMK-ban 1 123 TÁMOP-5.3.6-11/2012-0004 Vert.közösségi int.pr.-veszprém 5 TÁMOP 1.1.1 program TÁMOP 1.1.2 program TÁMOP 1.1.3 program TÁMOP 2.1.6 - téli közfogl. 2014-2015 17 970 TÁMOP 2.1.6 - téli közfoglalkoztatás 40 252 Összes 99 746 A munkaerő-piaci képzések döntő többsége (89,8%-a) a munkaügyi kirendeltségek által ajánlott képzés volt. 2014-ben képzések jelentős hányada, összesen 68,6%-a szakmai jellegű képzés volt, ezen belül az érintettek 39,3%-a OKJ szerinti szakmai képzésre vonatkozott, további 27%-a egyéb szakmai képzésben részesült. Jelentős volt a nyelvi képzésben (4 ezer fő) és a hatósági képzésben részt vettek száma is (1,9 ezer fő). Az OKJ-s végzettséget biztosító képzésekben érintettek egyharmada 5 szakma megszerzésére törekedett 2014-ben, legjelentősebb közülük az erdőgazdálkodás ágazatban a motoros fűrész kezelése képzés, melyben az összes OKJ-s képzésben résztvevő 9,7%-a tanult, szintén magas az OKJ képzésen belül a CNC forgácsolók (7,3%) és a targoncavezetők (6,2%) aránya. OKJ-s képzésekben érintettek létszáma és aránya 2014 OKJ-képzés Érintett létszám Arány Erdőgazdálkodás 6099 9,7 Gépgyártás 4564 7,3 Építő- és anyagmozgató gép kezelője 3871 6,2 Kis- és nagykereskedelem 3144 5,0 Növénytermesztés és állattenyésztés 2167 3,5 Összesen 19845 31,7 15

Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele 2014-ben a munkaerőpiaci képzésben érintettek létszáma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 44,4 ezer fő, ebben a régióban nőtt legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére (137,4%) a létszám is. Mindegyik régióban magasabb volt a létszám 2014-ben, mint a megelőző évben. Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma megyénként, 2014 (TÁMOP 2.1.6 nélkül) 2013 2014 2013 2014 Foglalkoztatást elősegítő képzés Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadós képzés Munkaadós képzés Bács-Kiskun 2443 3064 3 19 Baranya 1748 2695 19 349 Békés 2405 3307 117 0 Borsod-Abaúj-Zemplén 5062 6290 0 28 Csongrád 1036 1675 13 51 Fejér 1465 2092 20 0 Főváros 1609 1973 0 23 Győr-Moson-Sopron 934 985 0 0 Hajdú-Bihar 3537 3802 0 0 Heves 1168 1379 0 0 Jász-Nagykun-Szolnok 1436 1581 0 0 Komárom-Esztergom 1118 1223 0 0 Nógrád 1004 1509 0 0 Pest 1865 1211 4 6 Somogy 1601 2431 300 214 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4677 5658 1 1 Tolna 800 1289 39 40 Vas 1606 1652 66 96 Veszprém 1192 1651 0 0 Zala 963 1399 0 0 Összesen 44582 46866 631 827 Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma életkor szerint 2013, 2014 (fő) 2013 2014 Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadós képzés Együtt Megoszlás 16 Foglalkoztatást elősegítő képzés Munkaadós képzés Együtt Megoszlás 25 év alatt 16636 41 16677 36,9% 17269 51 17320 36,3% 25-54 év 26109 548 26657 59,0% 27342 699 28041 58,8% 55 év és 1734 42 1776 3,9% 2077 68 2145 4,5% felette Nem ismert 103 9 112 0,2% 178 9 187 0,4% Összesen 44582 631 45213 100,0% 46866 827 47693 100,0% A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma 2014-ben minden korosztályban nőtt, legnagyobb mértékben a 45 év felettiek esetében. A legkisebb mértékű növekedés a 25 év alattiak körében volt tapasztalható, de itt is 70,8%-os a növekedés. (Köszönhetően a

közfoglalkoztatottak körében indított képzéseknek). Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma iskolai végzettség szerint 2013, 2014 (fő) 2013 2014 Különbség Százalék általános iskolai végzettség nélküli 2 598 10 119 7 521 289,5% általános iskola 27 697 69 124 41 427 149,6% szakiskola 1 936 4 068 2 132 110,1% szakmunkásképző 18 445 33 587 15 142 82,1% gimnázium 10 676 15 580 4 904 45,9% szakközépiskola 12 797 18 753 5 956 46,5% technikum 2 324 3 147 823 35,4% főiskola 2 688 3 346 658 24,5% egyetem 970 1 344 374 38,6% nem ismert 363 516 153 42,1% Összes 80 494 159 584 79 090 98,3% Az iskolai végzettség esetében is minden kategóriában növekedés tapasztalható az előző évhez képest 2014-ben. A tárgyalt évben a munkaerőpiaci képzésben résztvevők között több mint négyszeresére emelkedett az általános iskolai végzettség nélküliek száma. A munkaerőpiaci képzésben érintettek több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettsége a képzésbe bevont személyek 44,5%-nak volt. A munkaerőpiaci képzésekben résztvevők 68,6%-a valamilyen szakmai képzésben vett részt. A szakmai képzésben résztvevők aránya az általános iskolai végzettséggel (39%) és szakmunkás végzettséggel (24%) rendelkezők körében volt a legjellemzőbb. A nyelvi képzésben résztvevők aránya 2,5% volt, többségük az érettségizettek és a diplomások közül került ki. Munkaerőpiaci képzésekben résztvevők megoszlása iskolai végzettségek szerint képzési típusonként 2014-ben Általános Nyelvi Szakmai képzés képzés képzés Szolgáltatás Egyéb Összesen általános iskolai végzettség nélküli 15,4% 0,0% 2,8% 0,0% 0,4% 6,3% általános iskola 57,8% 2,3% 38,9% 8,7% 7,9% 43,3% szakiskola 2,7% 1,2% 2,5% 2,2% 2,6% 2,5% szakmunkásképző 15,1% 9,8% 23,9% 30,4% 25,8% 21,0% gimnázium 3,4% 25,1% 11,8% 15,2% 18,8% 9,8% szakközépiskola 4,1% 33,7% 14,1% 23,9% 19,2% 11,8% technikum 0,6% 6,6% 2,3% 8,7% 6,6% 2,0% főiskola 0,7% 14,5% 2,2% 10,9% 17,0% 2,1% egyetem 0,3% 6,0% 0,9% 0,0% 1,7% 0,8% nem ismert 0,0% 0,7% 0,4% 0,0% 0,0% 0,3% Összes 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17

Bérjellegű támogatások Bértámogatás A bértámogatásokban érintett létszám 2014-ben 26,5 ezer fő volt, 33 %-kal kevesebb, mint 2013-ban. Az érintett személyek 18,2 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, további 14,8 %-uk pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Magas, 8-10 %-os volt Baranya és Békés megyei személyek aránya is. A többi régió megyéinél alacsonyabb volt a jobb gazdasági helyzetű megyékben a bértámogatott személyek száma és aránya. Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben, valamint a fővárosban és Pest megyében 2014-ben 1000 fő alatt maradt a bértámogatásban érintett személyek száma. Bértámogatás érintett létszáma 2013, 2014 2013 2014 Változás 2013 Érintett létszám Megoszlás Érintett létszám Megoszlás és 2014 között Főváros 815 2,1% 389 1,5% -52,3% Pest 827 2,1% 722 2,7% -12,7% Fejér 918 2,3% 366 1,4% -60,1% Komárom-Esztergom 744 1,9% 447 1,7% -39,9% Veszprém 924 2,3% 492 1,9% -46,8% Győr-Moson-Sopron 408 1,0% 467 1,8% 14,5% Vas 574 1,5% 382 1,4% -33,4% Zala 386 1,0% 341 1,3% -11,7% Baranya 3144 8,0% 2106 7,9% -33,0% Somogy 1341 3,4% 754 2,8% -43,8% Tolna 1143 2,9% 768 2,9% -32,8% Borsod-Abaúj-Zemplén 7382 18,7% 4832 18,2% -34,5% Heves 1435 3,6% 973 3,7% -32,2% Nógrád 1967 5,0% 1629 6,1% -17,2% Hajdú-Bihar 2840 7,2% 1711 6,4% -39,8% Jász-Nagykun-Szolnok 2160 5,5% 916 3,4% -57,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg 5069 12,8% 3921 14,8% -22,6% Bács-Kiskun 2256 5,7% 1776 6,7% -21,3% Békés 3783 9,6% 2599 9,8% -31,3% Csongrád 1409 3,6% 978 3,7% -30,6% Összes 39527 100,0% 26569 100,0% -32,8% A bértámogatásban érintett személyek száma Győr-Moson-Sopron kivételével minden megyében csökkent. Itt 14,5 %-os növekedés volt tapasztalható 2014-ben. A jelentős csökkenés mögött lényeges területi eltérések voltak. Legnagyobb mértékben Fejér (60,1%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben (57,6%), valamint a fővárosban (52,3%) csökkent a bértámogatásban érintettek létszáma. A csökkenés aránya Pest, Nógrád és Zala megyében volt a legkisebb. 18

Bértámogatásban résztvevők létszáma nemek és életkor szerint 2014-ben 2013 2014 Különbség Nem Férfi 17 813 12238-31,3% Nő 21 714 14314-34,1% Nem ismert 0 17 0,0% Életkor 25 év alatt 9959 6982-29,9% 25-54 év 27235 17920-34,2% 55 év és felette 2333 1650-29,3% Nem ismert 17 0,0% Összesen 39527 26569-32,8% A bértámogatásban érintett személyek közel 54 százaléka nő volt 2014-ben, ez nem tér el jelentősen az előző évi értéktől. Ebben az időszakban a nők és férfiak érintett létszáma is 31 34 százalékkal nőtt. A bértámogatásokban érintettek legtöbbje 25 és 54 év közötti személy volt (18 ezer fő, 67,4%). A 45 évnél idősebb és a 25 évnél fiatalabb személyek ennél kisebb arányban részesültek bértámogatásokból. Bértámogatásban résztvevők létszáma iskolai végzettség szerint 2013-2014 2013 2014 Különbség általános iskolai végzettség nélküli 421 255-39,4% általános iskola 8737 5512-36,9% szakiskola 917 672-26,7% szakközépiskola 7421 5318-28,3% szakmunkásképző 10827 7370-31,9% gimnázium 6014 4216-29,9% technikum 1534 993-35,3% Felsőfokú 3412 2069-39,4% Nem ismert 269 164-39,0% Összes 39527 26569-32,8% A bértámogatásban érintett személyek közel 28 százaléka szakmunkás végzettségű volt 2014- ben, további 22 23 százalékot tettek ki az érintett személyek között az általános iskolai végzettségű és a szakiskolai legmagasabb iskolai végzettségű személyek. A bértámogatások esetén nagyon alacsony volt az általános iskolai végzettség nélküliek aránya, és a 2013-hoz képesti legnagyobb mértékű csökkenés is ebben a kategóriában tapasztalható. Bérköltség támogatás A bérjellegű támogatások között szereplő bérköltség-támogatásban 2014-ben 53,8 ezer fő volt érintett, mely az előző évhez képest 24,3 %-os csökkenést jelent. Az elmúlt évhez hasonlóan a déli és keleti országrész megyéiben volt magasabb a létszám és a főváros környékén, valamint a nyugati országrészben alacsonyabb az érintettek száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb bérköltség-támogatásban érintett személy 2014-ben (7,7 ezer fő). A Nyugat 19

dunántúli megyékben és Budapesten mindenhol 2000 fő alatt maradt a bérköltségtámogatásokban érintettek létszáma. A bérköltség támogatás jelentős hányadát 2013-ig 3, jellemzően a 25 év alatti korosztályt megcélzó program tette ki: - az Első Munkahely Garancia program, - a nyári diákmunka támogatása - és a szakképzett fiatalok tapasztalatszerzésének elősegítése. Bérköltség támogatás érintett létszáma 2013, 2014 2013 2014 Nyári diákmunka elősegítése 16080 27456 Első munkahely garancia program 12048 148 Szakképzett fiatalok munkatapasztalat szerzési támogatása 296 5 Egyéb bérköltség-támogatás 42670 26208 Bérköltség támogatás összesen 71094 53817 Ezen programok közül 2014-ben már csak a nyári diákmunka elősegítése működött jelentősebb létszámmal, a másik két programba új belépés már nem történt, és az érintett létszám sem jelentős. Bérköltség-támogatás érintett létszáma megyék szerint 2013 2014 Változás Főváros 1769 1558-11,9% Pest 1532 2827 84,5% Fejér 1517 2029 33,8% Komárom-Esztergom 1879 2213 17,8% Veszprém 1287 1877 45,8% Győr-Moson-Sopron 1253 1339 6,9% Vas 1143 1210 5,9% Zala 994 1176 18,3% Baranya 3281 4404 34,2% Somogy 2751 1693-38,5% Tolna 1164 1183 1,6% Borsod-Abaúj-Zemplén 5292 7752 46,5% Heves 1353 1533 13,3% Nógrád 2259 2443 8,1% Hajdú-Bihar 3776 3452-8,6% Jász-Nagykun-Szolnok 1915 2266 18,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg 3582 6399 78,6% Bács-Kiskun 2813 2713-3,6% Békés 4023 3233-19,6% Csongrád 1585 2517 58,8% Összes 71094 53817-24,3% Egyes megyékben kiugróan magas volt a növekedés, Pest megyében 84,5 %, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig 78,6 %-os. 20

A bérköltség-támogatásokban érintett személyek többsége 2014-ben is nő volt. Az életkort tekintve megállapítható, hogy a működtetett bérköltség-támogatási programok célcsoportjainak megfelelően legnagyobb arányban a 25 év alatti fiatalok voltak érintve a támogatásban, de jelentős még a 25-54 éves korosztály érintettsége is. Bérköltség-támogatások megoszlása nem, kor és iskolai végzettség szerint 2013-2014 2013 2014 Férfi 32717 23743 Nő 38267 29941 Nem ismert 2162 133 Összes 71094 53817 általános iskolai végzettség nélküli 619 372 általános iskola 19828 21988 szakiskola 1494 853 szakközépiskola 13059 8842 szakmunkásképző 15582 7470 gimnázium 12482 10423 technikum 2076 1074 Felsőfokú 5432 2521 Nem ismert 2574 274 Összes 71094 53817 25 év alatt 37296 37765 25-54 év 23454 10561 55 év és felette 10234 5358 Nem ismert 2162 133 Összes 71094 53817 A támogatott személyek legmagasabb iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy körülbelül azonos arányban voltak érintve a bérköltség-támogatásokban a szakmunkás, szakiskolai, és az általános iskolai végzettségűek. Általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők nagyon kis számban jutottak be a bérköltség-támogatásokba, 2013-ban arányuk az érintett személyek között 1,2 százalékos volt. Nyári diákmunka támogatása A Nyári diákmunka elősegítése elnevezésű munkaerő-piaci program keretében az önkormányzatok és a 100%-ban az önkormányzat fenntartásában álló, alapfeladat ellátását szolgáló intézmények legkorábban 2014. július 1-jétől legfeljebb 2014. augusztus 31. napjáig, bérköltség támogatást igényelhetnek, nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok foglalkoztatásához. A program célcsoportjába azon fiatalok tartoznak, akik nappali tagozaton tanulnak, a program kezdő időpontjában 16 évnél idősebbek, de a program befejezésekor a 25. életévüket még nem töltik be, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem állnak, továbbá vállalkozási jogviszonyuk nincs. A programban 2014-ban 27,5 ezer fő vett részt, ami a 2013. évi létszámnál 70,7 %-kal több diákot jelent. A diákok 16,8 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, további 12,6 százaléka 21

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. A legalacsonyabb számú támogatott személy Győr- Moson-Sopron (209 fő) és Vas megyében (440 fő) volt Nyári diákmunka támogatásában résztvevők létszáma megyénként 2014-ben Érintett létszám Százalék Főváros 937 3,4% Pest 1988 7,2% Fejér 880 3,2% Komárom-Esztergom 1033 3,8% Veszprém 1204 4,4% Győr-Moson-Sopron 209 0,8% Vas 440 1,6% Zala 555 2,0% Baranya 2288 8,3% Somogy 484 1,8% Tolna 589 2,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 4603 16,8% Heves 721 2,6% Nógrád 1191 4,3% Hajdú-Bihar 1918 7,0% Jász-Nagykun-Szolnok 1333 4,9% Szabolcs-Szatmár-Bereg 3461 12,6% Bács-Kiskun 753 2,7% Békés 1441 5,2% Csongrád 1428 5,2% Összes 27456 100,0% 22

Bérjellegű támogatások együtt Ebben a fejezetben megvizsgáljuk a bér- és a bérköltség támogatás együttes létszámadatait. Bérjellegű támogatásokban 2014-ben 80 ezer fő volt érintett, 76,9 százalékkal több, mint az előző évben. Bérjellegű támogatásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 13 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több, mint 10 ezer személy volt érintett 2014-ben. A támogatottak negyede ebben a két megyében élt. Bérjellegű támogatások létszáma megyénként 2013-2014 2013 2014 Különbség Főváros 2584 1947-24,7% Pest 2359 3549 50,4% Fejér 2435 2395-1,6% Komárom-Esztergom 2623 2660 1,4% Veszprém 2211 2369 7,1% Győr-Moson-Sopron 1661 1806 8,7% Vas 1717 1592-7,3% Zala 1380 1517 9,9% Baranya 6425 6510 1,3% Somogy 4092 2447-40,2% Tolna 2307 1951-15,4% Borsod-Abaúj-Zemplén 12674 12584-0,7% Heves 2788 2506-10,1% Nógrád 4226 4072-3,6% Hajdú-Bihar 6616 5163-22,0% Jász-Nagykun-Szolnok 4075 3182-21,9% Szabolcs-Szatmár-Bereg 8651 10320 19,3% Bács-Kiskun 5069 4489-11,4% Békés 7806 5832-25,3% Csongrád 2994 3495 16,7% Összes 110621 80386-27,3% A bérjellegű támogatásokon belül a bértámogatásban érintett személyek aránya 33 százalék volt. Jellemzően ennél alacsonyabb volt a bérjellegű támogatásokon belül a bértámogatások aránya az ország jobb gazdasági és foglalkoztatási helyzetű megyéiben. Legmagasabb arányban Békés megyében alkalmazták ezt a támogatási eszközt (44%), de több megyében meghaladta ez az arány a 30 százalékot. A bérköltség támogatások aránya a bértámogatásokon belül 67 százalék volt. A bértámogatásokon belül a legmagasabb arányban a fővárosban alkalmazták ezt az eszközt, itt aránya 80%-os volt. Békés megye (55%) kivételével minden másik megyében is meghaladta a bérköltség-támogatás aránya a 60 %-ot. 23

Bérjellegű támogatások összesen, 2014 Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen Főváros 389 1558 1947 Pest 722 2827 3549 Fejér 366 2029 2395 Komárom-Esztergom 447 2213 2660 Veszprém 492 1877 2369 Győr-Moson-Sopron 467 1339 1806 Vas 382 1210 1592 Zala 341 1176 1517 Baranya 2106 4404 6510 Somogy 754 1693 2447 Tolna 768 1183 1951 Borsod-Abaúj-Zemplén 4832 7752 12584 Heves 973 1533 2506 Nógrád 1629 2443 4072 Hajdú-Bihar 1711 3452 5163 Jász-Nagykun-Szolnok 916 2266 3182 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3921 6399 10320 Bács-Kiskun 1776 2713 4489 Békés 2599 3233 5832 Csongrád 978 2517 3495 Összes 26569 53817 80386 A bérjellegű támogatásokban érintett személyek többsége, 55 százaléka nő volt. Arányuk 2013-hoz képeset alig változott. A nők és férfiak megoszlása az egyes támogatási formában lényeges különbséget nem mutatott. Korcsoportonként vizsgálva láthatjuk, hogy 2014-ben legnagyobb részük, 55,7 százalékuk volt 25 éven aluli személy. Bérjellegű támogatások érintett létszáma nem és életkor szerinti 2014-ben Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen Nem Férfi 12238 23743 35981 Nő 14314 29941 44255 Nem ismert 17 133 150 Életkor 25 év alatt 6982 37765 44747 25-54 év 17920 10561 28481 55 év és felette 1650 5358 7008 Nem ismert 17 133 150 Összesen 26569 53817 80386 A bérjellegű támogatásokban érintett személyek 38 százaléka szakiskolai, szakközépiskolai végzettségű volt 2014-ben (30,5 ezer fő). Közel ugyanekkora volt az általános iskolai végzettségű személyek száma és aránya is (27,5 ezer fő). Legkisebb arányban az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők voltak érintettek ebben a támogatási formában (0,78%) 24

Bérjellegű támogatások érintett létszáma iskolai végzettség szerint, 2014 Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen általános iskolai végzettség nélküli általános iskola 5512 21988 27500 szakiskola 672 853 1525 szakközépiskola 5318 8842 14160 szakmunkásképző 7370 7470 14840 gimnázium 4216 10423 14639 technikum 993 1074 2067 Felsőfokú 2069 2521 4590 Nem ismert 164 274 438 Összes 26569 53817 80386 Vállalkozóvá válás támogatásai A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások esetében egyértelmű növekedés figyelhető meg 2013-hoz képest. A támogatásban érintett személyek létszáma 2014-ben 5966 fő volt, 25 százalékkal több, mint 2013-ban. Az érintett személyek 10 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, 11 százaléka pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az érintett létszám 2013 és 2014 között látható növekedése mögött jelentős területi eltérések voltak. 100 %-os, vagy azt meghaladó arányban nőtt a támogatottak létszáma Békés megyében és a fővárosba, de 80-90 %-os növekedés tapasztalható Hajdú-Bihar, Vas, Bács-Kiskun, Nógrád és Győr-Moson- Sopron megyékben is. Vállalkozóvá válás támogatásában résztvevők érintett létszáma megyénként, 2013-2014 2013 2014 Különbség Arány Főváros 148 296 148 100,0% Pest 130 207 77 59,2% Fejér 86 153 67 77,9% Komárom-Esztergom 149 218 69 46,3% Veszprém 148 126-22 -14,9% Győr-Moson-Sopron 122 221 99 81,1% Vas 148 285 137 92,6% Zala 210 300 90 42,9% Baranya 315 414 99 31,4% Somogy 232 217-15 -6,5% Tolna 188 257 69 36,7% Borsod-Abaúj-Zemplén 489 594 105 21,5% Heves 235 339 104 44,3% Nógrád 91 171 80 87,9% Hajdú-Bihar 237 455 218 92,0% Jász-Nagykun-Szolnok 216 280 64 29,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg 532 648 116 21,8% Bács-Kiskun 175 330 155 88,6% Békés 144 313 169 117,4% Csongrád 133 142 9 6,8% Összes 4782 5966 1184 24,8% 25

A vállalkozóvá válási támogatások érintettjei között a nők enyhe többségben voltak 2013-ban (52,8%). 2012 és 2013 között az érintett létszámban a férfiak száma 7,4 százalékkal nőtt, miközben a nők száma kis mértékben csökkent. A támogatásokban érintettek harmada 35 és 44 év közötti személy volt, 28,7 százalékuk 25 és 34 év közötti. A két legnagyobb arányú korcsoport mellett a 25 éven aluliak 12,8 százalékos,az 55 év felettiek pedig 6,2 százalékos mértékben voltak jelen 2013-ban az érintett személyek között. A korcsoportok arányai 2012 és 2013 között jelentősen nem változtak. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásokban érintett személyek 28,7 százaléka szakközépiskolát, vagy technikumot végzett személy volt. Rajtuk kívül magas arányban voltak jelen a 2013.ban érintett személyek között a szakiskolai, szakmunkás végzettségű személyek (27%), a gimnáziumi végzettségűek (17,9%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (16,4%). 2012 és 2013 között nőtt a támogatottak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya. Vállalkozóvá válás támogatása eszközben résztvevők érintett létszáma nem, KSHkorcsoport és iskolai végzettség szerint, 2013-2014 2013 2014 Különbség Arány Férfi 2259 2891 632 28,0% Nő 2523 3075 552 21,9% Összesen 4782 5970 1188 24,8% 25 év alatt 613 758 145 23,7% 25-54 év 3871 4869 998 25,8% 55 év és felette 298 335 37 12,4% Összesen 4782 5966 1184 24,8% általános iskolai végzettség nélküli 15 15 0 0,0% Alapfokú általános iskola 464 504 40 8,6% Közép fokú Alapfokú 479 519 40 8,4% szakiskola 68 93 25 36,8% szakközépiskola 1102 1429 327 29,7% szakmunkásképző 1219 1617 398 32,6% gimnázium 850 1012 162 19,1% technikum 263 327 64 24,3% Középfokú 3502 4478 976 27,9% Felsőfokú Felsőfokú 780 942 162 20,8% Nem ismert 23 27 4 17,4% Összesen 4782 5966 1184 24,8% 26

Munkahelyteremtő támogatások Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2014-ben 13,4 ezer fő volt, 18,3 százalékkal több, mint 2013-ban. A támogatásban érintett személyek 13,8 százaléka Csongrád megyei, 12,7 százaléka Heves, 12,4 százaléka pedig Győr-Moson-Sopron megyei volt. A támogatásban érintettek számának 12,9 százalékos növekedése mögött jelentős területi eltérések láthatók. Az említett megyében 2014-ben az előző évi többszörösére növekedett a támogatottak létszáma. Csökkent az érintettek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyékben, továbbá komoly csökkenés mutatható ki a Közép-magyarországi régióban. Munkahelyteremtő beruházás támogatás érintett létszáma 2013, 2014 2013. 2014. változás 2013 és 2014 fő % fő % között (%) Budapest 154 1,3 0 0,0% -100,0% Pest megye 0 0,0 0 0,0% Fejér megye 639 5,5 788 5,8% 23,3% Komárom-Esztergom megye 126 1,1 161 1,2% 27,8% Veszprém megye 316 2,7 365 2,7% 15,5% Győr-Moson-Sopron megye 266 2,3 1692 12,4% 536,1% Vas megye 843 7,3 997 7,3% 18,3% Zala megye 342 3,0 504 3,7% 47,4% Baranya megye 456 3,9 1503 11,0% 229,6% Somogy megye 712 6,2 79 0,6% -88,9% Tolna megye 584 5,1 790 5,8% 35,3% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1190 10,3 0 0,0% -100,0% Heves megye 852 7,4 1738 12,7% 104,0% Nógrád megye 0 0,0 0,0% Hajdú-Bihar megye 512 4,4 250 1,8% -51,2% Jász-Nagykun-Szolnok megye 691 6,0 722 5,3% 4,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1761 15,3 0 0,0% -100,0% Bács-Kiskun megye 742 6,4 870 6,4% 17,3% Békés megye 627 5,4 1306 9,6% 108,3% Csongrád megye 727 6,3 1881 13,8% 158,7% Összesen 11540 100,0 13646 100,0% 18,2% Munkahely-megőrző támogatások A munkahely-megőrző támogatásokkal fenntartott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2014-ben 12,9 ezer fő volt, 21,6 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A támogatásban érintett személyek 28,4 százaléka Békés megyei volt. Jelentős, 16,3 %-os arányú támogatásban érintett személy volt Veszprém, 11,2 % pedig Hajdú-Bihar megyei. A támogatottak száma megyénként eltérő mértékben változott, Békés és Hajdú megyében nagyarányú növekedés volt tapasztalható 2013 és 2014 között. Az érintettek száma jelentős mértékben csökkent Somogy, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 27

Munkahelymegőrzés támogatás érintett létszáma, 2013, 2014 2013. 2014. változás 2013 és 2014 fő % fő % között (%) Budapest 1007 6,1 0 0,0% -100,0% Pest megye 625 3,8 596 4,6% -4,6% Fejér megye 804 4,9 694 5,4% -13,7% Komárom-Esztergom megye 799 4,9 691 5,4% -13,5% Veszprém megye 1204 7,3 2108 16,3% 75,1% Győr-Moson-Sopron megye 52 0,3 0 0,0% -100,0% Vas megye 15 0,1 31 0,2% 106,7% Zala megye 420 2,6 355 2,8% -15,5% Baranya megye 1580 9,6 773 6,0% -51,1% Somogy megye 320 1,9 58 0,4% -81,9% Tolna megye 570 3,5 297 2,3% -47,9% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 774 4,7 0 0,0% -100,0% Heves megye 506 3,1 440 3,4% -13,0% Nógrád megye 472 2,9 293 2,3% -37,9% Hajdú-Bihar megye 2175 13,2 1445 11,2% -33,6% Jász-Nagykun-Szolnok megye 510 3,1 339 2,6% -33,5% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1353 8,2 269 2,1% -80,1% Bács-Kiskun megye 1361 8,3 573 4,4% -57,9% Békés megye 1158 7,0 3661 28,4% 216,1% Csongrád megye 748 4,5 281 2,2% -62,4% Összesen 16453 100,0 12904 100,0% -21,6% Mobilitási támogatások A mobilitási támogatások célja a munkahely elérési költségeinek csökkentése. A helyközi utazás támogatása jellemzően bérjellegű támogatáshoz kapcsolódik, csoportos személyszállítással szintén munkaadók költségeit lehet csökkenteni, amennyiben munkavállalóikat távolabbról szállítják a munkavégzés helyére. Ezek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csökkenő szerepet töltenek be a támogatási rendszerben. A 2012-től indult lakhatási támogatás az álláskeresők országon belüli költözését támogatja a munkahelyhez közelebbi lakhatási költségek csökkentésével. Csoportos személyszállításban érintett személyek száma 2014-ben 210 fő volt, mindössze 3 megyében, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében támogattuk 50 100 fő szállítását. 2013-hoz képest ez 19 %-os csökkenést jelent. Helyközi utazás támogatásában 2014-ben 611 fő volt érintett, 3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A támogatottak legnagyobb számban Nógrád megyeiek voltak (137 fő). Lakhatási támogatásban érintett személyek száma 2014-ben 2709 fő volt. Ez a szám közel megegyező az előző havi értékkel. A támogatásban érintettek 20 százaléka Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében élt. Jelentős volt a támogatottal száma Borsod-Abaúj-Zemplén (12,5 %) és Baranya (8,2 %) megyében is. A támogatás jellegéből következik, hogy az ország jobb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyéiben csak kisszámú személy volt érintett lakhatási támogatásban. 28

Mobilitási támogatások érintett létszáma, 2013, 2014 csoportos személyszállítás Helyközi utazás támogatás támogatása Lakhatási támogatás 2013 2014 2013 2014 2013 2014 Budapest 0 0 4 5 53 125 Pest 0 0 12 4 40 47 Fejér 0 0 5 5 48 74 Komárom-Esztergom 55 0 68 45 11 17 Veszprém 0 0 31 36 71 140 Győr-Moson-Sopron 0 0 6 5 9 31 Vas 0 0 37 31 28 53 Zala 0 0 35 32 10 40 Baranya 0 0 38 28 156 222 Somogy 0 0 21 11 87 100 Tolna 60 0 25 23 62 90 Borsod-Abaúj-Zemplén 0 78 115 113 329 338 Heves 0 0 40 43 97 104 Nógrád 47 0 98 137 91 149 Hajdú-Bihar 0 88 12 12 161 149 Jász-Nagykun-Szolnok 0 0 17 18 171 143 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 0 6 6 301 543 Bács-Kiskun 0 0 15 14 94 110 Békés 97 0 16 16 165 145 Csongrád 0 44 28 27 85 89 Összesen 259 210 630 611 2069 2709 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a legnagyobb létszámmal működő aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Jelenleg is több, egymástól kismértékben eltérő típusa létezik. Az összes közfoglalkoztatási típust tekintve az érintett létszám 2014-ben meghaladta a 750 ezer főt (768,5 ezer fő). Ez a létszám jelentősen, 55 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi érintett létszámot. A közfoglalkoztatottak közül 122 ezer fő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (16 %), 111 ezer fő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt (14,5 %). A legtöbb aktív eszközhöz hasonlóan a közfoglalkoztatás is az ország jobb gazdasági és foglalkoztatási helyzetű területein érint a legkevesebb személyt (pl. Győr-Moson-Sopron megyében 9 ezer főt, ami az összes létszám 1,2 %-a). Az itt elemzett időszakban legnagyobb mértékben a fővárosban nőtt az érintett létszám a 2013-as 11 ezerről 2014-ben 46 ezer főre (305 százalékos növekedés). Jelentősen, 70-80 százalékkal bővült Hajdú-Bihar és Vas megyében a létszám. A két legnagyobb közfoglalkoztató északkeleti megyében 2013 és 2014 között az országos átlagot kismértékben meghaladó, 52-59 százalékos bővülés volt. 29

Közfoglalkoztatásban résztvevők esetszáma megyék szerint, 2013-2014 Megye Résztvevők esetszáma 2013 2014 Különbség (%) Főváros 11407 46 186 304,9% Pest 21438 24 751 15,5% Fejér 14813 22 477 51,7% Komárom-Esztergom 7499 12 099 61,3% Veszprém 13935 17 886 28,4% Győr-Moson-Sopron 6470 9 178 41,9% Vas 6247 11 073 77,3% Zala 10973 15 468 41,0% Baranya 30189 44 329 46,8% Somogy 23976 31 102 29,7% Tolna 12218 15 402 26,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 77040 122 772 59,4% Heves 18771 28 151 50,0% Nógrád 19218 25 451 32,4% Hajdú-Bihar 38159 70 475 84,7% Jász-Nagykun-Szolnok 33907 49 648 46,4% Szabolcs-Szatmár-Bereg 72801 111 081 52,6% Bács-Kiskun 21556 32 002 48,5% Békés 35563 49 545 39,3% Csongrád 19083 29 439 54,3% Összes 495264 768 515 55,2% A közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében az utóbbi években a nemek arányának kiegyenlítődését figyelhetjük meg. Bár 2014-bn még mindig a férfiak voltak többen (54,2 %), a különbség már jóval kisebb (a nők arány eléri a 46%-ot). A közfoglalkoztatásban érintett személyek kormegoszlására a középkorú, 25 és 54 év közöttiek többsége volt jellemző, ezen korcsoport létszáma 2014-ben meghaladta a félmillió főt (550 ezer). A 25 éven aluliak létszáma 69 ezerről 117 ezer főre nőtt 2013 és 2014 között, ami 68 %-os növekedés. Ezzel majdnem egyenlő mértékben nőtt ebben a két évben az 55 éven felüli személyek száma (69 %-kal, 61 ezerről 102 ezerre). Közfoglalkoztatásban résztvevők esetszáma nem, korcsoport és iskolai végzettség szerint 2013 2014 Különbség (%) Nő 292 113 352 344 20,6% Férfi 203 178 416 171 104,8% Összesen 495 264 768 515 55,2% 25 év alatt 69 461 116 514 67,7% 25-54 év 365 387 549 840 50,5% 55 év és felette 60 656 102 186 68,5% nem ismert 108 0.. Összesen 495 264 768 515 55,2% általános iskolai végzettség nélküli 36 874 60 461 64,0% általános iskola 228 866 347 552 51,9% 30