AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE



Hasonló dokumentumok
AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Az előadás felépítése

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében május 16. Túrkeve

Fás szárú energetikai ültetvények

5f!J. számú előterjesztés

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

Minisztériumi szervezeti felépítés

1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Nemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései

Heil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

2

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Hazai akác kínálat alakulása

EUTR gyakorlati alkalmazása, végrehajtás bejelentés a magánerdő gazdálkodók szemszögéből

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Az alföldi erdőgazdálkodás, erdőtelepítés jövője. Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Helyettes Államtitkárság június 02.

AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ ERDÔK TERMÉSZETI JÁRADÉKA MINT A VAGYONKEZELÔI DÍJ LEHETSÉGES ALAPJA

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

Változás jegyzék VERZIÓ: ÚJ FEJLESZTÉSEK. Hivatkozás # Leírás. Verzió dátuma:

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Hullámtéri termőhelyi potenciál optimális kihasználásának lehetőségei

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2008. (III. 27.) FVM rendelete 2496 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/51. szám Értelmezõ rendelkezések

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

A KOCSÁNYTALAN TÖLGYRE ÉS A CSERRE VONATKOZÓ ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATOK

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

Jogosult erdészeti szakszemélyzet általános továbbképzése

A változatosság, min t a természet egyik legfontosab b jelensége : GONDOLATOK A FATERMÉS I TÁBLÁK É S FÜGGVÉNYE K ALKALMAZÁSÁHOZ

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása

A körzeti erdőtervezés menete

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

Erdészeti jogcímek kezelése az egységes kérelemben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

A magyarországi termőhely-osztályozásról

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

KÉRDŐÍV MAGÁNERDŐ-GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE

Akáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

124/2009. (IX. 24.) FVM

32/2008. (III. 27.) FVM rendelet


Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)

1996. évi LIV. törvény. az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.

A vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete

Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 202. szám 32199

Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

ÁLLÁSBÖRZE. SOPRON március 29.

Erdei élőhelyek kezelése

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 54. szám 12857

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata

Átírás:

Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I.

Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a fatermesztési elsődleges rendeltetéseknél a pénzügyi vágásfordulóhoz kell közelíteniük, de az számottevően alatta van a jelenlegi átlagosnak, mivel: őshonos főfafajainknál általában követelmény a természetes mag felújítás (magtermő kort el kell érniük), vagy egyéb szempontok miatt emelik a vágásfordulót (természetvédelem, talajvédelem, közjólét, fontos célválaszték, stb. csak úgy!).

Vizsgálat célja Ezzel szemben az akác idegenhonos, invazív fafaj, felújítása vegetatív gyökérsarjakra alapozott, ültetvényszerű állományai legfeljebb egy szántóhoz képest magasabb ökológiai értékűek. Ahol átok, ott mielőbb vágjuk, annál előbb át tudjuk alakítani őshonos állománnyá, ahol áldás, ott a fiatalkori gyors növekedését kihasználva optimalizálhatjuk a pénzügyi hozamot! A vizsgálat célja az akác ökonómiai vágáskorának meghatározása a termőhely függvényében és összehasonlítása a jelenlegi gyakorlattal.

Ez a kép él bennünk a magyar akácosokról.

És a valóság

Anyag OEA 2011/2012 adatbázisa (NEBIH Erdészeti Igazgatósága) Akác elkülönült állományrészben Terület >= 0,5 ha Aktuális kor 15 50 év között Záródás, elegyarány >= 50% Tervezett vágáskor 20 90 év Minta nagysága

A magyar akác NEBIH Erdészeti Igazgatósága, 2010. évi mérlegadatok Faállománnyal borított erdőterület 1 922 100 ha Akác főállományú terület 461 304 ha Részarány 24 % Egyéb adatok a minta statisztikái alapján Akác fafaj által borított terület 461 304 ha Fentiből erdőgazdálkodás alatt tartott 369 043 ha 80 % Rendezetlen gazdálkodású 92 261 ha 20 % Mag 152 230 ha 33 % Megoszlás eredet szerint Gyökérsarj 262 943 ha 57 % Tuskósarj 46 130 ha 10 %

A magyar akác Fatermési osztály - kor - magasság összefüggése Regresszió analízis, adott szakaszon H (m) 30 25 20 15 I.FTO II.FTO III.FTO IV.FTO V.FTO VI.FTO minden vizsgálatnál II. fokú polinom. 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Kor (év)

A magyar akác Fatermési osztály - átmérő - kor összefüggése D1.3 (cm) 40 35 30 25 20 15 I.FTO II.FTO III.FTO IV.FTO V.FTO VI.FTO 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Kor (év)

A magyar akác A fatérfogat a szögszámlálós mintavétellel felvett erdőrészletek adataiból származik, 6 745 erdőrészlet, 29 250 ha Fatermési osztály - fatérfogat - kor összefüggése D1.3 (cm) 405 355 305 255 205 155 105 55 I.FTO II.FTO III.FTO IV.FTO V.FTO VI.FTO 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Kor (év)

A magyar akác Tervezett vágáskorok területtel súlyozott átlaga IV. FTO 29% III. FTO 17% V. FTO 28% II. FTO 3% I. FTO 0% VI. FTO 23%

Sarjgazdálkodás műveletei és költségei Valamennyi költség 2012. évi ÁFA mentes vállalkozói díj, gyakorlati tényszámok -10 adatszolgáltató termelő.

Fahasználat árbevételei

Módszer

Módszer Akác gyökérsarj felújtás III.FTO 1,04=p Ráfordítás aktuális viszonyítási diszkont diszkontált Bevétel prolpongál- költség aktuális tényező költség akt.évben. va Művelet, költségtényező Ft/ha év Ft/ha Ft/ha Ft/ha Erdőfelújítás Talajelőkészítés Gyökérszaggatás géppel 45 000 1 0 1,0000 45 000 I.kivitel Folyamatos készlet ápolása,pótlása Tuskósarjak leverése 30 000 1 0 1,0000 30 000 Tőszám beállítás(válogatás+kúszónövények) 35 000 3 2 0,9245 32 359 Fahasználatok 107 359 C 0 Tisztítás 0 10 0 0 TKGY 15 115 576 253 241 NFGY 25 254 813 377 185 EÜ I. 0 0 0 EÜ II. 0 0 0 VH-TRV 35 2 475 022 2 475 022 Hozamolás Lábon álló ár összesen VH-ra prolongálva 3 105 447 Ft/ha Lábon álló ár - C0 (termelés eredménye) 2 998 087Ft/ha Osztva((1,0p^f)-1) 1 017 650 Ft/ha Vadászati jog tőkeértéke (250 Ft/ha/év) 6 250 Ft/ha Hozzáadva a termelési eredményhez 1 023 900 Ft/ha Üzemirányítási költség K= K/0,0p (10 000 Ft/ha/év)/0,04 Talaj hozadéki érték(vágásforduló járadéka, THÉ) Vágásforduló hossza (f) Évi járadék Éj =( 0,0p*THÉ)/((1,0p^f)-1) Befektetési érték Bé = THÉ/((1,0p^f)-1) 250 000 Ft/ha 773 900 Ft/ha 35 év 10 507 Ft/ha/év 262 687 Ft/ha

Eredmények 1 800 000 A korszaki járadék (talajérték) alakulása fatermési osztályonként I. FTO THÉ = a szabályos koreloszlású üzemosztály éves járadéka. Korszaki járadék (Ft/ha) 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 II. FTO III. FTO IV. FTO V. FTO VI. FTO R 2 =0,97-0,98 Ésszerű ráfordítások mellett mindig pozitív tartományban marad! Egy magyar család tisztességes megélhetéséhez 6-700 ha terület kell! 200 000 0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Kor (év)

Eredmények Éves járadék fatermési osztályonként 60 000 50 000 I. FTO II. FTO III. FTO R 2 =0,98-0,99 Éves járadék (Ft/ha/év) 40 000 30 000 20 000 IV. FTO V. FTO VI. FTO Ésszerű ráfordítások mellett!! 10 000 0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Kor (év)

Eredmények A befektetési érték alakulása fatermési osztályonként R 2 =0,98-0,99 1 600 000 I. FTO Befektetési érték (Ft/ha) 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 R 2 =0,98-0,99 II. FTO III. FTO IV. FTO V. FTO VI. FTO Üres vágásterület javasolt vételára! 200 000 0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Kor (év)

Eredmények Az optimum és a mai gyakorlat különbsége 6.5 milliárd Ft/év/Magyarország! Hasznosítás mértéke?

Javaslatok A magas tényleges vágáskor csak részben igazgatásfüggő, a gazdálkodói döntés (nem döntés) következtében még a tervezettet is jelentősen meghaladja (rendezetlen viszonyok, vagy a szakmai tapasztalat hiánya gyenge termőhelyen az idő előre haladtával nem javul értékelhetően a választékeloszlás)! Mennyi legyen az akác tervezett vágáskora? A) Termőhelytől függetlenül 20 év? (Nem képződne rönk választék, a piac azonnal korrigálna!) B) Termőhelytől függő, I-II. FTO 30-35 év, III-IV. FTO 25 30 év, V-VI. FTO 20-25 év? (Ekkor a termőhely függő potenciális választékeloszlás javulna.) C) Gazdálkodói döntés?

Javaslatok Üléspont és álláspont! Erdészeti és természetvédelmi igazgatás; ÉRDEKTELEN! Fafeldolgozás; jó termőhelyen a magasabb vágáskorban érdekelt (alapanyag ellátás biztonsága) B variáns. Termelő; a maximális pénzügyi hozamban érdekelt A variáns. A primér fafeldolgozás a termelő tevékenysége C variáns. Az akác tervezett vágáskora 20 évtől kezdődően legyen szabad erdőgazdálkodói döntés!

Javaslatok Odavezető út,utak A) Jogszabályi változtatás nélkül; a hosszú távon is akácgazdálkodásra szánt erdőterületeken a vágásérettségi szakasz alsó értékét 20 évben határozzuk meg, ami következetesen jelenjen meg az erdőtervekben. Az adott 10 éves ciklusban ezt elérő állományok kapjanak TRV előírást, míg a már tervezéskor is 20 éves kort meghaladók a TRV előírás mellett negatív vágásérettségi mutatót. Ekkor a vágom - nem vágom kérdéskör szabad gazdálkodói döntés, a nem vágomnak nincs szakmai és/vagy eljárásjogi következménye. Az átmeneti időszak így is minimum 10 év, a választott megoldás kockázata csekély, az átmenet jól kézben tarható!

Javaslatok B) Jogszabályi módosítással: az akácgazdálkodásra szánt területek művelési ág megtartási kötelezettség mellett szabad rendelkezésű erdőbe, vagy fásításba kerüljenek át, az akácgazdálkodásból az erdészeti igazgatás lépjen hátra. Ez kockázatosabb megoldás, bár ésszerű megközelítés!

Felhasznált irodalom és köszönet nyilvánítás Felhasznált irodalom: Márkus L.; Mészáros K. 2000: Erdőérték-számítás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. MgSZH, Erdészeti Igazgatóság 2010: Erdővagyon, Erdő- és Fagazdálkodás Magyarországon, Bp. Rédei K.; 1985: Akác országos fatermési tábla Köszönetnyilvánítás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának a soron kívüli és térítésmentes adatszolgáltatásért! Luzsi József (Szolnok); Kiss János (Debrecen); Szabó Vendel (Mórichida); Limp Tibor (Győr); Dénes Károly (Hosszúpereszteg); Zsuppán Ernő (Sárvár); Kreiner Roland (Zalaegerszeg); Vízvári Ottó (Nagykanizsa); Vargovics József (Nagykanizsa) és Mocz András (Somogyszob) kollégáknak a közreműködésért!

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!