Szolgáltatás, szolgáltatásformák

Szolgáltatás, szolgáltatásformák Esetünkben a szolgáltatás kifejezés némi magyarázatra szorul. Úgy tekintünk e viszonyra mint a szolgáltatást igyénybevevő és a szolgáltató egymást kiegészítő sajátos viszonyára. Ezzel nem feltétlen jár együtt, hogy annak ellenértékét az igénybevevő közvetlenül egyenlíti ki, hanem lehetséges, hogy a szolgáltató ehhez más úton jut hozzá (állami támogatás, szponzoráció stb.), vagy konvertálja más értékké (altruizmus, profitvisszaforgatás stb.). A szolgáltatás ugyancsak nem egy jól lehatárolt (piaci értelemben is), kalkulált és formalizált áru, hanem az ifjsúságsegítő és olyan személyes elkötelezettséget is jelent, amelyben a segítő saját személyiségével dolgozik (hasonlóan, mint a jó tanár, a jó szociális munkás, vagy a jó kulturális animátor, vagy a tréner/képző). Tehát itt nem a kiflivásárlás modellje érvényes (a parkolj es utazz mintájára a fogd es vidd), hanem a tanácsadási modellje (politikai, menedzsment stb), ahol ezen cégek is érdekeltek az igénybevevő sikerében és időben korlátosan (a saját integritás és a másik ügyfél védelmében), de azon belül teljes odaadással, figyelemmel viseltetnek az ügyfél iránt. A fiatalokról és fiataloknak szóló szolgáltatásokat olyan fizikai és humán környezetben és formában kell megvalósítani, amely megfelel a szolgáltatások által elérendő tartalmi céloknak. Legyen az akár klub, közösségi tér, ifjúsági tábor, ifjúsági ház, ifjúsági iroda vagy bármilyen terep: a humán és fizikai feltételeket egyaránt biztosítani kell. Ha ezen feltételek nem támogatják az elérni kívánt célokat, akkor diszharmónia, hiányos komfortérzet alakul ki a résztvevőkben, használókban, sőt akár hiteltelenné is válhat az egész folyamat. A fizikai tér tervezésénél és kialakításnál alkalmazandó szempontok: 1. Funkcionalitás a tér megfeleltetése a tervezett tevékenységeknek 2. Részvétel a teret használók bevonása a tér és a közeg megtervezésébe és kialakításába (azokkal találjuk ki, akik használják) 3. Hozzáférhetőség a tér legyen nyitott, könnyen megközelíthető és hozzáférhető

4. Stílus a környezet olyan hangulatot sugalljon, amely a célcsoport számára vonzó 5. Biztonság fizikai biztonsági, egészségügyi szempontok alapos figyelembevétele A humán (szellemi) tér kialakításánál alkalmazandó szempontok: 1. Hozzáértés a szolgáltatást nyújtó személyek rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal 2. Megbízhatóság az ifjúságsegítői munkában részt vevők elkötelezettek, megbízhatóak, valamint mentálhigiénés szempontból nem jelentenek semmilyen veszélyt 3. Hitelesség az elérni kívánt célok összhangban vannak az ifjúságsegítők személyiségével, attitűdjeivel és értékrendjével 4. Nyitottság és bizalom a fiatalok számára nincsenek szellemi korlátok saját maguk békés kifejezésével és gondolataik, érzéseik őszinte megosztásával szemben 5. Normarendszer a fiatalok számára is alakítható, egyértelmű és egységes normarendszer életben tartása A fenti szempontok figyelembevételével szinte bárhol, bármikor ki lehet alakítani azt a közeget, teret, amelyben hatékony és eredményes ifjúságsegítői munka folyhat. A következőkben a teljesség igénye nélkül kitérünk néhány gyakoribb, konkrét ifjúsági térformára. Körüljárjuk a játszóház, a kamaszház, az ifjúsági iroda és az ifjúsági tábor kialakításával, szervezésével kapcsolatos tapasztalatokat.

Klubok a rendszeres együttlétre épülő szolgáltatások

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok Játszóház Ha azt mondják: játszóház, mindenkinek beugrik egy kép labdatengerrel, csúszdával, sok színes, érdekes játékkal, önfeledten játszó, ugrándozó, szaladgáló gyerekekkel, akik alkalomszerűen pár órát töltenek egy ilyen helyen. A mi játszóházunk merőben más. Ha itt bekukucskálsz az ablakon, egy igazi közösséget látsz, ahol a gyerekek értelmes és hasznos elfoglaltsággal töltik a szabadidejüket, házi feladatot írnak, társasoznak, kártyáznak, kézműveskednek, rendezett, szervezett körülmények között játszanak. Mindig van velük egy felnőtt vagy egy kamasz, akihez fordulhatnak. A lényeges különbség (azon túl, hogy itt nem kell fizetni) mégis az, hogy ide a heti vagy havi egy-két alkalom helyett napi szinten járnak a gyerekek. Játszóház szerepe a szociális hálóban Célcsoportunk a 3-14 éves, túlnyomórészt nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek. Látogatóink nagy része ún. kulcsos gyerek, akik délutánonként csellengenek. Így elsősorban a szülői felügyelet és gondoskodás nélkül élő gyerekek alkotják a törzsközönségünket. Kerületi vagy lokális szinten minden önkormányzatnak feladata a prevenció. Jelenleg a szociális hálóban nem létezik olyan állami vagy önkormányzati tevékenység, amely megoldást kínálna arra, hogy a napközi után mit csináljon a gyermek, ha még nem értek haza a szülei a munkából. Pedig lássuk be, amíg a szülők napi 8-12 órát dolgoznak, addig a gyermek csak az iskola ideje alatt van védett környezetben. Suli után jó esetben otthon várják a szülei, vagy érte mennek, de sokszor (főleg a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében) a gyerek nem talál otthon senkit, így magára van hagyva, és az utcán csavarog. Ilyenkor keveredik bandákba, rossz társaságba, mert nincs kontroll felette. M1/5

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Ezt a hiányt hivatott betölteni az ingyenes játszóház, amely a tanévben (helyi igénytől függően) 13 vagy 14 órától este 19 20 óráig, szünidőben 9 10-től este 20 21 óráig tart nyitva. Felügyeletet és biztonságot adva, amíg a szülő haza nem ér a munkából. Így elkerülhetjük, hogy a gyerekek csavarogjanak, valamint keretet adunk annak az önkormányzati elvárásnak is, hogy a gyerekek számára biztosítva legyen a drog- és bűnmegelőzéshez szükséges tér. A hivatalos álláspont szerint A prevenciót szem előtt tartva került megalkotásra a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv (Gyvt.), amelynek célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. Az önkormányzatok által kidolgozott gyermekvédelmi koncepció célja, hogy meghatározza a gyermekvédelem egyes területei által ellátandó elsődlegesen a megelőzésre irányuló feladatokat, kialakítsa az ehhez kapcsolódó intézményrendszert, biztosítsa ennek működtetését, a meglévő intézmények esetleges fejlesztését, bővítését. Emellett összehangolja a különböző területeken működő, gyermekekkel foglalkozó állami és civil szervezetek szakembereinek és intézményeinek munkáját. Vagyis a helyi önkormányzat a helyi változások elindításának, az együttműködési hálózat kialakításának a katalizátoraként kell, hogy működjön. Ezért is számíthatunk az önkormányzat támogatására, mert a játszóház mint civil kezdeményezés sokkal rugalmasabb, mint a jogszabályi előírá- M1/6

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok sok, a tőlünk kapott információk fontosak és megkönnyítik a gyermekvédelem munkáját, olcsóbban és hatékonyabban dolgozunk, személyes tapasztalatunk, ismereteink vannak a gyerekeket és körülményeiket illetően, valamint közvetítői szerepet látunk el a kliensek, a gyermekvédelmi intézmények és az önkormányzat között. A játszóház szerepe a gyerekek és szüleik életében Azok a szülők, akik biztos helyen (pl. a nagymamánál) tudják a gyermekeiket suli után, sokkal nyugodtabbak, és magasabb szinten tudnak teljesíteni a munkahelyükön is ellentétben azokkal, akik nem tudják, hogy hol a gyerek, hazaért-e, megírta-e a leckéjét stb. Az igazi kockázat a gyermek felnőtt nélküli felügyeletéből vezethető le. Nincs felelős személy a gyermek közelében, a felügyelet védő-óvó funkciója megszűnik, így a gyermek ellenőrizhetetlenül cselekszik, óvatlansága vagy kalandvágya, félelemérzetének hiánya sodorhatja őt a kriminalitás, baleset környékére. Ezért a szülők életében mintegy családpótlóként van jelen a játszóház. Hiszen tudják, hogy gyermekük jó kezekben, biztonságban, értelmes elfoglaltságokkal tölti idejét, ellenőrzik, megíratják a leckéjét, így mikor ő hazaér, nem vagy csak minimálisan kell foglalkoznia ezekkel a problémákkal. Ezért sokkal családiasabb, bensőségesebb lehet otthon a hangulat, mentes a gyermek társadalmi kötelezettségeitől. Egyúttal azonban nem menthetjük fel a szülőt abbéli felelőssége alól, hogy a gyermekkel foglalkozzon, nevelje, óvja. Hiszen a rosszul nevelt, elhanyagolt, magatartási zavarokkal küzdő gyermekkel a játszóházban sem lehet mit kezdeni. Szummázva, be tudunk segíteni szülőknek, de a gyermek nevelése továbbra is az ő feladatuk marad. Ezt a gyermek igényli is, hiszen kamaszkorig mindenki életében a szülei és a jó szülői példa a legfontosabbak. A gyermek óvodás és kisiskolás kortól elfogad és befogad más mintákat is. Ezért jó a játszóház, mert ott kicsik, nagyok, kamaszok és felnőttek is jelen vannak. Sokszor (szülői kérésre) elhozzuk a gyerekeket az oviból, suliból (fon- M1/7

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv tos, hogy ezt a szülő előre jelezze az intézményben). Így biztonságban vannak a játszóházba vezető úton is. Mikor a gyerekek már nagyobbak, önállóan jönnekmennek. Itt fontos megjegyezni, hogy a játszóházban tartózkodó gyermekekért felelősséggel tartozunk. Mivel a gyerekek kötődnek a játszóházhoz, egy napon belül is bizonyos időközönként visszatérnek. A szülővel mindig tisztázzuk, hogy a gyermek elhagyhatja-e egyedül a játszóházat. A játszóház olyannyira biztos pontot jelent nekik, hogy ide járnak télen, nyáron, ha éhesek, ha szomjasak Általában a bezárt játszóház előtt is megtalálhatóak, hiszen ide kötődnek. Fontos nekik, mert ide járnak a barátaik, osztálytársaik, illetve olyan nagyokkal, felnőttekkel találkozhatnak itt, akikre felnézhetnek, akik szeretik, elfogadják őket és törődnek velük. Vannak játszóház-lakó gyerekek, akik nyitástól zárásig ott vannak minden áldott nap, vagyis rá vannak kényszerülve a játszóház szolgáltatásaira. Vannak persze hetente többször vagy ritkábban betérő vendégek, akiket kifejezetten a szórakozás, játék vagy bizonyos szakkörök, foglalkozások érdekelnek. Az ilyen környezetben szocializálódott gyerekek sokkal elfogadóbbak lesznek, és mivel a játszóházban nőnek fel, később is kötődnek hozzá. Így kamaszként is visszatérnek önkéntesként, hogy átadhassák a kisebbeknek mindazt a törődést, szeretet, amit ők kaptak. Az ilyen önkéntesek sokkal motiváltabbak, mert a saját bőrükön tapasztalták az odafigyelés jótékony hatását. Azért fontos tehát a játszóház szerepe, mert több korosztálynak is védelmet nyújt. A játszóház szerepe a fiatal önkéntesek életében Mi visz rá egy középiskolás kamaszt, hogy a haverokkal való lógás, bandázás helyett egy játszóházban, nálánál fiatalabbakkal töltse a délutánját, estéjét, szabadidejét? Az egyik lehetőség a már említett én itt nőttem fel érzés, aminek köszönhetően a második otthonának tekinti, magáénak érzi a játszóházat. Meghálálva M1/8

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok a sok figyelmet és törődést, amelyet gyerekkorában itt kapott, szeretné másokkal is megismertetni az érzést. A másik lehetőség, hogy a társaság miatt jár a játszóházba, vagyis a barátom is ezt csinálja, néha elkísérem. És amikor együtt megtapasztalják, hogy milyen érzés együtt lenni, dolgozni, foglalkozni a gyerekekkel, milyen sok szeretetet kapnak, egyszerűen itt ragadnak. Elsősorban persze a kamasz barátaik miatt. A közös élmények, a sok mosolygó, hálás arc, a sok emlék, a közös munka, a tapasztalataik és ötleteik közös megvalósítása végül igazi csapattá kovácsolja őket. Náluk még valószínűleg nem tudatos tevékenység a gyerekek segítése. Időközben azonban rájönnek, ráéreznek, hogy ez nemcsak nekik és a személyiségüknek tesz jót, hanem társadalmilag is hasznos. Ők is újra fontosnak érzik magukat, és határtalan lendülettel szerveznek, játszanak, vigyáznak, óvnak és féltenek. Persze nem várhatjuk el minden kamasztól, hogy így érezzen, hogy pusztán szerelemből foglalkozzon gyerekekkel. Teljesen helyénvaló, hogy először a saját baráti társasága miatt jön le a játszóházba. Azután a saját attitűdje szerint dől el, hogy ez neki való munka, szórakozás-e, és valóban tevékenyen vesz részt a játszóház életében, vagy csak a társaság miatt jár ide. Semmittevő ottléte is hasznos lehet, hiszen jó példát lát, és amíg nem unatkozik, a csendes megfigyelő pozíció is épülésére szolgál. Számukra is nagyon fontos továbbá, hogy tartoznak valahová, hogy elképzeléseiket, ötleteiket megvalósíthatják, és személyiségük kibontakozása is teret kap. Mivel napi szinten találkoznak, foglalkoznak különböző életkorú és viselkedésű gyerekekkel, akarva-akaratlanul rutint szereznek a kezelésükben, így sokszor felelősségteljesebben gondolkodnak, mint néhány felnőtt. Elsődlegesen a belső motivációjuk a fontos: ha nem is tudják, legalább érezzék, hogy bármilyen aprósággal is hozzájárulhatnak a játszóház működéséhez. Eleinte még adni kell nekik feladatot, egy idő után már saját maguk is észreveszik, hogy mit kell tenni. Néha elég csak pár percre rájuk hagyni a gyerekek felügyeletét, majd idővel már saját szakkört, foglalkozást vagy szülinapot is szerveznek mindezt a saját megelégedésükre. M1/9

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Módszertan, technikák, problémák Az alakulás problémái Kell egy csapat, pár melegszívű ember, felnőtt, kamasz, akikben megfogalmazódik, hogy gyerekekkel szeretnek, szeretnének foglalkozni, és ezt a tervet hajlandóak hosszú távon, sok idő és energia befektetéssel, egy nemes célért véghezvinni. A játszóház alakításához szükség van jogi háttérre. Egy olyan szervezet, egyesület létrehozására, támogatására, amely megbízást és támogatást kap az önkormányzattól, hogy elősegítse az utcán csellengő gyerekek értelmes szabadidő eltöltését, megelőzve a fiatalkori bűnözést, erőszakot és drogfogyasztást. A játszóház napi szinten oltalmat és értelmes elfoglaltságot ad a gyerekeknek, hosszú távon pedig megakadályozza, hogy a gyerekek az utcán nőjenek fel, és elejét veszi a már említett bűnözésnek, a negatív attitűdök kialakulásának. Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzatoknak nem feladatuk egy ilyen játszóházat létrehozni, működtetni. Minden helyi hivatal maga dönti el, hogy támogat-e hasonló kezdeményezéseket. Ehhez természetesen az kell, hogy legyenek ilyen próbálkozások. Vagyis alapvetően civil kezdeményezésként kell, hogy elinduljon a folyamat, majd utána lehet kérni az önkormányzat segítségét. Azon belül is az ifjúsági osztályhoz kell fordulni, amely nem saját hatáskörben dönt, hanem a helyi viszonyokat, a működés szükségességét és a rendelkezésre álló támogatási keretet megvizsgálva hozza meg határozatát arról, hogy pártfogásába veszi-e az indítványunkat, és ha igen, milyen összeget tud erre áldozni. Az önkormányzathoz akkor érdemes fordulnunk, ha már megvannak a hosszú és rövid távú terveink, a legalább egyéves programterv, az előzetes igényfelmérés (környékbeli iskolákban érdemes megcsinálni), a működtető szervezet, apparátus, és mindez illeszkedik a helyi viszonyokhoz. Tegyük fel, hogy pozitív döntés születik az önkormányzat részéről, aki mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja a kezdeményezésünket. Ekkor létrejön egy megbízási szerződés a két fél között, miszerint a játszóház az önkormányzat megbízásából és működési finanszírozásában a gyerekek napközbeni el- M1/10

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok látása szociális alapellátást biztosítja, és ehhez negyedévente bizonyos összegű működési támogatásban részesül. Fel kell készülni arra is, hogy az önkormányzat nem tud támogatni. Ekkor saját erőből, pályázatokból és támogatásokból kell fenntartani magunkat. Helyszínválasztás Ha megvan a megfelelő anyagi hátterünk, elkezdhetjük a konkrét helyszín kiválasztását. Függetlenül attól, hogy hol vagyunk, Budapest egyik kerületében, vidéki városban vagy kistelepülésen, mindenhol laknak gyerekek, akiknek kell egy biztos pont, ahová bemehetnek suli után, ahol megkérdezik tőlük, hogy kész van-e a lecke, ahol figyelnek rájuk, ahol biztonságban vannak. Ezért a legjobb, ha találunk olyan helyet, amely közel van az ovihoz, sulihoz. A legjobb, ha még úttesten sem kell átkelniük a gyerekeknek ahhoz, hogy eljussanak hozzánk. Fontos szempont, hogy tartozzon konyha, illetve vécé is a helyiséghez. A hely méretét tekintve gondoljuk át, hogy míg nyáron kevesebbet, a hidegebb hónapokban egész napokat bent töltünk, akár 10 20 gyerekkel is. Legyen egy nagy tér, ahol a közös foglalkozásokat tarthatjuk és akár több, (de legalább egy) kisebb szoba, ahová el lehet vonulni tanulni. Jó, ha egy park, focipálya vagy játszótér is található a közelben, hogy a gyerekek kielégíthessék a mozgásigényüket. Minden településen van önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség jól megközelíthető helyen (pl. városokban panelházak aljában). Igen ám, de egy ilyen játszóház élete nem egyenlő egy csendes bolt működésével vagy egy család mindennapi életével járó zajokkal. Tehát ha például egy panelház aljában találunk (kapunk) teret, számolnunk kell a lakók jó esetben szimpátiájával, rossz esetben ellenszenvével is. Amennyiben lehetőségünk adódik, akkor törekedjünk egy különálló épület megszerzésére. Továbbá a helyiségnek meg kell felelnie az ÁNTSZ és a tűzoltóság játszóházra vonatkozó előírásainak. Az ezeket tartalmazó dokumentumot és a működéshez szükséges engedélyt a helyi képviselettől szerezhetjük be. M1/11

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Fontos, hogy minden a törvényi előírásoknak, szabályoknak megfelelően működjön, mindez saját érdekünk is, de amennyiben önkormányzati támogatást élvezünk, úgy bizonyos szinten őket is képviseljük. Közösségi tér Miután megvan a megfelelő hely, saját belső szabályzatot kell készíteni a tevékenységünkre vonatkozóan. A tevékenységünknek meg kell felelnie a körülményeknek, és nem zavarhatjuk vele a körülöttünk élő emberek nyugalmát, életét. A belső szabályzatot jóvá kell hagyatni az önkormányzattal, de az a saját érdekeinket, illetve a gyerekek érdekeit is képviseli, a zökkenőmentes működést is szolgálja. Benne figyelembe kell venni a környezetet, az ott lakókat és a gyerekek igényeit, valamint a játszóházon belül fenntartandó rend alapvető követelményeit. Ilyenek pl. a nyitva tartás, a hangoskodás, a káromkodás, a játékok és berendezések használata, a labdázás stb. Muszáj szabályokat, normákat felállítanunk, hiszen azért jöttünk létre, hogy nyugodt körülményeket biztosítsunk a gyerekeknek, akik az idejük nagy részét itt töltik, így nagyban befolyásoljuk a szocializációjukat. A szocializáció feladata, hogy az adott közösségbe kerülő gyermek megismerje a közösség szabályait, ha úgy tetszik a rendet, fogadja el a közösségben fontosnak tartott értékeket, azonosuljon velük és legyen képes alkalmazni őket. A játszóházban egy minitársadalom részeseiként megtanulnak alkalmazkodni, felelős döntéseket hozni, elfogadni, adni és kapni, vagyis közösségben élni, mindezt a játék élményén keresztül, biztonságos keretek között. Gyakran előfordul, hogy a játszóházban egyszerre, egyidőben több generáció képviselteti magát, ott vannak a gyerekek (esetleg kisebb, még baba testvéreik), az önkéntes kamaszok, a fiatal vezetők és szülők, netalán nagyszülők. Ilyenkor úgy működünk, mint egy nagy család, senki nem érzi feszélyezve magát, nem kerülgetünk senkit, egyszerűen (talán a légkörnek köszönhetően) mindenki megtalálja a maga feladatát, és láthatóan mindenki élvezi a szituációt. Bár a ját- M1/12

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok szóház célközönsége a gyerekek, sokszor tölt el nálunk hosszabb időt néhány szülő is, ilyenkor sokat segít, beszélget, tapasztal, megismeri a játszóházat, az ott dolgozókat, a gyermeke barátait, és megnyugszik, hogy csemetéje jó helyen, jó kezekben van, amikor azt mondja, hogy lemegyek a játszóba. Nyitvatartási idő Nyitva tartásunkat érdemes az iskola, illetve óvoda rendjéhez igazítanunk, vagyis a tanévben délutánonként, a hétvégén egész nap, az iskolaszünetben pedig reggeltől estig minden nap nyitva tartanunk. Pontosabban pl.: Iskolaidőben Nyári szünetben Hétköznap: 13:00 19:00 Hétfő szombat: 10:00 19:00 Szombaton: 10:00 19:00 Vasárnap: zárva Vasárnap: zárva Nagy valószínűséggel lenne igény a vasárnapi, illetve a kora reggeltől késő estig tartó nyitva tartásra is, de hagyjunk teret a családi programoknak, a szülőknek is, hogy együtt lehessenek, foglalkozhassanak a gyermekeikkel. Munkaszüneti napokon is tartsunk zárva, hiszen ilyenkor a szülőknek sem kell bemenni dolgozni, valamint az államilag elrendelt munkaszüneti napokon a munkaügyi felügyelet is büntetést róhat ki ránk. A nyitvatartási rendet függesszük ki az ajtóra, jól látható helyre. Nyitva tartásunkról az önkormányzatot és a lakókat is tájékoztatnunk kell, valamint azt szigorúan be is kell tartanunk! Ha bármilyen változás vagy jó előre nem látott esemény miatt zárva lesz a játszóház, arról időben, írásban értesíteni kell az önkormányzatot, és a változást legalább egy héttel előre ki is kell írni a bejárati ajtóra. M1/13

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Ellenőrző, felügyeleti szervek Nyitva tartásunk betartása azért is fontos, mert az esetleges ellenőrzések ilyenkor történhetnek. Kik és milyen módon ellenőrizhetnek minket? Elsősorban és leggyakrabban az önkormányzat fog ellenőrizni, meglátogatni bennünket, amely természetes, hiszen tudni szeretnék, hogy a támogatásuk fejében elvárható szolgáltatások rendben, előírásszerűen zajlanak-e. Ilyenkor ellenőrzik a jelenléti ív vezetését, a rendet, tisztaságot, a tulajdonukban lévő hely és berendezések állapotát, meglétét, az alapvető higiéniás követelményeket (szappan, WC-papír stb.), valamint általános információkat szeretnének megtudni a mindennapi működésről, problémákról, fejleményekről, sikerekről. Ők elsősorban segítő szándékkal jönnek, nem kell tőlük tartani. Amennyiben betartjuk a szerződésben és leadott tervezetünkben szereplő pontokat, úgy valószínűleg semmilyen negatív következménye nem lesz a látogatásuknak. Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) ellenőrzi az alapvető működési rendet, a játszóházakra vonatkozó higiéniás körülmények betartását, a megfelelő kiírások (nyitva tartás, dohányzási tilalom), illetve az ott dolgozók és az önkéntesek egészségügyi kiskönyvének meglétét stb. Arról, hogy pontosan milyen ÁNTSZ előírásoknak kell megfelelnünk, érdemes nyitás előtt tájékozódnunk a területileg illetékes hivatalban. A munkaügyi felügyelet minden általános és törvényileg előírt, foglalkoztatáshoz és munkavállaláshoz szükséges iratot ellenőrizhet, mint egy normál munkahelyen. Ilyenek: munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ív (mind a dolgozóknak, mind az önkénteseknek vezetni kell), önkéntes szerződések, működési engedély, nyitva tartás betartása, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás megléte, napi munkaidő, illetve munkaidőkeret túllépése, egészségügyi kiskönyv megléte stb. A Tűzoltóság általában negyedévente jön ellenőrizni. A helyiség fekvésétől, nagyságától, beosztásától függően, táblákkal ki kell jelölni a menekülési útvonalat. A poroltóknak biztonságos, könnyen elérhető helyen és magasságban kell lenniük, rendszeres ellenőrzésen és (szakemberek által végzett) karbantartáson kell átesniük, valamint az ő helyüket is táblával kell jelezni. Az ellenőrzés mind- M1/14

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok ezekre kiterjed, de be kell tudni mutatni a tűzvédelmi oktatáson való részvételt igazoló dokumentumot is. Segítő- és társszervezetek A gyerekekkel foglalkozó szervezetek a játszóház szempontjából két részre oszthatók: egy részük a környékünkön tevékenykedő civil szervezet, más részük hivatalos szervek. A civil szervezetekkel érdemes felvenni a kapcsolatot, együttműködni velük, hiszen az ismereteinket, kapcsolati tőkénket a gyerekek javára tudjuk fordítani. Például egy sportegyesülettel való együttműködés során olyan sportolási lehetőségekre tehetünk szert, amelyet egyébként nem engedhetnénk meg magunknak, vagy eszköz- és helyhiány miatt kimaradnának a gyerekek életéből. Pályázatokon is jobb esélyekkel indulunk, ha összefogunk. Látogassuk és ismerjük meg, hívjuk el magunkhoz a többi civil szervezetet, mert nem is hinnénk, hogy milyen kapcsolódási pontok, közös érdekek, célok vannak, amelyek az együttműködés során mindenkinek csak előnyére válhatnak. Ha nem tudjuk, hogyan kutassuk fel a potenciális partnerszervezeteket, segítségünkre lehet a civil referens. Mivel veszélyeztetett gyermekekkel és kamaszokkal is foglalkozunk, elkerülhetetlen, hogy bekapcsolódjunk a kerületi vagy területi gyermekvédelmi jelzőrendszerbe. E tagságunk javarészt előnyökkel jár, de ugyanúgy kötelezettségekkel is. Nagyon hasznos és szakmailag is előnyös részt vennünk amennyiben meghívnak a helyi KEF (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) üléseken és a gyermekvédelmi jelzőrendszeri konferenciákon. Ezeken a fórumokon megismerhetjük a hivatalos szakmai és civil szervezeteket (pl. ifjúsági iroda, családsegítő központ, gyermekvédelmi szolgálat, gyermekjóléti központ, egyéb nonprofit szervezetek), azok képviselőit és tevékenységét. Velük egyenként és személyesen is érdemes felvenni a kapcsolatot, hiszen mi nem vagyunk szakképzett gyermekvédelmisek, és e szervezetek szakmai segítséget nyújthatnak a munkánk során. Érdemes hozzájuk is ellátogatni, elhívni őket a játszóházba, hogy megismerjenek minket. Így több ponton tudjuk segíteni egymás munkáját. M1/15

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Ha szeretnénk együttműködni a fenti szervezetekkel, de nem ismernek még minket, úgy fel kell venni a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorral, mert ő az egyetlen, aki a jelzőrendszer minden érintettjével kapcsolatot ápol. Pályázatok, támogatások Az önkormányzati támogatás nagy valószínűség szerint nem lesz elég a játszóház fenntartásához, ezért más források után kell néznünk. Ezek a pályázatok és egyéb támogatások lehetnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorral több szempontból is érdemes és szükséges jó kapcsolatot ápolni, hiszen ő az, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a bűnmegelőzési pályázati kiírásokat, tájékoztatást nyújt a pályázati lehetőségekről, valamint segítséget ad a pályázatok benyújtásához és a pályázaton elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához. A pályázatok kiírásáról több hivatalos fórumon, illetve hírlevélből is tájékozódhatunk. Azokat a pályázatokat, amelyeken tevékenységünkkel nagy esélylyel indulhatunk, főleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Mobilitás és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet honlapján, valamint a pályázatfigyelő weboldalakon találjuk meg, de kapunk majd értesítést a helyi önkormányzatok által kiírt pályázatokról is. Az egyéb támogatásokról sajnos nem jönnek hírlevelek, és nem is keresnek fel minket cégek, hogy szeretnének hozzájárulni programjainkhoz. Így ennek saját magunk kell utánajárjunk. Többféle módon kérhetünk adományokat, javasolt a nem pénzbeli kéréseket előtérbe helyezni, mert jóval nagyobb az esélyünk a pozitív válaszra. Ha kevés az önkormányzati támogatás, és a pályázatokon sem nyerünk, úgy muszáj lesz a pénzadományokat is megkísérelnünk megszerezni. Ehhez szükség lesz minden üzleti érzékünkre, egy jól megírt, logikusan felépített bemutatkozó, adománykérő levélre és a döntéshozó szociális érzékenységére (erről bővebben lásd még A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai című fejezetet). M1/16

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok Marketing, PR Manapság még egy civil szervezetnek is szüksége van marketingre, na nem mintha tartanunk kellene attól, hogy nem lesznek vendégeink a játszóházban, de mivel újak vagyunk, leszünk a telepen, nem árt, ha tudnak rólunk. Kezdhetjük szórólapozással, plakátok kihelyezésével (figyelem! közterületen engedélyköteles), óvodákban, iskolákban, ha van rá keretünk, a helyi médiában. Esetünkben mégis a BTL* eszközei tűnnek a legsikeresebbnek. Vagyis adjunk személyes, interaktív ízelítőt a gyerekeknek a játszóház életéből, játékaiból. Hogyan? Keressük fel személyesen az iskolák, óvodák igazgatóit, és kérjünk lehetőséget akár egy osztályfőnöki óra keretében a gyerekekkel való személyes találkozóra, ahová vigyünk magunkkal sok-sok eszköz nélküli csoportos játékot, és játszunk velünk. Érdemes azoknak az önkéntes animátoroknak tartaniuk a bemutatkozót, akik egyébként is a játszóházban dolgoznak. Miután megteremtettük a jó hangulatot és a gyerekek szívébe loptuk magunkat, adjuk át nekik a rólunk szóló tájékoztató anyagot, hogy olvassák el, mutassák meg a szüleiknek is, illetve jöjjenek el hozzánk. Még hatékonyabb és célravezetőbb, ha önkormányzati kapcsolataink révén egy intézményvezetői találkozó alkalmával az összes igazgatónak be tudunk mutatkozni, akiknek felajánlva a lehetőséget számtalan felkérésnek tehetünk majd eleget. Amennyiben még célorientáltabban szeretnénk szűrni a játszóházba érkező gyerekeket, esetleg nincs akkora kapacitásunk, hogy fölösleges köröket fussunk az iskolákban, vegyük fel a kapcsolatot az iskolák gyermekvédelmi szakembereivel, menjünk el az egyik munkamegbeszélésükre (ők is rendszeresen találkoznak), és ezen a fórumon is próbáljunk meg célt érni. Az ő ajánlásukkal * A BTL (Below The Line) kommunikációba minden olyan reklám- és marketingeszköz beletartozik, amely nem a klasszikus tömegmédiumokat - pl. televízió, rádió, plakátok és más közterületi információk használja, amely próbálja közvetlenebbé tenni a vásárló és a termék közötti kapcsolatot, és lerövidíteni a vásárlás sokszor kacifántos útját. M1/17

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv valószínűsíthető, hogy kifejezetten a célközönségünk (veszélyeztetett gyerekek) fülébe fog jutni a játszóházunk híre. A személyes bemutatkozásunk másik előnye, hogy az általános iskolákban vendégeket, a középiskolákban önkénteseket toborozhatunk. Működés, működtetés problémái Napi szintű teendők a játszóházban Érdemes legalább egy órával nyitás előtt érkezni, hogy a gyerekeket már egy tiszta, rendes játszóház fogadja. Készítsünk elő mindent, mert miután megjöttek a gyerekek, nem lesz rá időnk, hiszen ők veszik át az irányítást. Nemcsak a dolgozóknak és az önkénteseknek kell jelenléti ívet vezetniük, hanem a gyerekeknek is. Minden napot egy külön lapra vezessünk rá, arra írjuk fel az aznapi dátumot és a betérő gyerekek nevét, életkorát. Ez azért is fontos, mert sok mindent le tudunk később vezetni, mérni vele, pl. az ide járó vendégek életkorát, az egyes szakkörök sikerét, azt, hogy ki milyen sűrűn jár, hogy milyen időszakban mennyien vannak stb. Minden napot úgy zárjunk, hogy a gyerekekkel együtt rakjunk rendet, hagyjunk tisztaságot magunk után. Így másnap már csak apróságokat kell igazítanunk ahhoz, hogy a gyerekek komfortosan érezzék magukat, ha megérkeznek. Ha lesz aznap foglalkozás vagy szakkör, készítsük elő, szerezzük be az eszközöket, amikre szükség lehet. Miután mindent előkészítettünk és a játszóház fogadóképes, de a gyerekek még nem érkeztek meg, elkezdhetjük az adminisztrációs munkát, hiszen mindig van mit tenni, az általános működtetéssel kapcsolatos dolgok folyamatosan adnak munkát a vezetőnek. Ilyen például az éves jelentések készítése. Ez fontos mind a magunk, mind a működtető szervezet szempontjából, illetve ha önkormányzati támogatást kapunk, el kell számolnunk feléjük is. Számukra éves szakmai és pénzügyi beszámolót kell írnunk, valamint el kell készítenünk a következő évi program- és pénzügyi tervet. M1/18

Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák Klubok Az önkormányzat és a működtető szervezet vezetői felé folyamatos beszámolási kötelezettségünk van. Kapcsolatot kell tartanunk továbbá a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival is. Házipénztárat, de legalábbis pénzügyi kimutatást kell vezetnünk a kiadásainkról, bevételeinkről. Gondoskodnunk kell a készleteink, étel, ital, szappan, WC-papír, mosogatószer, tisztítószerek, programeszközök újratöltéséről is. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk az aktuális pályázatokat, amenynyiben részt kívánunk rajtuk venni. Meg kell írni a pályázati anyagot, ha van nyertes pályázatunk, annak a kivitelezése és elszámolása is ránk vár. Elő kell készítenünk a programtervünknek megfelelő programokat, kivitelezésük lépéseit, megbeszéléseket kell összehívnunk. Egy nyári tábor előkészítése például a helyszínkereséstől a kerettörténeten át a programok megtervezéséig, a feladatok leosztásáig, az előkészítő megbeszélések tartásáig nem kevés feladatot jelent. További feladataink lehetnek: kirándulások megtervezése és megszervezése, szülőknek szóló tanácsadások (pszichológiai, nevelési, jogi tanácsadás) kialakítása, szakemberek keresése, felkérése. Emellett az aktuális dekoráció megtervezése, kivitelezése is munkát igényel. A támogatók, szponzorok szerzése, felkutatása, a velük való kapcsolatfelvétel is részét kell, hogy képezze a mindennapjainknak. Képviselnünk kell a játszóházat mindenféle fórumon, pl. KEF ülésen, gyermekvédelmi jelzőrendszeri konferenciákon. Eleget kell tennünk a felkéréseknek, mint például interjúk adása, játszóház népszerűsítése minden lehetséges fórumon. Számba kell venni a nálunk tevékenykedő önkénteseket, oda kell figyelni a folyamatos foglalkoztatásukra, beosztásukra, feladataikra, megfelelő képzéseket, foglalkozásokat kell számukra is biztosítani. Mindig újítani, frissíteni kell a programjainkat, karban kell tartani eszközeinket, játékainkat. Bizonyos időközönként leltároznunk is kell. Feladataink közé tartozik / tartozhat mindezeken kívül a hozzánk érkező animátorok, ifjúságsegítők mentorálása, szakmai gyakorlatuk vezetése, felügyelete, értékelése. M1/19

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Programok (szervezés, összeállítás, kivitelezés, HR) Kidolgozott (legalább egy éves) munkatervet kell összeállítanunk, amely gerincét képezi az év közben megvalósítandó programjainknak. Ezek megtervezésénél figyelembe kell vennünk, hogy kiknek szólnak (gyerekeknek, kamasz önkénteseknek, szülőknek) és milyen célt szolgálnak (szórakoztató programok, családi rendezvények, oktatás, tanácsadás), valamint hogy milyen eszközök, szakmai háttér, kapcsolatok és apparátus áll mindehhez rendelkezésünkre. A gyerekprogramok a szolgáltatásokat, a rendszerességüket és céljaikat tekintve igen sokfélék lehetnek. Heti rendszerességgel tarthatunk tematikus foglalkozásokat, szakköröket, ahol a gyerekek a csoportban végzett munka, játék során megtapasztalhatják a társakkal való együttműködés örömét. Ezeket a programokat folyamatosan újítani kell. Próbáljunk meg minden területre (pl. kézügyesség, logika, mozgás, játék, tanulás) külön hangsúlyt fektetni. Így programjaink lehetnek pl. főző-, kézműves-foglalkozások, sportolás, csoportos, eszköz nélküli csapatépítő játékok. Amennyiben lehetőségeink engedik, havonta egy alkalommal (szombati napon) vigyük el a gyerekeket kirándulni. Esetenként menjünk nagyobb túrákra, vagy látogassuk meg a közeli, helyi érdekességeket, látnivalókat. Az alkalmi, naptári ünnepekhez kötődő rendezvényeken, ha tehetjük, biztosítsunk egész napos programot az ide érkező gyerekeknek, családoknak. Ügyességi játékok, szellemi vetélkedők, kézműves műhely és szórakoztató elemek biztosíthatják, hogy az aktuális ünnep (Mikulás, karácsony, farsang, játszóház születésnapja, húsvét stb ) a legjobb hangulatban teljen, és minden résztvevő maradandó élményekkel távozzon. Születésnapi zsúrokat is rendezhetünk a gyermekek, illetve szüleik igényei alapján. Biztosítsunk lehetőséget hogy a gyerekek a játszóházban tarthassák a születésnapjukat. Természetesen ehhez is ingyenesen biztosítsunk animátorokat és programokat. Nyári tábort minden évben érdemes szervezni, ahová nemcsak a játszóházba járó gyerekek jöhetnek el, hanem az ország minden tájáról érkezhetnek résztve- M1/20