8-2. Melléklet megvalósulásának előzetes értékelése 1
Tartalomjegyzék 1 A HIDROMORFOLÓGIAI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN... 3 2 A 2010-2014-ES IDŐSZAKRA TERVEZETT PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSA... 4 2.1 A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN NEVESÍTETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK... 4 2.2 A RÉSZVÍZGYŰJTŐ TERVBEN NEM NEVESÍTETT, VÉGREHAJTOTT PROJEKTEK... 6 2.3 A RÉSZVÍZGYŰJTŐ-TERVBEN NEVESÍTETT, FOLYAMATBAN LÉVŐ PROJEKTEK... 7 2.4 MEG NEM VALÓSULT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK... 8 3 KÖVETKEZTETÉSEK... 9 2
A 2010-ben elkészült Vízgyűjtő gazdálkodási terv - dokumentum 8.2. Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések fejezetében, valamint a 8.7. A kiemelt vizeket érintő intézkedések fejezetében felsorolásra kerültek a konkrét és tervezett projektek, valamint intézkedések. A részvízgyűjtő ezen fejezetei tartalmazták azokat a hidromorfológiát javító intézkedéseket és projekteket, amelyeket a 2010-2014-es tervezési időszakban (illetve egyes projekteknél 2015 után) kívántak megvalósítani. Jelen melléklet célja az intézkedések és projektek. Az adatok forrása a Miniszterelnökség által szolgáltatott operatív programok projektjeire vonatkozó 2015. áprilisi projektlista. A hidromorfológiai projektek döntően a KEOP és a ROP-ok forrásaiból valósultak meg. 1 A hidromorfológiai intézkedések alkalmazása a részvízgyűjtő tervben HM1-3, 5-7, 9-10sz: Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítása Célja: A szabályozottság csökkentése, a megfelelő állapot fenntartása: a mederforma és állapot átalakítása és a part menti növényzónák helyre-állítása, a változatosság javítása (kanyargósság, változatos part-viszonyok, csak a feltétlenül szükséges földmunkával, főként közvetett módszerekkel), a fenékküszöbök, fenékgátak, surrantók felülvizsgálata és átépítése, az üledék és a meder természetes jellegét alapvetően megváltoztató növényzet egyszeri eltávolítása, ahol ezt a hullámtér szélessége lehetővé teszi, a meder természetes fejlődésének biztosítása az árvízvédelmi biztonság veszélyeztetése nélkül) Állóvizek esetén a part természetes meredekségének helyreállítása, a növényzet természetes fejlődéséhez a morfológia feltételek biztosítása, feliszapolódott állóvizekből az üledék eltávolítása. (Ez szolgálhat vízminőségi és térfogat növelési célokat.) A medrek rendszeres fenntartása keretében a felesleges biomassza és laza üledék eltávolítása, a mederbeli lágyszárú növényzet és a parti fás szárú növényzet gondozása. Az adatok azt mutatják, hogy a vízfolyások hullámterében és árterén javasolt területhasználatok ökológiai és vízminőségvédelmi szempontú változtatásainak feladata (HA2) a víztestek 88%-ánál jelentkezik. Kimagasló jelentőségű még a mederrehabilitáció mind a dombvidéki (HM1), mind a sikvidéki vízfolyásokon (HM2), ez a vízfolyás víztestek több mint 70%-át érinti. A 11 tóból a Balatonnál és 4 mesterséges horgásztónál szükség van a part rehabilitációjára (HM7) HA1-3sz: Ártér rehabilitáció, partmenti vízvédelmi zóna kialakítása Célja: A vízszennyezés csökkentése, az árterek felélesztése a) Olyan nagyvízi meder kialakítása, amelyben az árvízi vízhozamok levezetése a vízszintek jelentős emelkedése nélkül történhet meg, a meder és környezetének ökológiai javításán túl hozzájárul a hordalék és a diffúz eredetű tápanyagszennyezés csökkentéséhez 3
b) A vízfolyások mentén, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő puffersáv biztosítása, területhasználat átalakításával és fenntartásával Az adatok azt mutatják, hogy a vízfolyások hullámterében és árterén javasolt területhasználatok ökológiai és vízminőségvédelmi szempontú változtatásainak feladata (HA2) a víztestek 88%-ánál jelentkezik. Kimagasló jelentőségű még a mederrehabilitáció mind a dombvidéki (HM1), mind a sikvidéki vízfolyásokon (HM2), ez a vízfolyás víztestek több mint 70%-át érinti. DU1-4sz: A vízfolyások medrét érintő létesítmények üzemeltetése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával, valamint az alvízi szempontok figyelembevételével Célja: A hosszirányú átjárhatóság biztosítása és az alvízi szempontok érvényesítése érdekében a műtárgyak és üzemeltetésük felülvizsgálata, módosítása, szükség esetén megszüntetése, ahol ezáltal sem érhető el a megfelelő állapot, a szükséges vagy pótló műtárgyak megépítése. Jelentős arányúak a duzzasztók, zsilipek üzemeltetésével kapcsolatos intézkedések. Különösen a völgyzárógátas tározók üzemeltetésének módosítására vonatkozó intézkedés gyakori (DU4, 32%). 2 A 2010-2014-es időszakra tervezett projektek megvalósulása 2.1 A részvízgyűjtő tervben nevesített intézkedések és projektek Murai árvízvédelmi szakasz fejlesztése Döntően árvízvédelmi projekt. A Mura mentén kiépült Murai árvízvédelmi rendszer 43,36 km hosszú földtöltései jelenleg sehol nem felelnek meg az ágazati előírásoknak, mivel 3 m-es töltéskoronával kerültek kiépítésre. Ezen túl közel 30 km annak a szakasznak a hossza, amely nem rendelkezik a mértékadó árvízszint + 1,0 m magassági kiépítettséggel és közel 2 km azon szakaszok hossza, amelyek altalaj erősítést igényelnek. Ezen hiányok együttes megszűntetése a célunk. A Muramenti árvízvédelmi rendszer védelmében élők csak ezen fejlesztés elvégzése után érezhetik magukat fokozott biztonságban. Gazdaságossági szempontból elmondható, hogy a levonuló árvizek egyre nagyobb károkat és védekezési költségeket fognak okozni, mivel egyre több helyen kell beavatkozni a magassági hiányok növekedése és a várhatóan előforduló töltésszakadások miatt. A Mura folyó töltéseinek utolsó átfogó fejlesztésére a nagy károkat okozó 1972-es árvizet követő években került sor. Az elmúlt időszak hidrológiai elemzései, árvízi tapasztalatai rámutattak, hogy a kiépítésnél figyelembe vett mértékadó árvízszint felülvizsgálatra szorul. A felülvizsgálat az árvízszint jelentős emelkedését mutatta ki, melyet a határvízi bizottság elfogadott. Az új mértékadó árvízszint alapján készültek el a fejlesztési tervek, magyar és horvát oldalon. A töltések fejlesztésére, összhangban a horvát oldali töltésfejlesztésekkel, sürgősen szükség van. 4
A projekt célcsoportja az öblözetben élő lakosság, valamint az öblözetben gazdasági tevékenységet folytatók köre. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása A Kis-Balaton Magyarország egyik különleges látnivalója, gyöngyszeme. 1985-ben a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság kiváló mérnökeinek is köszönhetően egy valaha létezett természetes szűrőrendszernek a mai kor igényei, korlátai és lehetőségei szerinti újraélesztése történt meg. A XVIII. századi Kis-Balatonhoz hasonló vizes élőhely létrehozására (Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer) a Balaton vízminőségének javítása érdekében volt szükség. A több mint 20 éves munkának köszönhetően a mai Kis-Balaton meghatározó vízminőség-védelmi hatása mellett egyedülálló vizes élőhellyé vált, mely különlegességével, gazdag élővilágával, s hangulatával is elvarázsolja látogatóit. A Kis-Balaton jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó szigorúan védett természetvédelmi terület. Az Európai Unió Magyarország részére is fejlesztési támogatást nyújt. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódva szeretnék a Kis-Balaton bemutatását fejleszteni, a turisztikai vonzerejét kihasználni, sokoldalúan hasznosítani, a térségben a szezonalitást csökkenteni. Céluk az ehhez szükséges színvonalas szolgáltatási háttér megteremtése és a változatos programkínálat kialakítása. Ezen feladatok megvalósításához pályáztak a Regionális Operatív Program, Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP 1.1 megnevezésű részprogram keretében. A pályázat három nagyobb önálló egységre tagolódik, melyekben több kisebb tervezett célt kapcsoltak egybe. A részprogramok a következőek: a Kis-Balaton Ház és környezetének fejlesztése, kerékpárút építése, Kányavári sziget és környékének fejlesztése. A projekt helyszíne: Keszthely, Sármellék, Zalavár, Balatonmagyaród, Zalakomár, Alsópáhok, Sávoly, Főnyed, Vörs, Balatonszentgyörgy, Szőkedencs, Somogysámson, Szegerdő települések közigazgatási területe. A projekt célja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) megvalósítása, mely az ún. II. ütem kialakításával töltheti be az érintett felek igényei szerint többször újragondolt és minden érdekelt félnek megfelelő szerepét. A rendszer nem választható külön a Balatontól, annak vízvédelmi és vízminőségi problémáitól, valamint a Kis-Balaton kiemelkedő természeti értékeitől, unikális flórájától és faunájától. A KBVR II. ütem megvalósításával a Balaton vízminőségének javítása, természetes vizes élőhelyek megőrzése/létrehozása, vízmennyiségi és minőségi monitorozás, biomonitorozás, valamint árvízvédelmi feladatok valósulhatnak meg a meglévő környezeti értékeink megőrzésének folyamatos és kiemelt figyelembevételével. A projekt célcsoportjai között kell említeni az élővilágot. A fejlesztés a rugalmas vízkormányzás kialakítására irányul, ami azt jelenti, hogy szabályozó műtárgyak, zsilipek segítségével a monitoring rendszer adatai (biomonitoring, vízmennyiség és - minőség) alapján lehet szabályozni a víz útját a természetvédelmi és a vízgazdálkodási célok elérése érdekében. Ennek eredményeként a KBVR maximális hatékonysággal tud működni, a Balatonba a lehetőség szerinti legjobb minőségű víz kerül. Mindemellett a Kis-Balaton, mint kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű élőrendszer ökológiai vízigényének biztosítása szintén megoldható lesz a biológia monitoring adatok alapján. 5
2.2 A részvízgyűjtő tervben nem nevesített, végrehajtott projektek Élőhelyvédelem és rekonstrukció a Hévízi-tónál A Hévízi-tó rendkívüli természeti jelenség: különleges, tőzegmedrű, melegvízű forrástó - specifikus élővilággal, amelyhez hasonlatos nincsen több a világonn. A tó és a környező láp számos - országos, illetve közösségi jelentőségű - állatfaj élőhelye. A terület tervezett rekonstrukciója lehetővé teszi ennek a természetvédelmi oltalom alatt álló, különleges élőhelynek a hosszú távon való fönntartását. A projekt hosszú távú célja a Hévízi-tó, mint különleges tőzegmedrű termáltó 4,44 ha-nyi területe, ill. 128 ezer m3 - nyi víztere és a vele szerves kapcsolatban álló környező lápterület - mint élőhely - rekonstrukciója, a tó és a láp szerves kapcsolatának erősítése, a terület ökológiai állapotának javítása. Cél az érintett élőhelyeken élő 17 magasabbrendű védett faj és 10, csak a Hévízi tóból vagy Földünk kevés pontjáról azonosított mikroszkopikus faj, illetve élőhelyeik hosszú távú fennmaradásának és az élőhely kutatásának biztosítása. A projekt közvetlen célja a Hévízi-tó és az Északi lefolyó partvonalának átalakítása kétféle módon:- a jelenlegi szádfal helyett rézsűs, az eredeti növénytakarónak megfelelő növényzettel (nádas-sásos társulás) borított partszakasz létrehozása (a tó körül 320 m hosszon, az Északi lefolyó teljes hosszán (69m), annak mindkét oldalán - a tó körül 515 m hosszon a régi szádfal felújítása a partbeomlás megakadályozása. Összességében a projekt eredményeként az eredeti 973 fm (tó körül 835 m + Északi lefolyó mentén 138 m (2 x 69)), szádfal helyett csaknem felerészben (458 fm) növényes part és felerészben (515 fm) szádfal valósul meg. Javul a környező terület vízellátása, gyarapodik a természetes élőhelyek kiterjedése, lehetővé válik védett, a terület egykori vegetációjára jellemző fajok betelepülése. A tervezett fejlesztés egyértelműen szolgálja a tó természetközeli állapotának és ezzel egyidejűleg a tó és környéke lápi értékeinek megőrzését, sőt azok bővítését azáltal, hogy a szorosan záró partfal helyett egy természetesebb állapotot alakít ki erősítve a tó és láp kapcsolatát és aktívan növelve a természetszerű élőhely-mozaikok kiterjedését. Olyan élőhely kialakulása várható, ahol más - a tó partvidékén őshonos, de mára már kiveszett - növényfajok (pl. tőzegboglárka Comarum palustre) újratelepítésével lehet kísérletezni. A Tó egyharmadnyi partvonalán az eredeti állapotoknak megfelelő természetes part alakul ki, amely lehetőséget teremt a későbbiek során a környező területekről védett fajok betelepülésére is, ami által ökológiai értelemben jelentősen gazdagodik a védett terület. Az élőhely- rekonstrukció nagyban hozzájárul a védett tó és a védett láp különleges, az élőhely egyik specialitását adó kapcsolatának erősítéséhez. A tőzegláp a gyógyfürdő védőrendszere, mechanikai és kémiai szűrőtulajdonságával jelentős mértékben csökkenti a környezetből származó szennyező terhelések tóvízbe való jutását, valamint részt vesz a víz hőháztartásának szabályozásában. A tóba jutó tőzeg, mint lebegőanyag mérsékli a besugárzást és ezen keresztül szabályozza a toxintermelő algák koncentrációját, hozzájárulva a gyógyhatású tó fajstruktúrájának megőrzéséhez. A partvédelem (növényzet vagy szádfal) megakadályozza, hogy az eredeti szádfal mögötti beomló területeken nagykiterjedésű vízfelületek alakuljanak ki, amelyek hosszú távon veszélyeztetik a tó hőforgalmát, továbbá fokozzák a vízszennyezés kockázatát, mivel a felszíni szennyezések közvetlenül a víztérbe kerülnek, kihagyva a tőzeg vagy a növényzet szűrőrétegét. 6
A projekt költségmegtakarítást fog eredményezni, így az éves fenntartás költsége biztosítottnak tekinthető, sőt a megtakarítás csaknem teljes egészében fedezni tudja a minimálisan 15 évenként (szerencsés esetben akár ritkábban) jelentkező felújítás költségeit is. Összesen 4,59 hektáron történik élőhelyrekonstrukció. Rézsűs ez eredeti vegetációnak megfelelően kialakított növényzettel fedett partszakasz 458 fm-en valósul meg. Felújításra kerül az északi-zsilip, és összesen 515 fm-en a Tó körüli szádfal. Települések bel- és/vagy külterületi vízrendezése Inke, Nemesgulács, Balatonalmádi, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr, Lengyeltóti, Marcali, Balatonlelle, Oszkor, Zalakaros, Alsópáhok, Zalaegerszeg, Bögöte, Gyenesdiás, Keszthel, Hévíz, Garabonc, Galambok. 2.3 A részvízgyűjtő-tervben nevesített, folyamatban lévő projektek A 2015. áprilisi adatok alapján dolgozva a pénzügyileg még le nem zárt projektek kerülnek ebbe a fejezetbe. Ezek közül lehet olyan, ami műszakilag befejeződött és már működik is, csak a teljes zárás még nem történt meg. Vindornya-láp élőhelyének helyreállítása, fejlesztése A Vindornya-láp élőhelyének helyreállítására és fejlesztésére 300 millió forint európai uniós támogatást nyert el Vindornyaszőlős önkormányzata; A 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi területen 6-7 hektáros tórendszert alakítanak ki. A két összefüggő és egy különálló - 1,2-2,10 méter mély - tó vízszintszabályozására zsilipeket építenek ki. A tórendszert pallójárda veszi majd körül, így a turisták a bebarangolhatják a lápot, közvetlen közelről csodálhatják meg a tó élővilágát. Az információs táblákkal kiépített túraútvonal csatlakozik majd a Vindornya-csatorna vonalát követő Vidra tanösvényhez, ahol már elkészült a kilátó is. A 330 méterenként elhelyezett oktatótáblák a lápon élő állat- és növényvilágról, a sás, a gyékény felhasználásáról tartalmaznak érdekes információkat. A lápon természetvédelmi okok miatt csak a téli időszakban dolgozhatnak, így a természeti értékek, az őshonos, védett növény- és állatfajok védelmét, a vizes élőhely megőrzését szolgáló beruházás várhatóan 2013 végén, 2014 elején fejeződik be. A nyílt vízfelület kialakításával javul majd a terület vízellátása is, és ezzel meg tudják akadályozni a terület további száradását, és az öngyulladást, ami a kilencvenes években gyakran okozott gondot. A száraz időszakokban a megmaradt láp növényzetével együtt többször leégett, 1995-ben például a kigyulladt lápon több hónapon keresztül izzott a tőzeg, és ha a széljárásól függően a kellemetlen, szúrós szagú füstöt olykor Hévízen, Keszthelyen és a környező településeken is érezni lehetett. A vindornyszőlősi lápon a XIX. században kezdődött el a tőzeg kitermelése, ami a XX. század ötvenes éveiben nagyüzemivé vált. A lápot ekkor lecsapolták, a Vindornya-patakot a töltések között átvezették a lápon. A tőzeg kitermelése után a patakot a szabályozott mederben hagyták, így az elhagyott bányaterület fokozatosan kiszáradt, amely a szélsőségesen száraz időszakban a hátrahagyott kitermelésre nem érdemes tőzeg öngyulladásához vezetett. A roncsolt lápterület azonban az elmúlt években gazdag élőhellyé vált, de a túlzott kiszáradás gátolja a rehabilitációs folyamatokat. A természeti értékek és terület biztonságának védelme mellett a projekt egyik célja az idegenforgalom fellendítése. A 350 lakosú Vindornyaszőlős a Zalaszentgrót-Sümeg-Keszthely háromszög közepén található, és a Hévízen, Zalakaroson pihenő turistákra is számítanak. Vindornyaszőlős nevezetessége a Buruczky tanösvény is. A faluból a hegyre felvezető 8 7
kilométeres túraútvonal végighalad a Kovácsi-hegy 200 méter hosszú bazaltutcáján. A barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt bazaltfolyosó Közép-Európában egyedülálló földtani képződmény. 2.4 Meg nem valósult intézkedések és projektek Balatonfüred belterületi csapadékvíz elvezetésének fejlesztése Belterületi szakaszokon (pl. Balatonfüred, Ábrahámhegy) az árvízi biztonság messzemenő figyelembevétele mellett a vízfolyások rendezését az esztétikai és ökoturisztikai igényeknek megfelelően kell kialakítani (HM5). Gyöngyös folyás mederrendezés és töltés magasítás terve, teljes hosszra kiviteli terv Kőszeg eredete szerint patakpartra települt város. Hosszú évszázadok alatt alakították ki a vadpatak melletti mai Malomárkot, amelynek épített medre sokféleképpen hasznosítható volt. A Gyöngyös vad árkát is szabályozták, amely ma a Malomároknál 2 méterrel mélyebben folyik, így szintben eltávolodott a városlakóktól. E két patakág öleli közre a város teljes 3 km-es hosszában elterülő szigetet. A Gyöngyös-patak Kőszeg történelmi városmagjától messze, kissé félreeső helyen található. Ennek árvízvédelmi okai vannak. Jelen projekt célja a Gyöngyös partját bekapcsolni a város helyi és turisztikai vérkeringésébe. A fejlesztés összhangban van a KRAFT programban tervezett több fontos fejlesztési elemmel, mint például a volt MÁV Gyermekotthon, a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint az Abért-tavak. A két patak közének és környékének revitalizációja kiemelt célként szerepel Kőszeg Városának fejlesztési elképzelései között. Cél, hogy az elfeledett történeti vízpart újra szerves része legyen a városnak és a patakköz a város új zöld tengelyeként funkcionálhasson, ezzel is kapcsolatot teremtve a város keleti és nyugati része között. A projektelem kapcsán tervezett építési munkálatok kiterjednek a patakpart teljes megújítására, patakrendezésre, útépítésre, parképítésre, híd- és támfalépítésre, valamint kiszolgáló létesítmények kialakítására is. A projekt tervezett fejlesztési területén az átmenő és helyi forgalom levezetésére sétány és kerékpárút létesült. A Széchenyi téri park, valamint patakpartokat övező zöldfelületek megújulnak, az értékes faállomány vizsgálat után fasebészeti beavatkozással megfiatalodott. A gyér cserje és évelőállomány kibővült, új fák kerültek telepítésre. Új parkolóhelyek kerültek kialakításra a könnyebb megközelíthetőség, valamint a turizmus fejleszthetőségének elősegítése érdekében. Időtálló, minőségi utcabútorok kerültek kihelyezésre, valamint esőbeállók is létesültek. A patakpart felújítása mellett több híd megújítására is lehetőség nyílik, illetve a rossz állapotú közművek cseréje is meg- történt. A revitalizációs fejlesztés során a patak ökológiai szempontjait is figyelembe véve, többek között uszadék fogók és surrantók kerültek kialakításra, az értékes halállomány megóvása is fontos célkitűzésként szerepelt. A pályázat célja a Gyöngyös patak Kőszeg belterületi szakaszát érintő mederrendezési feladatainak elvégzése a partmenti területek helyi vízkár eseményeinek csökkentése érdekében. Az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló fenntartási célú iszapeltávolítás, rézsűrendezés. 8
A Gyöngyös patak Osztrák-Magyar határon átlépve meanderező mozgása következtében a Kőszegi Rőti-völgyi Vízmű területétén lévő kutak működését veszélyezteti. A kutak üzemeltetése és a város biztonságos vízellátása céljából szükséges a patak-meder állapotának, vízszállításának felülvizsgálata a Nemezgyári duzzasztó és az Osztrák határ közötti ~1600m hosszú szakaszon. A mederrendezési munkák előkészítő feladatai: a Gyöngyös patak 16+030 17+642km szelvények közötti szakasz vízszállító képességének helyreállítására vonatkozó tervezési feladatok elvégzése, melyek tartalmazzák a geodéziai felmérést, hidrológiai-hidraulikai vizsgálat elkészítését, előzetes vizsgálati dokumentáció-, környezetvédelmi hatástanulmány-, vízjogi létesítési engedélyezési terv összeállítását és az engedélyek beszerzését, valamint kotrási technológiai tervfejezet és a kivitelezési munkákra vonatkozó költségbecslés bemutatását. A megvalósítás során az engedélyek szerinti mederrendezés kivitelezése szükséges. Zala vízgyűjtő koncepció terv A koncepció terv kialakítása az EU Víz Keretirányelv és a Nemzeti Agrár- Környezetvédelmi Program irányelveinek figyelembe vételével történt. Zala középső szakasz völgyfenéki vizsgálata 3 Következtetések A rendelkezésünkre álló információkból le tudjuk vonni a következtetést, hogy számos projekt valósult meg vagy van folyamatban a hidromorfológiai állapot javítására való hivatkozással. Arra vonatkozóan, hogy ezek a fejlesztések milyen mértékű valós állapotjavulást okoztak, nem tudunk következtetést levonni. Megállapítható, hogy az értékelés során a felmerülő nehézséget a vizek hidromorfológiai állapotában bekövetkező változás objektív és számszerűsíthető rendszerének hiánya jelentette. A következő tervezési időszakra javasoljuk a hidromorfológiai projektek eredményeinek értékelésére alkalmas indikátor rendszer kidolgozását. (milyen hidromorfológiai terhelést szünteti meg, milyen mértékben, milyen hatékonysággal). 9