Az Üzemszünet Biztosítás Általános Feltételei Amíg a biztosítás egy vagy több kockázatra (B fejezet 1-8. -ig) nincs kiterjesztve, addig megszűnik minden, ezt a kockázatot érintő rendelkezés Tartalomjegyzék A fejezet Általános rendelkezések 2 1. A biztosítás tárgya 2 2. Vagyoni károk 2 3. Területi érvényesség 2 4. Üzemszüneti károk 3 5. Biztosított ráfordítások 4 6. Fedezeti tartam 5 7. Biztosítási érték; értékelési időszak 5 8. A kockázati körülmények az ajánlat megtételénél, a kockázat növekedése 5 9. Biztonsági előírások 6 10. A biztosítási díj; a biztosítási védelem kezdete; a szerződés időtartama; a szerződéses viszony befejezése felmondás miatt 7 11. Többszörös biztosítás; túlbiztosítás; kettős biztosítás 7 12. Szerződő, biztosított 8 13. Biztosítási összeg; előgondoskodás; díjszámítás 8 14. Kártérítési számítás; kártérítési határok; önrész 9 15. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és utána; az üzleti titok védelme 10 16. Képviselők 10 17. Szakértői eljárások 11 18. Kártérítés fizetése 12 19. A kártérítési kötelezettség elmaradása; kereseti határidő; 12 20. Kártérítési igény harmadik féllel szemben 12 21. Jogi viszony a biztosítási esemény után 12 22. Írásbeliség; a felmondás visszautasítása; bejelentések 13 23. Ügynöki meghatalmazás 13 24. Együttbiztosítás 13 25. Alkalmazott jog; illetékesség 13 B fejezet Biztosított vagyoni károk 14 1. Tűzbiztosítás 14 2. Vihar és jégverés biztosítás 15 3. Elemi kár biztosítása (vihar- és jégkár nélkül) 15 4. Csőtörés (vezetékes víz) biztosítás (beleértve spinkler szivárgást is) 17 5. Sztrájk, belső zavargások, rosszindulatú rongálás vagy munkából történő kizárás 18 6. Idegen jármű ütközése, füst, hangrobbanás 19 7. Meg nem nevezett veszélyek 19 8. Kizárások 21 1. oldal
A fejezet Általános rendelkezések 1. A biztosítás tárgya Ha a biztosított zavartalan üzemmenetét egy vagyonkár [ 2 ] megszakítja, akkor a biztosító az alábbi feltételek alapján téríti a keletkezett üzemszüneti károkat. [ 4 ]. 2. Vagyoni károk 1. Vagyoni kár az üzemszüneti biztosítás értelmében a B fejezet 1-8 - ban leírt zavar, meghibásodás vagy a biztosított üzemben rendszeresített vagyontárgy eltűnése a szerződés területi hatályán [ 3 ] belül. 2. Ha erről a felek megállapodtak, akkor vagyoni kárnak tekintendő a B fejezet 1-8 -ban leírt zavar vagy a biztosított vagyontárgy meghibásodása, amit a biztosított termékek kiszállításával közben a vele üzleti kapcsolatban álló vállalat (szállító) a biztosított üzemében okozott. 3. Az üzemszüneti biztosítás azonban csak azokra a B fejezet szerinti veszélyekre/veszély csoportokra vonatkozik, amelyekben megállapodtak. 4. Egy, az üzemmenethez tartozó vagyontárgy az 1. pont értelmében akkor tekinthető átmenetileg üzemen kívül helyezett, valamint tűzbiztosítás esetén a B fejezet 1. 1. pont szerint újonnan hozzátett, de még üzembe nem helyezett berendezési tárgynak, amikor az még építés alatt áll. A 4 rendelkezései szerint térítéskötelesek ezen vagyontárgyak elhúzódó vagy valamilyen formában akadályozott átadása vagy használata során keletkezett üzemszüneti károk. A kockázatviselési helyen kívüli, de a normál üzemmenethez tartozó [ 3 ] vagyontárgyaknak csak azok tekinthetők, amelyek a szerződő tulajdonát képezik, a szerződő tulajdonjog fenntartással szerzett meg vagy biztosítékként ruházott át, ill. amelyeket az üzeme számára bérelt, haszonbérelt vagy kölcsönbe vett. 5. A biztosító akkor nyújt kártérítést, ha a vagyoni kár bekövetkezésének időpontja a biztosítás időtartamán belül van, az üzemszünet időtartama pedig a fedezeti tartamon belülre esik. [ 6 ]. Amennyiben a vagyoni kár bekövetkezte objektíven nem állapítható meg, akkor a vagyoni kár bekövetkeztének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a vagyoni kár a technika ismert szabályai szerint a biztosított részére legkorábban felismerhető volt, legkésőbb azonban az üzemszüneti kár megkezdődésekor. 3. Területi érvényesség 1. A vagyoni kárnak [ 2 ] a kockázatviselési helyen belül (üzem) kell fellépnie, amennyiben ezt a 2. - 4. pontban vagy a biztosítási szerződésben másképp nem rögzítették. 2. Kockázatviselési hely a) Kockázatviselési hely a biztosítási szerződésben megjelölt biztosított ingatlan, beleértve ennek az ingatlannak a szomszédságában található tároló helyeket, csatlakozó vágányokat és utcai víz csatlakozásokat; a szerződő rendelkezésére álló és megfelelően jelölt parkoló helyeket. b) Kockázatviselési helyként kezelendő más, a szerződő Európán belüli, jelen biztosítási szerződésben meg nem jelölt üzemi ingatlana is. A kártérítés azonban biztosítási eseményenként a biztosítási szerződésben megállapodott kártérítésre korlátozódik. 2. oldal
c) Kockázatviselési hely lehet más olyan ingatlan, ahol a vagyontárgyak egy bekövetkezett vagy közvetlenül bekövetkezés előtt álló biztosítási esemény miatt eltávolításra kerültek és térben és időben ezen folyamattal összefüggésben sérülnek meg, mentek tönkre vagy tűnnek el. 3. Kockázatviselési helyen kívüli biztosítás a) A biztosítási védelem akkor is fennáll, ha a vagyoni kár olyan vagyontárgyakban keletkezett, melyeket javításra, helyreállításra, felülvizsgálatra, karbantartásra vagy hasonló célra a kockázatviselési helyen kívülre, de Európán belülre szállították. b) Amennyiben erről a felek megállapodnak, úgy a biztosítási védelem akkor is fennáll, ha a mozgatható vagyontárgyak a kockázatviselési helyen kívül, de Európán belül mennek tönkre, vagy sérülnek meg, mégpedig az erre meghatározott kártérítési limit erejéig (függő külső biztosítás). 4. A 2 c) és 3 pontokhoz érvényes: Ha arról a felek külön nem állapodtak meg, a 2 c) és 3 pontok szerinti rendelkezések nem érvényesek, a a) a B fejezet 3 -a szerinti elemi károk biztosítására, b) a B fejezet 5 -a szerinti belső nyugtalanság, rosszindulatú rongálás, sztrájk vagy munkából történő kizárás által okozott károk biztosítására, c) a B fejezet 7 -a szerinti meg nem nevezett veszélyek által okozott károk biztosítására. 4. Üzemszüneti károk 1. Jelen feltétel értelmében üzemszüneti kárnak minősül a biztosított üzemben, a fedezeti tartam [6 ] alatt keletkező kieső üzemi nyereség és az állandó költségek, amennyiben ezen üzemi nyereség és állandó költség a biztosítási időszak alatt nem lehet kigazdálkodható. 2. A költségek csak akkor kerülnek térítésre, ha az üzemszünet alatti további ráfordításuk jogilag szükséges vagy gazdaságilag megalapozott, és ha az üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodhatóak lettek volna. A biztosító a bérletek és haszonbérleti díjakat további ráfordításait gazdaságilag megalapozottnak akkor ismeri el, ha a fizetés a bérlőnek vagy haszonélvezőnek ténylegesen megtörtént A fizetések és bérek megengedett elbocsátási határidőn túli, valamint a jutalékok továbbfizetését a biztosító akkor tekinti gazdaságilag megalapozottnak, ha szükség van arra, hogy ezt az üzem alkalmazottai, dolgozói, vagy képviselői megkapják. 3. Az épületek, gépek és berendezések értékcsökkenése csak annyiban kerül megtérítésre, amennyiben azok a vagyoni kárral nem érintett épületek, gépek és berendezések részeihez tartoznak. 4. Az üzemszüneti kár megállapításánál minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és eredményét kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatta volna, ha nem történik meg az üzemszünet. 5. Azok a gazdasági előnyök, melyek az üzemszüneti időszak után, de a biztosítási időtartamon belül az üzemszünet következményeként jelentkeztek, a kártérítéshez mérten kerülnek elszámolásra. 6. A biztosító nem téríti, ha az üzemszüneti kár az alábbi okok miatt jelentősen megnőtt: a) hatóságilag elrendelt újjáépítés, újragyártás vagy üzemi korlátozás; b) hogy a biztosítottnak a tönkrement, megsérült vagy eltűnt vagyontárgyak újragyártásához vagy újra beszerzéséhez időben nem áll elegendő tőke a rendelkezésére. 7. Az üzemszüneti kár megnövekedése a hatóságilag elrendelt újraépítés, újragyártás vagy üzemi korlátozások miatt. 3. oldal
a) Amennyiben erről a felek megállapodnak, a 6 a) ponttól eltérően akkor is fennáll a biztosítási védelem, ha az üzemszüneti kár a hatóságilag elrendelt újraépítés, újragyártás vagy üzemi korlátozások miatt jelentősen megnövekedne. b) A 7a) pontban foglaltak nem érvényesek, ha a hatósági rendelet az üzemben szolgáló azon vagyontárgyakra vonatkozik, melyeket nem a 2 szerinti vagyoni kár ért. c) Ha az üzem helyreállítása a hatósági újjáépítési korlátozások miatt csak más helyen lehetséges, akkor az üzemszüneti kár megnövekedése csak oly mértékben lesz fedezve, amekkora az eredeti helyen történő helyreállításkor lett volna. d) A szerződő lemond az üzemszüneti kár térítésének jövőbeni igényéről a biztosító javára, ha az megtéríti a keletkezett kárt. 8. Az 1. pont szerint üzemi nyereség az előállított termékek, kereskedelmi áruk forgalmából vagy a szolgáltatásokból keletkezett nyereség. Nem tartozik ide az a nyereség, melyet a tényleges üzemi célon kívül értek el, pl. tőke-vagy ingatlan üzletek által. 9. Az 1. pont szerinti költségekbe nem tartoznak a) a nyers- és kisegítő- üzemi anyagok és vonatkozó anyagok ráfordításai, valamint a vonatkozó szolgáltatások ráfordításai, ha nem üzemi fenntartási ráfordításról vagy energia beszerzésének minimál - és fenntartási díjáról van szó; b) forgalmi adó, fogyasztási adó és vámok; c) csomagok portóköltsége és egyéb kiviteli díjak, amennyiben nem folyamatos szerződéses kötelezettségek alapján az áru forgalmára való tekintet nélkül kell fizetni; d) forgalomtól függő szállítási és hitelbiztosítási díjak; forgalomtól függő licenc díjak és forgalomtól függő feltalálói díjak; e) ráfordítások, melyek a tulajdonképpeni üzemi célon kívül keletkeztek, pl. tőke vagy ingatlan üzletekkel. 5. Biztosított ráfordítások 1. Ráfordítások a kár megakadályozására vagy csökkentésére a) Azokat a ráfordításokat, melyeket a biztosított az üzemszüneti kár megakadályozására vagy csökkentésére tesz a biztosítónak meg kell téríteni, amennyiben azok csökkentik a biztosító kártérítési kötelezettségének terjedelmét, vagy ha azokat a szerződő az adott körülmények között szükségesnek tarthatta. b) A ráfordítások nem téríthetőek, ha a szerződő azáltal a biztosított üzemi nyereség és biztosított költségeken felül hasznot ér el, különösen az időbeli önrészen belül vagy a fedezeti tartam lejárta után, vagy azok a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget, ill. a megállapodott maximális kártérítést túllépik, hacsak nem a biztosító utasításain alapulnak. c) Ha a kártérítés a 13 7.sz. szerint csökkentésre kerül, akkor a ráfordításokat a biztosító utasításaira való tekintet nélkül csak ugyanabban az arányban lehet téríteni, ahogy az üzemszüneti károkat. d) A tűzoltóság és más közérdekű segítségnyújtásra kötelezett szervezet ráfordításai a biztosító által nem kerülnek térítésre, amennyiben ezeknek a szolgáltatásoknak a teljesítésére közérdekből került sor. 2. A kár kiderítésének és megállapításának ráfordításai 4. oldal
A biztosító oly mértékben köteles megtéríteni a szerződő terhére keletkezett kár kapcsán felmerült kár kiderítésével és megállapításával összefüggésben keletkezett költségeket, amennyire ezek a költségek a körülményekhez igazodva szükségesek voltak. Azon költségeket, melyek szakértők vagy tanácsadók bevonása miatt keletkeztek a biztosító nem téríti meg, hacsak azok bevonására a szerződ a biztosítási szerződés megállapodásai alapján kötelezett nem volt. Alulbiztosítottság megállapítása esetén az arra, jelen feltétel szerint vonatkozó megállapítások az érvényesek. 3. Szakértői költségek Amennyiben erről a felek megállapodtak, és a kártérítésre kötelezett kár a megállapított összeget meghaladja, úgy a biztosító az erre megállapított biztosítási összegig vagy kártérítési limitig megtéríti a 17 rendelkezései szerint a szakértői eljárás biztosított által viselendő ráfordításainak megállapított költségeit. 4. Egyéb ráfordítások Amennyiben a felek erről megállapodtak, úgy a biztosító megtéríti a fedezeti tartamon belül fellépő üzemszünet következtében keletkező a) átvételi kötelezettség többletköltségeit (pl. raktározási és szállítási költségek, kamatok) és a kötbéreket; kötbér a dologi kár fellépése előtt szerződésben megállapodott szolgáltatásnak a szállító vagy átvevői kötelezettségeknek a nem teljesítése; b) kiegészítő álláspénzeket és hasonló többletköltségeket, melyek azért jelentkeznek, mert a dologi kár következtében a szerződés értelmében már nem áll több raktárfelület rendelkezésre vagy a szállítóeszközöket nem lehet kipakolni; c) készletek értékcsökkenése és kiegészítő ráfordítások, melyek amiatt keletkeztek, hogy a biztosított üzemszüneti kár következtében az érintett nyers-, kisegítő-, üzemi anyagokat és nem kész termékeket a biztosított már nem tudta rendeltetésszerűen felhasználni. 6. Fedezeti tartam 1. Az üzemszüneti kárnak a megállapított fedezeti tartamon belül kell keletkeznie. 2. A fedezeti tartam a dologi kár keletkezésével kezdődik. [ 2 5. pont ]. 3. A fedezeti tartam 12 hónap. Fizetésekre, bérekre és jutalékokra az éves összegeket alapul véve 6 vagy 9 hónapos fedezeti tartamban is meg lehet állapodni. Ugyanígy meg lehet állapodni egy vagy több tételnél 15, 18, 21 vagy 24 hónapos fedezeti tartamban is. Ezekben az esetekben minden tételre a két évre vonatkozó összeget kell alapul venni. 7. Biztosítási érték; értékelési időszak Kár esetén a biztosítási értéknél döntő az üzemi nyereség és azok a költségek, melyeket a biztosított üzemben üzemszünet nélkül gazdálkodtak volna ki az értékelési időszak alatt. Az értékelési időszak egységesen 12 hónap. Ha azonban egy vagy több tételnél a fedezeti tartamot 24 hónapban állapítják meg, akkor az értékelési időszak is egységesen 24 hónap. Az értékelési időszak abban az időpontban fejeződik be, amikor már nincs üzemszüneti kár, de legkésőbb a fedezeti tartam lejártával. 8. A kockázati körülmények az ajánlat megtételénél, a kockázat növekedése 5. oldal
1. A biztosító elismeri, hogy minden olyan körülményt ismertettek vele, ami az ajánlat megtételének időpontjában adott volt, és a kockázatvállalására hatással lehetett. Ez nem vonatkozik az elhallgatott körülményekre. Általában a PTK 540 -ban foglaltak érvényesek. Az 1. és 2. fejezetben foglaltak a kockázatfelmérés időpontjára és minden újonnan, a biztosítási szerződésbe felveendő kockázatra érvényes. 2. A kockázat növekedése a) A kockázat megnövekedését minden esetben be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító igényt tart a kockázat megnövekedésének napjától érvényes díjnövekményre. Nem esik szó kockázatnövekedésről, ha olyan új üzemágat vettek fel, ami a biztosított ingatlan területén lévő gyártó üzembe tartozik. A gyártó üzemhez tartozik minden szükséges kisegítő, mellék és kísérleti üzem. b) A kockázat növekedését a szerződő akkor köteles bejelenteni, amikor az a tudomására jutott. A biztosító kötelezettsége akkor is megmarad, ha a szerződő megsérti változásjelentési kötelezettségét, kivéve ha azt a szerződő szándékosan vagy súlyosan gondatlanul tette. A biztosított kötelessége arról gondoskodni, hogy az üzemben dolgozók a biztosítási ügyekben illetékesek felé a szükséges jelentéseket haladéktalanul megtegyék. Az alulbiztosításra vonatkozó rendelkezésekben foglaltak változatlan formában érvényesek. c) A megnövekedett kockázatú körülményeket a szerződő intézkedéseivel vagy egyéb kockázatcsökkentő körülménnyel ki lehet egyenlíteni, különösen abban az esetben, ha ezeket a biztosítóval egyeztették. d) Egyebekben a PTK 540 és 541 -ai az érvényesek. 9. Biztonsági előírások 1. A biztosított köteles a) minden törvényes, hatósági és a biztonsági szerződésben megállapodott biztonsági előírást betartani; b) az üzemben lévő vagyontárgyakat, különösen a biztonsági berendezéseket állandó szabályszerű állapotban tartani és a keletkező zavarokat, hiányosságokat vagy károkat haladéktalanul kiküszöbölni; c) a szokásos adatbiztonsági intézkedéseket végrehajtani és az adatbiztonsági és adathordozó berendezéseket a gyártó előírásainak/utasításainak betartásával karbantartani és kezelni; 2. Azon biztonsági előírásoktól történő eltérések, melyeket az iparfelügyelet vagy egyéb szakmai szervezet írásban jóváhagyott, nem befolyásolják a biztosító kártalanítási kötelezettségeit. A biztonsági- és üzemi előírásoktól való átmeneti eltérés a biztosított ingatlanon történő építési-, átépítési és javítási munkák során úgy lehetséges, hogy a szükséges műszaki megoldások megvalósításánál és azok elvégzésénél megnövelt gondossággal járnak el és nem sértik meg az arra vonatkozó biztonsági előírásokat. Azok az eltérések, melyek a hat hónapot túllépik, nem tekinthetőek átmenetinek. 3. Azokra az épületekre és termekre, melyek csak lakó, iroda vagy szociális célokat szolgálnak, nem kell alkalmazni a megállapított biztonsági előírásokat; ugyanez vonatkozik a bérelt, valamint a külső biztosításként fedezett kockázatokra, amennyiben a szerződőnek nincs ráhatása a biztonsági előírások betartására. 4. Ha a szerződő megsérti az 1. sz. szerinti kötelezettségeket, akkor a biztosító a PTK 540, ill. 541 -a szerint jogosult a felmondásra, vagy akár a teljesítés alóli felmentésre is. Ez akkor is érvényes, ha a kötelezettségszegés a kockázat növekedéséhez vezet. A biztosító felmondása annak beérkezését követő egy hónap múlva hatályos. A biztosító mentesül, ha a kötelezettségszegést szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követték el. 6. oldal
A szerződő nem felelős a törvényes, hatósági és szerződés szerinti biztonsági előírások megsértéséért, ha ezeket az ő és törvényes helyettesének vagy képviselőjének tudta nélkül tették meg, ill. kezdték el. 10. A biztosítási díj; a biztosítási védelem kezdete; a szerződés időtartama; a szerződéses viszony befejezése felmondás miatt 1. Biztosítási díj a) Amennyiben arról a felek másként nem állapodtak meg, a biztosítási kötvényben szereplő díj éves díj, és mindig a mindenkor érvényes biztosítási adó, tűzvédelmi hozzájárulás hozzáadásával előre fizetendő. Ha a biztosítási díj megfizetésnél a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a hiányzó részletet a biztosítási szerződésben megállapított fizetési időpontig köteles a szerződő megfizetni. A folyó biztosítási év elhalasztott részletének kifizetését a biztosító azonnal esedékessé teheti, ha a biztosított az egyik részlettel részben vagy egészben késésbe kerül. Ez utóbbi esetben a részletfizetés a jövőbeni biztosítási időszakokra meg is szűnhet. b) A biztosítási szerződés szerinti első díj akkor esedékes, ha a biztosított a biztosítási fedezetigazolást (vagy kötvényt) és a fizetési felszólítást vagy díjbekérőt megkapja, és megszűnik az esetleg fennálló elutasítási lehetőség, amire a biztosított hivatkozhatna. Ha részletfizetésben állapodnak meg, akkor csak az első részlet tekinthető első díjnak. c) Minden, az első díjat követő fizetés már folytatólagos díj. Ez vonatkozik a szerződés módosítása következtében jelentkező díjakra is. A részletfizetési megállapodást feltételezve a biztosítási díjat azon hónap 1-ével kell fizetni, amellyel megkezdődik az új biztosítási év. d) A késedelmes díjfizetésre a PTK megfelelő paragrafusai vonatkoznak. 2. A biztosító kockázatviselésének kezdete A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára átutalta, ill. amikor a díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg vagy a biztosító díj iránti igényét bírásági úton érvényesíti. Ha a szerződő előtt az ajánlat megtételekor ismert, hogy már megtörtént egy biztosítási esemény, akkor erre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. 3. A szerződés időtartama, a szerződés meghosszabbítása A szerződést a biztosítási szerződésben meghatározott időtartamra kötötték. A minimum egy évre kötött biztosítási szerződés mindig egy évvel hosszabbodik meg, ha legkésőbb egy hónappal a lejárata előtt írásban nem mondják fel. Ha a megállapodott idő rövidebb, mint egy év, akkor a szerződés felmondás nélkül a biztosítási szerződésben rögzített időpontban fejeződik be, hacsak a felek erről másképp nem állapodnak meg. 4. A szerződéses viszony befejezése felmondással Ha a biztosítási szerződés, egy biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító felmondásával vagy jogutódként tulajdonosváltással szűnik meg, ill. ha a biztosítási viszonyt annak kezdete után visszamenőleg szüneteltették, vagy kezdettől fogva érvénytelen, akkor a biztosítót a díj a PTK-ban foglaltak szerint illeti meg. A biztosítási viszony idő előtti megszűnésénél, a biztosítási díj vagy a díjtételek megváltozásánál a díjat pro rata temporis elv szerint számolják el. 11. Többszörös biztosítás; túlbiztosítás; kettős biztosítás 7. oldal
1. Ha a szerződő a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatok egyikére szóló további biztosítást köt (többszörös biztosítás), akkor köteles a biztosítót a többi biztosítóról és a biztosítási összegekről legkésőbb a biztosítási eseményt követően haladéktalanul írásban tájékoztatni. Ha a szerződő az 1 bekezdés szerinti kötelezettségét megsérti, a biztosító mentesül. Nem mentesül a biztosító, ha a kötelezettség megszegése sem szándékosságon, sem pedig súlyos gondatlanságon nem alapszik, ill. ha a biztosító a biztosítási esemény előtt tudomást szerzett a másik biztosításról. 2. Amennyiben a biztosítási szerződés tartalmaz önrészesedést és az adott vagyontárgyakra több biztosítás is van, akkor kártérítésként a több biztosítási szerződésből sem lehet többet igényelni, mint a kár nagysága, levonva abból az önrészt. 3. Ha a szerződött vagy a biztosított egy másik biztosítási szerződésből ugyanarra a kárra kér kártérítést, akkor a meglévő szerződésből fennálló igény oly módon mérséklődik, hogy az összes szerződésből eredő kártérítési összeg nem lehet nagyobb, mint ha biztosítási összegek összege, ami alapján a díjakat számolták csak a meglévő szerződésben lett volna biztosítva. 4. Ha a biztosítási összeget túlbiztosítás vagy kettős biztosítás miatt csökkentik, akkor ettől az időponttól kezdődően a biztosító azt a díjat követelheti a szerződőtől, amit akkor adott volna, ha szerződést a csökkentett biztosítási összeggel kötötték volna meg. 12. Szerződő, biztosított 1. Ha a biztosítási szerződésben foglaltak szerint a szerződő és a biztosított személye nem ugyanaz, akkor a szerződő, ha nincs is birtokában a biztosítási szerződésnek, saját nevében rendelkezhet a biztosított jogairól, annak beleegyezése nélkül. A szerződő a biztosított beleegyezése nélkül jogosult a kártérítést elfogadni vagy a biztosított jogait érvényesíteni, még akkor is ha nincs is birtokában a biztosítási szerződés. Azonban a biztosító a kártérítés kifizetése előtt kérheti annak bizonyítékát, hogy a biztosított ehhez beleegyezését adta. 2. A biztosított nem rendelkezhet saját jogairól, akkor sem, ha birtokában van a biztosítási szerződés. A kártérítést csak a szerződő beleegyezésével igényelhet. 3. A szerződő változásjelentési kötelezettsége a biztosítottra is vonatkozik, kivéve azt az esetet, ha a szerződő a biztosított tudta nélkül kötött biztosítást az adott vagyontárgyakra. 13. Biztosítási összeg; előgondoskodás; díjszámítás 1. A biztosító fedezetet nyújt az egyes tételek biztosítási összegein felül a biztosítási szerződésben megállapodott előgondoskodási összegek erejéig. Jelen megállapodás nem érvényes a kártérítési limitekre és az első kockázati összegekre. 2. A biztosítási év megfelel az üzleti évnek. A szerződő köteles az üzleti év lejárta után legkésőbb 6 hónappal a 3. pont rendelkezései szerint a lejárt üzleti év meghatározott üzleti eredményeit jelenteni. 24 hónapos fedezeti tartam esetén az utolsó üzleti év lejártával befejeződött 24 hónapból adódó összeget kell bejelenteni. 3. Egy üzleti év üzleti eredményét a következők szerint kell megadni: Nettó forgalmi árbevétel; Hozzáadva / levonva a kész és nem kész termékek állományának változásait; levonva a nyers-, segéd- és üzemi anyagok, valamint beszerzett áruk ráfordításait. A kártérítés elszámolása innen változatlan marad. 4. A lejárt üzleti évre a díjat a 3. pont alapján bejelentett összeg alapján számítják ki. Ha a bejelentett összeg 8. oldal
a) az elmúlt üzleti évben alacsonyabb volt, mint a biztosítási összeg, akkor a fennmaradó összegre fizetett díjat a lerótt éves díj harmadáig visszatérítik; b) az elmúlt üzleti évben magasabb volt, mint a biztosítási összeg, akkor a díjat a különbözeti összegre a megállapított előgondoskodási összegig meg kell fizetni. 5. Ha a jelentés a 2. pont alapján nem történik meg határidőben, akkor a lejárt üzleti évre megállapított előgondoskodásra, ill. az éves átlag összegéből a 8. pont alapján adódó előgondoskodásra számított díjat meg kell fizetni. 6. A kártérítést a bejelentendő összeghez, a visszatérítéshez és az utólagos fizetéshez minden tétel esetében külön kell megállapítani. Az ugyanolyan fedezeti tartammal rendelkező tételek egy tételnek számítanak. 7. Ha kár esetén bebizonyosodik, hogy az elszámoláshoz bejelentett összeg a 2 pont szerint alacsonyabb volt, mint az az összeg, amit a 2. és 3 pont alapján jelenteni kellett volna, akkor jelen feltétel szerint az igényelt (és jogos) kártérítés úgy arányik a kifizetett kártérítéshez, mint a helytelenül közölt adatok alapján számított díj a valós adatok alapján számított díjhoz. Amennyiben egy vagy több tételnél 12 hónapot meghaladó, de max. 24 hónapos fedezeti tartamban állapodtak meg, akkor a 2. pont alapján jelentendő összeg egységesen az utolsó üzleti év lejártával befejeződött 24 hónap időtartamára vonatkozik. 8. Ha a biztosítási összeg az elmúlt üzleti évben megváltozott, akkor a 4. pont értelmében biztosítási összegként azok időtartammal súlyozott átlaga az érvényes. 14. Kártérítési számítás; kártérítési határok; önrész 1. A biztosító megtéríti a 4 szerint az üzemszüneti károkat és az 5 szerint biztosított többletköltségeket. 2. Az alulbiztosításra vonatkozó rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra, azonban a 13 7 pont változatlanul érvényes. 3. A biztosító a kártérítést biztosítási eseményenként maximum a) a tételenként megállapított biztosítási összegig; b) addig a kártérítési limitig téríti, ahogy ezeket jelen feltételekben előirányozták vagy kiegészítően megállapították. Minden esetben az alacsonyabb összeg a döntő. Azok a többletköltségek, melyeket a biztosított a kár elhárítására vagy csökkentésére fordít nem kerülnek térítésre, amennyiben a többi kártérítéssel együtt meghaladják a maximális kártérítést, hacsak azok nem a biztosító útmutatásain alapultak. 4. Egy biztosítási esemény alatt értendő a B fejezet 2-5, 7 és 8 -ai szerint minden olyan káresemény, ami egy és ugyanazon biztosított kockázat miatt 72 órán belül kezdődik. 5. Ha a felek éves maximális kártérítési limitben állapodtak meg, akkor minden biztosítási esemény, ami a folyó biztosítási évben kezdődik együttesen az éves maximális kártérítésbe tartozik. 6. Ha a felek önrészesedésben állapodtak meg, akkor jelen feltétel értelmében kártérítési kötelezettségként elszámolt összeg, beleértve biztosítási eseményenként az 5 1 pont szerinti többletköltség térítést, a megállapított önrésszel kerül csökkentésre. Az egyes tételekre vagy a biztosítási védelem bővítésére szóló kiegészítően megállapított önrészt előzetesen kell levonni. 7. A megállapított időarányos önrészesedésként a szerződő a feltételek szerint kártérítésként megállapított összegnek (beleértve az 5 1. pont szerinti ráfordításokat is) azt a részét maga viseli, ami úgy aránylik a teljes összeghez, mint 9. oldal
az időarányos önrészesedés összege az üzemszünet teljes időszakához a fedezeti tartamon belül. Emellett az üzemszünet teljes idejére csak azt az időtartamot veszik figyelembe, amelyben a biztosított üzemben dolgoztak, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül dolgoztak volna. 15. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és utána; az üzleti titok védelme 1. A szerződő köteles minden olyan vagyoni kárt azonnal jelenteni a biztosítónak, aminek üzemszünet lehetne a következménye. A bejelentés akkor történik időben, ha azonnal jelentik, miután a biztosított biztosítási osztálya vagy a biztosítási referens tudomást szerzett a kárról. A biztosítottnak gondoskodnia kell arról, hogy az üzem megfelelő helyei megtegyék a biztosítási osztály/biztosítási referens felé a szükséges jelentéseket. 2. A szerződő kötelessége üzemszüneti kár bekövetkeztekor: a) A kárt lehetőség szerint a biztosítótól beszerzett útmutatások alapján csökkenteni. b) A biztosító kérésére az ésszerűség határain belül a kár nagyságáról, okáról és kártérítési kötelezettségének terjedelméről minden vizsgálatot megengedni, kérésre minden ehhez szükséges felvilágosítást írásban kell közölni, így különösen a folyó és az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket, leltárt és mérleget, valamint a segédkönyveket, számlákat és egyéb adatokat rendelkezésre kell bocsátani. c) A káresemény helyszínének megváltoztatását lehetőleg kerülni, amíg abba a biztosító bele nem egyezik. Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor az üzemzavar csökkentéséhez szükség van a takarítási és helyreállítási munkák azonnali megkezdésére. d) A biztosított kárbizonyítási kötelezettsége változatlan marad. 3. Ha a biztosított megsérti az említett kötelezettségek egyikét, akkor a biztosító a PTK vonatkozó részei alapján mentesül a kártérítési kötelezettség alól. 4. Ha a kötelezettség szándékos megsértése sem a biztosítási esemény megállapítására, sem a kártalanítás megállapítására vagy terjedelmére nincs hatással, ill. ez a tény nem volt elegendő a biztosító érdekeinek komoly megsértésére, és ha ezen kívül a szerződőnek nem róható fel komoly bűnösség akkor a 3. pont ellenére nem szűnik meg a biztosító kártérítési kötelezettsége. 5. A kár megállapításával megbízottak kötelesek a kár által érintett vagyontárgyakat csak abból a szempontból és annyira vizsgálni, amennyire az a káresemény elbírálásához feltétlenül szükséges. 16. Képviselők 1. A szerződővel egyenrangúak a képviselői. 2. Képviselőnek számítanak: a) részvénytársaságoknál az igazgatóság tagjai b) korlátolt felelősségű társaságoknál az ügyvezető c) betéti társaságoknál a beltagok d) közkereseti társaságoknál az üzlettársak e) magáncégeknél a tulajdonosok 10. oldal
f) egyéb vállalati formáknál a törvényes előírások szerinti hivatalos felső képviseleti szervek 3. Személyek, akiknek a biztosított vagyontárgyakat bérleti,- haszonbérleti-, vagy egyéb szerződések alapján hosszabb időre kizárólagos gondozásba adták, csak akkor lehetnek képviselők, ha a szerződő, mint a vagyontárgy tulajdonosa átadta hatáskörét, hogy bizonyos mértékben képviselhessék őt. Ha a szerződő foglalkozásának keretében folyamatosan és nagy számban köti a bérleti és/vagy haszonbérleti szerződéseket, akkor a bérlők és haszonélvezők nem lehetnek a szerződő képviselői. 17. Szakértői eljárások 1. A biztosítási esemény után a biztosított és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a kár nagyságát szakértők fogják megvizsgálni. A szakértői eljárást megállapodás alapján a kártérítési igény egyéb tényleges feltételeire, valamint a kártérítés nagyságára is ki lehet terjeszteni. A szerződő egyoldalúan is kérheti a biztosító ellen a szakértői eljárást. 2. A szakértői eljárásra vonatkozó megállapítások: a) Minden partner, írásban megnevez egy szakértőt, és a másikat az általa megnevezett szakértő adatainak megadásával írásban felszólíthatja egy második szakértő megnevezésére. Ha a második szakértőt a felkérés kézhezvételétől számított két héten belül nem nevezik meg, akkor azt a felszólító fél a káresemény helyszínén illetékes bírósággal kineveztetheti. A felkérésben utalni kell erre a következményre. b) A két szakértő az eljárás megkezdése előtt harmadik szakértőt kér fel elnöknek. Ha ebben nem egyeznek meg, akkor az elnököt az egyik fél felkérése alapján a káresemény helyszínén illetékes bíróság nevezheti meg. c) A biztosító nem nevezhet meg olyan szakértőt, aki a szerződő versenytársa vagy vele üzleti kapcsolatban áll, továbbá olyan személyt, aki a versenytársnál vagy üzleti partnernél áll alkalmazásban vagy velük hasonló szerződéses viszonyban van. Ez értelemszerűen vonatkozik az elnök kinevezésére is. 3. A szakértők megállapodásainak tartalmazni kell: a) az aktuális, valamint az elmúlt üzleti év eredmény kimutatását (nyereség és veszteség adatait), az üzemszünet kezdetéig; b) az eredmény kimutatást (nyereség és veszteség adatokat), melyekből megállapítható, hogyan alakult volna a biztosított üzemi nyeresége és költsége az értékelési időszak alatt, a jogalapját tekintve térítésköteles üzemszünet nélkül; c) az eredmény kimutatást (nyereség és veszteség adatokat), melyekből megállapítható, hogyan alakult az üzem nyeresége és költsége az üzemszünet következtében kialakult értékelési időszakban; d) hogyan és milyen módon alakultak azok a körülmények, melyek a biztosító kártérítési kötelezettségét befolyásolják, melyeket az üzemszüneti kár megállapításánál kellett figyelembe venni. 4. A szakértőknek az eredmény kimutatásokban figyelembe kell venniük a 4 8. és 9. pontokat. Minden fajta költséget külön ki kell mutatni, a folyamatos költségeket meg kell jelölni. 5. A szakértők mindkét fél felé egyidejűleg közlik megállapításukat. Ha a megállapítások eltérnek egymástól, akkor a biztosító haladéktalanul átadja őket az elnöknek. Ő, a szakértők megállapításai által húzott határokon belül dönt a vitás pontokról, és egyidejűleg átadja azt mindkét félnek. 6. Mindkét fél maga viseli szakértőjének költségeit. Az elnök költségeit a felek fele-fele arányban viselik. 11. oldal
7. A szakértők vagy az elnök megállapításai kötelezőek, ha nem bizonyosodik be, hogy az jelentősen eltér a nyilvánvaló tényállástól. Ennek a kötelező megállapításnak az alapján hozza meg a biztosító a 14 szerint a döntését. 8. A biztosított a 15 1. pontban felsorolt kötelezettségei változatlan formában tovább érvényesek. 18. Kártérítés fizetése 1. Ha a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapítást nyert, akkor a kártérítés kifizetése két héten belül megtörténik. 2. Kárelőleg abban az esetben igényelhető, ha már megállapítást nyert, hogy az üzemszünet elmúlt idejére milyen minimál összeg fizetendő. 3. A fizetési határidőt módosíthatja, valamint nem lehet a 2. pont szerint részletfizetést igényelni, ha a szerződő eladósodása miatt a kártalanítást nem lehet megállapítani vagy nem lehet kifizetni. 4. A biztosító módosíthatja a fizetés dátumát, a) ha és amíg kétség merül fel a szerződő átvételi jogosultságáról; b) ha a szerződő, vagy képviselője ellen a biztosítási esemény okán olyan hatósági vagy büntetőbírósági eljárást kezdeményeztek, ami a kártérítési igényre nézve jogerős, az eljárás jogerőssé válásáig. A biztosító a fizetés elhalasztására vonatkozó jogával nem élhet, amennyiben a hatósági vagy büntetőjogi eljárás nem kifejezetten maga a szerződő vagy annak törvényes képviselői ellen irányul. 19. A kártérítési kötelezettség elmaradása; kereseti határidő; 1. Ha a szerződő rosszhiszeműen próbálja megtéveszteni a biztosítót a kártérítés okára vagy nagyságára ható jelentőségű tényről, akkor a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Ha az 1 bekezdés szerint a rosszhiszemű megtévesztést vagy megtévesztési kísérletet jogerős büntetőítélet támasztja alá, akkor az 1 bekezdés feltételei igazoltnak tekinthetőek. 2. Ha a kártérítési igényt peres úton hat hónapos határidőn belül nem érvényesítik, miután a biztosító azt a határidő lejártával összefüggő jogkövetkezmény beadásával írásban elutasította, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól. A szakértői eljárás [17. ] a határidő lejártát késleltetheti. 20. Kártérítési igény harmadik féllel szemben 1. A kártérítési kötelezettség nem változik, ha a szerződő harmadik féllel szemben fennálló kártérítési igényétől, ill. az igény biztosítására szolgáló jogától eláll vagy arról lemond. Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor a harmadik fél vagy képviselője a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezen túlmenően a biztosítási védelem változatlan marad, ha a szerződő a biztosítási esemény bekövetkezte előtt a szokásos keretek között a kártérítési igényről lemond. 2. Amennyiben a szerződőt harmadik féllel szemben kártérítési igény illeti meg, és ez az igény átszáll a biztosítóra, akkor a biztosító ezt az igényt csak a szerződő beleegyezésével érvényesítheti, kivéve ha a kárt a harmadik fél vagy képviselője szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta. 21. Jogi viszony a biztosítási esemény után 1. A biztosítási összegek nem csökkennek azáltal, hogy a kártérítés megtörtént. 12. oldal
2. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosító, vagy a szerződő felmondhatja a biztosítási szerződést. A felmondásnak írásban kell megtörténnie és a biztosítóhoz legkésőbb a kártérítés kifizetésétől számított egy hónapon belül kell beérkeznie. A fizetéssel egyenrangú, ha a kárt olyan ok miatt utasították el, ami a biztosítási esemény bekövetkeztét nem befolyásolja. A felmondás a beérkezéstől számított három hónap múlva válik hatályossá. A szerződő határozhatja meg, hogy felmondása azonnal vagy egy későbbi időponttal (annak legkésőbb a meglévő biztosítási év befejezésével) váljon hatályossá. 10 4. pont változatlan marad. 22. Írásbeliség; a felmondás visszautasítása; bejelentések A bejelentéseket és nyilatkozatokat minden esetben írásban kell megtenni. Ez nem vonatkozik a 15 1 fejezet 1. pont szerinti kárbejelentésre. 23. Ügynöki meghatalmazás A biztosító képviselőjét csak akkor lehet meghatalmazni, hogy a szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait átvegye, ha a biztosítási szerződést ő közvetítette és folyamatosan kezeli. 24. Együttbiztosítás 1. Azoknál a biztosításoknál, melyeket több biztosító jegyzett, a biztosítók mindig csak saját megtartásuk erejéig állnak kockázatban. 2. A vezető biztosító jogosult a szerződő bejelentéseit és jognyilatkozatait minden résztvevő biztosító részére átvenni. 3. Ha a szerződéses alap a résztvevő biztosítók részére megegyezik, a következőkben állapodnak meg: A szerződő jelen szerződésből adódó jogvitáit csak a vezető biztosító ellen és csak annak arányában érvényesítheti. A résztvevő biztosítók kötelezőnek elismerik a vezető biztosító ellen jogerőssé vált döntést, valamint abból a perfüggőség után a szerződővel lezárt megegyezést. Amennyiben a vezető biztosító hányada nem éri el a fellebbezési- vagy jogorvoslati összeget, akkor a szerződő jogosult a vezető vagy egy résztvevő biztosító kérésére a keresetet egy másik, szükség esetén további biztosítókra kiterjeszteni, amíg azt az összeget el nem éri. Ha ennek a kérésnek nem tesz eleget, akkor a 3 pont nem érvényes. 25. Alkalmazott jog; illetékesség Ha arról a felek a biztosítási feltételekben másképp nem állapodnak meg, akkor a törvényes előírások az érvényesek. A szerződés minden részében, minden olyan kérdésben is, ami létrejöttét, hatékonyságát vagy értelmezését érinti kizárólag az magyar jog az érvényes. Ez a külföldi kockázatokra is vonatkozik. Kizárólag az magyar jog az illetékes. Illetékes lehet a szerződő székhelye is, amennyiben ez a Magyar Köztársaság területén belül található. 13. oldal
B fejezet Biztosított vagyoni károk 1. Tűzbiztosítás 1. Vagyoni kárnak számít az üzemben lévő vagyontárgyak elpusztítása, meghibásodása vagy eltűnése, amennyiben azok oka: a) tűz b) villámcsapás c) robbanás d) személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen jármű részeinek, rakományának becsapódása vagy lezuhanása e) olvadt massza kiömlése 2. Tűz a) A tűz (lángolás, belobbanás, izzás) a jelen szerződés szempontjából: az olyan anyagi állapotváltozásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedőképesen, hő- és fényhatás kíséretében, és ami rendeltetésszerű tűzhely nélkül keletkezett, vagy otthagyták és saját erőből terjedt el. Tűznek számít a fényjelenséggel és hő leadással járó folyamat is, ami csak atmoszférikus feltételektől eltérő hőmérsékleti-, nyomás- vagy koncentrációs viszonyok között, vagy halogén (pl. klór), vagy réz közreműködésével tud keletkezni és elterjedni. Az elektromos rövidzárlat, és túlfeszültség akkor sem tűz, ha fényjelenséggel jár együtt. b) Csak ha a felek erről külön megállapodtak, akkor számít a gőztermelő berendezéseken, hőcserélőkön, levegő előmelegítőkön, rekuperátorokon, füstgázvezetékeken, szűrő-, REA-, DENOX és hasonló műszaki berendezéseken keletkezett tűz dologi kárnak, és akkor is csak abban az esetben, ha a tűz a berendezésen belül tör ki. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor az 1 fejezet keretein belül nem számít dologi kárnak a falazat, burkolat, rétegezés és gumírozás, szűrőanyagok és szűrőbetétek, kontaktanyagok és katalizátorok vesztesége, melyeket a biztosított berendezések élettartama alatt a tapasztalat szerint többször kell cserélni. Az előbb említett vagyontárgyak biztosítási értéke eltérően a 12 -ban foglaltaktól a kár bekövetkeztekor meglévő elhasználtság fokától függ. 3. Villámcsapás a) Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, ill. nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy egy földi tárgy között. Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amelyet a villámcsapás gyújtó, égető, hő- valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha: az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, az magában a villámvédelmi rendszerben, következett be. b) Amennyiben arról külön megállapodás készül, akkor dologi kárnak számít a villám által okozott túlfeszültségi kár is. 4. Robbanás a) Jelen feltétel szerint robbanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatás által okozott károkat. Az állandó gáz- vagy gőznyomás alatt álló tartály robbanásáról beszélünk, amikor a falai olyan terjedelemben károsodnak, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomás hirtelen egyenlítődik ki. Amennyiben tartályon belüli robbanásról van szó, a tartályban keletkezett kár csak akkor dologi kár, ha annak falazata nem hasadt szét. 14. oldal
b) A biztosítás nem terjed ki azon károkra, melyek belsőégésű motorok égésterében fellépő robbanások, vagy elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeztek 5. Olvadt massza Dologi kárnak számít az üzemben lévő vagyontárgyakban keletkezett olyan kár, amit az olvadt massza tároló edényéből vagy vezetékéből történő akaratlan kiömlése közvetlenül okoz. Ezekben a tároló edényekben vagy vezetékekben keletkezett kár is dologi kárnak tekinthető, kivéve a tartály belsejében és a kitörési helyen jelentkező kárt. Magában az olvadt masszában keletkező kár nem tekinthető dologi kárnak. 6. Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között a) földrengés, b) belső zavargások által okozott károk. 2. Vihar és jégverés biztosítás 1. Dologi kárnak tekinthető az üzemben lévő vagyontárgyaknak vihar- vagy jégkár által történt elpusztulása, meghibásodása vagy elvesztése. 2. Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, melynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 60 km/órás sebességet. Amennyiben a szél erőssége a biztosítási helyen nem megállapítható, akkor abban az esetben lehet az adott helyen vihart feltételezni, ha a szerződő bebizonyította, hogy a) a légmozgás a biztosítási hely környékén a kifogástalan állapotban lévő épületekben vagy egyéb hasonló ellenállásra képes vagyontárgyakban is kárt okozott, vagy b) a keletkezett kár a biztosított, egyébként kifogástalan állapotban lévő épületekben csak vihar miatt keletkezhetett. 3. Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: a) eső, jég, hó vagy egyéb szennyeződés behatolása nem rendesen bezárt ablak, külső ajtó vagy egyéb nyílásokon keresztül, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar vagy jég következtében keletkeztek; b) szökőár; c) lavina; d) tűz, robbanás, személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek, rakományának becsapódása, lezuhanása. 4. Nem biztosítottak továbbá a) az épületen kívül lévő mozgatható vagyontárgyakban; b) és nem beköltözhető állapotú épületekben, és az ezekben az épületekben található vagyontárgyakban keletkezett károk. 3. Elemi kár biztosítása (vihar- és jégkár nélkül) 15. oldal
1. Vagyoni kárnak számít az üzemben lévő vagyontárgyak elpusztítása, meghibásodása, vagy eltűnése, ha azok a) árvíz, b) földrengés, c) talajsüllyedés, földcsuszamlás, d) hónyomás, lavina, e) vulkánkitörés által elpusztultak, megsérültek, vagy eltűntek. 2. Árvíz a) Árvíznek nevezzük a biztosított hely a felszín feletti vagy folyó vizek mederből való kilépésének vagy; csapadékhatás miatt történő károsodását. b) Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között szökőár, földrengés, vulkánkitörés, tűz, robbanás, repülő testek, ill. azok rakományának, részeinek becsapódása vagy lezuhanása belső nyugtalanság miatt. 3. Földrengés A földrengés a föld talajának természetes rázkódása, melyet a föld belsejébe lejátszódó geofizikai folyamatok váltanak ki. Földrengést tételezünk fel, ha a szerződő bebizonyítja, hogy a biztosítási ingatlan környékén a föld talajának természetes mozgása a kifogástalan állapotban lévő épületekben vagy egyéb hasonló ellenállásra képes tárgyakban is kárt okozott, vagy a keletkezett kár a biztosított, egyébként kifogástalan állapotban lévő épületekben csak földrengés miatt keletkezhetett. 4. Talajsüllyedés, földcsuszamlás a) A talajsüllyedés a föld talajának, az abban lévő természetes üregek miatti természetes süllyedése. b) A földcsuszamlás a kőzet - vagy földtömeg természetes megcsúszása, vagy lezuhanása. c) Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: szárazság, vagy kiszáradás, tűz, robbanás, személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek becsapódása, lezuhanása földrengés, árvíz, vulkánkitörés. 5. Hónyomás, lavina a) Hónyomás a hó- vagy jégtömeg súlya által kiváltott statikus nyomó hatás. b) Lavinának nevezzük a hegyoldalakról lezúduló hó-vagy jégtömeget. c) Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között 16. oldal
tűz, robbanás, személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek becsapódása, lezuhanása. földrengés, árvíz. d) Nem tekinthetőek dologi kárnak továbbá azon károk, melyek azon épületekben, melyek nincsenek még beköltözhető állapotban, és az ezekben az épületekben található tárgyakban keletkeztek. 4. Csőtörés (vezetékes víz) biztosítás (beleértve spinkler szivárgást is) 1. Dologi kárnak tekinthető az üzemben lévő vagyontárgyaknak vezetékes víz által történt elpusztulása, meghibásodása vagy elveszése. 2. Vezetékes vízkárnak tekintendőek a a) a vízellátás csöveiből vagy tömlőiből (nyomó- vagy csatorna csövek), b) egyéb, a vezetékrendszerrel összekapcsolt berendezésekből, c) a meleg víz-, gőzfűtés-, klíma-, hőszivattyú-, vagy napelemes fűtőberendezésekből, d) a Spinkler-, permetező-, szóró- vagy oltókészülékekből nem rendeltetésszerűen kilépő víz által okozott károk. Az olyan hőközvetítő folyadékok, mint sólé, olaj, egyéb hűtő- vagy hűtőközeg nem rendeltetésszerű kiáramlása a fenti berendezésekből szintén biztosítási esemény. 3. Biztosítási fedezet kiterjed a) az épületen belül aa) a vízellátás (nyomócsövek és csatornák), a meleg víz vagy gőzfűtés-, klíma-, hőszivattyúk vagy szolár berendezések, Sprinkler-, permetező-, szóró-, vagy oltókészülékek csöveinek törés és/vagy fagyáskáraira bb) fürdőberendezésekben, mosókádakban, vízöblítéses WC-kben, vízcsapokban, szagelzárókban, vízmérőkben, meleg víz vagy gőzfűtéses berendezésekben, klíma-, hőszivattyú- vagy szolár berendezések fűtőtesteiben, fűtőkazánjaiban, bojlerekben, beleértve azok alkatrészeiben, Sprinkler-, permetező, szóró vagy oltókészülékek egyéb, nem csővezeték részeiben keletkezett fagykárokra b) az épületen kívül a házi vízellátás (nyomó és csatornacsövek), meleg víz vagy gőzfűtés, klíma-, hőszivattyúk, vagy szolár berendezések csöveinek törés és/vagy fagyáskárára amennyiben ezek a csöveket a biztosított ingatlanon helyezkedik el vagy amennyiben a biztosított ingatlanon kívül, egy jelen biztosítási szerződés keretein belül biztosított épület vagy berendezés ellátására szolgálnak és a szerződő viseli ezek kárveszélyeit. Azon csövek, melyek fűtőkazánok, bojlerek, hőcserélők vagy hasonló felszerelések tartozékai, az a) és b) pontok szerint nem számítanak csöveknek. 4. Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: a) fürdő, mosdó vagy mosóvizek 17. oldal
b) nyilvános lefolyórendszerek csöveiből visszafolyó víz; c) talajsüllyedés, vagy földcsuszamlás, hacsak nem a talajsüllyedést vagy földcsuszamlást az 1. pontban foglaltaknak megfelelően víz okozta, d) penész vagy gomba, e) tűz, robbanás, személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek becsapódása, lezuhanása. f) földrengés, g) belső zavargás. Az a) és b) szerinti kivételek nem vonatkoznak a 3 sz. szerinti csövek töréskáraira, továbbá az 1. szerinti károkra sem, amennyiben azok a csőtörések következményei. 5. Nem tekinthető dologi kárnak továbbá azokban az épületekben, melyek nincsenek még beköltözhető állapotban és az ezekben az épületekben található vagyontárgyakban keletkezett károk. 5. Sztrájk, belső zavargások, rosszindulatú rongálás vagy munkából történő kizárás 1. Dologi kárnak tekintendő az üzemben lévő vagyontárgyak elpusztulása vagy meghibásodása, amennyiben azok oka: a) belső nyugtalansággal közvetlen kapcsolatban lévő erőszakos cselekedet, b) közvetlen rosszindulatú rongálás, c) sztrájkoló vagy munkából kizárt munkavállalóknak a sztrájkkal, vagy a munkából kizárás ellen irányuló ellenállással kapcsolatos közvetlen cselekedetei, vagy d) a belső nyugtalansággal közvetlen összefüggésben lévő rablások miatti elveszés. 2. Jelen feltétel értelmezése szerint belső nyugtalanságnak számít, ha a nép számottevően jelentős része a nyilvánosság nyugalmát és rendjét sértő módon lép fel és személyek vagy vagyontárgyak ellen erőszakot alkalmaz. 3. Rosszindulatú rongálásnak tekinthető minden, szándékosan, közvetlenül okozott meghibásodás vagy pusztítás a biztosított vagyontárgyakban. 4. A sztrájk egy, viszonylag nagy számú munkavállaló közreműködésével, tervszerűen végrehajtott, meghatározott célra irányuló, közös munkaleállás. A munkából való kizárás egy meghatározott célra irányuló viszonylag nagy számú munkavállalónak a tervszerű munkából történő kirekesztése. 5. Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: a) tűz vagy robbanás, hacsak nem belső zavargások következménye b) földrengés, c) államhatalmi szervek által hozott rendelkezések. 6. A belső zavargások, rosszindulatú rongálás, sztrájk vagy munkából történő kizárás által okozott károk iránt benyújtott kártérítési igény nem térítendő, ha azt bármely állami fedezet téríti. 18. oldal
6. Idegen jármű ütközése, füst, hangrobbanás 1. Dologi kárnak tekintendő az üzemben lévő vagyontárgyak elpusztulása, vagy meghibásodása, amennyiben azok oka: a) idegen jármű beleütközése, b) füst, c) hangrobbanás. 2. Idegen jármű ütközésének számít minden kötött pályán vagy úttesten közlekedő jármű vagy azok rakományai által a biztosított vagyontárgyakban okozott károsodás. Nem számít dologi kárnak a) a járművekben keletkezett kár, b) a kopás által keletkezett kár. 3. Füst kárnak számít a biztosított vagyontárgy füst általi olyan elpusztulása vagy meghibásodása, amit a tűzi-, fűtő- főző vagy szárítóberendezésekből nem rendeltetésszerűen kilépett füst okoz. 4. Jelen feltétel értelmében hangrobbanásról akkor beszélünk, ha egy repülőgép túllépvén a helyi hangsebességet, nyomáshullámot hoz létre. 5. Tekintet nélkül a kiváltó okokra nincs biztosítva többek között: a) tűz, robbanás, személyzettel közlekedő légi jármű, ill. ilyen légi jármű részeinek becsapódása, lezuhanása, b) földrengés, c) belső zavargás. 7. Meg nem nevezett veszélyek 1. Jelen feltétel értelmében dologi kárnak számít a biztosított vagyontárgyakban keletkezett minden olyan hirtelen, váratlan, előre nem látható módon keletkezett kár esetén, melyeknek kiváltó oka nem található a 1 6 alatt. Előre nem látottak azok a károk, melyeket a szerződő vagy képviselője sem időben nem látott előre, sem az üzem napi tevékenységéhez szükséges szakismerettel nem láthattak előre, hacsak nem súlyos gondatlanság esete áll fenn. Megsemmisülésnek vagy meghibásodásnak számít a biztosított vagyontárgy állagában bekövetkezett hátrányos jellegű változás. Jelen feltétel értelmében nem számít megsemmisülésnek vagy meghibásodásnak a kár, ha egy eredetileg meglévő hiba vagy hiányosság kerül napvilágra. A biztosított vagyontárgyak bűncselekmény általi eltűnése, megsemmisülése csak abban az esetben számít biztosítási eseménynek, amennyiben arról külön megállapodás születik. Azon saját használatú vagyontárgyak esetében, melyeknél a káresemény miatt csupán olyan jelentéktelen változás következik be, amely nem befolyásolja a használati értéküket, nem beszélünk biztosítási eseményről, azaz kártérítés értük nem fizethető. 2. Tekintet nélkül a kiváltó okokra nem számít dologi kárnak: a) a normál üzemi elhasználódás; A más vagyontárgyakban vagy azok részeiben keletkezett következményi károk jelen esetben akkor vannak biztosítva, ha önmaguk nem tartoznak a kizárások közé; hasonlóképen vonatkozik ez a gépi berendezéseknél a géprészekre is, ha a károsodott géprész nem szorult volna felújításra; ezen feltétel értelmében dologi résznek számít a működési egység (minimum gyártási csoport vagy csereegység); 19. oldal
b) a gépekben, gépi berendezésekben és felszerelésekben, elektronikus adatfeldolgozó- és tároló berendezésekben külső behatás nélkül keletkezett gyártási hibák, mint pl. konstrukciós-, öntési-, anyag-, tervezési, számítási-, vagy kivitelezési hibák, vagy kezelési hibák, ügyetlenség, a mérő-, szabályozó- vagy biztonsági berendezések elromlása vagy a karbantartás, átalakítás, átszerelés, javítás vagy üzembe helyezés során keletkező károk; A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás; c) a készletekben, a klíma -, fűtő-, vagy hűtő rendszerek kiesése, vagy hibás működése során keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás; 3. Jelen feltétel értelmezései szerint nem számít dologi kár az a kár, amely: a) a feldolgozás vagy javítás során, a feldolgozott vagy javított vagyontárgyakban keletkeztek. b) a keveredés (pl. mérgezés, kormozás, lerakódás, porosodás, ráömlés) során keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás; c) idő előtti elhasználódás, korrózió, erózió, zsugorodás, kazánkő lerakodás, iszap vagy egyéb lerakodás miatt keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás; d) az épületek és épület részek süllyedése vagy tágulása, beleértve az udvar- és járdarögzítéseket, valamint utakat; a föld feletti- vagy föld alatti építmények, vagy az altalaj kiszáradása miatti földsüllyedéseket. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás. A b) d) kizárások nem érvényesek, ha az ott megnevezett eseményeket egy másik, a biztosított telephelyen bekövetkező térítésköteles dologi kár okozta. e) mindennemű mágneses behatás okán az adatok törlése vagy megváltoztatása miatt, azonban az adathordozó anyagok egyidejű pusztulása vagy sérülése nélkül keletkeztek; f) szabadban található, mozgatható vagyontárgyakban vagy nyitott épületekben található vagyontárgyakban időjárási hatások miatt keletkeztek. A biztosítás kiterjed más vagyontárgyakban keletkező következményi károkra, amennyiben ezekre a károkra nem vonatkozik a kizárás. g) belső pusztulás vagy a javak természetes állapota, ill. olyan normál légnedvesség vagy szokásos hőmérsékleti ingadozások, valamint normál hőmérsékleti behatások miatt keletkeztek, melyekkel az évszakok és a helyi viszonyok miatt számolni lehet. h) árvíz vagy szökőár miatt keletkeztek. i) belső nyugtalanság, sztrájk, vagy munkából történő kizárás okán keletkeztek, amennyiben azok a hatályos polgárjogi rendelkezéseken alapszanak. A kártérítésre vonatkozó igény ezekben az esetekben azokra a kár részekre vonatkozik, ami a hatályos polgárjogi rendelkezések alapján megítélhető részt meghaladja; j) élő állatokon és növényeken, mikroorganizmusokon, járművekben keletkezik; k) építési és szerelési teljesítésekben, azok műszaki átadásáig vagy a próbaüzem alatt keletkeztek; l) vizekben, talajban és földön, depóniákban, Off-shore berendezésekben és a nukleáris hasadóanyagokkal összefüggésbe hozható berendezésekben keletkeztek. 20. oldal