Makó Város Önkormányzati Képviselő-testület Sport Bizottsága Elnökétől 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Iktatószám: 2 44/2006. Előadó: Molnár László/Kovács Gábor Tárgy: Melléklet: Tájékoztató a város tömegsport helyzetéről Sportlétesítmények kihasználtsága Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! 2005. májusában tárgyalta a képviselő-testület a városban működő sportegyesületek munkájáról és eredményeikről szóló tájékoztatót, ahol megfogalmazódott az az igény, hogy a város tömegsport helyzetéről is készüljön beszámoló. A sportolás életmód szabályzó tényező. Fontos, hogy ismerjük a különbséget a különböző szabadidős tevékenységek között, mert mindegyiknek más-más a célja. Helyzetkép A szabadidő és annak eltöltése korunk egyik jelentős témája lett. A legfontosabb tennivaló megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek megtalálják eltérő igényeiknek megfelelő szórakozások, tevékenységek lehetőségét. A munkában elfáradt szervezet regenerálása, felfrissítése és előkészítése a másnapi munkavégzésre csak tudatos rekreációs tevékenységgel valósítható meg. Fontos, hogy az emberek többsége felismerje a sportolás, élettani, egészségmegőrző előnyeit. Testnevelés A tanulók az iskolai testnevelési órák keretében tesznek szert mozgáskultúrára, ismerkednek meg különféle testgyakorlati és sportágak mozgásanyagával, szabályaival, fejlesztik fizikai képességeiket hozzájárulva ezzel a szocializációjukhoz, jellembeli fejlődésükhöz. Általános feladatai a testi, az értelmi, az erkölcsi, az esztétikai és munkára nevelés feladatainak megvalósításával a személyiség sokoldalú fejlesztése. Speciális feladatai a szervezet általános és sokoldalú képzésével a testi fejlődés biztosítása, a motoros képességek fejlesztése, a mozgásműveltség kialakítása, a mozgás, játék, verseny igény felkeltése, kielégítése és a mozgás megszerettetése. Az iskolai testnevelés tehát meghatározó jelentőséggel bír ezen életkori szakaszban és ezt követően is. Diáksport A diáksport alapfeladata a közoktatásban tanulók sportfoglalkoztatási és versenyzési rendszerének kialakítása, működtetése. Önként vállalt tevékenység, melynek célja minél jobb eredmény elérése, a győzelem megszerzése, a pozitív emocionális érzések megerősítése, a negatívak háttérbe szorítása. 1
Versenysport A versenyszerű sportoló az a természetes személy, aki amatőr, vagy hivatásos sportolóként szakszövetség által kiírt, engedélyezett, vagy szervezett versenyeken vesz részt. Önként vállalt tevékenység, melynek célja minél jobb eredmény elérése, a győzelem megszerzése. Az amatőr sportoló valamilyen sportegyesület tagja, vagy sportvállalkozásban sportszerződés alapján végez tevékenységet. A hivatásos sportoló sportszervezettel áll jogviszonyban, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Rekreáció Az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltésének kultúráját jelenti. ezen n belül is a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét megteremtését. Eszközül a szórakozás legkülönbözőbb válfajain, a táncon, hobbitevékenységeken át a sport legkülönfélébb változatait is felhasználja. A rekreáció célja az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása; a harmonikus életvitel kialakítása; az optimális szellemi és fizikai teljesítőképesség állandósítása. Ennek érdekében azokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő, pozitív magatartásformákat, amelyek az ember jó fizikai, szellemi és szociális közérzetének a megteremtésére, a kreatív cselekvőképesség és az optimális teljesítőképesség meg-, illetve újratermelésére, valamint megújítására irányulnak és pozitív (lelki) élménnyel járnak, mindezeket nevezzük rekreációnak Szabadidősport A szabadidősport fogalma azonos az egészségmegőrzés, egészségvédelem, az egészséges mozgás gazdag életmód kialakítása céljából végzett sporttevékenységgel, mely az aktív pihenést, felfrissülést, felüdülést, örömélményt jelent az egyén számára. Tömegsport Mint ahogyan a nevében is benne van nagy tömegeket megmozgató sporttevékenység, amely önként vállalt, de nem célja minél jobb eredmény elérése és nem cél a győzelem. Kétféleképpen értelmezhetjük: egyrészt, hogy több ember végez egyfajta sportmozgást egy időben (pl.:mikulásfutás), a másrészt, hogy sporttevékenységet végez valaki, de nem versenyszerűen (pl.:baráti labdarúgás). A fenti ábra a kifejtett fogalmak kapcsolódását, egymáshoz való viszonyaikat mutatja. 2
Óvodai sportélet Az óvodában tömegsport nincs, az életkornak megfelelő mozgásfejlesztés történik, amely az óvodai nevelés lényeges, hangsúlyos eleme. A mozgásos cselekvések áthatják az óvodások mindennapjait. Az óvoda az első intézményesített forma a gyermekek életében, ahol a mozgástanulás szakember irányításával, szervezetten folyik. Az óvodai testnevelés speciális feladatai a vázizomzat megerősítése, a helyes testtartás kialakítása, a mozgásjártasság- és készség fejlesztése, a nagyfokú mozgásigény sok játékkal és egyéb természetes, játékos mozgásokkal történő kielégítése. Szervezeti keretei: 1. Testnevelési foglalkozás (heti 1 ill. 2 alkalommal) 2. Mindennapi frissítő torna (naponta egyszer, kétszer) Időben, anyagban, kapcsolódik a testnevelés foglalkozáshoz. Csak olyan mozgásformákat végeznek, melyet már legalább jártasság szintjén végre tudnak hajtani a gyerekek. Az óvodák mozgásfejlesztéshez szükséges eszközeik folyamatosan bővülnek. Rendelkeznek beltéri és udvari tornaszerekkel mászókákkal. A délutáni szabadidőben valamennyi óvodaházban (8 óvodaházban) ovis-tornát tartanak. A Belvárosi Óvodában a Városi Termál- és Gyógyfürdő lehetőségeit kihasználva júniusban rendszeresen szerveznek vízhez szoktató tanfolyamokat 200 fő nagycsoportos részére. Az óvodák programjában minden évben szerepel egy-egy távolabbi kirándulás turisztikai alapismeretek, túrázási szokások kialakítása céljából (szegedi Vadaspark, szegedi Fűvészkert, szarvasi Fűvészkert, mezőhegyesi vagy deszki lovaglás). Egy-egy ilyen kirándulásra 40-50 óvodás szokott elutazni, óvónői, szülői kísérettel. A makói óvodák aktív résztvevői a város sportéletének. Rendszeresen részt vesznek az általános iskolák által szervezett óvodai váltóversenyeken. Itt kell kiemelni az Óvoda az iskolában sportnapot, melyet az Almási Utcai Általános Iskola szervez, ahol a város összes óvodaházából részt vesznek az óvodások (60-80 nagycsoportos). A Belvárosi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Logopédiai Intézet, valamint a Kertvárosi Általános Iskola is rendez hasonló sportnapot a nagycsoportosok részére (50-60 fő). Városnapi Sportgálán bemutatóval (Újvárosi Óvoda: 80 fő, Belvárosi Óvoda: 100 fő) a Kihívás Napján (mindhárom óvoda összesen: 800 fő) játékos vetélkedőkkel, a Hagymafesztivál felvonulásán (100-120 fő) és a Mikulás-futáson (mindhárom óvoda összesen: 250 fő) nagy létszámban lépnek fel. Iskolai sportélet Elsődleges cél, a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása, biztosítása valamint a rendszeres fizikai aktivitás váljon az iskolások magatartásának részévé. A testnevelés órák anyagára épülnek a foglalkozások (sportkör, tömegsport). Az iskolai testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján minden év május 31-ig javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára. A szakmai program az iskola munkatervének részeként kerül elfogadásra. A szakmai programnak tartalmazza, hogy mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. A sportkör tagja lehet minden olyan tanuló, aki erre írásban jelentkezik a tanév elején. Tanév közben is van felvételre lehetőség. A tanórán kívüli tömegsport foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 3
A sportkörök és tömegsport foglalkozások minden esetben a tanítási időn kívül szerveződnek, a sportkörök a tanítás után kezdődnek. A legnépszerűbb sportágak az atlétika, kézilabda, labdarúgás, kosárlabda és a torna. Iskolai sportkörök: Almási Utcai Általános Iskola (tánc 30 fő, labdarúgás 62 fő, kézilabda 22 fő, kosárlabda 20 fő, úszás 20 fő); Belvárosi Általános Iskola (atlétika 128 fő, labdarúgás 119 fő, kézilabda 71 fő, tömegsport 30 fő); Kertvárosi Általános Iskola (atlétika 70 fő, labdarúgás 54 fő, kézilabda 28 fő); Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium(társastánc 61 fő, labdarúgás 20 fő, tömegsport 60 fő); Szikszai György Református Általános Iskola (tömegsport 70 fő, labdarúgás40 fő); Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola (tánc 30 fő, küzdősport 20 fő, tömegsport 90 fő, labdarúgás 20 fő); Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola (torna 18 fő); Galamb József Szakképző Iskola (tömegsport 52 fő, kempó 20 fő, labdarúgás 16 fő); József Attila Gimnázium (kézilabda 50 fő, labdarúgás 26 fő); Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola (tánc 40 fő, labdarúgás 15 fő, kosárlabda 15 fő, atlétika 20 fő) A makói iskolák az óvodákhoz hasonlóan aktívan részt vesznek a városi sportéletben. Az iskolai, házi versenyeken kívül több sportágban is kipróbálhatják magukat a diákok a tömegsport foglalkozások keretein belül, amelyek az egész tanévet behálózzák. Szintén nagy létszámban képviseltetik magukat a Városnapon (iskolások összesen: 300-350 fő), a Mikulás-futáson (1.000-1.100 fő) és a Sport 7-en (200-250 fő). Ezen kívül vannak iskolákhoz kötődő városi-kistérségi versenyek is. Ilyen az Almási Kupa teremlabdarúgó torna, Almási Kupa úszóverseny (60-70 fő), Deák Kupa úszóverseny (50-60 fő). Ezeket a sporteseményeket az önkormányzat érmekkel, kupákkal támogatja. Sportegyesületek tömegsport foglalkozásai A városban működő 22 sportegyesület több, mint a háromnegyedében van szabadidős tevékenység, ahol nem a győzelem a fő cél, de fontos a nem a versengés és az egészséges életmód kialakítása. Itt a legkülönbözőbb mozgásformákkal lehet megismerkedni a lovaglástól egészen a sárkányrepülésig. Az egyesületek szívesen várják az érdeklődőket, bárki lehet tagja bármelyik helyi sportegyesületnek, így lehetősége nyílik az általa kedvelt sportmozgás gyakorlására. 4
Az alábbi táblázat a makói sportegyesületekben folyó szabadidős tevékenységeket mutatja be (egyesületi tagsággal rendelkező, szabadidős tevékenységet gyakorlók számával). Sportszervezet Szabadidősport/tömegsport Létszám (fő) Makói Gazdasági Egyesület lovaglás 50 Lovas Szakosztálya IRISZ Táncklub SE társastánc 60 Makói Extrém Sportok Egyesülete görkorcsolya, gördeszka, trial, bmx Makó BUDO Klub aikido, karate, karate do Doshinkan Makói Futball Club Nincs - Makói Kézilabda Club gyerekeknek, senioroknak kézilabda 200 60 30-40 Makói SVSE sakk, asztalitenisz, teke, íjászat 40 Makói Természetbarát SE gyalogtúra, kerékpártúra 90 Maros-menti Sárkányrepülő sárkányrepülés 20 Club Maros-menti UFC Nincs - Rádió Amatőr Klub rádióforgalom, rádiótávírász 30 Makói Sporthorgász horgászat 200 Egyesülete Makói Darts Club darts 50 Kiszombori Lövészklub SE pisztoly, puska, korong 40-50 Makói Úszó Klub kezdők, hobbi úszók 60-70 Makói Roncsderbi Baráti Kör FK Spartacus Labdarúgó Sportegyesület Makói Női Kézilabda Sportegyesület Nincs - Nincs - gyerek kézilabda 10-20 Maros Csocsóklub csocsó 20-30 Sportegyesület Makó és Kistérsége horgászat 600-700 Versenyhorgász Egyesület Makói Silver Lovassport lovaglás 10-20 Egyesület Maros Lövész Egyesület pisztoly, puska 30 Összesen: 1.600-1.760 5
Rekreációs sportvállalkozások A városban számos rekreációs sportvállalkozás tevékenykedik azzal a céllal, hogy mozogni, sportolni vágyók igényeit kielégítsék. Számuk az évek során gyarapodott, ami azt bizonyítja, hogy van igény a különböző edzőtermek, sportlétesítmények üzemeltetésére. Többfajta jegy- és bérletkonstrukciókkal, kiegészítő szolgáltatásokkal próbálják az embereket magukhoz csalogatni. Az edzőtermeket külön-külön kb. 100-150 fő látogatja rendszeresen. A Kelemen-ház szabadidő központ a sokoldalú lehetőségeivel közel 500 fő sportolási igényeit elégíti ki hétről-hétre. A teniszpályákat baráti társaságok látogatják, akiknek száma 50 fő körüli. Az önkormányzati sportlétesítmények, tornatermek több mint 500 fő részére nyújtanak lehetőséget szabadidejük eltöltésére. Edzőtermek: Atlas Body és Fitness terem Gladiátor edzőterem Hercules edzőterem Kelemen-ház szabadidő központ Városi Sportcsarnok Szabadidő központ: Kelemen-ház szabadidő központ (aerobic, asztalitenisz, billiárd, bowling, csocsó, darts, fallabda, sakk, fitness) Szabadtéri sportlétesítmények: Tenisz pálya (IPOSZ; Makó-Térségi Vízközmű Kft.; Kórház; Agro-Makó Kft.) A városi sportlétesítmények (tornatermek, sportcsarnok, sátorcsarnok) kihasználtságát a melléklet tartalmazza. A melléklet is mutatja, hogy bőven van még kapacitása a fedett sportlétesítményeknek arra, hogy fogadja a sportolni vágyókat. Önkormányzati sportlétesítmények: Városi Sportcsarnok Sátorcsarnok Extrém sportpálya (görkorcsolya, gördeszka, bmx, triál) Városi Termál- és Gyógyfürdő Erdei Ferenc téri sportpálya Maros-parti sportpálya VÁROSI TÖMEGSPORT ÉS SZABADIDŐSPORT RENDEZVÉNYEK Az önkormányzat az elmúlt időszakban is számos amatőr sportversenyt szervezett, leginkább a városi, nemzeti ünnepek kísérő programjaként (Városnap, Makó EXPO, Augusztus 20., Hagymafesztivál, Október 23.). Ezek a programok már az év elején beépülnek a városi 6
rendezvénynaptárba. A kísérő események közül egyre több a sportprogram, amely a lakossági igények figyelembevételével kerül összeállításra (asztalitenisz, billiárd, bowling, darts, fallabda, labdarúgás, lábtenisz, strandröplabda, sakk, street-ball, tenisz). Ezek közül is kiemelkedik a Városnapi Sportgála, ahol évről-évre közel 500 gyerek, sportoló tart nagysikerű bemutatót, teltház előtt a Városi Sportcsarnokban. Makón a legnépszerűbbek szabadidős sportesemények az amatőr labdarúgó tornák (Maros Kupa, Téli Kupa, Városnapi villámtorna, Kihívás napi villámtorna, Hagymafesztivál villámtorna), amelyekre 20-30 csapat nevez be és nem csak a városból, hanem a térségből (Apátfalva, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Nagylak) is érkeznek csapatok. A labdarúgás mellett a legnagyobb tömeget megmozgató tömegsportesemény a Mikulás-futás (kb. 1.300 fő), a Kihívás napi futó-kocogó verseny (kb. 2.000 fő) valamint a Szilveszteri futás, ahová a megye több városából is érkeznek indulók. Új rendezvényként jelent meg 2004. decemberében a Sport7, amely a téli időszakban biztosít sportolási, versenyzési lehetőséget az érdeklődő, mozogni vágyók számára. Azon a héten közel 10 sportlehetőség között válogathatott a 300 jelentkező. A Kihívás Napja lakossági versenyen Makó hosszú évek óta sikerrel vesz részt. 2003-ban 4., 2004- ben 3., 2005-ben pedig 2. helyen végzett városunk, ezzel a legeredményesebb Csongrád megyei település lettünk. A Megyei Sportnapon 2004-ben első, 2005-ben harmadik helyen végzett a Makói kistérség csapata, amelynek túlnyomó részét makóiak alkotják. A Városi Termál- és Gyógyfürdő, valamint a Maros-part is több rendezvénynek adott otthont /Fürdőfesztivál (6 sportverseny), Maros-party (4 sportverseny), Határmenti Nemzetközi Turista Találkozó, stb. /. Ezenkívül minden olyan külső kezdeményezést támogattunk, amely a lakosság sportolását, egyes sportágak népszerűsítését elősegítik. Ilyen a 2003 óta megrendezésre kerülő strandkézilabda regionális bajnokságot, amely rengeteg nézőt és sportbarátot vonz a Maros partjára, hasonló kezdeményezésként került megrendezésre az Erdei Ferenc téri sportpályán 2004. júniusában egy olasz-magyar barátságos labdarúgó mérkőzés, amely után a makói csapat is meghívást kapott Rómába, így ott is öregbíthették városunk hírnevét, az olasz csapat tagjai pedig magukkal vitték városunk vendégszeretetét. A jövőbeni célként fogalmazódik meg újabb sportesemények megrendezése, amely valamennyi korosztálynak, családoknak nyújt rekreációs lehetőséget. Összességében elmondható, hogy a feltételek adottak a város lakóinak arra, hogy a szabadidejüket sporttevékenységgel, rekreációval töltsék. Az év során rendezett sportprogramok pedig az ide utazóknak is kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Makó, 2006. február 1. Molnár László a Sport Bizottság elnöke 7