FIGYELEM! AZ EREDETI SZÖVEGET MINDIG AZ ONLINE FELÜLETEN SZÜKSÉGES ELLENŐRIZNI. A PDF FORMÁTUM ÉS A TÉNYLEGES FELADAT SZÖVEGE KÖZÖTT NÉMI ELTÉRÉS ELŐFORDULHAT! 1.1. Elsősegélynyújtás története A feladatok megoldásához a Mentők lapja mentéstörténeti publikációit használhatjátok. http://www.mentomuzeum.hu/content/ment%c5%91k-lapja-anno-2005-2009 http://www.mentomuzeum.hu/sites/default/files/mentok_lapja_publikaciok_2005-2009_0.pdf 1.1.1. Ki volt az őrsvezető? 98 éve történt. Mérgezési esetek ellátása. (Mérgezési esetek ellátása a korai mentőgyakorlatban) a) A mentőegységet vezető legtapasztaltabb ápoló. b) Az a személy, aki a mentőegységek irányításáról döntött. c) Cserkész. d) Minden esetben orvos. 1.1.2. Mi NEM volt a cél a mérgezés helyszínén? TÖBB válasz! a) A méreganyag meghatározása a további teendők eldöntése céljából. b) Életmentés. c) Tünetek csökkentése. d) A mérgezés okának kiderítése. 1.1.3. Mi adtak az ellátás során gyakran előforduló gyengeség, rosszullét esetén? TÖBB válasz! a) Feketekávét. b) Cappuccinot. c) Koffein, kámfor, éterinjekciót. d) Konyakot. 1.1.4. Kik közül került ki a marólúg mérgezettek többsége? a) Újszülöttek. b) Háztartási cselédek és kisgyermekek. c) Férfiak. d) Idősek.
1.1.5. Mi okozta a legtöbb mérgezést? Elsősegélyverseny 5-6. osztályosoknak iskolaiversenyek.hu a) Szén-monoxid. b) Sósav. c) Marólúg. d) Gomba. 1.1.6. Mi maradt meg ma is az ellátás akkori gyakorlatából? a) Közömbösítés gyanánt savmérgezésnél lúgos, a lúgmérgezésnél savas anyagokat itatunk a beteggel. b) Eszméletvesztéshez közeli állapotú beteget hideg vizes lepedőbe csavarjuk. c) A mérgezett beteggel konyakot itatunk. d) A marószer mérgezetteket nem hánytatjuk. 1.1.7. Melyik állítás igaz? A vízimentés kialakulása Budapesten (1894-1901) a) A budapesti dunai vízimentés megszervezését különösen indokolta, hogy: évente 300 ember fulladt bele átlagosan a Dunába. c) A XIX. században még nem tudtak úszni az emberek. d) A fővárosi vízbefulladtak száma évről évre növekedett. e) Sok vízimentő volt munka nélkül. 1.1.8. A szervezett mentést megelőzően kik végezték a mentést? TÖBB válasz! a) Matrózok. b) Úszómesterek. c) Kikötői munkások. d) Katonák. 1.1.9. Hol volt Európában az első vízimentő intézmény? a) Milánó b) Amszterdam c) New York d) Velence 1.1.10. Ki volt Kresz Géza? a) A KRESZ szabályok kidolgozója. b) Mentőápoló. c) A BÖME orvos igazgatója. d) A vízimentők igazgatója.
1.1.11. Mely szervezet végezte akkoriban a laikus elsősegélynyújtó oktatást? a) Senki, még nem létezett ilyen. b) A Vöröskereszt. c) A BÖME. d) Az iskolák. 1.1.12. Mi NEM volt megtalálható az őrhelyeken? a) Mentőcsónak. b)csáklya. c) Mentőgyűrű. d) Vetőgolyó. e) Mentőmellény. f) Flanel öltözék. g) Mentőtáska. 1.1.13. Melyik állítás igaz? a) Az őrhelyek állandó személyzettel üzemeltek. b) A fővárosi rendőröket képezték ki vízimentésre. c) A vízimentés működése sikeres volt. d) Az őrhelyek a mai napig megtalálhatók. 1.1.14. Minek a rövidítése: BÖME? a) Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. b) Budapesti Önkéntes Mentő Egylet. c) Budapesti Örökös Mentő Egylet. d) Betegekért Önkéntes Mentő Egyesület. 1.1.15. Mit neveztek el Kresz Gézáról? a) Uszodát. b) Mentőállomást. c) Múzeumot. d) Hajóállomást.
1.2. Helyszínbiztosítás, betegvizsgálat, légútbiztosítás Az elsősegélynyújtás legelső lépése minden esetben a helyszínbiztosítás, amikor biztosítjuk a segélynyújtó, a bajba jutott és a helyszínen lévő valamennyi személy biztonságát. 1.2.1. Jelöljétek milyen lehetőségek vannak egy közlekedési balesethelyszínén a helyszínbiztosításra? TÖBB válasz! a) Láthatósági mellény használata. b) Légkürt alkalmazása. c) Elakadás háromszög felállítása. d) Vészvillogó (mindkét oldali indexlámpa) bekapcsolása. 1.2.2. Milyen esetben használnátok gumikesztyűt? a) Lehetőség szerint mindig, amikor beteggel/sérülttel/bajba jutottal érintkezünk. b) Elegendő a vérző sérüléseknél. c) Ha a sérült ruhája piszkos, szennyezett. d) Ha van megfelelő méretű. 1.2.3. Melyik sérülésre van a LEGKISEBB esély a képen látható helyszínen? a) Égési sérülés. b) Magasból esés. c) Bokarándulás. d) Napszúrás. 1.2.4. Melyik sérülésre van a LEGKISEBB esély a képen látható helyszínen? a) Napégés. b) Magasból esés. c) Elcsúszásból adódó karsérülés. d) Vízbe fulladás.
1.2.5. Melyik sérülésre van a LEGKISEBB esély a képen látható helyszínen? a) Elcsúszásból származó karsérülés. b) Égési sérülés. c) Nyílt combcsont-törés. d) Vágott sérülés. 1.2.6. Milyen lehetőségek vannak a további sérülések felderítésére laikus számára? TÖBB válasz! A balesetet szenvedett sérülteknél gyakran előfordulhat, hogy a látható vagy általa érzett sérülésen kívül további sérülései is vannak. Ezért szükséges a minél alaposabb betegvizsgálat. a) Röntgen- vagy ultrahangvizsgálat. b) Minél alaposabb kikérdezés. Pl. hol fáj? c) A beteg kíméletes, de minél alaposabb áttapintása. d) A sérült fokozatos átmozgatása. 1.2.7. Mely állítások IGAZak az eszméletlen sérültekre? TÖBB válasz! Súlyos, életveszélyes sérülteknek tekinthetők azok a betegek, akik eszméletlenek. a) Állapotuk alapján életveszélyes állapotúnak tekintendők. b) Hasonló az ájuláshoz, azonban annál enyhébb. c) Hagyományos ingerekre (megszólítás, megrázás) nem reagál. d) Nincsenek vagy hiányosak a reflexei. 1.2.8. Melyek reflexek a felsoroltak közül? TÖBB válasz! A reflexek életfontosságú idegrendszeri jelenségek. a) Egy szúnyog kezünkre szál, egy gyors mozdulattal megpróbáljuk lecsapni. b) A focikapu felé repülő labdát a kapus elkapja. c) Szemünktől kb. 20 cm-re valaki összecsapja a tenyerét és a szemünk pislant egyet. d) Valaki félre nyel és elkezd köhögni.
1.2.9. Milyen hiba látható a kisfilmben? Elsősegélyverseny 5-6. osztályosoknak iskolaiversenyek.hu Az eszméletlen sérültek légútbiztosításának leghatékonyabb módja a stabil oldalfektetés. http://www.youtube.com/watch?v=ryvl_q4hoo8&list=pla3kxw4zaiihjubpagws1fxkjckzjimrx a) A stabil oldalfektetés végén a sérült fejét nem hajtja hátra. b) A fektetés végén nem végez légzésvizsgálatot. c) Rossz irányba fordítja a sérültet. d) Nem megfelelő lábat hajlítja be. 1.2.10. Milyen hiba látható a kisfilmben? http://www.youtube.com/watch?v=bfbheovt4jy&list=pla3kxw4zaiihjubpagws1fxkjckzjimrx a) A segélynyújtótól távolabb eső kart hibásan hajlítja be. b) A sérült fejét nem szegi hátra. c) A segélynyújtóhoz közelebbi kart nem hajlítja be. d) A felül lévő lábat hibásan hajlítja be. 1.3. A vázrendszer 1.3.1. Szerintetek mi NEM jellemző a vázrendszer sérüléseire? TÖBB válasz! a) A rándulásnál a két csontvég visszatér eredeti helyére és semmilyen tünetet nem okoz. b) A ficamnál a két csontvég eltérő helyzetben rögzül, de az ízület soha nem duzzad meg. c) A nyílt csonttörés mindig életveszélyes állapot, ezért mentőt kell hívni. d) A rándulásnál az ízületek sérülnek meg, tünetei hasonlók, mint a ficamnál és a csonttörésnél. 1.3.2. Rándulás esetén melyik ellátást nem tartanátok feltétlenül szükségesnek? a) A sérült végtag nyugalomba helyezését. b) Meleg borogatás alkalmazása. c) A helyszínbiztosítást. d) Az információgyűjtést a sérülésről. e) A sérült végtag szív fölé emelését. 1.3.3. Mely állítások NEM igazak a csonttörésre? TÖBB válasz! a) A csonttörést ránézésre soha nem lehet megállapítani. b) A csonttörés tünetei a fájdalom, vérzés, mozgáskorlátozottság és az izmok görcsös állapota. c) A nyílt csonttörésnél a sebellátást is el kell végezni. d) A szorító ruhadarabokat indokolt lehet meglazítani. e) A nyílt csonttörést nem kell rögzíteni a kötözés miatt.
1.3.4. Melyik a legkevésbé fontos a felkarsérülés ellátásánál? a) Megkérdeznénk, hogy a sérült hány éves? b) Rögzítenénk két darab háromszögletű kendővel. c) Leültetnénk és nyugtatnánk. d) Megkérdeznénk, hogy mi történt, mit érez. 1.3.5. Lábsérülés esetén mi a teendő? a) Meleg vízzel borogatnánk, rögzítenénk a sérült végtagot, mentőt hívnánk. b) Amennyiben a helyszín biztonságos, biztosítanánk a sérült testrész mozdulatlanságát és mentőt hívnánk. c) Helyszínbiztosítás után lefektetnénk, bekötöznénk steril mull-lappal, mentőt hívnánk. d) Megnyugtatnánk, rögzítenénk a sérült végtagot egy szilárd tárgyhoz, megitatnánk. 1.3.6. Mi jellemző a gerincoszlop felépítésére? TÖBB válasz! a) A gerincoszlop csigolyákból épül fel. b) A csigolyalyukban fut az agyvelő. c) A gerincoszlop részei: a háti, az ágyéki, a keresztcsonti szakasz és a 12 pár borda. d) A porckorongok biztosítják a csigolyák egymáson való elmozdulását. 1.3.7. Mit jelöl az A és a B betű? a) A ágyéki csigolyák, B medencecsont. b) A porckorongok, B medencecsont. c) A ágyéki csigolyák, B lapocka. d) A porckorongok, B lapocka. 1.3.8. Milyen baleseti mechanizmus esetén NEM feltételeznétek a gerincsérülést? a) Gépkocsival balesetet szenvedett. b) Motoros sérült. c) Bordásfal tetejéről leesett. d) Úszóversenyen fejest ugrott a vízbe. e) Ledobta a ló.
1.3.9. A gerincsérült ellátásánál melyik lépéssel tudnátok leginkább megakadályozni a sérült állapotromlását? a) Minél előbb mentőt hívnánk. b) A gerincet kitámasztanánk két oldalról. c) Minél előbb rögzítenénk a fejét. d) A baleseti mechanizmust pontosan tisztáznánk. e) Óvnánk a kihűléstől. 1.3.10. Jelöljétek, hogy melyik állítás igaz! a) A medencesérülés leggyakrabban a bicikliseknél fordul elő. b) A pápaszem hematóma koponyasérülésre utal. c) Mellkas-sérülés esetén a panasz, szúró mellkasi fájdalom, mely kisugárzik a bal vállba. d) A koponyasérült a baleseti mechanizmus alapján mindig gerincsérült is. 1.4. Testmozgás http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/mozgas/3227/mozgas 1.4.1. Jelöljétek, milyen előnyös hatásokkal van szervezetetekre a testmozgás! TÖBB válasz! a) Növeli a stresszhatást. b) Erősíti a szív- és érrendszert. c) Fokozza a gerincferdülés kialakulását. d) A felgyorsult légzés segíti a szervezet oxigénellátását. 1.4.2. Hogyan kezdjék a sportolást azok, akik korábban nem végeztek testmozgást? a) Kezdjenek valamilyen intenzív sporttal, így tesztelhetik terhelhetőségüket. b) Célszerű valamilyen küzdősporttal kezdeniük, ez fokozatosságot biztosít. c) Érdemesebb könnyű testmozgással kezdeni, pl.: séta, kerékpározás. d) Számukra a futás, aerobic vagy a jégkorong a legkedvezőbb. 1.4.3. Szerintetek milyen további, előnyös hatásai lehetnek a testmozgásnak? TÖBB válasz! a) Segíti az emésztést, átmozgatja a tápcsatornát. b) Oldja a feszültséget, felfrissít. c) Erősíti a hajhagymákat. d) Növeli a szervezet ellenálló képességét.
1.4.4. Hogyan változik a pulzusszámotok testmozgás közben? a) Emelkedik. b) Változatlan marad. c) Csökken. 1.4.5. Mely élettani folyamatokhoz járul ez (1.4.4.) hozzá? TÖBB válasz! a) Az erek rugalmasságát fokozza. b) Növeli az izmok oxigén ellátását. c) Emeli a légzésszámot. d) Csökkenti a verejtékezést. 1.5. Sportbalesetek 1.5.1. Milyen helyszínbiztosítási tevékenység lehet indokolt ebben az esetben? Tornaterem A tornateremben zajló röplabdázás közben két társatok összeütközik, egyikőjük a földre esik, másik álló helyzetben marad. a) Áramtalanítás. b) Láthatósági mellény viselete. c) A labdajáték leállítása. d) Terelőbóják kihelyezése. 1.5.2. Mit tennétek legelőször? A földön lévő sérült erős bokafájdalomra panaszkodik, bokája duzzadt, kissé lilás (vérömleny). a) Azonnal elkezdenénk hűteni. b) Megnyugtatnánk és nyugalmat biztosítanánk neki. c) Felsegítenénk és lekísérnénk a pályáról. d) Haladéktalanul mentőt hívnánk. 1.5.3. Mely további tünetekre számíthattok a leírtak alapján? TÖBB válasz! a) Fájdalom. b) Mozgáskiesés. c) Hányinger. d) Görcs. e) Deformitás. f) Szédülés.
1.5.4. Melyek tartoznak az ellátás lépései közé? TÖBB válasz! a) Lehetőleg nem mozgatjuk. b) Enyhén lógatjuk. c) Kitámasztjuk. d) Nyomókötéssel fedjük. 1.5.5. Indokolt-e nála további sérüléseket keresni? a) Ha máshol is vannak fájdalmai igen. b) Nem, a sérülés egyértelmű. c) Ha megnyugtató számára igen. d) Igen, célszerű minden esetben. 1.5.6. A panaszok alapján milyen sérülése lehet a másik gyereknek? A másik sérült szédülésre, hányingerre, fejfájásra panaszkodik. a) Gyomorrontás. b) Napszúrás. c) Agyrázkódás. d) Agyvérzés. 1.5.7. Melyik NEM tartozik az ellátásához? a) Nyugalom biztosítása. b) Fektetés, enyhén emelt felsőtesttel. c) Sapkakötés alkalmazása. d) Azonnali mentőhívás. 1.5.8. Melyik csontja tört el a képen látható sérültnek? A képen egy fáról leesett sérült röntgenfelvételét látjátok. Egyetlen csontja tört el. a) Combcsont. b) Sípcsont. c) Térdkalács. d) Szárkapocscsont.
1.5.9. Állítsátok sorrendbe ellátásának lépéseit! Sorrend 5p Síbaleset Sípályán egy síelő esésének szemtanúi vagytok. A síelő nagy sebességgel elesik, többször bukfencezik, néhány métert repül a levegőben. 1.5.10. Milyen tanácsokat adnátok a síelőknek testi épségük megóvása érdekében? Írjatok öt javaslatot! Figyelem! Ez a feladat utólagosan kerül értékelésre! A forduló lezárását követően egyes csapatoknál már ellenőrizve lesz, így megjelenik a pontszámok között, míg más csapatoknál néhány napot igénybe vehet még az értékelés, így nekik csak pár nappal később jelenik meg a pontszámaik között! 1.6. Párosítás Párosítsátok a sérüléstípust a képen látható ellátással! 1.7. Fényképek 1.7.1. A fényképek elküldésének dátuma: Három fényképet kell készítenetek más-más csapattagról! Fényképek: 1. sapkakötés, 2. nyomókötés, 3. kar rögzítése háromszögletű kendővel. A kép mérete 640 px széles, max. 300 kb. Az elkészített fényképeket EGYETLEN e-mailben küldjétek el, az oev@oev.hu e-mail címre. Az e-mail tárgya a csapat neve legyen!