Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

2014 Háttérdokumentum Csongrád megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Tartalom 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...2 Alapvetés...6 2. SWOT elemzés...7 3. Lehetséges megyei jövőkép...9 4. Fejlesztési lehetőségek, fő kitörési pontok meghatározása... 13 4.1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése... 13 4.2. Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban... 16 4.3. A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése... 18 4.4. ELI tudományos park - kiemelt program... 20 1

1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Az elemzés során megvizsgáltuk Csongrád megye adottságait. Ennek során megállapítottuk, hogy a megye egy erősen városiasodott térség, Szeged erős tudományos, kulturális, gazdasági, turisztikai, közigazgatási dominanciájával, viszont a magas fokú urbanizáltságot egy erősen tanyasiasodott jelleg is árnyalja. A határmentiség egyelőre inkább a perifériára szorulást jelenti a megyének mintsem a "kapuszerepből" fakadó lehetőségeket. A jelentős termálkincs, a napsütéses órák magas száma, a földgáz- és kőolajvagyon, valamint a jó minőségű termőterületek olyan kedvező adottságok, melyekre építeni lehet. A megye infrastrukturális ellátottsága jó, elérhetősége közúton és vasúton biztosított, a légi és vízi közlekedés azonban fejlesztésre szorul. Munkaerőpiacát szintén a kettősség jellemzi. A lakosság gazdasági aktivitása átlagos, a munkanélküliség több mint 10 éve folyamatosan növekszik és az országos átlagot jóval meghaladó mértékű, a diplomás munkanélküliség aránya magas. Ezzel szemben a foglalkoztatottak iskolázottsági foka magas, a diplomások aránya itt a legmagasabb a vidéki Magyarországon. A megye lakossága nő, igaz ebből megyén belül leginkább Szeged profitál. A Szegedi Tudományegyetem szinte minden tudományterületen kínál képzést, portfoliója a legnagyobb Budapestet (és bizonyos szempontok alapján Debrecent) követően, igaz pont az ipar számára fontos műszaki területen van komoly lemaradásban versenytárs intézményeihez képest. Csongrád megye az ország közepesen fejlett megyéje, az itt előállított egy főre jutó GDP mintegy 2,1 millió forintot tett ki 2011-ben, amellyel az országos átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor a régión belül és a keleti országrészben a legfejlettebb megyének számít. A térség leszakadása (az országos átlagoz képest) 2000-től kezdve folyamatos, a mélypontot 2011-ben érte el, egy évtized alatt több mint 10 százalékponttal romlott a megye átlaghoz viszonyított gazdasági teljesítőképessége. 2012-ben ez a romló trend megfordult, kérdés, hogy a javulás tartósnak mutatkozik-e majd. Gazdasági szerkezetét tekintve a szolgáltatások mintegy 60%- kal, a mezőgazdaság 10%-kal, az ipar 25%-kal, az építőipar pedig 5%-kal részesülnek a kibocsátásból. Az országos átlaghoz viszonyítva az agrárium részaránya a hozzáadott 2

értéktermelésből duplája, míg a tercier szektor teljesítménye mintegy 5 százalékponttal alacsonyabb. Többféle módszerrel elemezve a megye gazdaságának jelenlegi és lehetséges domináns ágazatait megállapítható, hogy az alábbi tevékenységek megyei koncentrációja jelentős, illetve a következő ágazatok válhatnak többek között a készülő szakosodási stratégia alapjává: mezőgazdaság, élelmiszeripar, infokommunikáció, kutatási tevékenységek, egészségügy, oktatás, turisztika, építőipar, megújuló energetika, energiatermelés, közműszolgáltatások, gépgyártás és textilipar. Csongrád megye Budapestet (és bizonyos szempontból Hajdú-Bihart) követően az ország legfejlettebb kutatás-fejlesztési régiója. 2012-ben 16 milliárd forintot fordított K+F-re, amely az országos ráfordítások közel 5%-a. Ennek szerkezete azonban egészségtelen, hiszen a K+F ráfordítások 73,7%-a felsőoktatásban és az állami kutatóintézetekben jelentkezett, és mindössze 26,3%-a a vállalkozásoknál. (A vállalkozói szféra hányada a ráfordításokon belül a teljes országban 65,6%.). A GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás messze az országos átlag feletti, Hajdú-Bihar után a második. Mindez azt is mutatja, hogy a megye gazdasági teljesítménye jóval elmarad innovációs potenciáljától, hiszen az egy főre jutó GDP termelésben a középmezőnyben található csak. A megye kiemelkedő K+F pozícióját jelzi, hogy (Budapestet leszámítva) itt dolgozik a legtöbb kutató-fejlesztő és itt van a legtöbb kutatóhely. A megye kutatóhelyeinek több mint negyede orvostudományokkal foglalkozik, sorban ezt követi a természettudomány, majd a műszaki tudományok. A régióban itt a legnagyobb a bölcsészettel foglalkozó K+F helyek aránya. A térség innovációs szereplői közül kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ. E két intézmény a megye kiemelkedő tudásbázisa. A hasznosítási oldalon azonban komoly problémával szembesülünk: viszonylag kis számban vannak jelen a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok. Hiányoznak a gyártó, fejlesztő multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon, beszállítói hálózataikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A megyei ipar fejletlensége erőteljes gátló tényező az innovációra nézve. A nagyvállalatok hiányát a jövőben részben ellensúlyozhatják az új technológiai vállalkozások. 3

A SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ezek alapján kerülhet meghatározásra a megye egy lehetséges jövőképe: "Csongrád megye váljon egy Európai Uniós viszonylatban is versenyképes tudásalapú térséggé, építve a nemzetközileg is elismert K+F kompetenciáira, elősegítve a kiemelt ágazatokban működő vállalatok innováció-vezérelt fejlődését és a térség innovációs rendszerének megerősítését." Csongrád megye 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó céljára a javaslat: "A megye innovációs teljesítményének javulásával a térség versenyképességének növekedése, ezáltal elősegítve a lakosság jólétének és életminőségének növekedését." A vízió és az átfogó cél megvalósulása érdekében három fő fejlesztendő területet, kitörési pontot lehet megemlíteni: - KP1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése - KP2. Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban - KP3. A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: - az orvosi biotechnológia; - fotonika, ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok, - az élelmiszeripar, az agrár innovációk és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor. Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak a megyében. 4

Csongrád megye legnagyobb innovációs "vállalkozása", az ELI tudományos nagyberendezés és tudományos park kiemelt programként (és nem vertikális kitörési pontként) került bele a stratégiába. A 60 milliárd forintos költségvetéssel létrejövő kutatóközpont közvetlenül mintegy 150 embernek (kutató és kisegítő személyzet együtt) ad majd munkát és Szeged Öthalom részén, egy egykori laktanya területén épül fel. A létesítmény önmagában közvetlenül hatalmas hatást gyakorol majd Szeged és a térség tudományos életére, kutatási teljesítményére és gazdaságára. A fotonika és azon belül a lézerkutatás ezzel egy csapásra a megye kiemelt ágazatává, illetve a város e tudományterület egyik nemzetközi központjává válik. A kutatóközpont szélesebb gazdaságfejlesztési hatást akkor érhet el, ha sikerült "beágyazni" azt a helyi gazdaságba, bevonni a térségbeli technológiai vállalkozásokat, K+F intézményeket az ELI munkájába, illetve a lézerkutatásban élenjáró vagy a kutatási eredményeket alkalmazó vállalatokat bevonzani a megyébe. A cél az, hogy a helyben keletkező tudást legalább részben helyben hasznosítsák a gazdaságban. E logika alapján született meg az ELI tudományos park vagy ELI tudásváros koncepciója. Jelenleg ez Szeged legnagyobb kiugrási lehetősége. Az intelligens szakosodási stratégia megyei prioritásainak kidolgozásához, annak elősegítésére készült háttérdokumentum során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A megye lehetséges kitörési pontjai konzisztensek a Horizont 2020 és EU2020 irányaival, a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel, a Dél-alföldi régió intelligens innovációs szakosodási stratégiájának munkaverziójával, valamint a megye területfejlesztési stratégiájának munkaverziójával. 5

Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. Ezen felül az alábbi forrásokat használtuk fel: Dél-Alföld Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája Csongrád megye Területfejlesztési Programja; Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója; http://www.nih.gov.hu 6

2. SWOT elemzés 1. táblázat: Csongrád megye SWOT analízise ERŐSSÉGEK 1. Magas fokú urbanizáltság 2. A Szegedi Tudományegyetem mint a vidék legnagyobb felsőoktatási intézménye 3. Hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős K+F kompetenciák 4. Vidéki viszonylatban jelentős K+F ráfordítások 5. A legtöbb kutatóhely és kutató Budapest után a megyében található 6. A munkaerő iskolázottsági szintje magas 7. A régió tudományos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány területen (pl. az egészségiparhoz kapcsolódóan) kiemelkedő eredményeket ér el 8. Erős forrásabszorpciós képesség 9. Jól képzett munkaerő a kulcságazatokban 10. Létrejöttek a kulcságazatokban a klaszterek (kivéve fotonikában) 11. Kiemelkedő jelentőségű kutatási bázisok (pl. SZTE, MTA SZBK, BAY-BIO, GK) megléte 12. Erős hagyományok az élelmiszeriparban 13. Növekvő lakosságszám 14. Nemzetközileg is jelentős logisztikai szerep, a régiót érinti számos transzeurópai közlekedési vonal 15. Létrejön az ELI-ALPS kutatóközpont 16. Megvalósulhat az ELI tudásváros projekt GYENGESÉGEK 1. A helyben születő tudás helyben történő gazdasági hasznosítása rendkívül gyenge 2. Kevés a valós eredménnyel záródó innovációs folyamat, projekt 3. Az innovációhoz kapcsolódó szervezetek és hálózatok működése esetleges és koordinálatlan 4. Az innovációs rendszer szereplőinek nagyfokú függősége a pályázati finanszírozástól 5. A kulcságazatokban a térség ipara nem megfelelően teljesít 6. A régió elérhetősége bizonyos (pl. légi) közlekedési módokon korlátozott 7. Az akadémiai szféra túlsúlya a K+F+I területén 8. Gyenge innovatív KKV szektor 9. Nem kellően rugalmas a képzési rendszer 10. A kockázati tőke keresleti és kínálati oldala is gyenge 11. Nagy gazdasági fejlettségi különbségek a régiót alkotó térségek között 12. Magasan kvalifikált munkaerő megtartásának képessége alacsony 13. Több mint 10 éve emelkedő munkanélküliségi ráta 14. Magas a diplomás munkanélküliség 15. A megyén belül egyedül Szeged és térsége népessége nő, a többi térség népessége fogy 16. Határmenti elhelyezkedés 17. Gyenge műszaki képzés (kivéve IT és élelmiszeripar) 7

LEHETŐSÉGEK 1. Hazai illetve uniós K+F+I pályázati források további bevonása az új ciklusban 2. A megyei innovációs rendszer megerősödése, a szereplők feladatkörének tisztázódása, a koordináció hatékonyságának növekedése 3. Kiegyensúlyozott támogatási rendszer működtetése és az értékelési rendszer továbbfejlesztése 4. Nagy növekedési potenciálú ipar kialakulása a megyében a kulcságazatokhoz kapcsolódóan 5. Az új nagyberuházás (ELI) nyomán a tőkevonzás és a humán erőforrás megtartásának képessége javul 6. Az innovációs szolgáltatások koordinációja és minőségük fejlesztése 7. A mérnöki kompetenciák fejlesztése 8. Határon átnyúló gazdasági és innovációs jellegű kapcsolatok megerősödése 9. A meglévő K+F kapacitások helyben történő kiaknázása Forrás: saját szerkesztés VESZÉLYEK 1. Az ELI kutatóközpont nem tagozódik a megyei tudományos és gazdasági szférába 2. A stratégia megvalósításához nem áll össze a megyei intézményrendszer 3. A kulcságazatokhoz kapcsolódó kutatási infrastruktúra a technológiák gyors fejlődése következtében rövid idő alatt elavul, ezért fejlesztésének elmaradása esetén versenyképtelenné válik 4. A magasan képzett humán tőke további elvándorlása, agyelszívás fokozódása 5. A kulcságazatok területén a szektorspecifikus nagyvállalatok nem jelennek meg 6. A fejletlenebb térségekből való elvándorlás folytatódása megyén kívülre 7. A megye általános gazdasági helyzete konzerválódik vagy romlik, nem indul meg a dinamikus felzárkózás 8. A megyei közlekedési infrastruktúra (pl. légi, vízi, stb.) további fejlesztésének elmaradása 8

3. Lehetséges megyei jövőkép Az általános, gazdasági és K+F+I szempontból történt helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis elkészítése után láthatóak a megye adottságai, erősségei, melyekre építeni lehet, valamint gyengeségei, amelyeken javítani kell. Ez alapján kerül meghatározásra a megye jövőképe, valamint innováció-alapú fejlesztési irányai. Csongrád megye legnagyobb ellentéte, hogy a hazai viszonylatban jelentős kutatás-fejlesztési teljesítmény találkozik egy gyenge vállalati szektorral és a kutatási eredményeket "felszívni képes" ipar szinte teljes hiányával. A gazdasági és tudományos tevékenység a megyén belül szinte csak Szegedre korlátozódik. A bemutatott kiváló kutatási eredmények döntő mértékben a Szegedi Tudományegyetemnek és az MTA Szegedi Biológiai Központjának köszönhetőek, melyek a nemzetközi tudományos világban komoly beágyazottsággal bírnak, de a helyi gazdaságot nem képesek dinamizálni két okból kifolyólag: hiányoznak a tudás-intenzív szektorokban működő hazai és multinacionális nagyvállalatok, a technológiai KKV-k száma és teljesítménye nem elégséges, valamint a két kutatási intézmény piaci orientációja nem megfelelő. A stratégiában megfogalmazott lehetséges fejlesztési irányok és intézkedések ezt az alapvető ellentmondást kívánják felszámolni. Az Európai Unió Horizont 2020 stratégiája három szempontból értékelte a közösség régióit: az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés szempontjából. Csongrád megye ez alapján a besorolás alapján növekvő lakosságú, vidékies, de közel városias tudás régió (4. táblázat). 9

2. táblázat: Csongrád megye innovációs jellege összehasonlítva a régió többi megyéjével Intelligens növekedés szempontja alapján Fenntartható növekedés szempontja alapján Befogadó növekedés szempontja alapján Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Tudás-régió Ipari termelési zóna Vidékies, de közel városias régió Növekvő lakosságú régió Forrás: Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Nem tudás- és technológia intenzív régió Nem tudás- és technológia intenzív régió Vidékies régió Vidékies régió Vidékies régió Csökkenő lakosságú régió Csökkenő lakosságú régió A megye lehetséges jövőképe az alábbiak szerint került meghatározásra: Csökkenő lakosságú régió "Csongrád megye váljon egy Európai Uniós viszonylatban is versenyképes tudásalapú térséggé, építve a nemzetközileg is elismert K+F kompetenciáira, elősegítve a kiemelt ágazatokban működő vállalatok innováció-vezérelt fejlődését és a térség innovációs rendszerének megerősítését." A javasolt jövőkép kifejezi, hogy Csongrád megyének a jövőjét a jelenlegi legfontosabb erősségére, a meglévő, országos szinten jelentős, viszont nemzetközileg aprónak számító K+F kapacitásra és kompetenciáira kell alapoznia. A célt, azaz hogy EU-s szinten is meghatározó tudás térséggé váljon úgy érheti el, ha erősíti a megye innovációs rendszerét, erősíti a szereplők közötti együttműködést és elősegíti a vállalati szektor megerősítését a kiemelt ágazatokban. Csongrád megye 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának egy lehetséges átfogó célja: "A megye innovációs teljesítményének javulásával a térség versenyképességének növekedése, ezáltal elősegítve a lakosság jólétének és életminőségének növekedését." 10

Egy területi stratégiai dokumentum átfogó célja nem lehet más, mint a térségben élők életszínvonalának növelése. Jelen esetben ezt a célt a megye innovációs képességének fokozásával kívánjuk elérni, a versenyképesség növekedésén keresztül. Az 5. táblázat a megye lehetséges jövőképet, átfogó célját és a tervezett fejlesztési területeket, kitörési pontokat, és az azok eléréséhez szükséges javasolt beavatkozásokat foglalja össze. 11

3. táblázat: Csongrád megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának célhierarchiája LEHETSÉGES JÖVŐKÉP Csongrád megye váljon az Európai Unió tudásalapú térségévé, építve a nemzetközileg is elismert K+F kompetenciáira, elősegítve a kiemelt ágazatokban működő vállalatok innováció-vezérelt fejlődését és a térségi innovációs rendszer megerősítését JAVASOLT ÁTFOGÓ CÉL A megye innovációs teljesítményének javulásával a térség versenyképességének növekedése, ezáltal elősegítve a lakosság jólétének és életminőségének növekedését LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTOK, FŐBB FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK KP1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése KP2. Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban KP3. A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése FEJLESZTENDŐ TERÜLETEKKEL KAPCSOLATOS ESETLEGES INTÉZKEDÉSEK KP1.1. A megyei innováció koordinációjának, irányítási rendszerének kialakítása KP1.2. A kiemelt szektorokban működő innovációs klaszterek fejlesztése KP1.3. A helyi, országos, határmenti és nemzetközi együttműködések ösztönzése KP1.4. A hídképző szervezetek szerepének erősítése, működésének kiválósági alapon történő támogatása KP2.1. Beszállítóvá válás elősegítése KP2.2. Egyetemi és kutatóintézeti spin-off vállalkozások, technológiai start-upok létrejöttének és működésének támogatása KP2.3. A műszaki egyetemi képzés kínálatának bővítése és színvonalának javítása KP2.4. A KKV-k innovációs tudatosságának növelése KP2.5. A kiemelt iparágakhoz kötődő tudásintenzív nagyvállalatok letelepedésének elősegítése KP3.1. A kiemelt tudományterületeken működő legkiválóbb kutatóhelyek nemzetközi szintű működési feltételeinek megteremtése KP3.2 A kutatói (tudós) utánpótlás-nevelés támogatása KP3.3. A technológia transzfer szervezetek működésének támogatása KP3.4.A kutatóhelyek "triplehelix" típusú együttműködéseinek ösztönzése KIEMELT PROGRAM KP1. Az ELI kutatóközpont és a ráépülő tudományos park megvalósítása: a fotonika, valamint a kapcsolódó, kiszolgáló és felhasználó iparágak gazdasági és tudományos tevékenysége koncentrációjának elősegítése a térségben Forrás: saját szerkesztés 12

4. Fejlesztési lehetőségek, fő kitörési pontok meghatározása A megfogalmazott stratégiai cél az alábbiak megvalósításának segítségével érhető el: 4.1. A megyei innovációs rendszer megerősítése és a szereplők közötti együttműködések erősítése A térségi innovációs folyamatok rendszerszintű értelmezése immáron több mint 30 éves múltra tekint vissza. Egy megye innovációs outputját az ott működő szervezetek, azok egymással folytatott interakciói, együttműködése határozza meg. A megyei innovációs rendszer elemei a tudásgenerálók (egyetemek, állami, nonprofit kutatóintézetek, technológiai vállalkozások), az innovációban érdekelt vállalatok, a klaszterek, szakmai szervezetek, inkubátorok, ipari parkok, egyéb hídképző, technológia transzfer intézmények, valamint a kormányzat koordináló, hatósági funkciót betöltő szervezetei. Csongrád megyében az innovációs rendszer gyenge, megerősítésre szorul, a szereplők közötti kooperáció pedig esetleges. Ezt a problémát az alábbi intézkedésekkel kívánjuk orvosolni: 5.1.1. A megyei innováció koordinációjának, irányítási rendszerének kialakítása Jelenleg nincsen kialakítva megyei szinten az állami innovációs feladatok ellátása, az innovációs források decentralizálása nem történt meg, a támogatást közvetítő rendszer megszűnőben van, helyette pedig nem épült fel egy új struktúra. A regionális szint kormányzat által történő háttérbe szorításával párhuzamosan nem került kijelölésre egy olyan kompetens szervezet, amely koordinálja a megyei stratégiák készítését, felügyeli azok végrehajtását, javaslatot tesz a decentralizált megyei innovációs támogatási eszközökre, stb. Az intézkedés céljai: 13

- az innovációért felelős megyei szervezet létrehozása vagy kijelölése, működési feltételeinek megteremtése, - decentralizált támogatási rendszer kialakítása (pl. a korábbi gyakorlatnak megfelelően a KTIA 25%-ának erejéig). 5.1.2. A kiemelt szektorokban működő innovációs klaszterek fejlesztése A helyzetelemzés, valamint a korábbi stratégiai dokumentumok áttekintése alapján a megyében a fejlődés bázisául szolgáló kiemelt technológiai ágazatok a következőek lehetnek: - az orvosi biotechnológia; - fotonika, ezen belül a lézertechnológia és a kapcsolódó technológiai ágazatok, - az élelmiszeripar, az agrárinnovációk és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor (fehér és zöld biotechnológia, élelmiszerbiztonság, hulladékkezelés,növénynemesítés, geotermikus energia, napenergia, biomassza energetikai célú hasznosítása) Az információs kommunikációs technológiák nem jelennek meg külön kulcságazatként, mivel azokra inkább mint egy platform technológiára tekintünk, amely minden kiemelt ágazathoz kapcsolódik. Fejlesztése ugyanakkor kulcsfontosságú és a fejlődés alapfeltételei adottak a megyében. A jelenleg működő három térségi akkreditált innovációs klaszter (Goodwill Biotechnológiai Klaszter, ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter,Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter) mindegyike a fent jelzett kulcsterületen működik. Ezek esetén a tagok közötti együttműködés elmélyítése, a tagság növelése, a közös K+F projektek számának növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése lehet a cél. Az Archenerg ugyanakkor nem fedi le az élelmiszeripar és agrár innovációk területét, így ebben a szektorban szükség lenne vagy a meglévő, nem akkreditált klaszter (PharmacoFood Dél-alföldi Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klaszter) további támogatására, vagy az iparágban érdekelt cégek klaszteresedésének elősegítésére. Ugyanez hatványozottan igaz az ELI kutatóközpont miatt a fotonika területén az érdekelt vállalkozások, intézmények együttműködésének erősítésére, formalizálására. 14

5.1.3. A helyi, országos, határmenti és nemzetközi együttműködések ösztönzése A kutatási és innovációs tevékenység eredménye jelentős mértékben függ a szereplők közötti együttműködésektől. Az intézkedés célja, hogy a helyi, nemzeti és nemzetközi tudásmegosztásban a megye minél több innovációs szereplője vegyen aktívan részt, bővítve ezáltal ismereteit, tapasztalatait, kapcsolatrendszerét és végső soron növelve innovációs tevékenységét. Az intézkedés keretében az alábbi feladatok fogalmazhatóak meg: - Határmenti, H2020-as és bilateriális kutatási és innovációs projektekbe történő bekapcsolódás feltételeinek javítása, - Nemzetközi szervezetekbe, hálózatokba, klaszterekbe történő belépés támogatása, - Az egyetemi-akadémiai szféra nemzetközi kapcsolatrendszerének átadása a helyi vállalkozások számára, - Vállalkozói klubok, innovációs események, konferenciák szervezése megyei szinten. 5.1.4. A hídképző szervezetek szerepének erősítése, működésének kiválósági alapon történő támogatása Az elmúlt 15 évben számos inkubátorház, ipari park, technológia transzfer intézmény és az innováció ösztönzését a zászlajára tűző szervezet jött létre a megyében, jelentős mértékben pályázati támogatással. Az inkubátor és ipari park fejlesztések főként a fizikai infrastruktúra létrehozására koncentráltak, pl. épületek felújítása, közművek kiépítése. A "szoft" tényezők, mint pl. a magas szintű, specializált szolgáltatások bevezetése, képzett és tapasztalt szakemberek alkalmazása, elmaradtak. A létrejött innovációs szervezetek pedig gyakran csak a támogatási projektek ideje alatt jutottak finanszírozáshoz, így a projekt befejeztével a képződött eredmény megsemmisült, a szervezet meggyengült vagy eljelentéktelenedett. Az intézkedés keretében a meglévő, de funkciójukat teljesen be nem töltő intézmények szolgáltatásai színvonalának emelése történik meg, mely magában foglal humánerőforrásfejlesztést, valamint új szolgáltatások kialakítását is. A támogatást kiválósági alapon kell nyújtani, azaz csak a legjobb, legerősebb szervezetekre koncentrálva,és annak elsősorban a kiemelt iparágakban működő vállalkozások fejlődését kell szolgálnia. A program részét képezi 15

egy minőségirányítási rendszer kialakítása is az inkubátorházakra és az innovációs szolgáltatásokra. 4.2. Az innovatív vállalkozások létrejöttének elősegítése, a működő KKV-k versenyképességének növelése, valamint nagyvállalatok térségbe történő bevonzása a kiemelt ágazatokban A második fejlesztési terület célja részben megteremteni, részben megerősíteni a megyében a létrejövő kutatási eredmények és új technológiák hasznosításának bázisát. Egy olyan vállalkozói és nagyvállalati körre van szükség, amely fogékony az újdonságok iránt és folyamatos innovációkkal kívánja versenyképességét megerősíteni. Ezek a cégek három csoportba sorolhatóak: új technológiai vállalkozások (startupok), működő KKV-k és megyén kívülről letelepített hazai tulajdonú és multinacionális nagyvállalatok. A fejlesztési terület a lehetséges kiemelt ágazatokra koncentrál, azaz az orvosi biotechnológia, a fotonikalézertechnológia és az élelmiszeripar-megújuló energia területén működő vállalkozásokra fókuszál. 5.2.1. Beszállítóvá válás elősegítése A program keretében az alábbi területeken javaslunk beavatkozásokat: - Beszállítói adatbázisok létrehozása a megyében, beszállítói klubok, találkozók, képzések szervezése, - A beszállítóvá váláshoz szükséges humánerőforrás-, logisztikai, minőség-, termékfejlesztések stb. támogatása, - A beszállító cégek több lábon állásának elősegítése, további beszállítói hálózatokba való bekapcsolása - Helyi termék termelési és értékesítési hálózatok fejlesztése, - A beszállítóvá váláshoz szükséges beruházások támogatása. 16

5.2.2. Egyetemi és kutatóintézeti spin-off vállalkozások, technológiai start-upok létrejöttének és működésének támogatása A program keretében az alábbi területeken javaslunk beavatkozásokat: - magvetőtőke-alap létrehozása a Szegedi Tudományegyetem, amely a legígéretesebb technológiák, kutatási eredmények legkorábbi fázisban történő finanszírozását végzi, - vállalkozói képzések, tréningek indítása fiatal kutatók, phd hallgatók körében, - sikertörténetek bemutatása, konferenciák, workshopok szervezése, - üzleti terv versenyek, befektetői fórumok szervezése, - az anyaintézmény egyetem vagy kutatóintézet spin-off politikájának rugalmasabbá tétele, az esetleg szükséges jogszabályi változtatásokra való javaslatok kidolgozása, - Az együttműködés ösztönzése az egyetemközeli technológiai startupok és az egyetem között. 5.2.3. A műszaki egyetemi képzés kínálatának bővítése és színvonalának javítása A megyében a múltban csak az élelmiszeripar számára képeztek könnyűipari mérnököket a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola keretein belül, amely 2000 után beolvadó karként a létrejövő mérnökképzés egyik bázisává vált. Az IKT szektor és az élelmiszeripar számára a szakemberképzés biztosított az egyetemen, azonban a betelepülő nagyvállalatok és helyi innovatív cégek számára szükség lehet helyben nagy mennyiségben elérhető villamosmérnökre, energetikai mérnökre, építészmérnökre, stb. Szükség van a képzési kínálat és a piaci igények összehangolására, az ipar számára történő képzés megerősítésére. A piaci igényekre épülő képzési területek fejlesztése kizárólag az oktatási intézmények és az ipari partnerek együttműködésével valósulhat meg. 5.2.4. A KKV-k innovációs tudatosságának növelése A program keretében az alábbi intézkedéseket javasoljuk: 17

- Az újdonságokra való nyitottság, a kreatív gondolkodás ösztönzése a fiatalok és a fiatal vállalkozók körében, - Megyei innovációs díjak meghirdetése, - Innovációs tematikájú közösségi programok indítása, a régió innovációs eredményeinek társadalmasítása, - Szakmai tanulmányutak, ösztöndíjprogramok indítása, konferenciák szervezése, - Sikertörténetek, legjobb gyakorlatok bemutatása. 5.2.5. A kiemelt iparágakhoz kötődő tudásintenzív nagyvállalatok letelepedésének elősegítése A megye stratégiai célja olyan csúcstechnológiai vállalatok betelepítése, melyek kapcsolódnak a térségi kulcságazatokhoz, magasan szakképzett munkaerőt alkalmaznak és kutatásfejlesztési tevékenységükbe bevonják az innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat. A program keretében az alábbi intézkedések történnek: - a K+F kiválóságra és a kiemelt ágazatokra fókuszáló megyei marketing kialakítása, - telephelyek kijelölése, infrastruktúra-fejlesztés, - a letelepedésének támogatása adókedvezményekkel, pénzügyi erőforrásokkal, - egyablakos ügyintézés kialakítása. 4.3. A meglévő tudásbázisok K+F kapacitásainak és kompetenciáinak további fejlesztése a kiemelt tudományterületeken, és a technológia transzfer folyamatok elősegítése Csongrád megye tudásbázisa a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központ, melyek a kutatás-fejlesztési output jelentős részét adják. Ezek az intézmények regionális szinten jelentős teljesítményt nyújtanak, de már eltörpülnek Budapest kutatási kapacitásai mellett is, nem beszélve a nemzetközi összevetésről. Az intézmények számos tanszéke, kutatócsoportja a világ élvonalába tartozik, melyek jóval kisebb finanszírozással érnek el hasonló vagy jobb eredményt nemzetközi társaiknál. A fejlesztési terület célja a 18

kiemelt tudományterületeken működő, legkiválóbb kutatócsoportok, tanszékek, intézetek beruházásainak támogatása, működési feltételeinek javítása, humánerőforrás-fejlesztése. A fejlesztési terület, kitörési pont további célja, hogy az egyetemi és akadémiai kutatásokat a piac felé orientálja, elősegítve a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítását. 5.3.1. A kiemelt tudományterületeken működő legkiválóbb kutatóhelyek nemzetközi szintű működési feltételeinek megteremtése A tudományos tevékenység minőségi javításához, kiválósági központok kialakításhoz alapvetően szükséges a kritikus tömeg infrastrukturális és szellemi kapacitás biztosítása a megye kiemelt fontosságú stratégiai kutatási területein. Támogatni kell e kutatóhelyek beruházásait, új kutatócsoportok létrehozását, valamint fejleszteni szükséges a tudományos eredmények oktatási rendszerbe történő beépülését. 5.3.2 A kutatói (tudós) utánpótlás-nevelés támogatása A program keretében az alábbi területeken javaslunk beavatkozásokat: - Kutatók nemzetközi mobilitásának támogatása, - A kiemelt tudományos területeken működő kutatóintézetek doktorképzésének támogatása, - Ösztöndíj- és agyvisszaszívási programok indítása. 5.3.3. A technológia transzfer szervezetek működésének támogatása A jelenleg működő technológia transzfer intézmények, irodák két legjelentősebb problémája a felkészült és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező munkaerő hiánya és a normatív, folyamatos finanszírozás hiánya. Ennek köszönhetően nem tudnak tényleges eredményeket elérni és fenntartható módon működni, hosszú távra tervezni. Az intézkedés keretében javasolt: 19