KÖZPONTI STTISZTIKI HIVTL TÁJÉKOZTTÓ KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEKRŐL Budapest, 2008
Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-164-3 Felelős szerkesztő: Mészáros Árpád főosztályvezető További információ: Faluvégi lbert szerkesztő (345-6615, albert.faluvegi@ksh.hu) Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax)
TRTLOM KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEK... 5 területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása... 5 z új OGY-határozat a hazai és a közösségi forrásokból nyújtandó területfejlesztési támogatások általános elveiről... 5 kedvezményezett besorolásának feltételrendszere az új OGY-határozatban... 6 komplex mutató kiszámításánál használt adatok körének kialakítása...9 komplex mutató rendszerének új alapokra történő helyezése... 9 területfejlesztési-statisztikai kis rendszere... 10 komplex mutató számításánál figyelembe vett lényeges szempontok... 11 társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos (kedvezményezett) kis meghatározásának menete... 12 hátrányos és a leghátrányosabb kis lehatárolásának eredményei... 12 kedvezményezett területi megoszlása... 15 KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEK LISTÁJ... 19 IRODLOM... 22 TÁBLÁZTOK... 23 TÉRKÉPEK... 49 3
KIEMELTEN TÁMOGTOTT KISTÉRSÉGEK 1 területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 6. -ának e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett besorolási feltételrendszerének meghatározása az Országgyűlés hatásköre. törvény 27. (1) b) pontja alapján a kedvezményezett besorolása a kormány feladata. területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló hatályos 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/. (IV. 20.) OGYhatározatban meghatározott feltételrendszer, valamint a kis megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendeletben meghatározott kistérségi lehatárolás szerint sorolta be a kiset. Ezt a lehatárolást a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló. január 1-jétől hatályos 2004. évi CVII. törvény megerősítette. z Országgyűlés 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a 2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett besorolásának feltételrendszeréről. z új, a 67/2007. (VI. 28.) számú országgyűlési határozatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján újból meg kellett határozni a kis fejlettségét, és ez alapján ismét be kellett sorolni területfejlesztés szempontjából kedvezményezett et. kedvezményezett új besorolását a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat tette közzé. z új OGY-határozat a hazai és a közösségi forrásokból nyújtandó területfejlesztési támogatások általános elveiről 1. területfejlesztési politika átfogó célja a Nemzeti Lisszaboni kcióprogram és az ktualizált Konvergenciaprogram célkitűzéseivel összhangban az ország és térségei harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése. lapvető követelmény, hogy a különböző társadalmi-gazdasági adottságú eltérő, sajátos, de egymással összhangban álló fejlesztési stratégiát valósítsanak meg. Ennek eredményeként javul a versenyképessége, mérséklődnek a térségi és a települési szintű különbségek, fenntartható a fejlődés és biztosítható az örökségvédelem, valamint a környezeti szempontok integrációja. z ország térségeivel együtt szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe, erősödik a decentralizáció, valamint a regionalizmus. 2. z Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció alapján az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott középtávú országos és térségi területfejlesztési célok elérését jelentős részben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, az ágazati és regionális operatív programokban meghatározott közösségi és hazai források által támogatott fejlesztések megvalósítása szolgálja. 3. regionális fejlesztési tanácsok az ország átfogó fejlesztési irányait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepcióval, az Országos Területrendezési Tervvel, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal, a 1 területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján. 5
regionális operatív programokkal összhangban a tisztán hazai források felhasználásával megvalósítandó fejlesztési programjaikkal teszik teljessé a régiók fejlesztési eszközrendszerét. tervezési folyamatban a régiók stratégiai céljait meghatározó regionális fejlesztési koncepciókból indokolt kiindulni. Követelmény, hogy a különböző szintű térségi fejlesztési programok egymásra épüljenek. regionális fejlesztési programok tartalmazzák a Balaton, a budapesti agglomeráció és a Tisza térsége, valamint a Duna mente és más komplex térségi programok, illetve a megyei és kistérségi fejlesztési programok célkitűzéseit is. 4. Központi és regionális szinten egymással összhangban lévő döntésekkel célszerű támogatást biztosítani az Új Magyarország Fejlesztési Terv hét regionális operatív programjában szereplő, valamint a régiókat közvetlenül érintő más programok célkitűzései megvalósítását szolgáló fejlesztésekhez. 5. projektek kiválasztásának eljárási formáit célszerű összehangolni. nagyprojekt, a kiemelt projekt, a kétfordulós pályázat, az egyfordulós pályázat, valamint a közvetett támogatás eljárási forma alkalmazása egyaránt indokolt. z eljárási formák közül az elérendő célhoz leginkább illeszkedő formát szükséges kiválasztani és alkalmazni. 6. projekttámogatás formáit célszerű összehangolni. visszatérítendő, a vissza nem térítendő, a kamattámogatási formák alkalmazása egyaránt indokolt. támogatási formák közül az elérendő célhoz leginkább illeszkedő formát szükséges kiválasztani és alkalmazni. 7. területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb kis fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat differenciált támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni. kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb kisből benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokolt előnyben részesíteni. 8. z információ ellátottság és az információ minőségének javításával a források hatékony felhasználása céljából szakmai segítséget szükséges nyújtani az optimális pályázati lehetőség kiválasztásához, a pályázat megírásához, különös tekintettel a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kisre. 9. támogatások erősítsék a területi kötődést, a regionális identitástudat fejlődését, a kulturális örökség és a kulturális értékek megőrzését szolgáló helyi és regionális kezdeményezőkészség kialakulását, a szakmai hagyományok felélesztését, a Kárpát-medencei kapcsolatok kibontakozását. 10. területfejlesztési támogatások felhasználásával is indokolt csökkenteni az oktatásban és a lakhatásban tapasztalható elkülönülést/elkülönítést, hozzájárulva ezzel a szegregáció megszüntetéséhez. 11. Támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyek megvalósulása esetén a környezet igénybevételének mértéke, illetve terhelése nem haladja meg a környezeti elemek (azok összetevőinek és rendszereinek, ökoszisztémáinak) terhelhetőségét és eltartóképességét, önfenntartók és gazdaságosan működtethetők. Megfelelnek az Országos Területfejlesztési Koncepció térségi fenntarthatósági és térhasználati elveinek, az Országos Területrendezési Terv szabályozásának és a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseinek. kedvezményezett besorolásának feltételrendszere az új OGYhatározatban 1. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kiset kell érteni. 2. kis területi fejlettség alapján történő besorolásánál a megyei jogú várossal rendelkező kis kivételével gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe 6
venni. komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a határozat melléklete tartalmazza. 3. megyei jogú várossal rendelkező kis esetében a komplex mutató számítását a megyei jogú város mutatóival és a megyei jogú város mutatói nélkül is indokolt elvégezni. Ezen kis besorolásánál a két számítási mód számtani átlagát kell figyelembe venni. 4. Kedvezményezett kisnek minősülnek a hátrányos kis, ezen belül a leghátrányosabb kis. 5. kistérségnek kell minősíteni azokat a kiset, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. 6. hátrányos kisen belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kiset, amelyekben az ország lakóének 15%-a él, leghátrányosabb kisnek kell minősíteni. 7. zon, legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb kis felzárkóztatása érdekében, amelyekben az ország lakóének 10%-a él, alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni. 8. zokban a régiókban, ahol az 5. pont szerint meghatározott hátrányos kis lakóe nem éri el a régió lakóének 30%-át, a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális fejlesztési tanácsok a 2. és a 3. pont szerint meghatározott komplex mutató figyelembevételével regionális szempontból hátrányos kiset jelölhetnek ki. regionális szempontból hátrányos kis kijelölésénél a regionális fejlesztési tanács a komplex mutató alapján besorolt kis közül a besorolási rangsorban soron következő és a régió területén lévő kiset veheti figyelembe. régió területén lévő hátrányos és a regionális szempontból hátrányos kis együttes lakóe nem haladhatja meg a régió lakóének 30%-át. regionális szempontból hátrányos kis lakóét a tisztán hazai decentralizált források felosztásánál nem kell figyelembe venni. 9. települések között is jelentősek a fejlettségbeli különbségek, ezért indokolt meghatározni egyrészt a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített településeket, másrészt a jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket. társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített települések besorolásánál a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból képzett komplex mutatót kell figyelembe venni. komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét szintén a határozat melléklete tartalmazza. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes település komplex mutatójának átlaga. Jelentős munkanélküliséggel sújtottnak kell minősíteni azokat a településeket, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét. 10. társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket a hátrányos, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősített településeket pedig a leghátrányosabb kiskel egyenlő elbánásban szükséges részesíteni. 11. kedvezményezett kis és települések besorolásánál használt dinamikus mutatók esetében a rendelkezésre álló utolsó öt év időtartamának adatait, a statikus mutatók esetében a rendelkezésre álló legfrissebb adatokat kell felhasználni. 12. kedvezményezett kiset és településeket a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása illetékességi területének felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni. kedvezményezett kis és települések köréből kikerülő kiset és településeket a fejlesztési célú támogatások igénybevételénél egy évig átmenetileg 7
kedvezményezettnek indokolt tekinteni, esetükben a kedvezményezett kisnél alacsonyabb támogatási intenzitást biztosítva. kis elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre és vonatkozási éve a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat 3. sz. melléklete alapján I. Gazdasági mutatók 1. működő gazdasági szervezetek db, 2004 2. kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák éj, 3. kiskereskedelmi boltok db, 4. mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, 5. szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, 6. működő gazdasági szervezetek számának változása, %, 1999 2004 7. z önkormányzatok helyi adóbevétele egy, Ft, 8. tudományos kutatók, fejlesztők db, II. Infrastrukturális mutatók 1. közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások 2. z egy km vízvezeték-hálózatra zárt csatornahálózat hossza, méter, 3. vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %, 4. rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások 5. hétköznapi elérés mutatója, perc, 2007 6. telefonfőállomások (ISDN-nel együtt) db, 7. kábeltelevízió előfizetőinek db, 8. szélessávúinternet-előfizetők fő, 2006 9. gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója, perc, 2007 III. Társadalmi mutatók 1. z épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %, 2000 2. személygépkocsik kor szerint súlyozott db, 3. Vándorlási különbözet: időszak közepi fő re évi átlag, fő, 2000 4. Halálozási ráta (az halálozások száma), db, 5. z egy állandó szja-alapot képező jövedelem, Ft, 6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség ének hány %-a él 120 fő/km 2 -nél nagyobb népsűrűségű településen), %, 2007 IV. Szociális mutatók 1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 éves és idősebb százalékában), %, 2. foglalkoztatott nélküli háztartások 3. 18 éves és annál idősebb, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők 4. z önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos, fő, 5. rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0 24 éves ből, %, 8
V. Foglalkoztatási mutatók 1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú ből, %, 2006 átlaga 2. Tartósan legalább 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes ből, %, 2006 átlaga 3. ktivitási ráta, %, komplex mutató kiszámításánál használt adatok körének kialakítása kis besorolásánál használt komplex mutatórendszer megújításánál az alapelvek az alábbiak voltak: a rendszernek koherensnek kell lennie; csak olyan mutatók használata fogadható el, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, azaz minden érintett számára hozzáférhetőek és dinamikus összehasonlításra alkalmasak; a felhasznált mutatók száma korlátlanul nem bővíthető, és csak a kistérség fejlettségét ténylegesen megragadó, azaz a kis besorolását ténylegesen differenciáló mutatókat indokolt figyelembe venni; a komplex mutató kiszámításánál használt módszernek egyszerűnek, átláthatónak kell lenni, hogy a besorolást a kis képviselői könnyen ellenőrizhessék. nyilvánosság, az ellenőrizhetőség és a rendszerbe vetett bizalom fenntartása érdekében továbbra is indokolt, hogy a besorolásnál alkalmazott mutatókról, illetve a komplex mutató kiszámításánál használt módszerről tájékoztató kiadvány készüljön, amelyet minden érintett számára hozzáférhetővé kell tenni. komplex mutató rendszerének új alapokra történő helyezése z állam által ellátott feladatokban és a központi költségvetésben bekövetkezett változások és ezzel párhozamosan az öngondoskodás szerepének felértékelődése következtében, tekintettel a társadalomban bekövetkezett változásokra, elengedhetetlen volt a komplex mutató rendszerének új alapokra történő helyezése. Ennek keretén belül megtörtént a mutatószámcsoportok, valamint a mutatószámcsoportokat alkotó mutatók felülvizsgálata. z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve több alkalommal hajtott végre próbaszámításokat az elmúlt években. z eltérő módszerrel (pl. faktoranalízis) és mutatókkal végzett számítások eredményeként azonban a kis sorrendje alapvetően nem változott meg, így továbbra is a pontozásos módszer, a komplex fejlettségi mutató került alkalmazásra. nnak érdekében, hogy a komplexmutató-rendszer a kis társadalmi-gazdasági helyzetében bekövetkezett változásokat jobban figyelembe tudja venni, s a felmerülő igények is a lehetőségek szerint beépüljenek a rendszerbe, a gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglakoztatási mutató csoportok mellett egy önálló társadalmi és egy önálló szociális mutató készült el. z új rendszerben erőteljesebben jelennek meg a társadalmi és a szociális szempontok, ugyanakkor a bekövetkezett változásokkal arányban csökken a gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglalkoztatási szempontok súlya. négy mutatócsoportos, 19 változóból álló rendszert felváltó öt mutatócsoportos, 31 mutatós rendszer a kis helyzetét szélesebb körben vizsgálja és veszi figyelembe a besorolásnál, így a korábbi rendszernél átfogóbb eredményt adhat. vizsgálatnál a legfrissebb adatokat használtuk, a statikus mutatók vonatkozási éve általában, a dinamikus viszonyszámok időszaka 2000. 9
területfejlesztési-statisztikai kis rendszere területfejlesztési-statisztikai kis 174 térségből álló új rendszerét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2007-ben módosított melléklete tette közzé. vizsgálatokat a kisnek erre a rendszerére végeztük el. 2004. évi CVII. törvény alapján 2006. október 1-je és 2007. március 30-a között zajlott le a kis rendszerének felülvizsgálata, amelynek eredményeként a települési önkormányzatok kezdeményezésére 174 területfejlesztési-statisztikai kistérséget alakítottak ki. kis új rendszerét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény tette közzé, a 2007. szeptember 17-i közzétételt követő 8. napos hatállyal. felülvizsgálat eredményeként a kis száma 6-tal nőtt, a régi 168 kistérség közül 40-ben volt változás, kiválások, átsorolások miatt csökkent, illetve nőtt k száma. térséget váltó települések száma összesen 121 volt, közülük az új kisbe összesen 85 település került át, térséget váltott még további 36 település. 1. ábra kis új rendszere és a térségváltó települések 2007. szeptember KSH, 2007, F Kistérséget váltó települések 6 új kistérség: Megye Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Zala Kistérség Érdi Kadarkúti Záhonyi Hévízi Pacsai Zalakarosi 10
változások is indokolttá tették a kedvezményezett ismételt meghatározását. z új kis mellett a korábbi 168 kistérségből 40 település-összetétele is módosult, így megváltozott az a tér, amelyben a kis helyzetét mérni szükséges, mérhetően nőttek a különbségek a kedvező és a kedvezőtlen adottságú között. területfejlesztési-statisztikai kis, 2007. szeptember 25. 1. táblázat Megyenév Kistérség Új kistérség Kistérségváltás (új kistérség v. átsorolás), település Kistérségváltás = új kistérség, település Kistérségváltás = átsorolás, település Település összesen Budapest 1 0 0 0 0 1 Baranya 9 0 0 0 0 301 Bács-Kiskun 10 0 2 0 2 119 Békés 8 0 5 0 5 75 Borsod-baúj-Zemplén 15 0 1 0 1 358 Csongrád 7 0 0 0 0 60 Fejér 10 0 3 0 3 108 Győr-Moson-Sopron 7 0 1 0 1 182 Hajdú-Bihar 9 0 1 0 1 82 Heves 7 0 3 0 3 121 Komárom-Esztergom 7 0 0 0 0 76 Nógrád 6 0 0 0 0 131 Pest 16 1 14 4 10 187 Somogy 11 1 28 23 5 245 Szabolcs-Szatmár-Bereg 12 1 11 11 0 229 Jász-Nagykun-Szolnok 7 0 1 0 1 78 Tolna 5 0 0 0 0 109 Vas 9 0 1 0 1 216 Veszprém 9 0 2 0 2 217 Zala 9 3 48 47 1 257 ÖSSZESEN 174 6 121 85 36 315 2 komplex mutató számításánál figyelembe vett lényeges szempontok 1. z egyik fontos szempont volt, hogy a besorolás során, 1997-től követett gyakorlat szerint nem az országos, vagy vidéki átlagtól való eltérés százalékában határozzák meg a kis (és a települések) helyzetét, hanem a legjobb és a legrosszabb érték különbségét, az így mért értékskálát veszik alapul, s annak 5, települési vizsgálatoknál 10 szakaszra való felosztása alapján pontoznak. 2. pontozásnál alapul vett értékskálát ugyanakkor a reális értékelés érdekében igyekszünk szűkíteni, a legjobb értéket akár Budapest, akár más kiugró értéket képviselő térség/település jeleníti meg a KSH figyelmen kívül hagyja a számítások során, s egy kevésbé kiugró értéket képviselő térséget/települést választ. legalacsonyabb (legkedvezőtlenebb) értékeket is általában figyelmen kívül hagyjuk. ( települési vizsgálatokban az értékskála optimalizálására külön modellt használunk.) 3. Ebből adódik, hogy a többször felvetett Budapest- probléma a besorolásoknál nem befolyásolja a számítás eredményeit. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Budapestre ne 11
számítanánk komplex mutatót, így a főváros ott van a számítások alapján képezett fejlettségi rangsor élén, bár egy-egy kiugróan fejlett agglomerációs település rendre megelőzi. ( mostani vizsgálatnál Budaörs térségének jutott ez a szerep.) társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos (kedvezményezett) kis meghatározásának menete 1. mint azt már korábban is említettük, az egyes mutatók szélsőértékei által meghatározott értékskálát öt egyenlő részre osztottuk, majd a legrosszabb értéktől a legjobb felé haladva a kis mutatójuknak megfelelően 1 5 pontszámot kaptak. 2. Ott, ahol Budapesten volt a legkedvezőbb adat, illetve eléggé kiugrónak tűnt a maximum, egy kevésbé kiugró értéket vettünk alapul az osztályozáskor. z ún. fordított mutatóknál ezek: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, a halálozási arány, a segélyezettek aránya és a munkanélküliségi mutatók a legrosszabb értékeknél kedvezőbb szinten állapítottuk meg a minimumértékeket, ezzel szűkítve az értékskálát, s lehetővé téve az optimálisabb számítást. Erre a számítások elvégzésekor az elérési mutató kivételével mindenütt sor került. 3. Röviden a hétköznapi elérés mutatójáról. z elérhetőség kiszámítása az adott távolságok, valamint az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebességek figyelembevételével valamennyi településre megtörtént. mutató összetett jellegét az adja, hogy értékét 50%-ban a megyeközpont, illetve a legközelebbi megyeszékhely, 50%-ban a kistérségi központ, illetve a legközelebbi kistérségi központ elérhetőségének percátlaga alapján határoztuk meg. kistérségi hétköznapi elérési mutató a térség települési mutatóinak számmal súlyozott átlaga. másik elérhetőségi mutató a gyorsforgalmi csomópontok elérésének mutatója. Ez utóbbinál valamennyi településre kiszámítottuk a gyorsforgalmi úthálózat legközelebbi csomópontjának/felhajtójának elérését. kistérségi mutató itt is a térség nek számmal súlyozott átlaga. 4. z egyes mutatócsoportok átlagos értéke adta a gazdasági, az infrastrukturális, a társadalmi, a szociális és a foglalkoztatási helyzet mérőszámát, majd az öt mutatócsoport átlaga lett az elmaradottság (fejlettség) közös mérő az ún. komplex fejlettségi mutató azokban a kistérségben, ahol nem megyei jogú város a székhely. 5. megyei jogú város székhelyű kisnél a székhelytelepüléssel együtt, illetve az a nélkül számított komplex mutató átlaga volt a minősítés alapja. hátrányos és a leghátrányosabb kis lehatárolásának eredményei számítások során a fentiek szerinti komplex mutató egyszerű számtani átlaga 2,90 pont volt. lakosságszámmal súlyozott komplex mutató térségi átlagát (3,34 pont) a lehatárolás centrumaként nem vehettük figyelembe. súlyozott számtani átlagnál kisebb értékkel bíró száma 122 volt, az ország 2007. eleji lakóének 48,7%-ával, jóval meghaladva a reálisan támogatható arányt. komplex mutató egyszerű számtani átlaga, a 2,90-es pontérték alatt 94 kistérség volt, ezeket tekintettük hátrányos kisnek. 94 hátrányos kistérség 2007. január 1-jei lakóe 3 millió 152 ezer fő volt, az ország lakóének 31,3%-át téve ki, közelítve a korábbi számításoknál célul kitűzött 1/3-os arányt. hátrányos en kívüli, támogatásra jogosult kedvezményezett települések aránya a 240/2006. (XI.30.) kormányrendelet alapján, 2007. január 1-jétől érvényes lehatárolást figyelembe véve 2,1% volt, így a hátrányos kedvezményezett és az azokon kívüli kedvezményezett települések együttes száma 3 millió 364 ezer fő, az ország ének 33,4%-a. 12
2007. január 1-jén a 94 lehatárolt hátrányos kistérség 1721 településén közöttük 154 városban átlagosan 1832 fő lakott. hátrányos en kívüli, velük azonos elbírálás alá eső 248 kedvezményezett településen az átlagos településméret 2007 elején 856 fő volt. 174 kistérségből korábban 95 volt kedvezményezett, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, vidékfejlesztési térség, illetve ipari szerkezetváltási térség okán. Ezek közül 84 kistérség továbbra is kedvezményezett, hátrányos térség. z ebbe a körbe újonnan bekerülő kis száma 10, a kiesőké 11. 11 kieső kistérség: Megye Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Vas Veszprém Kistérség Bajai Csornai Téti Hajdúszoboszlói Oroszlányi Balassagyarmati Rétsági Balatonföldvári Fonyódi Celldömölki Tapolcai hátrányos kis száma ugyan csak egy kistérséggel kevesebb a korábbi kedvezményezett éhez képest, lakóük ugyanakkor a 2007. január 1-jei állapot szerint 74 ezer fővel csökkent. 10 bekerülő kistérség: Megye Bács-Kiskun Békés Csongrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Zalai Kistérség Kiskőrösi Kiskunhalasi Szarvasi Hódmezővásárhelyi Szentesi Kaposvári Kadarkúti Záhonyi Pacsai Zalakarosi hátrányos kis közé két megyei jogú város központú és négy újonnan alakult kistérség került be. 13
2. ábra Kedvezményezett kis, 2007. szeptember Jelmagyarázat, komp. progr. (33) Többi leghátrányosabb (14) "Csak" hátrányos (47) Nem érintett (80) hátrányos kis 2. táblázat Megnevezés Térségek, 2007. január 1. Lakó, 2007. január 1. Település, 2007. január 1. 1. kis 94 3152246 1721 2.Kedvezményezett települések (nem hátrányos kisben) 3. kis és kedvezményezett települések - 212249 248-3364495 1969 Ország összesen 174 10 066 158 3152 hátrányos kis közül leghátrányosabb nek azokat kellett minősíteni, amelyekben a lakó együttes száma nem haladta meg az ország ének 15%-át. hátrányos 94 kistérségből e küszöb figyelembe vételével 47 tartozott a leghátrányosabb kis közé. Együttes lakóük 2007. január 1-jén 1 millió 496 ezer fő volt, 885 településen, az ország lakóének 14,9%-a. leghátrányosabb kis városainak száma 82, k átlagos e 1657 fő volt 2007 elején. leghátrányosabb kiskel azonos feltételekkel vehetnek részt a térségfejlesztésben a leghátrányosabb en kívüli elmaradott és magas munkanélküliséggel sújtott leghátrányosabb települések. 2007. január 1-jétől érvényes lehatárolás szerint 244 ilyen település van, 147 ezer fő lakógel 2007 elején. Átlagos ük 601 fő, a törpefalvas kategória felső határát kissé meghaladó méretű. 14
leghátrányosabb közül azokban, ahol a aránya az országos átlag 10%-ának felel meg, felzárkóztatásuk érdekében komplex programot kell/lehet megvalósítani. 2007. január 1-jei szám alapján e kritériumnak 33 kistérség felel meg, együttes számuk 962 ezer fő volt. 719 településük közül 49 volt város, a települések átlagos mérete 1338 fő volt. kedvezményezett területi megoszlása z ország kelet-nyugati megosztottsága itt is megmutatkozik. hátrányos számának 68%-a, üknek mintegy 76%-a a keleti régiókban van. Közép- Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl kedvező helyzetben van, Dél-Dunántúl helyzete közelíti a keleti régiókét. 3. táblázat hátrányos, a leghátrányosabb és a felzárkóztató programmal támogatható kis száma és e régiók szerint Régió Kistérség, komplex programmal Kistérség Közép-Magyarország 17 1 0 0 Közép-Dunántúl 26 5 0 0 Nyugat-Dunántúl 25 6 0 0 Dél-Dunántúl 25 18 9 8 Észak-Magyarország 28 21 15 12 Észak-lföld 28 24 15 8 Dél-lföld 25 19 8 5 ÖSSZESEN 174 94 47 33 Lakó Közép-Magyarország 287268 12826 0 0 Közép-Dunántúl 1107453 108444 0 0 Nyugat-Dunántúl 999361 81106 0 0 Dél-Dunántúl 967677 543445 186637 172773 Észak-Magyarország 1251441 663323 454817 346229 Észak-lföld 1525317 1018169 621379 322422 Dél-lföld 1342231 724933 233150 120929 ÖSSZESEN 10066158 3152246 1495983 962353 Lakó, % Közép-Magyarország 28,5 0,4 0,0 0,0 Közép-Dunántúl 11,0 3,4 0,0 0,0 Nyugat-Dunántúl 9,9 2,6 0,0 0,0 Dél-Dunántúl 9,6 17,2 12,5 18,0 Észak-Magyarország 12,4 21,0 30,4 36,0 Észak-lföld 15,2 32,3 41,5 33,5 Dél-lföld 13,3 23,0 15,6 12,6 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 15
Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon együttesen a hátrányos kisnek 12,8%-a található, ezek lakóe viszont az azonos típusúkéból mindössze 6,4%. Dél-Dunántúl részesedése viszont a hátrányos kisből már 19,1%, számukból 17,2%. túlnyomó többség a leghátrányosabb kis számát és ét illetően az ország keleti régióiban van: a legmagasabb arányok Észak-lföldet jellemzik. leghátrányosabb kis közül Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon egy sem található, ezek a kis Dél-Dunántúlon és az ország keleti régióiban vannak. leghátrányosabb kis közül a komplex programmal is segíthető 33 térségből 8 van Dél-Dunántúlon, 12 Észak-Magyarországon, 8 Észak-lföldön, 5 Dél-lföldön. Népességszámuk Észak-Magyarországon a legmagasabb, ezt követi Észak-lföld, Dél- Dunántúl, valamint Dél-lföld. kedvezményezett besorolása feltételrendszerének 8. pontja kezeli azokat a régiókat, ahol az 5. pont szerint meghatározott hátrányos kis lakóe nem éri el a régió lakóének 30%-át. Ebben az esetben a régión belüli kohézió erősítése érdekében a regionális fejlesztési tanácsok a 2. és a 3. pont szerint meghatározott komplex mutató figyelembevételével regionális szempontból hátrányos kiset jelölhetnek ki. régió területén lévő hátrányos és a regionális szempontból hátrányos kis együttes lakóe nem haladhatja meg a régió lakóének 30%-át. hátrányos kis regionális eloszlása alapján ebből a szempontból három regionális fejlesztési tanács járhat el: a közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a nyugatdunántúli. Ezekben a régiókban a lakónek 0,4, 9,8, illetve 8,1%-át teszik ki a lehatárolt hátrányos kis. Régióik ének 29,6, 20,2, illetve 21,9%-át kitevően jelölhetnek ki a tanácsok regionális szempontból hátrányos kiset. régiók néhány jellemző mutatója, 2007 4. táblázat Régió ének aránya, régió=100.0 Nem hátrányos kedvezményezett népsségének aránya, régió=100,0 Komplex mutató kis átlagos e* települések átlagos e* Közép-Magyarország 0,4 0,3 4,10 73534 6292 Közép-Dunántúl 9,8 1,9 3,44 42594 2762 Nyugat-Dunántúl 8,1 2,1 3,28 39974 1526 Dél-Dunántúl 56,2 2,9 2,69 38707 1477 Észak-Magyarország 53,0 5,8 2,49 44694 2052 Észak-lföld 66,8 1,0 2,49 54476 3921 Dél-lföld 54,0 3,3 2,58 53689 5284 ÖSSZESEN 31,3 2,1 2,90 48382 2656 * Budapest nélkül. 16
kis komplex mutatójának átlaga alapján a lakógel súlyozva a régiók sorrendje a már más vizsgálatokból is ismertet mutatja. legfejlettebb ez alapján Közép- Magyarország, azt követi Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl, az országos átlag feletti értékekkel. z átlag alatt Dél-Dunántúlt Dél-lföld követi. legkedvezőtlenebb Észak- Magyarország és Észak-lföld, azonos értékekkel. megyék közül csak Győr-Moson-Sopronban nincs hátrányos térség, őt követi sorrendben Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Vas, Veszprém és Zala megye. hátrányos kis száma 90% felett van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 80 90% között Baranya, Borsod-baúj-Zemplén, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 70 80% közötti Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Somogy megyében. 5. táblázat hátrányos, a leghátrányosabb és a felzárkóztató programmal támogatható kis száma megyék szerint Megye, főváros Kistérség összesen kistérség kistérség kistérség, komplex programmal Budapest 1 0 0 0 Baranya 9 8 3 3 Bács-Kiskun 10 7 2 2 Békés 8 6 4 2 Borsod-baúj-Zemplén 15 13 10 10 Csongrád 7 6 2 1 Fejér 10 3 0 0 Győr-Moson-Sopron 7 0 0 0 Hajdú-Bihar 9 7 5 1 Heves 7 4 2 1 Komárom-Esztergom 7 1 0 0 Nógrád 6 4 3 1 Pest 16 1 0 0 Somogy 11 8 5 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 12 11 8 6 Jász-Nagykun-Szolnok 7 6 2 1 Tolna 5 2 1 1 Vas 9 2 0 0 Veszprém 9 1 0 0 Zala 9 4 0 0 ÖSSZESEN 174 94 47 33 társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jobban jelzi a hátrányos kis ének megyén belüli aránya. legkedvezőtlenebb Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a több mint 70%-a él hátrányos kisben. 60 70% közötti ez az arány Békés, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de 50% feletti Baranya, Borsod-baúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében is. leghátrányosabb kis területi eloszlásának koncentrációja a megyék szintjén jobban megfigyelhető. kistérségtípus e a megye ének 50%-a felett van Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de 40 50% közötti Békés és Hajdú-Bihar megyében is. Közel 40%-os arány figyelhető meg Borsod-baúj-Zemplén megyében. 17
felzárkóztatási komplex program lehetőségével bíró kis köre a 10%-os küszöb miatt területileg még jobban koncentrált. 12 megyében van ilyen lehetőség, e száma alapján a megyei ből való részesedés két megyében van 40% körül, ezek: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-baúj-Zemplén. Jelentősebb még a hányad Somogy megyében: 23%. Öt megyében e kis aránya 10 20% közötti, míg további négyben 10% alatt marad a 2007 elejei szám alapján. megyék néhány jellemző mutatója, 2007 6. táblázat Megye, főváros ének aránya, megye=100,0 Nem hátrányos kedvezményezett népsségének aránya, megye=100,0 Komplex mutató kis átlagos e* települések átlagos e Budapest 0,0 0,0 4,38-1696128 Baranya 53,6 0,6 2,51 44246 1323 Bács-Kiskun 45,4 5,9 2,61 53629 4507 Békés 68,3 3,0 2,48 47774 5096 Borsod-baúj-Zemplén 57,6 6,7 2,21 47930 2008 Csongrád 52,0 0,2 2,65 60536 7063 Fejér 16,7 0,7 3,31 42871 3970 Győr-Moson-Sopron 0,0 0,9 3,45 63238 2432 Hajdú-Bihar 55,7 0,6 2,59 60627 6654 Heves 32,5 5,5 2,75 45637 2640 Komárom-Esztergom 6,7 0,2 3,58 45005 4145 Nógrád 68,2 3,4 2,51 35505 1626 Pest 1,1 0,7 3,83 73534 6292 Somogy 77,6 1,2 2,68 29863 1341 Szabolcs-Szatmár-Bereg 75,3 0,6 2,29 48005 2516 Jász-Nagykun-Szolnok 69,5 2,3 2,60 57660 5157 Tolna 31,2 9,2 2,87 48193 2211 Vas 8,2 3,0 3,26 29250 1219 Veszprém 4,4 4,9 3,45 40412 1676 Zala 20,3 3,1 3,13 32605 1142 ÖSSZESEN 31,3 2,1 2,90 48382 3194 */Budapest nélkül megyék sorrendje kistérségeik komplex mutatójának számmal súlyozott átlaga alapján a kedvezményezettség mérésekor már bemutatott főbb megyei jellemzőket foglalja össze, tovább árnyalva a régiók szintjén bemutatott különbségeket. Budapest után a legmagasabb a kis komplex mutatójának átlaga Pest megyében, ezt követi Komárom- Esztergom, majd Győr-Moson-Sopron és Veszprém. Átlag feletti értékekkel bír még Fejér, Vas és Zala megye is. legkedvezőtlenebb értékekkel a legrosszabbtól a kedvezőbbek felé haladva Borsod-baúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Baranya és Nógrád megye rendelkezik. 18
KEDVEZMÉNYEZETT TÉRSÉGEK LISTÁJ Megye, kistérség, a komplex mutató 2,90-os átlaga alatt, az ország ének legfeljebb 15%-a, komplex programmal, az ország ének legfeljebb 10%-a 1=igen; 0=nem Baranya Komlói 1 0 0 Mohácsi 1 0 0 Sásdi 1 1 1 Sellyei 1 1 1 Siklósi 1 0 0 Szigetvári 1 1 1 Pécsváradi 1 0 0 Szentlőrinci 1 0 0 Bács-Kiskun Bácsalmási 1 1 1 Kalocsai 1 0 0 Kiskőrösi 1 0 0 Kiskunhalasi 1 0 0 Kiskunmajsai 1 0 0 Kunszentmiklósi 1 0 0 Jánoshalmai 1 1 1 Békés Mezőkovácsházai 1 1 1 Orosházai 1 0 0 Sarkadi 1 1 1 Szarvasi 1 0 0 Szeghalomi 1 1 0 Békési 1 1 0 Borsod-baúj-Zemplén Edelényi 1 1 1 Encsi 1 1 1 Kazincbarcikai 1 0 0 Mezőkövesdi 1 0 0 Ózdi 1 1 1 Sárospataki 1 1 1 Sátoraljaújhelyi 1 0 0 Szerencsi 1 1 1 Szikszói 1 1 1 baúj Hegyközi 1 1 1 Bodrogközi 1 1 1 Mezőcsáti 1 1 1 Tokaji 1 1 1 19
Megye, kistérség, a komplex mutató 2,90-os átlaga alatt, az ország ének legfeljebb 15%-a 1=igen; 0=nem, komplex programmal, az ország ének legfeljebb 10%-a Csongrád Csongrádi 1 0 0 Hódmezővásárhelyi 1 0 0 Kisteleki 1 1 1 Makói 1 0 0 Mórahalomi 1 1 0 Szentesi 1 0 0 Fejér Enyingi 1 0 0 Sárbogárdi 1 0 0 bai 1 0 0 Hajdú-Bihar Balmazújvárosi 1 1 0 Berettyóújfalui 1 1 1 Hajdúböszörményi 1 0 0 Polgári 1 0 0 Püspökladányi 1 1 0 Derecske-Létavértesi 1 1 0 Hajdúhadházi 1 1 0 Heves Hevesi 1 1 1 Füzesabonyi 1 0 0 Pétervásárai 1 1 0 Bélapátfalvai 1 0 0 Komárom-Esztergom Kisbéri 1 0 0 Nógrád Bátonyterenyei 1 1 1 Pásztói 1 0 0 Salgótarjáni 1 1 0 Szécsényi 1 1 0 Pest Szobi 1 0 0 Somogy Barcsi 1 1 1 Csurgói 1 1 1 20