Beszámoló az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási műveinek állapotáról a 2011. évi őszi felülvizsgálatok tükrében (Győr-Moson-Sopron megye) 1. A megye vízkárelhárítási műveinek ismertetése 1.1. Árvízvédelmi művek A megye közigazgatási határán belül mintegy 1500 km 2 terület veszélyeztetett az árvizek által. Az Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi művek hossza 458 km, ebből Győr- Moson-Sopron megye területén 355 km hosszú árvízvédelmi védvonalat kezel, beleértve Győr várost védő elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalakat, a likócsi kivételével. A megyei védvonalak nem minden tekintetben és helyen felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, 12 %-ban magassági, 28 %-ban keresztmetszeti, és közel 21 %-ban altalaj-állékonysági hiány is jelentkezik az árvízvédelmi rendszerben. Egyes védvonalaink fejlesztését a Duna projekt, ill. KEOP projektek keretében kívánjuk végrehajtani. 1.2. Síkvidéki és dombvidéki művek A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő állami tulajdonú művek alapvetően két csoportba sorolhatók: kizárólagosan állami tulajdonú művekre és nem kizárólagosan állami tulajdonú forgalomképes művekre. A megye síkvidéki területén 4 belvízrendszer, ezen belül 19 belvízöblözet található, melyek összterülete 229.200 ha. A dombvidéken részben vízmosásos jellegű területek vannak, elsősorban Győr környékén, a Sokoróaljai dombokon és Sopron környékén. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében Győr-Moson- Sopron megye területén 810 km állami tulajdonú belvízcsatorna (síkvidéken) és 245 km vízfolyás (hegy- és dombvidéken) található. Az Igazgatóság 19 db stabil szivattyútelepet kezel, ill. szükség esetén üzemeltet. Összes kapacitásuk 56 m 3 /s. Rendkívüli esetekre a vízügyi igazgatóság szállítható szivattyúkkal is rendelkezik, melyek össz kapacitása 12,16 m 3 /s. A KÖVIZIG által kezelt állami tulajdonú belvízcsatornák és vízfolyások befogadói a társulati és önkormányzati medreknek. A KÖVIZIG látja el az állam tulajdonában, igazgatóság vagyonkezelésében lévő vizek és vízi létesítményeken a törvény által megszabott feladatokat az állami költségvetésben lebontott keretek mértékéig. Belvízvédekezéskor a KÖVIZIG feladata ugyanezen létesítményeken belvízcsatornákon, szivattyútelepeken a védekezés ellátása. A megye területén 10 belvízvédelmi szakasz van, melyből egy (Rába felső) átnyúlik Vas megye területére is. Állami tulajdonban lévő vízi létesítményeket kezelnek vízgazdálkodási társulatok is. 2011. évben ezen művekre a megyében lévő társulatok 120 millió Ft forrást kaptak a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. 2011. január 1-jétől a társulati hozzájárulás fizetési kötelezettségét megszűn-
2 tették, így a társulatok csak a fenti forrásból gazdálkodhattak állami műveken. Jelenleg tisztázatlan a tovább működésük, az elkövetkezendőkben a forráshiány miatt veszélybe kerül a társulati létesítmények üzemeltetése, fenntartása, felújítása, illetve a működőképességük. Az önkormányzatok tulajdonában lévő műveken a védekezés ellátása, a vízfolyásokon végzendő helyi vízkárelhárítás önkormányzati feladat. 2. Vízkárelhárítási szervezet rövid ismertetése: Az Igazgatóság vízkárelhárítási szervezetét a Központi Védelemvezető irányítja. Munkáját a védelmi törzs segíti. A védekezés időszakában az Igazgatóság központjában műszaki ügyelet működik. A védelmi szakaszokon az operatív feladatokat a szakasz-védelemvezetés irányítja. A speciális védelmi feladatok ellátását Védelmi Osztag biztosítja. Igazgatóságunk vízkárelhárítási szervezeti beosztását minden évben felülvizsgálja és aktualizálja. Az Igazgatóság állományából védekezésre bevonható létszám 314 fő. A működési területünkön egyidejű ár- és belvízvédekezést feltételezve Igazgatósági keretek között csak az I. fokú készültség ellátása oldható meg, mely során a védekezés irányítása és az őrszolgálat ellátása megoldott. A jelenlegi létszám szám szerint elégséges, de a szakmailag felkészült műszaki gárda kiállítása már nehézséget jelent. II. fokú, vagy azt meghaladó készültség esetén a műszaki irányító és őrszolgálati létszám biztosításához, valamint az operatív feladatok végzéséhez társigazgatósági és egyéb szervezetek bevonása szükséges. A védekezésben az Igazgatósággal együttműködési megállapodást kötött alvállalkozók száma jelentős. 3. Vízkárelhárítási készültségek 2011-ben: 3.1. Árvízvédekezés: 2011. évben ez idáig egy alkalommal történt árvízvédekezés. 2011. január 14 19 között. 01.01. Tát-Esztergomi 01.02. Komárom-Almásfüzitői 01.03 Vének- Dunaremetei, 01.04 Dunaremete- Rajkai, 01.05 Vének- Dunaszentpáli, 01.07 Mosoni Duna- Rábca menti, 01.08 Győr- Árpási, 01.11 Győr- Koroncói, 01.12 Koroncó- Mórichidai árvízvédelmi szakaszon.
3 Az árhullám tetőző értéke indokolttá tette a III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését a 01.03. Vének- Dunaremetei árvízvédelmi szakaszon. Főbb védekezési tevékenységek a megyében: - kritikus helyek, műtárgyak, a hullámtéri vízpótló ideiglenes műveinek fokozott megfigyelése, - hajózási jelek biztonságba helyezése, - Győr belterületi GYÁÉV uszoda minimális mértékű homokzsákos bevédése, - Rábapatonai, Rába híd hullámtéri útjai lezárása érdekében intézkedések, - önkormányzatoknak segítségnyújtás. 3.2. Belvízvédekezés: 2011. évben ez idáig két alkalommal történt belvízvédekezés. 2010. december 7. és 2011. január 7-e között belvízvédekezést előidéző ok, a 2010. december hónap elejére térségben kialakult jelentős, 10-30 cm-es hótakaró, amely a többszöri átmeneti enyhe időjárás hatására a hónap végéig teljesen elolvadt, és belvízi elöntést okozott. A fentiek miatt a 01.06., a 01.08., 01.09., 01.11., 01.15. és a 01.16-os számú belvízvédelmi szakaszokra a Központi Védelemvezető belvízvédelmi készültséget rendelt el az alábbiak szerint: 01.06. 2010. december 9. 10:00 és 2010.december 13. 18:00 között I. fok 2010. december 13. 18:00 és 2011. január 7. 18:00 között II. fok 01.08. 2010. december 8. 10:00 és 2010. december 9. 10:00 között I. fok 2010. december 9. 10:00 és 2010. december 17. 18:00 között II. fok 01.09. 2010. december 9. 10:00 és 2010.december 15. 18:00 között I. fok 01.11. 2010. december 8. 10:00 és 2010. december 10. 18:00 között I. fok 2010. december 10. 18:00 és 2010. december 17. 18:00 között II. fok 01.15. 2010. december 9. 10:00 és 2010.december 14. 6:00 között I. fok 2010. december 14. 6:00 és 2011. január 7. 18:00 között II. fok 01.16. 2010. december 9. 10:00 és 2010.december 13. 18:00 között I. fok 2010. december 13. 18:00 és 2011. január 7. 18:00 között II. fok Ez időszak alatt az átemelt össz vízmennyiség a stabil szivattyútelepek által 3 414 240 m 3, mobil szivattyúk által 3 155 000 m 3. Belvízzel borított maximális területek: Hanság: 11760 ha Rába: 2114 ha Szigetköz: 84 ha 2011. január 14-23. közötti belvízvédekezést előidéző ok, a 2011. január első felében kezdődött felmelegedés, ami az addig fagyott állapotban lévő felszíni vizek hirtelen olvadását ered-
4 ményezte. A hónap közepén, az alpesi vízgyűjtőkön jelentkező olvadás és egy ottani kiadós esőzést okozó frontrendszer hatására jelentős árhullám vonult le a Dunán, ami a magas vízállások miatt csökkentette működési területünk mélyebben fekvő térségei felszíni vizeinek lefolyását. A fentiek miatt a 01.05., a 01.06., 01.11., és a 01.15-ös számú belvízvédelmi szakaszokra a Központi Védelemvezető belvízvédelmi készültséget rendelt el az alábbiak szerint: 01.05. 2011. január 16. 13:00 és 2011.január 18. 16:00 között I. fok 2011. január 18. 16:00 és 2011.január 21. 18:00 között II. fok 01.06. 2011. január 14. 10:00 és 2011.január 14. 18:00 között I. fok 2011. január 14. 18:00 és 2011.január 23. 18:00 között II. fok 01.11. 2011. január 17. 12:00 és 2011.január 21. 18:00 között II. fok 01.15. 2011. január 17. 06:00 és 2011.január 20. 18:00 között II. fok Ez időszak alatt az átemelt össz vízmennyiség a stabil szivattyútelepek által 10 935 810 m 3, a 01.11. számú belvízvédelmi szakaszon (Rabkerti szivattyúállás) szükségessé vált mobil szivatytyúk által 576 000 m 3. Belvízzel borított maximális területek: Hanság: 10750 ha Rába: 641 ha Szigetköz: 7 ha 3.3. Helyi vízkár-elhárítás: 2011. évben helyi vízkár-elhárítási védekezésre nem került sor. 3.4. Környezeti kárelhárítást igénylő káresemények: 2011. november 24-ig Igazgatóságunkhoz bejelentett és kivizsgált káresemények száma: összesen 51eset (2010-ben 85), ebből Győr-Moson-Sopron megyét érintette 35 eset (2010-ben 59). Győr-Moson-Sopron megyét érintő elrendelt vízminőségi kárelhárítási fokozatok száma: III. fok - 1 alkalommal /operatív beavatkozás/ I. fok - 3 alkalommal / kárelhárítás szakmai felügyelete, fokozott figyelőszolgálat / - 2011. 01. 06-án Csornán közúti baleset következtében nagy mennyiségű állati vér került az úttestre, majd a csapadékelvezető rendszerbe. A csapadékcsatorna a város üzemeltetésében lévő ugynevezett Büdös árokba vezet, melyből a csapadékvizek az Igazgatóság vagyon kezelésében lévő Keszeg-érbe jutnak. A kárelhárítást az üzemeltető végezte, a szennyezett vizet kiszivattyúzta a csapadékcsatornából és a Büdös árokból. A befogadó Keszeg-eret szennyezés nem érte. Igazgatóságunk I. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség (01.06-01.11-ig) keretében szakmai felügyeletet biztosított.
5-2011. 04. 19-én a Kunszigeti szennyvíztelepnél az ÉDUKTVF által tartott hatósági mintavétel során észlelték, hogy a szennyvíztelep nem működik megfelelően. A befogadó Mosoni- Dunán habosodás nyomai látszottak, melyről később a Pannon-Víz Zrt. tájékoztatta Igazgatóságunkat, mint a befogadó vagyonkezelőjét. A hiba elhárításán folyamatosan dolgoztak, az utóülepítő medence oldalfalát megemelték. Operatív beavatkozásra nem került sor, de 2011. 04. 19-21-ig a munkálatok befejezéséig I. fokú vízminőségi készültséget tartott fenn Igazgatóságunk a Mosoni-Duna Kunszigeti szennyvíztisztító telep alatti szakaszán, melynek keretében fokozott vízfigyelés történt. - Tárnokrétinél a Rábca folyóban 7 zsák állati hulla tetemét észlelték, mely 6 db különböző egyedsúlyú malac és egy tyúk tetemét tartalmazta. Az oszlásnak indult állati tetemeket III. fokú vízminőség-védelmi kárelhárítási készültség keretében 2011. 07. 14-én a kerületi fő állatorvos szakmai felügyelete mellett Igazgatóságunk Hansági Szakaszmérnökségének munkatársai emelték ki a Rábcából. A tetemeket a kerületi fő állatorvos megvizsgálta, majd átadásra került elszállítás és megsemmisítés céljából az ATEV-nek. A károkozó személye ismert, ellene az állategészségügyi hatóság, valamint Bősárkány Önkormányzata is eljárást kezdeményezett. - Marcal vízfolyást ér vörös iszap szennyezés 2010.11.22. - 2011.01.06 - II. fok 2011. 01.06.- I. fok Az I. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség a tavalyi évről áthúzódóan egész év során fennállt, amelynek keretében a helyreállítási munkálatok elvégzésére került sor a Rábai Szakaszmérnökség közreműködésével és koordinálásával. A következő feladatok elvégzésére került sor: kárelhárítási beavatkozások során keletkezett feliszapolódások eltávolítása, valamint a töltések és beavatkozási helyszínek helyreállítása, mederáttöltések bontása, műtárgyakban keletkezett károk helyreállítása, műtárgyakban keletkezett károk miatti felújítás. A készültség során a munkavégzés mellett fokozott figyelőszolgálat ellátása is történt, mivel a Marcal felsőbb szakaszain, valamint a Tornán nagymértékű kárelhárítási és kármentesítési munkákat végeztek. A károsodott területeken működő és az érintett vízfolyásokat kezelő igazgatóságok (KDTKÖVIZIG, NYUDUKÖVIZIG, ÉDUKÖVIZIG) ügyeletei kapcsolatban voltak, folyamatos adatszolgáltatás és információátadás történt. Az ÉDUKTVF a MAL Zrt-t részletes tényfeltárásra és 2011. december 31-i dátummal tényfeltárási záró dokumentáció benyújtására kötelezte. Bejelentett és kivizsgált káresemények a szennyezés jellege szerint: Olajszennyezés Kedvezőtlen hidrometeorológia viszonyok miatti vízminőség romlás Kommunális szennyvízbevezetés élővízbe Jelentős hulladék, szemét a vízben Habosodás Víz elszíneződése, habosodása Iszapelfolyás Halpusztulás Bejelentés érkezett, de területünkön nem okozott szennyezést Állati vér szennyezés 6 esetben 2 esetben 10 esetben 2 esetben 2 esetben 7 esetben
6 Természetes eredetű (alga) Kagylópusztulás ----------------------------------------------------------------------------------------------------- Összesen: 35 eset Kommunális szennyvízbevezetés élővízbe: Hirtelen bekövetkező, nagy csapadék alkalmával, az egyesített csatornarendszer túltelítettsége esetén a Pannon-Víz Zrt. az érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedély alapján a csapadékvízzel hígított szennyvizeket a Mosoni-Dunába, ill. a Rábába vezetheti, a környezetvédelmi hatóság, ill. a befogadó vagyonkezelő felé bejelentési kötelezettség és a vízminőségi mérése és megküldése mellett. Mosoni-Dunába 2 db átemelőn keresztül 2011. évben (november 24-ig): 148 800m 3 szennyezett víz bevezetésére került sor (8 alkalom), a Rába folyóba 1 db átemelőn keresztül 2011. évben (november 24-ig): 6 400 m 3 (5 alkalom). A csatornarendszer üzemeltetője a bejelentési kötelezettségének, valamint a mennyiségi és minőségi adatok Igazgatóságunk felé való megküldésének minden esetben eleget tesz. 4. Védművek állapota és a felülvizsgálatok tapasztalatai A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 8. (1) d) pontja, valamint a 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet 6. -a értelmében a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladata a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések rendszeres, évenkénti felülvizsgálata. Az Igazgatóság 2011. június 22. - november 17. közötti időszakban végezte el a kezelésében lévő vízkárelhárítási művek felülvizsgálatát. A felülvizsgálatok előkészítését az alábbi szakbizottságok végezték: műtárgy felülvizsgáló, gépészeti, erdészeti, informatikai, védelmi anyagokat, eszközöket és telephelyeket vizsgáló bizottságok. A szakbizottsági ellenőrzést követően került sor a Központi Védelemvezető vagy helyettese által vezetett fő művi felülvizsgálatokra. A fő művi vizsgálatokat követően 2011. november 17-én záró kiértékelésre került sor, mely alapján az Igazgatóság intézkedési tervet készített. Az intézkedési terv a felülvizsgálatokon tapasztalt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges feladatokat tartalmazza. Az intézkedési terv végrehajtását a védelemvezetés folyamatosan ellenőrzi. 4.1. Árvízvédelmi művek Az ÉDUKÖVIZIG kezelésében 458 km elsőrendű árvízvédelmi védvonal van. A védvonal fenntartást igénylő gyepfelülete 2046 ha. Az idei évben Igazgatóságunk I. rendű árvízvédelmi műveinek gyepfelületeit az év végéig legalább egyszer lekaszálta.
7 A gyeptakarón jelentős a gyomfertőzöttség, és sok helyen a töltés rézsűjében magasra nőtt a nád, megjelent a fás szárú növényzet, valamint a jágerkender. A gyeptakarón látható az elvárthoz képest késői fenntartás. Azon szakaszokon ahol egyszeri kaszálás történt, a beavatkozás nem volt elegendő a gyomfertőzés megállításához. A lekaszált széna helybenhagyása, a szártépés következtében helyben maradó nagy mennyiségű szecskázott anyag elfojtja a gyeptakarót, ahol az egyszeri kaszálás az őszi időszakban történt. A parlagfüves időszakban nem volt lehetőség a kaszálásra, ami további problémákat vetett fel. A fenti jelenségek rámutatnak arra, hogy rövidtávon többszöri kaszálás és gyeptakaró felújítást igényelne a töltés. A töltéskoronák általában járhatóak, a 458 km hosszú árvízvédelmi szakaszból csak 9,8 km rendelkezik szilárd burkolattal. Ezek több helyen kátyúsodtak. A kaviccsal stabilizált töltéskoronákon egyre nagyobb mértékben jelentkezik a kavicshiány és a karbantartási igény. A 2010. évi helyreállítási munkák keretében elvégzett kavicsolás hatására a töltéskoronák állapota helyenként javult. Az Igazgatóság valamennyi védelmi szakaszából nem megfelelő közel 40%. Szigetközben megfelelő 128,195 km (a teljes hossz 90,4 %-a), karbantartást igényel 12,35 km (a teljes hossz: 9,6 %-a). Rábai Szakaszmérnökség területén megfelelő 55,657 km (a teljes hossz: 24,7 %-a), karbantartást, felújítást igényel 169,571 km (a teljes hossz: 75,3 %-a). Hansági Szakamérnökség területén közlekedésre teljes egészében megfelelő (82,422 km). ÉDUKÖVIZIG kezelésében lévő II. rendű védművek állapota: Igazgatóságunk kezelésében a Lajta főmeder és a Lajta bal parti csatorna által közbezárt területet védő töltésein a töltéskorona keskeny, egyenetlen, rossz állapotú. A Rábca jobb parti II. rendű védvonalán az idei évben nem történt meg mindenhol az egyszeri kaszálás. A töltéskorona elhasználódott, nehezen járható. 2011. őszi felülvizsgálatok összefoglalása: Az állam által biztosított költségvetési források már tavaly sem voltak elegendőek az Igazgatóságunk kezelésében lévő művek fenntartására. A költségvetési források év elején történt elvonása miatt a fenntartási munkák szinte ellehetetlenültek. Végrehajtásuk az utolsó negyedévre korlátozódtak, aminek következtében az egész éves munkát egy-két hónap alatt kellene végrehajtani. Általánosságban megállapítható, hogy a védvonalak állapota a tavalyi évhez képest sokat romlott, kaszáltsága, töltéskorona karbantartottsága, járhatósága jelenleg még műszakilag alkalmasnak minősíthető a feladat ellátására. 4.2. Síkvidéki és dombvidéki művek állapota: 2011. évben végzett fenntartási munkákat segítették a közmunka programban végrehajtott fenntartási és projektekben lévő felújítási munkák. Ugyanakkor hiányzott a korábbi preventív védekezés forrása. A március hónapban elrendelt költségvetési zárolások miatt augusztus hónap közepéig a kezelésünkben lévő csatornákon érdemi munkát nem végezhettünk, csak minimális szintű üzemelési munkavégzés történt. Ez alól kivételt csak a közmunka program keretében végrehajtott cserjeirtási munkák jelentettek. Augusztus hónap végén a költségvetési zárolások részleges feloldása lehetővé tette, hogy koncentrált erőkkel elkezdjük a legszükségesebb
8 kaszálási, medertisztítási feladatokat. Azonban a vegetációs időszak eddig eltelt ideje alatt olyan mértékben megerősödött, elburjánzott a növényzet, hogy azok kaszálása komoly erőfeszítést igényelnek. 2011. év végéig várhatóan a csatornák és vízfolyások 59%-án végzünk egyszeri kaszálást, összességében 620,8 km hosszon.. Iszapolás: 15 km mederhosszon történt (Kepés-Lesvári csatorna, Csángota-ér, Hanságfőcsatorna). Év közben a vegetáció megjelenésével a medrek vízszállító kapacitása folyamatosan csökkent, a fenntartási munkákat forráshiány miatt nem kezdtük meg. Július hónapra gyakorlatilag a belvízelvezető és kettősműködésű csatornák kapacitása a nullára redukálódott, így belvízelvezetésre és vízpótlásra egyaránt alkalmatlanná váltak. Hasonló jelenség alakult ki a vízfolyásainkon is. Ahhoz, hogy a rendszer tudjon működni feltétlenül szükséges már az év elején a források biztosítása. Az őszi felülvizsgálatok alapján megállapítható, hogy 2011. évben rendelkezésre álló forrásokból végrehajtott munkák eredményeként a fő levezető rendszerek egy része alkalmas a belvizek fogadására, de további forrás szükséges a belvizek levezethetősége érdekében. A felülvizsgálat során az árvédelmi töltésben levő (Igazgatósági) 79 db műtárgyat, melyek közül 8db árvízi biztonsága nem megfelelő, a csatornákon és vízfolyásokon lévő vízrendezési, elzáró szerkezettel rendelkező 156 db műtárgyból 36 db műtárgyat vizsgáltunk felül, ezekből 6 db felújításra, 5 db átépítésre szorul. Általánosan jellemző a műtárgyaknál a forráshiány miatti korróziós problémák növekedése. Jelenlegi pénzügyi kereteinken belül nem tudjuk biztosítani műtárgyaink tervszerű karbantartását, csak az eseti kis meghibásodások, és biztonságtechnikai hiányosságok pótlására futja erőnkből. Szintén nem tudjuk elvégezni a műtárgyak teljes körű felülvizsgálatát sem, ami hosszú távon nemcsak a biztonság rovására megy, de tovább emeli az esetleg később végzendő beavatkozások költségét is. A 19 db szivattyútelepből 1 db üzemképes, de nagyobb javítást igényel, a Lesvári szivattyútelep, mely felújítás alatt van, a többi üzemképes. A telepek üzemképessége a korábbi rekonstrukciós munkáknak köszönhető. A Lesvári szivattyútelep javítási munkái 2011. november végén befejeződnek, így szivattyútelepeink a védekezési tevékenység ellátására alkalmasak. Győr, 2011. november 25. Dunai Ferenc Némethné Deák Irén Szilbekné Molnár Katalin osztályvezető osztályvezető osztályvezető