9. évfolyam 4. szám 22.szeptemberr VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelıség belsı információs kiadványa Hidro-meteorológiai jellemzés Felszíni vizeink minısége (22.1-22..) m3/s 2 19 17 15 13 1 9 7 5 3 124 1115 33 Vízfolyásaink vízhozama ebben az évben kedvezıbben alakult mint a korábbi években. A tél kevesebb csapadékkal járt, a vízgyőjtı területek 599 5572 A Tisza folyó vízhozam változása a szolnoki szelvényben 22.1. - 22.. között 1339 1193123 537 547 23 1391 1199 55 145 142 14 122 1221315 1312 1357 135 135133 1157 3 1112 14 95 535 449 474 394 417 3 17 312 35 2 71199 77 22 9 52 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 A tavasz csapadéka mm-ben www.met.hu A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Hidro-meteorológiai jellemzés 2 A Tisza folyó vízminısége 3 A Tisza folyó szennyezıanyag terhelése 4 A Zagyva folyó vízminısége Január Február Március Április Május Június 5 A Zagyva folyó szennyezıanyag terhelése A Tisza-tó vízminısége felsı szakaszán sem tárolódott be olyan hó mennyiség, melynek elolvadása esetén rendkívüli árvízhelyzetre kellett volna számítani. A hımérsékletek alakulása is kedvezı volt. Január többnyire a negatív hımérsékletek jegyében telet el, csak a hó végén regisztráltunk, C fölötti hımérsékleteket. Február változatosabb volt, de így is az átlag (szolnoki) hımérséklet 4-5 C fok volt. Március közép-hımérséklete szintén pozitív (7- C ) fok volt, a fagypont alatti napok száma 4 nap volt, de elıfordultak már a 2 C fok közeli hımérsékletek is. Az idei március csapadékban szegény volt. A csapadékösszeg 19 mm-es országos átlaga alig több mint a fele az ilyenkor megszokottnak. A kedvezı idıjárásnak köszönhetıen a hóolvadás korán elkezdıdött, így a Tisza folyó vízhozama január végén már elérte az m 3 /s os vízhozamot (42 cm) és ezen a szinten marad március végéig. A legnagyobb vízhozamot március 15-én regisztráltuk 142 m 3 /s ( cm). A 44 napig tartó magas vízhozam gyakorlatilag a tavaszi árhullám levonulását is jelentette. Vízhımérséklet szempontjából a Tisza folyó vízhımérséklete gyakorlatilag február elejétıl kezd folyamatosan emelkedni, és április közepén éri el a C fokot. Ez tekinthetı elméletileg a biológiai folyamatok erıteljesebb beindulásának kezdeti idıpontjaként. Májusban már 2 C fok fölötti vízhıfokot mérünk, majd a június 24-i 2,2 C fok igazi nyári strandolási idıszakot idéz elı. Április hónapban az átlag csapadék mennyiség esett. A hónap eleji átlag hımérsékletek után 3-ától kezdıdıen lehől az idı, a hajnali fagyok ebben az évben is tetemes kárt okoztak a gyümölcsösökben. Május melegebb volt a sokévi átlagnál, a csapadékmegosztás egyenletlen volt. Június hónap nagyobbik részében az Alföldön igazi kánikula volt, a 3 fok fölötti hımérsékletekkel járó napok száma 15-19 közötti. (pa) 1
Amit a kánikuláról tudni kell. Meteorológiai értelemben a kánikula - hıség, forróság, a nyár legmelegebb idıszaka. Az elnevezés a latin Canis (kutya) szóból ered, ugyanis a Nap látszólagos égi pályáján mozogva a nyár közepén a Nagy Kutya (Canis major) csillagkép legfényesebb csillagával a Siriusszal együtt kel. Az ókori csillagászok felfogása szerint a forró, száraz, tikkasztó idıjárást a Sirius okozza. Általában Magyarországon kánikulára júliusban és augusztusban lehet számítani, júniusi hıség viszonylag ritkán fordul elı. (www.met.hu) Felszíni vizeink minısége A 22. év vízhozamok és vízminıség szempontjából átlag évnek tekinthetı. Az utóbbi évek embert próbáló árvizeinek sorozata megszakadt. A téli csapadékok elırevetítették a várható zöldár szintjét, mely ezúttal nem társult rendkívül csapadékos idıszakkal, így folyóinkon a prognózisnak megfelelı vízszintek alakultak ki. Ez persze nem azt jelenti, hogy túl vagyunk amint mondani szokták, a száz évre esedékes egy rendkívüli árhullámon, továbbra is szükség van a töltések megerısítésére, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében kidolgozott feladatok gyakorlati kivitelezésére. Az oxigénháztartás mutatói alapján a folyó vize mindvégig III. osztálynak megfelelı minıségő, vagyis a minısítés tőrhetı víz. Az osztályba sorolást mind a négy vizsgált szelvényben az összes szerves széntartalom határozza meg melynek értéke 3,1-,1 között váltakozik. A szerves szén ásványosodása oxigént igényel, így befolyásolja a rendszer oxigénháztartását. A csoport többi komponense általában I.-II. osztályba sorolható, az oldott oxigén tartalom 45 A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 22-ben A Tisza folyó vízminısége A Tisza folyó vízminısége az érvényben lévı szabvány értelmében tőrhetı víznek mondható. Amint a mellékelt színes ábrán is látható meghatározó a sárga szín (III.o.), de a szerves- és szervetlen mikroszennyezık vonatkozásában a vízfolyás a mőködési területünkön mindvégig IV. osztályú, vagyis szennyezettnek minısül, az egyéb paraméterek egy osztállyal jobb minıséget tükröznek. A D csoport IV. osztályba történı besorolása egy sajátosság melyre a késıbbiekben visszatérünk. A szabványszerinti komponens-csoportosítás alapján megvizsgálva a Tisza folyó elsı féléves minıségérıl az alábbiakat állapítjuk meg: 12 4 2 12,25 11,35,75 11,5 11,45 11,5 11,5,95,75,35 11,55, 9,55 9,55,95,35 7,45 dec. febr ápr jún aug okt dec Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug,2-12,7 között váltakozik, jellemzıen magasabb a téli hónapokban és a biológiai folyamatok megindulását követıen csökken. Amint az alábbi diagram is szemlélteti az oldott oxigén tartalom éves ciklikus változása elég jelentıs, a téli értékhez viszonyítva a nyár közepére ez az érték megfelezıdik. A Tisza folyó oxigéntelítettségére általában jellemzı a nyári eseti túltelítettség (-12%), és a téli hónapok 5-9% körüli értéke. Oxigénfogyasztás szempontjából a vízfolyás I. osztályú, (-12 ) vagyis a szerves 9 7 5 4 3 2 A Tisza folyó ortofoszfát (P) tartalma 1995-22 135, 121,2 idıszakban havi átlagértékek alapján 195 97, 9,1,4 9, 199 3,1 4,7 73,3 7, 7, 7, 7,4 1995 3, 7,3 7, 3,2,3 59, 4,3,3 52,2 53, 52,2 52,1 55,4 199 52,1 4,9 52,1 52,1 42,4 44, 4,2 4,7 35, 39,1 42,5 42,3 47 37 4,7 1999 2 27,1 2 29 24 2 jan. márc. máj. júl. szept. nov. 21 22 Polinom A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 1995-22 idıszakban havi átlagértékek alapján Szolnok fölötti szelvény 14 13, 13 12, 12,5 12,75 12, 12,75 12,2 12,3 12, 12, 12 12,5 11,7 11,4 11, 11,5,73,15,4,75 9,55 9, 9,5 9 9,13 9,3,77,9,5 7,9 7,5 7,5 7, 7,4 7,45 7,7 7,45 7,75 7,9 7 7 7,55, 7,5 7,25 5, jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 199 1999 2 21 2
szennyezıanyag terhelése alacsony. Az ötnapos biológiai oxigénigény alacsony, idıszaktól függetlenül átlag 2,-2,2. Tápanyag háztartás szempontjából a vízfolyás II.-III. osztályba sorolható. Az eseti tőrhetı vízminısítést a megemelkedett összes foszfortartalom okozza, melynek növekedése mindössze -2%-al haladja meg a 2 µg/l es küszöbértéket. A tápanyagháztartást jellemzı vizsgált komponensek mindegyike a II. osztály küszöbértéke alatt található. Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában csak a coliformszám került meghatározásra. Ennek értéke alapján (,-1 i/ml) az osztályba sorolás mind a négy szelvényben a II. osztálynak megfelelı. Az adatsorból messzemenı következtetéseket nem lehet levonni, a coli jelenléte minden esetben a kommunális jellegő szennyvízbevezetés eredménye lehet. A természetes fürdıvizek minıségi követelménye alapján ez a szennyezettség, ugyan az ajánlott fölött (5 i/ml), de még a megfelelı (. i/ ml) határérték alatt található. A szerves- és szervetlen mikroszennyezık sorából 13 paraméter került meghatározásra. Ezek közül a IV. osztályba sorolást minden esetben ugyan az a komponens határozza meg a kıolaj és termékei. Ez a Tisza folyó egy sajátossága, ugyanis minden esetben ez a komponens a -2µg/l érték tartományban található. A többi vizsgált komponens közül a III. osztályt jellemzıen az oldott alumínium és higany képviseli, egyéb esetben az I. és II. osztály a jellemzı. Egyéb paraméterek közül vizsgált négy komponens (ph; vezetıképesség; oldott vas és mangán) esetében jellemzı a kissé megemelkedett ph (II.o.) és a téli idıszakban mért magasabb oldott mangán érték. Sokéves adatsor alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó szennyezettségének erıteljes csökkenése a kilencvenes évek közepére megállt, majd bekövetkezett egy egyensúlyi állapot mely továbbra is jellemzi a vízfolyást. A Szolnoki Tisza híd A Tisza folyó szennyezıanyag terhelése A Közép-Tisza vidéken keletkezı szennyvizek befogadója közvetve vagy közvetlenül a Tisza folyó, csupán a szennyvizek 12%-a kerül öntözés útján vagy egyéb módon elhelyezésre. A 24.5 em 3 /év szennyvízbıl 15.4 em 3 kerül közvetlenül a Tisza folyóba és 9.44 em 3 kerül mellékvízfolyások, belvízcsatornák útján közvetett módon. A közvetlenül bevezetett szennyvíz a vízfolyás Zagyva torkolata alatti szakaszát érinti és ezt is két részre lehet osztani, a Szolnok (329 334 fkm) és Martfő (3 3 fkm) városok területérıl elvezetett szennyvizekre. A legnagyobb terhelést a Cukorgyár Rt. a Tiszamenti Vegyimővek és a Papírgyár Rt. és a város szennyvíztisztító telepe okozta. Ezek közül a papírgyár az év folyamán az ipari és kommunális szennyvizeit átvezette a városi szennyvíztisztító telepre. Jelentıs elırelépést jelentett Szolnok város szennyvíztisztító telepének üzembe helyezése, illetve a tervezett regionális szennyvízelvezetı rendszer teljes kiépítettségének megvalósítása, mely ebben az évben további négy település rácsatlakozásával bıvült. A szennyvíztisztító telep hatásfoka kielégíti a még érvényben lévı 3/194.(II.7.) OVH rendelkezésben az I. területi kategóriára elıírt határértékeket (a Tisza V. területi kategória). Az elért terheléscsökkentést a Szolnok város területén keletkezett és a Tiszába bocsátott 199. és 21. év szennyezıanyag mennyiségeivel szemléltetjük: tonna/év Év Tisza - Zagyva torkolat Szennyvíz mennyiség (m 3 /év) BOI 5 KOI k Összes oldott anyag Ammóniumammónia-N SZOE Összes lebegı anyag ANA det. Összesfoszfor Nitrátnitrogén 199 491 3 2175 5572 17 223 94 17 35 13, 21 7493 3 29 752 3 1 1 42 % 151 3, 13, 135 1, 3,5 2 3,7 2,5 35 A táblázatból kitőnik, hogy 51%-os szennyvízmennyiség növekedés mellett a kibocsátott szennyezıanyag mennyiség az eredeti (199.év) töredékére csökkent, kivéve az összes oldott anyag és a nitrát mennyiségét ahol a megnövekedett vízmennyiség többlet kibocsátott mennyiséghez vezetett. 3
A Zagyva folyó vízminısége A Zagyva folyó jásztelki szelvényben mért vízhozama jellemzıen 3-4 m 3 /s, mely kisvizes idıszakokban 1,5-2, m 3 /s értékre csökken. Ez év tavaszi árhulláma a Zagyván is elmaradt, a vízhozam némi ingadozással a 4-5 m 3 /s érték között váltakozott. Ami a vízfolyás vízminıségét illeti a színes ábrán is látható, hogy a Zagyva egy teljesen más vízminıséget képvisel, mint a Tisza folyó. A Tisza vízhozamából is adódóan nagyobb szennyezıanyag felvételre képes anélkül, hogy ez vízminıségromlást okozna a bevezetés alatti szakaszon. A Tisza folyó átlag 35 m 3 /s -os vízhozama mellett Szolnok város közvetlen bevezetett szennyvizeinek 5 szeres hígítást biztosít, míg a Zagyva Jászberény város területén bevezetett szennyvizeinek mindössze 44-szeres hígítást. A mőködési területünkön lévı Zagyva folyószakasz vízminıségét kedvezıtlenül befolyásolja a Szentlırinckátai belépı szelvényben tapasztalható szennyezett víz minıség. Ezt feltehetıen a Zagyva felsı szakaszán és mellékvízfolyásaiba vezetett kommunális és ipari szennyvíz okozza, mely meghaladja a víz öntisztuló képességét. Ennek megfelelıen a Zagyva vízminıségi ábrázolásánál dominál a piros szín, melyet a tápanyagháztartás mutatóinak szemléltetésénél a fekete szín (erısen szennyezett) vált fel. A Zagyva alacsony vízhozama, melyhez társul a bevezetett szennyvíz minıség igen széles skálán történı ingadozása, a vizsgált paraméterek igen nagy szórását eredményezi. Az alábbi táblázatban összesített elsı félév belépı szelvény adatai igencsak utalnak a fenti megállapításra: Szentlırinckátai szelvény Komponens Mérték egység Minimum Maximum Oldott oxigén 2,7 12, Oxigén tel. % 19, 124,2 BOI 5 2 14 KOI p 4,4, KOI d 15 Össz. szerv. szén 7,5 35 Ammónium-N,7 3,15 Nitrit-N,7,499 Nitrát-N,2 5,9 Ortofoszfát-P µg/l 51 1151 Összes foszfor µg/l 5 124 Klorofill-a µg/l 1 2 A táblázat adatai a lökésszerő szennyezıanyag terhelés mellett a vízfolyás érzékeny egyensúlyi állapotát is tükrözi. Oxigénháztartás mutatói alapján meghatározott IV. osztályú minısítés meghatározó komponense az oldott oxigén illetve az összes széntartalom. Mindkét érték magas szerves szennyezésre utal, melynek a biológiailag is lebontható hányada magas. Ebbıl eredıen fordul elı esetenként igen alacsony oldott oxigén tartalom, mely halélettani szempontból is kritikus értéknek mondható. A 13 12 11 9 7 5 4 12,4 11,55 11,35 11,3 11,5,9 9, 5,35 7,1 A Zagyva oldott oxigén tartalma 22-ben,75,5 9,4,45 7,7 7,35 7,4,5,9 5,9 dec. febr ápr jún aug okt dec Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa diagramon is látható, hogy a vízfolyás oldott oxigén tartalma a legkedvezıtlenebb a Szentlırinckátai szelvényben, majd részben a Tarna hígító hatásának- és a Zagyva öntisztulási képességének köszönhetıen a torkolati szelvény fele haladva egyre jobb a vízfolyás oxigénháztartása. Tápanyag háztartás szempontjából a vízfolyás erısen szennyezett -nek minısül, a magas nitrit és foszfor tartalom miatt. A Zagyva folyó összes foszfor tartalmának a sajátossága a magas ortofoszfát hányad, mely mint ismeretes az egyedüli foszfor forma mely a növények által is felvehetı. Amint látható a vízfolyásban az algatermelıdéshez szükséges feltételek (C:N:P) adottak ezért a vízfolyás eutrofizációs hajlama feltételezhetı. µg/l 14 12 A Zagyva ortofoszfát (P) tartalma 22-ben 117 1151 37 35 99 34,5 792 77 3 79 754 7 7 7 75 1 4 74 91 1 59 595 9 4 54 45 45 25 2 dec.1 febr ápr jún aug okt dec Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Mikrobiológiai paraméterek közül a Szentlırinckátai és Újszászi szelvényében került sor a coliformszám meghatározására. A vízfolyás kommunális jellegő szennyvízzel való szennyezettségét támasztja alá, mindkét szelvényben mért igen magas szennyezettség 4
(1 i/ml), mely kizárja az érintett szakasz természetes fürdıhelykénti hasznosítását. A D csoport szerves- és szervetlen mikroszennyezık vizsgált komponensei közül ez esetben is a IV. osztályba történı besorolást a kıolaj és termékei határozza meg. Ezt követıen a II. osztályba sorolható a fenolok és az oldott higany, melyek ipari szennyvíz bevezetésére utalnak. Az egyéb paraméterek közül a IV. osztályba történı besorolást meghatározó vezetıképesség és oldott mangán tartalom szintén az ipari szennyvízbevezetésre utalnak. A Tarna, a Zagyva folyóval kb. azonos vízgyőjtı területtel rendelkezik, így közel azonos vízhozama meghatározó a Zagyva vízminıségére vonatkozóan. A Tarna +9 fkm szelvényében, a Jászdózsai vízmércénél vett vízminta alapján megállapítható, hogy a vízfolyás oxigénháztartása kíváló-jó -nak mondható, ellenben tápanyagháztartás szempontjából ez esetben is a magas foszfor tartalom eredményezi a vízfolyás V. osztályba történı besorolását. A kedvezıbb coliformszám ez esetben is (35. i/ ml) meghaladja a természetes fürdıvizekre meghatározott megfelelı határértéket (. i/ ml). A Zagyva folyó szennyezıanyag terhelése A Zagyva kémiai oxigénigénye (KOIk) 22-ben Sztlkáta 7 5 Jásztelek Ujszász Jászdózsa 4 4 (III.o.) 33,5 3 25,5 1,5 2 19,5 22 21,5 22 (II.o.) 2 1,5 1 15 17 1,5 1,5 15,5 17 15,5 1,5 13 11 12,5 12 11 11 12 (I.o.) dec. febr ápr jún aug okt dec táblázat tartalmazza: A vízfolyás szennyezıanyag terhelése illetékességi területünkön nem számottevı. Ez abból is következtethetı, hogy hossz-szelvényben vizsgálva a vízfolyás oxigénháztartásának trendje javuló, illetve a szerves szennyezıanyag terhelés is csökken. A mellékelt diagramon jól látható, hogy a hossz-szelvényben egymást követı szelvények diagramjai egymás alatt helyezkednek el (csökkenı érték), és a legkedvezıbb értékeket a Tarna szervesanyag terhelése képviseli. A Zagyva közvetlen szennyezıanyag terhelését az alábbi Szennyvízkibocsátó megnevezése Kibocsátott éves szennyvíz mennyiség (m 3 /év) Üzemnapok száma (nap/év) Kibocsátott napi szennyvíz mennyiség (m 3 /nap) 1. Jászfényszarú szv. telep 47, 35 12,3 2. Jászberény LEHEL Electrolux Kft. 5,7 35 13,3 3. Jászberény Lehel vezér Tüzérd. 44, 35 12,2 4. Jászberény VOLÁN telep 121, 251 4,9 5. Jászberény városi szv.telep 1355, 35 449,2. Jászladány Galvánelox Kft. 25, 25 3,3 Zagyva folyó közvetlen összesen: 219713,3 22,2 A vízfolyás szennyvízterhelését Jászberény város szennyvízkibocsátása adja, ahol elkülönül a település- és a hőtıgépgyár szennyvíz kibocsátása. A kibocsátott szennyvíz napi 43 kg dikrómátos kémiai oxigénigényt jelent, közel 1 kg/nap BOI 5 -el, és tekintettel arra, hogy a települési szennyvíztisztító telep csak részleges tisztítást biztosít a bevitt ammónia-n 134 kg/nap. A Zagyva közvetett szennyvíz bevezetése nem számottevı. Hosszútávú trend alapján megállapítható, A Zagyva kémiai oxigénigénye (KOIk) 199-22 idıszakban havi hogy a vízfolyás szennyezıanyag terhelése átlagértékek alapján csökkent, ellenben ez esetben is az utóbbi 195 4-5- év adatai inkább stagnálásra utalnak. A 5 51, 199 44,5 KOI k értéke többnyire a 2-3 42 4 3,5 1995 értéktartományban helyezkedik el, az 33 3 3,5 3,5 199 utóbbi években a nyári hónapokban 25, 2,5 2 24 25 23 24,5 24,5 25,5 23,5 24,5 24,5 25 22 1999 tapasztalható egy koncentráció növekedés, 2 19,5 21 21 21,5 19,5 2,5 1,5 2,3 1,5 19 1 19 1 17,5 15,5 1 17 1 13,5 15 12,5 14 15 2 mely a korábbi idıszakra nem volt 21 jellemzı. Az ez évi adatok relatív 22 alacsonyak, a diagramon feltüntetett jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Újszászi szelvény idıszak legalacsonyabb értékeit képviselik. Figyelembe véve a vizsgált paraméterek 5
összességét megállapítható, hogy a Zagyva vízminıségében jelentıs változás nem következett be, és ez a közeljövıben nem is valószínősíthetı. Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, a mikrobiológiai szennyezés, az összes sótartalom, kedvezıtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elısegítik az algásodást. A vízfolyás vízminıségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához, az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyőjtıterületi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyőjtı szennyvízkibocsátóinak az egységes feltérképezését és célértékek meghatározása mellett a egyedi kibocsátási határértékek meghatározását. A Tisza-tó vízminısége A Tisza-tó vízminısége egy igen összetett folyamat végeredménye, tekintettel a tó mesterséges voltára. A Tisza-tó vízminısége egy sor beavatkozás függvénye, kezdve a beállított téli vízszinttıl, az egyre nagyobb teret hódító vizinövényzet eltávolítására tett próbálkozásokig, illetve nem utolsó sorban a nyári vízutánpótlás biztosításának lehetıségéig. Mindezen beavatkozások eredményezte kezdeti természeti reakciók megfigyelése fontos a tározó fejlıdése és a külsı hatások koordinálása szempontjából. Ezt hivatott feltárni egy korábbi számunkban részletesen ismertetett tározó ökológiái állapotvizsgálata, mely figyelembe veszi a kibontakozó turizmus ökológiai hatásait is. A tározó vízminısége az elsı félév vizsgálati eredményei alapján eléggé egységesnek mondható. A Sarudi-, Poroszlói- és a Tiszavalki medencék minısítése azonos, mindhárom esetben tőrhetı a vízminıségi besorolás, vagyis az MSZ 12749 szerint a III. osztálynak megfelelı. Ettıl kissé eltér az Abádszalóki medence ahol a D csoport besorolását az oldott higanytartalom a IV. osztályba helyezi, illetve a tápanyag háztartás mutatói közül az osztályba sorolást meghatározó klorofill-a tartalom ez esetben a II. osztálynak megfelelı értéktartományban található. A,5 µg/l értékő oldott higanytartalom megtalálható a Tisza folyó vízmintáiban is ezért annak jelenléte a tározó vizében nem meglepı. Az osztályba sorolást (négy vízmintáról lévén szó) minden esetben a legkedvezıtlenebb érték határozza meg. Ezek az oxigénháztartás mutatói közül a 15% körüli oxigén telítettség, a tápanyagháztartás mutatói közül a klorofill-a tartalom, a D csoportban a kıolaj és termékei illetve az oldott higany, valamint a kissé megemelkedett ph érték. Ami megnyugtató, hogy a medencék vizének coliformszám tartalma,2-,5 i/ml, vagyis a mikrobiológiai szennyezettség gyakorlatilag nulla. A jó vízminıséghez közelítı minısítés tükrözıdik a Tisza-tó strandjainak vízminıségében is, melyek rendszeres vizsgálatát és minısítését ebben az évben elsı alkalommal felügyelıségünk koordinálásával végeztek az illetékes ÁNTSz és a Felügyelıség Laboratóriuma. A kéthetente frissített adatsor és értékelés az érdekeltek számára elérhetı volt a http://kotikvf.ktm.hu/tiszato/ weblapon. A hat természetes környezetben kialakított szabad strand vizének minısége az érvényben lévı 273/21.(XII. 21.) Kormány rendelet mellékletében foglalt követelmény rendszer szerint fürdésre ajánlott, esetenként megfelelı minısítést kapott. A korai felmelegedés a júniusi kánikula igen kedvezı körülményeket teremtett a vízparti üdülésre a strandok vízhımérséklete tartósan 24-25 C volt. (pa) A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelıség belsı információs kiadványa Szerkesztıség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (5) 423-422 733 mell. Felelıs szerkesztı: Petráss András Felelıs kiadó: Dr. Háfra István 22. szeptember 11.