IKTATÓSZÁM: 08-8/657-82/2014. TÁRGY: PÉCS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 46/2009. (XII. 21.) ÖNKORMÁNY- ZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA MELLÉKLET: CD LEMEZEN. E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. június 19-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: HAJDU CSABA VÁROSRENDEZÉSI ÜGYINTÉZŐ ELŐADÓ: OSZOLI DÉNES BIZOTTSÁGI ELNÖK HIVATALI KOORDINÁTOR: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: SZÁMA: VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG 85/2014. (06. 17.) ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: NAGY CSABA ALPOLGÁRMESTER TERJEDELEM: 5. OLDAL
2 Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés célja a Pécsi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv (továbbiakban: PÉSZ) 6. számú módosítási eljárásának lezárása a módosító rendelet megalkotása. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: PÉSZ) 2014. évi 6. számú módosítási eljárásának elindításáról (Szabadság utca 23-25., Pécsváradi út 19-23., Nagyárpádi út 11.), valamint a partnerségi szabályok megállapításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 133/2014. (04.17.) számú határozatában településfejlesztési döntést hozott. A PÉSZ módosítását Szabadság út 23-25. sz. alatti ingatlanokon építendő új munkaügyi kirendeltség épületének telepítése, továbbá egyes vállalkozások telephely fejlesztési pályázaton való részvétele, munkahelyek teremtése és megőrzése tette szükségessé. A 2014. évi 6. számú módosítási eljárás a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 32. (4) bekezdése szerint egyszerűsített módosítási eljárásként elkezdődött. A Korm. rendelet 41. (2) bekezdésének megfelelve, a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve jóváhagyás előtt a polgármester véleményeztette a partnerségi egyeztetésben rögzítettek, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervekkel és az érintett települési önkormányzatokkal. - Ennek megfelelően a polgármester a 2014. április 23-án kelt levelében a Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási szerveket, valamint a települési önkormányzati intézményeket és gazdálkodó szerveket a megkereste és kérte, hogy a Korm. rendelet 41. (3) bekezdése alapján 15 napon belül ismertessék a megküldött tervdokumentációval kapcsolatos véleményüket. A véleménykérésre a következő szervezetektől érkezett írásos, támogató tartalmú válasz: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-Dunántúli Kirendeltsége Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Baranya Megyei Kormányhivatal Növény-, és Talajvédelmi Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Baranya Megyei Önkormányzat
3 Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Pécsi Bányakapitányság Forster Központ Baranyai Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bogád Község Önkormányzata Kozármislenyi Város Polgármestere A véleménykérésre a következő szervezetektől érkezett írásos, kifogást is tartalmazó válasz: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és természetvédelmi Felügyelőség: A tervezett módosítással nagyrészt egyetért, ugyanakkor 3. sz. módosító indítványt kiegészítésekkel fogadja el. Kéri, hogy a szomszédos kertvárosias lakóterület védelme érdekében háromszintes növénytelepítés előírása szerepeljen a tervben, továbbá a terület telekhasználati, terület-felhasználási részletszabályainak megalkotásakor is figyelemmel kell lenni a zaj- és rezgéskibocsátásra. A kiegészítést kérő vélemény miatt a Felügyelőség levelében leírtak szerinti elvárt tervi átdolgozást pontosítani kellett. Az egyeztetés során kiderült, hogy a véleményező a módosítással érintett területen maradt két lakóépület védelmét tartja igazán fontosnak, amelyet azonban véleményében nem írt le. A Városfejlesztési és Kommunális Bizottság az egyeztetésről teljes részletességgel tájékoztatást kapott és a 76/2014. (06. 10.) sz. határozatában a véleményt csak részben fogadta be azzal a javaslattal, hogy a tervezett gazdasági terület-felhasználás északi telekhatárán 10 m széles telken belüli beültetési kötelezettséget kell jelölni. Döntését azzal indokolta, hogy a két lakóépület tekintetében a 6. sz. főút zaj- és rezgés terhelése jelenleg is nagyobb, mint amelyet a nem zavaró hatású gazdasági övezetben megvalósuló esetleges fejlesztések jelenthetnek. Továbbá ezen nem zavaró hatású tevékenységek a jelenleg hatályban lévő terv szerint is végezhetők. Az egyes konkrét építési ügyek, illetve a folytatható tevékenységek körtét az engedélyezési eljárások keretében a tervezett műszaki megoldások ismeretében, meghatározásával a hatóságok döntik el. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és természetvédelmi Felügyelőség véleményében konkrét jogszabályhelyet nem jelölt meg, ezért úgy tekinthető, hogy véleménye nem jogszabályon alapul, így annak figyelmen kívül hagyása nem jár törvénysértéssel. Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész A 3. számú módosító indítvány kapcsán jelezte, hogy Káros folyamatnak tartja a településrendezési tervek módosítását a pályázati kiírásokon való részvétel biztosítása miatt. A gazdasági területek kiemelése diszkrimináció az egyéb terület-felhasználási kategóriákkal szemben, hosszútávon jogbizonytalanságot okoz.
4 Mivel nem zavaró hatású gazdasági tevékenység végezhető településközpont vegyes övezetben is, a módosítást szakmai szempontból nem támogatja. Az állami főépítész véleményével a Bizottság is egyetértett, de a helyi vállalkozások fejlesztése érdekében annak befogadását a Tisztelt Közgyűlésnek nem javasolja. A pályázó ugyanis a kiírási feltételeket csak úgy tudja teljesíteni, ha a tárgyi ingatlana kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zónába (Gksz) sorolt. Az előterjesztő megjegyezni kívánja, hogy Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a pályázat kiírójának már több alkalommal jelezte a problémát, de a kiírások feltételén nem történt változtatás. Az állami főépítész véleménye szakmai szempontból megalapozott, helyes, de nem jogszabályon alapul, így annak figyelmen kívül hagyása nem jár jogszabálysértéssel. A Városfejlesztési és Kommunális Bizottság az 76/2014. (06. 10.) számú határozatában úgy döntött, hogy a beérkezett észrevételekre adandó, a Hivatal és a tervező által javasolt válaszokat elfogadja, a Korm. rendelet 39. (2) bekezdésének megfelelve a véleményeztetési eljárást lezárja, és a Korm. rendelet 39. (3) bekezdése alapján azt közzétettnek tekinti. Továbbá felkérte a polgármestert, hogy az állami főépítész záró szakmai véleményét a Korm. rendelet 40. (1) bekezdése alapján kérje meg. Az állami főépítésztől a polgármester a záró szakmai véleményét megkérte, de a vélemény az előterjesztés készítésének idején még nem állt rendelkezésre, ezért az a Közgyűlés ülésén kerül majd ismertetésre. Az előterjesztett rendeletmódosítás a város költségvetés kiadásaira nincs hatással, a tervezési díj fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) kötelezővé teszi a jogszabályok általános és részletes indoklását, ezért a tervezet egyes rendelkezéseiről ott szólunk részletesen. A Jat 17. (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A Jat 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia. Erre tekintettel a rendeletmódosítás várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: 1.) A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: a) A módosítás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: új telephelyek kialakulásával új munkahelyek jöhetnek létre. b) A módosítás környezeti és egészségügyi következményei: nem határozhatók meg. c) A módosítás adminisztratív terheket csökkentő hatása: nincs
5 2.) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A módosítás elmaradása esetén nem jönnek létre a telephelyek, mert a pályázati lehetőségtől a vállalkozások elesnek. 3.) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti tárgyi és pénzügyi feltételek: nem határozhatók meg, többletterhet nem jelent. A rendelet megalkotása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. -a alapján a Közgyűlés részéről minősített többségű döntést igényel. Pécs, 2014. június 11. Oszoli Dénes a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság elnöke