Barabás Zoltán munkássága. Zoltán a Mester és az Ember 1926. 02.10. 1993. 01. 23
1926. 02. 10. Budapest Budapest és Kolozsvár, Unitárius Gimnázium 1944-48 Agráregyetem Budapest 1949: Díjtalan gyakornok a Növénytermesztési Tanszék 1950: Vetőmag Vállalat ellenőre
1951-ben nemesítőként került az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetébe Martonvásárra, s ott dolgozott 1969-ig. Cirok nemesítése, genetikája, e faj magyarországi meghonosítása. Faj Név Elism. éve Szemes cirok Hybar 242 1971 Hybar 456 1971 Remény 1981 Szudáni fű Hybar 301 1964 Hybar 456 A takarmánycirok nemesítése és termesztése. Budapest, 1962. (Bajai Jenővel) Európában elsőként állított elő hibrid-cirkokat, megteremtve ezzel e faj meghonosításának feltételét, a bőtermő, jó alkalmazkodóképességű, korán érő, gazdaságosan termeszthető hibrideket. Bár ezek hímsteril vonalai texasi eredetűek voltak, de öntermékenyülő fajok esetén elsőként ő használt beltenyésztett vonalakat.
1959 kandidátus "Hímsteril modifikációk és formák" című, a növénygenetika és nemesítés határán mozgó disszertáció. Kísérletesen igazolta a növényfajok szexdivergenciáját, egylaki, biszex cirokból - kétlaki mutáns sorozatot állítva elő. Observation of Sex Differentiation in sorghum by Use of Induced Male-Sterile Mutants No preview Article Jul 1962 Nature 195: 257-259. Z. BARABÁS A tetraploid Triticum carthlicum búzában, egy mutációs lépésben, előállította az emeletes kalászkájú formát, mely hozzájárult a búza fajhatárok megváltoztatásához. An Induced Mutant in Triticum carthlicum with the Diagnostic Feature of T. vavilovi Article in Nature 183(4671):1349-1349 May 1959 Impact Factor: 41.46 DOI: 10.1038/1831349a0 1st Z. Barabás
1969-től 1990-ig a Gabonatermesztési Kutatóintézet búza programjának megszervezője és vezetője. Ezen időszak alatt 18 búzafajta előállításában, valamint a Triticum durum faj honosításában vett részt.
Név Elism. Név Elism. Aestivum búza éve éve GK Csongor 1980 GK Boglár 1981 GK Zugoly 1993 GK Ságvári 1982 GK Pinka 1993 GK Kincső 1983 GK Hattyas 1996 GK Bu 20 1984 GK Kende 1996 GK Zombor 1985 GK Szindbád 1996 GK Bence 1987 GK Kalász 1997 GK István 1987 GK Élet 1997 GK Szőke 1987 GK Véka 1997 GK Örzse 1988 Durum búzák GK Barna 1990 GK Minaret 1980 GK Csűrös 1991 GK Basa 1980 GK Góbé 1992 GK Pannondur 1985 GK Olt 1992 GK Tiszadur 1992 GK Délibáb 1992 GK Novodur 1993 Államilag elismert fajta Szabadalommal védett fajta
A GKI angol nyelvű lapját, a Cereal Research Communications-t (Gabona Kutatási Közlemények) ő alapította még 1973-ban, s haláláig szerkesztette. E lapból, az elmúlt évtizedek alatt, több mint 60 ország gabona nemesítői és kutatói ismerhették meg intézetünk és mások legújabb eredményeit. Ma már az Akadémiai Kiadó jelenteti meg, impakt faktora 0.607
Eredményeit száznál több publikációban és számos előadásban ismertette. A Magyarország Kultúrflórája c. sorozat egyik főszerkesztője volt. Barabás, Z., Bányai, L. et al., 1985. A cirok és a szudánifű "Sorghum bicolor /L/ Moench S. sudanense.(piper) stapf". Magyarország Kulturflórája 55-56.köt., p. 180. Az ő szerkesztésében jelent meg "A búzatermesztés kézikönyve", amely a hazai szakirodalomban az egyik legalaposabb és legkorszerűbb könyv a búza termesztéséről és nemesítéséről; ennek jelentős részét ő is írta. Más szakkönyvek, amelyeknek szerkesztője vagy szerzője volt: Barabás, Z., Faragó, L., 1980. A hibrid szemes cirok. Mg. Kiadó, Bp., pp. 91. Barabás, Z., 1986. Búzanemesítési eredmények: problémák, perspektívák. MTA Székfoglaló. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, p. 37.
Új nemesítési eljárásokat dolgozott ki: a hidegkezelés helyett a kemovernalizációt, a szántóföldi rezisztencia és tolerancia vizsgálatára a Center Pivot módszert. A hibrid növényfajták előállítására bevezette a markergének, valamint a hiánymutánsok felhasználását.
1980-ban doktorált "Öntermékenyülő növények hibrid és mutációs nemesítése" c. értekezésével. 1985-ben választották az MTA levelező tagjává. Székfoglaló előadásának címe: Búzanemesítés: eredmények, problémák, perspektívák. Barabás, Z., 1974. Method of production of hybrid seed grain. U.S. Patent 3,842,538.
Hibridek előállításának elvi és módszertani kérdései Barabás, Z., 1988. Eljárás hibrid növényfajták előállítására. Szolgálati találmány. NSzO No. AO1 H1/O2. (reg.1986-ban az OTH-nál.) A hibrid vetőmag elõállítása a hiánymutánsok és a genetikai komplementáció felhasználásával. 1.) hímsteril, recesszív letális auxotróf anyát keresztezünk normál apával, vagy 2.) himsteril anyát keresztezünk recesszív letális auxotróf apával, vagy 3.) két komplementer auxotrófiát mutató vonalat keresztezünk, ahol az anya himsteril, az F1 nemzedék mindhárom esetben vitális és homogén lesz. A nem-hibrid szemekből fejlődött növények ugyanis elpusztulnak (mert auxotrófok), az auxotrófia a hibridekben nem manifesztálódik, mert recessziv.
Aktív résztvevője volt a tudományos közéletnek és oktatásnak: az MTA levelező tagja, Gödöllői Agrártudományi Egyetem c. egyetemi tanára, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke, a Mezőgazdasági Biológiai Központ Tudományos Tanácsának elnöke, Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság, az MTA Növénynemesítési Bizottság, a Genetikai Bizottság, az Eucarpia, az Assinsel és még más társaságoknak is tagja volt. Munkáját a külföldön szakemberek is ismerték és nagyra becsülték. Tudományos munkásságát számos díjjal ismerték el: Akadémia Díj, Állami Díj, Fleischmann Díj, a Szegedért (Pro Urbe) alapítvány tudományos díja, Helianthus Díj, Baross László emlékérem stb.