A VÁLASZTÓJOG FOGALMA Alaptv. Alapvetés B cikk (3) és (4): A Közhatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A választójog kettős természete: Népszuverenitás elve közhatalomgyakorlás demokratikus legitimációja Alapjog a közhatalomban való részvétel joga
VÁLASZTÓJOG = ALAPJOG Alaptv. XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
ÁLTALÁNOS VÁLASZTÓJOG Alaptv. XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők ( ) választásán választó és választható legyen. Kizáró okok: Kivétel: Alaptv. XXIII. cikk (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkezo állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
KIZÁRÁS A VÁLASZTÓJOGBÓL A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik. Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.
A VÁLASZTÓJOG ÁLTALÁNOSSÁGÁNAK NEMZETKÖZI JOGI KÖVETELMÉNYEI A választástól és a választhatóságtól való megfosztás alkotmányos feltételei (a Velencei Bizottság ajánlása szerint) A megfosztást törvénynek kell elrendelni Az arányossági elvet tiszteletben kell tartani. A választhatóság jogától való megfosztás feltételei kevésbé szigorúak lehetnek, mint a választás jogától való megfosztás feltételei. A megfosztásnak elmeállapotbeli cselekvőképtelenségen vagy súlyos bűncselekmény miatti elítélésen kell alapulnia. A politikai jogoktól való megvonása, vagy az elmeállapotbeli cselekvőképtelenség megállapítása csak rendes bíróság kifejezett határozatával történhet.
A VÁLASZTÓJOG ÁLTALÁNOSSÁGÁNAK NEMZETKÖZI JOGI KÖVETELMÉNYEI (A) választójog különbségtétel nélküli megvonása, egyéniesített bírói értékelés nélkül, pusztán olyan mentális fogyatékosság miatt, amely cselekvőképességet korlátozó gondnokság elrendelését teszi szükségessé, nem tekinthető összeegyeztethetőnek a választójog korlátozásának törvényes alapjaival. (Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete, Kiss Alajos kontra Magyarország ügy)
VÁLASZTÓJOG EGYENLŐSÉGE Minden választójogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban mindenkinek azonos értékű a szavazata. (A)z Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy a magyarországi állandó lakással rendelkező, de a választás napján lakóhelyétől távol levő választópolgárt - a Magyar Köztársaság felségterületén belül bárhol is gyakorolja szavazójogát - az országgyűlési képviselők általános választásánál olyan helyzetbe kell hozni, mintha állandó lakóhelyén adná le szavazatát, azaz nem fosztható meg attól a jogtól, hogy az állandó lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére egyaránt szavazhasson. 6/1991. AB határozat A levélben szavazás kérdése A határontúli magyarok v. külföldön tartózkodó magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok helyzetének értékelése
VÁLASZTÓJOG EGYENLŐSÉGE A választójog egyenlőségének alkotmányos elve két követelményt támaszt a választási törvény megalkotójával szemben: egyrészt a választójog a választópolgárok szempontjából azonos értékű legyen, másrészt a szavazatok lehetőleg azonos súlyúak legyenek egy-egy képviselő megválasztásánál. A választójog egyenlő értékűsége azt jelenti, hogy minden választópolgár azonos számú szavazattal rendelkezik, és a szavazatszámlálásnál minden szavazat ugyanannyit ér. Ez kizárja a plurális választójogot, amely kedvezményezett választópolgári csoportok számára több vagy eltérő értékű szavazatot biztosítana a választások során. (22/2005. AB határozat) (A) választójog egyenlőségének elve megköveteli a képviselői helyek választókerületek közötti egyenletes elosztását. Az Alkotmánybíróság a jogalkotónak szóló alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térjen el egymástól. (22/2005. AB határozat)
A VÁLASZTÓJOG EGYENLŐSÉGÉNEK VISZONYLAGOSÍTÁSA Magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgárok választójoga. (csak ogy. Képviselő választáson csak pártlistára szavazhatnak) Magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező nem magyar nemzetiségű magyar állampolgárok egyéni jelöltre és nemzetiségi listára vagy pártlistára szavazhatnak. Az első esetben világos az egyenlőség elvének sérelme, a második esetben pedig erősen kérdéses a nemzetiségi listák mandátumszerző képessége. (A kedvező képlet adta előnyöket kompenzálhatja a regisztráció szükségessége. Kedvezőtlen mellékhatás: kivezeti a nemzetiségi szavazókat a pártversenyből)
A VÁLASZTÓJOG TITKOSSÁGA A szavazás titkosságának követelménye azt jelenti, hogy az egyes választópolgárok által leadott szavazat tartalma semmilyen körülmények között nem kerülhet nyilvánosságra. Ez az alkotmányos alapelv azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy a szavazás rendjére és a szavazatok számlálására, összesítésére olyan szabályokat köteles alkotni, és a szavazáskor olyan feltételeket köteles biztosítani, amelyek garantálják, hogy a választópolgár által leadott szavazat tartalma mások számára ne legyen megismerhető, illetőleg megállapítható. (32/2004 AB határozat)
Országgyulési 2011:CCIII. tv. AKTÍV VÁLASZTÓJOG Helyi önkormányzati 2010:L. tv. EUP 2003:CXIII. tv. (lakhely: diff.!!!!) Magyarországi lakóhely Magyarországi lakóhely nagykorúság nagykorúság nagykorúság Magyar állampolgárság Lakóhelyén vagy igazolással bárhol, akár külföldön is Magyar állampolgárság Valamelyik EU tagállam állampolgára vagy menekültkénti elismerés, letelepedett státus Csak, ha a választás napján Mo-on tartózkodik a jogosult Csak lakóhelyén vagy igazolással bejelentett tartózkodási helyén Magyar állampolgárság Valamely EU tagállam polgára Csak egy Uniós országban gyakorolható Csak ha nincs a saját országban kizárva
Országgyűlési választások PASSZÍV VÁLASZTÓJOG Helyi önkormányzati választások Európai parlamenti választások Főszabály: ugyanaz, mint az aktív választójog esetében Nevesítve van, hogy a szabadságvesztését töltő és a kényszergyógykezelés alatt álló polgár nem választható Katonák, rendőrök, nemzetbiztonsági tisztviselők nem választhatók. Ugyanaz, mint az aktív Bárki bárhol megválasztható Az Uniós polgárokra vonatkozó kizárási okok itt is érvényesek Főszabály: ugyanaz, mint aktív Uniós tagállam állampolgára nálunk sem választható meg, ha ezt hazájában törvény kizárta.
PASSZÍV VÁLASZTÓJOG ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETTLENSÉG ELVE Hatalmi ágak elválasztásának biztosítása A képviseleti szerv pénzügyi-gazdasági függetlenségének garantálása A magyar alkotmányos berendezkedés a megválasztás után megszüntethető összeférhetetlenséget ismeri Előtte (= nem indulhat, nem választható meg ): nem alkotmányos korlátja a passzív választójognak (16/1994. ABh.) Feloldása: a megválasztás után meghatározott idon belül szüntesse meg az összeférhetetlenséget Pl. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
A VÁLASZTÁSI RENDSZER Hogyan lesz a szavazatokból mandátum? Demokratikus képviseleti elvek közötti (politikai) választás Többségi arányos rendszer döntésorientált képviselet arányos választási rendszer politikai erőviszonyok leképezésére koncentrál Választójog anyagi jogi szabályai Aktív és passzív választójog feltételei Összeférhetetlenség szabályozása Választási eljárás törvényi szabályai Garanciális és technikai normák
A TÖBBSÉGI VÁLASZTÁSI RENDSZER Érvek a többségi választás rendszer mellett: Megakadályozza a pártrendszer szétaprózódását. A kis pártoknak kevés esélyük van parlamenti mandátumot szerezni. A pártok koncentrációját támogatja, és a két pártrendszer kialakulását segíti elő. A stabil kormányzást segíti, egy párt parlamenti többsége kormányoz. A nagy pártok a politikai középen elhelyezkedő választókért versenyeznek, és a választási győzelem esetén a politikai felelősséget is viselik. A hatalomváltás nem borítja fel az erőviszonyokat. A választások után a koalíciós egyezkedés helyett rövid időn belül a kormányzásra lehet koncentrálni. A mandátumokat tipikus egyéni választókörzetekben osztják ki. (Klasszikus példák: Egyesült Királyság alsóháza, az Egyesült Államok Kongresszusa) Abszolút többségi rendszer (pl. Franciaország), relativ többségi (pl. Egyesült Királyásg)
ARÁNYOS VÁLASZTÁSI RENDSZER Érvek az arányos választási rendszer mellett: Igazságosság. Hűen tükrözi a választók preferenciáinak megfelelő politikai erőviszonyokat. Képes megakadályozni a nagy pártok kartellszerű együttműködését, és a társadalmi változásoknak megfelelően mandátumhoz juttatni az új politikai mozgalmakat. Megakadályozhatja azt, hogy úgy kormányozzon egy politikai párt, hogy nem rendelkezik a választók többségének felhatalmazásával. A koalíciókötés kényszere a tárgyalás és a kompromisszum-kötés politikai kultúráját alakíthatja ki. A mandátum kiosztás főszabályként a pártlistákon elért eredmény alapján történik. (pl. Hollandia)
VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER Kompromisszumos Az egyéni listán és pártlistán is lehet mandátumot szerezni. A két rendszer vegyítésére két tipikus változat: árok -rendszer: nincs átjárás az egyéni lista és a pártlista között híd -rendszer: a két összetevo között átjárás van: egyikből a másikba szavazatokat lehet átvinni. (pl. országos lista, felcsúszhatnak rá a szavazatok ). Szavazatot átvinni csak pártlistára lehet.
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS Alaptv. 2. cikk (3) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyulés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követo negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. Kitűzése: Köztársasági elnök Alaptv. 9. cikk (3) A köztársasági elnök ( ) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás ( ) időpontját. Alaptv. 2. cikk (3) behatárolja de egyébként önálló döntés
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc (199) Százhat (106) országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom (93) országgyűlési képviselőt országos listán választanak. Minden egyéni választókerületben egy országgyűlési képviselő választható. Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a) azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát, b) azok összefüggő területet alkossanak, c) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.
a) párt jelöltjeként vagy ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK b) független jelöltként indulhat. Az egyéni választókerületben képviselőjelölt (2) Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. (3) Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges.
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Országos lista (pártlista v. nemzetiségi lista) Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát állíthat. Egy párt csak egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt. Pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma. Egy személy csak egy országos listán fogadhat el jelölést. Párt által egyéni választókerületben jelölt személy csak ugyanazon párt pártlistáján szerepelhet. Ha az országos listáról egy jelölt kiesik, helyére az országos listán soron következő jelölt lép.
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. (1) A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár a) egy egyéni választókerületi jelöltre és b) egy pártlistára szavazhat. (2) A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár a) egy egyéni választókerületi jelöltre és b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. (3) A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el. A közös pártlista nem szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös pártlista esetében legalább tizenöt százalékát nem érte el. Nem szerezhet mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a kedvezményes kvótát nem érte el
ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. (2) Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg, töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat. (3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak. (4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös - ugyanazon pártok részvételével állított - egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni. A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma: a) 100 lakosig 2 fő, b) 1000 lakosig 4 fő, c) 5000 lakosig 6 fő, d) 10 000 lakosig 8 fő.
HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma: a) 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, b) 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, c) 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, d) 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot. A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható. A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, c) 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható.
HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS Jelöltállítás Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. (2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlását összegyűjtötte. (3) Polgármesterjelölt az, akit a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a, b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár, c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. Főpolgármester jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott.
HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS A választási eredmény megállapítása A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Az egyéni listás szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum kiosztható. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. A fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. A fővárosi listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.
EURÓPAI PARLAMENT MAGYAR TAGJAINAK VÁLASZTÁSA EUSz. 14. cikk Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves idotartamra választják. Tagok száma: 736 Tagállamokból lakosságszám arányában: 5-99 között Magyar képviselők száma: 22 A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. = pártlisták versenye A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választópolgár egy listára szavazhat.
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK AZ UNIÓBAN AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK SORÁN Zárt típusú, azaz az állampolgárok pártokra, vagy pártok listáira szavazhatnak, a listákon belül azonban nem fejezhetik ki a preferenciáikat a listán álló jelöltekkel kapcsolatban. Félig nyitott típusú (preferenciális), azaz a választók pártok listáira szavazhatnak, ahol a képviselőjelöltek előre megállapított sorrendben szerepelnek, a választók eldönthetik, hogy a pártra szavaznak, vagy a listán szereplő valamelyik személyre. Ahhoz, hogy a képviselő jelölt helye megváltozzon a listán, relatíve sok szavazatot kell összegyűjtenie. Nyitott típusú, azaz számos jelöltre lehet szavazni minden választókerületben. A jelöltekre leadott szavazatok száma alapján a kerületben kiosztható mandátumok számának erejéig hirdetnek győztes(eke)t.
A DUFF-JELENTÉS JAVASLATAI AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK REFORMJÁRA Egy transznacionális választókerület létrehozása 25 képviselői hely betöltése céljából, preferenciális listát tartalmazó második szavazólap révén, a nemek közötti egyensúly megvalósításával A regionális alapú területi választókörzetek kialakításának kötelezővé tétele a népesebb tagállamokban Ragaszkodás a félig nyitott, preferenciális listás rendszerhez (amelyben a választók a pártlistákon szereplő jelöltekre külön szavazhatnak, felülírva a pártlista sorrendjét) Annak megkönnyítése, hogy a más tagállamban élő uniós állampolgárok jelöltként indulhassanak és szavazhassanak a választáson;
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA Ntv. 50. Az egyes nemzetiségek közvetlen választással a) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési önkormányzatot, b) a fővárosban és a megyében területi önkormányzatot, c) egy országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. Vö.: OGY választáson csak ez állíthat nemzetiségi listát! Aktív választójog: A nemzetiségi névjegyzékbe (lakóhelyén) kérelmére fel kell venni: helyi választójoggal rendelkezik, a törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és e nemzetiséghez tartozását megvallja. Passzív választójog: akit a nemzetiségi névjegyzékbe felvettek, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA Helyi választásokkal azonos időpontra kell kitűzni: településen: ha legutóbbi népszámlálás szerint van 30 tagja a nemzetiségnek területi (megye, Bp.): ha van 10 települési országos: mindig, a választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselok száma (min. 15) Jelölés: településen: nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet (min. 5 ajánlás) területi/országos: lista (biz. település/megye szám kell) Szavazás: településen: ahány tag választható (többmandátumos többségi választás) területi, országos: 1-1 listára, arányos választás
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS ALAPELVEI választás tisztaságának megóvása, önkéntes részvétel a választási eljárásban, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a választási eljárás nyilvánossága.
A VÁLASZTÁS KITŰZÉSE A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Az országgyűlési képviselők általános választásának napjára vagy a helyi önkormányzati képviselők általános választásának napjára nem tűzhető ki országos népszavazás.
VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK Nemzeti Választási Bizottság, területi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, helyi választási bizottság, szavazatszámláló bizottság. A választási bizottság választott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat. A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja az lehet, aki fenti feltételnek megfelel és jogi egyetemi diplomával rendelkezik.
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG FÜGGETLEN TAGJAI A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre. A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.
A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG PÁRTOK ÁLTAL DELEGÁLT TAGJAI A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. Nincs lehetőség bizottsági tag megbízására az országgyűlési képviselők általános választása kitűzésének napja és az Országgyűlés alakuló ülésének napja között. Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító jelölő szervezetek bízzák meg. Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.
NVB TAGJAINAK MEGBÍZATÁSI IDEJE A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjának megbízatása a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésétől számított kilenc év lejártáig, A pártok által delegált tagok megbízatása (27. (1)) az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig, az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott tagjának megbízatása (27. (2)) az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, Az EP választáson országos listát állító szervezetek 27. (3) megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg a törvényben megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.
VÁLASZTÁSI IRODÁK Nemzeti Választási Iroda, területi választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, helyi választási iroda, külképviseleti választási iroda. A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv. A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.
NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti. Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül. KE 9 évre nevezi ki. A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármesterhelyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.
A VÁLASZTÁSI IRODÁK FELADATAI ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek, ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről, ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat, működtetik a választás előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges választási információs rendszereket, a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,
A KÖZPONTI NÉVJEGYZÉK JELENTŐSÉGE (A)z állam intézményvédelmi kötelezettsége körébe tartozik, hogy minden választójogosultsággal rendelkező személy számára biztosítsa a választójogban kifejeződő döntési szabadság érvényre juttatását. A polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás célja pedig alapvetően nem más, mint a választójog gyakorlásának lehetővé tétele, illetve elősegítése. Ennek megfelelően tehát a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás megbízható működése szolgálja az Alaptörvény XXIII. cikkében foglalt jog gyakorlását ( ) 1/2013. AB határozat
ÁTJELENTKEZÉS Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván. A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a megjelölt település szavazókörének névjegyzékébe.
JELÖLTÁLLÍTÁS Jelöltállítás jelölő szervezet bejelentése, ajánlóív, Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek. Az ajánlás nem vonható vissza. Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét és aláírását.
A JELÖLT ÉS A LISTA NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál. A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a) a jelölést elfogadja, b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani. A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda vezeti
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a a) plakát, b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, c) politikai reklám és politikai hirdetés, d) választási gyűlés. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
POLITIKAI REKLÁM A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A KAMPÁNYSZABÁLYOZÁSRÓL 1. A választási eljárási törvény első változata a politikai kampányról: 151. (1) A kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatásban tehető közzé politikai reklám, az országgyűlési képviselők választásán országos listát állító jelölő szervezetek, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. (2) A politikai reklám közzétételéért a közszolgálati médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. (MÁR NEM EZ A HATÁLYOS SZÖVEG!) A fenti rendelkezés a médiaszolgáltatásban köztük a közszolgálatinak nem minősülő televíziókban és rádiókban megtiltja a politikai kommunikáció e fajtáját, ami azzal jár, hogy a politikai reklámozás lehetősége éppen a társadalomhoz legszélesebb körben eljutó médiumok esetében szűnik meg. A tiltás tehát a választási kampányban folytatott politikai véleménynyilvánítás jelentős korlátozása. ( ) 1/2013. AB határozat [a] pártok népakarat kialakításában betöltött szerepéhez hozzátartozik az, hogy tevékenységét nyilvános hirdetés útján ismertesse és népszerűsítse. [44/2008. AB határozat,
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYRÓL (A) politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden személy és szervezet szólásszabadságát érinti. A közügyek megvitatásában nem csupán pártok vesznek részt, az Alaptörvény IX. cikke mindenkinek biztosítja a szabad politikai véleménynyilvánítás jogát, amely megnyilvánulhat politikai reklámok közzétételében is. 1/2013. AB határozat A választói akarat zavartalan kialakításának és kinyilvánításának célja érdekében azonban súlyosan aránytalan korlátozás a politikai reklám közzétételének a Törvény 151. (1) bekezdésében foglalt széleskörű tiltása, különösen akkor, amikor egyébként a törvényhozó jelentős mértékben leépíti a kampánytevékenységek korlátait. Tekintettel a politikai reklámoknak a véleménynyilvánítási és sajtószabadsággal meglévő sokrétű összefüggéseire, alkotmányosan nem kerülhet sor közzétételüknek a vizsgált szabály szerinti tiltására a közszolgálati médián kívül sem. 1/2013. AB határozat Mi következik a fenti ítéletből a hatályos szabályozásra vonatkozólag?
POLITIKAI REKLÁM A KÖZMÉDIÁBAN Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban az országos listát állító jelölő szervezetek rendelkezésére álló műsoridőt - amelynek tartama az összes országos lista és az összes médiaszolgáltató tekintetében együttesen hatszáz perc - médiaszolgáltatónként, az országos listák között egyenlő arányban kell felosztani.
POLITIKAI REKLÁM A SAJTÓBAN Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi. Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely a médiatörvény szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.
KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS 2013. évi LXXXVII. törvény Az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható.
KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS A kincstári támogatás alapja az országgyűlési képviselők általános választásán megszerezhető összes mandátum és ötmillió forintnak a szorzata. Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből a fenti összeg a) 15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét, b) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy, c) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan, d) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.
KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS A választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a) a független jelölt, b) a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként, c) az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat.
SZAVAZÓLAP A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek. A szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni. A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon. Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.
SZAVAZÁS A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat a) a szavazóhelyiségben vagy b) mozgóurnával. A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.
A VÁLASZTÁSI EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben. Érvénytelen a szavazólap, amely a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy c) nem tartalmaz érvényes szavazatot. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a törvényben meghatározott módon, és a szavazólapon szereplő jelöltekre, vagy kiesett jelöltre, listára adtak le. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.
AZ ERDEMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. A választási bizottság megállapítja a választás eredményét. A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát - a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.
JOGORVOSLATOK Kifogás benyújtása Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított harmadik napon dönt.
FELLEBBEZÉS A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
BÍRÓI FELÜLVIZSGÁLAT A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.
ALKOTMÁNYJOGI PANASZ A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz befogadásáról a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
A VÁLASZTÁS EREDMÉNYE ELLENI JOGORVOSLAT A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. Ha a benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.