PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS Juhász Petra Elméleti tananyag KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15

Tartalom 1. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS... 6 1.1. Törvények... 7 1.2. Kormányrendeletek... 8 1.3. Miniszteri rendeletek... 8 1.4. Európai Unió Tanácsának ajánlása... 9 2. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG... 10 2.1. A járási hivatal (okmányiroda, kormányablak) parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre:... 10 2.2. A KEK KH parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre... 11 2.3. A települési jegyző parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre... 12 2.4. A fővárosi és megyei kormányhivatal parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre... 13 3. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁS... 13 3.1. A parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalma... 13 3.2. Adatszolgáltatás a parkolási igazolvány nyilvántartásból... 14 3.2.1. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult szervek... 15 3.2.2. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet... 16 3.2.3. Az adatszolgáltatási kérelem... 17 3.2.4. A parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díja... 18 4. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÁLTAL NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEK... 19 5. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ELFOGADÁSA MÁS ÁLLAMOKBAN... 22 6. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY MINT BIZTONSÁGI OKMÁNY... 23 7. A BIANCO OKMÁNYOK KEZELÉSE... 24 8. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 25 9. A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK RÉSZÉRE KIADANDÓ PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY.... 26 9.1. A parkolási igazolvány megjelenése, adattartalma... 26 9.2. A parkolási igazolványra jogosultak köre... 28 9.3. A parkolási igazolvány érvényessége és érvénytelensége... 29 2

9.4. Természetes személy részére kiállítandó parkolási igazolvány iránti kérelem... 30 9.5. Az igazolványkép és az arcképmásra vonatkozó szabályozás... 31 9.6. Az aláírás... 32 9.7. A parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadására irányuló eljárás... 34 9.7.1. A kérelmező által a kérelemhez csatolandó dokumentumok... 34 9.7.2. A kérelmező által bemutatandó okmányok, dokumentumok... 35 9.7.3. Ellenőrzések... 36 9.7.4. A meghatalmazás ellenőrzése... 36 9.7.5. Az igazolvány átadása vagy postázása az ügyfél választása szerint... 37 9.7.6. Az eljáráshoz kapcsolódó költség... 38 9.8. A parkolási igazolvány cseréje az időbeli hatály lejárta miatt (Meghosszabbítás)... 38 9.9. A parkolási igazolvány cseréje hivatalból... 40 9.10. Az igazolvány cseréje megrongálódás miatt... 40 9.11. Az igazolvány cseréje adatváltozás miatt... 41 9.12. Az igazolvány pótlása... 42 9.13. A parkolási igazolvány találása esetén folytatandó eljárás... 43 9.14. A parkolási igazolvány visszavonása visszaélés miatt... 44 9.15. A selejtezés... 45 9.16. Elektronikus ügyintézés... 46 9.16.1. Végleges állapot miatti csere elektronikus úton... 46 9.16.2. Az igazolvány cseréje adatváltozás miatt elektronikus úton... 47 9.16.3. Az igazolvány pótlása elektronikus úton... 48 10. INTÉZMÉNYI PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY... 48 10.1. A intézményi parkolási igazolvány megjelenése, adattartalma... 49 10.2. Az intézményi parkolási igazolványra jogosultak köre... 50 10.3. A intézményi parkolási igazolvány érvényessége és érvénytelensége... 50 10.4. Az intézményi parkolási igazolvány használatára vonatkozó szabályok... 51 10.5. A kérelem... 51 10.6. Az intézményi parkolási igazolvány első alkalommal történő kiadására irányuló eljárás... 53 10.6.1. Bemutatandó dokumentumok... 53 10.6.2. Az igazolvány átadása vagy postázása az ügyfél választása szerint... 54 3

10.6.3. Az eljáráshoz kapcsolódó költség... 54 10.7. Az intézményi parkolási igazolvány cseréje az időbeli hatály lejárta miatt (Meghosszabbítás)... 54 10.8. Az intézményi parkolási igazolvány cseréje adatváltozás miatt... 55 10.9. Az intézményi igazolvány cseréje megrongálódás miatt... 55 10.10. Az intézményi igazolvány pótlása... 55 10.11. Az intézményi parkolási igazolvány visszavonása visszaélés miatt:... 56 10.12. Az intézményi parkolási igazolvány találása esetén folytatandó eljárás... 56 10.13. Selejtezés... 57 10.14. Elektronikus ügyintézés... 57 4

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉS A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet. 2013. augusztus 01. napjától a természetes személyek részére kiállítható parkolási igazolvány mellett létrehozta az intézmények részére kiállítható intézményi parkolási igazolványt. A Jegyzet első részében általánosságban szól a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról, majd a részlet-szabályok ismertetése során már külön igazolványként kezeli a természetes személyek részére, valamint az intézmények részére kiállítható parkolási igazolványt. Figyelemmel arra, hogy az adatszolgáltatásról szóló jegyzet nem foglalkozik a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatással, valamint az adatszolgáltatásra jogosultak körével, jelen jegyzet külön foglalkozik vele. A jegyzet célja, hogy a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások részletes ismertetésével elősegítse a feladat okmányügyintézők általi, egységes színvonalú gyakorlati végrehajtását. A jegyzet a 2016. év szeptemberében hatályos jogi szabályozásnak megfelelően készült. A leendő okmányügyintézők szempontjából a jegyzet konkrét céljai a következők: Az okmányügyintéző: A megszerzett tudás birtokában ha a későbbiek során az okmányügyintéző közvetlen munkakapcsolatba kerül a parkolási igazolvány rendszerrel legyen képes az ismeretek mélyebb, adott ügyekhez kapcsolódó alkalmazására, speciális feladatok esetén a számítógépes program által biztosított segítség, illetve a gyakorlott felhasználók segítségének igénybevételével történő probléma megoldásra. Ismerje a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos fontosabb jogszabályokat, valamint azok vonatkozó rendelkezéseit. Legyen képes a parkolási igazolványra vonatkozó jogszabályokat az adott, konkrét esetre vonatkoztatni. Tudja, hogy a parkolási igazolvánnyal kapcsolatban mely szervek rendelkeznek hatáskörrel és illetékességgel. Legyen tisztában a parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalmával valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályaival. Tudja, hogy a parkolási igazolvány milyen kedvezményeket nyújt a jogosult számára. Legyen tisztában azzal, hogy a parkolási igazolványt hogyan kell rendeltetésszerűen használni, és erről tudjon megfelelő tájékoztatást nyújtani az ügyfelek számára. Az érdeklődő ügyfél számára tudjon pontos, időszerű, megfelelő tájékoztatást nyújtani parkolási igazolvánnyal kapcsolatban. 5

A bemutatott iratok, dokumentumok (különös tekintettel a bemutatott szakvéleményre) alapján, a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával legyen képes eldönteni, hogy a konkrét ügyfél jogosult-e parkolási igazolványra. Legyen képes a benyújtott parkolási igazolvánnyal kapcsolatos kérelem ellenőrzésére. Ismerje részletesen az egyes, parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárásokat, valamint azok eljárási lépéseit. A megszerzett elméleti tudást legyen képes a gyakorlatban is alkalmazni. 1. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNNYAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványára vonatkozó jogi szabályozás igen széles körű: törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák a parkolási igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, hatásköröket az alábbiak szerint. A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségük biztosítása, a parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalmának meghatározása, a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletes szabályai valamint a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatokhoz rendelt hatáskörök törvényekben kerültek meghatározásra. Törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletek szabályozzák a parkolási igazolvány kiadásával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, a parkolási igazolvány biztonsági okmánynak való minősítését, a járási hivatal parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárására vonatkozó országos illetékességét, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának szabályait, a súlyos mozgáskorlátozottnak minősített részére kiállított szakvéleményt. Miniszteri rendeletek szabályozzák a parkolási igazolvány jogosultja által igénybe vehető kedvezményeket, valamint egyes fogyatékosságok meghatározását és az azokról kiállított szakvéleményt. Fenti jogszabályokon kívül az állami irányítás egyéb jogi eszközei is tartalmaznak rendelkezéseket a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának bevezetésével összefüggő feladatokról. Az Európai Unió Tanácsa megfogalmazott egy ajánlást a fogyatékos személyek parkolási kártyájáról. (Az ajánlás a közösségi jog másodlagos forrása, mely jogilag nem kötelező, de általában a címzettekhez cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaznak meg.) A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványára vonatkozó magyar jogszabályok ezen uniós ajánlással összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak. A fenti, rövid ismertető alapján pedig, a jogszabályi hierarchiának megfelelően kerülnek részletesen bemutatásra ezen tárgykört szabályozó jogszabályok. 6

1.1. Törvények A Magyarország Alaptörvénye A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény - A fogyatékos személyeket megillető jogokat többek között a közlekedés területén valamint esélyegyenlőségük biztosítására vonatkozó főbb törekvéseket és feladatokat tartalmazza. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. (a továbbiakban: Ket.) - A Ket. szabályai jelentik az általános eljárási szabályokat a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások esetében. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) - Meghatározza a cselekvőképesség, a kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség, valamint a cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel szabályait. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény. (a továbbiakban: Kknyt.) - A Kknytv. szabályozza a parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalmát, a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatást valamint a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat és a hozzájuk rendelt hatásköröket. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) - A Nytv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartására (SZL) vonatkozó szabályokat tartalmazza. A parkolási igazolvány az SZL-ből átemelt adatokkal kerül kiállításra. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény - Ezen törvénynek megfelelően az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült parkolási igazolványok körözését az elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés tényének az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) - A törvény tartalmazza többek között a személyes adatok, valamint a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 7

- A Be. 71. -a határozza meg a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság általi tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett történő megkeresések szabályait. 1.2. Kormányrendeletek A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet. (A továbbiakban: Parkig rendelet) - A parkolási igazolvánnyal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat határozza meg. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet - Kijelöli a KEK KH-t többek között közúti közlekedési nyilvántartási szervként. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet - Meghatározza a járási hivatal fogalmát, valamint a járási hivatalok illetékességét az egyes szakterületekkel kapcsolatosan. Ez alapján a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárások esetén a járási hivatalok országos illetékességgel járnak el. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet. - A biztonsági okmányokkal kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmazza. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát B védelmi kategóriás biztonsági okmánnyá minősíti. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet. - A jogszabály alapján kiállított, a Parkig rendelet 2. b) pontja szerinti betegségek esetében, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás elfogadható a parkolási igazolvány igényléséhez. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet - A Kormányrendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemények elfogadhatóak a parkolási igazolvány igényléséhez. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet - Meghatározza többek között az ügyiratok selejtezésének szabályait. 1.3. Miniszteri rendeletek A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. (a továbbiakban: KRESZ) 8

- A KRESZ 51/A. -a felsorolja a parkolási igazolvánnyal igénybe vehető közlekedési kedvezményeket. A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet. - Ez a rendelet vonatkozik a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatás esetén fizetendő díjra. Meghatározza a díj mértékét és megállapításának módjait. A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet. - Ezen rendelet határozza meg a közúti közlekedési nyilvántartás részére történő adatközlés rendjét. (Meghatározza továbbá a közúti közlekedési nyilvántartásból (így a parkolási igazolvány nyilvántartásból is) történő adatszolgáltatás rendjét valamint az adatszolgáltatást kérő lap formáját (adattartalmát). Az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet - Ez a rendelet tartalmazza a bianco okmányok kezelésével (megrendelés, bevételezés, felhasználás, selejtezés) kapcsolatos szabályokat. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet. - E jogszabály 3. számú mellékletében meghatározott szakvélemény elfogadható a parkolási igazolvány igényléséhez, továbbá ezen jogszabály tartalmazza a jogosultság megállapításához szükséges betűjeleket, illetve BNO kódokat. A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Kormányhatározat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet. - Ezen jogszabály 2003. III. 1-jétől hatályát vesztette, azonban az e jogszabály 4. számú melléklete alapján kiállított szakvélemények elfogadhatóak a parkolási igazolvány igényléséhez. 2003. III. 1-jétől viszont ezen típusú szakvélemények már nem kerülnek kiállításra. Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet - Ezen rendelet határozza meg a Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványaival kapcsolatos ügyek (kiadás, csere, pótlás, visszavonás, selejtezés stb.) tételbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát években. 1.4. Európai Unió Tanácsának ajánlása 98/376. EK ajánlás Az Európai Unió Tanácsának 1998. június 4-ei ajánlása a fogyatékos személyek parkolókártyájáról. - Az ajánlás a közösségi jog másodlagos forrása, mely jogilag nem kötelező, de általában a címzettekhez cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaznak meg. 9

- A Tanács ajánlást fogalmazott meg a tagállamok számára a parkolókártyával kapcsolatban, például a külső megjelenésére, adattartalmára, védelmére stb. vonatkozóan. A mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványára vonatkozó magyar jogszabályok ezen uniós ajánlással összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak. 2. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 5. (1) h)-i) pontok alapján a parkolási igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására irányuló eljárásban első fokon a járási hivatal jár el. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, az ország területére kiterjedő illetékességgel látja el a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatait, így a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladatait is. A Parkig rendelet 3. (1) bekezdése szerint az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) jár el. Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. 2.1. A járási hivatal (okmányiroda, kormányablak) parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján a járási hivatal által működtetett kormányablak és okmányiroda - ha jogszabály kivételt nem tesz - az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. A Kknyt. 5. (1) d)-i), 14. (2) d), 15/A., 16. (1) b), 28. szakaszai értelmében a járási hivatal: Illetékmentes eljárás keretében ellátja a parkolási igazolvány kiadásával, meghosszabbításával, cseréjével, pótlásával összefüggő feladatokat. Gondoskodik a parkolási igazolvány kiállításáról és az ügyfél részére történő átadásáról. Ellátja a fentiek szerint megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat. Átvezeti a nyilvántartáson az előző pontokban megjelölt adatokat, illetve adatváltozásokat. Továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat. 10

Visszavonja a parkolási igazolványt. Kérelemre egyedi adatszolgáltatást teljesít a parkolási igazolvány nyilvántartásból. Mint parkolási igazolványt kiállító hatóság értesíti a nyilvántartót (KEK KH-t) a Kknyt. 8/A. -ában meghatározott adatokról. Ezáltal a járási hivatal a parkolási igazolvány nyilvántartás adatforrása. A járási hivatal, mint a nyilvántartás számára adatot szolgáltató, felelősségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag értesíti a nyilvántartót a később felfedett adathiba tényéről és a rendelkezésére álló helyes adatról. A járási hivatal a parkolási igazolvány visszavonásával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében kezeli a Kknyt. 8/A. -ában meghatározott adatokat. A járási hivatal ezen adatokat a parkolási igazolvány visszavonásának ügyében hozott jogerős hatósági határozat nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított egy évig kezelheti. Az okmányirodákban, kormányablakokban történik a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos adatok felvételezése (beleértve az aláírás és fénykép adatokat is), a kérelmek elbírálása (jogosultság ellenőrzése), a személyazonosság igazolása, az igazolvány helyi kiállítása és ügyfél részére történő átadása (az igazolvány nyomtatása, laminálása és kiadása/postázása), értesítési kötelezettség ellátása a nyilvántartó felé, az egyedi adatszolgáltatási igények teljesítése. 2.2. A KEK KH parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A Kknyt. 4. -a, 29-30. -ai valamint 32. -a értelmében a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala [a továbbiakban: KEK KH]): Szakmai ellenőrzést gyakorol a parkolási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok ellátása felett. Kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét, a feltárt adathibák megszüntetése érdekében az érintett szerv útján vagy saját hatáskörben intézkedik a nyilvántartás adatainak javítására. A KEK KH, mint nyilvántartó, technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelméről. A KEK KH, mint nyilvántartó, az ellentmondó, illetve a nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén a küldő szervnél kezdeményezi az adathiba kijavítását. A parkolási igazolvány nyilvántartásból a Kknytv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetében egyedi illetőleg csoportos adatszolgáltatást teljesít. 11

A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet. A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli. Első fokon jár el a parkolási igazolvány ügyintézésével kapcsolatos eljárásokban, ha a kérelmet a KEK KH-nál nyújtották be. (Ebben az esetben KEK KH alatt a KEK KH Személyes Ügyfélszolgálati Főosztály (Központi Okmányiroda) értendő.) Másodfokon jár el a parkolási igazolvány ügyintézésével kapcsolatos eljárásokban, valamint a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatási ügyekben a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ha első fokon a KEK KH járt el. (A 276/2006. Korm. rendelet 9. (3) bekezdése, valamint a Ket. 106. (3) bekezdése értelmében. 2.3. A települési jegyző parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A Parkig rendelet 3. (4) bekezdése szerint az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. A települési jegyzőhöz csak kitöltött írásos kérelmet lehet benyújtani. A kérelmezőnek az igazolványképet ilyen esetben csatolnia kell a kérelemhez. Ezen különbségek figyelembevételével a kérelmezőnek ugyanazokat a dokumentumokat kell bemutatnia és csatolnia, mint a járási hivatal előtti eljárásban. A települési jegyző illetékességének vizsgálatát követően: - ellenőrzi a kérelmező vagy a nevében eljáró meghatalmazott vagy törvényes képviselő személyazonosságát és lakcímét az erre alkalmas, bemutatott dokumentumok alapján; - megvizsgálja, hogy a kérelemhez a szükséges mellékleteket (meghatalmazás, igazolványkép) csatolták-e; - megvizsgálja, hogy a kérelmet a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően töltötték-e ki. A települési jegyző hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt (törvényes képviselőt vagy meghatalmazottat), ha: - a kérelem kitöltése hiányos, és a rendelkezésre álló dokumentumokból a hiányzó adatok nem pótolhatók, - a szükséges dokumentumokat nem mutatta be vagy nem csatolta, - személyazonosságát, illetve lakcímét nem igazolta megfelelő módon, A települési jegyző a megfelelő adattartalmú kérelmet és mellékleteit az első fokú eljárásra illetékes a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerinti járási hivatalnak haladéktalanul megküldi. 12

2.4. A fővárosi és megyei kormányhivatal parkolási igazolvánnyal kapcsolatos feladat- és hatásköre A központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 1. 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni. A Kknyt. 6. b) pontja szerint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felügyeli a közúti közlekedési nyilvántartás így a parkolási igazolvány nyilvántartás is beletartozik adatainak kezelését. A járási hivatal előtt indult parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárásokban a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el a másodfokú hatósági jogkört. A Ket. 107. (2) bekezdése értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon a járási hivatal járt el. 3. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁS A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, működésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit. A Kknyt. 7. -a szerint a közúti közlekedési nyilvántartás a következő résznyilvántartásokból áll: az engedély-nyilvántartás a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás, az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása. A parkolási igazolvány nyilvántartás tehát a közúti közlekedési nyilvántartás részét képezi. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdésével közúti közlekedési nyilvántartási szervként a Kormány a KEK KH-t jelöli ki. 3.1. A parkolási igazolvány nyilvántartás adattartalma A Kknyt. 8/A. -a alapján a parkolási igazolvány nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; 13

b) a jogosult természetes személy fényképét (arcképmását), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény működési engedély számát; c) a jogosult természetes személy aláírását, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetében a képviselő aláírását; d) a jogosult természetes személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát; e) a jogosult természetes személy írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását; f) a kiállító hatóság megnevezését; g) a parkolási igazolvány sorszámát; h) az érvényesség időtartamát; i) a kiállítás dátumát; j) egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat; k) a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat. A parkolási igazolvány nyilvántartása az (1) bekezdés b) és c), valamint e)-k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 3.2. Adatszolgáltatás a parkolási igazolvány nyilvántartásból A közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra a Kknyt. 16. - 27. -ai, illetőleg a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet szabályai vonatkoznak. Az adatszolgáltatás díját a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet szabályozza. A Kknyt. 2. -ának 7. és 8. pontja, valamint a 16. -a alapján szerint a parkolási igazolvány nyilvántartás vonatkozásában: Egyedi adatszolgáltatás: egy parkolási igazolványra vonatkozó adat közlése. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése. A járási hivatal tehát a Kknyt-ben meghatározott, a következő pontokban részletesen ismertetett feltételek fennállása esetén és a Kknyt-ben valamint a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendeletben meghatározott módon kizárólag egyedi adatszolgáltatást teljesít a parkolási igazolvány nyilvántartásból. Nem, vagy részlegesen szolgáltatható adat, ha törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatást az állam külső vagy belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, 14

bűnüldözési érdekből az arra jogosult korlátozta vagy megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartót értesíteni kell. A KEK KH a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, illetőleg az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra továbbíthatja. 3.2.1. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult szervek (Kizárólag egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet teljesít a járási hivatal!) Kknyt. 19. -a szerint: A parkolási igazolvány nyilvántartásból igényelhetik: a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat; a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat; a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez és határrendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat; a települési önkormányzat jegyzője közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a o a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; o a jogosult törvényes képviselőjének személyazonosító és lakcím adatát; o a kiállító hatóság megnevezését; o a parkolási igazolvány sorszámát; o az érvényesség időtartamát; o a kiállítás dátumát; o a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat; a közterület-felügyelet a o a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; o a jogosult törvényes képviselőjének személyazonosító és lakcím adatát; o a kiállító hatóság megnevezését; o a parkolási igazolvány sorszámát; o az érvényesség időtartamát; 15

o a kiállítás dátumát; o a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat; a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban megnevezett szervezet az abban megjelölt adatokat; nemzetközi bűnüldözési szervezet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítése során a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban megjelölt adatokat; külföldi bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján; a Központi Statisztikai Hivatal törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat; a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat; a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához szükséges adatokat; a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli szolgálata adatszolgáltatást igényelhet az érintett személy által közölt és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségéről. 3.2.2. A parkolási igazolvány nyilvántartásból adatigénylésre jogosult magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (Kizárólag egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet teljesít a járási hivatal!) Kknyt. 21. a) pontja szerint: Magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a parkolási igazolvány nyilvántartásból a következő adatokat igényelheti: - a jogosult természetes személy esetén természetes személyazonosító és lakcímadatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogosult intézmény esetén megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét; - a jogosult természetes személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító és lakcímadatát; - a kiállító hatóság megnevezését; - a parkolási igazolvány sorszámát; - az érvényesség időtartamát; 16

- egyéb, jogszabályban megjelölt személyes adatnak nem minősülő adatokat; - a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat. 3.2.3. Az adatszolgáltatási kérelem A parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra irányuló kérelemre vonatkozó közös szabályok: Egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem a KEK KH-hoz, illetve a járási hivatalhoz nyújtható be. A csoportképző ismérvek szerint, illetve az okmánytárból kért adatszolgáltatás iránti kérelmeket kizárólag a KEK KH teljesíti. A járási hivatal tehát kizárólag egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmeket teljesít. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat. A Kknyt. 19. -ában felsorolt szervek (lásd fentebb) a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják. A kérelmező az adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles megjelölni, amely az adatfelhasználási cél alapját képező az érintett és közötte fennálló kapcsolatot hitelt érdemlően igazolja. A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet személyesen, illetve meghatalmazott képviselő útján vagy postai úton írásban lehet benyújtani, illetve az adatszolgáltatás közvetlen hozzáféréssel is igényelhető. Az 56/1999. BM rendelet 7. (6) bekezdése értelmében az adatszolgáltatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 56/1999. BM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat. [Az Adatszolgáltatást kérő lap kötelező adattartalmat határoz meg.] A Kknyt. 24. (1) bekezdése alapján a parkolási igazolvány nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető, illetve a parkolási igazolvány használatára jogosult természetes személyazonosító adatát is tartalmazza. Ez a kitétel valamennyi adatkérőre és minden esetre vonatkozik, a Kknyt. ugyanis nem szűkíti le az adatkérők és az adatkérés eseteinek körét. Ennek megfelelően minden esetben csak akkor engedélyezhető az adatszolgáltatás, ha a kérelemben rögzítésre kerül a jogosult természetes személyazonosító adata is. (Kizárólag a parkolási igazolvány sorszáma alapján tehát nem kerülhet sor adatszolgáltatásra.) A kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a 17

kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni. 3.2.4. A parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díja A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet szerint: A kérelemre indult adatszolgáltatási eljárásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesítendő adatszolgáltatás esetében a Kknyt. 19. -ában meghatározott szervek (a Központi Statisztikai Hivatal kivételével) mentesek a díjfizetési kötelezettség alól a külön jogszabályban megjelölt közfeladataik ellátásához szükséges adatok igénylése esetén. Egyedi, illetve csoportképző ismérvek alapján igényelt adatszolgáltatási kérelemhez csatolni kell a díj megfizetését tanúsító igazolást. Az adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha az igénylő a díjat igazoltan megfizette. A díjat vissza kell téríteni, ha az adatszolgáltatás teljesítésének elmaradása az adatszolgáltatónak felróható. Az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az eljáró hatóság bevétele, így: A KEK KH által teljesített adatszolgáltatásért ideértve az okmánytárból történő másolat kiadását is befizetett díj a KEK KH bevételét képezi. A járási hivatal által a parkolási igazolvány nyilvántartásból teljesített egyedi adatszolgáltatásért befizetett díj az eljáró hatóság bevételét képezi. A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet melléklete szerint: Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendő díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. Egyedi azonosító alapján - egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: 550 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, - kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja személyenként: 700 Ft, de legalább 1400 Ft. Fentieknek megfelelően tehát a járási hivatal egyedi adatszolgáltatást teljesít, melynek díját a következőképpen állapítja meg: Elsőként természetesen meg kell vizsgálni, hogy az adatszolgáltatás iránti kérelem az előzőekben leírtak szerint a jogszabályoknak megfelelő-e, egyedi adatszolgáltatási kérelem-e, és az adatszolgáltatás teljesíthető-e. 18

Amennyiben az adatszolgáltatási kérelem az előző pontokban ismertetetteknek megfelelő, egyedi adatszolgáltatási kérelem, és az adatszolgáltatás a járási hivatal által teljesíthető, sor kerül a díj megállapítására. Amennyiben az adatigénylő a Kknyt. 19. -ában felsorolt szervek valamelyike (kivéve KSH), tekintettel ezek díjfizetési kötelezettség alóli mentességére, nem kell díjat megállapítani, részükre díjfizetés nélkül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Tehát csak a Kknyt. 21. a) pontjában felsoroltak adatigénylése esetében kell díjat megállapítani majd a megállapított díj fizetésének kötelezettségéről az adatigénylőt tájékoztatni. A megállapított díjat az adatigénylő az eljáró hatóság számlájára köteles befizetni. (Amennyiben az adatigénylő nem átutalással kívánja a díjat megfizetni, az okmányirodában át kell adni részére a díj befizetésére szolgáló postai csekket.) Az adatigénylő köteles a postai csekkutalvány vagy banki átutalás másolatának kérelemhez történő csatolásával a díj megfizetését igazolni a járási hivatal előtt. Ezek után kerül sor az adatszolgáltatás teljesítésére. Az adatszolgáltatási ügyben kiadott első fokú határozat elleni fellebbezés díja az első fokú eljárásban fizetett díj 50%-a, de legfeljebb 4000 Ft. A fellebbezés díját a jogorvoslati kérelem benyújtásakor kell megfizetni. 4. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ÁLTAL NYÚJTOTT KEDVEZMÉNYEK A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa olyan közokirat, és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott B védelmi kategóriás biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51/A. -ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A KRESZ 51/A. -ában meghatározott jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés van. 19

A mozgásában korlátozott fogyatékos személyt az igazolvány birtokában a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) alapján az alábbi kedvezmények illetik meg: "Gyalogos övezet (zóna)", a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van a jelzett időszakon kívül az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok a gyalogosok veszélyeztetése nélkül legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű amennyiben ennek feltételei adottak az övezetben közlekedhet és várakozhat. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)", a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok a gyalogosok veszélyeztetése nélkül legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű amennyiben ennek feltételei adottak az övezetben közlekedhet és várakozhat. 20

A következőkben felsorolt jelzőtábláknál a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője)a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg.a járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. - "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla, - "Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos" tábla, - "Motorkerékpárral behajtani tilos" tábla, - "Járműszerelvénnyel behajtani tilos" tábla, valamint - "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" tábla esetén. A Várakozóhely tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját, vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek részére van fenntartva. A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti. Ezen táblák esetében a parkolás kizárólag mozgáskorlátozott személyt szállító járművel lehetséges. 21

Főszabály szerint a járdán részben vagy teljes terjedelemben csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével fentieken kívül egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozott személyt szállító járműre is vonatkozik: a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Ilyen helyen az áruszállító járművön kívül más jármű akár 5 percnél hosszabb ideig is akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi. 5. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY ELFOGADÁSA MÁS ÁLLAMOKBAN Az Európai Unió fentiekben ismertetett ajánlása alapján (lásd fentebb), a tagországok kölcsönösen elfogadják egymás parkolási igazolványát, a fentebb ismertetett jogosultság gyakorlása érdekében. Az Unió ajánlásán kívül azonban a Parkig rendelet 12. -a szerint a Nemzeti Közlekedési Fórumának (ITF) határozata alapján az ITF államok hatóságai által a mozgásában korlátozott személy részére kiállított parkolókártya a Parkig rendeletben meghatározott parkolási igazolvánnyal azonos kedvezményekre jogosít. Tehát az ITF tagállamok és az Európai Unió tagállamai is egymás közt elfogadják a másik tagállam által kiállított parkoló-kártyát. 22

Az Nemzeti Közlekedési Fórum ITF tagországai - Albán Köztársaság - Amerikai Egyesült Államok - Ausztrál Államszövetség - Azerbajdzsáni Köztársaság - Belga Királyság - Bosznia-Hercegovina - Bolgár Köztársaság - Chilei Köztársaság - Cseh Köztársaság - Dán Királyság - Észt Köztársaság - Fehér-Oroszország - Finn Köztársaság - Francia Köztársaság - Georgia - Görög Köztársaság - Holland Királyság - Horvát Köztársaság - Indiai Köztársaság - Izlandi Köztársaság - Írország - Japán - Kanada - Kínai Népköztársaság - Koreai Köztársaság - Lengyel Köztársaság - Lett Köztársaság - Liechtensteini Fejedelemség - Litván Köztársaság - Luxembourgi Nagyhercegség - Macedón Köztársaság - Magyarország - Máltai Köztársaság - Mexikói Egyesült Államok - Moldovai Köztársaság - Montenegrói Köztársaság - Nagy-Britannia és Észak- Írország Egyesült Királysága - Németországi Szövetségi Köztársaság - Norvég Királyság - Olasz Köztársaság - Oroszországi Föderáció - Osztrák Köztársaság - Örmény Köztársaság - Portugál Köztársaság - Románia - Spanyol Királyság - Svéd Királyság - Svájci Államszövetség - Szerbia Köztársaság - Szlovák Köztársaság - Szlovén Köztársaság - Török Köztársaság - Ukrajna -Új-Zéland 6. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY MINT BIZTONSÁGI OKMÁNY A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet értelmében B védelmi kategóriás biztonsági okmány. Ez megfelel az Európai Unió által irányelvben megfogalmazottakkal, miszerint: a parkolási kártya hamisításának és utánzásának megakadályozása érdekében a tagállamoknak bizonyos biztonsági elemeket kell beépíteniük. Biztonsági okmány a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő olyan irat, amely tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen 23

igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé, amennyiben az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági-bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerint a biztonsági okmányt olyan kémiai, technológiai, technikai, illetve adminisztratív védelemmel kell ellátni, amely megfelelő szinten biztosítja az okmány hamisítás elleni védelmét, valamint a hamisítások gyors felismerését. Az említett rendelet szerint B védelmi kategóriába tartozó biztonsági okmányok egyes főbb alkatrészeit kell a teljes vagy részleges hamisítás ellen védeni. A védelmi megoldásoknál a kémiai, technikai, technológiai és adminisztratív módszereket differenciáltan kell alkalmazni. A parkolási igazolvány esetében például a következő védelmi megoldások kerültek alkalmazásra: Kémiai módszer: UV mintázatok az igazolványon (mozgáskorlátozott embléma). Technikai módszer: mintázott, zárt laminálás. Technológiai módszer: hologram. Adminisztratív módszer: a parkolási igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban az igazgatási folyamatba épített, az ügyintézés és ügykezelés során alkalmazandó előírások, intézkedések, továbbá az eljárást támogató informatikai rendszerben az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények meghatározása, és az ezeket tartalmazó dokumentációk összessége. A közhiteles parkolási igazolvány nyilvántartás okmány adatokkal és állapot információkkal. A parkolási igazolvány tehát olyan - közokirat, - B védelmi kategóriás biztonsági okmány, - mely külön jogszabályban meghatározott közlekedési kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazol. 7. A BIANCO OKMÁNYOK KEZELÉSE A parkolási igazolvány egy helyben kiállítandó okmány, így a járási hivatalban megtalálhatóak ezen kész okmányok természetesen adatok nélkül. Az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a központi bianco okmány ellátás rendjére és az elszámolás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket. Az okmányok kezelésére kijelölt ügyintéző köteles figyelemmel kísérni a bianco okmányok, tartozékok és kellékek okmányirodai készletét, és köteles elkészíteni a szükséges megrendeléseket. A Hivatal negyedévenként a megrendelések alapján biztosítja az igényelt bianco okmányokat. 24

A Hivataltól kiadási jegyzőkönyvvel érkező bianco okmány küldeményt, iktatókönyvben történő (gyűjtőszámon) érkeztetés után a küldeményhez mellékelt kísérőjegyzék, valamint a központi okmánynyilvántartás alapján ellenőrizni kell: típus, tartomány (első és utolsó nyomtatvány azonosítójának ellenőrzése), alapján. darabszám (a csomag leszámlálása és legalább szúrópróba szerinti ellenőrzése) Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről (hiány vagy többlet) jegyzőkönyvet kell készíteni két példányban, aminek első példányát haladéktalanul meg kell küldeni a Hivatalnak, második példányát irattározni kell. Az eltérések rendezésére a Hivatal intézkedik. 8. A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A parkolási igazolvány jogosultjának igazolvánnyal kapcsolatos kötelezettségei Akinek az igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tíz napon belül bármely járási hivatalnál bejelenteni. [Parkig rendelet 5. (3)] A jogosult köteles a nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül bejelenteni a járási hivatalnál. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell. [Parkig rendelet 4. (2)] A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál a jogosult a parkolási igazolványra való jogosultság, illetve a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásával összefüggő adatokat. [Kknyt. 33. (1) d)] Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak. A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében ez a kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik. [Parkig rendelet 8. (2), (5)] A parkolási igazolvány rendeltetésszerű használata Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. [Parkig rendelet 8. (1)] Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni. A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében ez a kötelezettségek a jogosultat szállító jármű vezetőjét terhelik. [Parkig rendelet 8. (1), (5)] 25