Adattípusok Numerikus adatok A numerikus adatok különböző típusú számértékek. Logikai érték A logikai adattípus értéke igaz, vagy hamis lehet. Tárolására egy byte-ot tartanak fenn. A logikai értékekkel logikai műveleteket lehet végrehajtani. Karakter A karaktereket kódolt formában tárolják, a személyi számítógépeken általában ASCII kódban. Egy karaktert egy byte-on ábrázolnak. A karakteres adatokon a leggyakrabban végzett művelet a láncolás és a szövegrész kiemelése. Dátum A dátum típusú adatokkal speciális műveleteket lehet végezni, például két dátum különbsége a két időpont között eltelt napok száma. Egy dátum 8 byte-ot foglal le. A matematikai műveleteket dátumok esetén is használhatjuk, néhány megszorítással. Egy szám típusú kifejezés dátumoz hozzáadása vagy kivonása csak a dátum értékének előzetes szám típusúvá alakításával lehetséges. Konstansok A karakteres konstans egy karaktersorozat, amely idézőjelek (" vagy ') közé van téve. Két, egymásnak megfelelő határoló jel között használható a másik határoló is. Az üres karakterlánc egy 0 hosszúságú lánc, jelölése: "". A numerikus konstansok pozitív, vagy negatív egész számok. Ezeket nem kell határolókkal ellátni. A logikai konstansok az igaz - jelölése. T. - és a hamis - jelölése. F. - értékek. Kifejezések A kifejezés egy számítás jelölése. Előírja valamely érték kiszámításának módját. A kifejezés műveletekből és operandusokból áll. A kifejezések lehetnek numerikus, logikai vagy karakterlánc típusúak. Operandusok: konstansok, változók, függvényhívások. A kifejezések kiértékelése a matematikai szabályoknak megfelelően a precedencia figyelembe vételével történik. Először a zárójelekben található kifejezések értékelődnek ki (belülről kifelé). Ezen belül előbb mindig a nagyobb prioritású művelet hajtódik végre. Azonos prioritású műveletek esetén a kifejezés kiértékelése balról jobbra történik. Precedencia (kiértékelési sorrend): 1. Zárójelben lévő műveletek (balról jobbra) 2. Hatványozás 3. Szorzás és osztás (balról jobbra) 4. Összeadás és kivonás (balról jobbra)
Matematikai (numerikus) műveletek + összeadás - kivonás * szorzás / osztás ** hatványozás % maradék (modulus) képzés () a műveletek csoportosítása Relációs műveletek < kisebb, mint > nagyobb, mint = egyenlő < >,!=, # nem egyenlő <= kisebb, vagy egyenlő >= nagyobb, vagy egyenlő == pontosan azonos $ karakter előfordulása szövegben ( ) A műveletek sorrendjének megváltoztatása Az azonosság a karakter típusú kifejezéseket azonos karakterekre és azonos hosszúságra vizsgálja meg, ha a kifejezés numerikus, akkor az összehasonlításnál csak a 12 legnagyobb helyiértékű jegyet vizsgálja meg. A $ művelet értelmezése: n $ m értéke IGAZ, ha az n változóban levő karaktersorozat megtalálható az m változóban levő karaktersorozatban. Példák: "alma " = "alma" "alma " == "alma" x=123456789012.54321 y=123456789012.32102 x = y x == y igaz hamis hamis igaz "DR." $ UPPER(TSZEM->NEV) kifejezés értéke igaz, ha a TSZEM adatbázis NEV nevű változójában levő karaktersorozatban szerepel a DR. karaktersorozat. A vizsgálat előtt a NEV mező betűit nagybetűssé alakítja az UPPER() függvény.
Logikai műveletek IGAZ értéket ad vissza, ha.and. ÉS művelet mindkét kifejezés IGAZ.OR. VAGY művelet az egyik kifejezés IGAZ.NOT. TAGADÁS (negálás) valamelyik kifejezés hamis! TAGADÁS (negálás) ( ) a műveletek sorrendjének megváltoztatása Karakteres műveletek + két, vagy több karaktersorozat összeláncolása - két, vagy több karaktersorozat összeláncolása úgy, hogy a - jel előtti karaktersorozat végéről a szóközök a - jel utáni karaktersorozat végére kerülnek.
Matematikai (numerikus) függvények ABS(<numkif>) numkif numerikus kifejezés Az ABS függvény a numerikus kifejezés abszolút értékét képzi. INT(<numkif>) numkif numerikus kifejezés Az INT függvény a numerikus kifejezés egész részét képzi. LOG(<numkif>) numkif numerikus kifejezés A LOG függvény a numerikus kifejezés természetes logaritmusát képzi. MAX(<numkif1>,<numkif2>) numkif1 numerikus kifejezés numkif2 numerikus kifejezés A MAX függvény két numerikus kifejezés közül a nagyobbik értékét adja vissza. MIN(<numkif1>,<numkif2>) numkif1 numerikus kifejezés numkif2 numerikus kifejezés A MIN függvény két numerikus kifejezés közül a kisebbik értékét adja vissza. ROUND(<expN1>, <expn2>) expn1 a kerekítendő numerikus kifejezés. expn2 a kerekítés után a tizedesjegyek száma. A ROUND() az <expn1> számot az <expn2>-nek megfelelő számú tizedesjegyre kerekíti. Az <expn2> értékének 0, vagy negatív számként megadása esetén a kerekítés egész számra történik. Ha az <expn2> negatív, ez megadja a tizedesponttól balra lévő azon helyeknek a számát, amelyre a kerekítés vonatkozik. SQRT(<numkif>) numkif numerikus kifejezés Az SQRT függvény a numerikus kifejezés négyzetgyökét számítja ki.
Karakterműveleteket végző függvények ALLTRIM(<strkif>) A függvény eltávolítja a karakteres kifejezés vezető és követő szóközeit. AT (<expc1>, <expc2>) Megkeresi a megadott részkarakterlánc <expc1> egy másik karakterláncon <expc2> belüli első elôfordulási helyét, és a kezdôpont egész típusú numerikus értékével tér vissza. <expc1> a keresendô karakterlánc (substring) <expc2> az a karakterlánc, amelyben a keresést el kívánjuk végezni. Ha a keresendő karakterláncot a kijelölt karakterlánc nem tartalmazza, az AT() 0 értékkel tér vissza. LEN(<strkif>) Ez a függvény a karakteres kifejezés hosszát adja meg, vagyis megszámolja hány darab karakterből áll a kifejezés és ezt a számot adja vissza eredményként. LEFT(<strkif>,<numkif>) numkif hossz A függvény a karakteres kifejezés a hosszban megadott számú baloldali karakterét adja eredményül. A hosszba a szóközök is beleszámítanak. LOWER(<expC>) Átalakítja a megadott karaktelánc nagybetűit kisbetűkké. Paraméter: <expc> az átalakítandó karakterlánc. A paraméterben meghatározott karakterlánc nagybetűit kisbetűkre alakítja át. LTRIM(<strkif>) A függvény levágja a karakteres kifejezés vezető szóközeit. RAT(<expC1>, <expc2>) Megkeresi az adott részkarakterlánc <expc2> utolsó előfordulását az adott karakterláncon <expc1> belül, és megadja annak kezdő pozícióját egész típusú numerikus értékként. Ha a keresett részkarakterlánc a vizsgáltban nem található meg, a RAT() 0-t ad vissza. RIGHT(<strkif>,<numkif>) numkif hossz A függvény a karakteres kifejezés a hosszban megadott számú jobbboldali karakterét adja eredményül.
RTRIM(<strkif>) A függvény levágja a karakteres kifejezés követő szóközeit. SPACE(<numkif>) numkif numerikus kifejezés A függvény a numerikus kifejezésben megadott számú szóközt állít elő. STRTRAN(<expC1>, <expc2> [,<expc3>] [,<expn1>] [,<expn2>]) Karakterlánc (szöveg) keresése és helyettesítése adott karakterláncon belül. <expc1> az a karakterlánc, amelyben a keresést végre kívánjuk hajtani <expc2> a keresendő karakter-sorozat <expc3> az a karakter-sorozat, amellyel a keresettet helyettesíteni kívánjuk. Ha ezt a paramétert nem adjuk meg, a talált karaktersorozat null-karakterlánccal helyettesítődik, azaz kivágásra kerül. <expn1> az első olyan előfordulás sorszáma, ahol cserélni szeretnénk. Ha ezt nem adjuk meg, alapértelmezésben értéke 1. <expn2> a kicserélendő elemek száma. Ha ezt nem adjuk meg, alapértelmezés szerin az összes talált elem helyettesítésre kerül. STUFF(<expC1>, <expn1>, <expn2>, <expc2>) Egy karakterlánc karaktereinek helyettesítése, és az új karakterlánc visszaadása. <expc1> a cél-karakterlánc. <expn1> a cél-karakterlánc azon pozíciója, amelytől a helyettesítést kezdjük. <expn2> a helyettesítendő karakterek száma a cél-karakterláncban. <expc2> a helyettesítő karakterlánc. Az <expn2>-nek megfelelő számú karaktert helyettesíti az <expc1> karakterláncban az <expn1>-nek megfelelő helytől kezdve, <expc2) karakterlánccal helyettesítve a megadott karaktereket. A következő hat műveletet végezhetjük el: Beszúrás: Ha az <expn2> értékeként 0-t adunk meg, karakterek nem kerülnek eltávolításra az <expc1>-ből, és az <expc2> karakterlánc az <expn1>-től kezdődően beszúrásra kerül, és a visszaadott érték a teljes karakterláncot tartalmazza. Helyettesítés: Ha helyettesítő karakterláncot (<expc2>) adunk meg, (az <expn2>-nek megfelelő hosszúságút), az <expc2> az <expn1>-től kezdődően behelyettesítésre kerül. Törlés: Ha a helyettesítő karakterlánc (<expc2>) egy null-(üres)-karakterlánc (""), az <expn2>-nek megfelelő számú karakter az <expc1>-ből kivágásra kerül, bármilyen karakter beszúrása nélkül.
Helyettesítés és beszúrás: Ha a helyettesítő karakterlánc (<expc2>) hosszabb, mint az <expn2>-nek megfelelő érték, az <expn1>-től kezdődően az összes karakter cserére kerül, és a helyettesítő karakterlánc (<expc2>) beszúrásra kerül. Helyettesítés és törlés: Ha a helyettesítő karakterlánc (<expc2>) hossza kisebb, mint az <expn2>-vel megadott érték, a cél-karakterlánc (<expc1>) az <expc2> végétől kezdődően törlésre kerül az <expn2> által megadott pozícióig. Helyettesítés és a maradék törlése: Ha az <expn2> nagyobb, mint a cél-karakterlánc (<expc1>) hossza, a helyettesítő karakterlánc (<expc2>) az <expn1>-től kezdődően helyettesítésre kerül, és az <expc1> maradék része törlésre kerül. SUBSTR(<strkif>,<numkif1>,<numkif2>) numkif1 kezdő pozíció numkif2 a karakterek száma Ez a függvény egy karakterláncból egy részkarakterláncot képez. A numkif1 adja meg, hogy a részlánc az eredeti karakterlánc hányadik karakterétől kezdődik, a numkif2 pedig, hogy hány karakterből fog állni. Ha a numkif2-t nem adjuk meg, akkor a részkarakterláncot a megadott pozíciótól a karakterlánc végéig képzi a függvény. Ez történik akkor is, ha numkif2 értéke nagyobb, mint a kezdő pozíciótól hátralevő karakterek száma. Ha a kezdő pozíció nagyobb, mint a kiinduló karakterlánc hossza, akkor az eredmény egy üres karakterlánc lesz. UPPER(<expC>) Átalakítja a kisbetűket nagybetűs megfelelőjükre az adott karakterláncban. Paraméter: <expc> az átalakítandó karakterlánc. Az UPPER() az összes kisbetűt nagy megfelelőjére alakítja az <expc> karakterláncban, a többi karaktert pedig érintetlenül hagyja.
Konverziós függvények A konverziós függvényekkel az adatokat egyik típusról egy másikra alakíthatjuk át. CTOD(<strkif>) Ez a függvény egy karakteres kifejezést dátummá alakít át. A karakteres kifejezésnek a megfelelő dátum formátumban kell lennie és érvényes dátumot kell tartalmaznia. A dátum formája alapértelmezés szerint: hónap/nap/év, az év az évszázadot nem tartalmazza. DTOC(<datkif>) datkif dátum kifejezés Ez a függvény egy dátum típusú adatot karakterlánccá alakít. így már karakteres műveleteket tudunk végezni a dátummal, például összeláncolhatjuk egy szöveggel. STR(<numkif1>[,<numkif2>[,<numkif3>]]) numkif1 numerikus kifejezés numkif2 hossz numkif3 tizedes jegyek száma A függvény egy numerikus kifejezést karakterlánccá alakít át. A hossz paraméter azt adja meg, hogy a karakterlánc hány karakter hosszú legyen, ebbe a tizedespontot is bele kell számítani. Ha a szám ennél rövidebb, akkor szóközök fogják megelőzni. Ha a hosszra és a tizedes jegyekre nem adunk meg értéket, akkor 10 karakter hosszúságú lesz az eredmény. Ha a numerikus kifejezésben több tizedes jegy van a megadottnál, akkor kerekít a függvény az átalakításkor, ha pedig a szám túl nagy és nem fér el a megadott hosszon, akkor az eredmény a megadott hosszúságú * sorozat lesz. VAL(<strkif>) A függvény egy karaktersorozatot számmá alakít át. A karaktersorozatot addig értelmezi, amíg számnak tekinthető. A vezető szóközöket figyelmen kívül hagyja.
Dátum és időkezelő függvények DATE() A függvény a rendszerdátumot adja meg, eredménye dátum típusú. Alapértelmezés szerint a dátum hónap/nap/év alakú, de a SET DATE ANSI utasítással a megszokottabb év.hó.nap alakra változtatható. Alapértelmezés szerint az évszázad nem jelenik meg. TIME() A függvény a rendszeridőt adja meg óó:pp:ss formában. Az eredmény típusa karakteres. MONTH(<expD>) Dátum érték numerikus értékké alakítása, mely a dátumnak megfelelő hónapnak a számát adja meg. <expd> az átalakítandó dátum. Egy 0-tól 12-ig terjedő egész számot ad vissza. Null dátum megadása 0 érték visszaadását eredményezi. YEAR(<expD>) Dátumérték átalakítása évszámmá. Paraméter: <expd> az átalakítandó dátum-érték. A megadott dátumnak megfelelő évszám egész típusú numerikus értékét adja vissza.
Egyéb függvények EMPTY(<kif>) kif karakteres kifejezés numerikus kifejezés dátumkifejezés logikai kifejezés A függvény egy adott kifejezésről eldönti, hogy üres-e. A függvény eredménye a kifejezés típusától függően logikai igaz (.T.), ha - egy karakteres változó üres (hossza=0), vagy ha csak szóközöket tartalmaz - egy numerikus kifejezés értéke 0 - egy dátumkifejezés üres dátumot tartalmaz - egy logikai kifejezés értéke hamis (.F.) IF(<expL>, <exp1>, <exp2>) IIF(<expL>, <exp1>, <exp2>) Két megadott kifejezés valamelyikének eredményével tér vissza egy logikai kifejezés értékétől függően. Paraméterek: <expl> a kiértékelendő logikai kifejezés. <exp1> a logikai kifejezés 'igaz' (.T.) értéke esetén visszaadandó értékű kifejezés <exp2> a logikai kifejezés 'hamis' (.F.) értéke esetén visszaadandó értékű kifejezés. Az <exp1> és az <exp2> különböző adattípusúak is lehetnek. Az IF() visszaadja a logikai kifejezés értékétől függően valamelyik megadott paraméter értékét.