ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP /13/K

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Róka László Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Csongrádiné Falk Judit Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Illyés Zsuzsa Településtervezési szakági szakértő közlekedési Horvátth Balázs Társadalompolitikai szakértő Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Záhony Város Önkormányzata

STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 7 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 8 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 8 2.2 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 13 3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 15 3.1 JÖVŐKÉP... 15 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 16 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok... 16 3.2.2 Városrészi szintű területi célok... 20 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 21 4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 23 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA... 23 4.2 A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA.... 24 4.3 AZ AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK... 25 4.3.1 Kulcsprojektek... 26 4.3.2 Hálózatos projektek... 28 4.3.3 Egyéb projektek... 29 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ... 31 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE... 33 4.6 AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE... 34 5 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 39 5.1 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA... 39 5.2 AZ ANTISZEGREGÁCIÓS STRATÉGIA ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI... 39 5.2.1 Kitörési lehetőségek biztosítása... 40 5.2.2 Szociális és jövedelmi helyzet javítása... 41 5.2.3 A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére 43 5.3 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSAINAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK... 44 6 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 45 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 45 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez... 45 6.1.2 Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz... 46 6.1.3 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz... 47 6.1.4 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat... 49 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 53 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata... 53 6.2.2 A célok logikai összefüggései... 55 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága... 56 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása... 56 7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 57 8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 60 8.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 60 8.1.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet... 60

STRATÉGIA 5 8.1.2 Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás... 60 8.1.3 Tervalku... 61 8.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése... 61 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 62 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 64 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN... 65 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 67 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása... 67 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 76

STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Záhony SWOT elemzése... 10 2. táblázat: Városrészek funkciói... 15 3. táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése... 21 4. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata... 32 5. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése 2015-2023... 33 6. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció 35 7. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve... 37 8. táblázat: Az antiszegregációs célrendszer... 40 9. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez... 45 10. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz... 46 11. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz... 47 12. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz 48 13. táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja... 50 14. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja... 51 15. táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata53 16. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai... 58 17. táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere... 63 18. táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között... 64 19. táblázat: Tematikus és a területi (városrészi) célok eredményindikátorai... 68 20. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai... 69 21. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai... 72 Ábrajegyzék 1. ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói... 14 2. ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere... 22 3. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása... 76 Térképjegyzék 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek... 13 2. térkép: Városközpont akcióterület... 23

STRATÉGIA 7 1 Bevezetés A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként a településfejlesztési koncepció 1 kivételével Záhony város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a 2013-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 elkészítéséhez (Belügyminisztérium, 2014. 12. 11.), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, 2009. január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Záhony Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt. 1 Záhony Településfejlesztési Koncepciója 2009-ben készült el, amely jelenleg is hatályos.

STRATÉGIA 8 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Térségi szerepkör Gazdaság Társadalom A település térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a magyar-ukrán határ közelsége és az 1946-47-ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar. A város gazdasági és közlekedési adottságai alapján fontos határvárosi szerepe tölt be a régióban. A határátkelő, a vasútállomás/vasúti átrakó és a határon túli diákokat is fogadó középiskola nemzetközi jelentőséget is biztosít a település számára. A záhonyi vasúti átrakó-pályaudvar A város 2013. január 1-jétől járásszékhelyként került kijelölésre. Záhony járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. A város gazdasági jelentősége kisvárosi méretéhez képest kiemelkedő: a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei decentrumok közé tartozik. A megyei szinten is meghatározó gazdasági szerepkör főként a vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek jelenlétének, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációjának tulajdonítható. A hagyományosan szolgáltatóipari településen, a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az ipar szerepe csekély: a vállalkozások többsége a tercier szektorban működik. A vállalkozási demográfia alapján a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző. Az alacsony foglalkoztatotti létszámmal működő, korlátozott tőkeerővel rendelkező vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke viszonylag alacsony. Az utóbbi években a gazdasági aktivitás visszaesése figyelhető meg: a működő vállalkozások száma és ezzel együtt az iparűzési adóbevételek is csökkentek. A kedvezőtlen tendencia folytatódása a város meglévő infrastrukturális adottságaira építő hatékony befektetés-ösztönzési stratégiával, tudatos vállalkozássegítő intézkedésekkel megállítható. A lakosság képzettségi szintje és gazdasági aktivitása megyei viszonylatban is magas. A megfelelően képzett és gazdaságilag aktív munkaerő-kínálat a város jövőbeli fejlődésének mozgatórugójává válhat. A népesség korösszetétele megyei összehasonlításban kedvezőek, de a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Záhonyban is jelentős probléma. Záhony népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A migráció fokozódásának veszélye annak ellenére fennáll, hogy Záhony stabil alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági háttere a hasonló nagyságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb.

STRATÉGIA 9 Környezet és közlekedés Közszolgáltatások A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található. A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza ugyanakkor a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. Záhony körzetében a vasúti határhíd a Tisza felett Záhony építészeti arculatát a vasúti infrastruktúrához köthető iparosodott, városias jelleg határozza meg. A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan. A romló állagú, használaton kívüli épületek rontják a városképet, ezért a város egyes részei elhanyagolt benyomást keltenek. A lakóterület általában kisvárosias jellegű, de a hagyományos települési területen a falusias, nagytelkes szerkezet dominál. A város külső elérhetősége, közlekedési kapcsolata jó: Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). A város külső elérhetősége az M3 autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével sokat javult, az autópálya a legközelebbi csatlakozása kb. 46 km távolságban érhető el. A város humán infrastrukturális ellátottsága megfelelő: alap- és középfokú oktatási intézmények egyaránt működnek a településen. A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények alapinfrastruktúrája kiépült, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városháza előtti tér Az egészségügyi alapellátás számára helyet biztosító orvosi rendelő a modern kor támasztotta követelményeknek, igényeknek nem felel meg, ezért felújítása és akadálymentesítése a város tervei között szerepel. A városban korábban működő vasútüzem-orvosi rendelőt (szakorvosi rendelőintézetet) a fenntartó MÁV megszüntette. Szakorvosi ellátás így a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe.

Környezet és közlekedés Társadalom Gazdaság Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 10 1. táblázat: Záhony SWOT elemzése Erősségek A közút és a vasút révén a város megközelíthetősége jó A város fontos nemzetközi tranzitvonal mellett fekszik A város kiemelkedő adottsága az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás Hármas határ mentén fekvő határváros A város vonzáskörzetében az újonnan betelepülő vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkok találhatók A lakosság átlagos iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas, ami fontos vonzerő a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban tevékenykedő befektetők szemében Nincsenek kialakult szegregátumok Erős helyi közösség Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen Jó közbiztonság Nyugodt, csendes, élhető település, ahol nincs zsúfoltság Sok zöldterület Közeli Tisza-part Rendezett településkép, megfelelő köztisztaság Szép természeti környezet, jó levegő Zaj- és rezgésterhelést okozó gazdasági tevékenység nincs a belterületen Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág A város közigazgatási területét érinti a Tisza-part (Natura 2000, védett tájképi értékek) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kicsi A belterületi utak 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek Mintegy 5,4 km belterületi kerékpárút Nincs a városban nehezen megközelítető városrész Szelektív hulladékgyűjtés működik az egész városban (gyűjtőszigetek és zsákos elszállítás) Gyengeségek Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok, kevés a hozzáadott érték Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban A működő vállalkozások száma csökken Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt kedvezőtlen. Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Folyamatos a társadalom elöregedése Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya A munkavállalók egy része nem helyben dolgozik A város lakásállománya öreg (magas a 20 évnél régebben épült lakások aránya) A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik A településkép nem egységes A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát (Kárpát utca) Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi, ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából

Gazdaság Közszolgáltatások Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 11 Erősségek A távfűtést ellátó hőközpont 50%-ban megújuló energiát hasznosít Megfelelő a település környezeti állapota A közműellátottság aránya a szennyvíz tekintetében 95, a víz, villany esetében gyakorlatilag 100% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% Jól szervezett a közösségi közlekedés A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított Az alapfokú mellett középfokú oktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) is működik a városban A középiskola beiskolázási körzete kiterjed az egész megyére, emellett határon túli (kárpátaljai) magyar diákokat is fogad A városban gyermekorvos is rendel Biztosítottak a közművelődési lehetőségek A közintézmények jelentős része megújult épületben működik (kivéve művelődési ház, középiskola) Szociális ellátórendszer kiépítettsége Sportolási lehetőségek széles spektruma (uszoda, ZVSC sporttelep a megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesület, nagyméretű téli jégpálya, fitnessterem, kerékpárutak, teniszpályák) Itt jöttek létre a rendőrség, tűzoltóság, határőrség, katasztrófavédelem térségi központjai, emellett kiterjedt polgári védelem is működik Gyengeségek Egyes közintézmények (pl. szakközépiskola) infrastrukturális állapota nem megfelelő A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés) Lehetőségek Az elmúlt fél évszázadban létrehozott átrakó-kapacitásra jelentős vertikális gazdasági integráció alapozható (logisztikairaktározási szolgáltatások, feldolgozóipar, kereskedelmi szolgáltatások) A település hasznosítható ipari területekkel rendelkezik, beleértve a MÁV Zrt. jelenleg kihasználatlan, ipari célokra alkalmas telephelyeit is Nagy nemzetközi logisztikai vállalkozások saját raktárbázisainak a letelepítése sok járulékos együttműködési lehetőséget biztosíthat a helyi vállalkozások, szolgáltatók számára, emellett munkahelyeket teremt Korábbi logisztikai tevékenyég miatt rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitások Vonzáskörzetében nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő Veszélyek A pénzügyi-gazdasági válság hatására a vasúti áruszállítás volumene lecsökkent, és a pozícióit nem is tudja visszaszerezni Záhony nem lesz versenyképes a volt szovjet tagköztársaságok nyugati határain működő versenytárs vasúti átrakótérségek szolgáltatási integrációjával, árképzésével, működési hatékonyságával A város az ország központi, nyugati területeitől messze, periférikus részen található, amely csökkenti vonzerejét és megtartó-képességét

Közszolgáltatások Környezet és közlekedés Társadalom Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 12 Lehetőségek (kihasználatlan kapacitások) Turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése Béres József szülővárosa, amely vonzerő-növelő eszköz lehet A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet A Tisza-part rekreációs és turisztikai célú kihasználása nő Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A település közigazgatási területén további kerékpárutak kiépítésére, a környező települések felé összekötő útvonalak kialakítására kerül sor A vasúti szállítás környezeti előnyök miatti felértékelődése hosszú távú gazdasági fellendülést hoz a városnak A járásközpontok jogköre bővülhet, fejlesztési forrásai növekedhetnek Járási szakorvosi ellátás kialakítása További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése Az elöregedő társadalom hosszú távon csökkenő helyi adóbevételekhez, hanyatló gazdasághoz vezet A helyi kulturális programhelyszínek minősége nem elégíti ki a közösség igényeit, és nem jelent vonzerőt a potenciálisan ide települő munkavállalók és vállalkozók számára Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulnak elő (pl. havária esetén) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A város központi területein található alulhasznosított területek rombolják a település vonzerejét A hagyományos vasutas városi szerepkör nem teszi lehetővé a tényleges környezeti értékek propagálását A közművelődési, közösségi intézmények egy részének rossz műszaki infrastrukturális állapota (művelődési ház, középiskola) rontják a város versenyképességét Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket

STRATÉGIA 13 2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Záhonyban a város kisvárosias léptékű méretéből, egycentrumú felépítéséből adódóan, a településszerkezet túlzott elaprózódását elkerülve, a településmorfológiai szempontok figyelembevételével két, külterületeket nem érintő, funkcionálisan elkülönülő városrész került lehatárolásra. A helyzetelemzés során beazonosított városrészek: Városközpont Lakógyűrű 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A városrészek gazdasági szerepük, társadalmi rétegződésük és egyéb jellemzőik alapján eltérő adottságokkal rendelkeznek. A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: mind a képzettségi, mind pedig a szociális és foglalkoztatottsági mutatók tekintetében a Lakógyűrű városrészben élők vannak kedvezőbb helyzetben. A Városközpont városrész lakossága kifejezetten kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik, egyedül a lakásállomány összetétele, komfortfokozata alapján kedvezőbb a helyzet ebben a városrészben.

STRATÉGIA 14 1. ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Munkanélküliségi ráta A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 6,8 1,3 5,8 11,7 7,0 14,6 25,7 31,3 31,4 51,4 41,0 53,5 58,9 52,5 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Lakógyűrű Városközpont Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A központi településrészt alkotó Városközpont tömöríti a város népességének 61,2%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Ez a város egyértelmű köz- és humán szolgáltatási centruma, ahol a jelenleg alulhasznosított területek további szolgáltatások fejlesztésének színhelyei lehetnek. A belterület fennmaradó részét magában foglaló Lakógyűrűben lakik a város lakóinak 38,8%-a. Ez a településrész nyugodtabb lakókörnyezetet, de lényegesen kevesebb szolgáltatást biztosít. Funkcionális szempontból homogénebbnek nevezhető, de azért a lakófunkció mellett számos vállalkozásnak is székhelyet biztosít és egyéb települési funkciót is magában foglal. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy A lakók számára elsődleges problémát jelent a rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma, a munkavállalók képzettségéhez nem megfelelően illeszkedő profilja; A közszolgáltatások minősége részben megfelelő, részben javítandó; A kulturális és idegenforgalmi vonzerő gyenge; A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások színvonala összességében megfelelő, azonban egyes részei még fejleszthetők Az épített környezet értékeinek védelme, vonzerőként történő hasznosítása eddig nem valósult meg; A település külső, turisztikai imázsa gyenge (periférikus elhelyezkedésű, hagyományosan vasutas városi szerepkör).

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 15 2. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Funkciók Városközpont Lakógyűrű domináns funkció kiegészítő funkció 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai, másrészt a megyei területfejlesztési tervdokumentumok, elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció és Program célrendszere. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is fontos szerepet játszanak a város fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. Záhony Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) 2013 februárjában fogadta el a város Képviselő-testülete. Jelen stratégiaalkotás során a korábbi dokumentumban megfogalmazott célok, fejlesztési elképzelések kiindulási alapot jelentenek, azonban a tervezési keretek megváltozásához igazodva a fejlesztési elképzelések aktualizálása, továbbfejlesztése a városfejlesztési irányvonalak újragondolása szükségszerűvé vált. 3.1 Jövőkép A város hosszú távú jövőképét meghatározó, 2009-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióval és a 2013-as IVS célrendszerével összhangban a város 2030-ra elérendő jövőképe az alábbiak szerint fogalmazható meg: Záhony Város Jövőképe A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik.

STRATÉGIA 16 A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Magas életminőség: A lakosság életminőségének javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával, kedvező városi arculat kialakításával, valamint a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítésével. 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a gazdaság versenyképességének növelése a szállítási és logisztikai központi szerepkör megtartása mellett a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtésével, értékteremtő foglalkoztatás bővítésével. 3. Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet: A járásközponti feladatok teljes körű, magas színvonalú ellátásának biztosítása, a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási- és sport centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A magas életminőség átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A versenyképes és innovatív gazdaság átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. Az erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet átfogó cél a járásközponti szerepkör megerősödését és a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatás és sport területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseket foglalja magában. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Záhony Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Városi szintű tematikus célok, olyan tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. Városrészi szintű területi célok, a városban lehatárolt Városközpont és Lakóövezeti városrészekhez kapcsolódóan a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok Az átfogó célok eléréséhez hozzájáruló, városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása

STRATÉGIA 17 T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Záhony jelenlegi vállalkozói struktúráját a szolgáltatási szektor kiugró túlsúlya jellemzi. Annak ellenére, hogy a vasúti átrakó teljesítménye a külpiaci körülmények megváltozása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a városban a logisztikai/raktározási ágazat továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Ennek megfelelően a szolgáltatási szektor, azon belül kiemelten a logisztikai, árufuvarozó tevékenységek ösztönzése, további fejlődésének elősegítése mindenképp prioritást kell, hogy élvezzen. Ugyanakkor a város hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtése, a vasúti átrakótól és az arra épülő logisztikai tevékenységtől függetlenül új típusú iparágak megjelenésének elősegítése is fontos. A település gazdasági életének több lábra állítása a vertikális integráció megvalósítását is megköveteli: a vasúti átrakóra alapuló, elsősorban logisztikai tevékenységekhez kapcsolódó, magasabb hozzáadott értéket eredményező termelő és szolgáltató tevékenységek meghonosítása. Az iparfejlesztést az infrastrukturális beavatkozások mellett a vállalkozások betelepülésének ösztönzésével, marketingkommunikációs eszközökkel is segíteni lehet. Fontos szempont még, hogy Záhony gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozói szektor is jelentős szerepet játszik, amelyek jelentős része a Városközpontban tömörül az Önkormányzatnak korlátozott lehetőségei mellett számukra is biztosítani kell a megfelelő vállalkozói környezetet. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek 2 : A gazdaságot kiszolgáló üzleti és műszaki infrastruktúra fejlesztése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása A helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás bővítésének támogatása, a meglévő munkahelyek stabilizálása a munkáltatók közvetett eszközökkel való segítésével Versenyképes tudást célzó képzési rendszer meghonosítása és folyamatos igazítása a gazdaság igényeihez Befektetés-ösztönző program megvalósítása, új munkahelyek létrejöttét támogató környezet megteremtése és új típusú tudás-intenzív iparágak megjelenésének előmozdítása Termelő üzem(ek) telepítése, az önkormányzat anyagi támogatását is felhasználva A kevesebb hasznot és kisebb piaci potenciált eredményező áthaladó áruáramlás helyett törekedni kell az árufolyamot megállító tevékenységek ösztönzésére A turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl.: szálláshelyfejlesztés) T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása A városban élők életminőségét nagyban befolyásolja az elérhető kulturális és szabadidős szolgáltatások mennyisége és minősége. Ehhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a szabadidő eltöltését segítő infrastruktúra, különösen a játszóterek, rekreációs terek, sportlétesítmények kiépítése, fejlesztése, amely a lakosság egészségi állapotának javításában is fontos szerepet tölthet be. Záhonyban kiemelten fontos a helyben biztosított szórakozási lehetőségek fejlesztése, hiszen a szelektív migráció elsősorban a fiatal, magasan képzett munkavállalókat érinti. A városi élet fontos részét képezi a városkép: a közterek, középületek állapota. A vonzó településkép erősítése érdekében szükséges a zöldterületek megóvása, további fejlesztése. Az 2 A konkrét beavatkozásokat a 4. fejezet tartalmazza.

STRATÉGIA 18 épített környezet fejlesztésekor továbbra is kiemelt szempont kell, hogy legyen az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az épített örökség védelme, valamint a kihasználatlan épületek, terek közösségű célú hasznosítása. A fenntartható és vonzó városi életmódhoz hozzátartozik a megfelelő lakhatási feltételek és közművek rendelkezésre állása. Az élhető, minőségi lakókörnyezet megteremtése egyaránt szolgálja a fiatalok helyben maradását és a városban élő egyre növekvő számú időskorú népesség nyugalmát. A hatékony és fenntartható városfejlesztés a társadalom aktív bevonásával valósítható meg, ezért Záhonyban építeni kell és tovább kell erősíteni az alulról jövő közösségi és önkéntes kezdeményezéseket. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Zöldfelületek minőségi állapotának javítása Rekreációs területek kialakítása, bővítése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése (bérlakások fejlesztése) Városi imázs kialakítása Helyi identitás, közösségformálás erősítése Civil szervezetek működési feltételeinek támogatása Közösségépítő- és kulturális rendezvénykínálat bővítése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Záhony számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Záhony a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése (pl.: az általános iskola és a szakközépiskola komplex felújítása) Alternatív energia használata a közintézményekben: napelem telepítés a Művelődési Házra, önkormányzati intézményekre (Városháza, Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Orvosi Rendelő) Kerékpárúton napelemes megvilágítási rendszer kialakítása

STRATÉGIA 19 A város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása A megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése Záhony járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos, legalább a saját mikrotérségére kiterjedő hatásterületet lefedő települési szolgáltatást kínál. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét (T2), hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához (T1), összességében pedig komparatív előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében. A közszolgáltatások rendszerének minősége mindemellett jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából a legfontosabb terület és az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel valósulnak meg, nagy hangsúlyt fektetve a humán szolgáltatások színvonalának javítására. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Egészségügyi szolgáltató központ kialakítása, járóbeteg-szakellátás fejlesztése Egészségügyi alapellátás fejlesztése (orvosi rendelő akadálymentesítése) Alap- és középfokú oktatási intézmények fejlesztése, a hagyományos szakképzés mellett a képzési kínálat bővítése, piaci igényekhez igazítása Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló oktatási- és sportcentrum kialakítása T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Záhony földrajzi elhelyezkedése ellentmondásos: a határmentiség egyben jelent periférikus helyzetet és potenciális lehetőségeket. A cél az, hogy a város erőteljesebben ki tudja használni az előnyöket, azaz ösztönözze a határ menti kapcsolatok bővítését (fontos prioritás a kárpátaljai kapcsolatok erősítése) erősítse meg a határon átnyúló intézményesült együttműködéseket, pozitív arculat alakítson ki a potenciális nemzetközi célcsoportok körében (pl. befektetők, vállalkozások). A hazai, elsősorban a járáshoz tartozó településekkel folytatott kapcsolatok ápolása is kiemelten fontos. Továbbá a város számára hosszú távú fejlődési potenciált jelenthet a megyei programban beazonosított Kisvárda-Záhony gazdasági decentrum megerősödése. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek:

STRATÉGIA 20 A kárpátaljai magyarság megfelelő oktatási programokkal történő beintegrálása az oktatási rendszerbe Testvérvárosi kapcsolatok erősítése Új kapcsolatok kialakítása hazai (elsősorban megyei) és nemzetközi szinten is (nyitás Szlovákia pl.: Tiszacsernyő és Lengyelország irányában) A határon átjárás megkönnyítését célzó intézkedések támogatása (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés) 3.2.2 Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A városrész-specifikus fejlesztési célja referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése Záhony Városközpont városrésze minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepkört tölt be. Itt található a város összes közintézménye, a települési funkciók legnagyobb része (ezen belül minden oktatási, szociális és kulturális funkció), itt regisztrálták a záhonyi vállalkozások legnagyobb részét és itt székel a működő civil szervezetek többsége is. Ennek megfelelően a Városközpont a középtávú tematikus célok mindegyike szempontjából rejt magában fejlesztési potenciált, és a tematikus célokat kiszolgáló lehetséges intézkedések többsége is értelmezhető rá. A Városközpont városrész területén megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában.

T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 21 V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Lakógyűrű lényegesen kevesebb települési funkciót lát el, és az általa ellátott funkciókban is általában a Városközpont mögé szorul a jelentőséget vagy fontosságot tekintve. Biztosan elsődleges terület a történelmi városközpont és az épített és térszerkezeti értékek tekintetében. Emellett még jelentős a lakóterületi, ipari-szolgáltatási telephelyi szerepe és sporthoz kapcsolódó infrastruktúra-ellátottsága. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak a meglévő lakófunkciók erősítéséhez, a helyi lakosság igényeit hatékonyabban kiszolgálni képes, ezáltal jobb életminőségét biztosító, vonzó lakókörnyezet kialakításához. 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. 3. táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése Városrészi/Tematikus célok V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK TEMATIKUS CÉLOK ÁTFOGÓ CÉLOK JÖVŐKÉP Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 22 2. ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik. Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

STRATÉGIA 23 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Záhony arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az akcióterületi lehatárolás az alábbi alapelvek figyelembevételével történt: a lehatárolt területek száma illeszkedjen a település méretéhez; kiterjedésük ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésükben minél homogénebbek, térben pedig koncentráltak legyenek; a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és az endogén erőforrások mobilizálásával. A város korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiájában eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés volt érvényben, amely a továbbiakban is fontos és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres eszköze a források koncentrált felhasználásának, ugyanakkor jelen stratégiaalkotás keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projektek kerülnek meghatározásra. Éppen ezért Záhonyban a fenti alapelvek figyelembevételével, az 5000 fő alatti lakosságszámra, valamint a település egyközpontú jellegére való tekintettel, egy, a korábban kijelölt Városközpont akcióterület megtartását tartjuk reálisnak. 2. térkép: Városközpont akcióterület

STRATÉGIA 24 4.2 A Városközpont akcióterületen megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, területe megegyezik a Városközpont városrésszel. A kb. 450.000 m 2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: Európa tér-baross Gábor utca Arany János utca Szebecse utca Ady Endre utca Kárpát utca Új Élet utca Kun Béla utca Alkotmány utca József Attila utca Európa tér. A térben koncentrált, a városfejlesztés funkcionális magjaként lehatárolt akcióterületen a korábban megkezdett városrehabilitációs fejlesztések folytatásaként újabb beruházások megvalósítása tervezett. A terület központi jellegéből adódóan a fejlesztések fókuszában olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely a jelenleginél egységesebb arculattal jelenik meg, biztosítja a modern kisvárosi életformát, ugyanakkor közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A fejlesztések így hozzájárulnának a város népességmegtartó képessége, vonzereje és gazdasági potenciálja erősítéséhez. Az elmúlt időszakban a Záhony Város központjának funkcióbővítő városrehabilitációja című pályázat eredményeként a korábbi IVS-ben szereplő városrehabilitáció I. ütemében tervezett fejlesztések már megvalósultak az akcióterületen. A megvalósult fejlesztések ugyanakkor nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Annak érdekében, hogy a város középtávú céljait elérje az alábbi akcióterületi fejlesztések megvalósítása szükséges: Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása 3 : Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása és energiaracionalizálása: teljes épületenergetikai felújítás (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés), emellett további, komplex fejlesztések megvalósítása tervezett, amelyek részletesen a kulcsprojektek leírásánál tételesen ismertetésre kerülnek. Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése (nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés, napkollektor elhelyezése), bővítése külső úszó- és élménymedencével, esetlegesen a rendelkezésre álló geotermikus források felhasználásával 3 A város középfokú oktatási intézménye és a Zeneiskola jelenleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik.