CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT)

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT) Kecskésné Ondó Ildikó Paul Ferencné Szeleczkiné Fehér Ágnes Tóthné Koczkás Katalin Elméleti tananyag KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15

Tartalom 1 BEVEZETÉS... 7 2 ALAPELVEK... 8 2.1 A Cst. törvény területi és személyi hatálya... 8 2.2 Hatásköri és illetékességi szabályok... 9 2.2.1 A családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtható... 9 2.2.2 Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szervek... 9 2.2.3 A családtámogatási kifizetőhelyek... 9 2.2.4 Másodfokú hatósági jogkör... 10 2.2.5 Méltányossági jogkör gyakorlása... 10 3 A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK TÍPUSAI... 10 3.1 A tananyagban használt fogalmak magyarázata... 10 4 ANYASÁGI TÁMOGATÁS... 12 4.1 Az anyasági támogatásra való jogosultsági feltételei... 12 4.2 Az anyasági támogatás iránti kérelem benyújtása... 13 4.3 Az anyasági támogatás folyósítása... 14 4.4 Az anyasági támogatás iránti kérelem... 15 5 CSALÁDI PÓTLÉK... 15 5.1 Nevelési ellátás... 15 5.2 Nevelési ellátásra jogosult... 15 5.3 Iskoláztatási támogatás... 19 5.3.1 Iskoláztatási támogatásra jogosultak köre... 20 5.4 Saját jogú ellátás... 20 5.4.1 Saját jogú iskoláztatási támogatás... 20 5.4.2 Saját jogú nevelési ellátás... 21 5.4.3 A családi pótlék iránti kérelem... 22 5.5 A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok... 22 5.5.1 A családi pótlék összegei... 22 5.5.2 A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre (személyekre) vonatkozó szabályok..... 23 2

5.5.3 Figyelembe vétel... 24 5.5.4 Egyedülállóság... 24 5.5.5 Szüneteltetés, nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése... 25 5.5.6 Természetben történő folyósítás... 27 5.5.7 Megosztás... 27 5.5.8 Családi pótlék folyósításáról történő lemondás szabályai... 27 5.5.9 Kiskorú szülő jogosultsága... 28 5.5.10 Intézményi elhelyezés... 28 5.5.11 Ellátások utalása, visszaérkezett ellátás kezelése, elévülés... 29 5.6 A családi pótlékban részesülők részére járó leggyakrabban igénybevett kedvezmények... 30 5.7 Bejelentési kötelezettség... 30 6 GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK... 31 6.1 Gyermekgondozást segítő ellátás... 32 6.1.1 A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem... 32 6.1.2 Kiskorú szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága... 32 6.1.3 Ikergyermek után folyósított ellátás... 33 6.1.4 Az örökbefogadó szülő jogosultsága... 33 6.1.5 Nagyszülő jogosultsága... 34 6.1.6 Gyám jogosultsága... 35 6.1.7 Gyermekgondozást segítő ellátás melletti keresőtevékenység... 35 6.1.8 Több gyermek után igénybe vehető ellátás... 35 6.1.9 Kérelmező személyében bekövetkező változás szabálya... 36 6.1.10 Elutasított CSED, GYED iránti kérelem esetén érvényes eljárás... 37 6.1.11 Méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsága... 37 6.1.12 A gyermekgondozást segítő ellátás összege, esedékessége, visszaérkezett ellátás, elévülés... 38 6.1.13 Bejelentési kötelezettség... 39 6.1.14 Kedvezmények igénybevétele és a szükséges formanyomtatványok... 40 6.2 Gyermeknevelési támogatás... 41 6.2.1 A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem... 41 3

6.2.2 Gyermeknevelési támogatás kapcsolata a gyermekgondozást segítő ellátással... 41 6.2.3 Gyám jogosultsága... 41 6.2.4 A gyermeknevelési támogatás és egészségbiztosítási ellátás közötti kapcsolat... 42 6.2.5 Gyermeknevelési támogatás melletti keresőtevékenység... 42 6.2.6 A gyermeknevelési támogatás összege, esedékessége, visszaérkezett ellátás... 42 7 EGYÉB TUDNIVALÓK... 42 7.1 Főbb alapelvek nemzetközi vonatkozású ügyekben... 42 7.2 Jogszabályi háttér... 43 7.3 Érintett személyi kör... 43 7.3.1 Jogalapok... 44 7.3.2 Lakóhely meghatározása... 45 7.4 Speciális illetékesség... 45 8 AZ IGÉNYELBÍRÁLÁS SZABÁLYAI... 46 8.1 A kérelem és mellékletei, a kitöltés szabályai... 46 8.2 A tanulmányok folytatásának igazolása... 51 8.3 Egyedülállóság igazolása... 52 8.4 Tartós betegség, súlyos fogyatékosság igazolása... 52 8.5 Ügyintézési határidők... 53 9 A JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁSOK SZABÁLYAI... 54 9.1 A visszakövetelésére irányuló eljárás... 54 9.2 Határozathozatal, fizetési meghagyás kibocsátása... 55 9.3 A tartozás térítésének módjai... 55 9.3.1 Önként teljesítés... 55 9.3.2 Járó ellátásból való levonás... 55 9.4 Térítés keresetből... 56 9.5 Adók módjára behajtás... 56 9.6 Fizetési kedvezmények... 56 9.6.1 Részletfizetési kérelem, fizetési halasztásra irányuló kérelem... 56 9.7 A tartozás méltányosságból történő elengedés szabályai... 57 9.7.1 Csatolandó dokumentumok az ügyfél méltányossági kérelme mellé... 57 4

9.8 Egyéb méltányossági ügyek... 59 10 ADATVÉDELEM... 59 11 FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS... 60 11.1 Jogszabályi háttér... 60 11.2 A használt fogalmak magyarázata... 60 11.3 A jogosulti kör meghatározása... 61 11.4 A fogyatékossági támogatás mértéke... 66 11.5 Fogyatékossági támogatás folyósításának szüneteltetése, megszűnése... 66 11.6 A fogyatékossági támogatásra való jogosultság vizsgálata... 67 11.6.1 Kérelem benyújtása... 67 11.6.2 Szükséges dokumentumok... 67 11.7 Fogyatékosság minősítése... 68 11.8 Fogyatékossági támogatás megállapítása... 69 11.9 Döntéshozatal... 70 11.10 Jogorvoslat... 70 11.11 A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok... 70 11.12 Saját hatáskörben indított felülvizsgálat... 71 11.13 Állapotrosszabbodás kérelemre... 71 11.13.1 Szükséges dokumentumok... 71 11.14 Hatáskör... 71 11.15 Eljárási szabályok... 72 11.16 Vakok személyi járadékában részesülőkre vonatkozó szabályok... 72 11.17 Bejelentési kötelezettség... 74 11.18 Utazási és adókedvezmény... 75 11.19 A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása... 76 11.20 A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése... 76 11.21 Nemzetközi vonatkozású ügyek... 77 11.22 A nyilvántartásra, adatvédelemre vonatkozó szabályok... 78 12 JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK KÉRELEM ALAPJÁN... 80 12.1 Fellebbezés... 80 5

12.2 Döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján... 80 12.3 Újrafelvételi eljárás... 80 12.4 Bírósági felülvizsgálat... 81 12.4.1 Másodfokú döntés ellen... 81 12.4.2 Fizetési meghagyás ellen... 81 12.4.3 Visszakövetelt családtámogatási ellátás méltányossági eljárásban hozott döntés ellen... 82 12.4.4 Bírósági döntés ellen... 82 13 NYOMTATVÁNYOK ÉS ELÉRHETŐSÉGEIK... 82 6

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK (AT, CSP, GYES, GYET, FOT) 1 BEVEZETÉS A tananyag bemutatja a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozó családtámogatási és fogyatékossági ügyköröket. A kormány folyamatosan lépéseket tesz a rugalmas családpolitika megvalósítása irányában. A gyermekes családoknak közvetlen pénzbeli ellátásokat biztosít, amelyekre a szülők, a gyermek születésétől, egészen a nagykorúvá válásáig jogosultságot szerezhetnek, melynek célja, hogy az állam a gyermekes családok többletterhein enyhítsen, elismerve a család- és a gyermekvállalás fontosságát. Az állam egyre kiterjedtebb ellátásokat biztosít, s nemcsak a családtámogatás területén, hanem a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosításának érdekében is. Az ellátások típusai, az igénybe vevő személyek jogai és kötelezettségei, illetve egyes jogszabályok összefüggései kerülnek bemutatásra, mely alapján az ügyintéző általános tájékoztatást, felvilágosítást képes nyújtani az ügyfelek részére. Az ismeretanyag kiemelve tárgyalja, hogy egy-egy kérelem, változás bejelentés, fellebbezés, méltányossági kérelem, panasz, illetve egyéb beadvány befogadása során a kormányablakokban dolgozó munkatársaknak mire kell fokozott figyelmet fordítani, az ellátások iránti kérelmet milyen nyomtatványon lehet előterjeszteni, s melyek a csatolandó mellékletek. Fontos az ügyfél-orientáció szem előtt tartása. Az ügyintézőkkel szemben elvárás, hogy eljárás minden szakaszában megfelelő módon tájékoztassák az ügyfeleket. A kormányablakok felállításával a közigazgatás közelebb került a polgárokhoz, az ügyintézés ügyfél centrikusabb lett. Az ügyfélbarát közigazgatás tartalmába beletartozik az, hogy az emberek (az ügyfelek) gyorsan, jogszerűen, kényelmesen, intézhessék ügyeiket, az ügyintézők pedig szakmailag felkészültek és udvariasak legyenek. A családtámogatási ellátások és a fogyatékossági támogatást érintő ügyek szakszerű ügyintézéséhez nyújt információt a leírás. E két típusú ellátást külön részben tárgyaljuk. A kormányablakok ügyintézői a családtámogatási és fogyatékossági ügyekben az ellátás megállapítása iránti kérelmet és a hozzá tartozó mellékleteket, az ügyfél nyilatkozatait, bejelentéseit befogadják és továbbítják az ügyfél lakhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve ha a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor e szerv részére. E területen nincs olyan ügytípus, amelyet azonnal intézhet a kormányablak, mindent továbbítani kell az illetékes back-office szervhez. 7

2 Alapelvek Az állam egyik legfontosabb feladata, a családnak, mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának, a gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítása. A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza, a jogorvoslati eljárás keretében igénybe vehető bírósági eljárás szabályiról a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezik. Utaló és értelmező rendelkezések találhatók a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szt.) és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben is. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság megállapíthatóságára vonatkozó szabályokat az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet tartalmazza. 2.1 A Cst. törvény területi és személyi hatálya A törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyarország területén élő a) magyar állampolgárra, b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre, c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, d) az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó 8

munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, e) az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, f) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték. 2.2 Hatásköri és illetékességi szabályok 2015. április 1-jével a családtámogatási ellátásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek. A fővárosi és pest megyei lakosok vonatkozásában a Budapest Főváros Kormányhivatalának Családtámogatási Főosztálya, míg a megyék vonatkozásában a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályai illetékesek eljárni. 2.2.1 A családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtható - elektronikus úton (kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek esetén) - postai úton - személyesen: - a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, - integrált ügyfélszolgálatoknál (kormányablak), - a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen. 2.2.2 Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szervek - a fővárosi és megyei kormányhivatalok, - családtámogatási kifizetőhelyek. 2.2.3 A családtámogatási kifizetőhelyek - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium - az Országgyűlés Hivatala. 9

2.2.4 Másodfokú hatósági jogkör Családtámogatási ügyekben másodfokon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ hoz döntést. Ide tartozik továbbá a családtámogatási tárgyú ügyekben a peres eljárásokkal kapcsolatos feladatellátás is. 2.2.5 Méltányossági jogkör gyakorlása Gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítása, meghosszabbítása, illetve a jogalap nélkül kifizetett családtámogatási ellátás összegének méltányosságból történő elengedése az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának hatáskörébe tartozik. 3 A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK TÍPUSAI a) anyasági támogatás b) családi pótlék nevelési ellátás iskoláztatási támogatás c) gyermekgondozási támogatás gyermekgondozást segítő ellátás gyermeknevelési támogatás A jogszabály taxatív felsorolja családtámogatási ellátások típusait, amelynek értelmében e körbe tartozik az anyasági támogatás, a családi pótlék, és a gyermekgondozási támogatás. A családi pótléknak két altípusát nevesíti a törvény: nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A gyermekgondozási támogatás is gyűjtőfogalom, melynek altípusai a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás. A fenti ellátások tovább kategorizálhatók a napi jogalkalmazás során, melyek például a beteg gyermek után járó magasabb összegű nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás, a saját jogú nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás, a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás, illetve a méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás. A jogalkotó emelt összegű családi pótlékban részesíti a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülőket. A továbbiakban a fent felsorolt ellátások részletszabályai kerülnek bemutatásra. 3.1 A tananyagban használt fogalmak magyarázata Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. 10

Amennyiben a szülők közös lakásban élnek, de a lakáshasználat megosztott, csak abban az esetben tekinthető egyedülállónak, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy a váláskezdeményezésre került. Egyéb esetben a gyermek érdekeit figyelembe véve kell, hogy a szülők egyezségre jussanak. Nagyon fontos, hogy amennyiben az ügyfél házastársától külön élése okán kérelmezi az egyedülálló szülőket megillető emelt összegű családi pótlékot, akkor feltétlen nyilatkoznia szükség arról is, hogy nincs élettársa, mivel ennek hiányában az emelt összegű ellátás nem állapítható meg, ezért hiánypótlásra kell felszólítani az ügyfelet. Kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység. Szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság jogerős határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki - a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül, - akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy 11

- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény. Tankötelezettség: annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Ideiglenes hatályú elhelyezés: a gyermek érdekében történő azonnali intézkedést megalapozza a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, továbbá a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása, ha a gyermek felügyelet nélkül marad. Az azonnali elhelyezést - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható - határozatával rendelheti el a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága. 4 ANYASÁGI TÁMOGATÁS Az anyasági támogatás a többi családtámogatási ellátástól eltérően nem havonta járó ellátás, hanem egyszeri támogatás. Abban is eltér a többi családtámogatási ellátástól, hogy visszamenőleg nem kettő, hanem a szülést követő hat hónapon belül lehet a kérelmet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. 4.1 Az anyasági támogatásra való jogosultsági feltételei Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően - az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt; - az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; - a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. 12

Anyasági támogatásra jogosult az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nő is, ha a várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt. Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2016-ban 64.125.-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2016-ban 85.500.-Ft gyermekenként). Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. Az igazolási kérelem tekintetében a Ket. szabályai az irányadók, azaz - mulasztásnak önhibán kívüli kell, hogy legyen, - az igazolási kérelemről a kormányhivatal dönt, - az igazolási kérelem előterjesztésének szubjektív határideje a mulasztásról való tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől számított 8 nap, objektív határideje az elmulasztott határidőtől számított 6 hónap. Nem jár anyasági támogatás, ha - a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; - a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. Az anyasági támogatás - a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták; - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről. 4.2 Az anyasági támogatás iránti kérelem benyújtása Az anyasági támogatás iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített kérelem anyasági támogatás megállapítására elnevezésű formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. 13

A kérelemhez csatolni kell - alapesetben a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal (várandóssága alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal) részt vett a várandósgondozáson; - örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát; - gyámkirendelés esetén a jogerős gyámrendelő határozat másolatát. - a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát, amennyiben a kérelmet nem magyar állampolgárságú nő nyújtja be. Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a várandósgondozást végző szülésznőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolását a várandósgondozásról nem kell a kérelméhez csatolnia. Gyakorlati példa: Magyar állampolgárságú nő munkavállalás miatt Oroszországban élt a szülés előtt két évig. A szülés már Magyarországon történt, de hazai várandósgondozáson nem járt az anyuka. Az anyasági kérelméhez a várandósgondozás igazolására az útlevelének másolatát csatolta be, mely alapján megállapítható, hogy a várandósság utolsó hónapja kivételével Oroszországban tartózkodott. Így jogosult lehet az egyéb feltételek fennállása esetén az anyasági támogatásra, mert megállapítható hogy a várandósság alatt egybefüggően legalább 5 hónapot külföldön tartózkodott. A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell - halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító igazolást a késői magzati halálozásról, - az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt, - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát, - a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát. 4.3 Az anyasági támogatás folyósítása Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja. 14

4.4 Az anyasági támogatás iránti kérelem Az anyasági támogatás iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített alábbi formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. Az anyasági támogatás iránti kérelem kitöltésére vonatkozó szabályokat az Igényelbírálás szabályai című fejezet tartalmazza. 5 CSALÁDI PÓTLÉK A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlékot) nyújt. Ugyanazon gyermek után csak egy ügyfelet illet meg a családi pótlék. Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Az ellátás alapesetben a kérelem benyújtásának időpontjától jár, ha a kérelmező a benyújtás időpontjában rendelkezik a jogosultsági feltételekkel. Ha a kérelem késedelmesen kerül benyújtásra, visszamenőleg két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától - mindig teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még jár az ellátást. Ha azonban ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás. 5.1 Nevelési ellátás A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár a jogosult részére. Nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén. 5.2 Nevelési ellátásra jogosult A vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló 15

kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. - saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. - nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - az első három esetben megjelölt személy a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel vagy azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette. Fent felsorolt személyek kizárólag abban az esetben lehetnek jogosultak a nevelési ellátásra, ha a gyermeket a saját háztartásukban nevelik, gondozzák. A konkrétan nevesített személyi kör, akik a nevelési ellátásra jogosultak lehetnek: a) szülő: a vér szerinti, vagy az örökbe fogadó szülő, a vele együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyereket örökbe akarja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. b) örökbefogadó szülő: örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján (a gyámhivatal által hozott határozatának értelmében) alkalmas a gyermek örökbefogadásra, továbbá a gyermeknél legalább 16 legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégésétől általában eltekintenek. Nem fogadhat örökbe az, aki a szüli felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Az örökbefogadást megelőzi az örökbefogadás előtti eljárás, melynek célja, hogy megállapítsák, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e a gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadni szándékozó személynek alkalmassági vizsgálaton, tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell részt vennie, továbbá környezettanulmányt végeznek. 16

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. Az örökbefogadás alatt az örökbefogadott személyt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe. c) szülővel együtt élő házastárs: amennyiben a házaspár nem közös gyermeket nevel háztartásában, úgy a szülővel együtt élő házastárs jogosult a nevelési ellátásra a házaspárjának gyermeke után. d) szülővel együtt élő élettárs: az élettárs a jogosultság szempontjából a szülővel esik azonos megítélés alá meghatározott feltételek teljesülése esetén, melyek az alábbiak: - az élettárs és a szülő érintett gyermekének azonos a lakó- vagy tartózkodási helye és - az élettársak legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy - az élettársi kapcsolat fennállását egyéb, olyan közokirat igazolja, melyet az ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző legalább egy évvel korábban állítottak ki. Feltételek igazolása: - azonos tartózkodási vagy lakóhely: lakcímkártyával - élettársi kapcsolat fennállása: o közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló végzése, melynek kiállítási dátuma legalább egy évnél régebbi, mint a családi pótlék iránti kérelem benyújtásának dátuma, o közjegyző által kiállított tanúsítvány az élettársi nyilvántartásban szereplő adatok igazolásáról, o országos közjegyzői kamara adatszolgáltatása, o egyéb közokirat, melyet olyan szerv állított ki a családi pótlék megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző egy éven túl, akinek arra volt felhatalmazása (nyilvántartása vagy hivatalos tudomása alapján van birtokában az információnak). e) gyám: gyámság a gyámhivatal határozata alapján keletkezik, mivel a szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermek részére gyámot rendeljen. A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben (a szülő halála esetén) gyámul megnevezett. Nevezett gyám hiányában a 17

gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendel gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul, elsősorban azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak. A gyermek gyámjául kell rendelni azt a személyt, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta. A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, nevelője, vagyonának kezelője, törvényes képviselője. Működésében a gyámhatóság felügyelete és irányítása alatt áll. A gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit hivatalból, vagy rokonai kérelmére meg is változtathatja. A gyám a vagyonkezelésről legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. f) nevelőszülő: a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeknek. 2014. január 1-jétől valamennyi szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek. Ezzel párhuzamosan 2014 folyamán a 3 év alatti, 2015 folyamán a 6 év alatti, 2016 folyamán pedig a 12 év alatti, már szakellátásban élő gyermekek is fokozatosan nevelőszülőhöz kerülnek (a fenti kivételekkel). A nevelőszülő legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja, ebbe a számba bele kell számítani a saját gyermekeket is. Nevelőszülő az a személy lehet, aki 21. életévét betöltötte, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt. Büntetlen előéletű, a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18, de legfeljebb 50 évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, valamint a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett. A nevelőszülőt díjazás (alapdíj, kiegészítő díj, többletdíj) illeti meg. Ez a jogviszony biztosítási jogviszonynak számít, így teljes körű jogosultságot teremt a nyugdíjra, illetve az egészségügyi ellátásra. A nevelőszülői jogviszony alapján járó díjazásnál igénybe vehető a családi adó- és járulékkedvezmény is. A TGYÁS, GYED, GYES és GYET azonban a nevelt gyermek után nem, csak a saját gyermek esetében jár. Gyakorlati példa: Karaj Panna nagyszülő családi pótlék iránti kérelmet nyújtott be 4 éves unokája után. Kérelmében megírja, hogy fiával és unokájával együtt élnek. Mivel fia munkája miatt kevés időt tartózkodik otthon a gyermeknevelést főként a nagyszülő látja el, ezért ő szeretné kapni fia helyett a családi pótlékot az unokája után. Karaj Panna részére nem jár az ellátás, mert nem tartozik 18

a törvényben felsorolt jogosulti körbe, illetve nem helyezték el gyámhatósági határozat alapján a nagyszülő háztartásába. 5.3 Iskoláztatási támogatás Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti. Gyakorlati példa: Kedves Petra 2016. március 14-én 20 éves volt, a középiskola 11. évfolyamára jár, kitűnő tanulmányi eredménnyel végzi tanulmányait. A családi pótlék 2016. augusztus 31-ig jár Petra után, mert a 2015/2016-os tanévben töltötte be 20. életévét és ez a tanév 2016. augusztus 31- én ér véget. Petra ikertestvérével, Péterrel egy osztályba jár. Péter sajátos nevelési igényű, melyet az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményével támasztanak alá szüleik. Ennek alapján Péter után középiskolai tanulmányai idejére, de legkésőbb 23 éves koráig jogosultak ellátásra. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult ellátásra. (pl. magántanuló) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A tanulói jogviszony fennállását a tankötelezettség időtartama alatt az ügyfélnek nem kell igazolni. A tankötelezettség megszűnését követően a tanulói jogviszonyra vonatkozó adatokat a kormányhivatal minden tanévben elektronikusan megkapja az Oktatási Hivataltól. Amennyiben az ügyfél, illetve az ügyfél gyermeke a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők között szerepel, akkor az ügyfélnek be kell nyújtani a közoktatási intézmény igazolását, amelyet a kormányhivatal által rendszeresített, Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról nyomtatványon kell megtenni. A nyomtatványt az iskola tölti ki, az ügyfél kérelmére. 19

Tanulói és hallgatói jogviszony egyidejű fennállása az ellátásra jogosultságot csak akkor alapozza meg, ha a tanulmányok folytatása középfokú iskolában történik, ebben az esetben, a hallgatói jogviszonyra tekintettel, további az összeget befolyásoló beszámítási szabályok nem érvényesíthetők. 5.3.1 Iskoláztatási támogatásra jogosultak köre A vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, - a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, - a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel - tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára - a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti. 5.4 Saját jogú ellátás 5.4.1 Saját jogú iskoláztatási támogatás Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, akinek a tankötelezettsége megszűnt, köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, és - akinek mindkét szülője elhunyt, - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt, - aki kikerült a nevelésbe vétel alól - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, 20

- aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban, - a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították. Nagyon gyakori tévhit az ügyfelek között, hogy amennyiben a gyermek betölti a 18-ik életévét automatikusan jogosult lesz saját jogán ellátásra. Ezekben az esetekben a gyermek gyámsága nagykorúvá válása miatti megszűnés jogcímen nyújt be kérelmet. A jogszabály azonban konkrétan nevesíti azokat az eseteket, amelyeknél a jogosultság saját jogon fennállhat. A gyermek, ha nem él egy háztartásban a szülővel, saját jogán lehet jogosult az ellátásra. Akkor nem él egy háztartásban a szülővel, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó-vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él. A kérelemhez csatolni kell a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekkel nem él egy háztartásban. A szülő nyilatkozatának hiányában elfogadható a szülő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvány a különélésről. Gyakorlati példa: Makk Marci 2016. május 12-én betöltötte 18. életévét. 2016. június 10-én a kormányablaknál kérelmet nyújtott be saját jogú iskoláztatási támogatásra, mint nagykorú középiskolai tanulmányokat folytató személy, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. A kérelemhez csatolta a tanulói jogviszony igazolását, amely szerint még a középiskola 10. évfolyamára jár, ezen kívül még csatolta édesanyja nyilatkozatát, miszerint kisfia nevére kérik a családi pótlékot. Marci nem jogosult saját jogú iskoláztatási támogatásra, mert nem volt gyámság alatt, így a jogosultság feltételeivel nem rendelkezett. 5.4.2 Saját jogú nevelési ellátás Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt. A tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállását első fokon a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján szakkérdésként vizsgálja, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálja és igazolja. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását - a külön jogszabályban előírtak szerint - igazolták. A saját jogon családi pótlékra jogosult személy elhalálozása esetén az elhalálozás hónapjára az ellátás kifizethető az alábbi sortartás szerint - az elhunyttal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó részére - az előzők hiánya esetén az elhunyt tartásra köteles személy részére 21

- mindezen személyek hiányában az örökös részére. A kifizetés a halál napjától számított 1 éven belül, örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül van lehetőség. Amennyiben a kérelmező cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, úgy csatolni kell az erről szóló határozat másolatát. Ebben az esetben a gondnok részére a családi pótlék 50%-a vagy 100%-a folyósítható a gondnok által megadott számlaszámra vagy lakcímre. Az ellátás mértéke a gyámhivatali határozatban foglaltak szerint kerül megállapításra és folyósításra. 5.4.3 A családi pótlék iránti kérelem A családi pótlék iránti kérelmet írásban, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által e célra rendszeresített Kérelem családi pótlék megállapítására elnevezésű formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon lehet benyújtani. A családi pótlék iránti kérelem kitöltésére vonatkozó szabályokat az Igényelbírálás szabályai című fejezet tartalmazza. 5.5 A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok 5.5.1 A családi pótlék összegei A családi pótlék havi összege a) egygyermekes család esetén 12 200 forint, b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint, c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint, e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint, g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint, i) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy esetén 20 300 forint, j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, 22

továbbá a Gyvt. 72. -ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint. 5.5.2 A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre (személyekre) vonatkozó szabályok A tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos, 18. év alatti gyermek betegségét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet melléklete szerinti Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, ill. súlyosan fogyatékosnak, aki az ESzCsM rendelet szerinti betegsége, ill. fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki három példányban. Egy példány a szakorvosnál marad, a többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt az igényelbíráló szervhez nyújtson be. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi legkorábban 1, legkésőbb 5 év múlva esedékes felülvizsgálat időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták. A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után nem jár a magasabb összegű családi pótlék állapotjavulás esetén. Ebben az esetben a kezelőorvos a nyomtatvány azon pontját köteles kitölteni, amely az állapotjavulásra vonatkozik. A jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, ha a jogosultsági feltételek egyéb esetben fennállnak. Minderről határozattal is rendelkezni kell. A hatósági igazolvány érvénytelenítéséről és bevonásáról is intézkedni szükséges. A kiállított nyomtatványon szerepelnie kell a kiállító orvos pecsétje és aláírása mellett a kiállító intézmény lécbélyegzőjének is. Fel kell tüntetni a betegség betű és számjele mellett a betegség BNO kódját is. A kérelmező a számára sérelmes igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalától. A szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szerv is kezdeményezheti. A köznevelési intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig magasabb összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Magasabb összegű családi pótlék megállapítása, illetve folyósítása esetén az igényelbíráló szerv az ügyfélnek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) 23