Szövegértés szövegalkotás. Tanulói munkafüzet

Szövegértés szövegalkotás Tanulói munkafüzet 1

A kiadvány KHF/4247-14/2008 engedélyszámon 2008. 11. 07. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ szarka judit szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna A tankönyvvé nyílvánítási eljárásban közreműködő szakértők tantárgypedagógiai szakértő tudományos-szakmai szakértő technológiai szakértő Dr. meláth Ferencné Dr. Jenei teréz király ildikó szarka judit arató lászló, molnár cecília papp ágnes, rung andrás educatio kht., 2008 raktári szám: tömeg: terjedelem: H-ASZE0501 370 gramm 23,24 A/5 ív

otthon Tanulói munkafüzet Fejlesztők Arató László Molnár Cecília Papp Ágnes Rung András

TARTALOM Otthon 5. oldal megérkezés ismerkedés 31. oldal beszélgetés iskolai helyzetekben 49. oldal családok közel és távol 77. oldal jó a kérdés! 99. oldal a mézga család és egyéb családok 127. oldal otthonról, családról versben

m e g é r ke z é s 1. M e g é r k e z é s i sm e r k e d é s Kedves Anya és Apa, megérkeztem Magyarországra. Nagyi meg Kornél voltak a repülőtéren. Nagyi azt monta, Kornél az unokatestvérem, és Pécsen lakik, de most nem. Mi az az unokatestvér? Az unoka testvére? De az én testvérem nem Kornél, hanem Luca. És nem értem, amit mond. Azt igen, amit nagyi. De Kornél fura szavakat mond, ojanokat, hogy csőváz meg baró. A repülőn jó volt, filmeket néztem. De egy néni mindig beszélgetni akart velem, hogy miért jövök egyedül, meg ijenek, én meg nem akartam. A nagyi lakása egész jó a hatodik emeleten van, van külön szobám és van PC is, de az a napaliban és Kornél mindig jáccik vele. Most elment, ezér tudok levelet írni. Nagyi azt monta, hogy internet csak miattam van, mert ti montátok, hogy legyen nekem. Szerinte nagyon drága, és nem is jó semmire. Félek hogy ki fogja kapcsoltatni. Szóljatok neki hogy ne csináljon ijet, mert nem fogunk tudni levelezni. Azt monta, irjak papiron levelet. De miért? Soha nem irtam papiron levelet. Hétfőn évnyitó lesz. Remélem kedvesek lesznek az osztálytársaim. Irjatok nekem, mongyátok meg Chrisnek, hogy ő is, sziasztok Ábel i s m e r ke d é s 5

6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 1. Képzeld el, hogy kilenc, számodra idegen emberrel hajótörést szenvedtél. Egy pici lakatlan szigetre vetett benneteket a tenger. Ott találtatok egymásra. a) Beszéljétek meg, milyen érzelmeket válthatott ki a hajótöröttekből a találkozás. Célotok, hogy minél pontosabban jelenítsétek meg az érzelmeket. b) Játsszátok el, hogy rátaláltok egymásra a szigeten! (1) Mutatkozzatok be egymásnak! (2) Nyugtassátok meg egymást, hogy nincs okotok félelemre! c) Értékeljétek egymást! (1) Valóban megnyugtatóak voltak-e a jelzések? (2) Próbáljátok megfogalmazni, leírni azokat a mozdulatsorokat, arckifejezéseket, testtartásokat, amelyeket megnyugtatónak ítéltek! (3) Ki, mit csinált, amikor megnyugtató volt? 2. Hogyan tovább? a) Hogyan érintkezik a csapat azzal a fiatalasszonnyal, aki nem beszéli a többiek nyelvét? b) Készítsetek képes szótárt azokból a szavakból és kézjelekből, amelyek feltétlenül kellenek az együttműködéshez! képes szótár szavak-fogalmak rajzok, kézjelek

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 7

8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 3. Szerencsésen megmenekültök a szigetről. Néhány nap pihenés után ünnepséget rendeznek a tiszteletetekre, amelyen a sajtó képviselői is jelen vannak. a) Milyen változásokat tapasztaltok magatokon és egymáson? A megadott szempontok alapján gyűjtsétek össze ezeket! b) Vitassátok meg, mi és miért változott meg! Mi mindentől függ, hogyan beszélünk, viselkedünk? szempontok szigeten ünnepségen öltözet viselkedés köszönés beszéd kézjelek c) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Ha egymást tájékoztatjuk gondolatainkról, szándékainkról, érzelmeinkről stb., akkor üzeneteket küldünk egymásnak. Ezt hívjuk kommunikációnak. Kommunikáció létezhet ember-ember, állat-állat, ember-állat, ember-gép, gép és gép között is. Nézzünk néhány példát: Az állatok hangjukkal és viselkedésükkel számos dolgot tudnak közölni egymással és az emberrel. Például: jelzik a veszélyt, a táplálékot, elüldözik egymást saját területükről. De az emberekkel ellentétben számos dolgot nem tudnak közölni, például nem tudják kifejteni a véleményüket, nem tudnak a múltról és a jövőről beszélni. Amikor a számítógépet használjuk, valójában utasításokat adunk a gépnek, aki ezeket az utasításokat feldolgozza, és válaszol rájuk. A fenti feladatokban megtapasztaltuk, hogy mi mindenre van szükség az emberi érintkezésben. Ezt foglaljuk most össze!

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 9 A kommunikáció létrejöttének elengedhetetlen feltételei A kommunikáció létrejöttéhez legalább két fél kell. Az egyik, aki az üzenetet közli, a másik, aki az üzenetet kapja. Az üzenetet adó személyt: közlőnek vagy beszélőnek, aki az üzenetet kapja, befogadónak vagy megszólítottnak nevezzük. A befogadó vagy hallgató nem hallgat igazán, valamilyen módon válaszol (reagál) a közlő/beszélő által elmondottakra. Ezeket a válaszokat szavakkal (pl. igen, ühüm), illetve mozdulatokkal, arckifejezéssel, tekintettel is lehet jelezni (pl. bólogatással, homlokráncolással, ásítással, mosollyal). A résztvevők tartózkodhatnak egy helyszínen, de távol is lehetnek egymástól (telefonon beszélgetnek, leveleznek, sms-eznek, e-maileznek, chatelnek). Ahhoz, hogy a felek értsék egymást, ismerni kell az egymásnak küldött üzenetek jelentését, azaz közös nyelvet kell használniuk. Ebbe beleértendő a test nyelve is (arckifejezésük, kézmozdulataik, tartásuk). Eredményes kommunikáció nem valósulhat meg zavaró körülmények között. Az eljátszott helyzetekben minden együtt volt. Emberek, közös nyelv, körülmények. Mégis sok minden megváltozott az emberek közötti érintkezésben, abban a pillanatban, amikor más körülmények közé kerültek. 4. Gyűjts köszönési formákat! a) Gyűjts ma használt köszönési formákat! b) Gyűjts ritkán használt köszönési formákat! c) Gyűjts szavak nélküli köszönési formákat!

10 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m d) Gyűjtsetek olyan sportokat, amelyekben a küzdelmet kölcsönös üd vözléssel kezdik és zárják! Szerintetek ennek milyen jelentősége van? 5. Mire való a köszönés? Húzd alá a megfelelő válaszokat! Megoldásaitokat beszéljétek meg! (1) Semmire, régi időkből itt maradt, és csináljuk. De minek? (2) Ha találkozom valakivel, ezzel jelzem, észrevettelek, nem felejtettelek el, ismerlek stb. (3) A kapcsolatteremtés első lépése, a kapcsolat egyezményes nyitása. (4) Szép szokás. 6. Az összegyűjtött köszönési formák segítségével töltsd ki a táblázatot! szoktál így köszönni sosem szoktál így köszönni ha felnőtt leszel, elképzelhető, hogy így fogsz köszönni

m e g é r ke z é s i s m e r ke d é s 7. Vizsgáljátok meg a köszönési formákat! A) Nézzétek meg alaposan a képeket, és válasszátok ki, melyikhez milyen köszönés illik! Jó reggelt kívánok! Csá! Kezét csókolom! Pá! 2 1 Tiszteletem! Szia-szia! Szép álmokat! Pá-pá! 3 4 5 6 7 8 11

12 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m B) Gyűjtsetek olyan köszönési formákat, amelyeknek bizonyos esetekben több alakjuk is van! Például: Jó napot! Jó napot kívánok! Csoportosítsátok a több alakú köszönéseket aszerint, hogy miben különböznek egymástól az egyes alakjaik! C) Gyűjtsetek minél több idegen nyelvből köszönési formákat! Melyek azok, amelyeknek van magyar megfelelőjük, és melyek azok, amelyeknek nincs? Használhattok szótárt és nyelvkönyvet is. 8. A kártyán egy személy neve, rangja vagy foglalkozása van. Képzeld magad a helyébe! a) Találj ki olyan köszönési formát, amellyel megfelelően köszönthetnének téged egy adott helyzetben! b) Játszd el a személyt a többieknek: mutasd be jellemző cselekvéseit, mozdulatait, testtartását! c) A többiek köszöntsenek téged, mindenki egyenként! Nekik kell kitalálniuk, mi az a köszönés, amit vársz tőlük! d) Aki kitalálta a megfelelő köszönést, az mutathatja be a saját személyét, és így tovább. e) Ha senki nem találta ki a köszönési formát, amire gondoltál, jelölj ki valakit a többiek közül, és ő folytassa a bemutatást!

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 13 9. Olvasd el a szöveget! Használd a margón az alábbi jeleket! jel +? a jel kifejtése, értelme Tudom, ismerem, az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel. Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól. Ezért a megértés érdekében tisztáznom kell az ellentmondást, utána kell járnom a dolognak. Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra, el kell döntenem, fontos-e tudni, megtanulni. Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek, esetleg nem értem a szövegrészt, tehát segítséget kell kérnem. * Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe. Kapcsolatainkat törvények, szokások szabályozzák, melyek országonként, vidékenként, történelmi koronként is eltérhetnek egymástól. Sokféleképpen köszönünk: másként egy régi barátnak, osztálytársnak, rokonoknak, és másként ismerősöknek, tanároknak, neves embereknek. Mint ahogy minden a világon, sokat változik a nyelvhasználat, a szokások, az illem is. Állítólag régen köszönésképpen összeérintették, összedörgölték az orrukat az emberek, vagy földre, térdre borultak a másik előtt, netán hajlongtak egymás előtt. A római polgárok császáruk elé járulva átölelték annak lábát, és megcsókolták a térdét. Később a lábcsókot is divatba hozták. A régi Etiópiában ajkukkal a földet érintve, a törökök karjukat a mellükön keresztbe téve köszöntötték egymást. Korábban az volt az általános, hogy a nők köszöntek előre. Mára ez a szokás megváltozott: napjainkban általános, hogy a férfiak köszönnek előre a nőknek. Ismerünk olyan szokást is, mely szerint: aki ment, az üdvözölte először azt, aki egy helyben állt. Vagy például aki egyedül volt, annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak. Régen a gyerek kézcsókkal üdvözölte a szüleit és az idősebbeket. A szülőknek adott kézcsók egyes adatok szerint inkább a jobb módú családoknál volt szokás. Régebben a házhoz jövő vendégeknek is kezet kellett csókolni. Aki gazdagabb volt, azt kalapemeléssel, aki szegényebb, azt a kalap szélének megérintésével üdvözölték. A gazdák egymással kezet fogtak, a szegénynek csak az ujja hegyét érintették meg. Manapság is köszönhetünk szavakkal (pl. Jó napot kívánok!), szavak nélkül, pl. integetéssel, és köszönhetünk szavakkal és szavak nélkül egyszerre, pl. kézfogáskor szavakkal is üdvözöljük a partnerünket.

14 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 10. A fenti, köszönésről szóló szöveg alapján válaszolj a kérdésekre! Válaszaidat a vonalra írd! Mikor? összedörgölték az orrukat az emberek, aztán földre vagy térdre borultak, hajlongtak egymás előtt. Kik? átölelték annak lábát és megcsókolták a térdét, később a lábcsókot is divatba hozták. Hol? Kik? ajkukkal a földet érintve karjukat a mellükön keresztbe téve Kik? Korábban az volt az általános, hogy köszöntek előre. Ki? Kinek? Ki? üdvözölte először azt, aki egy helyben állt. annak kellett először köszönnie a csoportban állóknak. kézcsókkal üdvözölte szüleit és az idősebbeket. Mit kellett? régebben a házhoz jövő vendégeknek is 11. Az alábbi párbeszédben húzd alá azokat a szövegrészeket, amelyek a befogadó válaszait jelentik. Mari: Tudod, hogy Laci milyen tök rendes. Éva: Aha. Mari: Képzeld, ráfogták, hogy lopott az öltözőben. Éva: Atyám! Mari: Egyből mindenki ráfogott mindent. Holnap lesz a fegyelmije. Éva: (Kezét a szája elé teszi.) Mari: Én leszek ott az osztály képviseletében. Éva: Nagyon ügyes legyél! a) Karikázd be a fenti feladatban, hogy ki a közlő! Ha a hallgató nem csupán a beszélő által elmondottakra reagál, hanem átveszi a szót, és a témához új információkkal járul hozzá, akkor beszélőváltás történik, azaz a közlőből befogadó, a befogadóból közlő lesz.

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 15 12. Most folytasd úgy a párbeszédet, hogy a befogadó váltson szerepet a közlővel! Azaz Éva ne csupán a Mari által elmondottakra reagáljon, hanem vegye át a szót, és járuljon hozzá a témához új információkkal. Éva: A testvérem barátja is hasonló helyzetbe került egyszer. Képzeld el, Mari: Éva: Mari: Éva: Mari: a) Karikázd be, hogy a beszélgetésben ki a közlő, és húzd alá a befogadó nevét! Az előbbiekben már megállapítottuk, hogy a kommunikáció résztvevői üzeneteket küldenek egymásnak. Az üzenetnek lehetnek lényeges, kevésbé lényeges és lényegtelen részletei. Ha kevésbé lényeges vagy lényegtelen részekkel van tele az üzenet, semmitmondónak, terjengősnek mondjuk. A kommunikáció folyamatában zavart okozhat, ha az üzenet túl kevés vagy túl sok adatot, információt tartalmaz. 13. Olvasd el az alábbi párbeszédet! te, Péter, nem láttad a radíromat? Nem. Nem esett le a földre? már megnéztem, de nem találtam milyen színű volt és mekkora? Ekkora volt és csíkos: piros, zöld és sárga. Olyan jó puha fajtájú. ilyen? Ez az én radírom! Mikor vetted el és honnan? ééén??? te voltál! Azonnal add vissza, vagy különben öregem, te meg vagy húzatva, komolyan mondom. Ez az enyém, kérdezd meg Dénest, tőle kaptam a születésnapomra a múlt héten. A csíkos radírt és ezt a hozzá illő ceruzát. De nézz csak oda mit nézzek? Nem érdekel engem a te ceruzád. Hol van Dénes? Nézz csak oda! Azt hiszem, ők közben megtalálták a radírodat. a) Játsszátok el a jelenetet! Játék közben figyeljétek egymás mozdulatait, hanghordozását, arcjátékát!

16 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m b) Milyen mozdulatokkal utaltatok saját magatokra, a befogadóra, illetve a többiekre? c) Jelöljétek a szöveg mellett azt is, hogy hol tettétek ezeket a gesztusokat! d) Melyek azok a nyelvi elemek (szavak, szóvégződések, kifejezések), amelyek a beszélőre, a befogadóra, illetve a kívülállókra vonatkoznak? Gyűjtsétek össze az alábbi táblázat segítségével! beszélőre vonatkozik b e f o g a d ó r a vonatkozik k í v ü l á l l ó k r a vonatkozik Önálló szavak, kifejezések Szóvégződések e) Írd át a párbeszédet úgy, hogy ne csak Péterhez szóljon a beszélő, hanem egy egész csoporthoz! Például Péterhez és barátaihoz.

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 17 f) Írd át úgy a párbeszédet, mintha Dénes egyedül találta volna meg a radírt! g) Írj egy olyan párbeszédet, amelyben hasonló a helyzet! Elveszett a focilabdátok, és az osztály téged választott ki szószólónak, hogy kérdezd meg a másik osztálytól, nem látták-e a labdátokat! h) Húzd alá a megírt párbeszédeknek mindazokat az elemeit, amelyeket megváltoztattál!

18 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 14. Olvasd el az alábbi szöveget! A szövegekben szereplő személyeket és dolgokat az emberi nyelvek különféleképpen jelölik aszerint, hogy milyen szerepet játszanak a beszélgetés vagy elbeszélés szempontjából. Ezeket a szerepeket nyelvtani személyeknek nevezzük. A legfontosabb szerepek: maga a beszélő vagy közlő (első személy), a megszólított vagy befogadó (az ún. második személy) és a beszélgetésben ilyen aktívan nem részt vevő emberek vagy dolgok (harmadik személy). A magyarban mindhárom fajta nyelvtani személy egyes vagy többes számú lehet aszerint, hogy egy vagy több emberről, illetve dologról van-e szó. Amint láthattátok, a beszélgetés résztvevőire utalhatunk önálló szavakkal, kifejezésekkel, és jelölhetjük őket a szavak végén ún. toldalékokkal is. Ezek a szavak, illetve toldalékok jelölik a egyes résztvevőkre utaló kifejezések nyelvtani számát és személyét. A fenti párbeszédben főleg személyes névmásokkal (én, te, ő, mi, ti, ők), birtokos utaló toldalékokkal (radírom, ceruzád, ) és személyragokkal (találom, találták, ) találkoztál. Amikor át kellett írnod a párbeszédet, elsősorban ezeken kellett változtatnod. a) Egészítsd ki a 13. d) feladat táblázatát a szöveg alapján feliratokkal! b) Töltsd ki a rendszerező táblázatokat az eddigi tapasztalataid alapján! I. Személyes névmások egyes szám (E.sz.) többes szám (T.sz.) 1. személy 2. személy ti 3. személy II. Személyragok egyes szám (E.sz.) többes szám (T.sz.) 1. személy 2. személy találtad (a radírt) 3. személy

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 19 III. Birtokosra utaló toldalékok* egyes szám (E.sz.) többes szám (T.sz.) 1. személy (a mi) radírunk/radírjaink 2. személy 3. személy (az ő) radírja/radírjai 15. Állapítsd meg, hogy az egyes szövegekből milyen fontos tudnivaló hiányzik! a) Mi hiányzik? Kedves! szeretettel meghívlak az április (szombaton) tartandó születésnapi zsúromra. Címem: Berkenye u. 12. Kata b) Mi hiányzik? A Városi Színház értesíti kedves vendégeit, hogy március 16-án a című előadás betegség miatt elmarad. Minden a helyszínen visszaváltható. c) Mi hiányzik? Próbálta már? Megszűnt a nehéz fizikai munka, mert otthonába költözött nagy erejű Jutka. Tiszta már a szőnyeg, tiszta már a padló, ekkora erővel nem bírna csak hat ló. 16. Gyűjtsetek olyan családi fényképeket, amelyeken a szereplők arcán valamilyen érzelem tükröződik! a) Cseréljétek ki egymás gyűjteményét, és próbáljátok megállapítani egy idegen fotóról, mi történhetett a szereplőjével! b) Ezután a fénykép tulajdonosa mondja el az eredeti eseményt! * Figyeld meg, hogy ebben az esetben nemcsak a birtokló személy egyes vagy többes számát tudjuk jelölni toldalékkal, hanem a birtokolt dologét is (egy vagy több radír)!

20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 17. Helyezzétek el az asztalon a képeiteket! a) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Meséld el a történetet, amelynek egy adott pillanatában az általad választott kép készülhetett! A párod feladata, hogy kiválassza az asztalon levő képek közül azt (azokat), amely (amelyek) a történet részei lehetnek. Ha kitalálta, cseréljetek! b) Mindketten válasszatok egy-egy képet, de ne áruljátok el, hogy melyik az! Írd le a képet, amit választottál! Ügyelj arra, hogy ne toldj hozzá semmit, ragaszkodj ahhoz, ami a képen van! A párod feladata, hogy kitalálja, melyik kép az, amit leírtál! Ha kitalálta, cseréljetek. 18. Olvasd el az alábbi szöveget, majd vesd össze saját tapasztalataiddal! Egy fénykép egy adott esemény egyetlen pillanatát örökíti meg. Egy családi születésnap például sok-sok eseményből áll: a családi vacsorát követi a koccintás, majd a tortaevés, majd az ajándékok átadása, kibontása stb. A születésnapról sok-sok kép készülhet, mindegyik csak egy-egy pillanatot képes megörökíteni. Készülhet kép a megterített asztalról, amelyen azonban nem látszanak a meghívott vendégek. Készülhet kép a tortáról, amelyen azonban nem látható az ünnepelt, csupán az, hogy hány éves. Készülhet kép a vendégekről, vagy az ajándékot bontó ünnepeltről. Azaz egy születésnapi ünnepségről készült fényképek alapján részleteket tudunk meg arról a valóságos eseményről, ami lezajlott. De csupán a képek alapján sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy milyen sorrendben követték egymást az események: az ajándékbontás a tortaevés előtt vagy után volt-e stb. Amikor egy történetet mesélünk el (vagy írunk le), hasonlóan járunk el, mint a fényképész, aki a születésnapon fényképez: válogatunk az információk közül, és ezeket a kiválasztott részleteket valamilyen általunk választott rendbe (időrend, oksági kapcsolat stb.) rendezzük a történetszövés folyamán. Lényegtelen vagy kellemetlen részleteket kihagyhatunk, másokat amelyek számunkra valami miatt fontosak részletezhetünk, kinagyíthatunk. Így a történet mesélője is, akár a fényképész, csupán részleteit adja vissza annak az eseménynek, amit elmesél. Nem muszáj például mindenkit megemlíteni, aki az eseményben részt vett; maradhatnak olyan szereplői vagy körülményei a történetnek, akiket a szöveg nem említ meg. Vagy például nem fontos egyformán részletezni mindent: ha egy eseményben a fiúk együtt csináltak valamit, a történet egyszerűen utalhat rájuk úgy, hogy a fiúk vagy egy csapat fiú vagy néhány fiú, és nem kell egyenként (név szerint) felsorolni őket. Természetesen a képnek és nyelvnek nem ugyanazok az eszközei a valóság megjelenítésére, egy esemény felidézésére. A továbbiakban próbáljuk meg összegyűjteni a hasonlóságokat és a különbségeket!

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 21 a) Hasonlítsd össze az általatok elmesélt történetet és a történet alapjául szolgáló képet! Mit képes megjeleníteni az egyik, és mit a másik? Melyik hogyan? Melyik mit jobban, mit kevésbé? kép szöveg figurák, szereplők cselekedetek, történések események időbeli kapcsolata események közti oksági kapcsolatok (pl. mi miért történt?) az események körülményei A szereplők, figurák belső tulajdonságai A szereplők, figurák külső tulajdonságai b) Írd le, hogy számodra inkább egy kép/képsorozat, vagy inkább egy történet képes jobban felidézni egy eseményt! Indokold is meg, hogy miért így gondolod!

22 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 19. Keverjétek össze a képeket, és rakjatok össze belőlük egy fotóregényt! a) Találjatok ki egy izgalmas történetet! b) Határozzátok meg, hogy kik a történet szereplői, hol és mikor játszódik az esemény! A történet szereplői: Helyszín: Időpont: A rövid történet: A fotók történeteinek kitalálását segítette, hogy milyen volt a képen a szereplők arckifejezése, testtartása, egymástól való távolsága. Amikor beszélünk, nem egyszerűen csak szöveget mondunk. A szöveget hangsúlyozzuk, kézmozgással kísérjük az elmondottakat. Idegen szóval: gesztikulálunk. Arckifejezésünkkel, tekintetünkkel is, segítünk a partnernek, hogy megértse szándékainkat. Összefoglalva elmondhatjuk: a kommunikáció során nem csupán beszélünk vagy írunk, hanem testtartásunkkal, arckifejezésünkkel, kézmozdulatainkkal, a partnerünktől való távolsággal magyarázzuk, megerősítjük, helyettesítjük stb. szavainkat. De bármilyen furcsa, kommunikációnkhoz tartozik az öltözékünk, hajviseletünk és egy sor más dolog is, amivel üzeneteket küldünk a külvilágnak: Lássátok, ilyen vagyok én! Ezeket a jeleket, jelenségeket hívjuk a kommunikáció nem nyelvi részének.

m e g é r ke z é s 20. Nézzétek meg az alábbi képregényt! Döntsétek el, hogy összefüggő történetet ábrázol-e vagy sem! 5 1 6 2 7 3 8 4 9 i s m e r ke d é s 23

24 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m A) Figyeljétek meg, a rajzoló hogyan alakította a szereplők arcának és testének egyes részleteit! a) Találjátok ki, hogy a figurák melyik testrészükkel milyen érzelmeket tolmácsolnak! b) Mindenki válasszon egy szereplőt, és próbálja meg annak mozdulatait és az arcjátékát utánozni! A többiek találják ki, melyik szereplőről van szó! B) Írjátok a szövegrészek mellé a megfelelő kép számát! Sietnünk kell, mindjárt ideérnek. Hallom a lovak dobogását! Uram, királyom, íme a királyi gyűrű! Látom a templomtornyot! Meg kell menteni a királyt! Náluk van a gyűrű. Mindenképpen vissza kell szerezni! Hé, jóember, merre van itt a legközelebbi falu? Jó uraim, indulniuk kell, veszélyben van a király! Ha a király megkapja a gyűrűt, vége a varázserőnknek. Újra bebizonyítottad hűségedet, ezért neked adom Katicát, az egyetlen lányomat. 21. Alkossatok párokat! Találjatok ki egy-egy jelenetet, amit szavak nélkül, csak a fej mozgatásával, a tekintettel és arcjátékkal adtok elő! Álljatok a paraván mögé úgy, hogy csak a fejetek látszódjon! Az osztályban ülő nézők mondják el, mi lehetett a történet! 22. Gyűjtsetek olyan egyezményes kézjeleket, amelyeket akkor is értünk, ha nem szólunk egy szót sem (pl. a rendőr karjelzései)!

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 25 23. Megfigyelted-e már, hogy ha telefonálsz, attól függetlenül, hogy be szélgetőpartnered nem lát téged, arckifejezésed, kézmozdulataid műkö désbe lépnek? Mit gondolsz, miért lehet ez? a) Játsszátok el, hogy tanácsot kérsz telefonon! Kezdjétek így a beszélgetést: Szia! Bence vagyok. Nem tudnád elmagyarázni, hogyan jutok el a vasútállomásról az iskoláig? 24. Mondd el az alábbi mondatokat úgy, hogy taglejtéseddel nyomatéko sítsd a mondanivalódat! Ugyan már! Márpedig azt mondtam, itt maradsz! Te nem vagy normális! Mit vétettem én? Ki innen! 25. Az alábbi mondatokat mondd el úgy, hogy pont az ellenkezőjét jelentse, mint amit a leírt szavak önmagukban jelentenének! Jaj, de okos vagy! Hű, de nagyon ügyes vagy! a) Gyűjtsetek és adjatok elő hasonló mondatokat, és fordítsátok meg a nem nyelvi eszközök segítségével az eredeti jelentésüket! 26. Idegen országban vagytok, amelynek a nyelvét nem ismeritek. Játsszátok el a következő jeleneteket! Magyarázzátok el a hotelportásnak, hogy: a) elveszett a számodra olyan kedves családi fényképalbumod; b) kiégett a fürdőszobában a villanykörte; c) vendéget vársz, de előtte még el kell menned elintézni valamit.

26 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 27. Sorolj fel olyan külső jeleket, amelyek a nemi hovatartozásra utalnak (cipő, ruha, haj stb.)! Különítsd el azokat, amelyek kizárólag az egyik nem viseletére jellem zőek, azoktól, amelyek mindkét nem viseletében fellelhetők. csak nők csak férfiak mindkettő nejlonharisnya nyakkendőtű farmer 28. Sorolj fel olyan foglalkozásokat, amelyeknek jellemző ruhatáruk van! foglalkozás orvos jellemző ruhatár köpeny 29. A ruhán kívül vannak egyéb tartozékok, amelyek sokat elárulnak a viselőjükről. a) Mit gondolsz, mi a szerepe például a jegygyűrű viselésének a kommunikációban? b) Gyűjts hasonló jelképes tárgyakat!

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 27 30. Az alábbiakban egy párbeszédrészletet olvashatsz. a) Adj címet a jelenetnek, és határozd meg a helyszínét is! b) Egy-egy szereplő szövege után írd oda, hogy ki, illetve kik hallgatják őt, vagyis kik a befogadók! Cím: Helyszín: Mama: értsd meg, kisfiam, betegen nem lehet táborozni! Most miért nézel így? Ki a befogadó? Tudod, hogy jót akarok neked! Na mondj már valamit! Pisti: De, Anyu, majd ott meggyógyulok. Ki a befogadó? Rózsi néni: jó napot kívánok, Arankám, szervusz, kisfiam! Mi a baj? Eltörött a Ki a befogadó? mécses? Mama: Nem, nem, csak beszélgetünk. Köszöntél Rózsi néninek? Ki a befogadó? Pisti: Nem. Ki a befogadó? Rózsi néni: Pistikém, csak a lányok sírnak. Te meg már 10 éves vagy! Ki a befogadó?

28 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m Mama: miért nem köszönsz Rózsi néninek? Tetszik tudni, nagyon elkeseredett, Ki a befogadó? mert betegen nem mehet táborba. Rózsi néni: Hát mikor van az a tábor? Ki a befogadó? Mama: A jövő hét végén. Ki a befogadó? Rózsi néni: Atyám! Hát hol lesz már akkor az a betegség!? Nem tehet vele ilyet, Arankám. Adok egy jó kis házi szert. Fokhagyma mézzel. Aztán betegség volt, nincs. Ki a befogadó? Pisti: Napi egy kilót is megeszem belőle, ha tényleg segít. Köszönöm, Rózsi néni, és bocsánat Ki a befogadó? Rózsi néni: Hagyd csak, kisfiam, megértem én, de azért mással ezt ne tedd. Ki a befogadó? Mama: Felhívom, Rózsi néni. A viszontlátásra. Ki a befogadó? Rózsi néni: Puszillak benneteket, édeskéim. Ki a befogadó?

m e g é r k e z é s i s m e r k e d é s 29 a) állapítsd meg, hogy az alábbi arckifejezések közül melyik milyen érzelmeket fejezhet ki! Írd a számát a szereplők megfelelő szövege utáni keretbe! b) Ki és mikor volt udvariatlan, és ez hogyan hathatott a partnerekre? 1 2 c) Ki lehet a szereplők közül a legidősebb? Miből következtetsz erre? 3 4 5 6

b e s z é l g e t é s i s k o l a i h e l y z e t e k b e n 31 2. Beszélgetés iskolai helyzetekben 1. Kommunikációs helyzetek A) Az alábbiakban nyelvi, viselkedésbeli, illetve öltözködéssel kapcsolatos elemeket sorolunk fel. Írd be a betűjelüket a táblázat megfelelő oszlopába! a) Kérem, foglaljon helyet! b) Jó napot kívánok! c) baseballsapka d) öltöny, nyakkendő e) Tök igaz! f) Engedje meg, hogy bemutatkozzam! g) kockás ing h) fehér blúz, sötét szoknya i) teniszütő j) Nyuszika, te nem vagy magadnál! k) szabadidőruha l) a partnerek a földön ülnek m) Cső! Baráti beszélgetés Hivatalos megbeszélés

32 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m B) Írj olyan esetet, amikor számodra ismeretlen emberekkel kellett kapcsolatba lépned! a) Hogyan köszöntél? b) Mit kérdeztél vagy mondtál először? c) Milyen volt a fogadtatás? d) Te hogyan reagáltál ezután?

b e s z é l g e t é s i s k o l a i h e l y z e t e k b e n 33 C) Ki mondhatta kinek? Kösd össze a megfelelő párokat! Gyerek a nagymamának: Légy szíves, kenj egy vajas kenyeret. Felnőtt a gyereknek: El tetszene engedni... Igazgató a beosztottnak: Hozza ide, legyen szíves... Fiatal az öregnek: Gyere ide... Felnőtt a felnőttnek: Maga vesztette el? 2. Állapítsd meg az Idegen szavak szótára segítségével, mi a különbség a monológ és a dialógus szó jelentése között! Monológ: Dialógus: a) Mondj olyan helyzeteket, amikor a közlések monológ formában hangzanak el! b) Mondj olyan helyzeteket, amelyekben a közlések elsősorban dialógus formájában hangzanak el! 3. X-szel jelöld, hogy az alábbi helyzetek közül melyikre jellemző a párbeszéd, illetve a magánbeszéd! Ahol mindkettő érvényes, ott mindkettőt ikszeld be! Helyzet Párbeszéd Magánbeszéd Több szereplős színdarab Előadás Hírolvasás a tv-ben Találkozás egy ismerőssel Beszélgetős műsor Versmondás

34 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 5. é v f o l y a m 4. Párbeszédek A) Egészítsd ki az alábbi hiányos párbeszédet! Zsiga: Csókolom. Elnézést. Meg tetszene tudni mondani, hogy hány óra van? Néni: Zsiga: Hú! Elkések! Néni: És miért nem indultál el korábban? Zsiga: Néni: Gyere, akkor megmutatom az utat. Zsiga: Köszönöm. Néni: Zsiga: Igen, most már látom. Néni: Zsiga: Még egyszer köszönöm. Csókolom. a) Jelöld X-szel, melyek a párbeszédben a kapcsolatteremtésre (pl. találkozáskor) és a kapcsolat megszakítására (búcsúzásra) szolgáló nyelvi kifejezések! b) Jelöld egy aláhúzással, melyik mondat tartalmazza a szándéknyilvánítást! (Mi a cél?) B) Az alábbi minta alapján írj párbeszédet a szempontok szerint! Jó napot kívánok. Kalapos Eszter vagyok. Miben segíthetek? (Kapcsolatteremtés) jó napot kívánok! (Kapcsolatteremtés) Tóth Istvánnal szeretnék beszélni. (Szándéknyilvánítás) Az igazgató úrral vagy a raktárvezetővel? Mindkettőt így hívják. (Kérdés a szándéknyilvánítás pontosítására) Elnézést. A raktárvezetőt kérném. (A szándéknyilvánítás pontosítása) Kapcsolom. (Válasz a szándéknyilvánításra) Köszönöm. Viszonthallásra. (A kapcsolat megszakítása) Viszonthallásra. (A kapcsolat megszakítása)