BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK DIPLOMÁS LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY A FELSZÁMOLÁSRÓL Készítette: Sári Hanna Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ GONDOLATOK... 5 II. VISSZATEKINTÉS... 7 A CSŐDJOG KORSZAKOLÁSA... 7 A MAGYAR CSŐDJOG FEJLŐDÉSE... 9 III. A HATÁLYOS FELSZÁMOLÁS... 13 A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYOZÁSA... 13 Országhatáron belüli eljárások... 13 Európai Unión belüli eljárások... 13 Európai Unió határain átnyúló eljárások... 14 FELSZÁMOLÁS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS... 14 A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE... 15 A FIZETÉSKÉPTELENSÉG VIZSGÁLATA... 17 AZ IDEIGLENES VAGYONFELÜGYELŐ... 18 A FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGFELLEBBEZÉSE... 19 A FELSZÁMOLÓ - FELSZÁMOLÓBIZTOS KIJELÖLÉSE... 21 A FELSZÁMOLÁS KEZDETE... 23 A FELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSA... 24 Iratanyag-átadás... 24 A hitelezői igénybejelentések... 26 A FELSZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGE... 27 Kintlévőségek behajtása... 28 Vagyonértékesítés... 29 Keresetindítás... 33 A felszámoló felelőssége... 34 A felszámoló díjazása... 35 KÖZBENSŐ MÉRLEG... 37 A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS BEFEJEZÉSE... 37 EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS... 41 EGYEZSÉG A FELSZÁMOLÁS SORÁN... 42 HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY... 44 KIFOGÁS... 44 3
III. JÖVŐKÉP...46 IV. FELSZÁMOLÁSOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN... 51 V. ESETTANULMÁNY... 57 VI. ÖSSZEGZÉS... 60 MELLÉKLETEK... 62 FELHASZNÁLT IRODALOM... 70 4
I. Bevezető gondolatok A csőd szélén áll a vállalkozás, felszámolás alatt áll a Zrt., csődbe jutott a cég az ilyen és ehhez hasonló kifejezések a gazdasági válságnak köszönhetően hétköznapiakká váltak, bekerültek a mindennapos szóhasználatunkba. Ennek ellenére csak kevesen tudják, hogy mit is takarnak a csőd, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás fogalmak. Munkám során azt tapasztalom, hogy gyakran az érintett vállalkozások vezetői sem tudják, mit is jelent, és hogyan történhetett, hogy cégük kényszer-végelszámolás alá került vagy éppen felszámolás alatt áll. Pedig egy vállalkozás vezetőjének nemcsak létrehozni, hanem megszüntetni is tudnia kell(ene) a cégét. Ehhez pedig elengedhetetlen a mai magyar jogi terminológia minimális ismerete. A fogalmak tisztázását már csak azért is elengedhetetlennek tartom, mert hatályos jogunk szóhasználata eltér a nyugat-európaitól, és a történeti hagyományoktól is. (Ezért gyakran még a magyar jogi műnyelv ismeretében sem biztos, hogy egyértelmű egy külföldi tudósítás tartalma.) A régi magyar jogi műnyelv ugyanis csődeljárásnak nevezte a mai felszámolást, és felszámolásnak a mai végelszámolást. A csődeljárás jogintézménye pedig korábban nem volt nevesítve, célját tekintve a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárással társítható. A vállalkozások megszűnése történhet jogutódlással és jogutód nélkül. 1 Jogutód nélküli megszűnés esetén - főszabály szerint - végelszámolás indul. A végelszámolásra sor kerülhet a cég legfőbb szervének elhatározása vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján. Utóbbi esetben a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a céget, és elrendeli annak kényszer-végelszámolását. Végelszámolás esetén a cég képviselője - a legfőbb szerv vagy a bíróság által kijelölt végelszámoló. A végelszámoló eljárása során felméri a cég vagyoni helyzetét, érvényesíti jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ennek során behajtja a cég követeléseit, szükség esetén értékesíti a cég vagyoni eszközeit és kielégíti a hitelezőket. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja és a cég működését megszünteti. Amennyiben a cég 1 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (a továbbiakban Gt.) 65 68. 5
vagyona nem elegendő a hitelezői igények kielégítésére, a végelszámoló tájékoztatja erről a cégbíróságot és a cégbíróság kezdeményezi a felszámolást. A cégek jogutód nélküli megszűnésének másik útja a felszámolás, amikor a cég képviselője a felszámoló. A felszámolási eljárás célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők a lehető legnagyobb mértékben - kielégítést nyerjenek. Ennek érdekében a felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, felkutatja az adós vagyontárgyait, behajtja kintlévőségeit, vagyonát értékesíti. A felszámolás során az adós és a hitelező egyezséget köthet, ez esetben a cég tovább folytathatja működését. Ellenkező esetben a cég megszűnik, és törlik a cégjegyzékből. A csődeljárás célja az előzőekkel ellentétben nem a gazdálkodó szervezet megszüntetése, hanem éppen ellenkezőleg, továbbműködtetése. Az eljárás az adós gazdálkodó szervezet kérelmére indul, célja, hogy az adós haladékot kapjon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a bíróság végzésével moratóriumot rendel el. A moratórium 90 napja alatt az adósnak fizetőképessége helyreállítását célzó reorganizációs tervet kell kidolgoznia. Az eredményes eljárás csődegyezséggel zárul és az gazdálkodó szervezet tovább folytathatja tevékenységét. Dolgozatom célja a felszámolás jogszabályi háttérrel alátámasztott, ám mégis gyakorlatias ismertetése. az eljárással kapcsolatos problémák feltárása, és javaslat azok megoldására. A felszámolás rövid történeti bemutatását követően részletesen kitérek a hatályos szabályozásra. Az eljárás gyakorlatias megközelítésben 6
II. Visszatekintés A csődjog korszakolása A csődjog egyik lehetséges korszakolásának kiindulópontja, hogy a jogalkotás az eljárás mely szereplőjére helyezi a hangsúlyt. A szabályozás középpontjában a római jog korától egészen a kora középkorig az adós állt. A XIII. századi olasz, majd a XVII. századi német csődjog a hitelezőkre helyezte a hangsúlyt, végül, a XX. századtól az államé lett a főszerep. Az intézmény megjelenése a római jog korára tehető: a végrehajtás egy nemeként szabályozták az adós és a hitelező érdekkörében felmerült csődjogot. A római hitelező kezét adósára téve elfoghatta adósát, 60 napig fogságban tarthatta, majd ha senki sem fizette ki a tartozást szabad belátása szerint megölte, vagy trans Tiberin rabszolgának eladta 2 A rabszolgának eladást az i.e. IV. században a lex Poetelia Papiria ugyan megtiltja, de a fizikai erőszak, a magánfogság még a praetori perrendben is legális, és csak a császári korban váltja fel az állami fogság. Emellett természetesen megjelent a vagyoni végrehajtás is. A praetori perrendben még az adós teljes vagyonát elárverezték, a császárkorban azonban már az egyes vagyontárgyakra folyt a végrehajtás mindaddig, míg a tartozás kiegyenlítésre került. A középkorban ugyan továbbra is az adós és a hitelező magánjogi viszonyának tekintették a csődjog intézményét, ám az adós helyett a hitelezők és érdekeik kerültek a szabályozás középpontjába. A fokozatosan egyre erőteljesebbé váló gazdasági élet szétfeszítette a jogi kereteket és arra kényszerítette a törvényhozókat, hogy a csődjogi megoldások jobban kifejezésre juttassák a gazdaság érdekeit. A közvetítő közeg a kereskedelem volt. 3 Így történhetett, hogy a XIII. századi észak-itáliai városállamokban jött létre elsőként a csődjog, azaz a banco rotto, majd a XVII. században a közönséges német csődjog, a XIX. században pedig szinte minden jelentős európai állam jogalkotásában megjelent a jogintézmény. 2 A civilisztika fejlődéstörténete, Szerk. MISKOLCZI BODNÁR Péter, Miskolc, Bíbor Kiadó, 2006. 180. old. 3 MISKOLCZI BODNÁR Péter TÖRÖK Gábor, A magyar csődjog alapjai, Budapest, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft., 2002. 17-18. old. 7
A csődjog Apáthy István szerint azon jogszabályok összességét jelenti, amely egyrészt a csődnyitásból eredő jogviszonyokra, másrészt a hitelezők csődtömegből való kielégítésének a szabályaira vonatkozik. Közgazdasági nézőpontból csőd az, midőn az adós több hitelezőjét nem képes teljesen kielégíteni, akkor vagyonát bírói közbenjárással a hitelezők közt követeléseik arányában kell felosztani. Ezt az eljárást nevezik csődeljárásnak, magát az intézményt csődnek, a jogot pedig, amely azt szabályozza, csődjognak. Ez az ijesztően egyszerű és lényegre törő meghatározás a csőd nyers közgazdasági valóságát fejezi ki: a tönkrement adós könyörtelen hitelezői markába kerül, akik bírói segédlettel módszeresen kiforgatják vagyonából, majd megosztoznak az így szerzett javakon. A jogi szabályozás ugyan javít valamit az adós helyzetén a saját és családja megélhetési költségeinek egyre fokozottabb biztosításával -, de az alaphelyzet változatlan marad: az adós-hitelező viszony magánjellegű. 4 Török Gábor szerint éppen ez a magánjelleg okozta, hogy a csődjog a XX. század 70-es éveiben válságba került. A világgazdaság bonyolult fejlődési tendenciái, a két olajárrobbanás okozta sokk olyan helyzetet idézett elő, hogy a tőkés világ kormányainak többsége erőteljesen beavatkozott a gazdasági életbe. A nyílt kapcsolódás viszont egyet jelentett volna a klasszikus csődjog egész intézményrendszerének gyökeres átalakításával, az állam gazdasági szerepének ideológiai-politikai szintre emelésével, s így ezt érthető módon egyik kormány sem vállalta. Maradt tehát az igen is nem is felemás állapota, direkt vagy csak áttételes megoldásokkal. 5 A korszakban példaértékű a francia és az osztrák jogalkotás, melyek az adóshitelező magánjogviszonyát a leginkább kitágították. E két országban még a fizetésképtelenség bekövetkezte előtt lehetővé tették az adós számára egy reorganizációs terv készítését. Franciaországban a moratórium ideje alatt csődtömeggondnok jóváhagyása szükséges a szerződésekhez. Az adós és a bíróság által kinevezett gondnok készítik el a reorganizációs tervet, melyet előbb a bíróság, majd a privilegizált hitelezők vizsgáltak meg. Jóváhagyásuk esetén a hitelezők gyűlése döntött az elfogadásáról. Ausztriában viszonylag rövid idő (6 hét) állt az adós rendelkezésére a reorganizációs terv elkészítéséhez. Az állami szerepvállalás megnyilvánulása, hogy a szabályozás a csődeljárás előfeltételeként írja elő az egyezségkötés megkísérlését. 4 MISKOLCZI BODNÁR Péter TÖRÖK Gábor i.m. 24. old. 5 MISKOLCZI BODNÁR Péter TÖRÖK Gábor i.m. 25. old. 8
A magyar csődjog fejlődése A magyar jogrendszerben az 1609. évi XII. tc. volt az első csődjogi tárgyú törvény, mely tolvajként rendelte büntetni azt a bukottat, aki vagyonát elrejti, vagy hitelezői elől másként elvonja vagy tékozló életmódja által könnyelműen csökkentette. 6 Az 1723. évi CVII. tc. meghatározta a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét. 1876-tól hazánk a német csődjogot követte: Magyarországra is kiterjesztették ugyanis az osztrák csődrendtartás hatályát. A csődületről alkotott 1840. évi XXII. tc. a közönséges német csődjog szabályaihoz hasonlóan még egyaránt vonatkozott kereskedőkre és nem kereskedőre is. Az eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá válását tette lehetővé az 1844. évi VII. tc. azáltal, hogy bevezette a kisebb csődöknél alkalmazható, periratok nélküli sommás eljárást. Az 1853. és 1861. közötti időszak során ismételten az osztrák csődjog volt hatályban, majd az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok IV. fejezete alapján - némileg módosult változatban - az 1840. és 1844. évi jogszabályok kerültek alkalmazásra. Az 1881. évi XVII. tc. jelentős reformokat vezetett be a csődeljárás terén. Elsősorban azért, mert osztrák mintára - különbséget tett a közönséges csőd és a kereskedelmi csőd között, másrészt pedig a francia szabályozáshoz hasonlóan - bevezette a csődbiztos intézményét. A csődbiztos önállóan vezette a tárgyalásokat és a bíróságnak fenntartott intézkedések és határozatok kivételével mindent megtehetett. 7 Harmadrészt pedig ez a jogszabály lehetőséget nyújtott az eljárás kényszeregyezség útján történő befejezésére. Ezáltal adott volt a lehetőség az adós és hitelezők között fennálló konfliktus csődön belüli megoldására. Az 1949. és 1968. közötti időszakban a csődjog intézményét pénzügyminisztériumi utasításokban és leiratokban, azaz nem publikus szabályokban rendezték, melyek kutatása napjainkban is folyamatban van. 1968. után a csődeljárás helyett - megjelent a kényszerfelszámolás jogintézménye. Az eljárás nemcsak elnevezésében különbözött: változott a 6 A civilisztika fejlődéstörténete i.m. 207. old. 7 A civilisztika fejlődéstörténete. i.m. 209. old. 9
kezdeményezésre jogosultak köre - többnyire a törvényességi felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére indult - és maga az eljárás melynek szabályozása meglehetősen hézagos volt államigazgatási jogkörben zajlott. A kényszerfelszámolás előzményeként lehetőség volt reorganizációs célú eljárásra. Ezzel a jogalkotó a felszámolás során sokszor egymásnak feszülő adós hitelező közérdek hármasából egyértelműen a közérdek érvényesülését támogatta. Ekkor vezették be az állami szanálás jogintézményét. Az eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek megmentése volt, melyhez a pénzügyi forrást a központi költségevetés jelentette. Külön rendeletek tartalmazták az állami vállalatra, a szövetkezetre és a mezőgazdasági termelő szövetkezetre vonatkozó eljárásokat. A szanálás az adós tartozásának elengedésével, vagy az adós beolvasztásával zárulhatott. Utóbbi esetben a beolvasztó cégnek mint a beolvadó vállalat általános jogutódjának meg kellett fizetni az adós tartozását. 1978-tól külön jogszabály rendelkezett a szövetkezetek és gazdasági társulások, valamint az állami vállalatok felszámolásáról. A szövetkezetek kényszerfelszámolásának kezdeményezésére az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, valamint a szövetkezet tagjai voltak jogosultak. Az utóbbi esetben, azaz önfelszámolás esetén az adós szövetkezet közgyűlése, illetve az adós társulás igazgatótanácsa volt jogosult a felszámoló bizottság megválasztására, maga az eljárás pedig a korábbi csődeljáráshoz hasonlóan zajlott. Az alapító szerv rendelte el az állami vállalatok felszámolását, majd nevezte ki a felszámolót, melynek hatásköre a csődtömeggondnokhoz hasonló volt. Az 1987-ben hatályba lépő 1986. évi 11. tvr. révén az állami vállalatokra is a szövetkezetekhez hasonló szabályozás vonatkozott, a felszámolás megindítására ugyanis jogosult volt maga az állami vállalat is. Az egységes felszámolási eljárás a továbbiakban nem közigazgatási, hanem bírósági eljárásként zajlott, mely eljárás a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességi körébe tartozott. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása előtt a felszámoló köteles volt megkeresni az állami szanálásra jogosult szervet. Az eljárás főszabály szerint három hónapig tartott, célja olyan tartalmú megállapodás megkötése volt, mely elősegítette a fizetőképesség helyreállítását és a gazdaságos működés megteremtését, továbbá rögzítette 10
ezek finanszírozását. Amennyiben a vállalat nem teljesítette a megállapodásban foglaltakat előre rögzített következményekkel kellett számolnia. A pénzügyi hátteret a Szanálási Alap biztosította, míg a megállapodásban foglaltak folyamatos ellenőrzése a Szanáló Szervezet feladata volt. A szanálás ezen változatát tekinthetjük egyfajta reorganizációs eljárásnak, mely nem csupán a köz érdekében, hanem annak aktív - pénzügyi - részvételével történt. A törvényerejű rendelet lehetővé tette az előzetes egyeztetési eljárást, melynek célja az adós reorganizációja volt. Az eljárást, melynek időtartama 30 nap volt, mind a felszámolási, mind a szanálási eljárás előtt alkalmazták. Jelentős újítást jelentett továbbá a kényszeregyezség intézményének bevezetése is. Az egyezség létrehozásához a részvételre jogosult hitelezők 2/3-ára volt szükség, akik az összes követelés értékének legalább a felét képviselték. A következő jelentős változást a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény, azaz a ma is hatályban lévő, sokat bírált Cstv. jelentette. Az eljárás már majdnem olyan, mint a liberálkapitalizmus csődeljárása 8, a törvényt azonban a gyakorlatban folyamatosan felmerülő problémák megoldása érdekében már több mint 30 alkalommal kellett módosítani. Mivel a felszámolás bemutatása során részletesen ismertetem majd a hatályban lévő Cstv-t, ezúttal csak néhány részletet emelek ki. A felszámolás kezdeményezésére jogosultak köre a jogi-gazdasági élet követelményeinek megfelelően bővült. A Cstv. továbbra is lehetővé teszi a csődön belüli, illetve kívüli egyezségkötést. Az előbbi feltétele, hogy a regisztrált hitelezők legalább fele, akik egyúttal a követelés értékének felét is képviselik, hozzájáruljon. Utóbbinál, azaz csődeljárás során az adósnak a moratórium ideje alatt reorganizációs tervet kell készítenie Az adós és a hitelezők között akkor jöhet létre megállapodás, ha ahhoz a lejárt követeléssel rendelkező hitelezők fele, a még le nem járt követelések hitelezőinek egynegyede hozzájárul, és ők képviselik a követelés összegének 2/3-át. A ki nem elégített hitelezői követelésekkel kapcsolatban a Cstv. szabályozza a mögöttes felelősség jogintézményét, kizárja azonban mögöttes állami felelősséget. 9 Ez alól 8 A civilisztika fejlődéstörténete. i.m. 210-211. old. 9 Cstv. 62. - 63. 11
kivételt képeznek a törvényben meghatározott járadék jellegű követelések, valamint a felszámolásba nem vonható, illetve forgalomképtelen vagyontárgyak. 12
III. A hatályos felszámolás A felszámolás szabályozása A felszámolásokat és az azokra vonatkozó jogszabályokat három csoportba sorolhatjuk: - országhatáron belüli, - az Európai Unió határain belüli, - az Európai Unió határain átnyúló eljárások. Országhatáron belüli eljárások A fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése érdekében született meg az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (a továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.). A törvény hatálya mindazon jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kiterjed, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió területén található. Az eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. 10 A magyar jogrendszer tehát törvényi szinten szabályozza a felszámolási eljárás legfontosabb lépéseit: megindítását, lefolytatását, zárását, az eljárás szereplőit és jogállását. Európai Unión belüli eljárások A magyar jogszabályok mellett 2004. május 1. óta, azaz Magyarország uniós taggá válása óta, az uniós jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell. A felszámolások kapcsán az uniós szintű szabályozás a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EKrendelete. A rendelet a több uniós tagállamhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi eljárások lefolytatását szabályozza. Ha van külföldi elem, úgy a külföldi elemmel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó a rendelet, míg az eljárásban részt vevő többi szereplővel 10 Cstv. 3. (1) a) ás 6. (1) 13
szemben nem a rendelet speciális szabályait, hanem a nemzeti jogi szabályokat kell figyelembe venni. 11 Amennyiben nincs külföldi elem, automatikusan csak és kizárólag a nemzeti jogszabályok rendelkezései alkalmazandók. Európai Unió határain átnyúló eljárások Az Európai Unió határain átnyúló fizetésképtelenségi eljárások joga a nemzetközi magánjog része. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok nemzetközi magánjoga határozza meg, hogy az érintett országok közül melyik jogosult eljárni az adott ügyben. Hazánkban a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet határozza meg a joghatóság szabályait. A tvr. a magyar bíróságok kizárólagos joghatóságát állapítja meg azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek székhelye Magyarországon található, ellenkező esetben pedig kizárja azt. Felszámolás felszámolási eljárás Hasonló ugyan a két kifejezés, mégsem szinonimák. Nem mindegy ugyanis, hogy egy cég felszámolás alatt áll vagy csak felszámolási eljárás indult ellene. A felszámolási eljárás fogalmát a Cstv. a következőképpen definiálja: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 12 A felszámolási eljárás a bírósági eljárás egész időtartamát magában foglalja. Kezdő időpontja - amit a jogalkotó nem határoz meg egyértelműen - az a nap, mikor az első felszámolási kérelem megérkezik a bírósághoz. A bíróság először formai, majd tartalmi szempontból veszi górcső alá a kérelmet: amennyiben a formai követelményeknek megfelel, következhet a fizetésképtelenség érdemi vizsgálata. Ha beigazolódik a gyanú, 11 Dr. CSŐKE Andrea, A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2008.46.old. 12 Cstv. 3. 14
a bíróság végzéssel állapítja meg a fizetésképtelenséget, ekkor kezdődik maga a felszámolás. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. 13 Ettől az időponttól az adós tulajdonosának és vezetőjének megszűnnek a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, e jogok a továbbiakban a felszámolóbiztost illetik. A statisztikai adatok szerint a felszámolási eljárásoknak csak mintegy harmada jut el a felszámolás szakaszába. A gazdálkodó szervezetet nem érheti joghátrány pusztán azért, mert felszámolási eljárást indítottak ellene. Legalábbis addig nem, amíg a felszámolást elrendelő végzés jogerőre nem emelkedik. Erre az álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság is, amikor megállapította a jó hírnév sérelmét olyan gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekről egy újságcikkben azt a látszatot keltették, hogy felszámolás alá kerültek. 14 A felszámolási eljárás kezdeményezése A felszámolási eljárást kezdeményezheti maga az adós gazdálkodó szervezet, illetve annak valamely hitelezője, valamint a végelszámoló. 15 Ezen túlmenően törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság és a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján is megindulhat az eljárás. Napjainkban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében egyre többször állapítja meg a cégek megszűnését, és rendeli el kényszer-végelszámolásukat. Ilyenkor a kijelölt végelszámoló feladata, hogy amennyiben a cég vagyona nem elegendő a hitelezők kielégítésére, vagy a végelszámoló díjára, indítványozza a cégbíróságnak a 13 Cstv. 27. (1) 14 Dr. CSŐKE Andrea, Csőd, felszámolás, végelszámolás, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2001. 192. old. 15 A Cstv. szerint a végelszámoló kérheti a Cégbíróságot, hogy kezdeményezze a felszámolási eljárás megindítását, aki ezt gyakorlatilag az adós képviselőjeként teszi meg. 15
felszámolás megindítását. Ennek ellenére azonban a mai napig a hitelezők kezdeményezik a legtöbb felszámolást. A hitelezői kérelem benyújtásának formai és tartalmi kellékei vannak. Formai követelmény, hogy mind a kérelmet, mind a mellékleteket három példányban kell benyújtani az adós gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes azaz eljárásra jogosult megyei, illetve fővárosi bíróságon. Csatolni kell továbbá a Cégközlönyben való közzétételi költség és az eljárási illeték megfizetésének igazolását. A közzétételi költség valamennyi gazdálkodó szervezet esetén egységesen 25.000,- Ft, 16 az eljárási illeték mértéke azonban változó. Jogi személyiségű gazdasági társaságok esetén 50.000,- Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén pedig 25.000,- Ft összeg megfizetése szükséges. 17 A kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését, a hitelező és képviselője pontos nevét, valamint az adós beazonosításához és a bíróság illetékességének megállapításához szükséges adatokat. Ezek elsősorban: a cég pontos neve, cégformája, cégjegyzékszáma, székhelye, illetve lehetőség szerint adószámát, számláját vezető pénzintézet nevét, címét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, címét, két éven belüli jogutódlás esetén a jogelőd adatait. 18 Utóbbi adatok nem kötelező tartalmi kellékei a kérelemnek, ám ezek birtokában gyorsítani lehet az eljárást. Mivel a cégnév, illetve cégjegyzékszám ismeretében a céginformációk bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a http://www.e-cegjegyzek.hu oldalon, véleményem szerint érdemes megkeresni a céget. Ez főként azért lényeges, mert ezáltal tudomást szerezhetünk az esetlegesen már folyamatban lévő felszámolási, illetve végelszámolási eljárásról. 19 Az előzőeken túl a felszámolási kérelemnek tartalmaznia kell az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját, és annak rövid leírását, hogy a hitelező mire alapozza a fizetésképtelenséget. Az ezeket alátámasztó dokumentumok mellékletként csatolandók. 16 22/2006. (V.18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 6. 17 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről. (a továbbiakban Itv.) 44. 18 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban Pp.) 93. és 121. 19 A cégnév a fenti esetekben F.a. illetve V.a. toldatokkal bővül. 16
A fizetésképtelenség vizsgálata A bíróság először a formailag vizsgálja meg a benyújtott kérelmet, és érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben - nem az arra jogosult terjesztette elő - a moratórium ideje alatt terjesztették elő - a hiánypótlás miatt elutasított kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan nyújtotta be, hogy az nem bírálható el - az adós a kérelmező és a Cstv. 8. (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik - az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján már folyamatban van fizetésképtelenségi főeljárás - az adós által korábban nem vitatott, vagy elismert tartozás esetén az adós írásbeli felszólítása a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig nem történt meg - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el. 20 Amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, haladéktalanul értesíti az adóst, akinek 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e az abban foglaltakat. Ha elismeri, be kell jelentenie a számláit vezető pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, valamint haladékot kérhet a tartozás kiegyenlítésére. 21 Amennyiben az adós vitatja a követelést, az ezt alátámasztó iratokat csatolnia kell nyilatkozatához. Ha az adós határidőn belül nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezt követően az adós fizetésképtelenségét vizsgálja a bíróság. A vizsgálat melyre minden esetben sor kerül, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a felszámolást gyakorlatilag arra terjed ki, hogy fennáll-e a fizetésképtelenség Cstv-ben szabályozott valamelyik feltétele, nevezetesen, hogy a gazdálkodó szervezet 20 Cstv. 25. (1) 21 A haladék időtartama maximum 30 nap lehet, mely határidő eltelte előtt a bíróság nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget. 17
- a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki és nem is vitatta, és ezt követően a hitelező által küldött írásbeli fizetési felszólítás ellenére sem teljesítette, vagy - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül nem egyenlítette ki tartozását, vagy - a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy - a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. 22 A bíróság ekkor kizárólag a tényeket vizsgálja: van-e esedékessé vált tartozás, illetve eredménytelen volt-e a behajtás. Vitás ténykérdés lehet például, hogy az adós valójában már teljesített, vagy nem kapta meg a felszólító levelet, netán még nem indult meg a végrehajtási eljárás. A tartozás egyértelmű megállapítása akkor lehetséges, ha - az adós nem reagál a hitelezői kérelemre, vagy - kifejezetten elismeri, illetve - a követelés jogerős és végrehajtható határozaton alapul, melyet az adós nem teljesített. Amennyiben a bíróság megállapítja a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, végzéssel elrendeli annak felszámolását. Az ideiglenes vagyonfelügyelő A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. 23 Az ideiglenes vagyonfelügyelő alkalmazására a felszámolási kérelem benyújtását követően, de még a felszámolás jogerős elrendelése előtt van lehetőség. Célja az adós 22 Cstv. 27. (2) 23 Cstv. 24/A. (1) 18
gazdálkodó szervezet vagyonának megóvása oly módon, hogy az adós cég nem köthet a rendes gazdálkodás körén kívül eső, azt meghaladó értékű szerződést, nem tehet ilyen jognyilatkozatot. A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt 24, amennyiben a kérelmező - valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és - a követelés létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, valamint - a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, ami jogi személyiség nélküli adós esetén 150.000,- Ft, jogi személyiségű adós esetén pedig 300.000,- Ft összeg. Az ideiglenes vagyonfelügyelő amennyiben nem áll fenn vele szemben kizárási ok 25 - a kirendeléséről szóló végzés kézhez vételét követő napon megkezdi tevékenységét. Ennek során felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről, figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart, a bíróság azonban korábban is megszüntetheti kirendelését, ha az adós megfelelő biztosítékot nyújt. A fizetésképtelenség megfellebbezése A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás. Az eljárás során a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni, a nem szabályozott kérdések esetén pedig a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni a polgári nem peres eljárásokra vonatkozó eltérésekkel. 26 Ennek megfelelően a végzés ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az illetékességgel rendelkező ítélőtáblához címzett, de a megyei bíróságnál három 24 Cstv. 24/A. (2) 25 A feltételek megegyeznek a felszámolóra vonatkozóakkal. 26 Cstv. 6. (1) és (3) 19
példányban benyújtott illetékköteles fellebbezésnek van helye. A jogorvoslat lehetőségére, annak szabályaira vonatkozó figyelmeztetést természetesen maga a végzés is részletesen tartalmazza. A felszámolást elrendelő végzés több rendelkezést tartalmaz: megállapítja a fizetésképtelenséget és egyúttal elrendeli a felszámolást, továbbá kijelöli a felszámolót. A Cstv. értelmében a végzés felszámolót kijelölő rendelkezése ellen nincs helye fellebbezésnek, 27 míg a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő rendelkezések esetén a Pp. vonatkozó szabályai az irányadóak, mely szerint: Az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. 28 A felszámolási eljárás során az adós, a hitelező és a felszámoló tekinthetők félnek. 29 Beavatkozó az lehet, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per hogyan dől el. 30 A végzés az adósra és a felszámolóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, az utóbbi esetén azonban kizárt a fellebbezés. Az előzőek ismeretében egyértelmű, hogy a felszámolás megfellebbezésére az adós gazdálkodó szervezet részéről lehet számítani, méghozzá a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. 31 A fellebbezésnek halasztó hatálya van a végzés jogerőre emelkedésére. 32 A bíróság megvizsgálja azt, és amennyiben megfelel a jogszabályi feltételeknek, végzést hoz arról, hogy a fellebbezés folytán a fizetésképtelenséget megállapító végzés még nem jogerős. Annak ellenére, hogy az adós a felszámolás elrendelése előtt is köteles nyilatkozni attól, hogy elismeri-e a felszámolási kérelemben foglaltakat, nem túl gyakran ugyan, de akad példa a felszámolás megfellebbezésére. Elsősorban olyan esetekben fordul elő, mikor az első bírósági értesítést nem vették komolyan, adminisztrációs hiba folytán elkallódott stb. 27 Cstv. 27./A. (5) 28 Pp. 223. (1) 29 Cstv. 6. (4) 30 Pp. 54. (1) 31 Pp. 234. (1) 32 Pp. 228. (3) 20
A felszámoló - felszámolóbiztos kijelölése A felszámoló kijelölésének és jogállásának szabályozása Csőke Andrea szerint a felszámolás legkritikusabb, legrosszabbul szabályozott és ezért legtöbb vitát kiváltó területe. 33 A felszámolóként kijelölhető gazdasági társaságokkal szembeni követelményeket a Csődtörvény 27/C. (2) szakasza, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló114/2006. (V.12.) Kormány rendelet tartalmazza. A gazdasági társaságok listáját, azaz a felszámolók névjegyzékét pedig a pénzügyminiszter vezeti. A kritériumok közül kiemelendőnek tartom, hogy csak korlátolt felelősségű társaság, illetve zárkörűen működő részvénytársaság végezhet felszámolói tevékenységet, mely társaság nem rendelkezhet köztartozással. A Csődtörvény nevesíti továbbá a felszámolással összeférhetetlen tevékenységeket is. Ennek megfelelően a felszámoló nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyiségű gazdasági társaságnál, illetve nem tanúsíthat olyan magatartást, nem folytathat más olyan tevékenységet sem, mely megzavarja a feladata ellátásához szükséges közbizalmat. Nem jelölhető ki felszámolónak a gazdasági társaság, ha - a társaság, illetve annak tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, - a társaság vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós gazdálkodó szervezetben, vagy azzal összeférhetetlen tevékenységet folytató más szervezetben. 34 További feltétel, hogy a felszámolónak alkalmaznia kell legalább két-két büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót. 35 33 Dr. CSŐKE Andrea i.m. 243. old. 34 Cstv. 27/A (4) a) 35 114/2006. (V.12.) Korm. Rend. 6. 21