NAGYLÓZS KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA HELYZETELEMZÉS 2006 2011. Készítette: Nagylózs Község Önkormányzata megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Rt.
MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos VEZETŐ TERVEZŐ Kovács László TERVEZŐ Szőke Norbert Nagylózs Község Önkormányzata Közlekedés és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles környezetvédő és kutató geográfus Okleveles környezetvédő és kutató geográfus SZAKÉRTŐK Csenki Attila Krajnyák Nóra Keserű Imre Tielesch Zsuzsa Tornyos Tímea Tóth Krisztina Tötösné Szirányi Judit Vass Péter Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus Okleveles tájépítész Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Környezetvédő és -kutató geográfus Okleveles környezetmérnök Okleveles terület- és településfejlesztő geográfus Okleveles környezetmérnök, okleveles közgazdász Műszaki környezet technikus, környezetmérnök hallgató A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Marton Ferenc Kardosné Balika Stefánia Polgármester Jegyző KÉSZÍTETTE 2
Tartalomjegyzék I. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK ISMERTETÉSE... 6 I. 1. A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA... 6 I. 2. TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉS... 8 II. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA... 10 II. 1. A KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA... 10 II. 1. 1. Levegő... 10 II. 1. 1. 1. A levegőszennyezés forrásai és fajtái... 10 II. 1. 1. 2. Nagylózs légszennyezettségi állapota... 12 II. 1. 2. Víz... 28 II. 1. 2. 1. A felszíni vizek minősége Nagylózs területén... 28 II. 1. 2. 2. A felszínalatti vizek minősége Nagylózs területén... 29 II. 1. 3. Talaj... 31 II. 1.3.1. A település talajainak általános jellemzése... 31 II.1.3.2. A mezőgazdaság termelési szerkezete, területhasznosítás... 34 II. 2. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM... 40 II.3. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA... 42 II. 3. 1. Demográfiai jellemzők... 42 II.3.2. Környezet egészségügy... 45 II. 3. 3. Közműellátottság helyzete a településen... 49 II. 3. 3. 1. Ivóvízellátás... 49 II. 3. 3. 2. Szennyvízelvezetés, - tisztítás, - elhelyezés... 50 II.3. 4. Kül- és belterületi vízrendezés... 51 II. 3. 5. Épített környezet... 54 II. 3. 6. Települési zöldterületgazdálkodás... 57 II.3.7. Közlekedés... 59 II. 3. 8. Energiagazdálkodás...63 II. 4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK... 70 II. 4. 1. Hulladékgazdálkodás és a települési környezet tisztasága... 70 II. 4. 2. Zajterhelés... 87 II. 5. KÖRNYEZETI TUDAT ÉS SZEMLÉLET... 93 II. 6. KÖRNYEZETBIZTONSÁG... 97 III. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS... 101 IV. NAGYLÓZS KÖRNYEZETI SWOT ANALÍZISE... 106 V. AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK, ÉS A CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGREHAJTANDÓ FELADATOK... 108 VI. KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK... 117 1. SZ. MELLÉKLET... 118 2. SZ. MELLÉKLET... 123 3
Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a környezet állapotának romlása látványosan felgyorsult, ennek eredményeként napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon, és kiemelt figyelmet kap a gazdaságilag fejlettebb országok körében. 1972-ben az akkori EGK határozatot hozott az egységes környezeti politikáról, majd a következő évben fogadták el a közösség első környezetvédelmi akcióprogramját. Ezen program alapelvei kiváló útmutatást adtak a későbbi környezetvédelmi tevékenységekhez és máig érvényesnek tekinthetjük azokat. A Gazdasági Közösség nézőpontja az első akcióprogram óta jelentős változásokon ment át. A helyreállításról és a károk orvoslásáról a hangsúly fokozatosan a megelőzésre tevődött át. Mindezek mellett a XX. század utolsó három évtizedét a környezeti gondolkodás regionálissá válása, illetve globalizációja is jellemzi. Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt (1995. évi LIII. törvény), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX.26.) határozata rendelkezett az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá. A 2003 2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek: A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve). A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések). A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza majd, amely 2004 végére készül el, figyelemmel a közelmúltban lezárult johannesburgi Föld Csúcs eredményeire. Az alapelveket azonban lehetőség szerint már az NKP-II végrehajtásának első éveiben is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható 4
fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását. Az 1995. évi LIII. törvény 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen jobban meg tudják oldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Győr- Moson- Sopron megye Környezetvédelmi Programja 2002-ben készült el. 2005-ben Nagylózs Község Önkormányzata úgy döntött, hogy elkészítteti saját környezetvédelmi programját. 5
I. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK ISMERTETÉSE I. 1. A település általános bemutatása Nagylózs Győr- Moson- Sopron megyében, Soprontól délkeletre 35 km távolságban, a Kisalföld és a Nyugat- Magyarországi- peremvidék találkozásánál fekszik. Közvetlenül határos Pinnye, Pereszteg, Sopronkövesd és Ebergőc községekkel. A település Budapest- Győr felől a 85. számú és a Balaton felől, pedig a 84. számú főúton is elérhető. Vasútállomással nem rendelkezik a település, de Sopronból a Volán menetrendszerinti járataival elérhető. Legközelebbi vasútállomás Sopronkövesd a Sopron-Szombathely vonalon, Pinnye a GySEV-vonalon. 1. ábra A település földrajzi elhelyezkedése A község környékét 254-től 383-ig rómaiak lakták. Első írásos említése 1264-ben történt, amikor Loos községet a győri káptalan említette. 1273 júliusában II. Ottokár cseh király katonái a falu határában vereséget szenvedtek. A község első ismert birtokosa 1277-ben az Osl nemzetségbeli Beled volt. 1355-ben Viczay Tamás lett a tulajdonos. 1406-ban komoly harcok színterévé vált Lózs. Zsigmond király 1431-ben vásártartási jogot engedélyezett, Lózs ezáltal jelentős településsé, oppidummá azaz mezővárossá vált. 1454-ben a cseh husziták feldúlták és felgyújtották. Az 1500-as évek közepén folyt a hitújítás és a reformáció. A vidék legnagyobb földesura a Nádasdy család hatására a környék nemesi családjai, így Lózs urai Viczayak is protestánssá lettek. Viczay János 1650 táján lett földesúr, az ő idejében felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv mezővárosként említi a települést. 1663- ban a törökök Kőszeg ostroma után 6
Bécs felé vonultak és útközben feldúlták Lövőt. A lakók nagy része Lózsra menekült. A Rákóczi szabadságharc alatt, 1709-ben Heister német generális labancai támadtak Lózsra, és borzalmas pusztítást végeztek. 1871- ben megszüntették a mezővárosi elnevezést, Lózs kisközség lett. 1881- ben a báró Solymossy család megvásárolta a birtokot és teljesen újjáépítette a Viczay- kastélyt, ezzel a Viczayak 600 éves földesurasága véget ért. Az illetékes minisztérium 1906- ban állapította meg a község végleges nevét Nagylózs formában. 2. ábra A település környezete Forrás: Győr-Moson-Sopron megye, Cartographia 7
I. 2. Természetföldrajzi jellemzés Nagylózs Győr-Moson-Sopron megye nyugati szélén, az Nyugat- magyarországi- peremvidék (3.) Vas-Soproni- síkság (3.2.) középtájának, az Ikva- sík (3.2.11.) nevezetű kistáján helyezkedik el. Ikva- sík (3.2.11.) Domborzati adatok Szerkezetileg irányított, aszimmetrikus, teraszos eróziós sík a Soproni-hegység, a Fertőmedence és a Répce-síkság között. Területét kőzettanilag és morfológiailag is jól elkülöníthető különböző korú és származású kavicstakarók és kavicstakaró-maradványok fedik. Ezek nagyobb része az Ős- Ikva- rendszerhez tartozik. A Vulka, Lajta és Ikva vizeit levezető Ős-Ikva a pleisztocén folyamán hatalmas területet behálózva, jól fejlett terjedelmes hordalékkúp-rendszert épített, amelybe a folyó a pleisztocén végén alsó szakaszán bevágódva teraszos völgyet vésett. Ezáltal az Ikvának 5 6 m magas újpleisztocén hordalékkúp-terasza és 2-3 m magas óholocén ártere van. Terjedelmes hordalékkúp jellegű kavicstakarója ma már erősen szétdarabolt. Egyedül a Fertő-medence kiemelt déli peremét Balftól Hegykőig kíséri többé-kevésbé összefüggő kavicstakaró, amely kelet felé legyezőszerűen szétterülve (1-3 km) és fokozatosan lealacsonyodva (187-118 m a tszf.) Süttör (Fertőd)-Sarród-Nyáras-major vonalában belesimul a Hanság-Fertő mocsaras, lápos vízválasztó felszínébe. Földtani adottságok A túlnyomóan folyóvízi üledékekkel fedett terület hasznosítható építőanyag-ipari nyersanyagai közül a szennyezett és sok puha kőzetfajtát tartalmazó, gyenge minőségű folyóvízi kavics (5 Mm 3 ) és a sokoldalúan felhasználható jó minőségű keresztrétegzett folyóvízi homok (100 Mm 3 ) érdemel említést. Az Ikva alsó szakasza mentén Sarród- Süttör- Fertőszentmiklós- Röjtökmuzsaj- Ebergőc térségében feltárt fás barnakőszén előfordulásának nincsen számottevő gazdasági jelentősége. Ugyanez vonatkozik a Nagycenk környéki tőzegelőfordulásra is. A kistáj területén 200 l/p-nél nagyobb hozamú 50-80 o C-os hévízfeltárás van. Éghajlat Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, de már közel a mérsékleten száraz éghajlathoz a jellemző. A napfényes órák száma évente 1850 körül valószínű, ebből nyáron 720 óra körüli, télen kb. 180 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet nyugaton alacsonyabb (9,5 o C), mint keleti vidékeken (10,0 o C körül). A tenyészidőszak átlaga 16,0 o C körüli. Nyugaton, április 16-18-án már tartósan meghaladja a napi középhőmérséklet a 10 C-ot és az alá mintegy 180 nap múlva, október 14-én csökken. Keleten ez az időszak hosszabb (182 nap) és április 15- től október 14-ig tart. Várható, hogy 186 napon át, április 20. és október 23. között a hőmérséklet nem csökken fagypont alá. A nyári legmagasabb és a téli legalacsonyabb hőmérsékletek sokévi átlaga 32,0-33,0 o C, illetve -15,5 o C körüli. 8
Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli, a nyári félévé 400-420 mm. Az egy nap alatt lehullott legtöbb esőt Fertődön és Fertőszentmiklóson mérték (78 mm). A hótakarós napok átlagos száma évente 45 körüli, a maximális hóvastagság átlaga 28 cm körüli. Az ariditási index 1,08 körüli. Az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség 3,5 és 4,0 m/s közötti. Az éghajlat főként a mezőgazdasági kultúrák számára kedvező. Vízrajz A kistáj teljes egészében az Ikva vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek itteni hossza 37 km. Mellékvizai közül a Dénemajori-patak (6 km, 15,6 km 2 ) és az Arany-patak (19 km, 135 km 2 ) említhető, utóbbiról azonban alig 20 km 2 jut a táj területére. A terület vízellátása kiegyenlített. Vizének minőségét Sopron szennyvizei III. és IV. osztályúvá rontják, különösen a kisvizű nyári hónapokban. A patak árterének kiterjedése több mint 10,9 km 2, amiből 2,2 km 2 belterület, 3,2 km 2 szántó, 4,2 km 2 rét és legelő, 1,3 km 2 erdő. 9
II. A környezet állapotának bemutatása II. 1. A környezeti elemek állapota II. 1. 1. Levegő II. 1. 1. 1. A levegőszennyezés forrásai és fajtái Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és környezetét kedvezőtlenül befolyásolják, vagy anyagi kárt okoznak. A mesterséges szennyező források egyik fő jellegzetessége, hogy általában területileg koncentráltan nagy városokban, ipartelepeken helyezkednek el, ezért a szennyező anyagokat erősen korlátolt kiterjedésű légtérbe bocsátják, és azoknak a környezet szempontjából ártalmatlan szintre hígulására csak jóval a városok határain túl kerül sor. Légszennyező forrás minden berendezés, épület, jármű vagy szabadban elhelyezkedő anyag (meddőhányó, széntároló, szemétlerakó hely), amely légszennyezést okoz. A légszennyező források fő típusai: a) Pontszerű forrás A pontforrások (ún. koncentrált paraméterű források) azok, amelyeknél a légszennyező anyagok koncentrációja és a hordozó gázok térfogatárama, ezáltal a környezetbe lépő káros anyagok mennyisége egyértelműen meghatározható. A pontforrásokhoz tartozik a kémény, kürtő és szellőző. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy a szennyező anyagok a terjedés-hígulási számítások szempontjából egy pontban lépnek ki a környezeti szabad levegőbe. Az ún. magas pontforrásoknál (erőművek, ipartelepek magas kéményei) a légkör természetes hígító-képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. b) Felületi forrás A felületi (ún. szórt paraméterű vagy diffúz) forrásoknál a szennyező anyagokat kibocsátó felület nagysága ugyan meghatározható, de a hordozó gáz térfogata és sebessége nem, így a környezetbe kerülő anyagok mennyiségére csak közvetett mérések és számítások útján lehet következtetni. Itt a meteorológiai viszonyok, pl. szélsebesség nemcsak a már kilépett szennyező anyagok hígulását, hanem a diffúz forrásokból történő anyagkibocsátást is jelentősen befolyásolják. A diffúz források lényeges alcsoportját képezik az ún. vonalas légszennyező források. Ide tartoznak a közutak, vasútvonalak, víziutak és légifolyosók. Ezeket a forrásokat az jellemzi, hogy szennyező hatásukat a rajtuk áthaladó járművek száma és egyedi kibocsátása határozza meg. Szennyező hatásuk mértéke közvetve ezen adatok mérésével és számítás útján határozható meg. 10
A légszennyezés folyamata három jól elkülöníthető szakaszból áll, ezek az emisszió, transzmisszió és immisszió. A különböző típusú forrásokból időegység alatt a környezeti levegőbe bocsátott szennyező anyag mennyiségét emissziónak nevezzük, értékét általában kg/h egységben adjuk meg. A kibocsátás koncentrációja (emissziókoncentráció, g/nm 3 ) a légszennyező anyagoknak a hordozó gáz normál térfogatára vonatkoztatott mennyisége. A második szakaszban, a transzmisszió során a levegőbe került szennyező anyagok hígulnak, ülepednek, fizikai és kémiai változásokon mennek át. A transzmissziót leíró összefüggéseket a légkörfizikai jelenségek mérése és értékelése útján számítják. A harmadik szakasz amely környezetünkkel, tevékenységünkkel közvetlen kapcsolatban van az immisszió a környezeti levegőminőség. A kibocsátott szennyező anyagoknak a talajközeli levegőben kialakult koncentrációját nevezzük immissziónak 11
II. 1. 1. 2. Nagylózs légszennyezettségi állapota Jogszabályi háttér Az 1995.évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46. 1. bekezdésének c. pontja kimondja, hogy a környezetvédelmi feladatok megoldására (a települési önkormányzat) önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz. A települési önkormányzatok levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos főbb feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 21/ 2001.(II.14.) Kormányrendelet * állapítja meg. A hatósági feladatokat ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség illetőleg a rendeletben meghatározott esetekben, az önkormányzat jegyzője látja el. A Kormányrendelet 23. (3) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági hatáskörében eljár: az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaival (amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek) kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben a 140 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaságvédelmi ügyekben. A (4) bekezdés szerint az önkormányzat jegyzője: a. ellenőrzi a hatáskörébe tartozó berendezések forrásaira és tevékenységekre megállapított levegővédelmi követelmények betartását b. hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi előírások, tilalmak megszegőivel szemben bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez c. hatósági intézkedést kezdeményez a levegőtisztaság-védelem érdekében más hatóságoknál és egyéb szerveknél d. közreműködik a Kormányrendelet 7. (7) bekezdése szerinti intézkedési programok készítésében és hatósági hatáskörében határozatban kötelezi a légszennyezőket a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására e. a hatáskörébe tartozó légszennyezők levegőterheléséről kérésre adatokat szolgáltat a környezetvédelmi felügyelőségnek f. környezetvédelmi felügyelőséggel, a közegészségügyi és a közlekedési hatósággal együttműködve rendszeresen értékeli illetékességi területének légszennyezettségi állapotát, arról a lakosságot tájékoztatja g. ellenőrzi az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények betartását * 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 12
h. a hatáskörébe tartozó légszennyezőt a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti i. a hatáskörébe tartozó légszennyező részére határozattal - külön jogszabályban meghatározott - kibocsátási határértéket írhat elő. j. A hatáskörébe tartozó légszennyezővel szemben az i. ) pontban meghatározott kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki k. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében kötelezi az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, illetve használóját-kivéve, ha a tulajdonos, kezelő, használó az önkormányzat-az ingatlan rendszeres karbantartására és tisztántartására és a határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a 8. számú melléklet szerinti bírságot szab ki. Nagylózs község nem rendelkezik önálló levegőtisztaság-védelmi rendelettel. Továbbá nem alkotott rendeletet a parlagfű irtásáról, sem olyat, amely tartalmazná az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló szabályozást. Javasoljuk az önkormányzatnak - az Általános Rendezési Tervvel összhangban egy egységes környezetvédelmi rendelet megalkotását, melynek szerves részét képezné a levegőtisztaság-védelem is. Az 1995. évi LIII 46. 1. bekezdésének f. pontja szerint a fejlesztési feladatok során (a települési önkormányzat) érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A települések igazgatási területén belül az egyes terület-felhasználási egységeket, azok határvonalait az adott települések önkormányzata által megállapított helyi építési szabályzat állapítja meg. A szabályzatban nemcsak a terület használat jellegét, hanem ún. védőövezeteket is ki kell jelölni. Környezetvédelmi tervvel érintett területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) sz. Korm. rendelet előírásait teljesíti, környezet-veszélyeztetést nem okoz. A 2001. július 1-jével hatályba lépett 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet valamint a 14/2001 (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet ** megszüntette az ország területének levegőtisztaság-védelmi szempontból történő kategorizálását, de lehetőséget teremt ökológiailag érzékeny területek kijelölésére (hatályon kívül került a 4/1986. (VI. 2) OKTH rendelet és a 3/1988. (VI. 10.) KVM rendelet). Különös figyelmet kell fordítani az újonnan létesülő különböző méretű, más-más kibocsátásokkal bíró vállalkozások elhelyezhetőségének kérdésére, a kapcsolódó feltételrendszerek kialakítására ill. azok megteremtésére (pl. meteorológiai viszonyok figyelembe vétele, védőtávolságok betarthatósága stb.) a környezet állapotának megóvása érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a légszennyezettség a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. sz. melléklete által szabályozott. Minden új engedélyköteles tevékenység csak annak figyelembevételével végezhető. ** 14/2001 (V.9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 13
Légszennyező források Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartása szerint a településen légszennyező telephely nem található. Helyi eredetű ipari szennyezés a vizsgált településen nem jelentős. A közlekedés, főleg a településen áthaladó főközlekedési utak, csomópontok mentén járul hozzá a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a szén-dioxid és különböző aromás szénhidrogének szintjének növekedéséhez. A település lakott területén nem halad keresztül jelentős forgalom. A belterülettől délkeletre halad a 84. sz. másodrendű főútvonal, melynek forgalma 7373 E/nap, de ez közvetlenül nem érinti a lakott területet, zaj, rezgés és légszennyezés miatti panaszról nincs tudomásunk. A településen áthalad 8628. j. összekötő út, melynek alacsony a forgalma (811 E/nap). A mezőgazdaság főleg porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetéséből származó anyagokkal, valamint a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel ill. alkalomszerűen a repülőgépes permetezések által növényvédő-szerekkel szennyezi a levegőt. A külterület szinte teljes egészében művelés alatt áll. Szervezett parlagfű irtás a településen eddig nem történt. A közterületek gondozását a lakosság, valamint 1 fő közterület és parkgondozó végzi. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésével kapcsolatban az Önkormányzathoz panasz nem érkezett. Nagylózs község területén nem nagy mennyiségben, csak családi szükségletek kielégítésére jellemző a belterületi állattartás. Nagy melegben előfordul, hogy bűz van a település környékén. Az önkormányzathoz az állattartáshoz kapcsolódó panasz, lakossági bejelentés nem érkezett. Az 1995.évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46. 1. bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok száma, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). Nagylózs község nem rendelkezik állattartási rendelettel. A 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet 23. (3)-(4) bekezdésében rögzített - a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt - levegővédelmi témakörökkel kapcsolatosan az önkormányzat hatósági eljárást nem kezdeményezett. A település 1994 óta rendelkezik kiépített gázvezetékkel. A bekötések aránya 90%, ami meghaladja a Győr- Moson- Sopron megyei átlagot (70%). A gázprogram eredményeként - a lakossági fűtésből eredő légszennyezés jelentős mértékben csökkent, bár a gázfűtéses lakásokban is előfordulnak még egyéb, kiegészítő megoldások. 14
Nagylózs község levegőminősége A környezeti levegő meghatározó immissziós adatokat az ÁNTSZ Országos Immissziómérő Hálózata mérte. 2002. január 1-től a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium működteti. A vizsgált településen Immissziómérő állomás nem található. A környezeti levegő minőségének jellemzésére a soproni állomás mérési eredményeit használtuk fel. A település adatai - a földrajzi helyzete, meteorológia jellemzői alapján mintául szolgálhatnak Nagylózs levegőminőségének értékeléséhez. Az 2. ábra mutatja a környezeti levegő 2004. évi értékelését, amely Nagylózs térségében jó minőségű. Az 1-3. táblázatok és a 2-4. ábrák a környezeti levegő minőségét jellemző paraméterekre vonatkozó 1997-2003. közötti mérési adatok feldolgozását tartalmazzák. 3. ábra 2004. évi összes szennyezettség (SO 2, NO 2, NO x, O 3, CO, PM 10, benzol) Forrás: Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) 15
Ülepedő por g/m 2 /30 nap (Immisszió-határérték: 16 g/m 2 /30 nap Időszak Átlag immisszió (g/m2/30 nap) Határérték túllépés (%) 1997 nem fűtési félév 9.03 14.3 1997/1998 fűtési félév 6.24 5.7 1998 nem fűtési félév 5.52 2.8 1998/1999 fűtési félév 5.02 5.6 1999 nem fűtési félév 8.61 13.9 1999/2000 fűtési félév 4.04 0.0 2000 nem fűtési félév 8.24 5.6 2000/2001 fűtési félév 7.33 5.6 2001 nem fűtési félév 8,0* 8,3* 2001/2002 fűtési félév n.a.** n.a.** 2002 nem fűtési félév 15 33.3 2002/2003 fűtési félév 8 16.1 *Forrás: Regionális Immissziómérő Hálózat **Nincs adat 1. táblázat A levegő minősége Sopronban (ülepedő por) Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Statisztikai évkönyve, 1997-2003. 16 35 14 12 10 8 6 4 2 30 25 20 15 10 5 0 0 1997 1997/1998 1998 1998/1999 1999 1999/2000 2000 2000/2001 2001 2001/2002 2002 2002/2003 Átlag imisszió (g/m2/30 nap) Határértéktúllépés (%) 4. ábra A levegő minősége Sopronban (ülepedő por) Forrás: Győr- Moson- Sopron megye Statisztikai évkönyve, 1997-2003. 16
Kén-dioxid (μg/m 3 ) Immisszió-határérték: 70 μg/m 3 Időszak Átlag immisszió (g/m2/30 nap) Határérték túllépés (%) 1997 nem fűtési félév 8.69 0,0 1997/1998 fűtési félév 11.4 0,0 1998 nem fűtési félév 8.24 0,0 1998/1999 fűtési félév 9.73 0,0 1999 nem fűtési félév 7.46 0,0 1999/2000 fűtési félév 9.1 0,0 2000 nem fűtési félév 6.65 0,0 2000/2001 fűtési félév 14.7 0,0 2001 nem fűtési félév 8,5* 0,0* 2001/2002 fűtési félév n.a.** n.a.** 2002 nem fűtési félév 4 0,0 2002/2003 fűtési félév 4 0,0 *Forrás: Regionális Immissziómérő Hálózat **Nincs adat 2. táblázat A levegő minősége Sopronban (Kén-dioxid) Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Statisztikai évkönyve, 1997-2003. 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1997 1997/1998 1998 1998/1999 1999 1999/2000 2000 2000/2001 2001 2001/2002 2002 2002/2003 Átlag imisszió (μg/m3) Határértéktúllépés (%) 5. ábra A levegő minősége Sopronban (Kén-dioxid) Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Statisztikai évkönyve, 1997-2003. 17
Nitrogén-dioxid (μg/m 3 ) Immisszió-határérték: 70 μg/m 3 Időszak Átlag immisszió (g/m2/30 nap) Határérték túllépés (%) 1997 nem fűtési félév 76.18 28.6 1997/1998 fűtési félév 75,55 35.2 1998 nem fűtési félév 58.53 25.0 1998/1999 fűtési félév 63.26 27.7 1999 nem fűtési félév 41.61 14.0 1999/2000 fűtési félév 53.66 22.3 2000 nem fűtési félév 51.69 15.9 2000/2001 fűtési félév 42.76 6.6 2001 nem fűtési félév 36,3* 5,7* 2001/2002 fűtési félév n.a.** n.a.** 2002 nem fűtési félév 31.0 2.1 2002/2003 fűtési félév 39.0 6.2 *Forrás: Regionális Immissziómérő Hálózat **Nincs adat 3. táblázat A levegő minősége Sopronban (Nitrogén-dioxid) Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Statisztikai évkönyve, 1997-2003 80 40 70 35 60 30 50 25 40 20 30 15 20 10 10 5 0 0 1997 1997/1998 1998 1998/1999 1999 1999/2000 2000 2000/2001 2001 2001/2002 2002 2002/2003 Átlag imisszió (μg/m3) Határértéktúllépés (%) 6. ábra A levegő minősége Sopronban (Nitrogén-dioxid) Forrás: Győr-Moson-Sopron megye Statisztikai évkönyve, 1997-2003. A Soproni Immissziómérő Állomás adatsorai sajnos csak a mérési időszak feléről nyújtanak tájékoztatást. Ez a tény tendenciák felvázolását megalapozatlanná tenné. Néhány megállapítást azonban tehetünk. Az adatsorok szerint a környezeti levegő kén-dioxid szennyezettségére vonatkozóan a soproni mérőállomáson határérték túllépést nem regisztráltak. Az 1997-2000 között mért időszakban a kén-dioxid szennyezettség közel 18
állandó, kiugró értéket a 2000/2001 fűtési félévben mértek. 2002-re a szennyezettség mértéke lecsökkent. A nitrogén-dioxid koncentrációk az 1997-es évtől csökkenő tendenciát mutatnak. Határérték túllépést azonban minden évben regisztráltak A szilárd ülepedő por mért értékei stagnálást jeleznek 2002. nem fűtési félévig, ahol a korábbi évek mért értékeihez képest magasabb a szennyezőanyag koncentrációja, és a határérték-túllépés is itt a legnagyobb (30 % feletti). A mérőállomás környékének levegőminősége elsősorban a szilárd légszennyező anyag vonatkozásában szennyezett. A Soproni Immissziómérő Állomások adatai Nagylózs község környezeti levegőminőségére vonatkozóan tájékoztató jellegűek. A vizsgált település levegőminősége a csekély ipari légszennyezés miatt feltehetően jobb, mint a mérőállomások környezetében. A legfontosabb légszennyezettségi folyamatokat befolyásoló meteorológiai paraméterek a következők: a szél iránya, sebessége, a légtér stabilitását leíró stabilitási paraméterek. A kibocsátott szennyező anyag terjedésére a legnagyobb befolyást a szélirány, szélsebesség és stabilitás egyidejűleg kialakult értékei gyakorolják. A légszennyező anyagok ülepedésére, átalakulására, terjedésére, tartózkodási idejére legjelentősebb hatású a légnedvesség, a csapadék, a szél, a napsugárzás és a keveredési réteg vastagsága. A légszennyeződés felhalmozódása szempontjából igen fontos a köd. A köd kialakulásában a levegő nedvességtartalmának, a magasabb légtérben kialakuló inverziónak és a térfelszíni formáknak van szerepe. A hideg hegyoldalakon a talaj közelben lehűlt és így sűrűbb levegő mintegy lefolyik, a völgyekben, katlanokban összegyűlik, és gyakori ködképződést eredményez. A térségben az uralkodó szél az ÉNy-i, Ny-i. Ez kedvezőtlen a településnek abból a szempontból, hogy Sopron hatása ezáltal még jobban érvényesül, hiszen a légmozgás épp a város felől érkezik, magával hozva a légszennyező anyagokat. Az átlagos szélsebesség 3,0-3,5 m/s közötti. A levegő minőségének javítása érdekében javasoljuk a fásítást, parkosítást, kerékpárutak kiépítését (a természet- és tájvédelem, a települési zöldterület gazdálkodás és a közlekedés fejezetekben megfogalmazottak szerint). A község térségére jellemző transzmissziós jellemzők nem adhatók meg. Meghatározásukhoz mérések sorozatára lenne szükség. A települési, helységi légszennyezések transzmissziós modellel csak nagy hibakorláttal vizsgálhatók. A nem túl magas, felszín közelinek tekinthető légszennyező források kibocsátásai követve a légmozgást általában a terepátalakulásokat követő kúszó mozgásban terjednek és kikerülésükre (a kibocsátótól mért távolságtól is nagyobb mértékben) a mozgás közben adódó irányelterelődések jellemzők. A szilárd légszennyező anyagok kiülepedése a nagyobb szemcseméret tartományban a távolsággal arányosan növekszik, a kis szemcseméretű porok a gáznemű légszennyezőkkel együtt nagy távolságokra is eljuthatnak. 19