Vezetői összefoglalás. Európai térinformációs stratégia: a GINIE projekt tanulságai

Hasonló dokumentumok
Vezetői jelentés. Lokálistól a globálisig téradat-infrastruktúrák: intézkedési javaslatok

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Nyilvántartások és e-szolgáltatások: Ajánlott intézkedések (Vezetői összefoglalás)

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

Vezetői jelentés. Térinformatikai kapacitásbővítés az EU csatlakozás időszakában: intézkedési javaslatok

MELLÉKLET. a következőhöz:

Adatpolitika I. Adatpolitika, adatgazdaság, adatvédelem. Sikolya Zsolt elnökségi tag. Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Nemzeti Téradat Infrastruktúra kialakítása (NTI)

A TakarNet24 projekt

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

A K+F+I forrásai között

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Európai térinformatikai politika: cselekvési javaslatok

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

A civilek szerepe a szociális innovációban

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

OPERATÍV PROGRAMOK

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Dr. Erényi István

3.2. Ágazati Operatív Programok

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság PE v01-00

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Committee / Commission INTA. Meeting of / Réunion du 05/09/2013. BUDGETARY AMENDMENTS (2014 Procedure) AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES (Procédure 2014)

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence

Térben Tudatos Társadalom

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ PAKTUM-PROGRESS. A Békés Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozása

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Digitális Oktatási Stratégia

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

Az innovatív Európa megteremtése

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

Látlelet a magyarországi adathasznosítási gyakorlatokról - azaz mi történt a közadatok hasznosítása ügyében a legutóbbi konferencia óta

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései

hatályos:

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt

Nemzeti ITS stratégia

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

HOL TARTUNK MOST EDDIGI EREDMÉNYEK ÉS JÖVŐBENI FELADATOK

Lépések a magyar adat-ökoszisztéma megteremtése felé. GISopen, március 25.

bizalom építőkövei Kiberbiztonság és a Magyarország, június 7.

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

A pénzügyi közigazgatás modernizációja. Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

GIS az EU Duna Régió Stratégia szolgálatában

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

A projekt folytatási lehetőségei

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ

Átírás:

Térinformációs hálózat Európában: a GINIE projekt IST-2000-29493 Vezetői összefoglalás Európai térinformációs stratégia: a GINIE projekt tanulságai D 2.11.1(a) jelentés 2004. január Projektkoordinátor: Sheffieldi Egyetem - USFD Résztvevők: Európai Térinformatikai Ernyőszervezet - EUROGI Az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja - JRC Open GIS Konzorcium (Európa) - OGCE

1 Bevezetés A GINIE egy kutatási projekt, mely az Európai Unió Információs Társadalom Technológiai Programja támogatásával valósult meg a 2001. november és 2004. január közötti időszakban. A résztvevő intézmények: az EUROGI (Európai Térinformatikai Ernyőszervezet), az OGCE (Open GIS Konzorcium), a JRC (az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja) és a Sheffieldi Egyetem (ez utóbbi a projekt koordinátora). A projekt célja az volt, hogy részletesebben megismertesse a legfontosabb közreműködőket, valamint a térinformáció szélesebb körű európai alkalmazását formáló intézkedéseket, és hogy e szélesebb körű felhasználás elősegítésének stratégiáját megfogalmazza olyan módon, ami összhangban van a legfontosabb intézkedésekkel és műszaki fejlesztésekkel mind európai, mind nemzetközi szinten. Különös figyelmet fordítottak a térinformáció szerepére az európai politikában a térrel szorosan összefüggő intézkedési területeken (mezőgazdaság, vidékfejlesztés, közlekedés, környezet), az e-kormányzásra, az állami szektor információira, valamint a legújabb, európai téradat-infrastruktúra kifejlesztést célzó kezdeményezésre (INSPIRE). (http://inspire.jrc.it). E célok valóra váltása érdekében a projekten belül hat szakértői műhelyt hoztak létre, melyeket elemző tanulmányok készítésével bíztak meg a következő témákban: Európai adatpolitika Téradat-infrastruktúrák (SDI) Térinformációs kapacitásbővítés és csatlakozás az EU-hoz Nyilvántartások és e-szolgáltatások A helyitől a globális adat-infrastruktúrák felé Térinformáció a mediterrán országokban Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália téradat-infrastruktúrái összehasonlító értékelés A nemzeti térinformációs szervezetek összehasonlító elemzése A térinformáció legfontosabb európai szereplői A pán-európai térinformációs szervezetek összehasonlító elemzése A legjobb európai gyakorlatok összefoglalása A térinformáció alkalmazása Európában esettanulmányok 2

Tevékenységei során a GINIE projekt 32 ország iparának, kutatásának és kormányzásának területéről több mint 150 rangidős szakembert vont be a munkába, akik segítettek összegyűjteni a tényeken alapuló európai térinformatikai politikához szükséges ismeretanyagot. A projekt megállapításait a 2003 novemberében Brüsszelben megrendezett záró konferencián magas rangú kormányzati, ipari és kutatási döntéshozók jelenlétében ismertették. A jelen dokumentum összegzi ezeket a megállapításokat és az ajánlásokat. További részletek és az összes projektjelentés megtalálható a következő honlapon: www.ec-gis.org/ginie. 2. A tanulságok A GINIE projekt tevékenységét és eredményeit szélesebb politikai összefüggésben kell vizsgálni, beleértve a következőket: A befogadó társadalomra vonatkozó igények az információ korában, igény arra, hogy csökkenjen a távolság az állampolgárok és a kormányzatok között; o Igény a nagyobb nyitottságra, átláthatóságra, ellenőrizhetőségre, o Igény a felelősebb és hatékonyabb kormányzásra; A társadalom igényei a fejlett döntéshozásra és megvalósításra; o A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fokozódó aggodalmak; o A vészhelyzetekkel kapcsolatos tervekre és a nemzetbiztonságra vonatkozó igények. Az Európai Unió (EU) terjeszkedése; Az egész Európában végrehajtott technológiai és informatikai fejlesztés a gazdasági és társadalmi folyamatok támogatásának érdekében. E szélesebb összefüggésben a GINIE projekt eredményei azt mutatják, hogy: A térinformáció fontos szerepet tölt be a társadalmi igények kielégítésében, valamint a politika és a műszaki fejlődés által megnyitott lehetőségek kihasználásában. A térinformáció önálló gazdasági értékkel bír, mint az állami szektor információinak legfontosabb összetevője, és mint a hozzáadott értékek és helyhez kötött tevékenységek terén kiépítendő új piacok és munkahelyek teremtésének alapja. A térinformáció társadalmi és politikai értékkel is rendelkezik, minthogy alapul szolgál az intézkedések összehangolásához és a célzott beavatkozásokhoz, ahol azokra a legnagyobb szükség van, kézzel fogható előnyöket biztosítva ezáltal az állampolgárok, az üzleti élet és a kormányzatok számára. A kormányok világszerte egyre inkább tudomásul veszik a térinformáció értékét, és megteszik intézkedéseiket e vagyon kiaknázása érdekében. Ezek általános megállapítások; a következők viszont fontos politikai és stratégiai összefüggéseket tartalmaznak: Térinformáció alatt nem csak azt értjük, hogy rengeteg adatunk van. Adatainkból egyidejűleg olyan stratégiai infrastruktúrát kell 3

felépítenünk, amely képes támogatni az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság kialakítását. A téradat-infrastruktúra (SDI) intézkedések, intézményi struktúrák, technológiák, adatok és emberek olyan együttesét jelenti, mely lehetővé teszi a térinformáció hatékony megosztását és felhasználását. A téradat-infrastruktúra (mint az infrastruktúra bármely más formája, pl. a közlekedés) hatékony működéséhez a következőkre van szükség: Működjön az összes (helyi, regionális, országos, európai, világ-) szinten; Jól kapcsolódjon össze más, vonatkozó infrastruktúrákkal, mint az e- kormányzás és általában a közigazgatás, a kutatás és a magánszektor; Rendszeresen frissítsék; Legyen világos, kik felelősek a kialakításáért, működtetéséért, frissítéséért és szabályozásáért. A GINIE projekt keretében összegyűjtött bizonyítékok nyilvánvalóan alátámasztják ezeket a megállapításokat. Azonban ez azt is jelenti, hogy ugyan hatalmas előrelépés történt, de még mindig óriási akadályok állnak a további fejlődés útjában, köztük a következők: 1. Hiányosságok a téradatokban: a téradatok gyakran hiányoznak, illetve nem teljesek. 2. Hiányos dokumentáció: a rendelkezésre álló téradatok leírása gyakran nem teljes. 3. A téradat-állományok nem kompatibilisak: a téradat-állományok gyakran nem kombinálhatók más téradat-állományokkal. 4. Elégtelen térinformatikai kezdeményezések: A téradatok felkutatására, elérésére és felhasználására szolgáló infrastruktúrák gyakran csak elszigetelten működnek. 5. Az adatmegosztás és újrahasznosítás korlátai: kulturális, intézményi, pénzügyi és jogi korlátok akadályozzák vagy késleltetik a meglévő téradatok felhasználását. 6. Európában általában (és nem csak téradatok terén) elégtelen az interoperabilitás foka mind magán-, mind állami szinten; ezt fejleszteni kell. Az alább felsorolt hiányosságokat ki kell küszöbölni az interoperábilis Európa kialakításával párhuzamosan. 7. A koordináció és a vezetés hiánya: ezekre szükség van a téradatinfrastruktúrák hatékony kiépítéséhez. Azonban jelenleg az EU-szintű koordináció is gyenge és elégtelen. 8. A térinformatikai közösségek elszigetelődnek az e-kormányzatoktól, valamint a téradat-infrastruktúrák nem integrálódnak megfelelően az egyéb stratégiai infrastruktúrákba. 9. A kulturális és szervezeti kérdéseket igazságtalanul alábecsülik, ami befolyásolja a lehetséges haladás sebességét: a. Ahhoz, hogy a hangsúlyt inkább a szolgáltatásokra helyezzék, és ne magukra az adatokra, sok állami szervezetnek alaposan újra kell gondolnia a küldetését, az ügyfeleivel, illetve más magán- és állami szervezetekkel kialakított kapcsolatait, a szervezeti felépítését, valamint az információ, mint a szervezet küldetésének teljesítését segítő stratégiai jelentőségű vagyon szerepét. 4

b. A fentiekkel szorosan összefügg, hogy újra kell gondolni a kapcsolatokat és az információáramlást, de inkább hálózati környezetben, mint hierarchikusan. Így nagyobb hangsúlyt kap a rendszerek és szolgáltatások interoperabilitása, amit még mindig kevéssé értenek meg az állami intézmények, még akkor is, amikor új szolgáltatásokat vezetnek be. c. Központi kérdés a fenntartható téradat-infrastruktúrák kiépítésében az összes érdekelt szereplő bizalmon alapuló kapcsolatainak létrehozása és fenntartása. A bizalomhoz világosan megfogalmazott titkos ügykezelési szabályokra, a monopol helyzetekkel vissza-nem-élésre, tisztességes kereskedésre és piacszabályozásra van szükség. 10. Nincs elegendő bizonyíték a téradat-infrastruktúra rövid- és középtávú előnyeire. Ezért sokan ellenzik a változásokat. 11. Nem gondolják át eléggé, mennyire lényeges a kapacitásbővítés (oktatás, képzés) és a célzott kutatás a kibővült Európában a téradat-infrastruktúrák sikeres kiaknázása és a széleskörű előnyök megszerzése érdekében. Természetesen nem egyedül Európa van ilyen helyzetben, de ezzel nem lehet megelégedni, különösen akkor, ha komolyan vesszük az Európa Tanács 2000. évi lisszaboni csúcstalálkozón tett nyilatkozatát, melyben kötelezi magát, hogy az Európai Uniót 2010-re a legversenyképesebb és dinamikus, tudásalapú gazdasággá teszi, melyben fejlett a foglalkoztatás és a társadalmi összetartozás. Ahhoz, hogy e kihívásnak megfeleljünk, fel kell ismernünk, hogy Európa a világ más részeihez hasonlítva fokozottan bonyolult, ami sokféle nemzetiségéből, soknyelvűségéből, kulturális különbözőségeiből adódik, de ugyanakkor az előnyöket is látnunk kell, amelyek ezzel járnak. Különös tekintettel a fent említett korlátokra, az INSPIRE kezdeményezés célja első sorban az 1-5. pontokban felsorolt akadályok felszámolása. A GINIE konzorcium erősen támogatja ezt a kezdeményezést, mely által amennyiben az ígéretek valóra válnak nagyon jelentős fejlesztésre kerül sor Európában, különösen, ha két másik, igen fontos kezdeményezéssel, a GMES-szel és a GALILEO-val összekapcsolva tekintjük. Nincsenek ellentétben ezzel a támogatással és kötelezettségekkel a GINIE projektben gyűjtött megállapítások, melyek szerint vannak még más, lényeges akadályok, melyeket sürgősen le kell küzdeni mindhárom kezdeményezés megvalósulását támogatva. A kezdeményezések nem főként az adatokra, hanem inkább a téradat-infrastruktúra más, fontos összetevőire, nevezetesen a politikára, a koordinációra és az emberekre összpontosítanak. 3. A haladás iránya A fent felsorolt kérdések megoldásához folyamatosan szükség van a teljes térinformációs közösség mozgósítására és elkötelezettségük fenntartására, ide értve a kormányzat, az ipar, a kutatás és az Európai Bizottság érintett képviselőit is. Bármi legyen is az INSPIRE javaslatainak lényege, bármely stratégia európai elterjesztésének és megvalósításának alapfeltétele (conditio sine qua non) az erős vezetés és mindezen közreműködők kiegyensúlyozott képviselete. 5

A GINIE konzorcium elképzelése az, hogy a térinformáció minden aspektusával együtt váljék az európai tudásalapú társadalom tökéletesen integrált összetevőjévé. Ezen elképzelés megvalósítása érdekében a GINIE konzorcium a legfőbb érintettekkel folytatott széleskörű konzultációk alapján megfogalmazott egy európai térinformációs stratégiát. Ennek célja a térinformáció elérhetőségének és hatékony használatának a lehető legmagasabb szintre emelése Európában a jó kormányzás, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a jó tájékoztatáson alapuló közéleti tevékenység érdekében. A stratégia a következőkre irányul: 1. Az e-kormányzati platformokba beágyazott téradat-infrastruktúrák kiaknázása helyi, regionális, országos, határokon túli, európai és nemzetközi szinteken. 2. Műszaki, politikai és emberi erőforrások bővítése minden szinten, ami ezek hatékony és elterjedt alkalmazásához szükséges. 3. Rövid- és középtávú integrált kutatás támogatása műszaki, adatokkal kapcsolatos, politikai, módszertani és szervezeti követelmények teljesítésére a kitűzött cél elérése érdekében. A GINIE projekt közreműködői egy olyan stratégiai konzorciumot (EGIS Network) javasoltak, amely a kormányt, az ipart és a kutatást képviseli, és sok, már meglévő pán-európai térinformatikai szervezettel fenntartott, fokozott együttműködésre épül; ez olyan megoldás, mellyel szorosabb együttélés/együttműködés jön létre, és a fenti célok elérése érdekében maximalizálhatók a meglévő erőforrások. A GINIE egy sor különféle intézkedést is megfogalmazott a fent kifejtett célok elérésének elősegítésére. Ezeket az intézkedéseket és a megvalósításukhoz szükséges forrásokat éppen most vitatják meg az érdekelt felekkel azon célból, hogy az EGIS Network 2004-ben elindulhasson. 4 Végső következtetések Sürgősen maximalizálni kell a téradatok elérhetőségét és hatékony felhasználását Európában a jó kormányzás, a gazdasági és társadalmi fejlődés, a jó tájékoztatáson alapuló közéleti tevékenység, az e-kormányzás, a polgárok védelme, a biztonság és a környezet fenntarthatósága érdekében. Az EGIS Network orientálja és támogatja az európai és a nemzeti kormányokban, valamint az iparban tevékenykedő magas rangú döntéshozókat abban, hogy e cél valóra váljon. Az INSPIRE jogi kereteinek kidolgozása az előfeltétele annak, hogy foglalkozhassunk a témához kapcsolódó, azonosított, lényeges akadályokkal. A pusztán önkéntességen alapuló közreműködés egy sor alkalmatlan kezdeményezést eredményezne, kockáztatná és megdrágítaná a jövőbeni közös munkát. Ezért az Európai Bizottságnak az INSPIRE vonatkozásában az európai téradat-infrastruktúrák fejlesztését majdan megszabó jogi keretekre vonatkozó javaslattal kell sürgősen előállnia. Az EGI Stratégia és az EGIS Network nemcsak az INSPIRE további meghatározásának és megvalósításának támogatására kötelezte el magát, hanem arra 6

is, hogy szembenéz mindazon akadályokkal, melyeket le kell küzdeni az INSPIRE, a GMES, a GALILEO, a PSI és más kezdeményezések megvalósítása érdekében. Minthogy a térinformáció a PSI (az állami szektor adatai) legfontosabb alkotórésze, a PSI újrafelhasználása pedig az értéknövelő és a helyhez kötött tevékenységek terén új piacok kialakításának és munkahelyek teremtésének alapja, fontos, hogy az e- kormányzás és a téradat-infrastruktúrával kapcsolatos kezdeményezések jobban kapcsolódjanak egymáshoz. Ezen felül az e-kormányzat és a téradat-infrastruktúrára vonatkozó kezdeményezések együttműködéséhez hosszú távú újragondolási/ szervezési eljárásokra, valamint egyszerű, gyors sikerű projektek megvalósítására van szükség, mint pl. felmérni a jelenlegi szolgáltatásokat, és elérhetővé tenni őket az interneten. A GINIE projekt további részletei és megállapításai honlapunkon megtalálhatók: www.ec-gis.org/ginie 7