ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP /K

Átírás

1 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP /K

2 ZÁHONY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Róka László Régiós koordinátor Dócsné Balogh Zsuzsanna Megyei koordinátor Kézy Béla Felelős tervező Ivánka-Tóth Dávid Településtervező Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő Műemlékvédelmi szakértő Energiaközmű tervező közlekedési Társadalompolitikai szakértő Tapolczai Tiborné Tarján Mária TT/ Illyés Zsuzsa TK/ Perjés Tamás , Horvátth Balázs Nagy Tibor É Dima András Markó András Gazdaságfejlesztési szakértő Deme Lóránt Antiszegregációs szakértő Adorján Emese Partnerségi szakértő Ivánka-Tóth Dávid Környezetvédelmi szakértő Ádány Mihály TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Záhony Város Önkormányzata

4 STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE Az ütemezés indoklása A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE KORMÁNYZATI KOMPETENCIÁBA TARTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS PROJEKTEK ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ANTISZEGREGÁCIÓS STRATÉGIA ÁLTALÁNOS ELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI Kitörési lehetőségek biztosítása Szociális és jövedelmi helyzet javítása A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSAINAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés a Partnerségi Megállapodáshoz Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz és ágazati stratégiákhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 60

5 STRATÉGIA 5 8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Tervalku Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése A magán befektetőkkel való szervezett és strukturált együttműködés lehetőségei AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 83

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Záhony SWOT elemzése táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A hosszú távú átfogó célok és a középtávú tematikus célok közötti összefüggés táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat: Az antiszegregációs célrendszer táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az OFTK specifikus céljaihoz táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz táblázat: Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja táblázat: A célok és a helyzetértékelésben azonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat: A célok érintettsége a kockázatok által táblázat: A településfejlesztés intézményrendszere táblázat: Munkamegosztás Záhony és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: Tematikus és a területi (városrészi) célok eredményindikátorai táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Ábrajegyzék 1. ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Térképjegyzék 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek térkép: Városközpont akcióterület... 24

7 STRATÉGIA 7 1 Bevezetés A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. Ennek érdekében a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a járásszékhelyek integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS), (ahol szükséges) településfejlesztési koncepciójának, valamint az ezek kiindulási alapjaként szolgáló ún. megalapozó vizsgálatnak a kidolgozására. A folyamat részeként a településfejlesztési koncepció 1 kivételével Záhony város vonatkozásában is elkészülnek a fenti dokumentumok. A stratégiai tervezés tétje jelentős: egyrészt a most kijelölendő irányok (milyen városban szeretnénk élni) hosszú távra meghatározzák a település fejlődését, jövőjét; másrészt jelentős mértékben függ a tervezés sikerétől, hogy a as EU-s tervezési időszakban rendelkezésre álló forrásokból milyen mértékben tud részesülni a város, illetve azokat mely területeken és mennyire hatékonyan tudja felhasználni. Jelen dokumentum Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, amely a 2013-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) átdolgozása. Az ITS kijelöli a középtávon (4-10 év) elérendő fejlesztési célokat, a megvalósítást szolgáló beavatkozások körét és a megvalósítás eszközeit elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), másodsorban az ágazati operatív programok forrásainak felhasználásához, illetve egyéb fejlesztési források mozgósításához. Az ITS az alábbi rendeletek, módszertani útmutatók figyelembevételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, ), Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás, NFGM, január 28.). Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítését egy részletes megalapozó vizsgálat (helyzetfeltárás, helyzetelemzés, helyzetértékelés) előzte meg, amely számszerűsített adatokra, tényekre, tendenciákra támaszkodva bemutatja a város gazdasági és társadalmi folyamatait, legfőbb erősségeit, adottságait, valamint gyengeségeit, problémáit. Ezekre reagálnak az ITS keretében megfogalmazott célkitűzések és azonosított beavatkozások. Az integrált településfejlesztési stratégia partnerségi egyeztetése és elfogadása a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Záhony Város Önkormányzata Partnerségi egyeztetési szabályzata alapján történt. 1 Záhony Településfejlesztési Koncepciója 2009-ben készült el, amely jelenleg is hatályos.

8 STRATÉGIA 8 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Térségi szerepkör Gazdaság Társadalom A település térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a magyarukrán határ közelsége és az ben létesült vasúti átrakó-pályaudvar. A város gazdasági és közlekedési adottságai alapján fontos határvárosi szerepe tölt be a régióban. A határátkelő, a vasútállomás/vasúti átrakó és a határon túli diákokat is fogadó középiskola nemzetközi jelentőséget is biztosít a település számára. A záhonyi vasúti átrakó-pályaudvar A város január 1-jétől járásszékhelyként került kijelölésre. Záhony járásközponti státuszából adódó feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. A város gazdasági jelentősége kisvárosi méretéhez képest kiemelkedő: a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei decentrumok közé tartozik. A megyei szinten is meghatározó gazdasági szerepkör főként a vasúti átrakó és a kapcsolódó logisztikai tevékenységek ellátását szolgáló területek és tevékenységek jelenlétének, illetve a kapcsolódó kereskedelmi és közösségi szolgáltatások magas koncentrációjának tulajdonítható. A hagyományosan szolgáltatóipari településen, a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaság és az ipar szerepe csekély: a vállalkozások többsége a tercier szektorban működik. A vállalkozási demográfia alapján a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemző. Az alacsony foglalkoztatotti létszámmal működő, korlátozott tőkeerővel rendelkező vállalkozások által előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéke viszonylag alacsony. Az utóbbi években a gazdasági aktivitás visszaesése figyelhető meg: a működő vállalkozások száma és ezzel együtt az iparűzési adóbevételek is csökkentek. A kedvezőtlen tendencia folytatódása a város meglévő infrastrukturális adottságaira építő hatékony befektetés-ösztönzési stratégiával, tudatos vállalkozássegítő intézkedésekkel megállítható. A lakosság képzettségi szintje és gazdasági aktivitása megyei viszonylatban is magas. A megfelelően képzett és gazdaságilag aktív munkaerő-kínálat a város jövőbeli fejlődésének mozgatórugójává válhat. A népesség korösszetétele megyei összehasonlításban kedvezőek, de a társadalom elöregedése, a gyermekkorúak számának csökkenése Záhonyban is jelentős probléma. Záhony népességének száma folyamatos csökkenést mutat, aminek elsődleges oka a főként a fiatalokat és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érintő szelektív migráció. Az elvándorlás olyan mértékű, hogy azt a természetes szaporodás sem tudja ellensúlyozni. Az elvándorlás következtében csökken a munkavállalói korú népesség száma, ami negatívan befolyásolja a város munkaerő-kínálatát. A migráció fokozódásának veszélye annak ellenére

9 STRATÉGIA 9 Környezet és közlekedés Közszolgáltatások fennáll, hogy Záhony stabil alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági háttere a hasonló nagyságú városokhoz képest lényegesen kedvezőbb. A település közigazgatási területén nemzeti park, természetvédelmi terület nem található. A Tisza árterének teljes záhonyi szakasza ugyanakkor a nemzeti ökológiai hálózat részét képező, Natura 2000 (ezen belül természetmegőrzési) terület és ramsari terület besorolású. Záhonyban a biológiailag aktív területek aránya magas, azonban a város a 4. sz. főút, a vasút és a jelentős kiterjedésű gazdasági területek által beszorítva, a természeti környezetétől teljesen el van zárva. Záhony körzetében a vasúti határhíd a Tisza felett Záhony építészeti arculatát a vasúti infrastruktúrához köthető iparosodott, városias jelleg határozza meg. A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan. A romló állagú, használaton kívüli épületek rontják a városképet, ezért a város egyes részei elhanyagolt benyomást keltenek. A lakóterület általában kisvárosias jellegű, de a hagyományos települési területen a falusias, nagytelkes szerkezet dominál. A város külső elérhetősége, közlekedési kapcsolata jó: Záhony kiemelt közlekedési útvonalon fekszik (a Lyontól Kijevig tartó európai V. közlekedési folyosó vasúti nyomvonalán, illetve a 4. sz. főút mentén, mindkettő esetében határátlépési pont). A város külső elérhetősége az M3 autópálya Vásárosnaményig tartó szakaszának kiépítésével sokat javult, az autópálya a legközelebbi csatlakozása kb. 46 km távolságban érhető el. A város humán infrastrukturális ellátottsága megfelelő: alap- és középfokú oktatási intézmények egyaránt működnek a településen. A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények alapinfrastruktúrája kiépült, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városháza előtti tér

10 STRATÉGIA 10 Az egészségügyi alapellátás számára helyet biztosító orvosi rendelő a modern kor támasztotta követelményeknek, igényeknek nem felel meg, ezért felújítása és akadálymentesítése a város tervei között szerepel. A városban korábban működő vasútüzem-orvosi rendelőt (szakorvosi rendelőintézetet) a fenntartó MÁV megszüntette. Szakorvosi ellátás így a városhoz legközelebb Kisvárdán vehető igénybe. 1. táblázat: Záhony SWOT elemzése Gazdaság Társadalom Környezet és közlekedés Erősségek A közút és a vasút révén a város megközelíthetősége jó A város fontos nemzetközi tranzitvonal mellett fekszik A város kiemelkedő adottsága az európai normál és a keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat összekapcsolására létrehozott átrakó-kapacitás Hármas határ mentén fekvő határváros A város vonzáskörzetében az újonnan betelepülő vállalkozások letelepedésére alkalmas ipari parkok találhatók A lakosság átlagos iskolai végzettsége hagyományosan és kiemelkedően magas, ami fontos vonzerő a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban tevékenykedő befektetők szemében Nincsenek kialakult szegregátumok Erős helyi közösség Jelentős számú aktív civil szervezet működik a településen Jó közbiztonság Nyugodt, csendes, élhető település, ahol nincs zsúfoltság Sok zöldterület Közeli Tisza-part Rendezett településkép, megfelelő köztisztaság Szép természeti környezet, jó levegő Zaj- és rezgésterhelést okozó gazdasági tevékenység nincs a belterületen Változatos fajösszetételű növény- és állatvilág A város közigazgatási területét érinti a Tisza-part (Natura 2000, védett tájképi értékek) Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kicsi Gyengeségek Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája jellemző Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok, kevés a hozzáadott érték Kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a városban A működő vállalkozások száma csökken Turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, nincsenek megfelelő színvonalú attrakciók és szolgáltatások Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Nincs megfelelő helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység, vállalkozói inkubátorház. A városban található ipari park hasznosítása, lakóövezettel szomszédos elhelyezkedése miatt kedvezőtlen. Az állandó és a lakónépesség száma is csökkenő tendenciát mutat Növekszik a szelektív elvándorlás mértéke Folyamatos a társadalom elöregedése Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya A munkavállalók egy része nem helyben dolgozik A város lakásállománya öreg (magas a 20 évnél régebben épült lakások aránya) A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik A településkép nem egységes A MÁV által üzemeltetett épületek, intézmények egy része használaton kívül van, vagy kihasználatlan A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát (Kárpát utca) Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A város területi terjeszkedésének lehetősége nagyon korlátozott, külterülete kiugróan kicsi,

11 STRATÉGIA 11 Közszolgáltatások Erősségek A belterületi utak 100%-ban szilárd burkolattal rendelkeznek Mintegy 5,4 km belterületi kerékpárút Nincs a városban nehezen megközelítető városrész Szelektív hulladékgyűjtés működik az egész városban (gyűjtőszigetek és zsákos elszállítás) A távfűtést ellátó hőközpont 50%-ban megújuló energiát hasznosít Megfelelő a település környezeti állapota A közműellátottság aránya a szennyvíz tekintetében 95, a víz, villany esetében gyakorlatilag 100% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% Jól szervezett a közösségi közlekedés A városban a lakosság számára valamennyi alapszolgáltatás biztosított Az alapfokú mellett középfokú oktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) is működik a városban A középiskola beiskolázási körzete kiterjed az egész megyére, emellett határon túli (kárpátaljai) magyar diákokat is fogad A városban gyermekorvos is rendel Biztosítottak a közművelődési lehetőségek A közintézmények jelentős része megújult épületben működik (kivéve művelődési ház, középiskola) Szociális ellátórendszer kiépítettsége Sportolási lehetőségek széles spektruma (uszoda, ZVSC sporttelep a megye egyik legnagyobb szabadtéri sportcentruma öt szakosztállyal, három további sportegyesület, nagyméretű téli jégpálya, fitnessterem, kerékpárutak, teniszpályák) Itt jöttek létre a rendőrség, tűzoltóság, határőrség, katasztrófavédelem térségi központjai, emellett kiterjedt polgári védelem is működik Gyengeségek ami gátat jelenthet a városfejlődés szempontjából Egyes közintézmények (pl. szakközépiskola) infrastrukturális állapota nem megfelelő A kollégium befogadóképessége szűkös, férőhely bővítése szükséges A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Az önkormányzat befolyása egyes közszolgáltatások esetében a megváltozott fenntartói viszonyok miatt korlátozott (pl. köznevelés) Gazdaság Lehetőségek Az elmúlt fél évszázadban létrehozott átrakó-kapacitásra jelentős vertikális gazdasági integráció alapozható (logisztikai-raktározási szolgáltatások, feldolgozóipar, kereskedelmi szolgáltatások) A település hasznosítható ipari területekkel rendelkezik, beleértve a MÁV Zrt. jelenleg kihasználatlan, ipari célokra alkalmas telephelyeit is Nagy nemzetközi logisztikai vállalkozások saját raktárbázisainak a letelepítése sok Veszélyek A pénzügyi-gazdasági válság hatására a vasúti áruszállítás volumene lecsökkent, és a pozícióit nem is tudja visszaszerezni Záhony nem lesz versenyképes a volt szovjet tagköztársaságok nyugati határain működő versenytárs vasúti átrakótérségek szolgáltatási integrációjával, árképzésével, működési hatékonyságával A város az ország központi, nyugati területeitől messze, periférikus részen

12 STRATÉGIA 12 Társadalom Környezet és közlekedés Közszolgáltatások Lehetőségek járulékos együttműködési lehetőséget biztosíthat a helyi vállalkozások, szolgáltatók számára, emellett munkahelyeket teremt Korábbi logisztikai tevékenyég miatt rendelkezésre álló infrastruktúra kapacitások Vonzáskörzetében nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Turisztikai szolgáltatások és vonzerők fejlesztése Béres József szülővárosa, amely vonzerő-növelő eszköz lehet A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet A Tisza-part rekreációs és turisztikai célú kihasználása nő Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény Nő a magánerős építkezések és felújítások száma A település közigazgatási területén további kerékpárutak kiépítésére, a környező települések felé összekötő útvonalak kialakítására kerül sor A vasúti szállítás környezeti előnyök miatti felértékelődése hosszú távú gazdasági fellendülést hoz a városnak A járásközpontok jogköre bővülhet, fejlesztési forrásai növekedhetnek Járási szakorvosi ellátás kialakítása További jelentős pályázati források megjelenése várható Veszélyek található, amely csökkenti vonzerejét és megtartó-képességét Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése Az elöregedő társadalom hosszú távon csökkenő helyi adóbevételekhez, hanyatló gazdasághoz vezet A helyi kulturális programhelyszínek minősége nem elégíti ki a közösség igényeit, és nem jelent vonzerőt a potenciálisan ide települő munkavállalók és vállalkozók számára Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható A vasúti átrakó tevékenység végzése során eseti jelleggel (a zárt rendszerű technológiák alkalmazása ellenére is) szagproblémák fordulnak elő (pl. havária esetén) Környezetterhelő ipari létesítmények települnek be a városba A város központi területein található alulhasznosított területek rombolják a település vonzerejét A hagyományos vasutas városi szerepkör nem teszi lehetővé a tényleges környezeti értékek propagálását A közművelődési, közösségi intézmények egy részének rossz műszaki infrastrukturális állapota (művelődési ház, középiskola) rontják a város versenyképességét Az önkormányzatok feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket

13 STRATÉGIA A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Záhonyban a város kisvárosias léptékű méretéből, egycentrumú felépítéséből adódóan, a településszerkezet túlzott elaprózódását elkerülve, a településmorfológiai szempontok figyelembevételével két, külterületeket nem érintő, funkcionálisan elkülönülő városrész került lehatárolásra. A helyzetelemzés során beazonosított városrészek: Városközpont Lakógyűrű 1. térkép: A tervezési folyamat során azonosított városrészek Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 A városrészek gazdasági szerepük, társadalmi rétegződésük és egyéb jellemzőik alapján eltérő adottságokkal rendelkeznek. A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: mind a képzettségi, mind pedig a szociális és foglalkoztatottsági mutatók tekintetében a Lakógyűrű városrészben élők vannak kedvezőbb helyzetben. A Városközpont városrész lakossága kifejezetten kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik, egyedül a lakásállomány összetétele, komfortfokozata alapján kedvezőbb a helyzet ebben a városrészben.

14 STRATÉGIA ábra: Záhony város városrészeinek gazdasági-szociális mutatói Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Munkanélküliségi ráta A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 6,8 1,3 5,8 11,7 7,0 14,6 25,7 31,3 31,4 51,4 41,0 53,5 58,9 52,5 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Lakógyűrű Városközpont Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A központi településrészt alkotó Városközpont tömöríti a város népességének 61,2%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Ez a város egyértelmű köz- és humán szolgáltatási centruma, ahol a jelenleg alulhasznosított területek további szolgáltatások fejlesztésének színhelyei lehetnek. A belterület fennmaradó részét magában foglaló Lakógyűrűben lakik a város lakóinak 38,8%-a. Ez a településrész nyugodtabb lakókörnyezetet, de lényegesen kevesebb szolgáltatást biztosít. Funkcionális szempontból homogénebbnek nevezhető, de azért a lakófunkció mellett számos vállalkozásnak is székhelyet biztosít és egyéb települési funkciót is magában foglal. A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy A lakók számára elsődleges problémát jelent a rendelkezésre álló munkahelyek alacsony száma, a munkavállalók képzettségéhez nem megfelelően illeszkedő profilja; A közszolgáltatások minősége részben megfelelő, részben javítandó; A kulturális és idegenforgalmi vonzerő gyenge; A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások színvonala összességében megfelelő, azonban egyes részei még fejleszthetők Az épített környezet értékeinek védelme, vonzerőként történő hasznosítása eddig nem valósult meg; A település külső, turisztikai imázsa gyenge (periférikus elhelyezkedésű, hagyományosan vasutas városi szerepkör).

15 STRATÉGIA táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Funkciók Városközpont Lakógyűrű domináns funkció kiegészítő funkció 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai, másrészt a megyei területfejlesztési tervdokumentumok, elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció és Program célrendszere. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is fontos szerepet játszanak a város fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. Záhony Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) 2013 februárjában fogadta el a város Képviselő-testülete. Jelen stratégiaalkotás során a korábbi dokumentumban megfogalmazott célok, fejlesztési elképzelések kiindulási alapot jelentenek, azonban a tervezési keretek megváltozásához igazodva a fejlesztési elképzelések aktualizálása, továbbfejlesztése a városfejlesztési irányvonalak újragondolása szükségszerűvé vált. A célrendszer kialakításakor az alábbi fő tényezőket vettük figyelembe: a megalapozó vizsgálatban feltárt kihívások, problémák, adottságok és lehetőségek, a város által betöltött és betölteni kívánt funkciók, a lakosság, a vállalkozások és a turisták általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben a város és vonzáskörzete közötti jelenlegi és lehetséges együttműködési területek, a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet.

16 STRATÉGIA Jövőkép A város hosszú távú jövőképét meghatározó, 2009-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióval és a 2013-as IVS célrendszerével összhangban a város 2030-ra elérendő jövőképe az alábbiak szerint fogalmazható meg: Záhony Város Jövőképe A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik. A jövőkép megvalósulása érdekében három átfogó cél jelölhető ki: 1. Magas életminőség: A lakosság életminőségének javítása megfelelő szolgáltatások biztosításával, kedvező városi arculat kialakításával, valamint a helyi identitás és társadalmi kohézió erősítésével. 2. Versenyképes és innovatív gazdaság: a gazdaság versenyképességének növelése a szállítási és logisztikai központi szerepkör megtartása mellett a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtésével, értékteremtő foglalkoztatás bővítésével. 3. Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet: A járásközponti feladatok teljes körű, magas színvonalú ellátásának biztosítása, a határ menti kapcsolatok kiterjesztésén alapuló térségi oktatási- és sport centrum funkció erősítése. Az átfogó célok a fenntartható fejlődés alapelvét figyelembe véve valósulnak meg, kijelölve a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti kihívásokra adott válaszait. A magas életminőség átfogó cél a város társadalmi, szociális problémáira fogalmazza meg a legfontosabb fejlesztési stratégiákat. A versenyképes és innovatív gazdaság átfogó cél a foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdéseket és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gazdaságfejlesztési célokat integrálja. Az erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet átfogó cél a járásközponti szerepkör megerősödését és a kiegyensúlyozott térségi fejlődést elősegítő környező településekkel való együttműködési lehetőségeket, valamint a város oktatás és sport területén betöltött funkcionális szerepkörét támogató intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseket foglalja magában. Az épített környezet fejlesztése és a természeti környezet javítása során a város átgondoltan alkalmazza a klímaváltozás mértékének és negatív hatásainak mérséklésére lokálisan bevethető eszközöket, intézkedéseket (pl. fenntartható településszerkezet kialakítása, környezetkímélő és energiahatékony technológiai megoldások alkalmazása, klímatudatos szemléletmód terjesztése, utazási szokások megváltoztatása).

17 STRATÉGIA A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Záhony Város között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban, amelyek hozzájárulnak az átfogó célok és a jövőkép eléréséhez. Városi szintű tematikus célok, olyan tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. Városrészi szintű területi célok, a városban lehatárolt Városközpont és Lakóövezeti városrészekhez kapcsolódóan a megalapozó vizsgálat során feltárt adottságok és megoldásra váró problémák alapján kerültek megfogalmazásra Városi szintű középtávú tematikus célok Az átfogó célok eléréséhez hozzájáruló, városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése Záhony jelenlegi vállalkozói struktúráját a szolgáltatási szektor kiugró túlsúlya jellemzi. Annak ellenére, hogy a vasúti átrakó teljesítménye a külpiaci körülmények megváltozása miatt az elmúlt években jelentősen csökkent a városban a logisztikai/raktározási ágazat továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Ennek megfelelően a szolgáltatási szektor, azon belül kiemelten a logisztikai, árufuvarozó tevékenységek ösztönzése, további fejlődésének elősegítése mindenképp prioritást kell, hogy élvezzen. Ugyanakkor a város hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából a diverzifikált gazdasági szerkezet alappilléreinek megteremtése, a vasúti átrakótól és az arra épülő logisztikai tevékenységtől függetlenül új típusú iparágak megjelenésének elősegítése is fontos. A település gazdasági életének több lábra állítása a vertikális integráció megvalósítását is megköveteli: a vasúti átrakóra alapuló, elsősorban logisztikai tevékenységekhez kapcsolódó, magasabb hozzáadott értéket eredményező termelő és szolgáltató tevékenységek meghonosítása. Az iparfejlesztést az infrastrukturális beavatkozások mellett a vállalkozások betelepülésének ösztönzésével, marketingkommunikációs eszközökkel is segíteni lehet. Fontos szempont még, hogy Záhony gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozói szektor is jelentős szerepet játszik, amelyek jelentős része a Városközpontban tömörül az Önkormányzatnak korlátozott lehetőségei mellett számukra is biztosítani kell a megfelelő vállalkozói környezetet.

18 STRATÉGIA 18 A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek 2 : A gazdaságot kiszolgáló üzleti és műszaki infrastruktúra fejlesztése, vállalkozás-inkubációs eszközök kialakítása A helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás bővítésének támogatása, a meglévő munkahelyek stabilizálása a munkáltatók közvetett eszközökkel való segítésével Versenyképes tudást célzó képzési rendszer meghonosítása és folyamatos igazítása a gazdaság igényeihez Befektetés-ösztönző program megvalósítása, új munkahelyek létrejöttét támogató környezet megteremtése és új típusú tudás-intenzív iparágak megjelenésének előmozdítása Termelő üzem(ek) telepítése, az önkormányzat anyagi támogatását is felhasználva A kevesebb hasznot és kisebb piaci potenciált eredményező áthaladó áruáramlás helyett törekedni kell az árufolyamot megállító tevékenységek ösztönzésére A turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl.: szálláshelyfejlesztés) T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása A városban élők életminőségét nagyban befolyásolja az elérhető kulturális és szabadidős szolgáltatások mennyisége és minősége. Ehhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a szabadidő eltöltését segítő infrastruktúra, különösen a játszóterek, rekreációs terek, sportlétesítmények kiépítése, fejlesztése, amely a lakosság egészségi állapotának javításában is fontos szerepet tölthet be. Záhonyban kiemelten fontos a helyben biztosított szórakozási lehetőségek fejlesztése, hiszen a szelektív migráció elsősorban a fiatal, magasan képzett munkavállalókat érinti. A városi élet fontos részét képezi a városkép: a közterek, középületek állapota. A vonzó településkép erősítése érdekében szükséges a zöldterületek megóvása, további fejlesztése. Az épített környezet fejlesztésekor továbbra is kiemelt szempont kell, hogy legyen az energiahatékonyság növelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az épített örökség védelme, valamint a kihasználatlan épületek, terek közösségű célú hasznosítása. A fenntartható és vonzó városi életmódhoz hozzátartozik a megfelelő lakhatási feltételek és közművek rendelkezésre állása. Az élhető, minőségi lakókörnyezet megteremtése egyaránt szolgálja a fiatalok helyben maradását és a városban élő egyre növekvő számú időskorú népesség nyugalmát. A hatékony és fenntartható városfejlesztés a társadalom aktív bevonásával valósítható meg, ezért Záhonyban építeni kell és tovább kell erősíteni az alulról jövő közösségi és önkéntes kezdeményezéseket. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Zöldfelületek minőségi állapotának javítása Rekreációs területek kialakítása, bővítése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése (bérlakások fejlesztése) Városi imázs kialakítása 2 A konkrét beavatkozásokat a 4. fejezet tartalmazza.

19 STRATÉGIA 19 Helyi identitás, közösségformálás erősítése Civil szervezetek működési feltételeinek támogatása Közösségépítő- és kulturális rendezvénykínálat bővítése T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése Záhony számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a fosszilis energiahordozóktól való külső függőség mérséklése és a megújuló energiaforrásban rejlő potenciálok kihasználása. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használata. A város célja a fenntartható fejlődés jegyében az épített környezet energiahatékonysági szempontú fejlesztése, továbbá az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások széleskörű használatán túlmenően kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. Mindezek a tevékenységek hozzájárulnak a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik, ezek tudatos és bővülő használatával Záhony a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A közintézmények energiahatékonysági korszerűsítése (pl.: az általános iskola és a szakközépiskola komplex felújítása) Alternatív energia használata a közintézményekben: napelem telepítés az önkormányzati intézményekre (pl.: Művelődési Ház, Városháza, Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, Orvosi Rendelő stb.) Kerékpárúton napelemes megvilágítási rendszer kialakítása A város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálata A nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítése, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtása A megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése Záhony járásközponti szerepéből adódóan jelenleg is számos, legalább a saját mikrotérségére kiterjedő hatásterületet lefedő települési szolgáltatást kínál. A térségi centrum funkciók felülvizsgálata, a közszolgáltatások minőségi fejlesztése a város alapvető stratégiai célkitűzései közé tartozik, amely közvetlenül szolgálja, s ezáltal kedvezően befolyásolja a helyiek életminőségét és komfortérzetét (T2), hozzájárul a vállalkozásbarát gazdálkodói körülmények kialakításához (T1), összességében pedig komparatív előnyt biztosít a hasonló adottságú települések versenyében. A közszolgáltatások rendszerének minősége mindemellett jelentős hatással bír a térségi szerepkör erősítésére és a vonzáskörzet szolgáltatás-ellátottságára is. A lakossági ellátás szempontjából a legfontosabb terület és az önkormányzat ezen a területen rendelkezik a legnagyobb döntési súllyal, így direkt beavatkozásokkal ez a terület fejleszthető leggyorsabban. A fejlesztések a város

20 STRATÉGIA 20 erősségeit, funkcionális adottságait (pl.: szakközépiskola egyedi képzési kínálata) kihasználva határon átnyúló jelleggel valósulnak meg, nagy hangsúlyt fektetve a humán szolgáltatások színvonalának javítására. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: Egészségügyi szolgáltató központ kialakítása, járóbeteg-szakellátás fejlesztése Egészségügyi alapellátás fejlesztése (orvosi rendelő akadálymentesítése) Alap- és középfokú oktatási intézmények fejlesztése, a hagyományos szakképzés mellett a képzési kínálat bővítése, piaci igényekhez igazítása Határon átnyúló igényeket is kiszolgáló oktatási- és sportcentrum kialakítása T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Záhony földrajzi elhelyezkedése ellentmondásos: a határmentiség egyben jelent periférikus helyzetet és potenciális lehetőségeket. A cél az, hogy a város erőteljesebben ki tudja használni az előnyöket, azaz ösztönözze a határ menti kapcsolatok bővítését (fontos prioritás a kárpátaljai kapcsolatok erősítése) erősítse meg a határon átnyúló intézményesült együttműködéseket, pozitív arculat alakítson ki a potenciális nemzetközi célcsoportok körében (pl. befektetők, vállalkozások). A hazai, elsősorban a járáshoz tartozó településekkel folytatott kapcsolatok ápolása is kiemelten fontos. Továbbá a város számára hosszú távú fejlődési potenciált jelenthet a megyei programban beazonosított Kisvárda-Záhony gazdasági decentrum megerősödése. A tematikus célt kiszolgáló lehetséges tevékenységek: A kárpátaljai magyarság megfelelő oktatási programokkal történő beintegrálása az oktatási rendszerbe Testvérvárosi kapcsolatok erősítése Új kapcsolatok kialakítása hazai (elsősorban megyei) és nemzetközi szinten is (nyitás Szlovákia pl.: Tiszacsernyő és Lengyelország irányában) A hosszú távú átfogó célok és a középtávú tematikus célok kapcsolatát a következő táblázat mutatja be. 3. táblázat: A hosszú távú átfogó célok és a középtávú tematikus célok közötti összefüggés Hosszú távú átfogó célok Középtávú tematikus célok T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet

21 STRATÉGIA 21 Hosszú távú átfogó célok Középtávú tematikus célok energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet erős koherencia közepes koherencia Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján, az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti adottságai, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján kerülnek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A városrész-specifikus fejlesztési célja referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Városrészi célok a következők: V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése Záhony Városközpont városrésze minden funkcionális tényező szempontjából központi szerepkört tölt be. Itt található a város összes közintézménye, a települési funkciók legnagyobb része (ezen belül minden oktatási, szociális és kulturális funkció), itt regisztrálták a záhonyi vállalkozások legnagyobb részét és itt székel a működő civil szervezetek többsége is. Ennek megfelelően a Városközpont a középtávú tematikus célok mindegyike szempontjából rejt magában fejlesztési potenciált, és a tematikus célokat kiszolgáló lehetséges intézkedések többsége is értelmezhető rá. A Városközpont városrész területén megvalósítandó fejlesztések alapvetően a központi funkciók megerősítését szolgálják, ugyanakkor a városrészben élők életminőségének javításával

22 STRATÉGIA 22 hozzájárulnak a lakófunkciók erősítéséhez, összességében pedig szerepet játszanak a tudatos, pozitív kisvárosi imázs kialakításában. V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében A Lakógyűrű lényegesen kevesebb települési funkciót lát el, és az általa ellátott funkciókban is általában a Városközpont mögé szorul a jelentőséget vagy fontosságot tekintve. Biztosan elsődleges terület a történelmi városközpont és az épített és térszerkezeti értékek tekintetében. Emellett még jelentős a lakóterületi, ipari-szolgáltatási telephelyi szerepe és sporthoz kapcsolódó infrastruktúra-ellátottsága. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak a meglévő lakófunkciók erősítéséhez, a helyi lakosság igényeit hatékonyabban kiszolgálni képes, ezáltal jobb életminőségét biztosító, vonzó lakókörnyezet kialakításához. 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. 4. táblázat: A Városrészi és tematikus célok összefüggése Városrészi/Tematikus célok T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

23 STRATÉGIA ábra: Záhony városfejlesztési célrendszere JÖVŐKÉP A város magas életminőséget biztosító, vonzó lakóhellyé, a vállalkozások számára hosszú távon is fenntartható növekedési potenciált jelentő, kedvező környezetté, a járásközponti funkciók megerősödésével szolgáltatási központtá, valamint a környező települések és a határ menti térség oktatási- és sport centrumává fejlődik. ÁTFOGÓ CÉLOK Magas életminőség Versenyképes és innovatív gazdaság Erős járásközpont és funkcionális vonzáskörzet TEMATIKUS CÉLOK T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése, térségi versenyképességének és vonzerejének növelése V2: A Lakógyűrű települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

24 STRATÉGIA 24 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Záhony arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az akcióterületi lehatárolás az alábbi alapelvek figyelembevételével történt: a lehatárolt területek száma illeszkedjen a település méretéhez; kiterjedésük ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésükben minél homogénebbek, térben pedig koncentráltak legyenek; a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és az endogén erőforrások mobilizálásával. A város korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiájában eddig szinte kizárólagosan alkalmazott akcióterületi megközelítés volt érvényben, amely a továbbiakban is fontos és az eddigi értékelések eredményei szerint is sikeres eszköze a források koncentrált felhasználásának, ugyanakkor jelen stratégiaalkotás keretében nem kizárólag az akcióterületeken végrehajtandó projektek kerülnek meghatározásra. Éppen ezért Záhonyban a fenti alapelvek figyelembevételével, az 5000 fő alatti lakosságszámra, valamint a település egyközpontú jellegére való tekintettel, egy, a korábban 2. térkép: Városközpont akcióterület

25 STRATÉGIA 25 kijelölt Városközpont akcióterület megtartását tartjuk reálisnak. 4.2 A Városközpont akcióterületen megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az akcióterületen tervezett fejlesztések, amelyek ütemezését a 4.5, összehangolt vázlatos pénzügyi tervét pedig a 4.6 fejezet tartalmazza. Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, területe megegyezik a Városközpont városrésszel. A kb m 2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: Európa tér- Baross Gábor utca Arany János utca Szebecse utca Ady Endre utca Kárpát utca Új Élet utca Kun Béla utca Alkotmány utca József Attila utca Európa tér. A térben koncentrált, a városfejlesztés funkcionális magjaként lehatárolt akcióterületen a korábban megkezdett városrehabilitációs fejlesztések folytatásaként újabb beruházások megvalósítása tervezett. A terület központi jellegéből adódóan a fejlesztések fókuszában olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely a jelenleginél egységesebb arculattal jelenik meg, biztosítja a modern kisvárosi életformát, ugyanakkor közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A fejlesztések így hozzájárulnának a város népességmegtartó képessége, vonzereje és gazdasági potenciálja erősítéséhez. Az elmúlt időszakban a Záhony Város központjának funkcióbővítő városrehabilitációja című pályázat eredményeként a korábbi IVS-ben szereplő városrehabilitáció I. ütemében tervezett fejlesztések már megvalósultak az akcióterületen. A megvalósult fejlesztések ugyanakkor nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Annak érdekében, hogy a város középtávú céljait elérje az alábbi akcióterületi fejlesztések megvalósítása szükséges: Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása 3 : Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása és energiaracionalizálása: teljes épületenergetikai felújítás (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés), emellett további, komplex fejlesztések megvalósítása 3 A város középfokú oktatási intézménye és a Zeneiskola jelenleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik.

26 STRATÉGIA 26 tervezett, amelyek részletesen a kulcsprojektek leírásánál tételesen ismertetésre kerülnek. Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése (nyílászáró csere, homlokzati hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés, napkollektor elhelyezése), bővítése külső úszó- és élménymedencével, esetlegesen a rendelkezésre álló geotermikus források felhasználásával Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása a kollégiumi férőhelyek bővítésével Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felújításának II. üteme 4, az iskolánál parkolóhelyek kialakítása Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde energetikai korszerűsítése 5 (világításkorszerűsítés, napelem, napkollektor) Városháza energetikai korszerűsítése (világításkorszerűsítés, napelem) Ady Endre úti régi Általános Iskola épületének teljes épületenergetikai felújítása (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés) Zeneiskola teljes épületenergetikai felújítása (nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés) Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése: meglévő, önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújítása, régi, üresen álló ingatlanok megvásárlása, felújítása, szociális célú bérlakások bővítése. Lakosság ösztönzése a lakókörnyezet rendbetételére. MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése: a terület rendezése, körforgalom kialakítása, gyalogátkelőhelyek létesítése, parkosítás A városközpont területén magántőke bevonásával megvalósítható lehetséges beruházások indikatív listája: Vendéglátás minőségi javítása (pl. magasabb színvonalú étterem, kávézó/cukrászda) További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése (Nyírzem ABC, József Attila utca) Piaccal szemben lévő terület rendezése Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása (pl.: Tisza szálló, MÁV Rendelőintézet) Az akcióterületi beavatkozások egyes elemei egyben kulcsprojektek vagy egyéb projektek, az átfedések erősítik a tervezett fejlesztések közötti kapcsolódást, szinergiát. 4 Az iskolában a 8/2009. (II.26.) ÖM rendeletben kiírt pályázat keretében a felújítási munkálatok egy része már megvalósult, azonban további energiaracionalizálási beavatkozások szükségesek. 5 Az intézmény energetikai korszerűsítése mellett, a partnerségi egyeztetés során igény merült fel az intézményben egy sószoba, valamint egy kültéri medence kialakítására is. A pályázati kiírások függvényében, a rendelkezésre álló forrás keretén belül, a megvalósítás lehetőségét az önkormányzat támogatja.

27 STRATÉGIA Az akcióterületen kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza a célok eléréséhez szükséges legfontosabb beavatkozásokat. Az ITS operatív jellege ugyanakkor nem jelenti azt, hogy részletesen kidolgozva tartalmaznia kell a megvalósítandó projekteket, elegendő, ha a stratégia a tervezett fejlesztések vázlatos bemutatására szorítkozik. 6 Az ITS keretében azonosított projekt típusok az alábbiak: Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. Hálózatos projektek: A hálózatos projekt egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztéseket tartalmaz. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, és a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed. Egyéb projektek: a fenti kategóriákba nem tartozó, egyéb tervezett fejlesztések. A Záhonyban tervezett fejlesztések kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. A tervezett beavatkozások jelenleg ismert részleteit (pl. lehetséges tevékenységek, becsült költségvetés, indikatív ütemezés) a következő fejezetek tartalmazzák azzal az előfelvetéssel, hogy ezek a projektkidolgozás későbbi fázisaiban kerülnek pontosításra, véglegesítésre Kulcsprojektek Gazdaságfejlesztési projektcsomag A város hosszú távú fejlődését, gazdasági növekedését biztosító projekteket a gazdaságfejlesztési projektcsomag foglalja magában. A projektcsomag az alábbi projekttevékenységeket tartalmazza: A helyi foglalkoztatási szint javítását célzó partnerségen alapuló programok támogatása Kis- és középvállalkozások együttműködését és piacra jutását segítő program kialakítása: a városban működő vállalkozások növekedése érdekében szükséges a piacra jutás feltételeinek támogatása. A beavatkozás fókuszál a piaci érvényesüléshez szükséges tevékenységek (marketing, márkaépítés, piaci betörés, üzleti kapcsolatfelvétel) és a piacra jutáshoz szükséges tevékenységek (kiállításon való részvétel, cégprezentáció, önálló árubemutató, sajtófogadás, üzletember találkozó szervezése) támogatására. Befektetés-ösztönzési program kidolgozása, új iparágak megjelenésének támogatása, új munkahelyek létrejöttét támogató környezet megteremtése 6 Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez (Belügyminisztérium, )

28 STRATÉGIA 28 A meglévő munkahelyek stabilizálása a munkáltatók közvetett eszközökkel való segítésével Szociális szövetkezetek létrehozásának támogatása, a foglalkoztatási tevékenységek szélesítése, újabb (piacképes értéket előállító) foglalkoztatási formák meghonosításának támogatása a tartós foglalkozatás elősegítése érdekében Munkaerő-piaci képzési programok támogatása a település és annak környéke munkaerő-piaci és munkahely kínálati helyzetének a felmérésével, annak kívánalmaihoz történő illeszkedés elősegítésével A fiatalok helyben tartását célzó ösztöndíjprogram megvalósítása Helyi Foglalkoztatási Paktum kidolgozása Az önkormányzat mindemellett fontosnak tartja az olyan vállalkozásélénkítő, vállalkozásbarát intézkedések meghozatalát is, mint pl.: az iparűzési adó csökkentése. Megújuló energiaforrások felhasználása geotermikus energia feltárása és hasznosítása A tervezett beavatkozás a megújuló energiaforrások hasznosítását, a város energetikai rendszereinek rendszerszemléletű, komplex felülvizsgálatát foglalja magában. Ehhez elsődlegesen a nap-, szél-, geotermikus energiára épülő energia-racionalizálási program készítésére, saját illetve pályázati forrásokból a program tervszerű végrehajtására van szükség. A geotermikus források kutatására elsődlegesen próbafúrások elvégzése szükséges. A feltárásokat követően a rendelkezésre álló forrástól függően a geotermikus energia hasznosítása, melegvizes medence kialakításával, lehetővé válik a Városi Fedett Uszodában. Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Az 1988-ban átadott uszoda felújítása az elmúlt években ( ) már részben megvalósult (tetőszerkezet, szauna), azonban az épület korszerűsítése és fenntartási költségeinek csökkentése érdekében további kivitelezési munkálatok (nyílászárók cseréje, a homlokzati hőszigetelés, a fűtés- és világításkorszerűsítés, napkollektor elhelyezése) szükségesek. Az épület teljes energetikai korszerűsítése mellett a létesítmény szolgáltatásainak bővítése (külső úszó- és élménymedence kialakítása) hozzájárul a helyi- és a környékbeli lakosság igényeinek magasabb színvonalon történő kiszolgálásához. A kültéri medence kialakítására ez előző projekt sikeres A városi uszoda

29 STRATÉGIA 29 megvalósításának függvényében a geotermikus energia felhasználásával kerülhet sor. A tervezett felújításhoz, bővítéshez a szükséges anyagi forrás megteremtése több lépcsőben, a pályázati lehetőségek sikeres kiaknázásával valósulhat meg. Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Az elmúlt években a közintézmények jelentős része megújult, azonban néhány épület még felújításra szorul. Az egyik ilyen létesítmény a záhonyi kulturális élet első számú színhelyéül szolgáló Művelődési Ház és Könyvtár, amely komplex beavatkozást, teljes épületenergetikai felújítást igényel: nyílászáró csere, homlokzati és tető hőszigetelés, fűtés és világításkorszerűsítés. A felújításra szoruló művelődési ház épülete A komplex felújítás során az alábbi tevékenységek megvalósítása tervezett: Az épület teljes akadálymentesítése (mozgáskorlátozott mellékhelyiség kialakítása, pelenkázó résszel, akadálymentes bejáratok, rámpák kiépítése, akadálymentesített padlóburkolatok elhelyezése, nézőtér akadálymentesítése - nagyothalló hurok kialakítása) A belső felújítási munkálatok során: burkolatok cseréje; mellékhelyiségek belső felújítása, automatizálása; az aula és az ott található oszlopok burkolása az akusztikai viszonyok javításának figyelembe vételével (pl.:parafa); büfé felújítása, korszerűsítése; az emeleten - visszahelyezve az irodai funkciókat - egy egyszerű konyha kialakítása az oktatóknak, dolgozóknak; az előadótermek, konferencia termek, irodák felújítása, festése; konferencia terem hangosításának megoldása, vetítés korszerűsítése; vendégszobák felújítása, bútorzat csere, színpad korszerűsítés; nézőtér teljes felújítása A felújításokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések: hang- és fénytechnikai eszközök, infokommunikációs eszközök, különféle bútorzatok cseréje. Az intézmény felújításához kapcsolódóan érdemes elvégezni egy funkcióvizsgálatot is, amely a létesítmény kihasználhatóságát lenne hivatott javítani. A funkcióbővítés lehetőséget teremthetne a családbarát szolgáltatások 7 (pl.: baba pelenkázó, szoptató szoba kialakítása) feltételeinek intézményen belüli javítására, bővítésére is. 7 Az intézményben jelenleg is működik baba-mama klub, ahol játékokkal, gyermekbútorokkal berendezett terem van erre a célra.

30 STRATÉGIA 30 Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése A város egyetlen középfokú oktatási intézménye rendkívül rossz műszaki infrastrukturális állapotban van. A város térségi oktatási centrum pozíciójának betöltéséhez az intézmény komplex felújítására, valamint a határon túli diákok fogadására alkalmas kollégiumi férőhelyek bővítésére van szükség. A felújításra szoruló záhonyi középiskola Hálózatos projektek Távhőszolgáltatás korszerűsítése A távhőszolgáltatásra igénybe vett gerinc hálózat felújításra, korszerűsítésre szorul. A tervezett projekt megvalósításával lehetőség nyílik a csővezetékek cseréjére, a tömbök szétválasztására, legalább lépcsőházankénti mérés lehetővé tételére. A fejlesztésekkel az Európa tér 5 db társasházi épületének gerinchálózathoz való csatlakoztatása is megtörténhet, ezzel kiváltva a lépcsőházakban működő elavult gázkazánokat. A fejlesztés eredményeként csökken a primer energiafelhasználás és természetesen a környezeti terhelés mérséklését is segíti. Zöldfelületek növelése, minőségi javítása A közelmúltban megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt hatására a városközpontban található közterek mennyisége növekedett, a zöldfelületek állapota sokat javult, azonban a helyiek életminőségének növelése érdekében a jövőben is fontos feladat a meglévő zöldfelületek növelése és minőségi javítása. A fejlesztések alapvetően a meglévő zöldfelületi rendszerben fellelhető problémák kezelésére (pl.: a kül- és belterületek közötti zöldfelületi kapcsolat jórészt hiányzik, a meglévő utcai fasorok helyenként kiegészítésre szorulnak, néhány intézménykertben a növényállomány állapota nem megfelelő) irányulnak. Városi közvilágítás korszerűsítése A közvilágítási hálózat korszerűsítése során a hagyományos izzók cseréje LED-es fényforrásokra, valamint napelempark létesítésének lehetősége. A fejlesztés megvalósításával mérsékelhetőek a városüzemeltetési kiadások, valamint közvetett módon csökkenthető a károsanyag-kibocsátás is. Közműhálózatok rekonstrukciója Záhonyban az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Ennek ellenére a város egyes pontjain (pl. Szebecse utca Arany János utca kereszteződése) fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. A bel- és csapadékvíz elevezető rendszer infrastrukturális állapota romlik, a hirtelen lezúduló nagy csapadék-mennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását. Továbbá a városban az ivó- és szennyvízhálózat felújítása, korszerűsítése is esedékessé vált.

31 STRATÉGIA 31 Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése A településen mintegy 5,4 km kerékpárút található (nyomvonala egyrészt a Krúdy Gyula utca/kárpát utca mentén, másrészt az árvízvédelmi töltésen halad). A természeti környezet értékeinek megőrzése érdekében, valamint a településen napi rendszerességgel kerékpározók magas száma 8 miatt a meglévő belterületi kerékpárút-hálózat bővítést igényel Egyéb projektek Járó-beteg szakellátás fejlesztése A MÁV Orvosi Rendelő megszűnése óta a pályázati lehetőségek és egyéb térségi forráslehetőségek függvényében határozott törekvése a városnak a szakosított járóbetegellátás megvalósítása. Megfelelő épület felkutatása, megvásárlása, szakorvosok megtalálása - komplex folyamat Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben A projekt során megvalósítandó tevékenységek: a hagyományos szakképzés mellett a képzési kínálat bővítése, piaci igényekhez igazítása pl.: a duális szakképzés feltételeinek megteremtésével együttműködési megállapodások kialakítása gazdálkodó szervezetekkel, továbbá az általános iskola és középiskola oktatásának bővítése, sporttagozatos osztályok létrehozásával, oktatási és sportcentrumok kialakításával. Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Mivel az idősek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos idősek otthona a városban nem található, a tervezett fejlesztéssel létrejövő intézmény a szociális szolgáltatások területén meglévő hiányt hivatott pótolni. Az új intézmény létesítése mindazonáltal munkahelyeket is teremtene. A projekt megvalósulásának pontos helyszíne a későbbiek folyamán konkretizálódik. Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása 9 A megvalósítandó területrendezés, parkosítás következtében a terület alkalmassá válhat egy, a városközponti kívüli rekreációs terület kialakítására. Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése A projekt a város kedvező természetföldrajzi fekvéséből, a Tisza közelségéből adódó lehetőségként elsősorban a helyi lakosság érdekeit kiszolgáló strand kialakítására és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra, megközelíthetőség kiépítésére irányul. A strand kiépítésével ugyanakkor a városba látogató turisták száma is növekedhet. A Tisza Záhonynál 8 A KSH évi népszámlálási adatai szerint 419 fő kerékpározik napi rendszerességgel a településen. 9 Magán tulajdonú területek vásárlása is indokolt lehet.

32 STRATÉGIA 32 Záhonyi sporttelep fejlesztése A projekt a ZVSC egyes sportlétesítményeinek felújítása 10, lelátók felújítása, meglévő füves, salakos és aszfaltos pályák felújítása, konditerem felújítása tevékenységeket foglalja magában. Továbbá a sportszékház épületének energiahatékonyságát javító fejlesztések megvalósítását is támogatja. ZVSC sporttelep Szennyvíztisztító telep korszerűsítése A tervezett projekttel megvalósulhat a rács-homokfogó berendezés kiváltása, régi biológiai műtárgyak rekonstrukciója, iszapvíztelenítő berendezés kiváltása, utóülepítő gépészet és járófelület felújítás, levegőztető medence levegőbeviteli elemek felújítása, szennyvíztelepi csurgalékvíz- és tisztított szennyvízátemelő felújítása, iszaptároló-komposztáló kialakítása. Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok Ide tartoznak a testvérvárosi kapcsolatok erősítését támogató, közös programok szervezése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése hazai (elsősorban megyei) és nemzetközi szinten is (nyitás Lengyelország irányába). Fontos prioritás a kárpátaljai együttműködések kiszélesítése elsősorban a képzés, oktatás területén. Közösségépítés, városi imázs erősítése érdekében a különböző helyi közösségfejlesztési, szemléletformáló, hagyományalapú programok, rendezvények támogatása 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Záhony tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt, vagy egy hálózatos projekt akcióterületen megvalósuló elemei) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Amennyiben egy fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.) 10 A ZVSC infrastruktúrájának, sportpályáinak fejlesztésének lehetősége jelenleg fennáll, hisz egy a Bozsik program keretén belül megnyert pályázatnak köszönhetően 2015-ben megvalósulhat egy 64x44 méteres műfüves, világítással ellátott sportpálya.

33 STRATÉGIA táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése T2: A helyiek életminőségének, életkörülményeinek javítása T3: Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának terjesztése T4: A térségi és járásközponti szerep megerősítése, a közszolgáltatások fejlesztése T5: Aktív hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítása Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Gazdaságfejlesztési projektcsomag Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Megújuló energiaforrások felhasználása geotermikus energia feltárása és hasznosítása Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése Távhőszolgáltatás korszerűsítése Zöldfelületek növelése, minőségi javítása Közműhálózatok rekonstrukciója Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése Távhőszolgáltatás korszerűsítése Városi közvilágítás korszerűsítése Vendéglátás minőségi javítása További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása Piaccal szemben lévő terület rendezése Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése Középületek felújítása, energiaracionalizálása Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Járó-beteg szakellátás fejlesztése Záhonyi sporttelep fejlesztése Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Közösségépítés, városi imázs erősítése Járó-beteg szakellátás fejlesztése Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok

34 STRATÉGIA A fejlesztések ütemezése Az ütemezés indoklása A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: hatások: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, a fejlesztések hatása a város egészére, a fejlesztés jelentősége a város lakófunkciójára nézve, a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, megvalósíthatóság, finanszírozás és fenntarthatóság: a megvalósíthatóság becsült időigénye, a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Az ütemezés a stratégia készítésekor rendelkezésre álló információk alapján történő becslésre épül. 6. táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Projekt megnevezése Akcióterületi projektek Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek felújítása, energiaracionalizálása

35 STRATÉGIA 35 Projekt megnevezése Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése Vendéglátás minőségi javítása További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása Piaccal szemben lévő terület rendezése Kulcsprojektek Gazdaságfejlesztési projektcsomag Megújuló energiaforrások felhasználása geotermikus energia feltárása és hasznosítása Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszóés élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése Hálózatos projektek Távhőszolgáltatás korszerűsítése Zöldfelületek növelése, minőségi javítása Városi közvilágítás korszerűsítése Közműhálózatok rekonstrukciója Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése Egyéb projektek Járó-beteg szakellátás fejlesztése Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése Tiszai strand kialakítása, megközelíthetőségének kiépítése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Közösségépítés, városi imázs erősítése Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok

36 STRATÉGIA Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Záhony Város Önkormányzata a beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzésére, ennek érdekében fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, továbbá számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. A városok, ezen belül különösön a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül) 11. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 7. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Prioritás Tervezett intézkedések Tervezett allokáció 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 12, Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható 7,973 turizmusfejlesztés 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás 5,715 foglalkoztatás elősegítésére ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, 6,891 közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 16, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 8, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 14, A helyi közösségi 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 3,44 szolgáltatások fejlesztése és 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának a társadalmi együttműködés bővítése, fejlesztése 1,91 erősítése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1, Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi 5. Megyei és helyi emberi 7,408 foglalkoztatási együttműködések (paktumok) erőforrás fejlesztések, 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi foglalkoztatás-ösztönzés és 0,964 szintű komplex programok társadalmi együttműködés 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1, Kulturális és közösségi terek infrastrukturális 7. Közösségi szinten fejlesztése CLLD irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés CLLD segítségével Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja ( ) /2014. (XII. 3.) Kormányhatározat

37 STRATÉGIA 37 A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program biztosítja Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, Magyarország- Szlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT) Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap)

38 STRATÉGIA 38 Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását 12 a következő táblázat mutatja be. A Záhony által felhasználható források milliárdos nagyságrendűek: az alábbi táblázat adatai alapján legalább 5 milliárd forintnyi forrásra számít az önkormányzat, amelyből nagyrészt a közintézmények fejlesztését tervezi. A ténylegesen rendelkezésre állása alapvetően a megpályázható források nagyságától, a pályázók (azaz versenytársak) számától és a támogatási intenzitástól függ. A tervezett fejlesztések teljes körű megvalósítására éppen a pénzügyi korlátok és az élénk verseny miatt nem feltétlenül lesz lehetőség, vagyis a tényleges források reálisan ennél alacsonyabbak lesznek. Ezért szükséges azon fő irányelveknek a meghatározása, amelyek alapján azonosíthatók a legfontosabb beavatkozások: a fejlesztés által érintett célcsoport nagysága és helyzete, a fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak mértéke, jogszabályi előírások, kötelezettségek, a helyi lakosság és vállalkozások elvárásai, szükségletei. 8. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt megnevezése Akcióterületi projektek Belterületi utak felújítása, parkoló kialakításával, körforgalom építésével Iskolai tornacsarnok/sportcsarnok építése Közterületi futballpályák, egyéb sportpályák korszerűsítése Játszóterek korszerűsítése, bővítése, környezetük rendezése Rekreációs területek kialakítása, bővítése Orvosi rendelő akadálymentesítése Középületek energiaracionalizálása felújítása, Lakókörnyezet rendbetétele, a lakhatási feltételek javítása és új lakórészek kialakítása, élettér bővítése Indikatív költségveté s (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés EFOP 4. A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával 30 TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 12 A tervezett fejlesztésekhez rendelt költségvetés indikatív jelleggel került megjelölésre, annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem feltétlenül elegendőek.

39 STRATÉGIA 39 Projekt megnevezése MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése Indikatív költségveté s (millió Ft) Vendéglátás minőségi javítása 145 magán tőke További kiskereskedelmi üzlet felújítása, fejlesztése 21 magán tőke Régi, kihasználatlanul álló MÁV épületek, ingatlanok hasznosítása 200 magán tőke Piaccal szemben lévő terület rendezése 15 magán tőke Kulcsprojektek Gazdaságfejlesztési projektcsomag Megújuló energiaforrások felhasználása geotermikus energia feltárása és hasznosítása Városi Fedett Uszoda energetikai korszerűsítése, bővítése külső úszó- és élménymedencével Művelődési Ház és Könyvtár komplex felújítása, energiaracionalizálása Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium komplex felújítása, kollégiumi férőhelyek bővítése Hálózatos projektek Távhőszolgáltatás korszerűsítése Zöldfelületek növelése, minőségi javítása Városi közvilágítás korszerűsítése Közműhálózatok rekonstrukciója Belterületi kerékpárút-hálózat bővítése Egyéb projektek Járó-beteg szakellátás fejlesztése nincs adat Finanszírozás lehetséges forrása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) GINOP 1.3. Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése KEHOP 5.1 Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés elősegítése TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával KEHOP 5.2. Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával KEHOP 5.3. Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen

40 STRATÉGIA 40 Projekt megnevezése Képzési kínálat bővítése a városi oktatási intézményekben Záhonyi sporttelep fejlesztése Indikatív költségveté s (millió Ft) nincs adat Tiszai strand kialakítása, 30 megközelíthetőségének kiépítése Öregek Napközi Otthona bentlakásos idősek otthonának kialakítása 500 Petőfi út végén, a 4. számú főút melletti terület rendezése, parkosítása Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Közösségépítés, városi imázs erősítése Határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését szolgáló programok Finanszírozás lehetséges forrása GINOP 6.5. Oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés EFOP 2. B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP 2.2. Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 10 Határon átnyúló együttműködési programok 4.7 Kormányzati kompetenciába tartozó intézkedések és projektek A város jövőbeli fejlődése szempontjából azonosításra kerültek olyan intézkedések, projektek is, amelyek megvalósítására az önkormányzatnak nincs közvetlenül hatása. Ugyanakkor Záhony, mint a vasúti átrakó jelenléte miatti speciális határváros, középtávú céljainak, ezáltal jövőképének elérésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be, megvalósításuk nélkül a tervezett célok nem vagy csak részben teljesülnek. Ennek értelmében az alábbi, jelenleg kormányzati kompetenciába tartozó intézkedések, projektek megvalósítására teszünk javaslatot: M34-es autópálya megépítése Vásárosnamény Záhony viszonylatában Észak déli közúti közlekedési folyosó kialakítása (Lengyelország Szlovákia Magyarország Románia) a térséget érintő nyomvonalvezetéssel Budapest Debrecen Nyíregyháza vasúti fővonal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszának rekonstrukciója, Tuzsér Záhony közötti szakasz második normál nyomtávolságú vágányának megépítése A vasúti teherfuvarozási tarifák versenyképességének biztosítása a lengyel, szlovák tarifákkal szemben a kelet nyugati árufuvarozás viszonylatában A vasúthálózat emelt sebességűre történő fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódva a vasútállomás szükséges átalakítása: az emelt sebességű vasúthálózat fejlesztéséhez tervek készültek a Nyíregyháza-Záhony vonalszakaszra is, mely tervek Záhony állomásra vonatkoztatva a műszaki megoldásokon kívül magukban foglalják az utas kiszolgáló létesítményekre (peronok, perontetők, aluljárók, közlekedési utak), vonatokat kiszolgáló műszaki létesítményekre vonatkozó elképzeléseket. Ezen túlmenően utalnak az állomás környezetének rendezésére, a megközelíthetőségre és a már nem használt egykori átrakó

41 STRATÉGIA 41 létesítmények rekultivációjára. Az akcióterületi beavatkozásoknál már említésre került MÁV Vasútállomás előtti tér (Európa tér) fejlesztése is részben ennek megvalósulását szolgálja, ugyanakkor külső, kormányzati beavatkozások nélkül a projekt nagymértékben veszít hatékonyságából. A hármashatár (UA SK HU) geopolitikai helyzetének gazdasági, kulturális kiaknázása Könnyített határátkelés feltételeinek kialakítása: Az önkormányzatnak szintén nincs közvetlen hatása a határon átjárás megkönnyítését célzó intézkedések (pl.: zöld folyosó, gyorsított ügyintézés) megvalósítására, ugyanakkor fontosnak tartja és ennek megvalósulását lehetősége szerint a jövőben támogatja. A partnerségi egyeztetések során további javaslatként fogalmazódott meg a Kisvárda Záhony decentrum közös projekt megvalósítása, amely magában foglalja a decentrum ipari parkjainak (elsősorban a fényeslitkei) vállalkozásokkal történő betelepítését. 5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Amint azt a Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelő munkarészében a fejezetben statisztikai adatokkal alátámasztva kimutattuk, Záhony városban nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum, vagy a szegregációval veszélyeztetett terület feltételeinek. Az alábbiakban ezért nem konkrétan azonosított, szegregációval sújtott városrészek kezelésével foglalkozunk, hanem azokat az alapelveket és eszközöket mutatjuk be, amelyek alkalmasak a szegregációs folyamatok megállítására, visszafordítására. A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az antiszegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a tapasztalható területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekedjenek, azok szegregációt semmilyen formában nem idézhetnek elő. 5.2 Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései Az önkormányzat annak ellenére, hogy a város területén nem található szegregátum, kiemelt hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetben élők felzárkóztatására, életkörülményeik javítására. Záhony a korábbi IVS készítése során kidolgozott antiszegregációs stratégiáját a továbbiakban is érvényesnek tartja. amelynek megvalósítása folyamatosan történik. Az antiszegregációs célrendszer megállapításait, az elérendő célokat az elkövetkezendő időszakban is változatlanul fenntartja és a fejlesztéseket az antiszegregációs tervben megfogalmazott célok figyelembevétel valósítja meg. Tekintettel arra, hogy Záhony esetében szegregált vagy szegregálódó terület nem azonosítható, a továbbiakban potenciálisan szegregált területként bármely, a jövőben szegregálódás jeleit mutató (de jelenleg szegregátumként nem azonosítható) területekre vonatkozóan az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott általános elvek és célkitűzések kerülnek bemutatásra.

42 STRATÉGIA 42 A stratégia általános célja: a potenciálisan szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a potenciálisan szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a város gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a város szövetébe, ezáltal vonzó legyen az újonnan betelepülő lakók számára. 9. táblázat: Az antiszegregációs célrendszer Átfogó cél Tematikus célok Részcélok A potenciálisan szegregált területen élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a terület vonzerejének növelése az újonnan betelepülő lakók számára Kitörési lehetőségek biztosítása A minőségi oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlősége A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása A szociális és jövedelmi helyzet javítása A foglalkoztathatóság javítása Munkaerő-piaci reintegráció Lakhatási feltételek javítása Egészségi mutatók javítása Forrás: Záhony Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2013 Az érintett városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére Közösségi terek létrehozása és szolgáltató funkciók fejlesztése, kialakítása A lakások komfortjának és élhetőségének javítása Bár a helyzetelemzés során láthattuk, hogy Záhony roma nemzetiségű lakossága nagyon alacsony, tekintettel a térségi trendek alapján várható jövőbeni migrációs folyamatokra, fontos kiemelten foglalkozni a roma társadalom integrációs igényeivel. Ezen etnikai csoport tagjai általában úgy érzik, hogy nem jutnak kellő megbecsüléshez, segítséget sok esetben kívülről illetve felülről várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai sújtják őket: alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak (pl. rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás). Az alábbiakban részletesen bemutatandó tematikus célok ezeket a problémákat kívánják kezelni. Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségéne k biztosítása Kitörési lehetőségek biztosítása A tematikus cél az alábbi részcélokra bontható, amelyek konkrét feladatait az alábbiakban részletezzük: A minőségi oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása Tekintettel az általános iskolai oktatás 2013 elejével történő központi intézményfenntartás alá vonására, az önkormányzat elsősorban az óvodai nevelés esetén tud beavatkozni az egyenlő hozzáférés érdekében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési hatékonyságának fokozására, motiváltságuk növelésére. A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű tanuló gyenge teljesítménye hathatós beavatkozás nélkül folyamatosan az országos átlag alatt tartja az intézményi átlagot. A fejlődés lehetséges eszközei a következők:

43 STRATÉGIA 43 A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása Foglalkoztathatóság javítása az esélyegyenlőség, diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség érvényesítése érdekében a HHH és az SNI gyermekek integrált nevelésével a társadalmi integráció segítése; tehetséggondozási programok kidolgozása és megvalósítása; új nevelési stratégiák, módszerek rendszerbe építése; Az önkormányzati intézményeknél kitűzött és megvalósítás alatt lévő célok, intézkedések: óvodapedagógusok probléma-specifikus továbbképzése; pedagógusok átképzése (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógus, logopédus területeken); speciális tréningek szervezése valamennyi pedagógus részére (Integrációs Pedagógiai Rendszer, önismeret, életvezetés, problémamegoldás, előítélet kezelése, dráma-pedagógia, projektmódszer); együttműködési technikák megismerése, elsajátítása a szülő gyermek pedagógus viszonylatban; a szegregációmentesség biztosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének, továbbhaladásának segítése érdekében szükséges a bemeneti mérés: ennek keretében az óvodapedagógus az általános iskola első osztályát megkezdeni készülő, hátrányos helyzetű gyermekeknél felmérné az elsődleges szocializációs hiányt, és azt, hol lehet a tanulási folyamatban zavarra számítani. A potenciális szegregátumban élő hátrányos helyzetű csoportok életviszonyának javítása érdekében átfogó átképzési-képzési rendszert kell bevezetni, amely nem csak az egyénekre, hanem rendszerszemléletű módon a családokra, csoportokra és közösségekre is kiterjeszthető. Ennek egyik eszköze lehet a lakosság folyamatos tájékoztatása, városrészi fórumok rendezése, amelyek révén előkészíthető a területekre beköltöző alacsony státuszú családok befogadása. A társadalmi és gazdasági téren a hátrányos helyzetű réteghez tartozók számára a megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal eléréséhez szükséges képességek, készségek információk megszerzésének biztosítása is prioritást kell, hogy kapjon Szociális és jövedelmi helyzet javítása A tematikus cél az alábbi részcélokra bontható, amelyek konkrét feladatait az alábbiakban részletezzük: Foglalkoztathatóság javítása Munkaerő-piaci (re)integráció A lakhatási feltételek javítása Egészségi mutatók javítása A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerő-piacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezi az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, és erősíteni kell a humánkapacitásokat, valamint a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás.

44 STRATÉGIA 44 Munkaerő-piaci (re)integráció A lakhatási feltételek javítása Egészségi mutatók javítása El kell végezni a foglalkoztatottsági helyzet elemzését, megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét, nehézségeit, a munkanélküliség okait. Ezeket meg kell ismertetni a város és térsége munkaerő-piaci szereplőivel, össze kell hangolni ezek gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseit, céljait. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, illetve elérhető támogatásokat a foglalkoztatási célok elérése érdekében, hatékony koordináció útján kell a foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítására fordítani. A munkaerőpiacra történő (re)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített, iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet, illetve a szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszichoszociális zavarok kezelésében. A feladatok között szerepelnie kell a konfliktuskezelésnek, az elhelyezkedésben való segítésnek és a munkaképesség visszaállításának. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kell nyomon követni, így szükség esetén a segítő beavatkozhat a folyamatba. A programot alapítványok, egyesületek is megvalósíthatják Európai Uniós (TÁMOP) és/vagy hazai támogatással (pl. Munkaügyi Központ, OFA). Az alacsony státuszú lakosság számára élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kell teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult, régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú, komplex folyamat, amelyre az önkormányzat rendelkezésére álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben van lehetőség. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy támogatja, segíti az alacsony komfort fokozatú lakásban élők elköltözését, a megüresedett lakást felújítja, komfortfokozatát növeli, és csak ezután költöztet be a lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok másik városrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosít. A városrészben maradók számára fontos, hogy fel tudják újítani lakóépületeiket az optimális működési költségek elérése és a magasabb életminőség érdekében. A foglakoztathatósághoz szorosan kapcsolódik potenciális munkavállalók egészségi állapota is. A betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nemcsak a korral és nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy a roma lakosság esetében részben a rossz anyagi és lakhatási körülmények indokolják egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását. A betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban gazdasági és szociális feladat. Ehhez szükség van egy felmérésre a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. Az így azonosított, potenciálisan veszélyeztetett területeken a lakhatási körülmények károsíthatják az itt élők egészségét, amely tovább rontja a munkaerő piaci helyzetüket. Ezek a lakosok sokszor nincsenek tisztában életmódjuk és rossz anyagi helyzetük egészségkárosító hatásával, ezért meg kell teremteni a jobb egészségkultúra előfeltételeit (pl. prevencióval, felvilágosítással).

45 STRATÉGIA 45 Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére A tematikus célt Záhony esetében két meghatározott részcél útján javasoljuk elérni: Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése A lakások komfortjának és élhetőségének javítása A városrész élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell a közösségfejlesztés tereit. Az elmúlt években megvalósult funkcióbővítő városrehabilitációs projekt keretében jelentősen javult a közterületek állapota, amely a város teljes lakosságát érinti. A funkcióbővítő városrehabilitáció keretében megújult tér A 100%-os pályázati támogatásnak köszönhetően funkciót kapott az Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamit a Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár épülete között található eddig kihasználatlan zöld terület, így itt egy komplex szabadidőpark épülhetett sétányokkal, játszótérrel, sakk parkkal, kültéri bútorokkal, dr. Béres József emlékparkkal, szabadtéri színpaddal, ahol a városlakók kulturált körülmények között tölthetik el szabadidejüket. Megújult továbbá a Városi Uszoda előtti közterület ahol kültéri asztalitenisz asztalok is elhelyezésre kerültek, és új térvilágítás létesült ben a helyi civil szervezeteknek otthont nyújtó Civilek Háza is megújult. A potenciálisan szegregált lakóterületen élőket a programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába minél szélesebb körben be kell vonni. Célszerű a civil szervezet bevonása a közösségfejlesztésbe, mivel ez a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudja kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tud közvetíteni a szereplők között. A potenciálisan szegregált területek felzárkóztatása érdekében az önkormányzat által kezdeményezett szennyvíz-elvezető rendszer bővítése is megvalósult, a beruházással a hálózat kiépítettsége gyakorlatilag 100%-osra növekedett. A közműhálózat fejlesztésére 2014-ben elfogadott Gördülő Fejlesztési Terv 14 által előirányzott további vízi-közmű beruházások megvalósítása tervezett. Fontos feladat a potenciálisan leromlott városrészekben a rossz állapotú útburkolatok cseréje, a zöldfelületek parkosítással, fásítással történő fejlesztése is. 13 A projektről további információkat a Megalapozó vizsgálat vonatkozó fejezetei tartalmaznak. 14 A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény 11. (1) értelmében, a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközműszolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll.